Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-16 / 5. szám
nélkül magát zuzási eredménnyel egyelőre nem kecsegtethető *) de vigasztalásául legyen mondva, hogy villáma legkevésbet sem ártott,s hogy megvilágositásáért egy könyörülő fohászt bocsátandok az Egek urához. Rauberstraub János a’ kassai kir. akad. honi törvény nyilványos tanítója. KÜLÖNFÉLE : Száva folyamnak, a kereskedésre nézve annyira fontos, összekapcsoltatása iránt az adriai tengerrel, mit Kulpa folyam gyakori elapadása gyakran rendkívül gátolgat, társasag alakult, melly ez okbul, mint már említők ,Sziszeket és Károlyvárost vasúttal kapcsolandja össze. E’ társaság múlt évi septemberben Pizzini paduai mérnököt bízta meg az előleges mérésekre, ki 2 hónap alatt, minden időjárási akadály daczára, e’ dolgozatit bevégzé, minek következtében a’ tervrajzokat már legf. helybenhagyás alá terjeszté a’ társaság. Az egész vonal 40,500 ölnyi hosszú, ’s Károlyvárostól kezdve, Kulpa folyam mentiben, Dubovácz, Gadinja, Paszka, Brezovicza, Ausperg, Odra, Busevecz ’s Lekenik felé Sziszekig terjed a’ Száva jobb partjára támaszkodva. Reménythetni, hogy e’ vasútvonal 1942ben egészen elkészül, mipárosulva a’ száva-szabályozással, nagy hasznú leend hazai kereskedésünk minden ágaira. — Lossoncz vidékin Kubinyi Ferencz példás buvárkodása hazánkfiának sikerült föld alól 54 lábnyi hosszú ’s 4 lábnyi vastag kővé vált fatörzsöket kiásatni. Ugyanő talált a’ Tiszában egy iszonyú nagyságú ökörvagy bölényfejet, mellynek szarvcsúcsai egymástól 3 12 lábnyira terjednek, továbbá óriási nagyságú elefántcsontokat, egy egész Rhinoceros-főt fogakkal együtt. Hasonló csontokat Ipolyság vidékin is leltek. — (Spar's toxicrugy) ■ Az újévi pesti vásárra több külföldi gyapjú- tözsér jelenvén meg, a’ nyári és kétnyiretü téli gyapjú mázsáját a’katonasági posztó-kiállitók 2 — 3 pengő forinttal drágábban vették, mint leopoldi vásárkor kelt, a’ nemesitett, közönséges egynyiretü és zigara-faj csak csökkent áron kapott vevőre. A’ fürtös magyar gyapjú keresett czikk vala a’ szűr ’s darócz-posztó-gyártókra nézve. Fagygyut, 20 — 21 pengő forinton számítva mázsáját, jócskán szállítottak Morvába. A’ viasz nem igen szapora keletű volt 77 — 78 pengő sor. Méz, birkabőr, repeteolaj ’s hamuzsir után sem igen kapkodtak. — in er !k se. Azon hir valósul, miszerint a’floridai indusokkal megszakadt a’ békealkudozás, ’s a’ háborút olly gyalázatosan fogják folytatni, mint kezdők. Az amerikaiak a’ „vadak árulása és vérszomja“ miatt rikoltoznak, néhány amerikai lap azonban nyíltan kimondja, hogy a’ jog és igazság az indusok részén áll, és azért ellenállásuk nem egyéb, mint a’fejérek nyomása elleni önvédelem, kik a’szegény indusokat hazájoktul és atyjaik sirjátul akarják megfosztani. A’ Cubábal ezelőtt hozatott szelindekek nem feleltek meg a’ várakozásnak, azért jobb véreb fajokat hozatnak, mellyekkel tél idején felkutatják az erdőket, ’s jaj azon indulnak, ki az illy gyalázatos fejérek kezibe esik. — Az egyesült statusok népessége közel 18 millióra emelkedett. Ujgorkot ’s Albanyt vasúttal szándékoznak összekötni. — Spanyolország(Vallási engedély.) Hiteles hírek szerint a’ madridi ideigleni kormány a’ polgári korlátokat megnyitni szándékozik, mellyek eddig a’ protestánsokat ’s egyéb nem-katholikusokat többnemű élvezet jogaiból kizárák Spanyolországban. Illyen rendszabály üdvös leend e’különben olly gazdag segélyforrású ország jólléte emelésire, ’s böcsületére fog válni azok fölvilágosult szabadelműek szellemének, kiknek azt köszönni kell. A’ Dueroni hajózást kétségkívül angol befolyás fogja békés után elintézni, mit aztán kereskedési szerződés követend Spanyolország és Anglia közt, melly szinte segitendi a’spanyol pénzügy- emelkedést. — Anglia(Nézetek Páris erősittetésiről.) A’ M. Herald, melly rövid idő előtt olly hatalmasul harczolt a’ keleti kérdésben a’ francziák mellett, most illy gúnyosan nyilatkozik Paris megerősittetéséről: ,,A’ francziák falat határoztak! Parist szent várossá teendik a’ gránit sebhetlen erénye által. Egész világgal daczolva a’ „jeune France“ kizárólag mérnökökre akarja magát bizni. Ha egyszer már megvnhatatlan kőfal keritendi Parist, mi marad akkor egyéb tennivaló az ostromló hadsergeknek , mint zokogva üldögélni előtte, ’s megközelithetlen szépsége miatt fogaikat csikorgatni? Az ausztriai és porosz katona haját fogja tépni mérgében, mig Francziaország nemtője, mint fiatal majom bukfenczeket hány ’s arczát fántorgatja, és kőkalitkájából fittyet hány az egész világnak , átengedve magát tulböcsülő suhanczi képzelgésinek, miknél minden verébfejü franczia azt hiszi, hogy ő a’ nemzetek tetőpontja, ’s minden műveltségi kifejlésnek fenékig tiszta szerdéke. Valóban igen nyomom ,,grande nation“ az, mellynek nemzeti méltósága ’s nemzeti ereje csupán bástyákon alapszik ! Véleményünk szerint azonban ezen egész terv csak iszonyú ámítás , óriási szappanbuborék, melly a’ franczia gyermekbüszkeségnek dicsőség ’s nagyság kecsegtető reményivel hizelg. Már néhány párisi lap is azon haszontalan világcsodához, a’ khinai falhoz hasonlitá Paris jövendő körülbástyáztatását. Mi, legböcsületesb czélból, sokkal olcsóbb erősítési rendszert szeretnénk a’ franczia kormánynak ajánlani, melly minden esetre ugyan olly haszna fogna lenni; kő helyett ugyanis az egész szent Parist rakják körül jó vastagon jó féle sült pástétomokkal, mert ha már az ellenséges hadsereg Parist eléri ’s minden szállítási közlekedéstől elzárja, akkor a’ városban kattogó katonákra nézve az mindegy, akár kő-, akár pástétom-fallal vannak elzáratva. Minden esetben csak a’ gyomor kerülne itt rút hínárba, mert a’ vitéz ’s lovagi nemzet éhségnek lenne meghódolni kénytelen , ha daczolni bírna is álgyagömbökkel. Nem emlékszik már a’ történetíró Thiers, hogy legerősb városok is kaput kényszerültek nyitni a’ polgárság éhezése miatt. Nem tud olly esetet, mellyben szamárfejet is aranynyal fizettek meg? Je igaz, ha Thiers az ostromlandó párisiak közt számos tanilványnyal bir, akkor szamár fejekben hiány sokáig nem fog mutatkozni. Ha a’ francziáknak az európai nemzetek ellenében növekedő erőre van szükségök, úgy azt valóban nem kőben ’s mészben fogják föltalálni. Hagyjanak föl azon botor eszméjükkel, melly szerint majd egy milliónyi lakosságot falak közzé akarnak szorítani, ’s vessék szemöket inkább más nemesb ’s maradandóbb tárgyra, vagyis építsenek magoknak józan nemzeti jellemet ! (O’Connell ismét izgat. A’ whigek uj ellenségei. Elegy.) London, dec. 30ikán „O’Connell ismét megkezdé az izgatást, de némi hangváltoztatással, mert most a’ repeal“ szó nem olly igen nagy lelkesüléssel zeng ajkain. Beszédeiből azt következtethetni, miszerint az angol javítókkal egyesülni szándékozik, és még egy próbát teend, hogy vájjon nem lehetne , az angol parliamenttől legalább kiterjedtebb választási jogokat nyerni. Ha Stanley ellenkező indítványa törvénynyé leend, akkor aztán legnagyobb hevességgel nyilandja meg az elválási izgatást O’Connell, ’s többé föl sem fog azzal hagyni. — Január vége felé nyílik meg a’ parliament, még pedig olly fontos körülmények közt, minek a’ whigek kormányfoglalása óta még nem mutatkoztak; a’ külföldi politika ugyanis jelenleg olly fontos szerepet játszik, melly előtt minden más belföldi kérdés háttérbe kénytelen vonulni. Eddig a’ toryk és whigek közt tetemes közelítés történt már ’s most a’ franczia szövetség megszűnte után, a’ legnagyobb botránykő is elhárult, ’s a’ whigek csak úgy maradhatnak meg kormányon, ha t. i. a’ torykkal még szorosabban egyesülnek, ’s magoknak az által túlnyomó többséget szereznek, mert a’ függetlenebb whigek a’radicalokhoz kezdenek közelitni. Bowring is elpártolt már a’ whigektöl, és politikai nézeteit ezekben öszpontositja : Szyriát kormányzani a’porta nem bírja; Ausztria, Anglia és Russzia tehát kényszerítve leendő’ terhet átvállalni, mig ezt majd a’ két első megunja ’s egészen a’moszka kormányra bízza. Ezenkül általányosan hiszik, hogy Francziaország ’s Russzia egyetértve Anglia minden befolyását meg fogják szüntetni Ázsiában, mit Ausztria és Poroszország nyugottan hagyandnak megtörténni, mihelyt Francziaország a’ szárazföldi politikába nem avatkozik. E’ bajt a’ ministerségnek tulajdonitják sokan a’ whigek közzül, ’s azért külföldi politikára nézve hatalmas ellenzést képezendnek a’ parliamentben, melly ellen csak a’ torykkal szoros kapcsolatba-bocsátkozás által fogja magát a’ kormány utalmazhatni. — Napier hajóvezért bátorsága miatt nagyra böcsülik az arabok, és Napóleonnal hasonlitgatják öszsze; szerintük Napiért semmi fegyver nem sértheti, ’s minden csata után, mint beszélik , kigombolja kabátját; ebből számos golyó hull földre, mik ugyan érintek őt a’ harczban , de meg nem sérthetik. Erejét olly nagynak hiszi az arab néphit, hogy 2 — 3 ellenséget is egymás után kardjára képes fűzni, ’s minden nehézség nélkül tova nyargalni velők. — A’ francziák Marokkó elleni készületeit nem igen szívesen nézik Angliában, mert általányosan hiszik, hogy Algír sorsára akarják azon termékeny szép tartományt juttatni, mellyből dús kárpótlást fognának nyerni algíri káraikért. — Grasaeffitaország. (Thiers jelentéstevő Paris megerősittetése ügyében. Harczkészület Tanger ellen.) A’ ministerség semmi ármányt nem hagyott használatlanul, hogy Thiers kineveztetésit jelentéstevőül Paris regerősittetése ügyében gátolja, de kívánt siker nélkül, mert Thiers csakugyan megválasztatott. — Guizot hivatalos jegyzéket kapott az orosz kormánytól a’párisi moszka követ által, milly barátságos közelítés már 10 év óta nem történt e’ két kormány közt. Guizot igen kevély e’ kitüntetésre. — Marseillei hírek szerint a’ franczia kormány csakugyan véresen szándékozik megboszulni azon rakonczátlanságot, mit a’ tangeri lakosság az ottani franczia ügyviselő ellen elkövetett. Előleg 6 sorhajót szándékozik Marokko partvidékire küldeni, hogy megmutathassa, miszerint a’ franczia nemzet képviselőit nem szabad büntetlenül sértegetni. —(A’ fegyverzést lassan kint szüntetni kezdik. Elegy). Párisi újabb hírek szerint a’ touloni hajógyár-parancsnok rendelést kapott 300 gyármunkás elbocsáttatására, melly rendszabály igen szembeötlőtt, mivel azt tanúsítja, hogy a’ kormány a’ rendkívüli harczkészületeket fölfüggeszteni szándékozik, miglen Anglia folyvást szaporítja hajóhadát a’ földközi tengeren. Néhány sorhajó lefegyverzetésit is rebesgetik, mellyek javítási ürügy alatt Francziaország éjszaki réveibe fognak küldetni. A’ partvidéki erősítéseket is több helyen megszünteték. Algírba 6 ezer katonát szállíttat a’ kormány, az ottan küzdők felváltására; szállittatásukra 6 sorhajó van megbizatva. Strassburgban ellenben most is növekedő buzgalommal dolgoztat harczkészületeken a’ kormány, mi némi kis mértékben aggasztja a’ béke barátit. — Dec. 20ikán Belle-Poule fregát és Favorite korvette matrózit, kik Napoleon koporsóját Parisig kisérték, és Joinville hű vezérlete alatt a’katonaiskolából, hol eddig tanyáztak, a’ tábornagy terembe mentek, hol Lajos Fülöp, a’királyné, hűnők, Nemours és Aumale hgek, ’s Duperré hajóvezér (tengerészminister) kíséretében fogadá el őket, ’s többi közt ezeket mondá nekik: „Kedves bajtársim ! Akarám, hogy Napoleon császár testét, mellyel Francziaországnak visszaadni szerencsés valék, egészen a’ főváros keblébe kisérjétek, ’s most örömmel ragadom meg ez alkalmat azon vonzalom nyilványítására, mellyel a’ tengerészet iránt érzek, mellynek szivem igen drága zálogát adtam át, midőn fiamat sorába iktatám. Bár hova, bár melly tengeri vidékre szólítson is titeket kötelességtek, mindenkor készen találandjátok őt hazánkért veszélyekben osztakozni, ’s veletek a franczia név böcsületét ’s lobogónk dicsőségét föntartani. Most, kedves hajóvezér (Duperréhez fordulva), szólítsa Ön elő ezen derék tengerészek közzül azokat, kik a’ böcsületrend keresztjét kapták, hogy örömem lehessen azt azoknak személyesen átnyújthatni.“ — Duperré négyet szólíta elő közülök, kiknek a’ király azonnal átadá a’ böcsületrend lovagkeresztjét. — Hozzávetőleg mintegy 870 ezer ember látogató meg S nap alatt Napoleon koporsóját, ’s hogy a’ részvét iránta nem apad, hanem inkább ne- .) A beregi tudósitó egyik jeles lelkű ’s miveltségü tbirája Beregnek, ki, mint említi több rendű hazai lapban olvasván a' mentegetés alatti esetet, arról, a’ hazafiságot , nemzetiséget kivéve, menten minden egyéb indulattól és szenvedélytől tehette közleményét—’s akkor, sem ezen sem a hirnökbeni megrovást v. gyanúsítást nem érdeműi A’ Sz. 19