Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-11-17 / 92. szám
370 - mivel Kálmán I. könyve 75dik fejezete szerint ezzel a’ zsidók is már rég bírtak 18) Az alkalmas nemtelenek minden, bár legfelsőbb, hivatalokra is alkalmaztassanak. 19) Az U86. 64. Uz. ujiltassák meg 20) A’ czéhek ’s minden egyedárusság töröltessenek el.121) A’ népnevelés végett minden helyen is k.allíttassunak. 22) mondassák ki, hogy a’sajtó szabad’s azzal kiki tetszése szerint élhet, ’s csak ha valaki jogát sérti, idéztethetik a’ fenálló törvények szerint. 23) Minthogy a’várost a’ III. részedik czíme szerint a’ polgárság öszszesége teszi, a’ városok úgy organizáltassanak, hogy az öszszes polgárság válaszsza tiszteit, követeit ’s ugyan az intézze el a’ város minden ügyeit 24) Miután egy testi vagy erkölcsi személy kezében több hatalmat szabadságveszély nélkül egyeztetni nem lehet, a’ törvényes ügyek a’ politikai dolgoktól egészen választassanak el, a’ törvényes ügyekre néz°Ye pedig a’ polgári szabadság biztosítása végett a’ benevolisatio töröltessék el, mert ha senki rokona ellen nem köteles vallani, hogy kényszeritlessék maga elleni vallomásra? vagy legalább senki benevolizatio közben botlásért ne büntettessék; a’ vizsgálat a’ nagy esküttszék által vizsgáltassák meg, ’s csak ez határozhasson actról, a’ per pedig kis esküttszék által ítéltessék meg; az eljárásbani hiányokat semmisítőszék orvosolja. 25) Miután az első részedik czíme szerint hajdan az egész nép egyenlő jogokkal bírt, ’s ezektől egy része csak a’ honvédelem elmulasztása miattosztatott meg, mai korban pedig az atyák vétke miatt senkit büntetni nem lehetne, tehát adassanak a’ népnek viszsza eredeti szabadságai ’s az egész népnek a’ hongyűlésen képviselet adassék Ezenkívül utivámok mindenki általi fizetése, folyók szabályoztatása, szóbeli per folyama ’s hiteli törvények inditványzására utasíttattak a’ követek, úgy szinte arra is, hogy a’ hont érdeklő adatok egybegyűjtése végett statistikai bureau felállítását szorgalmazzák A’ követek feletti ellenőrködés szempontjából állandó biztosság neveztetett, mellynek köre a’ követi tudósítások rendszeres átnézésében, közgyűlésre jelentés-tételben és ha szükség kívánná, rendkívüli közgyűlés szorgalmazásában állíttatott meg. A’sürgönynyeli élésre követink felhatalmaztattak s tudósításaiknak minden 15 nap leendő megtétele határoztatott. Krasznamegye oot- 26ki közgyűlésében felolvastatván a’ követválasztás iránti kormányszéki rendelés, A. S- 60 évet meghaladott szónokunk lépett föl ’s legelőbb is megfejté, miként rögtön közetválasztáshoz fogni veszedelmesnek látja, mert előbb azt kell elhatározni: mikép vegyük ezen főkormányi rendeletet? Az igaz, mondó, erdélyi kormány alatt vagyunk, de ott voltunk ezelőtt két évvel is, midőn az m. országgyűlésre meghivatva, Pozsonyba követeket küldöttünk. Akkor felső királyunk tulajdon aláírása alatt kiadott parancscsal hivattunk meg, mint magyarországi megye; most az erdélyi kormányszék mint Erdély részének parancsolja büntetés alatt megjelenésünket. Már az a kérdés : mellyiknek engedelmeskedjünk? A. S. részéről e’kormányi rendeletet mintegy körlevelet úgy tekinti, nem lévén megküldve ő felségének országgyűlést öszszehivó eredeti rendelete, millyböl kitetszenék, hogy megyénknek is parancsoltatok a’követküldés. Illy bizonytalan állásban, sem bün, sem bennem lévén; midőn még azt sem tudhatjuk, ha Magyarország, vagy Erdély alkotmánya szellemében neveljük-e gyermekinket; midőn egymás után két országba hivatunk meg országgyűlésre,s előttünk áll azon könnyen megtörténhető kedvetlen helyzet is, mellybe jöhetnénk, ha a’két országnak egy időben lenne gyűlése, midőn mind kétfelé követet kellene küldenünk , ’s így igen szűk terjedésű megyénk gazdasági tekintetben a’ legnagyobb terheltetésnek lenne kitéve, javaslom: tétessék e felségéhez alázatos felírás, mellyben megfejtetvén jelen bizonytalan állásunk, kérjük ő fels, nyilatkoztassa ki, mihez tartsuk magunkat; mert bár a’ 21 dik. czikk által Magyarországhoz viszszakapcsoltattunk, de a’ valóságos viszszakapcsolásig csakugyan Erdélynél maradtunk , mellynek feltételeit elhatározni egy uj törvényhozásnak hagyatott fel. Előhozó azt is, miként mi fel sem tehetjük ő felsége atyai kegyességéről, sem magyarországi testvérünkről, hogy olly törvényeket szabjanak előnkbe, mellyek hazásába mi nem folytunk be. Midőn még a’ hódolt nemzeteknek is meghagyják törvényeiket, annál inkább remélljük mi, kik mint szabad törvényhatóság megyünk át, hogy 3 száz év alatt vérünkké vált erdélyi constitutiónkból kihallgattatás nélkül nem fogunk következtetni. H- K.: A’ 21dik t. czikk azt mondja: maradjon meg a’ status quo, következőleg, úgy veszi megyénket, mint erdélyi megyét; tehát követet küldenünk kell Ha felírást tesznek a’ RR. és most nem választanak követet, akkor ha azon válasz jöne ő felségétől, hogy a’követválasztás már egyszer megrendeltetett, tehát újra vitetnek a’ RR. követválasztásra, már két hónapot elvesztettünk, az erdélyi országgyűlést megakasztottuk, és még is csak követet kell küldenünk. Ha pedig azt mondja tán a’ felség: helyesen tettétek, ti már Magyarország tagja vagytok; ez a’ legnagyobb veszedelem leend Mert mikor a’ fels. egy illy szót kimond, akkor nem lesz időnk az alkudozásra. Becsüli a’ nagy magyar hont, de mig az forrásban van, a’ bizonyost bizonytalanért nem áldozná fel. A’ vallás szabadsága nagy kincs; a’ só ára is teszen valamit, mert mindenki örömestebb fizeti , mint 7 fial mázsáját. Egyébiránt semmi következetlenséget nem lát abban, hogy már egyszer Magyarországon voltunk követeink által. Ha felszólitna bármellyik szomszéd, hogy segítsünk, mert szüksége van ránk, nem örömest nyujtanánk-e segédkezet? Részéről Törökországba is elmenne, csak hiják meg. Javasolja tehát a’ követválasztást, mert az által.Erdélynek igen sokat használunk, magunknak ’s jelesen a’ reincorporatio kérdésének semmit nem ártunk. H. G diplomaticai és gazdasági szempontból veszi fel a' tárgyat.— Tudva van, hogy a’ 21 t. sz. által Magyarországhoz kebleztettünk. E’ törvény leküldetett az erdélyi országgyűlésre 1837. Tudja tehát már Erdély, ’s miután már egyszer Magyarországon voltunk, a’ mostani meghívás, csak de style ment. Képzelni is lehetetlen, hogy mi két országban képviseltessünk. Gazdasági tekintetben , ha hat hét múlva Magyarországnak diaetája nyílik, mi a’ múlt század elejétől fogva igen sokszor történt meg, hogy a’ két országban egy időre esett az országgyűlés, mit teszünk akkor? Végül javasolja a’ felírást ő felségéhez, mellyben kérdezzük: ugyan azon szájból jött-e ki ezen parancs, mint a’másik országgyűlésre hivó?’s ezen felírást az udv. kanczellária utján tétetni, honnan már törvényczikkeket is kaptunk, az érd. kormányt pedig csak jegyzőkönyv által véli tudósíttatni, V- K. A’ 21 ik. czikk szerint mi M- ország tagja nem vagyunk, mig a’ törvény facto nem teljesíttetik, hogy Erdély tagja vagyunk, látjuk, érezzük, mert onnan kapunk rendeléseket, pereink az erdélyi törvényszékeken folynak, de 1839 ben is azt tettük volt pozsonyi követeink utasításába, hogy mi nem óvakodunk a M-országhoz kapcsoltatástól, csak 300 évi törvényinket kívánjuk sanctionáltatni; ha ezt meg nem nyerjük, akkor protestáljunk, hogy mi csak erőszakkal engedjük magunkat átkapcsoltatni. Mi nem vagyunk idegenek a’ viszszakapcsoltatástól, még Erdély sem, csak nem megcsonkítva. Jónak látja egyszersmind felirni a’ felséghez ’s követet is küldeni „használni Erdélynek is.“ Mind két részről többen nyilatkoztak még, azok közt B. S. a’ követ-küldés mellett szavaz , de egyszersmind indítványozza: szólíttassék fel minden m országi megye , hogy mint testvérink fogjanak kezet ’s eszközöljék ő felségénél a‘ 2 törv. teljesedésbe vételét ’s ez iránt a’felség is keressék meg. L. J. a’ 21dik t. czikket már nagyobb részint végre hajtva látja, miután már a’megye követei által megjelent M. országon; a’ végrehajtó biztosság munkálkodott is ; annak utolsó §-a rendeletét pedig a’ viszszakapcsolás megtörténte után előforduló kérdések elhatározására látja irányozva lenni; javasolja a’ felírást az bizonytalanság elhárításáért ’s adatokból mutatja meg; miként megyénk mindig a’ viszszakapcsolás mellet nyilatkozott, legközelebbről is 1837 ben az erdélyi országgyűlésen csak azon fenhagyással tette le a’ hódolati hitet, hogy az a’ viszszakapcsolásnak ártalmára ne legyen, 1839 ben pedig csak egy szó emelkedett e’ megyében a’ követküldés ellen. Sz. A. követválasztás mellett nyilatkozik , 's szadandó utasításba tétetni kívánja, hogy Erdélynek M. országhoz való kapcsoltatása is eszközöltessék , mire K. J. szívesen óhajtja Erdélynek is M. országhoz kapcsoltatását, de megyénket csak úgy mint m országi megyét akarja, hogy menjen át, mert így független lesz,megkapja domessicáját, nemesei adónemtesülnek, megkapja a’jobbágy az urbért, mellytöl most annyira félnek sokan. Végre K. J. javasolja: tétessék meg a’ felírás ő felségéhez, a’ követválasztás pedig azon felírásra adandó kir. válasz megérkeztéig halasztassék el, azonban jelenleg neveztessék ki, egy biztosság, melly addig is a’ követi utasítás készítésével foglalkozzék. És ez utóbbi a’ megoszlott véleményeket egyesítvén határozattá is vált. A’ felírás ő felségéhez a’ in kanczellária utján megtéletil, mint szintén erről az érd. kir. fökormányszék is tudósíttatni határoztatott, a’ követi utasítás megkészítésére pedig választmány neveztetett. Oct. 28-án folytatva tartott közgyűlésükben többek közt azt is elhatározák, hogy akárki is írásba tett javaslatát az utasításra nézve beadhatja az utasításkészítő biztosság elnökéhez. Ezen határozat következtében egy tag az ismert szathmár megyei XII. ponton kívül más tlktőt is nyújtott be a’ biztosság elnökéhez, hogy Kraszna megye által elfogadtathassák akár Erdélynél maradand, akár a‘már hozott törvény értelmében magyar honhoz viszszacsatoltatik. Az ajánlott pontok következők : — Állíttassák statistikai bureait , melly az ország állapotának megismeréséhez megkívántató adatokat mennyire lehet számilag öszszegyíijlvén , a" kormány ’s illetőleg az országgyűlés elibe terjeszsze. — Készíttessék rendszeres polgári szenvitő törvénykönyv.—Miután az 1595. évi békekötés szerint Erdély magyar honnal „verum et inseparabile membráné, a’két testvér hon egyesülése eszközöltessék. —A’ külkereskedés szabadíttassék fel s az utivámon kivűl minden egyéb vám töröltessék el. — Az állandó katonaság apasztása keressék’s miután ez által különben a’honvédelem fogyatkozást szenvedhetne, nemzeti őrség felállítása és gyakorlása iránt törvény hozassák , mi az 1458. évi 2dik czikk teljesítését következtetné és siettetné azon időt, mellyben az 1458 . 5dik és 1518ki tolnai közgyűlési 16dik czikknek elég tétethetik. Kölcsönös jog's tizkármentesitő intézet állittassék,mellynek terhe alól a'nemesség ne vonhassa ki magát. — Az 1471. évi Ipó czikk azt rendelvén, hogy minden évben tartassák hongyülés, e' törvény megtartásának bővebb biztosítása végett határoztassék meg, hogy a’ törvényben kijelölendő helyen novelso napján a' nemzet képviselőji egybehivás nélkül gyűljenek öszsze. — A’ törvény megerősítéséről szóló czikke az Apaffy föltételeinek nyittassék meg. — Miután törvényiek szerint bonunk minden egyéb tartománytól független's önálló ország, ennélfogva a’ külföldi hatalmasságokhoz Magyarország és Erdély részéről az ausztriain kivűl külön magyar követ küldessék, ’s a’t. E. H. Pécs nov. 12. A’magyar nemzetnek, napjainkban sok olhajtási közül alig van korszerűbb ’s annálfogva általányosb is, mint ez : vajha bánunk minden iskoláiban , alsókban szintúgy mint a’főkben , azon nyelv helyébe, melylyet nincs anya, ki beszéljen, nincs haza, melly magáénak valljon—értem a’ diákot— a’ jogtudós szintúgy, mint a’ bölcselkedő; ’s a’ hittanár épen úgy , mint a’mars fija szájába illő édes magyar nyelvünk ültettetnék ! E’ szempontból, úgy vélem, csak örvendeztető lehet íme közleményem , hogy a’pécsi lyceumbeli ifjúság is , hazai nyelven hallja már hirdettetni azon tudományt, mely az igaz bölcseségre vezérel t. i. a’ szent igét, honi nyelven röpíti már fohászait az egek urához, ’s zengi dicséretit ahoz, kitől várja munkájára az áldást! Oct. 24dike vol azon szerencsés nap , mellyen a’ minden szépet ’s jót kedvelő, igazságost pártoló ’s azon iskolákat, mint édesatya szeretett gyermekeit , hűn ápoló megyés püspökünk Scitovszky János ur ő exetja ajkiról örömtül ragadtatva ’s mélyen érdekelve magyar nyelven hallónk ömlengni a’ lyceum templomában a’ tanuló ifjúsághoz intézett ’s a’ tanulásban irányt mutató , intő ’s buzdító lelkes szónoklatot. E’ nyelven folytatja ékes styllel szerkesztett s tartalomdús szent beszédeit iskolai rendes hitszónok ’s prof. Török István ur is. Áldás azért a kezdő főpásztorra, erő ’s kegyelem a’folytató hitszónoknak. Hrts. Spanyolország.« (Sarczolások Bilbaóban. Barcelonai újabb kicsapongások. Aymerich Mayorcában meggyilkoltatott.) A’kormány eddigi határaakiból biztosan következtethetni, hogy rendkívüli eszközöket szándéka használni a’ baszk szabaditékok ügyében. Mihelyt Espartero az országot végkép lecsöndesiti, azonnal viszszatér a’ fővárosba, ’s gyakorlatba hozatja azon rendszabályokat, mellyek kívánatos egységet öntendenek a' külön tartományok kormányzati rendszerébe. Alava tartományban 5 törvényszéket állított föl a’ kormány, ’s Guipuscoát 4 kerületre osztá föl, miknek kormányzatát Iturbel táborfőre bízta, ki ott született, ’s kinek leginkább köszönhetni a’ legújabb zendülési merény sikeres elnyomatását azon tartományban. — A’ barcelonai erösitvény szétromboltatásával fölhagytak. — A’ pamplonai nemzetőrség tagjai rendjelt kaptak Esparterotul azon vitézségükért, mellyel a’várost O’ Donnell ellen utalmazák.—Madrid tökéletesen nyugolt, holott, 2okán Montijagrnő jószágkormányzóját elfogták, kinél számos irományt találtak,mellyek teljes fényben tüntetik elő a’ legközelebbi öszszeesküvés inditóokait.—Barcelonában még sem szűnt meg a’fejetlenkedés. A’biztossági junta értesülvén arról, hogy Van Halen ismét viszsza szándékozik a’ városba térni katonáival, követet küldött ebbe azon üzenettel, miszerint őt készek ugyan a’ lakosok bebocsátani, de katonaságát nem,mivel arra már többé nincs szükség.Van Halen a’ két küldöttet kezességül magánál tartván, útját egész hadcsapatostul Barcelona felé folytatá.Midőn a’ biztossági junta ezt megtudó , azonnal több krisztinapárti papot és elöbbkelő egyedet fogatolt el, ’s adót vetett ki, mellyre a’ Marseille felé haladó gőzösek 30 ezer piaster valónak kénytelenek fizetni.—Mayorcában Aymerich tábornok,Ferdinand király uralkodása alatt hadminister, ki a’ krisztinai öszszeesküvés kitörése után azonnal a’baleari szigetekre menekült, alig érkezvén oda, áldozatja lett a’népboszunak. Nagyszámú dühöngök ugyanis éjjel megrohanák házát és kegyetlenül meggyilkolák őt. — A’barcelonai biztossági junta követeket küldött Esparteróhoz, ’s miután hír keringe az iránt, hogy e’ követek útközben megölettek, a’ nép boszusan nyilványitá, miszerint e’ hir valósulása esetén a’ gyanússág ürügye alatt elfogatott szerencsétleneket halomra gyilkolja. A’hir utóbb nem valósult, ’s a’ vérszomjas népsöpredék mégis három foglyot konczolt föl az út-