Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-01-29 / 9. szám

tak a’ feiltisztelt kormányhatósághoz e’ tárgyú esedezéseket egyuttal Nádor­­­fensé­nek magas pártfogásába ajánlók, minden oldalú okokkal gyámolt intézkedésüket kiemelvén, mikép aratás után nyomban azért nem tettek lépést e’tárgyban, mivel hirtelenkedve nem akarván a’ terhet más megye népére hárítani, szükségesnek lá­tók az őszi termés eredményét is bevárni; ’s hogy az ínség sokkal nyomasztóbb e’ megyében, mint a’haza más részeiben, annak bizonyságául előadják, mikép a’ megyei lakosság utolsó év alatt 61,256 főrül 58,064re olvadt. 2) A’ megyei körlevelek közül Beregé helyeselteték ugyan, hanem felírás Mosony részéről fö­löslegnek ítéltetett; nem pártoltalak: Beregnek a’ hónapok nevei, Borsodnak a’ papi jószágok, Csanádnak a’ mészárszéki jog, Nógrádnak a’ kath. ifjak ev. isko­lákba járhatása, Zólyomnak a’ Lybay-féle mű, Turócz’s Csanádnak a’ papi ’s pol­gári hivatalok elkülönzése’s a’ prímás ülnök­ kinevezési joga, a’ Hajdúkerület­nek az óhitüek könyvei magyarítása, végre Tolnának a’ könyvvizsgálati testület elnöki czimének törvénybe iktatása iránt tett felszólításai; ellenben teljes méltány­lásra találtak: Fejérnek a’ gyorsírók, Temes és Szathmárnak a’ részek viszsza­­csatoltatása, Pestnek az orsz. műegyetem létesítése, ’s Bártfa városnak a’Hra­­bovszky- alapítványt illető törvények eltörlesztése iránt intézett körlevelei; vég­re Pestnek a’ duna-balparti vasút, Sopronynak a’ dunahajózási szerződés ’s a’ szatmári hajdan 12 pont az országgyűlési tárgyakkal foglalkodó választmányra bízattak. 3) Gr. Z. A. a’kisgyűlések eltörlesztése iránti indítványa nem pártol­tatok. 4) Szőnyegre került a’ népnevelési választmány javaslata, melly egy nem­zeti iskolát M. Óvárott inditványra fölállítani, egyszersmind jelentvén, hogy M Óvár az ez intézetre’s tanitólakra szükséges épitvényt megajánlotta,a’ megye idei ez intézet létesülése esetére a’szükségek némi födözéséűl évenként lóépítot ren­deltek a’ parendorfi pénztárból. Ezúttal kerületenkint felügyelők neveztettek ki, a’ hazai nyelv taníttatására a’ néptanodákban ügyelendők ’s a’megye ideit e’ szent ügy állásáról koronkint tudósitandók. 5) Az ujonczok állitandása tárgyában vá­lasztmányi vélemény olvastatott fel, minek jelenleg csak fővonalai fogadtattak el köv.­elvekben: hogy a’ szolgálati évek kevesittesenek, hogy a’ hadfogadás szün­tessék meg, az egyszerre ajánlott utonezok időszakonkint állíttassanak, a' közsé­gek általi helyettesítés tiltassék meg, minden nemnemes húzzon sorsot, az időe­­lőtti házasulások tiltassanak meg, ’s a’nép testi ’s lelki erejének megőrzése te­kintetéből a’szeszes italokkali élés akadályoztassák stb. 6) A’ megyei elaggott tisztviselők ’s megholtak özvegyei számára öszszegyült nyugpénzt 720 pft, 20 — 120 részletekben rendeltetett az illetők közt felosztatni. 7) Néhai gr. Illéshá­­zy még éltében e’ megyei tébolyodtak számára 1­00 pilot ajánlván, ennek beszer­zése rendeltetett. 8) a’ színházra tett ajánlatnak e’ megyére eső illetéke jövő közgyűlésig behajtatni OjMegyénk főorvosa 28 évi szolgálatáért nemesség-nye­rés végett ajánltatni határoztatok. 10) A’ gyertyák megyei árszabásának meg­szüntetése iránt választmány neveztetett. 11) Tóth József azon indítványára,hogy Mosony városban számos magyar lakván, ott magyar egyházi beszédek tartása ezs közöltessék, határoztatok, hogy az egyház-igazgatóság hozzájárultával vizs­gáltassák meg : melly helységekben és hányszor lehetne magyar beszédet tartani ? (Csúfolni, Tiszolcz ev. egyház­községe részéről, a­ hírlapokban ellene hoz -­lökt tü­relmetlensé­gi vád miatt.) Honunk valamennyi hírlapjaiban, mellyek lefolyt 1841. évben nyilványosságra jöttek, alig van czikk, melly annyi figyelmet’s egy részről méltó aggodalmat, fájdalmas érzést ’s bosszankodást, más részről gúnyt s kárörömet és szemrehányást ’s megannyi különböző indulatot ébresztett volna az olvasó közönség keblében, mint a’ Jelenkor 94. számának: „a’ tiszolczi uj sír­kert nem legjobb műve ,a’ vallásos türelemnek“ czim alatti, és a’ pesti hírlap 101. számában Gömörből Pelsőcz nov. 20. nyilván­osságra bocsátott czikkjei, mel­levekben az alulirt egyház községe , kath. felebaráti ellen, állítólag uj sírkertbéli kizáratásuk által elkövetett vallásos türelmetlenségről az egész haza előtt olly kíméletlenül vádoltatik. Türelmetlenség!? 1.9 dik században, a’ felvilágosodás és haladás századában­ az egyesülés ’s kibékülés íme korszakában! türelmetlen­ség !? Gömörben hol a’ szabadelmüség bimbóji fakadoznak! türelmetlenség! gyü­­lölséget előidéző kijátszás ottan, hol az ev. egyház azon főnöke székez , ki egy­háza pesti conventjének egyesületi javaslatát, az ugyanott összegyülekezett reform, convent kezeibe általadás türelmetlenség’s a’ keresztyén és társas élet viszonya­inak sértése azoktól, kik magokat haladás íijainak tartják ! Ezek hirdettetnek, ezek hangzanak , egy részről fájdalmas megilletődéssel, m­ás részről gyülölség, gúny és szemrehányásképen minden kath. és protest, egyházi, és világi hazafi ajkából. És valóban szomorú dolgok ezek , mellyek minden akármelly valláson levő vakbuz­góságtól s vallásos előítéletektől ment keresztyén és hazafi keblet, csak fájdalmas érzésekkel tölthetik be. Borzasztó tények, mellyek ha valók, a’ közvélemény, ime hatalmas bíró megrovását ezen egy morális testületre nézve minden büntetés kö­zül tán a’ legkeményebb büntetést, ’s minden jóérzésű ’s józan gondolkodású em­berbarát utálatát méltán megérdemlik. De más részről épen ezen súlyos követke­zéseik tekintetéből méltók, hogy minekelőtte nyilványosság útján a’ közönségnek átadatnának, a’ legnagyobb elővigyázattal’s kímélettel vizsgáltassanak meg, ne­hogy a’ nem vétkes ártatlanul vádoltassék’s az ítélet fölötte kíméletlenül kimondas­­sék. Köszönet ezen tekintetből a’ p. hírlap gömöri referensének, hogy ösmervén a’ közvéleményi praeventiva censura szigorúságát, a’ méltatlan vádat elsiettetni nem akarta, hanem a’ dolog körülményes előadását, nyilványosság napfényére ki­hozatni kívánta. Mi azt teendők, előre bizonyossá tehetjük a’ tisztelt tudósítót, hogy a’ tiszolezi eset Andrásy Károly gr. ő nlga az 1840. év jan. 4. tartott főrendi orsz. ülésen rólunk mondott szavainak tanúbizonysága sohasem leend , de igen ellenkezőnek. Bár a’ Jelenkor ezikk homályba vonult irója is, kíméletlen csípős tol­lának bemártása ’s a’ halált jelentő , fejünk feletti irgalmatlan vesszőtörés előtt, a’ dolgot gyöngédsége ’s fontossága tekintetéből komolyabb és keresztyéni szeretet­tel buzgóbb szívvel felvéve, a’történetet, mellyről írni akart, jobban megvizsgálta volna. És akkor, ha czélja igazán nem kedélyizgatás’s ha szivében valódi vallás- és személykülönbséget nem ösmerő keresztyéni szeretet honosul, akkor egy i. e. 3000 lélekből álló, szegény ugyan , de a’ keresztyén élet, ’s erkölcsi haladás s felvilágosodás ösvényén hanem zajjal és nyargalva , de állhatatosan 's csügged­­hetlenül előmenni törekvő, és épen azon bűnbe , mellyrül olly kíméletlenül vádol­tatik, soha nem keveredett egyháznak 's lelki—pásztorának, azon köztiszteletben megőszült férjfiúnak, ki mint ev. egyház főnöke, valahol csak hivatalában meg­fordult , mindenütt valódi keresztyéni türelem ’s nem színtért felebaráti példás sze­retet nyomait hagyá maga után , az élettel pár lépve járó s minden világi kincsnél drágább jó hírét, nevét olly könnyen koczkára vetni, ’s az egész világ előtt olly sze­retetlenül, ’s kárörömteli szívvel kétségbe hozni ’s gyanúba ejteni nem igyekez­nék. Fogadkozását ösmeretlen írónak tettei merően czáfolják, mert meg nem e­ közigazgatást illető tárgy­as magányügyek elintéztetvén, időközben kisebb gyű­lések nem tartattak , ’s igy a’ jegyzőkönyvek hitelesítése sem forogván fen, e­­lőadá a’ legközelebbi sebes postával érkezett két levelét főispán ur ő excnak, mel­­lyek egyikében ő excja a’ tisztválasztásokon gyakoroltatni szokott visszaélések meggátlása iránti megyei intézkedéshez szives járulását nyilványitván, azok tel­jesítését törvényes kötelességének ismérve a’ Rkete’részben továbbá is karölt­ve munkálkodásra szólitá fel. A’ megye idei újabb tanúságát látván annak, hogy főispán ur ő exe. magas hazafisága sokfelé ágazó országos érdekű buzgókodá­sa mellett is megyéje érdekéről nem feledkezett, ezen nyilatkozatát követő köz öröm nyilványitását főispán­i excjához intézendő különös levélben kijelentetni határozták. A’ másik levél Madách Imrének aljegyzővé ’s Horkovics Ignácz­­nak tisztel, eskütté kineveztetéseket foglalván magában, az illetők törvényes hitletételek mellett hivataljokba iktattatni rendeltettek. Ez alkalommal közöröm­mel értesültek a’ megye idei a’ hirlapokbul, hogy mélyen tisztelt ’s buzgón sze­retett főispánjok ő excja hivatalos pályáján szerzett számos érdemei méltány­lásául legkegy. fejedelmünk által főtárnoki fényes hivatalra emeltetett, ebbeli örömüknek tehát és szives részvétüknek tolmácsolására és szeretett főispán­­juknak mint valódi büszkeségüknek us magas hivatala miatti üdvözléséül Budára Sréterján,alisp.ur vezérlése alatt egy nagyobb számú küldöttséget rendeltek annak egyszersmind utasításul adván,hogy ez alkalommal az országnak tisztelve szeretett nádoránál ő cs. k. főherczegségénél is alázatos tiszteletöket megtevén a’ megye Rendeinek iránta, mint a’ haza főoszlopa’s érdemdús egyik támasza iránt vi­seltető hódoló tiszteletöket jelentsék ki; megkérvén eleve főispán ur ő exeját, hogy ezek kijelentését magára vállalni’s a’ megyei küldöttséget nádor ő főhű­­sége elibe vezetni kegyeskedjék; melly küldöttség Teleki József ő exejánál is mint testvér Erdélyország fő kormányzójánál tisztelkedendik. (jövő alkalom­mal többet.) Addig is Nógrád közintézeteivül ismertetésül még e’ kis függeléket : Nógrád közintézeteinek gyarapulását, ’s áldásteli működését szemlélő , örömtül lepetve tekinthet a’ szebb ’s jobb jövendőség­ek­be, mert biztosan meggyőződhetik arról, hogy merő andalgások között soha sem tébolygó Nógrád sarjadékának a’ múltba visszatekintés, — a’nemzeterőn féregkint rágódó tespedés keserű érzetit nemcsak elő nem idézendi; sőt munkásságának gyümölcseit élveztetendi, ’s úgy hiszem megvirad még azon nap is ’s ütni fog az óra, mellyben általa csak a’jöven­­dőségnek szánt örömben önmaga is részes leend, mert azt, a ki a’ nem tevés léhaságában élet óráit el nem fecsérli,kora vénségre hanyatlástól félteni nem lehet. Nógrád közintézetei között főleg említést érdemel a’ rab-dolgoztató intézet, melly tiz ’s egy évvel ez előtt alakult, ’s mint akkori igazgatóságától értesültem, 400 váltó forint tőkével bírt, az idő óta, kifejlődése korától, megyei bizalom választotta igazgatóji által a’leggondosb szorgalommal gyámolittatván most tiz ezer pengőszet haladó tőkével kérkedhetik;mit természetesen kellőleg alig méltányolható igazgató­­sági gondoskodásnak, előrelátásnak ’s figyelemnek egyedül tulajdonithatni.Művei különféle szűrposztók, t.i. fejér, fekete,szürke’s úgy szinte több mintára szőtt pok­­róczok is, a’ fehér szűr­posztó végszámra helyben ’s országos vásárokon árul­­tatik,a’fekete és szürke posztókbul azonban igazgatóság rendeletihez képest subák készíttetnek, mi ismét nevelendi az intézet pénzalapját, mert hideg ösztül télen át, egész a’ meleg tavaszig czélszerüségök miatt a’ szürkék jókeletüek. A’ dolgozó­­szoba megtekintésénél azon képzeletek között, mellyeket annyi gyilkos, rabló ’s útonálló közötti mulatós előidéz, meglepő csudálkozással szemlélhetni a’ csendes rendet, az őrök munkára serkentő szavain’s rokkapörgésen kívül,mást alig hall­hatni.— A’munka osztályozatai a’raboskodás éveitől függnek, mert például a’ szövéshez csak huzamosb időre ítéltek alkalmaztatnak,ezt követik a’ csapók ’s úgy a’ rokkások, kiknek munkahelyeit szinte rab éveik határozzák, vagy is máskép a’ rokkások úgy helyeztetnek, hogy első helyre a’ legtöbb időre ítélt jusson; ezt kö­vesse a’ rövidebb időig raboskodó, ’s igy egész az egy hónapos tömlöczözöttig az ülésrendnél a’ rabévekre van tekintet, minden illy dolgozó rab feje felett egy fekete tábla függ, min neve ’s ténye olvasható. Naponta ötven sőt többször, az idő körül­ményihez képest hetven ’s ezt haladó számmal is dolgoznak, munkaórájok az idő­szakaihoz meghatározott,mitőli fölmentésre okúl egyedül a’ gyöngélkedő egészségi állapot szolgálhat, — minden illy munkához csak az elitéltek alkalmaztatnak. C z é I j a: idővel, midőn t. i. pénzalapja annyira tökésittetik,hogy a’ kamatok nem vélt esetekben is a’ rabtartási költségeket födezendik, minden kiszabadultat, ra­­boskodása ideje alatti munkásságához képest jutalmazni, hogy igy megszabadulá­sakor élelemkeresését rögtön lopással kezdeni ne kénytelen illessék. Adja isten ! hogy e’ szándék ’s czél testesülésének napja hova előbb viradjon meg! mert hasz­nosságáról csak az nem győződhetik meg,kiből a’jónak minden érzete kihalt.Közre hatást gyakorló intézetink közé számítom az úgy hívott nemzeti­ intézetet, minek czélja: ,,a’ tót ajkú gyermekek magyarosítása“, — a’ szándék sokkal tisztább a’ siikernél, tőkéje évenkint növekszik,’s tudomásomra olly állapotba helyezett, hogy abból, főkép ha a’ részvénytartozások tőkévé valósittatnának,egy megyei kórház, vagy más megyék példájára takarékpénztárocska legnagyobb sükerrel alakulhat­na; mit,részemről is leginkább óhajtanék,mert akkor úgy is minden jutalom és ser­kentések nélkül önmaga fogja a’ szláv nyelvet csökkenteni; de nem is kételkedem, hogy ez intézet nagylelkű, tiszta szándékú hatalmas pártfogói,ösmérve azoknak az ügyszentségétől melegült férfias hajlamukat, az idő körülményihez alkalmas korin­­téseit, süker nélkül elhangoztatni nem hagyandják; ’s azért nyugottan várom azon nap fölviradtát, mellyen, ez örömfénybül rám is fog hatni egy kevés sugárka. Kis­­dedovó intézetünk pár hónap előtt létesült zsengéjében jó reménnyel biztat. — Sok szerencsét neki, adja az ég hogy előmentében Charybdisre ne akadjon, ennek idejében kifejlődéséről nem feledkezünk. Frideczky Lajos: Mosonymegye­Rdei f. hó 1 Cikén kezdék közgyűlésüket, melly igen tarta­lomdús eredvényű­: 1) Felolvastatott a’ nm. h. tanácsnak a’ megyénkben szállá­­sozó katonaságnak a’népviség miatt áthelyezése iránt ismételt kérelmünkre ér­kezett tagadó válasza,mellyben roszszak­atván, hogy fölterjesztésünk nem azonnal aratás után s okakkal nem eléggé támogatva történt, sőt a’Rket egyszersmind egy félszázad katonaság ideiglenes elfogadására felszólítván, újból felírást határoz­

Next