Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-06 / 11. szám
Pest, szombat, febr. 6. I.Magyarorfszág és Erdély. Öcs ’sáp. kir. Fels. Ambrózy Lajos bárót, Temes-megye volt helyettes-alispánját, temesi kir. kamrai igazgatóvá kamrai tanácsos ranggal kinevezni Derra Anasztázt pedig kir. udvarnoki czimmel méltóztatott diszesiteni. Wach 11 er Albert kassai kam. igazgatósági jegyző a' temesi kam. igazgatóság ülnökévé neveztetett. A’ mn. m. kir. I-Tanács a’ megürült kiadó-segéd Hivatalra Selmer Ferenczet alkalmazó, a’n.m. kamra pedig az iglói megürült sómázsálóságra Podhajeczky András bártfai sópajtaért. A’ sóvári főfelügyelőségnél a’ sófőzőhuta-igazgatói ’s a’ kasznári hivatal megürült. Pest imerve f. hó 3—ő napján tartott rendkivüli közgyűlése főbbvonási ezek • Elsőnapon (3kán) a’ mni. helytartótanács azon intéző levele fölött vitatkoztak, melly felsőbb parancs következtében a megye Kitinek meghagyja, hogy a’magyarországi érsekek és püspökök által panasz tétetvén Pestmegye vegyes házasságot illető határzata ellen, az egész dolgot hagyják úgy a’ megye Kirdei, mint van, azaz a' port függesszék föl az e" tárgyban adatandó kir. válasz további rendelései»’ 's erről a' II. tanácsnak tegyenek jelentést. A'megye Kirdei hoszszas vitatkozás után elhatárzák, miszerint a’ dolog úgy marad mint eddig volt , 2szor felírást tesznek ő felségéhez és országgyűlést kérnek, hogy ottan a közcsend - veszélyeztető tárgyat az országos KK. intézhessék el -s ezt minden vármegyével közüik. A' nagyméltóságu II. tanácsnak pedig kimerítőleg csakúgy felelhetnek , ha ez a' panaszlevelet közli a’ megye Kirdeivel. ív f. hóskén több megye levelét olvasók föl, mibil Pestmegye Kirdeinek tudtára esett , hoffv múlt közgyűlésbűl a törvényhatóságokhoz küldött, értesítő levelek nem érkezett el, mire határzattá jön, hogy a. m. k. H. tanácsnak, (igazgatása alatt állván az posta), tegyenek a' felől jelentést, hogy a' posta rendetlenséget szüntesse meg 'sa’t. — Említendő még, hogy e* napon egy beszterczemegyei áldozó pap a hg prímás körlevele ellen nyilatkozott , és Fejérvármegye példájára a gyorsírók serkentésére szinte aláírási iv nyittatott Pestmegyében is! F. hótkén a Htanács azon levele forgó szőnyegen, miszerint a megye a megszüntetett vontatók dolgában Pest városával egyezkedjék, mire hosszú érdekes vitatkozás után határzatta jön, hogy a' tiszti ügyvédek és szolgabirák kiküldetvén eziránt az adózó közönséget hallgassák ki. 's jövő közgyűlésre tegyenek jelentést, miután a'kinevezendő választmány, (megtevőn előbb Pest városa a' kezdeményt), czélszerűűleg fog intézkedni. Itt Pestmegye tisztikarának dicséretére meg kell emlitnünk, hogy tömegben felállt és a’ nép ügye mellett nyilatkozott! Ív nap a budapesti esperesség papjai óvást tettek a beszterczemegyei áldozó pap nyilatkozása ellen, mi tudomásul vétetett.— Uncianesti najile . Azon egyesület, melly, mint lapjaink már emíiték , a’ közhasznú ismereteket terjesztő angol társaság hatáskörét tüze czélul magának, Balogh Pál indítványára, múlt hó 30ikán első gyűlését tartván a’ nemzeti Casinóban, magát alakúknak nyilatkoztató,’s legott választmányt neveze ki a’ szabályok ’s azon irány kidolgozására , mellyen ez egyesület üdvös szándékit sikeresitni fogja , választmányi tagokká Almásy Pál, Ágoston József, Balogh Pál, Eckstein Ferencz, b. Eötvös József, gr. Károlyi György, Kossuth Lajos, Luka Sándor, Lukács Móricz , gr. Ráday Gedeon, Schedel Ferencz , Simon Florent; pénztárnokká: Antal Mihály; tollnokká : Vajda Péter választattak. E’ társaságot 3 rendü tagok képezendik: alapítók, kik egyszerre legalább 40 pengő forintot fizetnek alapítványul; részvényesek , kik arra kötelezik magokat, hogy 6 egymásutáni év alatt legalább 20gő forintot fizetnek évenkint; végre adakozók, kik minden további köteleztetés nélkül egyszerre ’s mindenkorra valamelly ajándékkal járulnak a’ társasághoz. Mondják, hogy e’ vállalat alaptőkéje már 20 ezer égő forintra rúg. Czélját ’s tulajdonképi létesitésmódját ez egyesületnek határzottan még nem tudthatni, részint, mivel a’ gyűlés nem volt olly nyilványos, hogy abban minden ügybarát részesülhetett volna , részint pedig, mivel a’ vállalat közelebbi eredményit a’ választmány által alkotandó rendszabályok fogják határzottabban kijelölni. Mennyire azonban értesítve vagyunk, az egyesület czélja leginkább abban öszpontosul, hogy népnevelési ’s művelődési munkákat adjon ki, ’s azokat lehetőségig terjeszsze a’ nép közt. A’ föladás szép ’s dicséretes, de hogy annak kívánatos sikerrel felelhessen meg a’ társ., arra tetemes pénzerő kívántatik, mellynek összegyűlését lelkűnkből óhajtjuk ugyan, de nem igen remélljük egy hamar, mert ki nálunk a’ köznép indolentiáját ismeri, az tudni fogja, hogy a’ magyar pór még most nem igen szokott pénzt adni könyvért, ’s legfölebb csak imádságos és álmoskönyvre, kalendáriomra, ’s ha sokat mondunk bibliára ’s evangéliumra szorítkozik, ’s néha még a’ hármas históriára, ha t.i. olly vagyonos, hogy legalább 8 ökre jár ki a’ tanyára. Bizonyos továbbá, hogy több helyen a’ Mezei naptári tisztség sőt, lelkész is ajánló a’ földművelőknek, mint leghasznosabbat valamennyi kalendáriomink közt, ’s a’ pórgazdák megigérék ugyan, hogy azt megveendik ; midőn azonban a’ városba mentek, mégis csak a’legsilányabb 3 garasos kalendáriomot vették meg, hogy 2 garaska még sóra v. egyébre maradjon. A’társaság tehát csak úgy érhet czélt, ha kiadandó munkáinak egy részét igen olcsón árulja, másikat pedig egészen ingyen osztandja ki a’köznép közt, mert legyen bár csak 5 váltó garas egy példány ára a’ legnépszerűbb ’s leghasznosb 20 íves erkölcstudománynak, népszerű helyleirásnak, ’s a’t. bizonyos lehet benne, hogy azt a’ két magyar hazában még most nemigen számos földművelő fogja megvenni. Ismételve hozhatjuk erre föl például a’Mezei naptárt, mellynek példányit majd kizárólag csak tisztviselők ’s úgy nevezett honoratiorok vásárlották meg. A’ társaságnak tehát olly nagy pénzerőre van szüksége, hogy valóban közhasznú munkákat, ha akarja, hogy azok általányos hatásúak legyenek, ’s ne csak épen egy pár írót lássanak el élelemmel, 200 ezer példányban adjon ki , mikép azt a’ mintául vett angol társaság cselekszi, ’s ennek nagyobb részét ingyen osztassa ki, a’ többit pedig olcsón árulja. Egyetlen illy munka kiadatására olly nagy példányszámban, ide számítván a" társaság bel költségű, talán száz ezer pgó forint alaptőkének 5 petes kamatja kívántatik meg; mi tízszer annyit óhajtunk a’ társaságnak, hogy üdvös czélját valódilag betölthesse, különben csak pangás leend sorsa , mellyben több szép intézete szenved hazánknak. Csekély véleményünk szerint inkább könyvterjesztő társaságra van hazánkban szükség , e’ terjesztés pedig talán egy részben, most legalább, igy történhetnék: venne a’társaság 50 ezer jólszerkesztett Mezei naptárt 5 garasával a’ gazdasági egyesülettől , ’s felét árulná lelkészek által 2 váltó garasért, hogy az valamennyi kalendárium közt legolcsóbb legyen, felét pedig osztassa ki olly szegény falusi gazdák és zsellérek közt ingyen , kik két váltó garast sem nélkülözhetnek könyvre ; hogy illy szegény sok ezer van hazánkban , azt tagadni senki nem fogja , ki több vidéken megfordult, ’s több pótkunyhóba lépett. Csekély belátásunk szerint a’m. akadémia legczélszerűbb könyvkiadó társaság lenne hazánkban, ’s bár egyesület alakulna v. alakult volna már eddig is a’ már fenálló ’s rendezett akadémia pénzereje gyarapítására nagyobb sikerrel hathatás végett, mi mellett még azon haszon is lenne, hogy szerkezet ’s belső költségek alig nyelnének el annyit, mert az összegyűjtendő alapitványpénznek külön czélt lehetett volna kijelölni , például a’közhasznú könyvek jutalmazás melletti kiadását, ’s olcsón áruitatását, ’s egy részben ingyen kioszlatását, a’ kezelést pedig az akadémia ingyen vitte volna. Általányosan figyelmet érdemel talán most napjaink azon baliránya, melly szerint mindenki arra törekszik, hogy valami saját kis kört képezzen magának, ’s abból a’közügyekre hasson; első pillanatra illy törekvést nem kárhoztathat senki, de rövid gondolkozás után megvallandja, hogy a’sok apró intézet, társulat ’s egyesület helyett egy nagy ’s erős alapú társaság sokkal üdvösb hatással lehetne a’szellemi kifejlésre; czélszerűbb lenne tehát a’már fönállót gyarapítani , mint új apró vállalatokra megosztani az erőt. Ez némi tekintetben hasonlít azon másik szinte nem hasznos irányhoz, mellyet némellyek követnek, kik hazánk lapjait czikkeikkel gazdagítják; szeretik ugyanis ezek közül sokan mondogatni, hogy a’ lapok egyike sem felel meg a’ kor kivánatinak, ’s csapatonkint szabadizékért folyamodnak uj lapok kiadhatására; mintha nem könnyebb dolog volna a’ már fünálló lapokat érdekes czikkek által korunk kivánatinak megfelelőkké tenni, mint egészen újakat alapítani! Vagy az illy urak talán csak saját tulajdon lapjaik számára tudnának jó czikkeket írni? —Az Almanach társaság f. hetikén választmányi ülést tartván, a’ könyvárusi előleges számolás után olly jó állapotban látta pénzerejét, hogy jövő évre még nagyobb diszszel adhatja ki zsebkönyvét, ’s nemcsak külsejére , hanem belsejére is, mert hazánk nevezetesb írója már majd mind megnyeretett e’ vállalat számára, ’s legjobb reménye van a’ társaságnak azokat is megnyerhetni, kiknek neveit előbbi zsebkönyvében nem volt szerencséje láthatni. Részvényesek még mindig fogadtatnak el. — A’ Színműtár 17ik füzete megjelent ’s holnapután minden pesti könyvárus által kapható, tartalma: „Cikéi Fridrik“, eredeti dráma 3 felv., irta Szigligetije’ színmű hazánk több helyein tetszéssel adatott. A’ 18ik füzet már sajtó alatt van ’s két vígjátékot hozand. — Nemzeti színpadunkon jan. 29ikén bérszünettel adaték Erkel első karmester javára „Bátori Mária“ eredeti nagy dalmű 2 felv. Egressy Bénitől, zenéje Erkeltől; Lángh Paulina műkedvelő sziveskedésből a’ czimszerepet éneklé; mi első színpadi próbája volt, melly minden várakozást annyira meghaladt, hogy régi tapasztalást! színészek sem győzök eléggé csodálni azon bátorságot, üledéket és szabatosságot, mellyet Lángh P. mind játékban, mind énekben kifejte. Bátori Mária igen nehéz énekszerep , ’s a’ fiatal művésznő minden nehézség nélkül tiszta, erős, csengő hangon éneklé azt el, e’ jeles dalnok hölgy Cornega assz. tanítványa ’s igy bizton reményűsélni, hogy művészetében nem fog megállapodni, hanem a’ tökély lehető legmagasb pontjára jutand, ha szorgalmat párositand szép tehetségeihez, ’s a’ közönség tapsait nem hitbérnöki tartozásnak , hanem iparkodásra buzdításnak tekintendi, ’s a’ netalán gáncsolandó bírálatokat is azon szelíd nőiséggel fogadandja el , melly legkitüntetőbb ismertető jele a’ valódi művésznőnek. Nézők olly nagy számmal, hogy igen sokan visszatérni kényszerűltek; a’ művész vendégnőt általános legzajobb tapsok közt tizenegyszer hívák ki. 3 Orbán bérszünettel „Bátori Mária“ ismételtetett, Lángh P. mint vendég a czímszerepben ez este még meglepőbb ügyességet tanusító nézők számosan, ámbár ez este 3 nevezetes bál volt fővárosunkban , ’s ismert darab kétszer egymásután adatva eddig még nem igen szokott nagy közönséget színházunkba varázslani. Lángh P. így haladva kedvenezévé teendheti magát a’közönségnek’s hir szerint szerződött tagja leend színházunknak Schodelné helyett, mivel ez utóbbi több lapban nyilványitá, hogy újabb szerződés végett semmi alkudozásban nincs nemzeti színházunknál, ’s e’ tekintetben nem is bízott meg senkit; 3 ükén „Adorjánok és Jenők“, „Fekete lovag“ czimű előjátékkal, Jósika Miklóstól; febr. 1 sején „Tündérlak“, víg opera 2 felv., Egressy Bénitől, zenéje Szerdahelyitől, ki utazásából viszszatérvén ez este lépett föl ismét, ’s zajos lapsokkal fogadtaottt; Tikán „Zolky“ Maltitz után Fekete Soma, és „Arlequin mint angol lovagművész, tánczjáték ; Tikán „Horatiusok és Curiatiusok“ szomj. 4 felv. Kollin után ifi által fordítva; Tikén „Sevillai borbély“, vig dalma 2 felv . 1841 .’,ik szám. ismereteket terjesztő társulatról, nemzeti almanach ügye. imátok, az újoncz-helyettesítés szabályi a’ haditanács résziről. ..Amerika, Portugália, Spanyolország (Esparlero tervei;’s a’l. izot nyilatkozata az erősítés mellett; sat.) Törökország