Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-04-02 / 27. szám
918412 Szombat april. 2. 2 dk szám» ^OfiliiliAT : Magyarország és Erdélykinevezés ő fels. ajánlata a’ fiumei kikötőre; budapesti napló: aunkaház dologtalan csavargók számára; irodalmi újdonságok, játékszini krónika ’s a’.. budapesti énekiskola; Szúcs megye (a’ főpénztárnok befogatása elhatároztatott, selyemtenyésztési ügy, élelmi czikkek árszabása, ’s a’ t.); Győr megye (a’ Lisztujitás tavaszátólükére határoztatott, felírás a’ magyar nyelv ügyében, helytartótanácsi feddő körlevél, husárszabás , ’s a’ t.); Erdélyi országgyűlés, dunagözhajózási jegyzőkönyv— folytatásd;s.i t.) Portugália, Spanyolország (a’ carlospárti katonatisztek a’ franczia határszélekről eltávolíttatnak; ’s a’ (.) Anglia ( Peel nyilatkozata a’ jövedelemadó beszedésmódja iránt; ’s a’ t.) Francain ország (ellenzése a’ czukorügy elhalasztatásának ; ’s a’ (.) Egypius. Értesitő. _____________________________________ — Erdély. Ő cs. ’s apost. kir. fels. Mész Jánost a’ am.m.kir. udv. kamara fogalmazó gyakornokát díjtalan fogalmazóvá méltóztatott legkegy. kinevezni. Ő cs. és ap. kir. felsége f. évi febr. lsejéti kelt legfelsőbb határzatánál fogyást e Ty Fiumén épittetendö kikötő költségei födözésére , betudatván az erre szükséges helymegváltási, valamint a’ kikötő tisztítására megkívántató gőzerőmü épittetési kiadásokat is, a’ só fölemelt árából 117,199 fr. 4 a kit. kirendelni kegy. méltóztatott azon meghagyással , miszerint az emlitett kikötő 3 év alatt mulhatlanul készüljön el. fiSidilltesti sti&pBó. (II. Munkailáz dologtalan csavargók számára.} Mi ezen eszme létrehozását illeti, arra nézve szükség olly nyilványos épület, mellynek alkalmas részei elég helyt adjanak a’ munkásoknak , műszereknek ’s anyagoknak, tér és udvara vagy kertje pedig — melly utolsónak műveltetése szinte czélszerü ’s jövedelmes iparágat tenne —az egészség fentartása végett kívánatos szabadban mozgásra szolgálna alkalmuk Nem szükség mutogatni, mikép ha valahol, itt bizonnyal szigorú rendtartásnak kell uralkodnia; részint erkölcsi szempontból, részint azon tekintetből , hogy annál inkább igyekezzenek óvakodni a befogatástól, mi az intézetnek egyik részletes czélja. Ugyanazért az igazgatónak hatalma legyen büntetni ’s huzamos javulási jelenség nélkül senkit el nem ereszteni. Életem ’s ruházat egyszerű de egészséges legyen, mit nem kevéssé mozditna elő (mennyire az intézet czélja engedi) az udvaron v. kertben szabad ég alatti mozgás, magában értetvén, hogy ez, mindig munkával egybeköttetendő. Tekintve az erköltsiséget, alig szükség emlitni, miszerint látogatások igen ritkán ’s csak szigorú felügyelés mellett engedhetők , nehogy a’ gyökerezni kezdő jó szándék, mielőtt lehető szilárdságra vergődnék, a’ hajdani romlott élet czimborái által újra semmivé tétessék; úgy azt is, hogy vallásos oktatás ’s a’ kisebbeknek iskolaszerű taníttatása történjék. Szükség továbbá az éjjeli elkülönzés, tekintvén a’német’s életkort, úgy a’ romlottság v. javulás lépcsőjit is. Nem szükség ellenben a’szerény ’s illő beszélgetést eltiltani, mivel a’ büntetés ezen neme csupán jobbulást föltételező intézetünknek iránya nem lehet. Hogy azonban az intézeti szabályok gyümölcsözzenek, erre nézve megkivánjalik , mikép a’ letartóztatás huzamosb időre terjedjen , ’s annak megítélése: kit, ’s mikor bocsáthatni el ? ne a’ külsőre’s közvéleményre , hanem a’ javuló egyediségére alapittassék. Azért soha sem kell meghatározni előre a’ munkaházban töltendő időt, akár a’ rendőrség fogja be a’ csavargót, akár ítélet által büntetés-pótlékul küldessék valamelly tettes az intézetbe. Említek más úttal, hogy annak, ki az intézetből javulva bocsáttatik el, érdemlett munkája árából némi kis öszveget már azért is szükség adni, nehogy élelem és munkahiány miatt újra előbbi életmódjára vetemüljön, most még ezt óhajtanák—• bár talán sok előtt túlfeszített jámborságunak tessék is kivánatunk — miszerint neki, kibocsáttatása esetére, a’ mennyiben eszközölhető, munkahelyről is gondoskodnék az intézet, mielőbbi tartózkodás helyétől jó tova essék, már csak azért is, mivel sok különben okosnak tetszeni ldvánó.Jő sem ment azon előítélettől, mi az illy szerencsétleneket örökös megvetésre kárhoztatja. Mi az intézetek számát ’s helyét illeti, azt a’ népesség ’s ennek miveltségi állapotra határoznák meg; nagyon óhajtható azonban, bár minden népesb városban v. legalább megyében léteznék egy egy, magában értetvén, miszerint olly helyeken, hol a’ megye széke királyi vagy nagyobb népességű városban van,a’kettő együtt fogna kezet az intézet létesítésében. Hogy pedig az illy munkaházak többféle jó eredménynyel dicseknessenek, igen ezélszerű lenne, ha az egyszersmind önkéntes dolgozóknak*) is szolgálna munkahelyül. Ezek után már amaz igen fontos kérdés fordul elő: hol vegyünk pénzt illy intézetek létesítésére, miknek felállítása — bár később a’ legszükségesb költségek jó gazdálkodás mellett a’ munkaárból födözhetendők — szép öszveget kíván. Szabad ajánlásokbul, kéregetést mnt korunkban még a’ hevülés első perczeiben sem sokat reméllhetni, annál kevesbet, ha fizetésre kerül a’ dolog; mi hogy még akkor is ráklábon halad, mikor törvény szigorúsága sarkal bennünket, a’ mindennapi tapasztalás szomorún igazolja. Pedig be szép volna azon sommácskát, mivel a’ tisztválasztások alkalmikor a’ szabad nemességén vagy polgári választók jellemén egyet biczczenlenek, hasznos vállalatok alapjául szentelni! Igaz, ekkor nem igen dicsekhetnék senki, hogy markában v. zsebében hordozza a’ tisztviselőséget, de ennek szájában sem fajulna ám gúnynyá a’ közbirodalom szent neve ; mig a’ szent czélra ajánlott pénz másfelől nem három évig virágoznék, de örök időkig termene gyümölcsöket. Vájjon nem czélszerűbb volna e főispáni ’s egyéb beigtatásokat eféle hasznos intézetek alapításával örökíteni ? hiszen a’ valódi hála ’s hódolat érzetét dús lakomák, czifra öltönyök ’s t. e. f. nélkül is valóban melegen nyilványithatni. Hátha a’ mészáros ezédeket szállná meg a’ jó lélek ’s azon néhány ezer stot, mit az év szakaiban, főleg őszszel ’s tavaszszal mint mondják ide ’s oda forditnak , egy munkaház alaptőkéjéhez csatolnák, pedig azért lehetne modus in rebus, fenmaradván itt ott az ingyen hasadás ’s a’limitálóktól nagy áron vásárolhatás joga; mert terhelni a’ különféle, egyenes ’s közvetett fizetés alatt nyomorgó adózó népet talán a’ philantropia esküdt ellenei sem hagynák, mi pedig királyi ’s nagyobb városokban — hol az intézet haszna tettleg ’s közvetlen háramolnék a’ lakosokra mégis méltányost lenne, mint például megyei munkaházra az egész megyei adózónép terheltetése. E’ tekintetben azt hiszem, az országgyűlés oldhatja meg legczélszerűbben a’ csomót; addig is pedig — bár jövedelemforrást különböző helyen ’s vidéken másmás után ’s kútfőkből nyithatni, bár az emberszerető nemes kebel, hol lehet és tud, minden tisztes alkalmat megragad a’közjó előmozdítására — véleményem szerint legártatlanabb ’s mégis sikeres pénzforrás lenne a’ pecsétár, miszerint ti. minden olly esetben, hol szerződés csere v. készpénz utján forog fen, száztól bizonyos rész, pl. száz fiol egy garas v. kevesebb fizettessék, a’ szerint jelesen , mint kisebb v. nagyobb terjedelmű lévén valamelly község , ritkák vagy gyakoriabbak, kisebb v. nagyobb tárgyuak az illy szerződések; magában értetvén, hogy mivel a’ pénz , liszt ’s méztermészetü, az öszveg kezelésére szigorú felvigyázat fordittatnék , ellenében amaz alföldi városoknak, hol bizonyos titkos cássák (mint hinni szeretik) a’ tisztviselőknek kötelezvény nélküli kölcsönre mindig nyilvák , mig a’ nép nagy részének betenni való falatja is alig van. — Az evang.’ vallást követők Budán iskolát és templomot építtetnek, melly ezért Buda főváros 50 öl kővel és 50 ezer téglával kívánta előmozdítani. A’budai tud. egyetemi könyvnyomó intézet, mellyet nyomtatási csínra nézve még egy hazánkbeli könyvnyomó műhely sem birt meghaladni , ismét egy gyors sajtóval (már a’ harmadikkal) gyarapult, Helbig és Müller bécsi műtereméből. E’ sajtó 4500 pge forintba került, ’s czélszerűségivel egy bécsi és pesti sajtó sem vetélkedhetik. — Budán a’ tud. egyetem betűivel megjelent: ,,Dajkakönyv Kunoss Endrétől, 8r. 49., és a’ csecsemők testi és lelki nevelését tárgyazza. Igen’korszerű e’ munka, most, midőn a’ divatnak hódolva legszentebb kötelességüket lábbal szeretik tapodnni az anyák! —A’napokban jelent meg’s Eggenberger és Geibel könyvárusoknál Op.krért (hallatlan olcsóság) kapható:,Szépítő szerek"czimü értekezése Török Jós. orvos-doctornak. Reméllhető , hogy szépeink vetekedve veendik e’ mindenféle testi kellemetlenséget távolitó munkácskát, mert nemde szeretne mindegyik, ha annál szebb is, még kellemesb lenni; ’s mindezt 20 poktért! —A’ színházi igazgatóság múlt évi szabad jegyeit másokkal cserélé föl, de némelly quasi-biztos uraktól azokat elfogta. Mondják, hogy e’ miatt végveszély fenyegeti az intézetét, mivel azon uracsok némellyike ezentúl a’ német szinházbajárand pedig—egy szót sem tud németül. — Játékszini krónika, mart. 28án .,Enzersdorfi postaregény“bohózat 3 f.“Revne k. a. a’ budai német színházt, mint vendég; 29. Megyeri jutalmára bérszünettel először „Fehérek“ dráma 5 felv.; Malefille után francziából forditá Egressy Benj. a’ magyar tud. társ. költségin; 30 ikán „Alvajáró“ dalját. 3 felv.; 31 kén „Aggszinész és leánya“ vigj. 5 felv.; Szerdahelyi Nelli Serena szerepében első színi próbáját tette. Balzac Párizsban „Quinola” czimű vigjátékát hozandja színpadra jutalmul, fölemelt belépti díj mellett, az első három előadás egész jövedelmét kapja, mi 60, azaz hatvanezer váltó forintot hozandhat be ; pedig Balzac még egy színművet sem irt, melly magát színpadon föntartotta volna. És milly jutalmat kap a’ magyar drámairó ? Az első előadásból semmit! A’többi háromból pedig egy egy harmadot, mi öszszesen 200 (kétszáz) váltó forintra sem igen mehet. És ez egyik fő oka, hogy nincs és nem lehet jó eredeti drámánk , mert olcsó húsnak hig a’ leve. — Húsvéthétfőn a’ sz. Gellérthegyi Emmausz nem volt olly népes, mint más években, mert nemcsak erős fanyar szél dideregtette az oda felkalandoztakat, hanem egy kis korig tartott hófergeteg is hamarább hazatérésre zaklatta őket. Énekiskola. A’ pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilványos énekiskola részvényesei közgyűlésének, melly m. Festetics Leo gr. elnöklete alatt i. e. mart. 20 án tartatott, fő tárgyai ’s eredményei ezek : I) jelentetett, hogy f. iskolai esztendő első felében az intézetnek 104 növendéke volt (47. ifjú 57. leány). — II) A’ múlt évi számadásokból kitetszett , miszerint az intézetnek 1841 ki jövedelme (adományok, évenkénti gyámpénzek, iskoladijak, kamatok, vegyes kisebb bevételek ’s befizetett régibb tartozások után) 1965. ft. 48 krra, a’ még követelendő adósságok 158 ftra, a’ költségek pedig 1088 ft. 20’skra terjedtek ezüstb. Készpénz maradt a’ főpénztárban 877 ft. 28 kr., mi az 1840ben fenmaradt 600 ft. 54 krral, ’s a’ fenemlitett követelendő adóssággal együtt, mint az intézet pénzbirtoka, 1636 ft. 22. krra terjed. III) Minthogy ez intézet gyámolitáji ’s részvényesinek első három esztendőre aláirt kötelezvényeik folyó 1842ben megszűnnek; e’ jótékony intézet további fentartására, melly minden birtokával együtt a’maga idején Pesten felállítandó Nemzeti Conservatoriumnak engedtetik által, nemcsak a’ hazai közönségnek újabb felszólítása rendeltetett, hanem uj nyomtatott aláírási ivek is létettek folyamatba. IV) A’ középosztálybeli közönségnek könnyíteni kívánván az egyesület a’ részvényesek sorába léphetést, határoztatott, hogy 19 43 tól kezdve az évenkénti részvény 6 pengő forint legyen ’s a’részvényes minden további iskoladij nélkül ingyen járathassa saját gyermekét is az énekiskolába. V a’ legalább 100 pengő ftra terjedő alapítványt tevők ezen egyesület örökös tagjai közé soroztattak. VI) Az intézet növendékei iránt czélirányos módosítások ’s ovások tétettek a’ szabályokban. VII) Méltó köszönettel fogadtattak az intézetnek múlt közgyűléstől (1841. dec. 5) fogva nyuj V.) Erről más alkalommal.