Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-04 / 97. szám

szombati, dec. 4. I/KTéli jKM idg*j* hWi 'ítm4 N Jf Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Fels. Gebhard Ferenczet a’ pesti kir. tud. egyetemnél herapia specialis és orvosi gyakorlat tanítóját ’s Wallner Antalt a’ magyar ár. udv. kanczellariánál szegények és adózók ügyviselöjt magyar nemeslevéllel megajándékozni; továbbá tolnai Festetics Dienes grófot cs. k. kamrássá, égre a'mármarosi kam. igazgatósági ülnök-’s aknai előadó-hivatalra Grünschlek János ugyanottani kam. igazgatósági jegyzőt legkegy. kinevezni mélt. A’ am. magyar kir. udv. kamra a’ pancsovai só - és 30ad - szedő helyre kh r . d Ignácz mitroviczi kir. só- és 30ad-ellenőrt alkalmazó, ’s a’ diós -yőri koronás uradalmi tiszttartó-hivatalra Szmrecsányi Ernészt surjaemetei kam. urodalmi ispánt mozditá elő. •—Wittenberg Antal lykavai am. urodalmi erdőmester oct. 23-án meghalálozott; Herényi Manó pedig savasdi számnokká tétetett által Dézsaknáról. ttudasiesti napló. *) (Nemzetiség Jelenünk szempontjából Vége.) igyelemre méltó jeles szerzőnknek a’házipénztár reformja felőli terve, mellyey hangzik: Megosztani szándékunk azt aránylag a’köznéppel; ez igen szép jeensége újra a’szellemíránynak! de nézzük következményeit. Vélhetjük ekkor,ogy a’ nemesség a’ mostani csekély fizetések mellett fog hivataloskodni, midőn lesz a’ tehermentesség a’ nemes inditóok ? — ez nagyobbra emelendi a' költség öszszeget. — Uj kiadások fordulandnak elő, és mi megajánljuk , mert mi is fdezzük! ez közjogilag ránk nézve tisztán áll, de a’ köznépre? — reformot hoandunk be , de még is hogy fogunk nevében is ajánlani, mi, kiket csak szülesszön e’ jog birtokosivá ? minden megszavazásnál itt újra az elv fog előállani, úgy a’ köznép befolyása nélkül terhét nem nevelhetjük, ’s ez mindig gátul szoláland; mert mindig föltételez a’ nem képviselt részére igazságos biztosítékot, rotectiót,felügyeletet,melly ón lábaival késleltetve jő közbe,és sokszor legjobb zándékunk megakad ’s meg is törik rajta. **) Helyhatósági rendszer jótéonysága érdekeinek nemcsak szó de tett de áldozat általi előmozdításától függ; Mentsük meg egyrészt az elvet, hogy „mindenki befolyásával történjék az adajánlat"; másrészt pedig helyhatóságunk kifejtésére szerezzük meg a’lehetőséet, ’s ezt nem az által, hogy megoszszuk a’ házipénztárt, hanem ha leszállítván, úgy kihagyván a’ fölösleget, a házipénztár mostani öszszegét, mint maximumot veszszük fel ’s jövendőre minden előforduló költséget csupán mi magunk idézünk; így egy részt biztosítva leend jövendőre az, kinek nincs befolyása ; ti pedig , kik szabadon határozunk erszényeink felett, szabadok is leszünk az üó ajánlásban; mert csak bennünket illetend’s így meglássuk majd: mellyik meseleeríti az , mellynek érdekei kifejletlen maradnak Mellékesen megjegyezite , hogy mi magunk biztosítására bizonyos öszszegig a’ többség, azon fe két harmad határozzon; másodszor, hogy ez csupán a’ nemesi birtokot illesse. Vessünk egy pillanatot a’ zsidó-emancipatióra. E’ kérdést úgy látszik szerünk csiklandósabbnak tartja , mintsem felőle határzottan nyilatkoznék, ígyól ugyanis a’ többek közt : „Nem tartozom azok közé, kik az emancipatiot lenzik nemzetiségre ható rész következményire nézve, de igen azok közé, a’ nemzetiséget mindenek felett szemeik előtt tartják, és ez elvemben azon les tudat örvendeztet, hogy még is a’nemzet ügye a’reformot nem zárja ki, snem annak csak egy általányos irányt ad, annak czikkelyeit csak sorozza , mellyeket előbbre, hátrább másokat, és igy kétszeres erővel viszi elő a’ nemzet, szabadság és nemzetiség felé ; — meg vagyok győződve, hogy sokban jön a’ reform az, melly a’ nemzetiségre jótékonyan hat, de még is egésen nyugodt kebellel, bármennyire szeretném,nem ölelhetem e’ kérdést. Többör át meg átgondolám e’ tárgyat, de csendes támaszpontra az ügy mostani nlyzetében nem juthatok. (lap 101) Ismét: ,,a’ zsidók most nem saját nemdiségöket hordják magokban , hanem a’ németet, és itt Eötvössel én is igen idvezö következményt húzok ki, „ha a’zsidók hazánkban egy német elemet ípeznek, nem mutatja éppen az, hogy e’ nemzet idegen nemzetiséget feliszen’s vele assimilálódik;" és arra, hogy ezután nemzetiségünkbe olvadjak fel, mi lesz az ösztön? a’ kereskedés egyetlen czéljoknál, a’ vagyonosánál fogva, megnémetesité őket; az emancipatio adjon egymás ösztönt, íg más czélt; és ez magyar elemet fog beléjök szivárogtatni.'Engedjen a’ írék szerző a’ nemesbirtok okozta függetlenség és zsidó emancipatio körül amelly észrevételt tennem. Szerző szerint ingatlan birtok nyújt szilárd erőt , állandó hatalmat, ’s illy erőt és hatalmat biztosított magának a’ nemesség , idén e’ földterületet maga közt felosztó ’s intézvényi által a’ földbirhatás jogát egyedül maga számára szokta. Én ellenkező értelemben vagyok , mert azt hiszem , hogy épen azon intézvények adák a’ legnagyobb döfést a’ tulajdonnak ’s tevék hitbizománynyá a’nemesbirtokot ; innen van, hogy a’ magyar nemes úgyszólván csak haszonbérlője javainak,innen, hogy épen a’ birtok ezen organisatioja veszi el az erőt, hatalmat ’s velők együtt a’ függetlenséget; mert hol ezek kifejlenek, ott vagyonnak kellene lenni, tisztán sajátunknak’s minden felsőbb elemtől mentesnek." Innen húzhatjuk a’ lelkes szerzőim e’ következményit , hogy a’jószágérték nincs lehető legmagasb fokon, hogy a’ földek nincsenek mindig szorgalmas kezekben’stb.És igy valóban reformért kiálthatunk, mert az az idő, melly a’földtulajdon zárait mindenkinek megnyissa. Igaz, ez által nem kis fordulat tünendik elő, megesik hogy családok enyésznek el, de ezek romain szívben lélekben erösbek nem támadandnak ’s a’ statusz ereje egyesekével nem növendék ez fog erőt, hatalmat ’s függetlenséget idézni elő! Nem tartok én attól, hogy idegen elem fogja elnyomni nemzetiségünket, mert ezen,czélszerű elöintézkedésekkel könnyű segitni, mellyeknél fogva mindinkább erősebbé gyarapodik a’nemzetiség, hogy sem a’ szivárgó idegent elne telje. Nem félek a’ vagyon aristokratiatol sem, ’s ha tán ez, és a’ születési kör választanom kell, inkább amahoz állok , hol a’ vagyon már biztos eszköz függetlenséget, az anyagi erő szellemit idézni elő, mig a’ csupa születés az utóbbit ritkán, az elsőt talán soha sem eszközli. Mi a zsidó-emancipatiót illeti: Volt idő , most csak két éve , midőn én is buzogtam a’ zsidó- emancipatio mellett ; most sem vagyok e’ nép ügyének ellensége. Szép tárgy ez egy hitszónoknak’s érzékeny anyagot ad munkára, szinte cosmopolitának is ; de a’politikus hatásköre amazokétól meszszevág. Hogy nem általányosan népszerű volt csak ama’kis engedély is, mit a’jogtalan jövevénynek az örökemlék, 84 Oki hongyülés adott,mutatja azon heves ellenszegülés, mi néhány még szabadelmü megyében is olly élénk mozgalomra szolgáltatott alkalmat. De tekintsük a’dolgot más Oldaláról. Angliában 12,000, Francziaor. 60,000, Poroszországban 154000 ’s igy a’ népességhez képest olly kevés a’ zsidó , hogy szinte csudálkoznunk kell azon, miszerint e' nép , mellynek hona széles e’ világ , sorsa nyomor , jogtalanság’s üldöztetés , sergestül nem tódul az ígéret ama’ földére, hol nemcsak világ- de honpolgár 's jogok részese , mig honunkban , e’ rájok nézve siralom völgyén ”s halál árnyékában félmillió; lengyel földön pedig, értvén a’ hajdani lengyel királyság 12,880 □ mfdnyi területét, 2,119,000 zsidó tartózkodik. Hogy ennek okát megfejthessük, a’ nép intelligentiáját ’s polgári helyzetét kell tekintenünk. De nézzük csak honunkat. Hány szabad és kiváltságolt város van, hol zsidót csak izmagul láthatni,mig jobbágyhelységekben szinte elvesznek köztük a’ lakosok ? Ide nem kell commentár , de azt még sem mellőzhetem el, hogy a’ köznép is segélyért kiált.Neveljük előbb a’pórnépet, adjunk e’ 9 milliónak kedvezőbb helyzetet, emeljük értelmi tehetségét olly fokra,hogy zsidó’s más ne csalhassa ; ekkor isten neki, emancipáljuk Izraél népét is ’s én fogadom, hogy csökkenni fog számuk ; de addig vigyázzunk, mert egy csepp tinta is foltot csinál. Azonban nem vagyok olly elfogult keblű, hogy egyes jelesbeket a’ közönség ferde szokási ’s méltán szigorú rovást érdemlő tulajdoni miatt kárhoztassak, sőt valamint óhajtanám, hogy az erény mindig és mindenütt méltányoltassék , úgy forró kívánsága keblemnek , hogy e’ nép kitünöbb tagjai megkülönböztessenek, mit miveltség, ’s hazafi érdem honunkban is jön és teszen. Ugyanazért mig pórnépünk után zsidó atyánkfiaira kerülne a’sor,pártoljuk és sikeresitsük addig leg alább az egyedi emancipatiót a’ miveltség ’s hazafi érdem utján nemzeti nyelvünk mellözhetlen kivánata mellett. És itt azon buzgó kéréssel zárom soraimat e’ néposztályhoz: Ne higye’s ne kövesse azt,mit némelly túlbuzgó apostoli elragadtatásukban hirdetnek, mintha az elnyomatás és türelmetlenség bármi merényre jogot adnának, sőt higyen azoknak, kik, mint lelkes fiatal írónk is, meleg kebel részvevő szavaival kérik, mindenben úgy éljen és tegyen,hogy életmódja ’s cselekvényi megnyerjék a’nemzet lelkes képviselőit —Multhó 280.este fővárosi fiatalságunk tömérdek sokaság méltányos részvéte mellett fáklyás zenével tisztelkedett a’ nagy teáknak, üdvözlő szózatot kedves költőnk Erdélyi szavaiván; mire, a’ nagy honfi, lelkes válaszában megemlité többek közt: ,,hogy igen is, az átalakulás korát éljük, épen azért komoly higgadtság,gyanúsítgatás-kerülés s a különböző vélemények kiegyenlítésére türelem szükséges ; hogy ifjaknak , kik minte jelenlevő honreményi is, haza jókat szeretik ’s annak jólétire igyekeznek, mi terhes föladat szerencsés sikeresitést végett,mire csupa lelkesedés nem elég, huzamos fütürőszorgalommal kell tanulnioka ’stb. Szükségtelen emlitnem , hogy férfiaknak — kiket tisztelünk—szavai,kiirthatatlan gyökeret vernek sziveinkben ’s mi ne tisztelnék ez országos tiszteletű férfit ?’s ne méltánylanak tisztalelkü meggyőződésébül származó tanácsit pontos követéssel ? kit sem nagyok komor tekintete , sem polgártársi hízelgése valóban soha el nem tántorított!— A’ büntető rendszer kidolgozása végett országgyülésileg nevezett választmány f. h. 1 ső napján kezdé meg üléseit.—Kuthytól megjelent „Polgári szózat kelet népéhez 1841." Tart.: I. Fejezet. Szív és Ész. 1.) az ész meghatározása. 2) Mi a’ szív ? 3.) Párvonalok szív és ész között. 4.) Szív és ész mint status-életerők. 5.) Szív és ész mint reform-elemek. II. Fejezet. Mellyik elem túlnyomósága minő eredményeket fejtett ki az egyetemes világtörténetekben? 1.) Egyiptus, 2.) Spanyolhon. 3.) *) Múlt Naplónkba csúszott sajtóhibákat igy kérjük kijavíttatni: 1 hasában alulról kezdve 25 és 26. sorban ez ,régibb elemeket szerte terjedő sajátaikkal felfogni képes nem leendő igy olv. „hogy régib elemeiből naponkint vesztvén a’ helypótló idegen elemeket szerteterjedő sajátaikkal felfogni nem képes44 Második hasáb első sorabeli ,ha igen4 helyett „ha nem44 , harmadik sorbeli ,még4 „ha igenének olvastassák; 7d. sorb. ,képviseletet is 4 olv. „képviseletet itt is44 alólról 35d. sorb. ,ret ,tentsen viszsza4 helyett „ne rettentsen viszsza.44 Ez az főleg mi engem az aránylagos adózat felett kétkedésbe ejtett, és egyszerűbb könnyebben kivihető mód ajánlására bírt. Továbbá nem hiszem, hogy a mostani megyei rovatási kulcsok szerint az elvállalás keresztül menjen; jó kivetési rendszer létrehozását pedig sok év sok költségnek leend szüleménye, ehez pedig minden nemesi birtok felmérése s osztályozása — két nagy és nehéz mű kívántatik. De midőn a’ javaslatot teszem, koránsem akarom az aránylagos nemesi adózatot ellenzeni mert én a mostani hibás rendszertől minden áron szabadulni kívánok. 1841.