Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-18 / 101. szám

415 fait még a’ legsulyosbbal, becsületének bántásával halmozva találjuk : nem kell gyanusitgatás , nem tény háta mögé álló emissarius sereg. Én a’ 97ik számú éjmadaras czikkben egy nevezetes zsarnokot látok, ki lábbal rugdossa a’félig holt polgárnak vérző fejét; — és nem egyedül vagyok, ki, mialatt ön csak a’ megbántást ’s a’ boszút látja , az alatt a’ megvérzett polgárt, a’ veszélyezett családatyát ’s a’ szenvedő embert látom. A’ megverő, ha jól vagyunk értesül­ve , befogva nincsen, hanem a’ P. H. szerkesztője által kezességen tartatik.“ Erre a’ p. Hírlap így nyilatkozik : A’,,Világ“ 991k számában 0 jegy alatt meg­jelent szokott modorú megtámadásra, a’ közönség iránti tiszteletből válaszo­mat elkészítettem , de a’ bírói eljárás bevégeztéig e’ tárgyról szólam nincs ha­talmamban. Kossuth. Még Kulcsárné aszszonyság neve alatt megjelent méltat­lan gyanúsítás czimű tyrádákra is kellene talán felelnem; de biz én azt gon­dolom , hogy arra mindenki maga magának is megfelel; ’s igy én csak ennyit mondok: tessék, ne tessék; kivánjon szerencsét, ne kívánjon; nagyobb ju­­talomdijjal vagy kisebbel; bizony csak a’ Pesti Hírlapnál maradok , — Kul­csárné aszszonyságra nézve csak annyit jegyezvén meg, hogy boldogult férje emlékezetét magam is illő tiszteletben tartom ’s a’ nevezett aszszonyság ellen, hirezáfoló tudósitásomban egy betű gyanúsítás sincs, sőt ellenkező van. A’ furcsa tactica azoknak szólott és szól, kik dolgokról, mikről úgy Kulcsárné aszszony mint én soha sem álmodtunk, pletykát költenek, de alkalmasint nem a’végett, hogy a’ Nemzeti Újságnak publicumot szerezzenek , hanem hogy a’ P. Hírlapnál publicumot csökkentsenek. — „Azt hallottuk felőle, semmi sem lesz belőle“ — szól a’ közmondás. — Torna tétele 8. Évnegyedes közgyűlésink tegnapelőtt kezdődtek, ’s ám­bár a’ haza minden törvényhatósági által már többnyire tárgyaltatott nevezetes országos kérdések, u. m. Borsodnak a’ papi jószágok fölöslegét népnevelésre fordittatni, Csanádnak a’k. táblához birókinevezési primási és vásárlási jogot eltöröltetni, Turócznak a’ főispánságot az egyházi hivataloktól elválasztatni, Gömörnek az avatás megtagadása elhárítását eszközöltetni, Nógrádnak a’ r. k. ifjak prot. iskolákbuli kitiltatását megszüntetni, Szathmárnak és Temesnek a’ részek tettleges viszszakapcsoltatását sürgettetni, Hajdú kerületnek az orosz szertartási könyveknek országos költségen magyarul nyomtatását előmozdítani, és szinte Gömörnek a’ főispánságot az esztergomi és egri ér­sekségtől elválasztatni indítványozó leveleik, mind a’ múlt két napon vétettek fel, semmi nevezetes eredményt nem szültek, mivel az elszámlált tárgyak az or­szággyűlési dolgokkal foglalkozó állandó választmányhoz lévén utasítva, — azok tárgyai felett semmi vitatkozások nem keletkeztek , mellyek, ha majdan tanácskozási szőnyegre kerülendnek, felőlük a’ közönséget tudósítani el nem mulasztom. — Előfordultak még a’ köv. tárgyak is, u. m. a’ katonaságnak, a’ H. tanács ígérete szerint a’ megyébül, hacsak egy részben is, elvitele nem teljesül­vén, a’ végett adózóink siralmas sorsának, mellyre nemcsak az általányos ter­méketlenség, de a’ tavalyi és idei jégesők, nevezetes tüzek, ’s gyümölcs álta­lányos nem termése miatt jutottak, érzékeny rajzolása mellett, a’katonaság má­­sává telepíttetése iránt egyenesen . Fels, rendeltetett megkéretni. Ku­z­m­a­n Pál dernei hamis huszas-készitő feletti bíráskodás ismét a’ megye törvényszé­kének tétetvén kötelességül — a’ mennyire hűtlenségi esetekben biró-helyet­­tesitésnek nem lehet helye, az most sem fogadtatott el.Külföldre utazók magyar útlevelekkel ellátása iránti felszólítása Pestmegyének pártolást talált,sőt a’ men­nyiben alispánunknak magyar és mellé csatolt latin fordítású útlevelével uta­zók Galliczia határiról viszszautasíttattak, ennek orvoslása iránt is lépések fog­nak tétetni. — A’ pesti ref. főiskolára segedelemgyűjtés határoztatott, valamint a’ pozsony-nagyszombati vasútra is részvények szerzése,és a’pesti vakok inté­zetére adako­zásgyűjtés rendeltetett. Beregmegye indítványa a’ mesterlegények­nek magyar vándorkönyvekkel Ausztriába is utazhatása iránti lépések tételére, pártoltatok. Némi élénkségül adott a’ tanácskozásoknak a’ rozsnyai püspök le­vele, mellyben egy molnár leányát, kinek neje r. kath., ezen vallásban oktat­­tatásra köteleztetni kéri; mert némellyek azt álliták, hogy ha önként nem enge­delmeskednék a’ felszólításnak, erővel is a’ kívánt helyre lehet küldeni, mások ezt törvényelleninek és a’szülék hatalmába igen mélyen vágónak állitván, utol­jára oda látszott hajlani a’ vélemények többsége, hogy a’ szülék, ha ellensze­gülnek, megfenyíttethetnek; jóllehet ez ellen azon alapos észrevétel harczol, hogy ha illyenek bűntetteinek, azon szülők is fenyítéket érdemlének, kik meg magzataikat az iskolába jártatni nem akarják; ha pedig ezek nem, amazok sem. A’ kisdedovó egyesület igazgatójának felszólítása, e’ megyében is illy intézet­­alapítás végett választmányhoz útasittatott. Beregmegyének a’hónapok neves megállapítását tárgyazó levele, —a’ mennyiben azon tárgy iránt országosan in­tézkedni fölöslegnek ismerteték, tudomásul vétetett. A’ szomolnoki bánya-fel­ügyelőség a’bányászok és vasgyámnokok öszszeirását ezentúl kamrai tisztviselő befolyásával ’s jelenlétiben kérvén végrehajtatni, — minthogy erre nézve a’fel­hívott 1840 ki­ldiktörv.czikkben semmi rendelkezés nem találtatik, az érintett egyedek pedig a’ közelebbi katonai öszszeirásbol is kihagyattak, a’ régi szokás hagyatott meg. —Fejérmegyének az országgyűlési napló írására Nádor öfön­­sége által gyorsírók alkalmazása pártolására tett felszólítása — a’ mennyiben e’ megye idei a’ naplók hitelességét teljesen biztosítani és az iránt országgyűlé­­sileg rendelkezni kívánnak,—a’ gyorsírók alkalmazása itt is kerülhetlennek ta­láltatván, ’s azok intézetére segedelem is gyüjtetvén, — elvben igen, — de al­kalmazásban nem pártoltatott. — Borsodnak a’ Boldva vize szabályozása tár­gyában azon megye választmányával a'két megye határánál munkálkodandó vá­lasztmány kiküldetését kívánó levelére megiratott, hogy miután e’megye a’ szó­ban forgó vizszabályozást gátló akadályok elhárítása végett még 1830-dik évben kir. teljes hatalmú biztost és vizmérnököt kért kiküldetni, je­lenleg újra választmány-kiküldetést szükségesnek nem lát, hanem, mivel a’ viz kártékonysága már Borsodmegyében egy malomgátnak levágatása által sem szűnt meg,—azok kiküldetését újabban szorgalmazza.—A’megye és katonaság számára megkivántató tűzifának az adózó nép minél kisebb terheltetésivel leendő megszerezhetése, ugy a’ fogadott megyei szolgák fabeli illetősége feletti javas­­latkészitésre is választmány bízatott meg. — Egyébiránt nem mulaszthatom el szóba hozni a’Pesti Hírlap egyik számában a’megyénkben őszelő utolján tarta­tott ref. egyházkerületi gyűlésről szóló tudósítást, és sajnálkozva, hogy a’ tudó­sító csupán olly kevés érdekest tudott róla írni ’s tudósítása csaknem egyedül a hely czéltalansága körül forog, azon valótlansággal megtoldva, hogy az egy­házkerületi gyűléseknek Perkupán tartására alapítvány van téve. Mellőzve azt, hogy a’ gyűlés a’ szokott helységek egyikének tavaly félig megégte, a’ másiknak pedig szinte tavaly benne tartatott egyházmegyei gyűlés után, illy szűk időben elkerülni kívánt terheltetése miatt rendeltetett Perkupára, valamint azt is, hogy arra nézve alapítvány teljességgel nem létezik, de igen a’ gyűlések bárhol tartá­sára általjában, néhai Ragályi Ábrahámtól; — egyedül azt kívánom megemlítni, hogy azon gyűlésen több fontos tárgy között a’ s.pataki főiskola tőkepénzes ke­zeltetése is szóba jővén kitűnt, hogy csupán a’ fize­tetlen kamatok 56 ezer fra rúgnak, mellyek pontosabb behajthatása tekintetibül határoztatott, hogy ki az év elmúltától 6 hónap alatt sem űzetné a’ kamatokat, ha elegendő biztosítékkal bír, a’ kamatok,—ha pedig nem bir, az egész töke felmondatván, perutján vé­tessék meg; — továbbad az iskolai ügyek vitelére szükséges ügyvédekről is vi­tatkozás vala, állandó fizetésű egyedekre bízassanak­­, vagy a’ hol ügyek lesz­nek, csak azok vitele bizassék magányos ügyvédekre, ’s ez utóbbi vélemény győzött. Az iskolai könyvek csőd utjáni készíttetése is inditványoztatott, de ez, kivált a’ papságnál,erős ellenszegülésre talált,az mondatván az inditványzónak, hogy sértés föltenni egy tanítóról (?)hogy jó könyvet ne tudna készíteni—Minő elfogultság ! Lovász Miklós: Zemplényből­ (­ N- Csebeb , dec. 5d) M.­h- 29dikére kitűzött évnegye­­des közgyűlésre öszszegyültek a’ Rdek ősi szokásként jogaikat gyakorlandók, de a’ mostani irgalmatlan sár ’s a’ már két hét óta egyre hulló eső miatt, melly ha a’tűz láng-indulatokat el nem oltja is, de legalább csitapitni szokta, három napi gyülésink alatt igen gyér számban valának a’ Rdek láthatók­ Legelőször is uj főispáni helyettesünk Péchy Emmásmér gr. kineveztetése iránti k. leirat olvasta­tott fel, reservato influxu supremi comitis; utóbb magának a’ helyettesnek le­vele , mellyben f­ hó 13ra tűzi bejövetelét. Új remény keletkezik keblünkben, hogy fiatal kormányzónk férfias határzottsága, ’s nem pártokban, hanem azok felet­ti állása ’s igazságos őrködése által, üdvöt ’s elégültséget hozand olly igen lá­zas megyénkbe. Felolvastatott a’ nm. kanczellariának a’ fenyitö per alatt levők ügyében érkezett határzata, mellyben ezektűl a’ megyei bíróság megtagadtat­­ván , delegált sedria elibe utasittatnak ; ez ismét fölélénkité némileg a’ Edek é­­berségét ’s ismét uj felírás határoztatott ’s ha jól emlékszem, e’tárgyban más­­dszer teszi azt a’ megye, kérve, hogy azon egyedek fölött a’ megye törvényes itélőszéke ítéljen!—01 vsstatort Ungmegyének egy kártékony ma­­lom levágatása iránti levele; erre a’ hely­színét megvizsgálandó küldöttség hatá­roztatok Nem lehet a’megye illy végzésén nem csodálkoznom, mert egyébként nálunk az illy malomügyeket igen röviden szokták elintézni. Egyik múlt gyűlé­sünk alatt minden nyomozás, vagy az újabb törvények szerint megkivántató előzvények nélkül, csak úgy ex tempore, öt malom levágatását határzák—csak holmi Carthagmem esse delendam-mondatok és okok által.— De azt hinné va­laki, hogy mind­ez a’közjó tekintetibül történt, koránsem­ egyes, mondom, több­nyire egyes emberek érdekéből, kitoktatik így mások tulajdona. Szegény közjót milly sokra kell köpönyeged kölcsönzeni! — Zabolcsnak két levelét hallottuk , mind kettő furcsán hangzott füleinkben; egyikben a’ vizszabályozás iránt jelen­ti, hogy mindaddig, míg ez tárgyiul kimerítő tudósítást nem kap , semmi intézke­dést nem fog megengedni.Ez megadatni rendeltetett. A’másik,mellyben Zabolcs me­gyénknek Hegyalja iránt hozott végzései törvényszerűségét el nem ismeri ’s azokat kereskedési szabsdság-gátlóknak tekinti. Lassabban kissé uraim! E’ tárgy élénk két napi vitát szült; némellyek a’ bor-behozatali tilalmat örökre javassák kiter­jesztetni, gátot akarván tenni azon sok csalásnak, mik az idegen bornak beho­zatala által történni szoktak,—végre igy jön a’határozás: veres bort minden­kor, fejért pedig csak kiforrása után szabad behozni. Bizton reményijük , hogy ez által, a’ már is annyira csökkent hitele hegyaljai borunknak némileg emelkedni fog. Később a’ pénztárakat vizsgáló küldöttség jelentése olvastatván fel láttuk és hallottuk, hogy a’ szegény nép adóját hajdanra nem mindig a’ legtisztábban kezelték. Ezek valának három napi tanácskozások eredményei. Törvényszékink végével ismét gyűlés leszen ’s főispánhelytartónk bevezetése; ha az nem , ez bi­zonyosan több élénkséget szülend teremünkben- Az országgyűlési utasításokat dolgozó választmány is megkezdő, vagy­is újra kezdő munkálatát. Casinónk­­ban is elnökválasztási gyűlés volt, melly alkalommal, mivel már egy régibb gyűlés­­- Wesselényi Miklóst tiszteletbeli taggá nevező é s az ez által öt meg­tisztelő levél szerkesztése K. G. bízatott; mit felolvasván , az íróhoz , és irományi tárgyhoz illő lelkesedéssel irt levél elfogadtatott. Pécs. Dec. lőkén délel. 10 órakor, lángba borult a’ szigeti külvárosban lakó Veber tímárnak mű- és lakhelye. A’ nagy épület, a’ sokgubacs és számos bőr,mint megannyi élesztő anyagi a’pusztitó elemnek,rémitö látványnyal fenye­getőnek. Azonban hála a' felettünk őrködő Gondviselésnek, a’ tűz megemészt­vén azon egy épűletet, tovább nem terjedett. Nem lehet nem szavaznunk méltó dicséretet és köszönetet a' csaknem rég keblünkbe rendelt Ceccopieri olasz gyalogezred vitézeinek, kik egy tiszt rendelkezése mellett a’ tűzoltásban egy részről főszerepet viselvén, más részről a’ szép rendet a’ néptömeg zavarában is fentartani tudá, — városunk részéről sem lehet panasz , miután a veres zász­lót jókor kifüggesztve szemlélhetök ’s alkapitányunk testestül lelkestül ipar­­kodék mindazt cselekedni, mit illy helyzetben a" rendőrség résziről csak kí­vánhatni. t. J. Szathmárból ezt írják dec. 5kén: Alig hiszem, hogy a’ magyar hazá­ban több város volna Szathmárhoz hasonló, mellynek vidékén illy nagy mérték­ben divatos a’ pályinkafözés, folyvást épül a’ sok szeszgyár, minden faluban 5 — 6. pályinkafőző ház létezik, és még is csupán egy rézművesre vagyunk szo­rítva itt Szathmár városában, a’ ki egyedárusságot folytatván tetszése szerint húz­von bennünket, ’s a’ réznek ’s munkájának bérét nem kétszeresen , hanem 3 fűszeresen is veszi meg rajtunk p. o. a’közel 4 mérföldnyire levő felsőbányai rézhámorban 36 pengő forint mázsája a’ réznek ’s ő nekünk 100 po fton adja! Ezennel felszólítjuk a’ pestbudai ’s egyéb városi rézműves ezédeket, utasítsanak ide egy ügyes fiatal mestert, bizonyosan ha igyekező becsületes ember lenne, né­hány év alatt jól felvehetné magát, csak két három ezer forintja legyen, hogy mesterséget elkezdhesse, inkább mi magunk is segítnők, a’ miben lehetne. Köri közgyűlés. Az iralom és művészet barátinak köre f. hó 29- kén, azaz csütörtökön délelőtti 10 órakor saját szállásán közgyűlést tartana.

Next