Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-03 / 27. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések ; budapesti napló, iszákosság, szülei gondatlanság, nemzeti játékszín, budai mezei rendőrség; ’s a’ t.­­ újdonságok a’ Pesten fölállítandó reform, főiskoláról; pesti lóversenyek, állatmutatás, gazdasági egyesület gyűlés napjai; Esztergommegyei közgyű­lés eredményi; felvilágultság ’s türelem a’ 19dik században; zemplénymegyei közgyűlési határzatok; miskolczi hírek; Almásy család és Cherven jótékonysága; kassai és erdélyi hírek; ’sa’t.) Francziaország (a’ keleti ügy hihetőleg Bécsben fog eldöntetni: ’sa’t.) Törökország. Krakó. Külföldi és legújabb elegyhirek. — St Magyarország és Erdély. Fm. Kopácsy József országunk hgprimása által Kopácsy József veszprémmegyei másod - alispán a’ tekintetes királyi tábla érseki közbirájává neveztetett ki. A’ tiszántúli kerületi­­ táblánál megürült iktatói hivatalra agg­teleki Bujanovits Gyula neveztetett ki. A’ am. m. kir. udv. Kamra a’halmágyi kir. sóárnokságra Braun Er­­nesztet, ellenőrködő mázsamesterré Brument Miklóst, mázsamesterré Feigl Alajost, mázsáiévá K vált­in Mihályt, sópajtnörzó Styevo Samu sruszturoszkoi sószámvevőt alkalmazó fokozatos előléptetés által.— Sc­ul­et­y István kokavai kam. pagony vadász (Revierjäger) i. e. martzius 5kén meghalálozott. ISmlsipcsi 2 napló. Fridrik cs. kir. fhg, a’ saint- Jean d’ acrei és laidai fiatal hős, pár napot töltvén Budán Nádorunk ő fegséginél, tiszteletére nult hó­n­rikán reggeli 8 órakor nagy katona-díszelgés tartaték Budán a’krisz­­inavárosi vérmezőn. A’ fiatal hős tengerészeti egyenruhában jelent meg ez ün­­nepélyen, ’s magas elégül­et nyílványitá a’ nagyszámú katonaság tartásával ’s mint az egy pár nap előtt itt mulatott János cs. k. főlig úgy ő fensége is félig táborunk társaságában megszemlélte ifjú díszben felviruló Pestünket’s az épit­és alatt levő lánczhid munkáit. — Bécsi hírek szerint az Alig. Zeitungban N. r., 2­5 éves ifjú hazánkfia, azon nemes fogadást téve valamelly rokonlelkü zivacscsal, hogy annyi rhumot fog meginni, mennyit amaz franczia pezsgő­ül birand elnyelni! A’ fogadás csakugyan véghez ment ’s a’ rhumivó 2­5 éves rófot másnap halva lesék ágyában! Várjon gáncsolhatni ó a’ szegény napszá­­lást, ki nehéz munka után este annyit iszik, hogy kurjongva tántorog szállá­sra , midőn főnemes rendbül is találkozott olly ember, ki illy nemtelen fogy­­ásra birt vetemülni napjainkban ? A’ földhöz ragadt izlandi pórság ezrenkint­­han Matthew atya józansági zászlója alá, ’s nálunk találkozik, ki magát to­ldásból agyon iszsza ! Valóban csodálatos, hogy hazánk középpontján, Buda­­isten, hol annyi máris a’ sok társulat, hogy­ végre talán majd a’legyeket is gyesületben fogjuk nyáron öldösni, mindl eddig nem létesüle olly társaság, elly ez ügyet komolyan fogná föl ’s gátat emelne az undok iszákosságnak, iből annyi szellemi ’s anyagi kár származik! Főleg pedig az olcsó pályin­­t az, melly nemzedékünket egészen elkorcsitja, ’s végre oda fogja juttatni, így csakugyan el kell majd az utóvilágnak hinni, miszerint a’ törpe ’s félbuta ppoktól veszszük eredetünket. Ezen elkorcsulás óriási léptekkel halad előre, ezt az olcsó pályinka hamarább lerészegit, mint­­ annyi áru bor, ’s mi kell bb arra, hogy a’ köznép ahoz folyamodjék, melly a’ mámorban akarja ba­­t feledni, vagy eltompult erejét föléleszteni. Tekintsünk csak a’ budavári grá­­fos koronaörségre, milly szálas és erős férfiakat látunk ott, mig a’mosta­­nron ezok nagy részének lábai alig bírták a’ bocskornál valamivel nehezebb fut czipelni, ’s jobbadán olly ványodtak, hogy kiéhezett külföldieknek kel­­le azokat tartanunk, ha magyar beszédjök ellenkezőről nem győzne meg, alkalmasint nem csalatkozunk, ha mondjuk, hogy hazánkban valamennyi is gyár száma öszszesen is alig megy annyira, mint a’ szeszgyáraké. Va­jon ideje, hogy e’ kártékony iszákosságnak valahára gát vettessék, mert Bu­­pest utczáin már nemcsak férfiakat, hanem aszszonyokat, sőt gyermekeket láthatni a’ pályinkamámortal levezetve földön heverni. Hogy a’kártékony ital­­k kora halálozásokra is nagy befolyása van, az már rég be van bizonyítva, még sem létesült mindeddig semmi, a’ mi e’ káros viszszaélés megszűnte­ti legalább megkísértené.—Ki tudni kívánja, mint hajtatnak végre Budán a’­­ujabb mezei rendőrségi, ’s az erdőket illető minden régibb törvények, menjen budai hegyekre ’s különösen Farkasvölgybe, látni fogja ott, hogy nemcsak kerítés , mellyet kiki saját telke körül készített, de a’ telken levő fa maga is, a’ ümölcsfa épen úgy mint az erdei vadfa e’ télen annyira pusztittatott, hogyha­­ egy pár télen igy történnék, e’ vidéken az erdőnek bizonyosan vége len. Nemcsak a’nagy fák körül t.i. vagy ezek tövek­ül növő sarjadékot, de a’ki­állnak helyén növőt is holdszámra—jól megjegyezzük egész holdszámra — sták ki. Mi lehet ennek következménye más, mint a’ vidéknek pusztulása, tulajdonosaknak — az adózó ’s igy rendre és bátorságra jogositott — tulaj­­losaknak károsodása, a’ kicsapongásoknak terjedése s. t. Igaz, hogy van­­, a’ várastól rendelve erdőkerülők, de ezek Farkasvölgyet egész télen tán­k egyszer látogatták meg, ’s egész tiszti hatásuk abban állott, hogy Rácz­­osban egy háznál — talán csapszékben — lesték a’ fahordókat, ’s a’ látot­­elszedték; az tehát, ki másfelé vitte orzadékát, büntetlenül maradott. A’ özés is, föképen a’ vadászati, sok kárt okoz, mellyeket annak idején híven tölni el nem mulasztjuk. A’ fönemlitettrül most, mig az erdő ki nem hajt ökrösül, legjobban meggyőződhetik mindenki. Ha a’budai hegység lombjai­­erdöségétöl megfosztatik, oda lesz minden disze ’s kiessége, mert árnyék­­a, fátlan, kopár hegység közt senki sem mulat örömest. ’S még van idő ’s­­ van, illy pusztulás elháritásáról czélszerüleg gondoskodni az illető városi­­ságnak, különben a’ két testvérvárosi természetbarát még ez egyetlen gyö­­rü menedékétül is meg leszen fosztva. —­ E’ napokban egy pesti család hazul­ról eltávozván , kis gyermeköket egyedül hagyák honn , ’s ez unnálombul gyu­fákkal mulatozott, azokat egymásután lángra dörzsölvén. E’játék közben a’ tűz ruhájába kapott, ’s a’ hazatért szülök halva lesék a’gyermeket! Hány gyermekóvóintézet van Pesten, ’s mégis mennyi szülő találkozik, kiknek vétkes gondatlansága miatt a’ gyermekek idő előtt elvesznek , vagy legalább annyira megsérülnek, hogy a’ szülei hanyagság tanu­­bélyegét sírig kénytelenek viselni! Haladásunkat leginkább azon megrögzött akadály gátolja, miszerint nálunk még a’ jóra is úgyszólván kényszeritni kell az embereket, mig a’ rosztól vaskos törvénykönyvünk ezernyi czikkje is alig bírja viszszatartóztatni. — A’ budai elhiresült császárfürdőt az idén uj bérlő vette át, ki, mikép mai Értesítőnkben bővebben olvasható, mindent ígér a’ látogatók nagyobb kényelmére, kiknek száma évrül évre szaporodik. — Bloch Móricz javítása szerint magyar-zsidó imádságos könyv jelenik meg Korn Fü­­löp pozsonyi könyvárusnál. A’ két kötet ára irópapiron képpel I fr. 40 kr., velvnen 3 fr. p. p. a’ munka előfizetés utján jő ki, ’s belőle csak annyi pél­dány nyomatik, mennyi előfizető fogja magát f. é. nov. végéig jelenteni. —E’ napokban Deutsch Dávid pesti izraelita kereskedő reform, vallásra tért, ’s a’ keresztségben Német László nevet kapott. Dókus László itélőmester volt ke­resztatyja.— Nemzeti színpadunkon martz. 26ikán bérszünettel adaték „Romeo és Julia“ dalmű 4 felv., Scott Emma a’ brünni német színháztól, Romeo sze­repében kezdé meg vendégjátékai sorát, ’s a’ nagyszámú közönség által igen kedvezőn fogadtaték, mire mind szép hangja, mind kielégítő játéka ’s főleg minden szónak tiszta és értelmes kimondása csakugyan érdemesiték is az énekes­nőt. Scott Emma a’brünni színháznál másodénekesnő ugyan, de e’ körülmény épen semmit nem vonhat le szép tehetségeiből, mert hiszen Schodelné ide jötte előtt sik énekesnő volt Bécsben. Egyébiránt a’ vendég Romeo igen el volt fogatva, ’s igy reményb­etni, hogy többszöri föllépte még inkább meg­­felelend a’ várakozásnak. Éder Luiza (Julia) igen dicséretesen működött; Erkel (Theobald) azonban darab idő óta hanyatlik. 27ikén„Zolky a’vén diák“, szinj. 2 felv., Maltitz után Fekete Soma, és „Lepecsételt polgármester“, iigj. 2 felv. Megyeri fordítása szerint: Telepy (Lámpa) mint vendég ismét érdem­lett tetszést nyert, és színházunk látogató­i bizonyosan örömmel fogják halla­ni, hogy Telepi és még alkalmasint nem feledett lyánya Amália husvét után szerződött tagjai leendnek nemzeti színházunknak. 28ikán a’ hirdetett „Bátori Mária“ helyett Lángh Paulina hirtelen megbetegülte miatt „Kalapos és harisnya­takács“ bohózat ; 29ikén „Szebeni erdő“, színjáték 4. felv.; 36ikán a’ hir­detve volt „Romeo és Júlia“ dalmű helyett közbejött akadályok miatt „Rozika a’ holdkóros lyányka“ bohózat; illy kevés nap alatt két játékváltoztatás kissé kellemetlen hatású, főleg, miután az utóbbi jelentéseket házakba nem is igen szokták megküldeni; 3 ikén „Falusi egyszerűség“ vigj. 4 felv. Toepfer után Nagy Ignácz; ápril­­sején „Lyány és nem fiu“ vigj. 1 felv. és Tingry he­gedű-hangversenye. Frankenburg Adolf elrendezése szerint virágvasárnapon esti 7 órakor a’ városi táncz-teremben líterariai-zenészeti estély fog adatni a’ gyermekkórház javára , mellyben Mailáth János gr., Roggendorf Katalin grnő , Frankenburg Adolf, Wenninger Luiza, Pfeffer Ilonka, Korb Pál, Beke Kál­mán, Derra - Zetth­y Mária, Brauer Teréz, Mayerffy Ludmilla, Zöllner Adél, Taborszky Gabriéla, Uffer Eliza , Urbány Amália, Weisz Lenke, Hóra János , Merkel József, Moravecz Eduárd , Rosenfeld Lajos , Weber Fridrik, Winkler Angyal, Zindl Károly, Zöllner Fülöp, Brauer Ferencz, Eötvös József b., Bujanovics -Beniczky asszony, tolnai Festetics Leo gróf és Kossuth La­jos , munkái részt veendnek; az ügy és tárgy egyiránt nagyszámú közönsé­get reményh­et. — A’ nagyhidutczai és országúti kövezetei, tetemesül ma­­gosbra emelik. — Fischamentben Bécs mellett egy mérnökgyakornok valamelly anyagot talált föl, mellyel a’ városi utczák beöntetvén, az anyag, megke­­ményülése után, a’szokott kövezetnél sokkal szilárdabb, tartósb’s egyszersmind olcsóbb tömeget képez. A’ föltaláló a’ magyar tudós társaságot kínálta meg e’ találmányával; mivel azonban e’testület alapszabályinál fogva illy vállalatba nem bocsátkozhatik, igen czélszerű lenne, ha vele a’városi hatóságok leve­lezésbe bocsátkoznának. A’ föltaláló követelései olly csekélyek, hogy e' cse­kély fáradságot az uj találmány minden esetre megérdemli Budapest részirül. N. I. — (Újdonságok a’ Pesten állítandó reform főiskoláról.) Az aláirási-ivek, ajánló-és felszólító­ levelek kézen forognak immár a’ főváros­ban , ’s midőn lelkes gyűjtők ’s köztük szép keblű urhölgyek is ezrekkel nyi­tották meg iveiket (p. o. özvegy Márjássy-Szepessy Mária 2000, özv. Platthy- Döry Krisztina 1000 pengő ital, ’s több más, kiknek névjegyzéke’s ajánla­taik későbben fognak közöltetni) midőn általában legtöbb részvét mutatkozik a’ szent ügyhöz, ’s azt tettekben is valósulni látjuk; bízvást ismételjük a’ pesti Hírlap­o­k számának ime’ szavait: „a’ kevés hónap előtt még csak csirában rejlett gondolat, Pesten ref. főiskolát alapítani , immár tök!) mint terv “ Vidéki egyes gyűjtőkhöz ’s egyházakhoz is, hova t. i. kül­dési alkalom nem hiányzott, eljutottak már a’ levelek ’s alkalmasint egy pár hét alatt az egész hazában kiosztva lesznek. A’ meghatalmazott választmány folyvást buzgón munkálkodik, ’s halad kitűzött pályáján, eddig tartott ülés

Next