Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-17 / 92. szám

370 - mivel Kálmán I. könyve 75dik fejezete szerint ezzel a’ zsidók is már rég bír­tak 18) Az alkalmas nemtelenek minden, bár legfelsőbb, hivatalokra is alkal­maztassanak. 19) Az U86. 64. Uz. ujiltassák meg­ 20) A’ czéhek ’s minden egyed­­árusság töröltessenek el.121) A’ népnevelés végett minden helyen is k.­allíttassu­nak. 22) mondassák ki, hogy a’sajtó szabad’s azzal kiki tetszése szerint élhet, ’s csak ha valaki jogát sérti, idéztethetik a’ fenálló törvények szerint. 23) Minthogy a’vá­rost a’ III. rész­edik czíme szerint a’ polgárság öszszesége teszi, a’ városok úgy organizáltassanak, hogy az öszszes polgárság válaszsza tiszteit, követeit ’s ugyan az intézze el a’ város minden ügyeit­ 24) Miután egy testi vagy erkölcsi sze­mély kezében több hatalmat szabadságveszély nélkül egyeztetni nem lehet, a’ törvényes ügyek a’ politikai dolgoktól egészen választassanak el, a’ törvényes ügyekre néz°Ye pedig a’ polgári szabadság biztosítása végett a’ benevolisatio tö­röltessék el, mert ha senki rokona ellen nem köteles vallani, hogy kényszeritles­­sék maga elleni vallomásra? vagy legalább senki benevolizatio közben botlás­ért ne büntettessék; a’ vizsgálat a’ nagy esküttszék által vizsgáltassák meg, ’s csak ez határozhasson actról, a’ per pedig kis esküttszék által ítéltessék meg; az eljárásbani hiányokat semmisítőszék orvosolja. 25) Miután az első rész­edik czíme szerint hajdan az egész nép egyenlő jogokkal bírt, ’s ezektől egy része csak a’ honvédelem elmulasztása miatt­­osztatott meg, mai korban pedig az atyák vétke miatt senkit büntetni nem lehetne, tehát adassanak a’ népnek viszsza ere­deti szabadságai ’s az egész népnek a’ hongyűlésen képviselet adassék­ Ezen­kívül utivámok mindenki általi fizetése, folyók szabályoztatása, szóbeli per folya­ma ’s hiteli törvények inditványzására utasíttattak a’ követek, úgy szinte arra is, hogy a’ hont érdeklő adatok egybegyűjtése végett statistikai bureau felállí­tását szorgalmazzák A’ követek feletti ellenőrködés szempontjából állandó biztos­ság neveztetett, mellynek köre a’ követi tudósítások rendszeres átnézésében, közgyűlésre jelentés-tételben és ha szükség kívánná, rendkívüli közgyűlés szor­galmazásában állíttatott meg. A’sürgönynyeli élésre követink felhatalmaztattak s tudósításaiknak minden 15 nap leendő megtétele határoztatott. Krasznamegye oot- 26ki közgyűlésében felolvastatván a’ követválasztás iránti kormányszéki rendelés, A. S- 60 évet meghaladott szónokunk lépett föl ’s legelőbb is megfejté, miként rögtön közetválasztáshoz fogni veszedelmesnek látja, mert előbb azt kell elhatározni: mikép vegyük ezen főkormányi rendeletet? Az igaz, mondó, erdélyi kormány alatt vagyunk, de ott voltunk ezelőtt két évvel is, mi­dőn az m. országgyűlésre meghivatva, Pozsonyba követeket küldöttünk. Akkor felső királyunk tulajdon aláírása alatt kiadott parancscsal hivattunk meg, mint magyarországi megye; most az erdélyi kormányszék mint Erdély részének pa­rancsolja büntetés alatt megjelenésünket. Már az a­ kérdés : mellyiknek engedel­meskedjünk? A. S. részéről e’kormányi rendeletet mintegy körlevelet úgy tekin­ti, nem lévén megküldve ő felségének országgyűlést öszszehivó eredeti rendelete, millyböl kitetszenék, hogy megyénknek is parancsoltatok a’követküldés. Illy bi­zonytalan állásban, sem bün, sem ben­nem lévén; midőn még azt sem tudhatjuk, ha Magyarország, vagy Erdély alkotmánya szellemében neveljük-e gyermekinket; midőn egymás után két országba hivatunk meg országgyűlésre,­­s előttünk áll azon könnyen megtörténhető kedvetlen helyzet is, mellybe jöhetnénk, ha a’két or­­szágnak egy időben lenne gyűlése, midőn mind kétfelé követet kellene külde­nünk , ’s így igen szűk terjedésű megyénk gazdasági tekintetben a’ legnagyobb terheltetésnek lenne kitéve, javaslom: tétessék e felségéhez alázatos felírás, melly­­ben megfejtetvén jelen bizonytalan állásunk, kérjük ő fels, nyilatkoztassa ki, mi­hez tartsuk magunkat; mert bár a’ 21 dik­­. czikk által Magyarországhoz visz­­szakapcsoltattunk, de a’ valóságos viszszakapcsolásig csakugyan Erdélynél ma­radtunk , mellynek feltételeit elhatározni egy uj törvényhozásnak hagyatott fel. Előhozó azt is, miként mi fel sem tehetjük ő felsége atyai kegyességéről, sem magyarországi testvérünkről, hogy olly törvényeket szabjanak előnkbe, mellyek hazásába mi nem folytunk be. Midőn még a’ hódolt nemzeteknek is meghagyják törvényeiket, annál inkább remélljük mi, kik mint szabad törvényhatóság megyünk át, hogy 3 száz év alatt vérünkké vált erdélyi constitutiónkból kihallgattatás nél­kül nem fogunk következtetni. H- K.: A’ 21dik t. czikk azt mondja: maradjon meg a’ status quo, következőleg, úgy veszi megyénket, mint erdélyi megyét; tehát követet küldenünk kell­ Ha felírást tesznek a’ RR. és most nem választanak követet, akkor ha azon válasz jöne ő felségétől, hogy a’követválasztás már egy­szer megrendeltetett, tehát újra vitetnek a’ RR. követ­választásra, már két hó­napot elvesztettünk, az erdélyi országgyűlést megakasztottuk, és még is csak követet kell küldenünk. Ha pedig azt mondja tán a’ felség: helyesen tettétek, ti már Magyarország tagja vagytok; ez a’ legnagyobb veszedelem leend­ Mert mikor a’ fels. egy illy szót kimond, akkor nem lesz időnk az alkudozásra. Becsüli a’ nagy magyar hont, de mig az forrásban van, a’ bizonyost bizonytalanért nem áldoz­ná fel. A’ vallás szabadsága nagy kincs; a’ só ára is teszen valamit, mert min­denki örömestebb fizeti , mint 7 fial mázsáját. Egyébiránt semmi következet­lenséget nem lát abban, hogy már egyszer Magyarországon voltunk követeink által. Ha felszólitna bármellyik szomszéd, hogy segítsünk, mert szüksége van ránk, nem örömest nyujtanánk-e segédkezet? Részéről Törökországba is elmen­ne, csak hiják meg. Javasolja tehát a’ követválasztást, mert az által.Erdélynek igen sokat használunk, magunknak ’s jelesen a’ reincorporatio kérdésének semmit nem ártunk. H. G­ diplomaticai és gazdasági szempontból veszi fel a' tárgyat.— Tudva van, hogy a’ 21 t. sz. által Magyarországhoz kebleztettünk. E’ törvény leküldetett az erdélyi országgyűlésre 1837. Tudja tehát már Erdély, ’s miután már egyszer Magyarországon voltunk, a’ mostani meghívás, csak de style ment. Képzelni is lehetetlen, hogy mi két országban képviseltessünk. Gazdasági tekin­tetben , ha hat hét múlva Magyarországnak diaetája nyílik, mi a’ múlt század elejétől fogva igen sokszor történt meg, hogy a’ két országban egy időre esett az országgyűlés, mit teszünk akkor? Végül javasolja a’ felírást ő felségéhez, mellyben kérdezzük: ugyan azon szájból jött-e ki ezen parancs, mint a’másik országgyűlésre hivó?’s ezen felírást az udv. kanczellária utján tétetni, honnan már törvényczikkeket is kaptunk, az érd. kormányt pedig csak jegyzőkönyv által véli tudósíttatni, V- K. A’ 21 ik­­. czikk szerint mi M- ország tagja nem vagyunk, mig a’ törvény facto nem teljesíttetik, hogy Erdély tagja vagyunk, látjuk, érezzük, mert onnan kapunk rendeléseket, pereink az erdélyi törvényszékeken folynak, de 1839 ben is azt tettük volt pozsonyi követeink utasításába, hogy mi nem óvako­dunk a­ M-országhoz kapcsoltatástól, csak 300 évi törvényinket kívánjuk san­­ctionáltatni; ha ezt meg nem nyerjük, akkor protestáljunk, hogy mi csak erő­szakkal engedjük magunkat átkapcsoltatni. Mi nem vagyunk idegenek a’ visz­­szakapcsoltatástól, még Erdély sem, csak nem megcsonkítva. Jónak látja egyszers­mind felirni a’ felséghez ’s követet is küldeni „használni Erdélynek is.“ Mind két részről többen nyilatkoztak még, azok közt B. S. a’ követ-küldés mellett sza­vaz , de egyszersmind indítványozza: szólíttassék fel minden m­ országi megye , hogy mint testvérink fogjanak kezet ’s eszközöljék ő felségénél a‘ 2 törv. tel­jesedésbe vételét ’s ez iránt a’felség is keressék meg. L. J. a’ 21dik t. czikket már nagyobb részint végre hajtva látja, miután már a’megye követei által meg­jelent M. országon; a’ végrehajtó biztosság munkálkodott is ; annak utolsó §-a rendeletét pedig a’ viszszakapcsolás megtörténte után előforduló kérdések elha­tározására látja irányozva lenni; javasolja a’ felírást az bizonytalanság elhárítá­sáért ’s adatokból mutatja meg; miként megyénk mindig a’ viszszakapcsolás mel­let nyilatkozott, legközelebbről is 1837 ben az erdélyi országgyűlésen csak azon fenhagyással tette le a’ hódolati hitet, hogy az a’ viszszakapcsolásnak ártalmá­ra ne legyen, 1839 ben pedig csak egy szó emelkedett e’ megyében a’ követkül­­dés ellen. Sz. A. követválasztás mellett nyilatkozik , 's sz­adandó utasításba tétetni kívánja, hogy Erdélynek M. országhoz való kapcsoltatása is eszközöltes­sék , mire K. J. szívesen óhajtja Erdélynek is M. országhoz kapcsoltatását, de megyénket csak úgy mint m országi megyét akarja, hogy menjen át, mert így független lesz,megkapja domessicáját, nemesei adónemtesülnek, megkapja a’jobb­ágy az urbért, mellytöl most anny­ira félnek sokan. Végre K. J. javasolja: tétessék meg a’ felírás ő felségéhez, a’ követválasztás pedig azon felírásra adandó kir. válasz megérkeztéig halasztassék el, azonban jelenleg neveztessék ki, egy biz­tosság, melly addig is a’ követi utasítás készítésével foglalkozzék. És ez utób­bi a’ megoszlott véleményeket egyesítvén határozattá is vált. A’ felírás ő felsé­géhez a’ in­ kanczellária utján megtéleti­l, mint szintén erről az érd. kir. fökor­­mányszék is tudósíttatni határoztatott, a’ követi utasítás megkészítésére pedig választmány neveztetett. Oct. 28-án folytatva tartott közgyűlésükben többek közt azt is elhatározák, hogy akárki is írásba tett javaslatát az utasításra nézve be­adhatja az utasításkészítő biztosság elnökéhez. Ezen határozat következtében egy tag az ismer­t szathmár megyei XII. ponton kívül más tlktőt is nyú­jtott be a’­­ biztosság elnökéhez, hogy Kr­aszna megye által elfogadtathassák akár Erdélynél maradand, akár a‘már hozott törvény értelmében magyar honhoz viszszacsatol­­tatik. Az ajánlott pontok következők : — Állíttassák statistikai bureait , melly az ország állapotának megismeréséhez megkívántató adatokat mennyire lehet számi­­lag öszszegyíijlvén , a" kormány ’s illetőleg az országgyűlés elibe terjeszsze. — Készíttessék rendszeres polgári s­zenvitő törvénykönyv.—Miután az 1595. évi bé­kekötés szerint Erdély magyar honnal „verum et inseparabile membráné, a’két testvér hon egyesülése eszközöltessék. —A’ külkereskedés szabadíttassék fel s az utivámon kivű­l minden egyéb vám töröltessék el. — Az állandó katonaság a­­pasztása keressék’s miután ez által különben a’honvédelem fogyatkozást szen­vedhetne, nemzeti őrség felállítása és gyakorlása iránt törvény hozassák , mi az 1458. évi 2dik czikk teljesítését következtetné és siettetné azon időt, mellyben az 1458 . 5dik és 1518ki tolnai közgyűlési 16dik czikknek elég tétethetik. Kölcsönös jog's tizkármentesitő intézet állittassék,mellynek terhe alól a'nemesség ne vonhas­sa ki magát. — Az 1471. évi Ipó czikk azt rendelvén, hogy minden évben tartassák hongyülés, e' törvény megtartásának bővebb biztosítása végett h­atároztassék meg, hogy a’ törvényben kijelölendő helyen novelso napján a' nemzet képviselőji egybe­­hivás nélkül gyűljenek öszsze. — A’ törvény megerősítéséről szóló czikke az Apaffy föltételeinek nyittassék meg. — Miután törvényiek szerint bonunk minden egyéb tartománytól független's önálló ország, ennélfogva a’ külföldi hatalmassá­gokhoz Magyarország és Erdély részéről az ausztriain kivű­l külön magyar követ küldessék, ’s a’t. E. H. Pécs nov. 12. A’magyar nemzetnek, napjainkban sok olhajtási közül alig van korszerűbb ’s annálfogva általányosb is, mint ez : vajha bánunk min­den iskoláiban , alsókban szintúgy mint a’főkben , azon nyelv helyébe, mely­­lyet nincs anya, ki beszéljen, nincs haza, melly magáénak valljon—értem a’ diákot— a’ jogtudós szintúgy, mint a’ bölcselkedő; ’s a’ hittanár épen úgy , mint a’mars fija szájába illő édes magyar nyelvünk ü­ltettetnék ! E’ szempont­ból, úgy vélem, csak örvendeztető lehet íme közleményem , hogy a’pécsi lyceumbeli ifjúság is , hazai nyelven hallja már hirdettetni azon tudományt, mely az igaz bölcseségre vezérel t. i. a’ szent igét, honi nyelven röpíti már fohászait az egek urához, ’s zengi dicséretit ahoz, kitől várja munkájára az áldást! Oct. 24dike vol azon szerencsés nap , mellyen a’ minden szépet ’s jót kedvelő, igazságost pártoló ’s azon iskolákat, mint édesatya szeretett gyer­mekeit , hűn ápoló megyés püspökünk Scitovszky János ur ő exetja ajkiról örömtül ragadtatva ’s mélyen érdekelve magyar nyelven hallónk ömlengni a’ lyceum templomában a’ tanuló ifjúsághoz intézett ’s a’ tanulásban irányt mu­tató , intő ’s buzdító lelkes szónoklatot. E’ nyelven folytatja ékes styllel szer­kesztett s tartalomdús szent beszédeit iskolai rendes hitszónok ’s prof. Török István ur is. Áldás azért a kezdő főpásztorra, erő ’s kegyelem a’folytató hit­­szónoknak. H­rt­s. Spanyolország.« (Sarczolások Bilbaóban. Barcelonai újabb kicsapongások. Aymerich Mayorcában meggyilkoltatott.) A’kormány eddigi határaakiból biztosan követ­keztethetni, hogy rendkívüli eszközöket szándéka használni a’ baszk szabadité­­kok ügyében. Mihelyt Espartero az országot végkép lecsöndesiti, azonnal visz­­szatér a’ fővárosba, ’s gyakorlatba hozatja azon rendszabályokat, mellyek kí­vánatos egységet öntendenek a' külön tartományok kormányzati rend­szerébe. Alava tartományban 5 törvényszéket állított föl a’ kormány, ’s Guipus­­coát 4 kerületre osztá föl, miknek kormányzatát Iturbel táborfőre bízta, ki ott született, ’s kinek leginkább köszönhetni a’ legújabb zendülési merény sikeres elnyomatását azon tartományban. — A’ barcelonai erösitvény szétromboltatá­­sával fölhagytak. — A’ pamplonai nemzetőrség tagjai rendjelt kaptak Esparte­­rotul azon vitézségükért, mellyel a’várost O’ Donnell ellen utalmazák.—Mad­rid tökéletesen nyugolt, hol­ott, 2okán Montija­grnő jószágkormányzóját el­fogták, kinél számos irományt találtak,mellyek teljes fényben tüntetik elő a’ leg­közelebbi öszszeesküvés inditóokait.—Barcelonában még sem szűnt meg a’fe­jetlenkedés. A’biztossági junta értesülvén arról, hogy Van Halen ismét viszsza szándékozik a’ városba térni katonáival, követet küldött eb­be azon üzenettel, miszerint őt készek ugyan a’ lakosok bebocsátani, de katonaságát nem,mivel ar­ra már többé nincs szükség.Van Halen a’ két küldöttet kezességül magánál tart­ván, útját egész hadcsapatostul Barcelona felé folytatá.Midőn a’ biztossági jun­­ta ezt megtudó , azonnal több krisztinapárti papot és elöbbkelő egyedet fogatolt el, ’s adót vetett ki, mellyre a’ Marseille felé haladó gőzösek 30 ezer piaster­ valónak kénytelenek fizetni.—Mayorcában Aymerich tábornok,Ferdinand király uralkodása alatt hadminister, ki a’ krisztinai öszszeeskü­vés kitörése után azon­nal a’baleari szigetekre menekült, alig érkezvén oda, áldozatja let­t a’népboszu­­nak. Nagyszámú dühöngök ugyanis éjjel megrohanák házát és kegyetlenül meg­­gyilkolák őt. — A’barcelonai biztossági junta követeket küldött Esparteróhoz, ’s miután hír keringe az iránt, hogy e’ követek útközben megölettek, a’ nép bo­­szusan nyilványitá, miszerint e’ hir valósulása esetén a’ gyanússág ürügye alatt elfogatott szerencsétleneket halomra gyilkolja. A’hir utóbb nem valósult, ’s a’ vérszomjas népsöpredék mégis három foglyot konczolt föl az út-

Next