Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-06 / 2. szám

Pest, szerda, jan. 0. 1841. &,Uk­szarna. ’sa’L) Anglia (folytonos chartista mozgalmak; lory zaj­lás a’ francziák ellen; legújabb torzképek; ’sa’t.) Francziaország (Napoleon koporsój­át foly­vást számtalan nép látogatja; vélemény a’jelen politikai helyzetről; ’sa’t.) Keletindia és Khina. Dánia. Gabonaár. Dunavizállás. Sfóagyvarország­ és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége Fáy Ferenczet a’pesti váltó feltörvényszék ül­nökét a’ debreczeni, vásárhelyi Nagy Lajos elnöki udv. titoknokot a’ nm. m. kir. udv. kanczel­­­áriánál az aradi váltótörvényszék elnökeivé, Asztalos Pál kir. ta­nácsost pedig debreczeni elnökké lett Fáy Ferencznek megürült helyére a’vál­tófeltörvényszék ülnökévé méltóztatott kegy. kinevezni. Magyar tudós társaság ülései nov. Az akadémia, két hó­napi szünideje elmúltával, nm. gróf Teleki József ur elnöklése alatt, nov. 10. kezdetre rendes heti üléseit. Megnyitotta azokat Horváth Mihály 1. tag az 1514- diki magyar párhadat tárgyazó előadásával. — Ugyan­ezen ülésben előada­tott Vörösmarty Mihály rt javaló véleménye Jászay Pál 1.1. nyelv- és szótári lexiconáról a’ müncheni codexhez, mellynek következtében, miután Döbren­­tei Gábor rt még a’ nagygyűlés folyamata alatt hasonló ítéletet hozott a’mun­káról , annak a’ Régi Magyar Nyelvemlékek Híd. kötetébe, maga a’ münche­ni codex nyomata mellé felvétetni rendeltetett. — A’ társaság Tudománytárá­ba Bajza József és Lutzenbacher János megbízott r. tagok véleményeikhez ké­pest, Jerney János r. tag három rendbeli értekezése fölvétetett, u.m. 1). Va­ló-e , hogy az orosz birodalom alapitói magyarok voltak ? 2). A’bői convent emlékezetének felélesztése, és 3). A’váczi püspökség birtokjövedelmét muta­tó XVII. századi magyar oklevelek. Négy más, szinte e’ havi írásba szánt dolgozat vizsgálat alá bocsátatott. A’ nov. 23. tartatott kis gyűlésben Balogh Pál rt. néhány érdekes geologicai darabot mutatván be a’ pesti határból, a’ földtan fontosságáról értekezett, ’s egyszersmind indítványt ten Budapest ha­tárkörének a’ társaság által eszközlendő földtani bővebb megvizsgáltatása iránt, mellynek következtében e’ tárgy küldöttség­ek­be utasítatott. Ugyanekkor ol­vastatott fel Thouvenel Edvárd „La Hongrie et la Valachie“ czimíí. munkájá­ról bővebb tudósítása Horváth Mihályi, tagnak. — Továbbá Gebhardt Ferencz rt. ajánlatára felvétetett a’ Tudománytárba Schöpfl Auguszt r­. értekezése a’ korcsvegyekről, valamint d. Szabó Dávidé az olasz színművészet történetei­ről Balogh Pál rt. helyeslő ítéletére. Ő exczellentiája az elnök maga és csa­ládja nevében a’ könyvtár számára Dibdinnek „Bibliotheca Spenceriana“ czimü ritka és nagy becsű munkáját mutatta be ajándékul. — Nov. 30­. a’ társa­ság belső dolgaival foglalkodott. Egy illy czimír értekezés, néhány szó a’ fe­nyíték általányos szabályairól, valamint egy külön kiadatása végett bekülde­tett munka e’ czímmel. A’ nemzeti gazdálkodás történetéről és elveiről, az il­lető vizsgálók írott véleményeik következtében, nyomtatástól elmozdíttattak. Egy más financzü­gyi dolgozat pedig vizsgálat alá bocsátatott. A’társaság gyűjteményeinek legújabb szaporodásai. I. Könyvtár: 1. A’ berlini kir. tud. academiájától emlékirataik legújabb három kötete ’s tudó­sításaik legújabb folyama. 2). Bloch Móricz A­tól: Mózes öt könyvének 3­—5. füzetei Buda, 1840.3). Beöthy Zsigmondtól: Beszélytárgyermekek számára, 3d. fuz. Pozsony, 1840. 4). Csajághy Károlytól: Egyházi gyászbeszéd a’mo­hácsi vérmezőn ’stb. Pest, 1840. 5).Fogarasi János ittól: Pótlék a’magyar­honi magános törvénytudomány elemeihez. Pest, 1840. 6). Edvi Illés Pál­­ttól: gyermekek credója, 1613. és: A’ dunántúli evangelicusok. .. nyug­­intézete szabályai. Kőszeg, 1840. 7). Kajdacsy Istvántól: Firtekezés a’ kö­­szén-hamagról. Budán, 1840. 8). Kecskeméty Dánieltől: Officina epitheto­­rum J. Bucellini. Wien, 1666. 9). Kopeczky Ferencitől:­­Világ közönséges his­tóriája, 3d. köt. Pest, 1839. 10). Mészáros Imrétől: Szavalástan Heinsius nyomain. Nszomb. 1840. 11). Nagy Ignácz­­ttól: Szinműtár 14. és 15d. fü­zet, Buda, 1840. 12) Neumann Salamontól: Zwey Lehrcurse f. d. öff. Un­­tericht im Ungarisch u. Deutschlesen. Ofen, 1840. 13). Nagy Leopoldtól: A’ levegőnek rövid ismertetése. Vácz, 1815. 14). gr. Széchenyi Istvántól: Se­lyemről, Pest, 1840. és Függelék. Soprony, 1840. 1­5). Székely Mózestől: Gondolkodástan kezdők számára. Kolozsv, 1840. 16).Tarczy Lajos attól: Tisz­ta mértan elemei, Pápa, 1811. és Természettan, I. köt. Pápa, 1840. 17). Vállas Antal attól: Az égi és földtekék használata, Bécs 1840. 18). Vályi Ta­mástól: Faludi „Nemes ember, asszony és urfiu munkái, Pozs, 1787. Kü­lönbféle auctoroknak meséik, Kolozs, 1777. Ovid változásai (csonka). Az emberi nemzetnek megsértődött törvényei, ford. Boda J. 2. fürt, Pécs, 1793 — 4. 19). Waltherr László­­ttól: Észrevételek az 1S40-i Mezei naptárra. 20). Az egri és pozsonyi ferencziektől legújabb névkönyveik. — II. Kézirattár: 1. Incze Józseftől: Szőnyi István Mártírok Coronája. 2. Egyed Antal­­ttól: Alb. Tibullus elegiái, rímes fordításban. Rutkay Sándortól: öt rendbeli, tör­téneti adatokat magokban foglaló, régi magyar levél. —III. A’ Pénzgyüj­­teményt 1. Bolka Péter négy darabbal nevelte, mellyek közt egy I. Má­tyás aranya. 2. Drnovszky Ferencz tíz db ezüst pénzzel; 3. Kiss Ferencz h­. 24 db. görög réz pénzzel; 4. Kecskeméty Dániel hét db. r. p. — IV. A’ter­mészetiek tára számára névtelen hazafi, Vállas Antal rt által egy kisded ameri­kai növény-gyűjteményt küldött be. Több körülmény a’ nemzeti színház tárgyában a’ legközelebb múlt ország­gyűlés 44dik t.czikkje által kiküldött országos választmányt arra határozta, hogy a’ nemzeti színházat jövő 1841 dik esztendő lsü napján általvevén," an­nak kezelését erre különösen nevezett tagok által rendelje el, a’jövő 1841-dik észt. húsvéti ünnepek után pedig, azt, a’ nemzet várakozásának betöl­tésével és czélba vett diszével, a’ maga kebléből rendelt választmány felügye­­lése alatt e’ végre nevezendő igazgató által, nyittassa meg, ennek ügyessé­gétől ’s buzgóságától várván főként e’ nemzeti intézet jövő virágzását. Hogy ennek folytában tehát, ezen nagy behatásu és díszes hivatal betöltésében, mindazokra, kik magukban arra meghívatást, kedvet és tehetséget éreznek, tekintettel lehessen, — ezennel közhírré teszi, hogy­ Pest szab. kir. váro­sában levő nemzeti színház igazgatóságára csődület nyittatik, mellynek határ­napja jövő 1841 dik észt. b­öjtelő hó fékére bérekesztőleg, olly módon tűze­tik ki, hogy későbbi folyamodások el nem fogadtatván, ugyancsak böjtöli hó sokán az igazgató’ az országos küldöttség által meg fog választatni. Az igazgatónak esztendei fizetése egy ezer ezüst forint, ’s ezen felül a’ színházi tiszta jövedelmekből — ide értvén a’ törvény által évenként rendelt ’s oda for­dítandó segedelmet is — száztól tíz. — Az igazgatónak sinórmértékül szol­gáló rendszabásokat előleg is megtekinthetni a’ főmért, országbírói itélőmes­­ter Zalay Alajos ur mint egyik országos küldöttségi tagnak kanczellariáján, a’ folyamodások pedig az országos küldöttség elnökéhez nmélt, széki gróf Teleki József úrhoz intézendők és rendes lakásán Budán saját házában beadan­­dók. Pesten karácson hava 30kán 1840.­­ Nyitra, dec. Iékán. Közelebb múlt tisztújító székünk uj kort, uj szel­lemet deríte megyénkre. A’ borongós múltra, melly a’ kedélyek’ kitörő ingerült­sége közt az aug. 17-ei követjelentési közgyűlést olly zajgóra tévé, illő fátyolt borítanánk, és a’ szebb jövőbe Nyitra hazafiúi emelkedésére pillantanunk. Már az oct. 19kei tisztújító­­ széken több lelkes indítvány jőve szőnyegre , miszerint a’ választók függetlenségét, szabadságát egyedül biztosító, a’ szavazati vásár­lást, tisztujitási zavarokat és pártokat elszélyesztő titkos szavazás, ha je­leimen még nem is, de jövőre minden alkalommal, hol a’ választás ősi alkotvá­­nyos fölkiáltással el nem döntethetik, határozatta­lön, legjobb sikereltetési mód­ja kidolgozása küldöttségre hagyatván. A’ nemesi szabadság I. r. 2 dik ez. biz­tosította egyenlőséggel, de a’ személyes bizodalmon alapuló választás természe­tével sem egyező szavazásrai fölhatalmazások eltörlesztetnek. A’ki­jelölésekben a’ KK. és RRel tartandó előtanakodások mint a’ közbizodalma­kiév­­mérőji, kalauzul szolgálnak ’sa’t. A’ hazai első Takarékpénztár-egyesület folyó január 3-án tartatott vá­lasztó közgyűlésében a’ jelenvolt részvényesek egyhangú közkivánsága követ­keztében az intézet javára a’ lefolyt évben annyit és olly példás buzgósággal munkált két igazgató u. m. t. Simontsits János pestmegyei alispán ur fő —■ és t. Fáy András ur az intézet’ hazaszerte tisztelt tervezője segéd — igazga­tókká újra szabályosan 3 évre lett megválasztatásukat elfogadván, múlt évi 0 ' számadások átvizsgálására 7. tagból álló bizottság neveztetett, ’s ugyane­zen választmány a’szinte jelen alkalommal írásban beadott szavazatok össze­­szedésére is megbizatott, tudósítását a’ f. hó f­ékén reggeli tizedfél órakor tartandó másik közgyűlésre, mellyre ezennel minden t. ez. részvényes ur és asszonyságok tisztelettel meghivatnak, —­ honnan a’lefolyt év történeteinek, ’s pénztárak mibenlétének részletes kimutatása a’ t. közönségnek tudtára adatni fog — bemutatandó. Pesten január 4dikén S­zalay József titoknok. A’ magyar gazdasági egyesület szabályainak 11 dik pontja szerint folyó hó 25dikén délelőtti 10 órakor a’n. casinóban nagy gyűlést fog tartani, mellyre minden t. ez. rendes tag szíves megjelenése kéretik. Pesten, télhe­ndikén 1841. Kacskovics Lajos s.k. egyesületi titoknok. Mult dec. 3 án Zichy Edmund gr.­­ nagysága mint pártfogó jelenlétében a’ pesti gymnastica-iskola részvényesinek, Fuchs Keresztely ur elnöklete alatt tartott gyűlésében : 1) Felolvastatott, a’ szabályok értelmében, a’ folyó 1840 évi választmányi ülések jegyzőkönyve. Mire nézve elhatároztatott, hogy magya­­­­rul szerkeztessenek az Egyesület irományi, hozzájok mellékelvén a’ német for­dítást. 2) Bemutattatott a’ pénztár állapotja, miszerint a’ bevételek ez évre 1219 fr. 3­2 kr. — a’ kiadások pedig 1111 fr. 19 kr. p.­­p. — és igy maradvá­nyt 108 fr. 13 kr. 3) A’ tanítványok névlajstromábol kitetszett, hogy ez év­ben 41 fiú ’s 18 leány nyert oktatást a’testgyakorlásban. 4) Minthogy a’rész­vényesek száma kétszer­ annyi mint kezdetben, az egyesület tökéletesb kép­­viseléséül, még következő urak neveztettek ki szótöbbséggel választmányi ta­gokká : u. m. Széchenyi István gr., Valero Antal, Károlyi György gr., Rosti Albert, és Kossuth Lajos. 5) A’ gymnastika-iskolában­ eddig csak nyáron tar­tatván gyakorlatok, azon kérdés tétetett fel: vájjon folytattassék e jövő télen a’ tanítás, ha t.i. az egyesület ereje megengedi? Elismervén általában a’ téli gya­korlatok hasznát, egy e’ végre szolgáló iskola felállíttatása azon esetre el is ha­tároztatok , ha a’ részvényesek száma annyira növekszik, hogy a’ pénztár ezen költséget megbirja. A’ választmány tehát megbizatik, jövő közgyűlésig egy terv készítésére e’ tárgyban. Kiadta Perlaky Sándor s. k. jegyző. Halmi (Ugocsában) télelő­fokán: A’ remény, melly csak egy sötét titok fátyola alatt szenderge, valóvá alakult, mert a’ váraljai tüzkárvallottak ügye részvétre talált az uradalmi földesurak emberbaráti keleiben; ugyanis a’ pusztító elemtől leveretett szegények minden szükséges fát. t.i. építendő haj­lékaik fölállithatásához meg kivántatót nyertek az uradalmi erdőkből, ’s e’fölött minden leégett jobbágy egész évi úri munka-és pénz­­tartozássul (taksától) az őt illető földesúr által fölmentetett, hogy így tágabb mezőt nyerhessenek a’bol­

Next