Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-23 / 85. szám

- 353 nem bir az iránt vég-egyezkedésre jutni. Guizot a’ diplomatia nevében makacsul sürgeti a’ lefegyverzést, Soult és Duperré ellenében a’ hadsereg ’s tengerészet nevében nem akarja e’ rendszabályhoz megegyezését adni.—D. Francisco de Paula infans oct. 7kén Bayonneba érkezett. — A’ Jour, des Débats hiszi ugyan, hogy a’kormány nem járuland fegyveresen közbe Krisztina hasznára; de azért szabadságában áll ügye iránt rokonszenvvel viseltetni, mit a’ szabadelmü sajtó helytelennek tart, miután a’ kormány a’ mostani rendszert Spanyolországban ün­nepélyesen megismerte. Humboldt Sánd. oct. 15én ismét Bér­, készül utazni.“_ Oroszország. Egy sept. 18án kelt ukaz a’ lengyel országtanácsot és főtörvényszéket eltör e­lőtte, és mindkettő helyébe a’ birodalom kormány tanácsában két új osztályt alapított, mit varsóinak hínak,és ezek együtt egy közgyűlést képeznek. A’moszka lapok ismét a’ régi elkoptatott dalt húzzák,t.i. az orosz jobbágyi hűség uj példáját beszélik, e’ szerint egy apa katonaságból megszökött fiát ismét ezredéhez vitette, ’s a’ czár­ ezért 200 frttal ajándékozta meg. Mi azt hisszük, hogy a’ hol sokat be­szélnek a’hűségről, ott annak hiányát igyekszenek szavakkal eltakarni’s még a’ kancsuka eddig nem bírt csudatevő erővel a’ hűség világában. — Külföldi elegylik­. Tyler elnök második veto-ja a’ bankinditvány ellen, bár a’ Times ellen­kezőt állít, nagy ingerültséget szült, mit az is mutat, hogy őt képben (in effigie) több helyen megégették. Van Buren nagyon helyeslé Tyler tettét, ki azt egy üze­netben, melly nagyon engesztelő hangon van írva, igyekszik igazolni. „Egy al­­kotmányos köztársaság első tisztviselőjének, úgy­mond, mint az amerikai, a’ congressus többségének ellenében is rendületlen szilárdul kell ragaszkodni ah­hoz , mit egyszer alkotványszerü kötelességének vallott; az ország azon intéz­­ményinek fentartása, mellyet jó eldeditül kapott, neki mindenek felett való és ha annak megtartása mellett tönkre kellene is jutnia, becsületesebb nyereségnek tartani azt, mint sem meggyőződése feláldozásával a’ sokaság tetszésit meg­nyerni.“ A’ ministerek Websteren kívül mind lemondtak, ’s az új ministerek Jack­­son-féle elvű emberek. — A’ mostani török kormány megbuktatása Rezsid bajá­nak nem sikerült é s neki, mint már előbb is híte volt, csakugyan Parisba kell men­nie követségbe. Rezsid azonban újra ki tudta eszközleni a­ szultántól, hogy még 14 napig mulathasson Konstantinápolyban, miért is pártja még nem vesztette el minden reményét. Rezsid bukta újra hátráltatja a’javítást a’ török birodalom­ban, de mig Tahir b. Riza basával szorosan öszszetart, nehezen lesz a’haladó párt győzedelmébül valami. — A’ török testőrezredben egy fiatal, szép aszszonyt fedeztek föl, ki már ott mint közkatona 4 évig szolgált férfi ruhában. Mivel még illyesmi Törökor­ban nem történt, nagy figyelmet gerjeszt. A’ szultán maga elibe viteté az aszszonyt, ki megvallá, hogy boldogtalan házassági élete birá e’ lépés­re, ’s a’ szultántól gazdagon megajándékoztatott ’s engedelmet kapott odamenni, hova tetszik, a’ nélkül, hogy durva férjéhez viszszatérésre kényszerittetnék. — Szyriában a’beduinek és török csapatok öszszeverekedtek. A’beduinek Aleppo környékire jöttek marháikat legeltetni, ’s a’ basa két ezredet küldött azok szemmeltartásául. A’ beduinek távollétiben a’ törökök majd minden tevét elhaj­tottak, miért ezek egy éjszakán a’ török tábort megrohanták, a’katonákat szét­robbantották és az elvett ragadományt többel együtt elfoglalták.Másnap a’basa egy ezred gyalogsággal ment ellenök, de csak hűlt helyüket találta. — M.Ali már 1100 szert bocsátott haza. — A’ keletindiai társaságiul ügyvivő Van Alexan­driában, ki M. Alival az iránt alkudozik,mi föltétek alatt engedi meg a’ portékák átszállítását. Indiába. — A’porta 3 500 erszényre szállította le a’ hegyi lakók adóját. — Beirut előtt folyvást 4 angol sorhajó állomásoz. —­ Az angol tisztek pa­rancsot kaptak Szyriának hét alatt leendő elhagyására.—A’Libanonon gyűlést tartott a’nép és megtagadta a’szultántól az adót. — Újabb hir szerint Bremer parancsnok jun.imán Makaoba megérkezett, a’hajócsapatott éjszak felé azonnal megindította, mint beszélik Amoy megtámadására.Bremer ezen tette azt mutatja hogy vagy nincs megelégülve Elliot szerződésével,vagy hitszegéstül tarthatni a’ khinaiak részirül. A’ bombayi lapok máj­ 2­3-án több rendbeli csatáról beszélnek, mellyben az angolok 15 halottat veszítettek, 112 pedig sebet kaptak. A’ khinaiak vesztesége hasonlatlanul nagyobb. Maj.26ka estvérén Kanton előbástyái el voltak foglalva ’s a’tatárok a’ városba kergettettek’s ekkor készült a’ fölebbi szerződés. Újabb hir szerint Pöttinger utasítást kapott az angol kormánytól, miszerint az elrontott mákonyért, és hadi költség fejében 15 millió tallért kell követelnie a’ khinaiaktól. — Shudshak shak serge angol lisztek vezérlése alatt megverte a’ fölkelteket. A’beludzsok főnöke, Nussir khan Khelatban megadta magát az ango­loknak. — A’ shikkek jobb indulattal kezdenek lenni az angolok iránt. — A’ franczia belga alkudozás csak felfüggesztetett nem pedig örökre hajó­törést szenvedett. A’ biztosak megegyeztek, hogy maga részérül mindenik sze­rezzen bővebb tudomást azon czikkekrül, mellyek alkudozás tárgyai. A’ vám­egyesület eszméje Angliát ’s a’ német tartományokat nagyon nyugtalanítja, mivel azt hiszik , hogy az által Belgium Francziaországhoz csatoltatik. — Az orosz consul septé lykén érkezett meg Alexandriába; az angol consul pedig kereskedési szabadság iránt bocsátkozott alkuba M. Alival, de Ali mindig ki­­térőleg válaszol. — Hir szerint Naplusban nyílt háborúra került a’ dolog a’ke­resztyének és törökség közt, mellyben az utóbbiak győztek. — A’ szultán Ibn al Aunt a’ mekkai nagy sherifet megismerte , ki néhány esztendő múlva Ará­biában alkalmasint azt fogja tenni, mit M. Ali tett Egyiptusban. — Lengyel ha­társzéli tudósítások szerint a’ zárrendszer mindinkább keményül ’s a’ határszéli lakosok közt minden közlekedés megszakadt, kivévén az egy levelezést. Az ál­tal, hogy a’ lengyel főtörvényszék el van törlesztve, és varsói osztály név alatt az orosz birodalmi tanácshoz csatolva , mint látszik Lengyelország is egészen egyesittetett Oroszországgal és moszka tartomány lett! — Connolly angol ez­redessel a’ khivai khán megkülönböztetéssel bánik; Stoddart czr. pedig a’ bo­­kharai khánkegyét bírja teljes mértékben,igy az angoloknak Khivában és Bokha­­_________________ rában ügyvivőik lévén hatalmasan ellene dolgozhatnak a’ moszka befolyásnak. Szerkeszti Helme ez­t.— Nyomtatja angol gyors-sajtón Tr­at­tner­ Károlyi, uri-utcza 453. lom nincs többé csak a’rémes elbarnult falak hírlik egykori létét, ’s gyászos dozzadás futja meg az embert a’ még most is itt ott füstölgő romok te­kintetére , és szorult szívvel fordul el azon helytől, hol eléb­e es örömmel ne­­ze a’nagyszerű lak felé. A’ szerencsétlenség f. hó 12e’s 13a közti éji 1 órakor történt, mikoron kigyuladván, a’két malomház néhány negyed alatt, a szük­séges ’s kitelhető segéd mellett, a’ szurkosfa, ’s gyorsan emésztő anyagok elő­segítette tűzi elem martalékja leve. A’ tűz eredete világosan ki nem puhatolható, törvényes vizsgálati tanuk szerint az világlik ki,hogy az első épűlet kul szertar­ja ki nem tudható módon gyujtatott meg, ’s a’ tűz a’ gabona -felhordó gépén (va­­­go Pater­noster *) belsejébe harapozván, ’s tszkei a’ másikra szel által dobat­ván , mindkettő a’ fenálló falakon kívül,­ben levő tömérdek mennyiségű liszt­es búzával együtt porig égett’s a’gépek mind haszonvehetlenekké valtak, vesz­tét nemcsak magyarhon , hanem kültartományok is gyaszolandjak, mellyekben tökélyt megközelítő finom liszté kereskedésben megfordult, kiket azonban azon biztatással vigasztalhatok, hogy a’ haszonbérlői vállalkozók nagy reményt nyúj­tanak kevés időre felállandó surányi angol-amerikai malomhoz ’s a’ sikeren nem is kétkedünk , mert a’ több hazafiul áldozatitol ismert m. gróf Károlyi La­jos ur kegyes segélyét biztosan remélljük. Burián Imre: Spanyolország. (Madridban zendülési merény nyomatott el. Elegy.) Telegrafi sürgöny sze­rint Madridban oc­. 7—Sik közti éjjel 80 testőrtiszt elbocsáttatása következté­­ben zendülés támadt. Az öszszeesküttek a’ fiatal királynét akarák hatalmokba keríteni; de szándékjok nem sikerült, mert a’ katonaság híven ragaszkodott a’ kormányhoz’s csakhamar elnyomná a’ zendülést, és másnap reggel egész Madrid nyugott volt. A’ tartományokban mindazáltal folyvást terjed az öszszeesküvés. San Sebastianban az erősséget a’katonaság, a’várost pedig a’polgárok tartják elfoglalva, ’s egyik rész a’ másiknak mit sem enged, mert a’ katonák O’ Donnell, ’s a’ polgárság a’ kormány mellett nyilatkozott. Urbistondo és Alcala tábornok már megkezdék az ellenségeskedést. Navarra határin két testőrezred a’ mozgal­mat pártolja. Ribero tábornok 4 ezer emberrel szándékozik O’ Donnellt megtá­madni, ki komolyabb csatába nem akar bocsátkozni, mielőtt újabb híreket és se­gélyt nem veend Madridból. Guipuscoában Fernandez ezredes lépett föl 200 em­berrel Krisztina ügyében. Saragossa, Aragónia, Burgos és Castilia még nyugott. Részletes újabb hírek azonban még hiányzanak, mivel a’ posták igen rendetlenül haladnak az itt ott fölállott guerillacsapatok miatt. Egyébiránt jelenleg még más zavar is kezdi a’ tartományok nyugalmát háborgatni. A’ földmivelők ugyanis vo­­nakosznak a’papság tizedjáradékát kiadni,’s a’helyhatósági törvényszékek vagy hunyt szemmel, vagy egyenesen pártolva nézik el az ebből következő visszaé­léseket, így legközelebb Elgoibar helységből 4 paraszt nemcsak vonakodott a’ tizedet lefizetni, hanem azzal fenyegetőzött, hogy a’ netalán bekövetkezendő e­­rőszakos végrehajtást erőszakkal fogja viszszatartani. A’ falusi bíró börtönbe záratá őket; de a’ bergarai bíróság nemcsak szabadon bocsáttatá őket, hanem a’ falusi bírót még azon fölül törvényes üldöztetés alá helyzé. E’ példa már sok he­lyen talált utánzásra ’s ebből világosan láthatni, hogy a’ hajdan híres buzgalmu baszkok is igen szabadon kezdenek már az enyim-tiédre nézve gondolkozni. A’ zendülők főnökei több fölszólitást intéztek már a’néphez’s katonasághoz, ’s va­lamennyiben ígérik hogy Krisztina királyné rövid idő múlva személyesen jelenend meg Spanyolországban, és a’ nemzet fölforgatott jogait régi épségükbe fogja viszszaállítani.Krisztina azonban még folyvást igen kevés kedvet mutat Spanyol­­országban megjelenésre, ámbár első hivatalos tudósításában maga O’ Donnell is sürgetve kérte őt, hogy jelenlétivel a’ kedélyek fölizgatását előmozdítani segítse! — Munagorri Guipuscoában mutatkozék,de Acala katonasága csapatjával együtt Bayonneba ugralá őt, melly vámost a’ spanyol consul fölszólalta következtiben Jüstint el kelle hagynia. — Krisztina királyné nagy udvarlatot tartván Parisban, még a’franczia királyné is nyíltan szerencsét kívánt neki a’ legújabb spanyol for­dulathoz.— Izabella királyné 1844 ki oct. 1 Okén nagykorúvá, vagyis léévessé leend, ’s igy Krisztina királyné kormányzósága legszerencsésb esetben is csak 3 évre fog terjedhetni, ’s azért sokan azt hiszik, hogy don Carlos volt trónköve­telővel egy kézre dolgozik, ’s egyik fiához akarná nőül adni Izabellát; mi azon­ban ismét nem igen valószínű, mert O’Donnell eddigi fölszólitásai kíméletlen ki­fejezésekkel támadják meg­­. Carlos úgynevezett jogait, mi a’ Francziaország­­ban tartózkodó carlospártiakat rendkívül fölinger­té. Anglia (Sydenham 1. Canadában meghalt. Elegy.) London, oct. Ükén. Canadai hí­rek szerint Sydenham 1. ottani főkormányzó sept. lükén Kingstonben meghalt, ideiglen Jackson katonai főparancsnok vette át az egyesült két Canada kormány­zatát. — Goulburn kincstári kanczellár beteg. — A’ Themze-Tunnell hatalma­sul siet tökéletes elkészülésihez. — A’ cityben nem hiszik ugyan, hogy a’ legú­jabb spanyol zendülésnek maradandó sikere legyen, de mégis óhajtják, hogy a’ kormány lehetőségig törekedjék ez eseményeket Anglia hasznára fordítani.­­— Angliában a rendes öklészkedés mellett még egy más illy verekedési mód is lé­tezik, „harcz föl és alá czim alatt. Illy verekedés ment véghez nem rég Nurbury helységben Stockport mellett, Perry földművelő és Hadfield szénbányász közt, sok száznyi nézőcsoport előtt. A’ harezdijt 16 shillingben alapiták meg. Czipén, harisnyán és övön kívül a’ két küzdő egészen meztelen volt.Hadfiield mindjárt a’ küzdés elején, néger szokás szerint, fejével úgy mellbe fujtá Perryt, hogy ez azonnal öszszerogyott, a’nézők pedig hangosan kiáltozák: „Üsd Jack hogy ne falhasson több burgonyát.“A’ rendőrség közbejöttekor Perry már halva volt.Had­­held s a tanuk szándékos gyilkosság miatt esküttszék­ek­be fognak állíttatni. A királyné nov­ elején fog lebelegülni. — Francziaorskoji (Az altalányos lefegyverzés még sem határozatott el. Elegy.) Paris, oct.­­ ikon: ,,A’ ministen tanács folyvást az általányos lefegyverzés ügyét vitatja,de _«) Páler­noslernek hiják , mivel az egész gépnek olvasó formája van.

Next