Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-24 / 24. szám

Fest, szerda, martz. 24. 1841 24.lik NZUISS­­OGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; pestmegyei közgyűlés; Ráday rxmrtrr /VT?ni-¡Aw . 1. .. 4-----------I» v\ rr A r» r» C\ Cr\T f\ r» n­ 1 O I ■ f A T1 ml fill IkArnilirn 1/-» i » Ráday gr a’ nemzeti színház ügyében; magyar nemz. Akadémia; lóverseny a’ jesu­li«.ija­uj,uo­s tornamegyei közgyűlés, békésmegyei rendkívüli közgyűlés; magyarodási sza­jfék­; egyesületi gyapjutár; ’s a’ t.­ Spanyolország CEspartero kir. liszteltetést igényel; ’s a’ cortest Espartero fogja megnyitni, rési költségek folyvást szaporodnak; Feel nyilatkozata a’ béke iránt; ’s a’ t.) Francziaország (a’ National pairszék előtt; rab­­idsereg ismét szaporittatik ; elegy; ’s a’ t.) Hollandia. Oroszország. Krakó. Görögország. Törökország. Schweiz. Dánia, fi­ ­a I­rvély* Ő cs.’s ap. kir. Felsége Pálffy Aloiz gróf b. t. tan. velenczei kormány­évá mélt. kegy. kinevezni. — A’ m. kir. udv. kamra középponti levéltárhivatalánál megürült lajstrom­­:a­ hivatalra W­es­inger Károly eddigi bejelentőt, helyébe Csiffáry Vincze írnokot, ehelyett Vissnyey Sándor járulnokot,e’ helyett Szat­­m­áry Ignácz fizetéses gyakornokot ’s Fejér Dániel bustyaházi kir. sószál­­itási tulajmestert a’ szigeti sószállító-hivatal ellenőrévé mozditá elő ; végre a’ fagy-lázi hulász hivatalra ideiglen Platényi János sirokai al-halászt. (Pestmegye közgyűlése.) Pestmegye f. hó 1 Okán kezdé meg, mint mindig, lépes és eredvénydús közgyűlését. Legelőször azon dolog került szőnyegre, hogy P estvárosa tanácsa az eddigi adót a’ házakra nézve egyszerre, minden okadás nél­kül, három, sőt négy annyira is emelte ’s az adórovás és kivetés-kulcs kidolgo­­zása feletti elöleges tanácskozásra, mint szinte a’ számvételre is, ugy, mikép azt az 1­723 : 7­­­­.czikk parancsolja, minden itteni házbirtokos nemest meg nem úvott. Hogy a’ törvényről egészen meg ne látszassék ugyan feledkezni, néhány írával mindig tudatja ezt az alispánnal a’ végett, hogy küldjön valakit a’ me­­gye résziről ’s néhány házbirtokos nemest is meghívott; de a’ helyett, hogy ízekkel az iránt tanácskozott volna, szükséges e az adóemelés vagy nem, ’s rá szükséges, mikép vettessék ki b elejökbe már, tudomás és elfogadás végett, rész munkát terjesztett. A’ megye különben sem lévén barátja az elzárkozottság­­iak ’s azon rendszernek, miszerint a’polgárok a’város dolgaiba csak annyiban folyhatnak be, mennyiben az adót tőlök, a’nélkül hogy tudnák, mi végre fordítt­atik ’s mint kezeltetik, pontosan beszedik, szükségesnek tartá ezen tárgyban t’nni.H. tanácshoz felírást küldeni, mellyben az megkeresik, hogy Pest városát a’ örvény pontos megtartására szorítsa. E’ dolog egyszersmind az országgyűlési Hasítások közé följegyeztetett. Buda városa iránt e’ részben, minthogy a’ tör­vényt pontosan teljesíti, nincs panasz. 2) A’ vegyes házasság dolgában az 1647 : 14.t.cz. értelmiben kinevezett bíróság felszóliltatott, hogy a’folyamatba vett leiben minél hamarabb ítéletet hozzon, mert az eml lett t.czikk a’ legrövidebb djárást parancsolja, annak pedig hogy a’bíróság kineveztetett, körülbelül fél íve, ’s még eddig semmi eredmény. 3) Az ujonczozás a’ másod-al spán jelen­ése szerint szerencsésen véghezment, ’s minden emberbarát csak örül rajta, hogy az eddigi kötélfogdosás helyébe a’ sorshúzás lépett. Pestmegyére jutott­­ 698 ujonczból már 1 562 kiállott,’s e’ dologban történt dicséretes eljárásért a elnök másod- alispánnak és tisztikarnak köszönet szavaztatott. Elhatároz­tatott az is, hogy az ujonczok pénze kamatra adassák ’s a’ helyettesí­tettek , ’s önkéntesek járásbeli szbirák által számba vétessenek. Továbbá í’ am. H.tanácshoz az iránt felírás létetik, hogy midőn az 1­93­1 ki állításkor adott katonák szolgálatideje kitelik, azok tűs­tint bocsáttassanak haza. A’ kormány arra is megkéretni határoztatott, hogy a’ kül­földön áll­o­m­ás­o­z­ó magyar ezredekben kiszolgált katonák , minden történhető baj és kihágás elkerülése végett, szállitványkép küldessenek szülő­földükre. 4) A’ nyilványosság fentartása ’s terjesztése tekintetibül a’ gyorsírók buzdítására Pestmegye is aláírási ivet nyitott ’s minthogy Hajnik Károly ur a’ gyorsírásban már elkezdő az ingyen-tanitásadást, minden, kinek türelme és kedve van, megtanulhatja az alkotványos országban annyira szükséges’s nél­­külözhetlen gyorsírást. 5) indítványba hozatott a’ pesti gyermekkórház dolga ’s a’ megye adol átlátván annak fontosságát, az országgyűlési utasítást készítő választmánynak meghagyták, hogy az iránt adna tervet, mint lehetne ez in­tézetet országossá tenni; elhatároztatván egyszersmind, hogy Pest megye or­vosi hivatala elnyerésében mindig elsőbbsége leend annak, ki bizonyítványt tud arról mutatni, hogy a’ gyermekgyógy- tudományt tanulta. A’ haza ereje ép , erős polgárokban áll ’s igy a’ gyermekek, kikbül egykor férj, nő, atya, anya ’s polgár leszen, minden törvényhatóság figyelmét igen megérdemlik. Vég­re felolvastatott Horarik beszterczemegyei pap ellenávása a’ budai esperesség papjainak múlt közgyűlésre beadott ovásléte ellen. Ezután a’ felett volt vita , be­iktassák e jegyzőkönyvbe H. ur ellenovását vagy ne? Sokan abban a’ kath. vallás sérelmét akarták látni ’s nem tárták méltónak arra, hogy jegyzőkönyvbe ik­­tattassék; de a’ t­ö­b­b­s­é­g nem látott benne egyebet mint H. ur ellenává­­sának okokkal támogatását, azért is az osztó igazság szerint jegyzőkönyvbe fölvétetni rendeltetett.­­ Második nap (f. hó 17kén) ismét szőnyegre került a’ kiszolgált katonák haza bocsáttatása, ’s a’ megye hű maradt tegnapi határza­­tához. Elsőben minden megyét hasonló tételre akartak felszólitni, föltévén azonban hogy minden megye tudja e’ részben a’ nélkül is a’ törvényt, a’ fel­szólítás el fog maradni. Ezután a’ népnevelés ügyében kinevezett választmány jelentése olvastatott fel, mellyben bőven ki van fejtve, hogy a’ nép boldog­talanságának legfőbb oka a’ tudatlanság. E’ dolog nagy fontossága mellett ér­dekes vitatkozásra nyújtott alkalmat. Nem volt a’ megye termében, ki ez ügyet ne pártolta volna, csakhogy itt is, mint másutt, a’ kivitel ’s alkalmazás iránt oszoltak meg a’ vélemények. A’ népnevelési választmány két p. krajezárnyi önkéntes adót ,mellyel mindenki tartoznék fizetni) javaslóit e’ nagy terv létesíté­sére. Némellyek egyszerre kettőt akartak végezni, t. i. a’ népneveléssel az örök megváltást is öszsze akarták kötni, mivel úgymond a’ zseboldal, a’ mind­járt markolható haszon, jobban hat a’ népre, mint a’ tiszta szellemi nyereség ’s mivel, nézetük szerint, ha nem eszközük a’ kettőt egyszerre, a’ megváltási elv örökre megbukhatik. Mi azt hiszszük, hogy az elv, ha a’ természet szent tervé alapszik, kevés időre elnyomathatik ugyan, de örökre soha meg nem bukhatik. Az örök megváltást úgy akarták eszközleni, hogy az egybegyűlendő pénzöszveg kamatjának egy része minden évben néhány telek megváltására fog forduttat­­ni, a’ többi pedig népnevelésre; de ez, mint egy tekintetre is megtetszik, gya­korlatilag létesithetetlen. Abban hogy a’nép két p. krajezárnyi adót önkéntesen fizessen, mindnyájan nagy fontosságot találtak, mert az azon erkölcsi erő meg­ismerésire juttatja, hogy biz olly eszközökkel, mellyek által szellemi és anyagi jól­étét megállapíthatja, csak erős, szilárd akaratja legyen és soha ne csüggedjen. A’ népnevelés ’s megváltás nagy fontosságát átlátták a’BA, de minthogy a’példabeszéd szerint, a’ ki sokat ölel keveset fog, e’ két fontos tárgy egymástól elválasztása elha­tároztatván a’választmány javaslata elfogadtatott.Ez alkalommal egyik lelkes tbiró a’ czigányok vándorlása káros következéseit jelesen fejtegeté ’s ajánlá a’ népneve­lési választmány figyelmébe, kiknek állandósítása ’s nevelése szinte czélba véte­tik. Továbbá az úrbéri örök megváltás ügyében elhatároztatott, hogy az azt megengedő törvény kötelező erejűvé változtatását a’ követek jövő országgyűlé­sen, a’ mennyire lehet, szorgalmazzák. Ekkor az országgyűlési utasítást készítő ’s népnevelési választmány tagjai száma szinte szaporittatni rendelte­tett ’s az utolsóhoz Bloch Móricz akad. Mag ’s izraelita polgártársunk is ki­­neveztetett, mi újabb bizonysága annak, hogy a’ régi előítéleteken lassan kint erőt veend a’ józan ész. — Ezután Patay József t biró szóba hozván, hogy Pestmegyét középponti állásáért a’ több megye mintegy vezércsillagnak tartja, azt azonban fájdalommal kell meg vallani, hogy a’ légn­dvösb határza­­tok a’ mint meghozatnak, életbe léptetésökre nem fordittatik ollyan gond, minő kellene; választmányok neveztetnek ki, mellyek munkálkodásikat végetlen hosszú­ra nyújtják, ’s igen későn vagy sohasem tesznek jelentést; a’ sconk­ók száma töménytelen sok, sőt naponkint növekszik; azért is indítványozza, hogy a’ megye tenne czélszerű intézkedést, miszerint az üdvös határzat ne csak pa­pirosan maradjon, hanem életbe is menjen. A’ megye idei átlátták az indít­vány fontosságát, ’s csupán a’ végett april 19re rendkívüli közgyűlést ren­delének. 3dik napon (18kán)Zala vármegye levele olvastatott fel, mellyben fel­hozott, és az 1­72­3ki 5 5ik t. czikkellyel támogatott elv pártoitásván ennek kö­­vetkeztében határoztatott, hogy Pestmegye szinte felírást tegyen. Ezután magányos ügyek voltak szőnyegen. —­yik nap (19kén) a’ nm. helytartó tanács intézvénye és egy kir. parancs olvastatott fel, a’ vontatók dolgában , az első Pest városá­val leendő egyezkedésre inti a’ megyét, az utolsó a’ múlt közgyűlés c’ tárgyban hozott határzatát feloldja ’s érvénytelennek nyílványitja ; jelentvén , hogy kir. biztosnak Teleki József gr. koronaőr kineveztetett. A’ megye idei illő ko­molysággal fogadák a’ két intézményt ’s fölötte szilárd mérsékletséggel tanács­koztak ’s az 1805. 5 és lobbidé tartozó t. ez. értelmiben e’tárgyban felírást ha­­tártoztak ő felségéhez. Magyar tudós társaság. I. Az academiának 1839ben tartatott­adik nagy­gyűlésében kihirdetett terve/igtudomán ig-osztályi jutalom kérdésére f. h. 21 ig mint határnapig 12 munka érkezett alulirthoz, köv. jeligékkel: 1) Az igazság orszá­gok talpköve. 2) Én tudós, én literator nem vagyok. Kisfáimig Sándor. 3) Non occides. 4) A’ törvények Hűségesek, mennyből születettek , mellyeknek az ég egyedül atyja’s azokat nem a’ halandó emberek természete szülte, nagy azok­ban az isten, és soha meg nem vénhüszik. Sophocles. 5) Hadúrra mondom , itt örök, ’s nagy lészen a’ magyar, Csákó ne, csak ne ontana Rokon vért honfi kar. Törvény, kor-és nemzetszerü Törvény hatása szent. Jót őriz az, kinpadra von Önző istentelent. Nagy Imre Árpádjából. 6) Cum relego, seripsisse pudet, quia plurima cerno, Mequoque, qui feci, iudice, digna lui .Ovid. Pont. I. 5. 7) Bün­tetni bőszélől és rettentéssel vak kor dühe; büntetni és jobbitni: szelíd emberi­ség kormánybölcsesége; bű­nt megelőzni ’s ettől megóni, a’ törvény átkát elven­ni : emberi nem üdvös váltsága, dicsősége. 8) Sua quemque fraus, suum facinus, suum selus de sanitate, de mente deturbat, hae sunt impiorum furiae, hae flammae, hae faces! Cic. 9) Sunt, qui audiant, sunt, qui legant, nos modo di­­gnum atquid auribus, dignum charlis elaboremus. Plin. 1. IV. 16. 10). Ne ülj, Isten. Én nem akarom, hogy a’ bűnös meghaljon, hanem hogy megtérjen és éljen. Jézus. 11) A’bűnöket akadályozni kell előbb , mint büntetni. 12) Vade sed incullus.­­ 11. Az ugyanakkor hirdetett természettudományi jutalomtételre három munka érke­zet illy jelmondatokkal: 1) Si quid movendum est, move. Hippocr. 2) Materie opus est, ut crescant postera secta. Liter. 3) Szegény ipar mellett szegény az or­szág, szegény a’ nemzet. — Hr. Az 1841 ki drámai jutalomra a’ határnapig 9 ko­moly színmű érkezett, u. m. 1) Sydney Eduárd, vagyis: az erény bajnoka, dráma 5 felv. Jelige: Égi szülött az erény, koszorúzza dicső fény. 2) A’sziklák, allegó­ria. 5 játékban, előzettel. Űzted világ bokányid, miért ne űznéd tovább is; be­­szólásom nem más, mint hogy hátrább vonulok. 3) Álmos és Béla, szjáték 5 felv. Sit, quod vis simplex dum taxat et unum. Ilorat. 4) Trón és szerelem, dráma 5 felv. Triv­­ur­­allucur I­,a, Pint. 5) Az utolsó Zrínyi, szjáték 5 szak. Occidituna domus, quae non perire Digna fuit. 6) Korona és kard, szjáték 5 felv. Két kardot nem bír egy hüvely soha. Vörösmarty. 7) Parasztcsalád, dráma 4 felv. Claudite jam rivos pueri, sat prata biberunt. Virg. 8) Brutus, szjáték 5 felv. So stimmten mit zufried­nem Beyfall dann die Römer ein in Tranquins en’gen Bann. Shaksp. 9) Korotnyay család , szjátk 5 felv. E’ munkák a’ mai ülésben bemutattatván, a’jeligés levelek bontatlanul az academia és Szemere Pál r. tag pecséteivel lezárva, a’ levéltárnoknak adattak által őrzés végett; a’kéziratok pedig, névszerint az első’s másodrendűek három három osztálybeli r. tagnak, a’ drámák a’ vidik nagygyűlés által választott öt tagú küldöttségnek adattak ki vizsgálás végett. A’ száz száz arany jutalmat, úgy a’ netalán határozandó másod, harmad’s több mellék-jutalmat az idén tartandó Xlld. ügyülés fogja odaítélni. Az illy jelmondat alatt: Prima haec est ultio, quodsejudi­

Next