Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-09-22 / 76. szám
Pest, szerda, sept. 22. FOGLALATban [; Magyarország és Erdély (kinevezések ;* az ágostai vallásuak egyetemes közgyűlésének többi határozati; Bácsmegy?: végha imm.r WpWásprí a» maffvar írazd. egyesület pártoltatása, élelembeliek árszabása; ’sa’t.; Ternczemegye: Palacsa ingóvá véghatárzat az eczeltárgyi’ány kiszikkasztásának »1! ■milli'lI../. rnjmn-;m J ~------^------- -----------1-------------------L ' ~ if Magyarország és Erdély Öcs. ’s ap.kir. Fels. következőket megyei főispánokká méltóztatott legkegy. kinevezni: Győr megyében Márich Dávid tornai főispánt; Tornában Komáromy István abauji főispánhelyettest; Abaujban gr. Károlyi Lajos cs. k. kamrást; Turóczban Révay György bárót; Békésben gr. Károlyi György csongrádi főispánhelyettest; Bácsban Rudics József ugyanottani főispánhelyettest; Verőczében Siskovics József zemplényi főispánhelyettest ; Csongrádban főisp.helyettessé Acz és Arit. békésmegyei főispánhelyettest ; Árvában főispánhelyettessé Marczibányi Antalt; Hevesben szinte főispánhelyettessé Almásy Gedeon ugyanezen megyei első alispánt, ez utóbbit egyszersmind „kir. tanácsos“ czimmel ruházván fel, végre , Gombos Bertalan kir. ügyigazgatósági tiszteletbeli fiskálist valóságossá ugyanott. Az egyesülés dolgában az ág. vallás, egyetemes közgyűlése köv. nevezett ki; a" négy kerületi felügyelő és négy superintendenshez a’ bányavárosi egyházkerületből: Tihanyi Ferencz nemesi gróf és főispán, Schedius Lajos k. tanácsos , Sréter János alispán, Kubinyi Ágoston , Lissovényi László, Kossuth Lajos , Valentinyi János esperes , Chalupka János , Mikolay István és Székács József urakat; a’ tiszai kerületből: Dráskóczy Sámuel alispán és kerületi helyettes felügyelő , Szontagh István, Szent-Iványi Károly, Pulszky Ferencz, Fabriczy Sámuel, Spóner Pál t.bírákat, Spissák György esperest, Feriencsik Sámuel , Kolbenheyer Móricz , Vandrák András, Hlavacsek Mihály és Pelech János urakat; a’ dunántúliból: Benyovszky Péter, Horváth Dániel és Döbrentei Gábor tá birákat, Perlaky Dávid esp. Wimmer Ágoston, Haubner Máté és Hetyesy László urakat; a’ dunamellékiből: Justh József és Skultéty Pál táblab. — és Karka Sámuel esp. Simkó Vilmos és Boleman István urakat. Továbbá inditványoztatott egy evang. egyházi és iskolai hírlap megalapítása, mellynek szerkesztőségét Székács József, Török Pál pesti helv. hitv. hitszónok és Taubner Károly pesti ev. professor társaságában magára vállalta; ennek megalapítására megkívántató kezességet az elnök gróf 4000 pg.for. erejéig megajánlotta. Olvastatott a’ dunamelléki helv. hitv.superintendentziától a’ czélba vett középponti reform, főiskolának a’ két evang. felekezet öszpontositott erejével eszközlendő felállítása ügyében a’ köt fő felügyelőhöz intézett hivatalos felszólítás , melly az egyesülés miképeni eszközlésének kidolgozására kiküldött választmányhoz az egybeolvadás reményében véleményadás végett utasittatott. A’ gyűlés vége felé jelent meg a’ helv. hitv. egyetemes gyűlésből ide küldött követség, melly küldőinek lepecsételt levélben foglalt válaszát hozta által a’ két ev. egyház egyesítése ügyében, szóval egyszersmind azt jelentvén, hogy gyűlésük a’vegyes házasságok akadályoztatása tárgyában alapos felírással kíván újólag ő cs. k. felségéhez legkegy. orvoslás végett járulni, mellynek mind a’nyolcz superintendentia nevében fölterjeszthetése végett ezen gyűlés hozzájárulását óhajtva, a’végett választmányt hozzájok küldetni kért, melly a’ felírást velők együtt dolgozza ki ’s köz megállapodás után aláírja. A’ vegyes házasságok akadályoztatása kérdésében közösen fölterjesztendő felírásra nézve az evangélikus ágostai hitvallású egyetemes gyűlés is megállapodott, és a’ végett báró Prónay Albert, Döbrentei Gábor, Benyovszky Péter és Székács József urakat küldötte ki. Jelentés létetett továbbá a’ bártfai evang. ágost. hitvall. gyülekezet fölperessége alatt sz. k. Bártfa városa ellen Hrabovszky Péter féle alapítvány teljesítése iránt 1795dik év óta a’ tiszáninneni kér. tábla előtt lefolyt ’s a’ n. m.k. főtörvényszékekhez följebbvitt pernek egyesség útján lett befejeztévöl. A’ mennyire t. j. ezen ügy külön négy hazai törvény által fentartva ezen gyűlés felügyelése alatt vitetek, és e’ tekintetben a’ hitsorsosak egyetemes figyelmében tartaték , Lissovényi László ur, úgy mint a’bártfai gyülekezet meghatalmazottja’s az egyetemes gyűlés megbízottja részéről kimerítő tudósítás létetett azon okok’s avatokról, mellyek az egyesség megkötése iránt forogtak fen, az egyesség pedig nyomtatott példányokban adatott be. A’ jelentésből, valamint az ügyességből e’ következők méltók köztudomásra : 1656. és 1657ben szereztetett meg az alapitvány öszvesen 6510. forint arany és ezüstben; létetett az a’ bártfai evang. iskola javára és a’ külföldi egyetemekbe kimenendő tanuló ifjak gyámolitására ’s kezelése a’ bártfa-városi tanácsra bízatott. Az alapitvány 1713. év óta megszűnt gyümölcsözni; azóta részint országgyűléseken (1723 : 70; 1729: 17, 1765 : 13., és 1791 : 26, részint kir. kegyelem útján folyvást követeltetett; 1795 ben megindittatott iránta a’ per; ebben elsőbb a’ bíróság, azután pedig a’ követelő gyülekezet fölperessége szállíttatott le ; ezeknek maga utjáni megállapittatása után a’ gyülekezet a’ kereset érdemében is felette súlyos ítéletet nyert, melly a főtörvényszékekhez vala feljebb vive. Az alapítványi somma (6510. m. forint) a’kereset-levélben a’felperes gyülekezet részéről 5425. rénes fia reducáltan volt kitéve, melly általános kitétel az alapitványnak váltó ot. leendő megítélését következtethette volna, kamatok megtéréséhez több törvényes oknál fogva remény sem lehetvén. Ezen per egyik szülő oka volt Bártfa városa különböző két vallásu lakosai meghasonlásának, a’ katholicusok és evangélikusok közötti százados villongások dühének, ’s ez utóbbiak e’ városbeli fllvatalokból lett teljes kizáratásának. A’ kerületi tábla súlyos ítélete , sőt az adoratus kérdésének is még a’hétszemélyes főtörvényszék ítéletétől függő bizonytalan volta, a’ pernek az alapitvány sommájára nézve is kétes kimenetele; a’ új városnak őszinte megelőző ajánlásai 's azon köteleztetése, hogy az egyességi somma e’ város evanglicus lakosinak újabb terheltetése nélkül egyenesen a’ város gazdasági pénztárából fogna kifizettetni; a’ pert előadó itélőmester, Kelemen János ur ’s a’ t. k. tábla több tagjai javaslásai; a’perlekedő felek részéről egy iránt nyilványitott békés szándék, ’s egyezkedésre, sőt áldozatokra is kész akarat; a’ város két felekezetei között dühöngő százados ellenségeskedéseknek szerencsés megszüntetése, mellyek különben is a’ pernek bármelly fél javára leendő bírói foglalás erőszakolt természete által csak még inkább súlyosittathatnának; továbbá a’bártfai egyház részéről telt olly szabályos utasítás , melly szerint inkább csekélyebb sommával egyesség mint nagyobbal foglalás utján megelégülni kész legyen, és az evang. ágostai egyház Pesten levő fejeinek, kik a’ tudósitó felszólítás következtében gyakrabban ülést tartottanak, jegyzőkönyvileg nyilványitott hozzájárulása, mind ezen körülmény mint annyi sürgető ok elég volt az egyezség megkötésére. Az egyez, gyülésrészéről is Lissovényi úrnak gondos eljárás azért, mint ezen avult és már kétségessé lett alapítványnak nagyobb részbeni megmentetéséért szives köszönetét nyilványitotta mint szintem.Kelemen János itélőmesternek is mint az egyezség egyik főeszközlőjének. — Az egyezség köv. feltételeken épül: 1) az alapitvány fejében fizet a’város kereken 5000 postot, az egyház pedig eláll annak egyéb járulékai követelésétől örök időkre. 2) Az alapitvány kezeléséről a’ város teljesen lemond, ’s attól illetőleg fölmentetik. 3) Az egyezségi somma e’ város lakosaira hárítandó minden újabb teher, gyűjtés , vagy ajánlás nélkül, a’város gazdasági pénztárából, ’s nem máskép fog kifizettetni. 4) Ezen alapitvány iránt folytatott per azonnal megszűntnek fog birósképen nyilatkoztatni. 5) A’ perben használt irományok és oklevelek egyedül az illető levéltárak egészlete tekintetéből tartatnak meg, de újabb kereset-támasztásra mind a’ két részről erőtleneknek nyilatkoztattatnak; ezenfelül pedig szabadságában álland a’ városnak ezen alapitvány exarticulatiója iránt az országgyűlésen az illető lépéseket megtenni. A’ convent az egész eljárást helybenhagyta. (Bácsi közgyűlés vége) Igaz tiszteletre ragadott bennünket a’főmért. udv. kanczel. honi törv. fölött őrködő szilárd rendithetlensége , midőn Kiss és Jankovics alapítványi tömege kormányzójának azon folyamodására, hogy Kovács Mihály táblabiránk ellen indított csődületi pörben a’ törvényszabta határnapokon túl is megjelenhessék, u,36 és 27 udvari szám alatt érkezett tagadólagi k.rendelmény fölolvastatott, ’s ugyane’ csődpörben a’kir. ügyek igazgatója úgy azonban, mint magyar kir. egyetemi znio-váraljai uradalom jogai föntartója részére 10V?50 szám alatti hasonló k. rendelmény hirdettetett ki . Kitörik a’ nemzeti kormányhatóságokat tisztelő kebel nemes értelme , ha a' fejdelem ’s nemzet között szentesített törvény ott is egyenes vezérelvül választatik, honnét annak magyarázati forrása kegyeskedéssel párosittatni gyakori, kívántatik. Elolvastatott végre a’ kényes eczettárgyban a’ magyar egyetemi orvosi kartol érkezett vizsgálati nyilatkozás, mellynek diák nyelven szerkesztett finom szövedékű szavai szerint kijelentetik, hogy az érczsavak, különösen pedig a’ kénsavany-acidum sulphuricum-csak annyiban létezik a’ megvizsgált mesterséges eczetek vegyizékében, mennyire azok a’ vízből, mellyből készittetvék, átszármaztak, ’s igy az érczsavak ,,libere“ benn nem találtatván—az illy eczet az egészségre nézve nem ártalmas; minden esetre mégis a’ készíttetés szorgos figyelem mellett engedtessék csak meg, különben könnyen veszélyessé változhatik. Két pont igen föltűnő vala e’ vizsgálatrali jelentésben, az ise , mert a’ fölküldött eczetek az itten vizsgálódó tiszti választmány rendeletéből dunavizzel valának fölöntve,merem tehát fölszólitni orvosinkat ’s minden természetvizsgálót , található e a’dunavizben kénsavanyú a’ adik a’ ,,libere“ szó, mert kitűnt a’ Baján folytatólag tartott tiszti vizsgálatból több hiteles adat után, és épen egyik eczetgyártó által előmutatott vegyítékjegyzékből v.vényböl (recipe), hogy az érintett ’s fölküldött mesterséges eczetágyakba alomul 10— 3-obon-uncia-kénsavany-azonkívül timsó és sósavany szokott vétetni, és ezen savak nélkül-a’vallomások szerint is - a’ kérdésbeli mesterséges eczet nem készíthető. Kitűnt ezen fölül a’vizsgálati iratokból , miként valódilag több egyed, sőt a’ jelenvoltak közül két főtisztviselő, egész családok is ezen eczetek használata után rögtön hascsikarást kapva megbetegültek ’s huzamos hasfájásban kínlódtak, végre tapasztaltatván, hogy egyik mesterséges eczetkészitő ezen áleczet ágyára—boreczetet készíteni akarólag—bort öntvén , abból is hason alakú vizeczet lett , mellyben szinte hiányoztak a’ növénysavanyok, mint megkívántató alkat az egészséges eczetben; e’ tapasztalati szempontokbólannál inkább, minthogy az orvosi kar által ajánlott szorgos felügyelés, a’ csalfáskodás leginkább a’ köznépre nézve naponkint fortélyosabban elharapózván , kellőleg nem is intéztethető, ezen mesterséges eczet készítése megyeszerte eltiltatott, ’s mint az egészségre ártalmas szemek áruitatása törvényes fenyíték alatt tilalmaztatik, meghagyatván az illető szolgabiráknak, hogy a’ lepecsételt 1841. •76. szám.