Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-15 / 83. szám

Kézsmárki körlevelek. — Vége. — A’ megyékhez, szóló körlevél illy tartalmú. Az­ országgyűlés közelget ’s két­­tűzött erővel újulnak meg a’ városi követek országgyűlési állása iránt a’ városok ag­godalmai E’tárgy minden oldalról­ nyögött megbányása után pedig mélyen gyö­­kerez­ett szíveikben a’me­ggyőz­ődés, hogy ez­en az egész, hon által elismert sére­lem gyökeresen csak az­­által orvosolható, ha az­ országgyűlés korszerű elrendezése munkába vétetvén, mindenekelőtt már a'jövő országgyűlésre küldendő városi kö­vetek, a’ haladó kor, közvélemény ’s a’ hazai törvények követelményihez­ képest , az­ egész, polgárság által választatnának , és a’ követi utasítások egy a’ polgárság kiküldötte választmány által, nyilványos ülésekben kidolgoztatnának, hogy e’ szerint követeik, tisztán az­ illető városok közvéleményét képviselvén, törvé­nyes voksukkal , mindjárt az­ országgyűlés kezdetén a­ szavazás szabályozására és a­ városok belső szerkezete kor- és cz­élszerű változtatására közremunkálhassa­nak. Minthogy pedig a választás eddigi módjának olly lényeges változtatása legfel­sőbb engedelem nélkül nem létesíthető, eziránt ő felségéhez, legmélyebb alázatos­sággal folyamodtak, egysz.srsmind esedezvén, hogy ó cs. k. felsége a’ városi köve­tek szavaz­atjogát ’s az országgyűlési szavazás szabályozását az, országgyűlési ta­­nácsko­zások első tárgyává kijelelni kegyeskednék. Hogy pedig e’ kérelem kívánt si­kerét minél jobban biztosítsák, felírásuk közlése mellett a’ vármegyéket is megkérik, miszerint kegyes közbenjárásukkal a’ városok ügyét legfelsőbb helyen hathatósan előmozdítani, a’ folyamodókat cz­élok elérésében hatalmas pártfogásukkal segíteni,’s ez által minden újra keletkezhető—az országgyűlési tanácskozásokat gátló—súrló­dásos viszálkodásoknak véget vetni méltóztatnának.— A’ városokhoz intézett körtével köv. szerkezetű: Soprony és Szabadka sz.kir. városok a'IVik r­end országgyűlési siralmas állását’s ez­en sérelem czélszerű­ or­voslását tárgyazó lelkes körlevelei által felszólittatva , nem késett sz.kir.Kézs­­márk várostanácsa's választott polgársága is a’városok e’legfontosabb életkér­dését komoly tanácskozás alá venni’s e’ részbeni nézeteit nyilványitani. — Ám­bár Soprony városának az e’ részbeni tett első — e’ közérdekű tárgyat a’ nyíl­ ványosság mezejére juttató—lépésért szives hálával érzik magukat lekötelezet­teknek; mindaz­által az általa javaslott lépést, úgymint legbecsesebb és legszen­tebb alkotmányos jogaik szembetűnő veszélyeztésével járót, nem helyeselhetik, hanem mélyen gyökerező meggyőződésüknél fogva és minden követi utasítása­ikban kifejtett elveik nyomán, Szabadka városnak lehető legbiztosabban az e­­l­ajtott czélhoz vezető korszerű nézeteit magukéivá teszik. —­ Hogy pedig e'fel­­nl­lit­ott elvek az élet minden mozgását kedvetlenül gátló akadályok, még a' kö­zelgő országgyűlés megnyittat­ása előtt, elháríthassanak,és a' városi követek ma­gas hivatásuknak megfelelő és hathatós közremunkálásra őket jogosító, törvé­nyes állásukba visszahelyeztessenek, k­ezélszerűnek vélték, a cs. kir. felségét jobbágyi alázattal megkérni, hogy legkegyelmesebben kibocsátandó ideiglenes rendszabály által az országgyűlési követek választását a’ sz. k. városokban olly­­formán méltóztatnék elrendezni, miszerint a’követek, nem mint eddig csupán a’ tanács és választott község, hanem az egész polgárság által, szabadon válasz­tassanak,és az országgyűlési utasítások egy a’polgárság kiküldötte választmány által nyilványos ülésekben kidolgoztassanak, egyszersmind aziránt is esedez­vén, hogy a’ városok szavazatjogát és a­ szavazás szabályozását királyi előadá­siban az országgyűlési tanácskozások első tárgyává kijelelni kegyeskednék.— Biztosan reméllvén,hogy ő felsége a’ III. és IV.rend közt minden alkalommal ke­serűbben megújuló’s az országgyűlési tanácskozásokat kedvetlenül gátló siral­mas súrlódások eltávoztaltása’s ezen indítvány korszerűséged törvényessége te­kintetéből, Svézsmárk városa kérelmét teljesíteni kegyes lesz, — annyival biz­tosabban fölt­eszik, hogy a' lobbi kir. város, e’ közérdekű tárgy minden oldalrón­ nyugolt megbányása után, Kézsmárk nézeti­ —úgy mint a’ forrón óhajtott czél­hoz vezető egyetlenegy biztos és törvényes utat ki jelölőket—magáéinak is ösm­e­­rendi, s barátságos egyetértésben a’ közös czél elérésére közremunkáland­­na­k meggyőződve, hogy csupán férfias állhatatosság 's minden melléktekintet ’s álszeméremtől liszta közegyetértés biztosíthatja a' városok igazságos ügyének diadalát, és a’ polgári rend, az anyagi jólét e’támoszlopa, a’szellemi kifejlődés­nek ezen alapköve s az alkotványos királyi trón e’ hit fentartójaul phoenix gya­nánt, honunk politikai láthatárán, illő helyét csak így állhatja meg stb. alái­.p.h. Efüithmoról ezt irják: Uszító másod napja ma van, ’s a’ hét azon napja van ma, mellyel isten szi­n- és imanappá szentelt és rendelt; e’ napon minden keresztyén felekezet vallásos szertartása szerint, a’ munkának szentelt hat nap lilán, egybegyű­lve , isten-dicséret és szent elmélkedések közt, istenének a’vett ’s veendő jókért hálát rebeg ’s kérést nyújt, felejtve a’ munkát. Az első ke­resztyének ezen vallásosságot minden világi parancs nélkül,csupán isten ’s vallás iránti tiszta szeretétből önként örömesí­tették ; de utóbb, hogy a’ hívők a’ hete­dik napot, munkától pihenve , istennek szenteljék , törvény is parancsolta, az ollyak ellen , kik e’ nap szentségét megtörni merészek, büntetést is határzó , de minél gyérebben hajtják ezt végre—bár a’hetedik nap munka általi szentséglele­ - 15*4 sa szerint egyik is másik ismertebb jelesb férfiatokat bízta meg. Én erre nézve azt hinném legjobbnak, ha nyilván­os pályázás történnék olly módon, hogy je­löltetnék ki a’ készítendő munka tárgya ’s terjedelme, ’s ha általányos becsű pályamunkák érkeznének be, a’ legjobb jutalmaztatnék meg, ’s ez által lenne az iskola tulajdonává ; és minden kézikönyv minden új kiadatásakor ismét nézetnék át ’s igazittatnék ki; szóval azt tennék, mit a’ tud. társaság tesz az Edvi Illés kézikönyvével, és egy iskolai könyv se fogadtatnék el olly teljes megnyugvással, mint eddig történt, hogy 50 évig is egy betűt sem igazítottak,—még csak a’ he­lyesírásra nézve is,— az eddigi legalább ötvenszer kiadott iskolai könyveken. — Eddig még csak két iskolai könyvül szánt irat jelent meg,mind kettű Csécsi Imrétől u. m. a’ Tiszta erkölcstudomány és Geognosia felsőbb polgári iskolák számára; ’s mivel még nem vala időm elolvashatni, rólok csak annyit mondhatok, hogy bár nyomatási kiállittatásuk ’s alakjok olly csúnya, a’ miilyen csak a’ debreczeni és pataki könyvműhelyekből kerül már ma ki, áruk fölötte magas, ’s nem isko­lai könyvhöz mért.—A’ debreczeni könyvnyomó­ műhelyre legyen szabad itt a­­zon megjegyzést tennem, hogy ez minden hazai testvéreitől rendkívül elmaradt minden tekintetben : betűi avultak, papírja rész, festéke pedig tán a’ föld min­den illynemű intézetében használtnál rosszabb, és mind ezek mellett drágás.— Talán használna e’ nyomóintézet emelésére, ha legfelsőbb kormányzását vala­­melly a’ kor ízlését ismerő férfira bizná a’ tulajdonos város. — ürömmel tudat­hatom a’ közönséggel, hogy főkép a’helybeli asszonyságok bőkezűsége által a’ régen tervezett füvészkert már a’ folyó év tavaszán egészen rendezve felállitta­­tott a’collegium szomszédságában; ’s reményijük, hogy néhány év alatt teljes virágzásra emelkedik. intése nagyon is divatba jött, annál többet veszt a’ törv. erejéből ’s a’ nép val­­lástalanság vétkébe,némikép a’nem büntetés által erre szabadalmat nyervén, annál inkább ’s hanyathomlok rohan. Ma irom néhány soraimat, ma még a’ hét he­tedik napján, mikor fájdalomtoli szívvel tapasztaltam , hogy a’terhes kocsik és szekerek tompa zöreje szomorú botrányt okozott azoknak, kik isten házába, reg­geli istentiszteletre gyűlve, imájokkal istent dicsérve, a’ mindenek atyjától, még azon vallás-tapodókra is áldást kértek, kik e’ botrány okai. Az isten háza mel­lett a terhes szekerek olly csörtetéssel robogtak , — a’ ház viszhangja is nö­velvén ezt — hogy a’szónok csöndes, és figyelmes hallgatóji, az igéket alig hallhatták ; azonban vallásunk ezen megvetése botrányt okozott a’ jobb érzésű polgároknál is, kik közül a’ legidösb sem emlékszik illy vasárnapra , ’s kik kü­­zül egy fájdalmát ezen szavakban nyilványitá egy vele találkozott tanácsnoknak: N. uram! ugyan micsoda lélekkel nézik , ’s nem büntetik ezen kárhozatos val­­lástalanságot? de mind híjában­ nem találkozott ember, ki a’rendbontókat rendre igazítani merész lett volna. A’ rendre igazítást hivatalánál fogva főóránk­tól vártuk, ’s várnunk kellett, mint kinek kezeiben van a’parancsoló’s végre­hajtó­ hatalom ; mint kinek a’ város­házánál e’ botrány tudtára is adatott; de ki, tán hogy több illy tudósítást hallani ne kénytelenittessék,elvével most a’ bünte­tés szorosan ellenkezvén, haza ment. E’ botrány felöli ítéletet egészen a’ köz­vélemény bírósága alá adom , felőle magam ítélni nem akarván ; valamint azon tümérdekbünt, mellyek a’ vallástalanságból erednek , sem számlálom el, e’rész magyarázgatását avatottabb embernek hagyván fen. — H­a­­­v­á­r­i. — Erdélyi országgyűlés. Országos elnök ő­nmsága körlevelében nov. 2kát tűzte ki az országos ülések megkezdetése határnapjául;­kir. biztos Jó­sika János ö­nmsága od­. 6kán utazott el Kolozsvárról ’s e’ napokban Budapes­ten keresztül Bécs felé. —­ ­ Teleki Sándor gr. levele Venus fregálral a’ földközi tengeren sepl. (I. Széki Teleki Sándor gróffal, ki Lichnowszky hgnek utazótársa volt, ennek kedvetlenségeit pedig tudatok külföldi hírlapok után Spanyolország alatt, saját le­veléből rokonait, számos barátit ’s tisztelőit is illetőleg a’ következendőket közöljük : I­­ssabonból elindulva utunkat Spanyolország felé vevők’s mivel Lichnowszky­ig mint tudva van don Carlos szolgálatában tábornok volt,és igy az amnestiában nem ré­szesült, a’ lissaboni angol követ útlevelünk visáztatását kieszközölvén a’ spanyol kö­vetnél szabadságot nyerénk Spanyolhonba mehetni. Több napig mulatánk , minden legkisebb kellemetlenség nélkül Cadiz, Sevilla, Malaga, Alicante és Valencia váro­sokban. Onnan Barcelona felé indulánk gőzösön. Az utazók közt három sclav-keres­­kedő is volt, kik tengeri rablást is gyakorolnak. Ezekkel a’ herczegnek politikai vi­tája jön. Egyikkel én is hevesen összejöttem. Ha néhány angol utazó, kik velem tar­tanak, a’dologba nem elegyedik, rosszul ütött volna ki. Azt máskor beszélem el. Most a’ mostani dologra. Aug. 20án érkezénk ,Fénicien‘ francain gőzösön a’ barce­lonai tengerpartra. Városba menendők a’ riggel ruhát változtatónk. A’ kapunál, melly porta del mare-nak neveztetik, néhány rendőr-szolga kocsinkra rohant és mi kény­­telen illeténköket követni. Kevés feltartóztatás után a­ vámház előtt megengedek, hogy az angol consulhoz menjünk. Onnét nemsokára szabadon eresztettünk. Okát adták letartóztatásunknak. Megtudok, hogy egy szláv-kereskedő feladására mint carlisták fogattunk el, szabadon bocsánatosunk annak köszönhetők , hogy feladónk nem vala hiteles személy: 1) mint selav-kereskedő, 2) mivel az néhány hónap előtt tengeri rablásért fogatott el a’ mosambiquei csatornában , egy angol kapitány által, ’h onnan is szökve menekedett meg. A’ lig ezen eseményt közlé a’ porosz consullal, á­l­­tala a’ hatóságtól engedelmet kérvén 48 órai szabad ki ’s bejárhatásra. Egy óra múl­va a’consul hozánk jőve, mentegetőzést hozván a’ cataloniai katona főkapitánytól és a’ polgári főnöktől, Juan Gutareztől, azon kéréssel, hogy neveznék meg feladón­kat a’ rendőrségnél számadásra vonatás végett. Egyszersmind szabadságot nyertünk a’ városban­ tovább mulatásra. Ezen nyílványitásokkal megelégülve senkinek fela­dója lenni nem akartunk. Néhány óra múlva a’ hajóra tértünk az éjszakát ott tölten­dők.­­Másnap újra a’ városba indulánk a’ székes templomot megnézendök ’s isteni szolgálatot hallgatandók. Az irt kapunál két alguazi­ által, puskás és láncsás kato­nák közt a’polgári főnökhöz vitettünk. A’ hg füstinia’ porosz consul után külde , ki consuli egyenruhásán jelent meg. Egy órai várakozás után végre felpuffadtan, a’ tol­vaj polgári elnök porcina gravitással megjelent, és egész ünnepélyességgel jelenté , (mint Gozon a’színpadon), hogy a’ királyné és constitutio nevében foglyai vagyunk és mig Madridból válasz jövend , letartóztat. Hasztalanok valónak a’ magát szilár­dul ellenszegző consul tiltakozásai, ki óvást tön ezen népjog-szószegés , törvény­telen és önkényes elfogatás és becsukatás ellen. Hasztalanok valónak az ünnepé­lyesen ellenszegülő jog erősségei. És hasztalanok az én otthon olly hatalmas és nagy hatású ismeretes magyar szavaim , mellyekben a’ t. és r. e-vel elegy csakugyan per­gettek nyelvemen. Azokat egész nagyságában szórtam a’ főnök ellen , ki szünte­len „non intendo“-t (nem értemel) felelt. A’ consuli jótállás nem fogadtaték el. Azon megjegyzésre , hogy a’lissaboni spanyol consul, ki viláját bélyegzé útleve­lünkre , compromittáltatik, ’s hogy azon rendszer minden polgárisak nemzeti közle­kedésben hallatlan volna, mely népjogot tipor , így felelt: ce cosa fa non sont obli­­gatorias para mi (nincs mit tenni, ezek engem nem köteleznek.) Továbbá a’ consul azon emlékeztetésére, miszerint tegnap megengedte a’ városban járunk , azt felelőt hogy „az tegnap volt, ma máskint véli jólcselekedni. “ Még több más illy ostobaságé­ szórt össze. Végre a’ ,négy nemzeti czimü vendéglőbe kísértettünk, melly foghe­lyül rendeltetett. Az ajtónkhoz katonaőr állíttatott. A’ consul azon kérdésére, hogy egy néplázadás esetében bátorságos helyzetünkről ’s életünkről jót áll é­s igy felelti: elég erővel bir a' tanács a nép közepekéből is kiragadni. Alig valónk egy fertály ó­­ráig fogságunkban, mármár mutatkoztak a’ lázadás előjelei. A’ nép csoportozott ab­lakunk alatt az Alhambrán, melly legfényesb sétatéré Barcellonának. A’ selav ke­reskedők azt hirdelék a’ nép köz­ött, hogy a’ hg Cabrera és én Polo a' sógora vagyok. Egy óra némtelt el , ’s már ezrek gyűltek az Alhambra fáji alá. A’ legelkeseredet­­tebb kiömlések és kiabálások közt, jól ki lehete venni a' vezéreket, kik a­ népet taná­csukkal láztsák. Azt kiabálók, hogy a’ factiosus főnököket ki kell vetni az ablakon, s a’népnek átadni, mint Bassa tábornokot és O’ Donnell ezredest. (Ezek néhány év előtt, ugyanezen Alhambrán késekkel megölettek , nyakukra kötél köttetett, az ut­­czán meghurczoltattak ’s végre megégettettek.­ Ezalatt a’nép dühe mindinkább ki akart törni. Már 6 órakor a’ népsöpredék kezdett a’ vendéglőbe rohanni, ’s minket látni kívánt, szerencsére a’vendéglő más szobára utasítá a’rohanókat. Ezalatt a’ polgári főnök , hozzánk kérdé a’ Gere de la securidad publicot (közcsend főnökét.) Az a’polgári főnök sajnálatát jelentvén, arra kére, hogy a’hátulsó ajtón lopóznánk ki. Illy módon az Alcalde constitutional nevű fogházba vitettünk. Ott lakásunkul három lépésnyi hosszu­s két lépés széles szoba nyittatott ’s az ajtó ránk záratott. Éj­szaka , szekéren al career publicoba ( közfogház) vitettünk. 150 tolvaj, bandita és gyilkos közé zárattunk, így veszleglénk 9 napot, a’ m­ad­idi h­éidelést várva, melly august. Boán megjött és szabadságunkat visszaadó.

Next