Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-04-16 / 31. szám

t 1842. Szombat april. 16. 3i­k szám. A Titk­or­­ Magyarország (kinevezések : Eördögh István, Pobozy István és Madarasy János *­* ; budapesti napló: egyadáruskodási furcsaságok, m­a­ * ' gyár játékszini krónika, sat.; adakozások a’ vakok pesti intézetére; Túró­cz m­e­gye sa’ helytartósági vita körlevélre köszönő felirat hatmroztatik; a’ részvények utján építendő posztógyár ügye, a’katonai kihágások miatti sérelmek orvosoltatásának kieszközlése pártoltatik, uj tisztválasztási rend­szer iránti indítvány, óvás az uj bankjegyek ellen, megyei levelezések és magányügyek, ’s a’ t.) ; a’ b. somogyi esperesség tanácsszéki ülése; az aradmegyei malomcsatorna bevégezte; esztergomi hírek; ’s a’ t.) Spanyolország ("alkudozások a’királyné férj választása iránt, ’s a’ t.) Anglia Alexander püspök megjelentének hatása Jeruzsálemben; Victoria királyné ismét viselés; Murster gr. temetési ünnepélye;’sa’ t.)Francziaffrszág. Értesítő. .flag y a i■ o r * y. í\ g, ü cs. ’s ap. kir. fels. Thalierr Mihály lovag ’s vezérőrnagyot magyar báróságra emelni; Fej­ér Benjámin közalapítványi fiskálist és Praznov­­szky Ignáczot a’am. m.kir. udv. kanczel. fogalmazó gyakornokát tiszt. kir. ü­gyigazgatósági fiskálisokká legkegy. kinevezni méltóztatott; ’s egyszersmind megengedni, hogy a’ rajevoszelloi mellékuti hivatal ideiglen három évig har­­minczad­ hivatallá emeltessék­ mindennapi kereskedésre szabaditékkal, sárgitófa, aszalt gyümölcs, hamuzsir és szömörcze czikkeket is mind a’bevitelben fizet­­tetőleg mind szinte a’ fogyasztára behozatalban vagy transito-kereskedésben ke­zelhetni. Az ott alkalmazandó 30 szados évi fizetését négy száz p. forintra, szabad szállással, négy száz fz. szeresség - pénz mellett­­ méltóztatott ő fels. legkegy. határozni. Rauen Sándor hradeki praefectussági írnok és Horváth Fe­­rencz diósgyőri kam. pénztári ellenőr meghatároztak. SSndnpciiH tiii||136. „ Egyedárulkodási furcsaságok" czím alatt következő szeszélyes Elmefuttatást kaptunk naplónkban közlés végett: „Magyar ’s német lapokban illy furcsa „szózatot“ olvashatni: „Mi pesti és budai mészá­rosok felszólítunk mindent, kinek eladó bízott marhája van, mellynek párjában legalább egy mázsa fagygyunak kell lenni, hajtassa számunkra ide azokat. Mi minden font húst 12 kron , a’ mint jelenleg limitálva van, 3 font felül­ adás­­sal minden mázsánál, fizetünk meg, a’ fagygyu fontját pedig 21 krral, a’ mint limitálva van, valamint a’ bőröket is természeti értékek szerint. Minden megkívántató költséget magunk erszényéből pótlunk, (éhező emberiség , le a’ kalappal a’ nagylelkű mészárosok előtt!) csakhogy a’ publicumot kielégíthes­sük, (flectamus genua!) vagy elég hússal láthassuk el.“ Hallatlan, de mégis csakugyan igaz! a’ mészárosok ezt hírlapok utján tették közönségessé!’s mit jelent ez? Egy kis mystitcatiót, egyebet semmit. Mindenek előtt kisértsük meg egy kissé avatatlan kezünkkel a’számítást. Hogy egy pár ököt csak félig is hízottnak mondathassák, legalább 900 font hússal és 100 font fagygyuval kell bírnia; 900 font hús ára 12 krjával és 100 font fagygyu ára 21 kr­­jával összesen 215 forintra megy, tegyük ehez már most a’ bőr árát, a’ múlt józsefnapi vásári árkeret szerint, még szarvait is ide számítva 60 írttal, ki­tetszik, hogy egy pár félhizolt ökörért 27­5 frtot kellene mészáros uraiméknak fizetniök. Kérdjük már most azon t­ez. gazda urakat, kik féli­izott ökröket adtak el a’ pesti mészárosoknak: várjon kaptak e párjáért tőlök 2­75 frtot, midőn 15 krjával mérték a’ „szárazságig sovány“ hús fontját, ámbár akkor ezen jó ár mellett még minden fontnál 3 krajezárt nyertek volna ? Hiedel­münk szerint a’ mészárosaik illy áron aligha vettek félhizott ökröt! Ezen fölszólalá­­suk tehát puszta mystificatio, ’s nevetségig siralmas bohóskodás és bámulatos­ságig szende naiv furfangosság, mert hol azon ember, ki be tudná bizonyí­tani , hogy Budapesten a’ 15 krás húsú majd öt hónap alatt a’ „közönség“ szá­mára folyvást bízott ökröket vágtak a mészárosok? holott legtöbbnyire a’ pes­ti héti vásáron szedték azokat nyurgán’s takarmány szűke miatt soványan ’s vesztegetve olcsón? Sehol, sehol ’s még egyszer sehol. Pedig 15 krajczáros hústól csak megkívánhatta volna még is az ember,hogy legalább A ujnyi kövérség legyen rajta! azonban többnyire annyi volt, mint több napos vadászat után az agáron, vagy mint Faraó 7 szűk évi tehenein’s igy ama’szerény kívánat csak jámbor óhajtás maradt mindvégig.Azonban igazságosban szólván csakugyan vág­tak mészárosunk kövér marhát is, de koránsem a’ „publicum“ számára, melly­nek jó gyomra a’ roszat is megemésztheti, hanem vagy,vakíts ’s vakulj­ czélra, vagy azon jól enni szeretők számára, kik igy szóltak a’ mészároshoz: „Uram, én és ennyi meg ennyi társim, igen szeretjük a’ jó marhahust, tehát vágas­son számunkra kövér marhát, mi naponkint circiter ennyit meg ennyit fogyasz­tunk el összesen ’s kötelezzük magunkat, hogy a’ ,limitation' felül mindig 3 krral drágábban fizetjük a’ hús fontját." Az illy tehetős urak természetesen a’ 15 kros húst­ 18 krjával fizették, ’s csakugyan szinte teste lelke épült az embernek a’ jó zsíros falatoktól, ha hozzájok ebédre hivatott; de bezzeg a’ „kö­zönség" nem ehetett ám soha hízott marha húsából a’ meghatárzott áron. Ez pedig nem „fővárosi újdonság", hanem valóságos lény, mellyel minden pil­lanatban adatokkal bizonyíthatni be. Ki fogja tehát már most hinni, hogy a’ mé­szárosok 275 frtot akarnak fizetni, a’félhizott ökör párjáért, midőn akkor sem tevék azt, mikor a’ magosb húsár mellett minden veszteség nélkül bátran te­hették volna. Nem egyéb tehát ármányos mystificatiónál e’ felszólalásuk, mely­­lyel a jövő közgyűlésen ismét magosbra vélik rugtathatni a’ hús árát, hogy a’ dolgozó szegény néposztály legalább vasárnaponként se lakhassák már jól marhahússal,hanem folyvást száraz kenyéren’s csirás burgonyán rágódhassák stb. Ezenkívül a’mértékkel mennyire élnek vissza,azt nem is említjük,mert ennek meg­­gátlására ha minden mészárszék eb­be több biztos ’s birságasztal vagy d-r-s állíttatnék (mit ugyan nem óhajtunk) talán akkor lehetne e’ bajt gyökeresen megorvoslani.Mégis csak furcsa ezen egyedárulkodás,de sokkal furcsábbak ám a’ mészárosak ! Ha én mészáros volnék,tehát valamennyi mestertársimmal, a’czéh­­mester vezérlete alatt, in corpore etin mássá a’ városházra mennék’s ünnepélyes arczkifejezéssel és súlyos hangnyomattal illyképen nyilatkoznám: Tek, „fő­bíró" uram! mit pesti mészárosak ezennel jelentjük, hogy a’ mostani limitatio piellett húst többé nem vághatunk, alázatosan instáljuk tehát a’ nagyérdemű és bölcs Tanácsot, hogy a’ húsvágást méltóztassék szabadon minden ember­nek megengedni, a’ ki 12 krjával jó egészséges hust bir előállítani." — És mi lenne ennek következménye? Az, hogy a’ mészárosok „ex professo" röp­­kényeiken ’s banknótáikon díszes nyugalomra keverednének, más emberek pe­dig vetélkedve vágnának jó húst nem 12, hanem talán 10 krért. Bezzeg meg­járná akkor a’„közönség!" Azonban, hogy kissé komolyabban is szóljunk e’ mystificatióról, komolyabban, mintsem azt nevetséges v­­ármányos léte miatt érdemli, tehát mi nagyon hiszszük, hogy a’ mészáros urak, propter magnum quoniam , csakugyan fognak néhány pár ökröt az ajánlott fültétek alatt meg­­vásárlam ; de hozzatok csak nekik 50 v. 60 párt ’s kínáljátok meg velök e’ föl­tétek alatt, bizonyosan igy fognak válaszolni: ,Wir bahn scho gnus!" És igazok is van, mert nekik csakugyan „elég van már", istállóban­­, vagy vasládában, már ez aztán ultra cosa. De még egyet, azt hiszi talán a’ t. olvasó, hogy azon propter formám vásárlandó néhány pár jó marhának húsából legalább még­is kap majd vagy félfogra valót a’ „publicum ?" Isten mentsen! azt jobba­dán a’ feh­érintetteken kivül a’ nagy vendéglők kapják meg, kik igy szoktak a’m­észá­roshoz szólani: „Uram, ön nekem mindennap jól megmért 75 — 80 font kövér húst fog küldeni ’s én önnek mindennap 100 font árát fogom megküldeni/ ‘ Igen­is úgy van, ez ismét valóságos tény, mellyet tán „mi pesti és budai mészá­rosok" sem fogunk eltagadhatni. Záradékul még azt jegyezzük meg, hogy mi, kik e’ sorokat a’ napló számára írjuk, mindennap roszul mért's olly rósz húst kapunk, mellyért Konstantinápolyban a’ mészáros fülét boltja ajtajához szegez­nék. — De a’ husárosi furcsaságokhoz csatoljuk még a’ könyvárosit is. Geibol uj könyvárus ugyanis hirdetvén, miszerint a’ külföldi könyveket nála minden áreme­lés nélkül kaphatni, ennek következtében a’ többi pesti könyvárus majd vala­mennyi hírlapban gyanúsítás miatt vádolja Geibelt, mintha e’ hirdetése által Gei­­bel azt akarta volna állítani, hogy ők drágábban árulnak. Ez igen furcsa következtetés, mert G. csak azt tette , a’ mit minden kezdőnek úgy szólván kö­telessége, ’s nálunk szükséges is, mivel vidéken bizonyosan sokan találkoz­nak, kik egy vagy más külföldi könyvet azért tartózkodnak meghozatni, mert gondolják, hogy a’ hozatás költsége tetemesül drágítani fogja azt, G. tehát a’ gyansit­ási vádat teljességgel nem érdemli meg. Egyébiránt szavainkat még nyomadékosabbakká tehetjük azon tény elmondásával, miszerint egy barátunk egy pesti könyvárus urnái egy franczia könyvet akarván vásárolni, mellynek ára Parisban 4 frank, vagyis nem egészen 4 váltó ft, ennek ínyei nem akarák azt 4 pengő frton alul adni, mig azt Geibel urnál csak néhány krajczárral kaphat­ni drágábban a’ párisi eredeti árnál. 4 váltó és 4 p. frt közt pedig csakugyan nagyocska még is a’ különbség. Ezenkúl még a’„fővárosi ujdonsá­­g­o­k" írója is , méltatlanul sértegeti a’ vállalkozó szellemű fiatal kezdő Gei­belt, mondván, hogy csupa „Nincs többé aranyér" „Nincs többé kopaszfej" ’sa’t. könyveket adogat ki ’s a’betegségek általán­os megszűnésé­nek kieszközlése után hihetőleg bezárandja boltját. Itt egy lövéssel két bakot ejtett el az ujdonságozó, mert­­­ a’ „Nincs többé aranyér" czímű könyvet nem Geibel, hanem Hartleben ur adta ki; a’ „Nincs többé kopaszfej" pedig csak bizományban van Geibelnél, mikép hirdetéseiben is olvasható, következőleg ezt sem G. adta ki. 2) ha nem beteg a’ test, akkor az elme, legtöbb esetben, tö­kéletesen ép, ha pedig valamennyi magyar elmét tökéletes épséggel áldja meg a’ magyarok istene, akkor egy magyarországi könyvárus sem fogja boltját bezárni, hanem inkább valamennyi meggazdagszik. Tehát az elménetséghez egy kissé több vigyázóságot és logikát ajánlunk ujdonságró urnak. (Kelemföldiek). — Budán az élelemtár melletti utczát elzárák a’ hidépitészek, ’s a’ közleke­dés a’ szénar­aktár mögött készített jó útón történik. — A’ bécsi első takarékpénztárral egyesült „egyetemes gondoskodó vagy ellá­tó intézet (Allg. Versorgungsanstalt) melly 1825 ben keletkezvén közel 126 ezer dijérdekessel dicsekszik ’s eddig Budapesten csak egy képviselője (Stein­­bach József) vala; most egy másik képviselőséget is állít Weisz Bernát Fer­ ’s társ uraknál váczi utczában a’ vasluskónál. Mikor fogunk már tettleg illyes ’s elemkármentő intézetek létesitéséhez ? —­ Fővárosunk utczáin az idő tava­­szodtával annyi gyermek csoportozik , hogy szinte elfalusitják a’főváros képét; annyi a’ szerte pigéze, hogy az ember szeme szinte szembiztositó intézet u­­lán leledzik; azonban csak addig kell reméllem óvakodnunk , mig a’ pige sze­le valamellyik városi becsületes rendőr füleit megpedzi! aztán majd tesznek ró­la. — Játékszini krónika: april­­ikán ,Lear' szomj. 5 felv., 9dikén Carl Henriette jutalmául bérszünettel másodszor ,Fekete Domino' dalj. 3 felv., idén először ,Adelaide' életkép 4 felv. francz. Sz. J. zenéjét irta Görgl; Ilkén ,Ki­rálylyány mint koldusnő" dráma 5 felv. ,Beatrice di Tenda' dalj. 2 felv., egy vendégnő Ágnese szerepében olly rosszul énekelt, hogy nevét elfeledtük.; 13án,Kean' vigj. 5 felvonásban; 14dikén ,Utazás közös költségen' vígjáték 4 felvonásban. F. évi martiusban a‘ vakok JÍCSil lllíc*el(“l‘(* adakoztak: Keller Teréz assz. pesti lakos hagyománya 10 fr. Dankovszky Anna , szül. Schmid pesti vargamester özvegye hagy. 2 fr. Kronheim­ Pál kir. pesti zálogház igazgatójának hagyománya 100 fr. N. Baumann Anna szül. Haas kőszegi polgárnő hagy. 120 fr. Az intézet háza uj fölépítésére különösen sz. kir. Kis-Marton város gyűjteménye .34 fr. 40 kr. és Bácssmegye gyűjteménye 116 fr. 50 kr. Tiszt. Gyarmaty János ur.

Next