Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-16 / 5. szám

nélkül magát zuzási eredménnyel egyelőre nem kecsegtethető *) de vigasz­talásául legyen mondva, hogy villáma legkevésbet sem ártott,­­s hogy meg­­világositásáért egy könyörülő fohászt bocsátandok az Egek urához. Rauber­­straub­ János a’ kassai kir. akad. honi törvény nyilványos tanítója. KÜLÖNFÉLE : Száva folyamnak, a­ kereskedésre nézve annyira fontos, összekapcsoltatása iránt az adriai tengerrel, mit Kulpa folyam gyakori elapa­dása gyakran rendkívül gátolgat, társasag alakult, melly ez okbul, mint már em­lítők ,Sziszeket és Károlyvárost vasúttal kapcsolandja össze. E’ társaság múlt évi septemberben Pizzini paduai mérnököt bízta meg az előleges mérésekre, ki 2 hónap alatt, minden időjárási akadály daczára, e’ dolgozatit bevégzé, minek következtében a’ tervrajzokat már legf. helybenhagyás alá terjeszté a’ tár­saság. Az egész vonal 40,500 ölnyi hosszú, ’s Károlyvárostól kezdve, Kul­pa folyam mentiben, Dubovácz, Gadinja, Paszka, Brezovicza, Ausperg, Odra, Busevecz ’s Lekenik felé Sziszekig terjed a’ Száva jobb partjára tá­maszkodva. Reménythetni, hogy e’ vasútvonal 1942ben egészen elkészül, mi­párosulva a’ száva-szabályozással, nagy hasznú leend hazai kereskedésünk minden ágaira. — Lossoncz vidékin Kubinyi Ferencz példás buvárkodása ha­zánkfiának sikerült föld alól 54 lábnyi hosszú ’s 4 lábnyi vastag kővé vált fatörzsöket kiásatni. Ugyanő talált a’ Tiszában egy iszonyú nagyságú ökör­vagy bölényfejet, mellynek szarvcsúcsai egymástól 3 12 lábnyira terjednek, to­vábbá óriási nagyságú elefántcsontokat, egy egész Rhinoceros-főt fogakkal együtt. Hasonló csontokat Ipolyság vidékin is leltek. — (Spar­'s toxicrugy) ■ Az újévi pesti vásárra több külföldi gyap­jú- tözsér jelenvén meg, a’ nyári és kétnyiretü téli gyapjú mázsáját a’kato­nasági posztó-kiállitók 2 — 3 pengő forinttal drágábban vették, mint leopoldi vásárkor kelt, a’ nemesitett, közönséges egynyiretü és zigara-faj csak csök­kent áron kapott vevőre. A’ fürtös magyar gyapjú keresett czikk vala a’ szűr ’s darócz-posztó-gyártókra nézve. Fagygyut, 20 — 21 pengő forinton számítva mázsáját, jócskán szállítottak Morvába. A’ viasz nem igen sza­pora keletű volt 77 — 78 pengő sor. Méz, birkabőr, repeteolaj ’s hamu­zsir után sem igen kapkodtak. —­­ in e­r !­k se. Azon hir valósul, miszerint a’floridai indusokkal megszakadt a’ béke­alkudozás, ’s a’ háborút olly gyalázatosan fogják folytatni, mint kezdők. Az amerikaiak a’ „vadak árulása és vérszomja“ miatt rikoltoznak, néhány ame­rikai lap azonban nyíltan kimondja, hogy a’ jog és igazság az indusok részén áll, és azért ellenállásuk nem egyéb, mint a’fejérek nyomása elleni önvédelem, kik a’szegény indusokat hazájoktul és atyjaik sirjátul akarják megfosztani. A’ Cubábal ezelőtt hozatott szelindekek nem feleltek meg a’ várakozásnak, azért jobb véreb­ fajokat hozatnak, mellyekkel tél idején felkutatják az erdőket, ’s jaj azon indulnak, ki az illy gyalázatos fejérek kezibe esik. — Az egyesült sta­tusok népessége közel 18 millióra emelkedett. Ujgorkot ’s Albanyt vasúttal szándékoznak összekötni. — Spanyolország­(Vallási engedély.) Hiteles hírek szerint a’ madridi ideigleni kormány a’ polgári korlátokat megnyitni szándékozik, mellyek eddig a’ protestánsokat ’s egyéb nem-katholikusokat többnemű élvezet jogaiból kizárák Spanyolország­ban. Illyen rendszabály üdvös leend e’különben olly g­a­z­d­a­g segély­­forrású ország jólléte emelésire, ’s böcsületére fog válni azok fölvilágosult szabadelműek szellemének, kiknek azt köszönni kell. A’ Dueroni hajózást két­ségkívül angol befolyás fogja békés után elintézni, mit aztán kereskedési szer­ződés követend Spanyolország és Anglia közt, melly szinte segitendi a’spa­nyol pénzügy- emelkedést. — Anglia­(Nézetek Páris erősittetésiről.) A’ M. Herald, melly rövid idő előtt olly hatalmasul harczolt a’ keleti kérdésben a’ francziák mellett, most illy gúnyo­san nyilatkozik Paris megerősittetéséről: ,,A’ francziák falat határoztak! Parist szent várossá teendik a’ gránit sebhetlen erénye által. Egész világgal daczol­­va a’ „jeune France“ kizárólag mérnökökre akarja magát bizni. Ha egyszer már megvnhatatlan kőfal keritendi Parist, mi marad akkor egyéb tennivaló az ost­romló hadsergeknek , mint zokogva üldögélni előtte, ’s megközelithetlen szép­sége miatt fogaikat csikorgatni? Az ausztriai és porosz katona haját fogja tépni mérgében, mig Francziaország nemtője, mint fiatal majom bukfencze­­ket hány ’s arczát fántorgatja, és kőkalitkájából fittyet hány az egész világ­nak , átengedve magát tulböcsülő suhanczi képzelgésinek, miknél minden ve­­rébfejü franczia azt hiszi, hogy ő a’ nemzetek tetőpontja, ’s minden mű­veltségi kifejlésnek fenékig tiszta szerdéke. Valóban igen nyomom ,,grande nation“ az, mellynek nemzeti méltósága ’s nemzeti ereje csupán bástyákon alapszik ! Véleményünk szerint azonban ezen egész terv csak iszonyú ámítás , óriási szappanbuborék, melly a’ franczia gyermekbüszkeségnek dicsőség ’s nagyság kecsegtető reményivel hizelg. Már néhány párisi lap is azon haszon­talan világcsodához, a’ khinai falhoz hasonlitá Paris jövendő körülbástyáztatását. Mi, legböcsületesb czélból, sokkal olcsóbb erősítési rendszert szeretnénk a’ franczia kormánynak ajánlani, melly minden esetre ugyan olly haszna fogna lenni; kő helyett ugyanis az egész szent Parist rakják körül jó vastagon jó féle sült pástétomokkal, mert ha már az ellenséges hadsereg Parist eléri ’s minden szállítási közlekedéstől elzárja, akkor a’ városban kattogó katonákra nézve az mindegy, akár kő-, akár pástétom-fallal vannak elzáratva. Minden esetben csak a’ gyomor kerülne itt rút hínárba, mert a’ vitéz ’s lovagi nemzet éhségnek lenne meghódolni kénytelen , ha daczolni bírna is álgyagömbökkel. Nem emlékszik már a’ történetíró Thiers, hogy legerősb városok is kaput kényszerültek nyitni a’ polgárság éhezése miatt. Nem tud olly esetet, melly­ben szamárfejet is aranynyal fizettek meg? J­e igaz, ha Thiers az ostromlan­­dó párisiak közt számos tanilványnyal bir, akkor szamár fejekben hiány sokáig nem fog mutatkozni. Ha a’ francziáknak az európai nemzetek ellenében nö­vekedő erőre van szükségök, úgy azt valóban nem kőben ’s mészben fogják föltalálni. Hagyjanak föl azon botor eszméjükkel, melly szerint majd egy mil­liónyi lakosságot falak közzé akarnak szorítani, ’s vessék szemöket inkább más nemesb ’s maradandóbb tárgyra, vagyis építsenek magoknak józan nem­zeti jellemet ! (O’Connell ismét izgat. A’ whigek uj ellenségei. Elegy.) London, dec. 30ikán „O’Connell ismét megkezdé az izgatást, de némi hangváltoztatással, mert most a’ repeal“ szó nem olly igen nagy lelkesüléssel zeng ajkain. Beszédei­ből azt következtethetni, miszerint az angol javítókkal egyesülni szándékozik, és még egy próbát teend, hogy vájjon nem lehetne , az angol parliamenttől legalább kiterjedtebb választási jogokat nyerni. Ha Stanley ellenkező indít­ványa törvénynyé leend, akkor aztán legnagyobb hevességgel nyilandja meg az elválási izgatást O’Connell, ’s többé föl sem fog azzal hagyni. — Január vége felé nyílik meg a’ parliament, még pedig olly fontos körülmények közt, minek a’ whigek kormányfoglalása óta még nem mutatkoztak; a’ külföldi po­litika ugyanis jelenleg olly fontos szerepet játszik, melly előtt minden más belföldi kérdés háttérbe kénytelen vonulni. Eddig a’ toryk és whigek közt tete­mes közelítés történt már ’s most a’ franczia szövetség megszűnte után, a’ legnagyobb botránykő is elhárult, ’s a’ whigek csak úgy maradhatnak meg kormányon, ha t. i. a’ torykkal még szorosabban egyesülnek, ’s magoknak az által túlnyomó többséget szereznek, mert a’ függetlenebb whigek a’radicalok­­hoz kezdenek közelitni. Bowring is elpártolt már a’ whigektöl, és politikai nézeteit ezekben öszpontositja : Szyriát kormányzani a’porta nem bírja; Ausz­tria, Anglia és Russzia tehát kényszerítve leend­ő’ terhet átvállalni, mig ezt majd a’ két első megunja ’s egészen a’moszka kormányra bízza. Ezenkül ál­­talányosan hiszik, hogy Francziaország ’s Russzia egyetértve Anglia minden befolyását meg fogják szüntetni Ázsiában, mit Ausztria és Poroszország nyu­­gottan hagyandnak megtörténni, mihelyt Francziaország a’ szárazföldi politi­kába nem avatkozik. E’ bajt a’ ministerségnek tulajdonitják sokan a’ whigek közzül, ’s azért külföldi politikára nézve hatalmas ellenzést képezendnek a’ parliamentben, melly ellen csak a’ torykkal szoros­ kapcsolatba-bocsátkozás által fogja magát a’ kormány utalmazhatni. — Napier hajóvezért bátorsága miatt nagyra böcsülik az arabok, és Napóleonnal hasonlitgatják öszsze; sze­rintük Napiért semmi fegyver nem sértheti, ’s minden csata után, mi­nt be­szélik , kigombolja kabátját; ebből számos golyó hull földre, mik ugyan érin­tek őt a’ harczban , de meg nem sérthetik. Erejét olly nagynak hiszi az arab néphit, hogy 2 — 3 ellenséget is egymás után kardjára képes fűzni, ’s minden nehézség nélkül tova nyargalni velők. — A’ francziák Marokkó elleni készüle­teit nem igen szívesen nézik Angliában, mert általányosan hiszik, hogy Algír sorsára akarják azon termékeny szép tartományt juttatni, mellyből dús kárpótlást fognának nyerni algíri káraikért. — Grasaeffitaország. (Thiers jelentéstevő Paris megerősittetése ügyében. Harczkészület Tan­ger ellen.) A’ ministerség semmi ármányt nem hagyott használatlanul, hogy Thiers kineveztetésit jelentéstevőül Paris r­egerősittetése ügyében gátolja, de kívánt siker nélkül, mert Thiers csakugyan megválasztatott. — Guizot hiva­talos jegyzéket kapott az orosz kormánytól a’párisi moszka követ által, milly barátságos közelítés már 10 év óta nem történt e’ két kormány közt. Guizot igen kevély e’ kitüntetésre. — Marseillei hírek szerint a’ franczia kormány csakugyan véresen szándékozik megboszulni azon rakonczátlanságot, mit a’ tangeri lakosság az ottani franczia ügyviselő ellen elkövetett. Előleg 6 sor­hajót szándékozik Marokko partvidékire küldeni, hogy megmutathassa, mi­szerint a’ franczia nemzet képviselőit nem szabad büntetlenül sértegetni. —­(A’ fegyverzést lassan kint szüntetni kezdik. Elegy). Párisi újabb hírek szerint a’ touloni hajógyár-parancsnok rendelést kapott 300 gyármunkás el­­bocsáttatására, melly rendszabály igen szembeötlőtt, mivel azt tanúsítja, hogy a’ kormány a’ rendkívüli harczkészületeket fölfüggeszteni szándékozik, miglen Anglia folyvást szaporítja hajóhadát a’ földközi tengeren. Néhány sorhajó le­­fegyverzetésit is rebesgetik, mellyek javítási ürügy alatt Francziaország éj­szaki réveibe fognak küldetni. A’ partvidéki erősítéseket is több helyen meg­­szünteték. Algírba 6 ezer katonát szállíttat a’ kormány, az ottan küzdők fel­váltására; szállittatásukra 6 sorhajó van megbizatva. Strassburgban ellen­ben most is növekedő buzgalommal dolgoztat harczkészületeken a’ kormány, mi némi kis mértékben aggasztja a’ béke barátit. — Dec. 20ikán Belle-Pou­­le fregát és Favorite korvette matrózit, kik Napoleon koporsóját Parisig ki­sérték, és Joinville hű vezérlete alatt a’katonaiskolából, hol eddig tanyáztak, a’ tábornagy terembe mentek, hol Lajos Fülöp, a’királyné, hűnők, Nemours és Aumale hgek, ’s Duperré hajóvezér (tengerészminister) kíséretében fogadá el őket, ’s többi közt ezeket mondá nekik: „Kedves bajtársim ! Akarám, hogy Napoleon császár testét, mellyel Francziaországnak visszaadni szeren­csés valék, egészen a’ főváros keblébe kisérjétek, ’s most örömmel ragadom meg ez alkalmat azon vonzalom nyilványítására, mellyel a’ tengerészet iránt érzek, mellynek szivem igen drága zálogát adtam át, midőn fiamat sorába iktatám. Bár hova, bár melly tengeri vidékre szólítson is titeket kötelesség­­tek, mindenkor készen találandjátok őt hazánkért veszélyekben osztakozni, ’s veletek a­ franczia név böcsületét ’s lobogónk dicsőségét föntartani. Most, kedves hajóvezér (Duperréhez fordulva), szólítsa Ön elő ezen derék tenge­részek közzül azokat, kik a’ böcsületrend keresztjét kapták, hogy örömem lehessen azt azoknak személyesen átnyújthatni.“ — Duperré négyet szólíta elő közülök, kiknek a’ király azonnal átadá a’ böcsületrend lovagkereszt­­jét. — Hozzávetőleg mintegy 870 ezer ember látogató meg S nap alatt Na­poleon koporsóját, ’s hogy a’ részvét iránta nem apad, hanem inkább ne- .) A beregi tudósitó egyik jeles lelkű ’s miveltségü tbirája Beregnek, ki, mint említi több rendű hazai lapban olvasván a' mentegetés alatti esetet, arról, a’ hazafiságot ,­ nemzetiséget kivéve, menten minden egyéb indulattól és szenvedélytől tehette közleményét—’s akkor, sem ezen sem a­ hirnökbeni megrovást v. gyanúsítást nem érdeműi A’ Sz. 19

Next