Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-15 / 83. szám
Kézsmárki körlevelek. — Vége. — A’ megyékhez, szóló körlevél illy tartalmú. Az országgyűlés közelget ’s kéttűzött erővel újulnak meg a’ városi követek országgyűlési állása iránt a’ városok aggodalmai E’tárgy minden oldalról nyögött megbányása után pedig mélyen gyökerezett szíveikben a’meggyőződés, hogy ezen az egész, hon által elismert sérelem gyökeresen csak azáltal orvosolható, ha az országgyűlés korszerű elrendezése munkába vétetvén, mindenekelőtt már a'jövő országgyűlésre küldendő városi követek, a’ haladó kor, közvélemény ’s a’ hazai törvények követelményihez képest , az egész, polgárság által választatnának , és a’ követi utasítások egy a’ polgárság kiküldötte választmány által, nyilványos ülésekben kidolgoztatnának, hogy e’ szerint követeik, tisztán az illető városok közvéleményét képviselvén, törvényes voksukkal , mindjárt az országgyűlés kezdetén a szavazás szabályozására és a városok belső szerkezete kor- és czélszerű változtatására közremunkálhassanak. Minthogy pedig a választás eddigi módjának olly lényeges változtatása legfelsőbb engedelem nélkül nem létesíthető, eziránt ő felségéhez, legmélyebb alázatossággal folyamodtak, egysz.srsmind esedezvén, hogy ó cs. k. felsége a’ városi követek szavazatjogát ’s az országgyűlési szavazás szabályozását az, országgyűlési tanácskozások első tárgyává kijelelni kegyeskednék. Hogy pedig e’ kérelem kívánt sikerét minél jobban biztosítsák, felírásuk közlése mellett a’ vármegyéket is megkérik, miszerint kegyes közbenjárásukkal a’ városok ügyét legfelsőbb helyen hathatósan előmozdítani, a’ folyamodókat czélok elérésében hatalmas pártfogásukkal segíteni,’s ez által minden újra keletkezhető—az országgyűlési tanácskozásokat gátló—súrlódásos viszálkodásoknak véget vetni méltóztatnának.— A’ városokhoz intézett körtével köv. szerkezetű: Soprony és Szabadka sz.kir. városok a'IVik rend országgyűlési siralmas állását’s ezen sérelem czélszerű orvoslását tárgyazó lelkes körlevelei által felszólittatva , nem késett sz.kir.Kézsmárk várostanácsa's választott polgársága is a’városok e’legfontosabb életkérdését komoly tanácskozás alá venni’s e’ részbeni nézeteit nyilványitani. — Ámbár Soprony városának az e’ részbeni tett első — e’ közérdekű tárgyat a’ nyíl ványosság mezejére juttató—lépésért szives hálával érzik magukat lekötelezetteknek; mindazáltal az általa javaslott lépést, úgymint legbecsesebb és legszentebb alkotmányos jogaik szembetűnő veszélyeztésével járót, nem helyeselhetik, hanem mélyen gyökerező meggyőződésüknél fogva és minden követi utasításaikban kifejtett elveik nyomán, Szabadka városnak lehető legbiztosabban az elajtott czélhoz vezető korszerű nézeteit magukéivá teszik. — Hogy pedig e'felnllitott elvek az élet minden mozgását kedvetlenül gátló akadályok, még a' közelgő országgyűlés megnyittatása előtt, elháríthassanak,és a' városi követek magas hivatásuknak megfelelő és hathatós közremunkálásra őket jogosító, törvényes állásukba visszahelyeztessenek, kezélszerűnek vélték, a cs. kir. felségét jobbágyi alázattal megkérni, hogy legkegyelmesebben kibocsátandó ideiglenes rendszabály által az országgyűlési követek választását a’ sz. k. városokban ollyformán méltóztatnék elrendezni, miszerint a’követek, nem mint eddig csupán a’ tanács és választott község, hanem az egész polgárság által, szabadon választassanak,és az országgyűlési utasítások egy a’polgárság kiküldötte választmány által nyilványos ülésekben kidolgoztassanak, egyszersmind aziránt is esedezvén, hogy a’ városok szavazatjogát és a szavazás szabályozását királyi előadásiban az országgyűlési tanácskozások első tárgyává kijelelni kegyeskednék.— Biztosan reméllvén,hogy ő felsége a’ III. és IV.rend közt minden alkalommal keserűbben megújuló’s az országgyűlési tanácskozásokat kedvetlenül gátló siralmas súrlódások eltávoztaltása’s ezen indítvány korszerűséged törvényessége tekintetéből, Svézsmárk városa kérelmét teljesíteni kegyes lesz, — annyival biztosabban fölteszik, hogy a' lobbi kir. város, e’ közérdekű tárgy minden oldalrón nyugolt megbányása után, Kézsmárk nézeti —úgy mint a’ forrón óhajtott czélhoz vezető egyetlenegy biztos és törvényes utat ki jelölőket—magáéinak is ösmerendi, s barátságos egyetértésben a’ közös czél elérésére közremunkálandnak meggyőződve, hogy csupán férfias állhatatosság 's minden melléktekintet ’s álszeméremtől liszta közegyetértés biztosíthatja a' városok igazságos ügyének diadalát, és a’ polgári rend, az anyagi jólét e’támoszlopa, a’szellemi kifejlődésnek ezen alapköve s az alkotványos királyi trón e’ hit fentartójaul phoenix gyanánt, honunk politikai láthatárán, illő helyét csak így állhatja meg stb. alái.p.h. Efüithmoról ezt irják: Uszító másod napja ma van, ’s a’ hét azon napja van ma, mellyel isten szin- és imanappá szentelt és rendelt; e’ napon minden keresztyén felekezet vallásos szertartása szerint, a’ munkának szentelt hat nap lilán, egybegyűlve , isten-dicséret és szent elmélkedések közt, istenének a’vett ’s veendő jókért hálát rebeg ’s kérést nyújt, felejtve a’ munkát. Az első keresztyének ezen vallásosságot minden világi parancs nélkül,csupán isten ’s vallás iránti tiszta szeretétből önként örömesítették ; de utóbb, hogy a’ hívők a’ hetedik napot, munkától pihenve , istennek szenteljék , törvény is parancsolta, az ollyak ellen , kik e’ nap szentségét megtörni merészek, büntetést is határzó , de minél gyérebben hajtják ezt végre—bár a’hetedik nap munka általi szentséglele - 15*4 sa szerint egyik is másik ismertebb jelesb férfiatokat bízta meg. Én erre nézve azt hinném legjobbnak, ha nyilvános pályázás történnék olly módon, hogy jelöltetnék ki a’ készítendő munka tárgya ’s terjedelme, ’s ha általányos becsű pályamunkák érkeznének be, a’ legjobb jutalmaztatnék meg, ’s ez által lenne az iskola tulajdonává ; és minden kézikönyv minden új kiadatásakor ismét nézetnék át ’s igazittatnék ki; szóval azt tennék, mit a’ tud. társaság tesz az Edvi Illés kézikönyvével, és egy iskolai könyv se fogadtatnék el olly teljes megnyugvással, mint eddig történt, hogy 50 évig is egy betűt sem igazítottak,—még csak a’ helyesírásra nézve is,— az eddigi legalább ötvenszer kiadott iskolai könyveken. — Eddig még csak két iskolai könyvül szánt irat jelent meg,mind kettű Csécsi Imrétől u. m. a’ Tiszta erkölcstudomány és Geognosia felsőbb polgári iskolák számára; ’s mivel még nem vala időm elolvashatni, rólok csak annyit mondhatok, hogy bár nyomatási kiállittatásuk ’s alakjok olly csúnya, a’ miilyen csak a’ debreczeni és pataki könyvműhelyekből kerül már ma ki, áruk fölötte magas, ’s nem iskolai könyvhöz mért.—A’ debreczeni könyvnyomó műhelyre legyen szabad itt azon megjegyzést tennem, hogy ez minden hazai testvéreitől rendkívül elmaradt minden tekintetben : betűi avultak, papírja rész, festéke pedig tán a’ föld minden illynemű intézetében használtnál rosszabb, és mind ezek mellett drágás.— Talán használna e’ nyomóintézet emelésére, ha legfelsőbb kormányzását valamelly a’ kor ízlését ismerő férfira bizná a’ tulajdonos város. — ürömmel tudathatom a’ közönséggel, hogy főkép a’helybeli asszonyságok bőkezűsége által a’ régen tervezett füvészkert már a’ folyó év tavaszán egészen rendezve felállittatott a’collegium szomszédságában; ’s reményijük, hogy néhány év alatt teljes virágzásra emelkedik. intése nagyon is divatba jött, annál többet veszt a’ törv. erejéből ’s a’ nép vallástalanság vétkébe,némikép a’nem büntetés által erre szabadalmat nyervén, annál inkább ’s hanyathomlok rohan. Ma irom néhány soraimat, ma még a’ hét hetedik napján, mikor fájdalomtoli szívvel tapasztaltam , hogy a’terhes kocsik és szekerek tompa zöreje szomorú botrányt okozott azoknak, kik isten házába, reggeli istentiszteletre gyűlve, imájokkal istent dicsérve, a’ mindenek atyjától, még azon vallás-tapodókra is áldást kértek, kik e’ botrány okai. Az isten háza mellett a terhes szekerek olly csörtetéssel robogtak , — a’ ház viszhangja is növelvén ezt — hogy a’szónok csöndes, és figyelmes hallgatóji, az igéket alig hallhatták ; azonban vallásunk ezen megvetése botrányt okozott a’ jobb érzésű polgároknál is, kik közül a’ legidösb sem emlékszik illy vasárnapra , ’s kik küzül egy fájdalmát ezen szavakban nyilványitá egy vele találkozott tanácsnoknak: N. uram! ugyan micsoda lélekkel nézik , ’s nem büntetik ezen kárhozatos vallástalanságot? de mind híjában nem találkozott ember, ki a’rendbontókat rendre igazítani merész lett volna. A’ rendre igazítást hivatalánál fogva főóránktól vártuk, ’s várnunk kellett, mint kinek kezeiben van a’parancsoló’s végrehajtó hatalom ; mint kinek a’ városházánál e’ botrány tudtára is adatott; de ki, tán hogy több illy tudósítást hallani ne kénytelenittessék,elvével most a’ büntetés szorosan ellenkezvén, haza ment. E’ botrány felöli ítéletet egészen a’ közvélemény bírósága alá adom , felőle magam ítélni nem akarván ; valamint azon tümérdekbünt, mellyek a’ vallástalanságból erednek , sem számlálom el, e’rész magyarázgatását avatottabb embernek hagyván fen. — Havári. — Erdélyi országgyűlés. Országos elnök őnmsága körlevelében nov. 2kát tűzte ki az országos ülések megkezdetése határnapjául;kir. biztos Jósika János önmsága od. 6kán utazott el Kolozsvárról ’s e’ napokban Budapesten keresztül Bécs felé. — Teleki Sándor gr. levele Venus fregálral a’ földközi tengeren sepl. (I. Széki Teleki Sándor gróffal, ki Lichnowszky hgnek utazótársa volt, ennek kedvetlenségeit pedig tudatok külföldi hírlapok után Spanyolország alatt, saját leveléből rokonait, számos barátit ’s tisztelőit is illetőleg a’ következendőket közöljük : Issabonból elindulva utunkat Spanyolország felé vevők’s mivel Lichnowszkyig mint tudva van don Carlos szolgálatában tábornok volt,és igy az amnestiában nem részesült, a’ lissaboni angol követ útlevelünk visáztatását kieszközölvén a’ spanyol követnél szabadságot nyerénk Spanyolhonba mehetni. Több napig mulatánk , minden legkisebb kellemetlenség nélkül Cadiz, Sevilla, Malaga, Alicante és Valencia városokban. Onnan Barcelona felé indulánk gőzösön. Az utazók közt három sclav-kereskedő is volt, kik tengeri rablást is gyakorolnak. Ezekkel a’ herczegnek politikai vitája jön. Egyikkel én is hevesen összejöttem. Ha néhány angol utazó, kik velem tartanak, a’dologba nem elegyedik, rosszul ütött volna ki. Azt máskor beszélem el. Most a’ mostani dologra. Aug. 20án érkezénk ,Fénicien‘ francain gőzösön a’ barcelonai tengerpartra. Városba menendők a’ riggel ruhát változtatónk. A’ kapunál, melly porta del mare-nak neveztetik, néhány rendőr-szolga kocsinkra rohant és mi kénytelen illeténköket követni. Kevés feltartóztatás után a vámház előtt megengedek, hogy az angol consulhoz menjünk. Onnét nemsokára szabadon eresztettünk. Okát adták letartóztatásunknak. Megtudok, hogy egy szláv-kereskedő feladására mint carlisták fogattunk el, szabadon bocsánatosunk annak köszönhetők , hogy feladónk nem vala hiteles személy: 1) mint selav-kereskedő, 2) mivel az néhány hónap előtt tengeri rablásért fogatott el a’ mosambiquei csatornában , egy angol kapitány által, ’h onnan is szökve menekedett meg. A’ lig ezen eseményt közlé a’ porosz consullal, általa a’ hatóságtól engedelmet kérvén 48 órai szabad ki ’s bejárhatásra. Egy óra múlva a’consul hozánk jőve, mentegetőzést hozván a’ cataloniai katona főkapitánytól és a’ polgári főnöktől, Juan Gutareztől, azon kéréssel, hogy neveznék meg feladónkat a’ rendőrségnél számadásra vonatás végett. Egyszersmind szabadságot nyertünk a’ városban tovább mulatásra. Ezen nyílványitásokkal megelégülve senkinek feladója lenni nem akartunk. Néhány óra múlva a’ hajóra tértünk az éjszakát ott töltendők.Másnap újra a’ városba indulánk a’ székes templomot megnézendök ’s isteni szolgálatot hallgatandók. Az irt kapunál két alguazi által, puskás és láncsás katonák közt a’polgári főnökhöz vitettünk. A’ hg füstinia’ porosz consul után külde , ki consuli egyenruhásán jelent meg. Egy órai várakozás után végre felpuffadtan, a’ tolvaj polgári elnök porcina gravitással megjelent, és egész ünnepélyességgel jelenté , (mint Gozon a’színpadon), hogy a’ királyné és constitutio nevében foglyai vagyunk és mig Madridból válasz jövend , letartóztat. Hasztalanok valónak a’ magát szilárdul ellenszegző consul tiltakozásai, ki óvást tön ezen népjog-szószegés , törvénytelen és önkényes elfogatás és becsukatás ellen. Hasztalanok valónak az ünnepélyesen ellenszegülő jog erősségei. És hasztalanok az én otthon olly hatalmas és nagy hatású ismeretes magyar szavaim , mellyekben a’ t. és r. e-vel elegy csakugyan pergettek nyelvemen. Azokat egész nagyságában szórtam a’ főnök ellen , ki szüntelen „non intendo“-t (nem értemel) felelt. A’ consuli jótállás nem fogadtaték el. Azon megjegyzésre , hogy a’lissaboni spanyol consul, ki viláját bélyegzé útlevelünkre , compromittáltatik, ’s hogy azon rendszer minden polgárisak nemzeti közlekedésben hallatlan volna, mely népjogot tipor , így felelt: ce cosa fa non sont obligatorias para mi (nincs mit tenni, ezek engem nem köteleznek.) Továbbá a’ consul azon emlékeztetésére, miszerint tegnap megengedte a’ városban járunk , azt felelőt hogy „az tegnap volt, ma máskint véli jólcselekedni. “ Még több más illy ostobaságé szórt össze. Végre a’ ,négy nemzeti czimü vendéglőbe kísértettünk, melly foghelyül rendeltetett. Az ajtónkhoz katonaőr állíttatott. A’ consul azon kérdésére, hogy egy néplázadás esetében bátorságos helyzetünkről ’s életünkről jót áll és igy felelti: elég erővel bir a' tanács a nép közepekéből is kiragadni. Alig valónk egy fertály óráig fogságunkban, mármár mutatkoztak a’ lázadás előjelei. A’ nép csoportozott ablakunk alatt az Alhambrán, melly legfényesb sétatéré Barcellonának. A’ selav kereskedők azt hirdelék a’ nép között, hogy a’ hg Cabrera és én Polo a' sógora vagyok. Egy óra némtelt el , ’s már ezrek gyűltek az Alhambra fáji alá. A’ legelkeseredettebb kiömlések és kiabálások közt, jól ki lehete venni a' vezéreket, kik a népet tanácsukkal láztsák. Azt kiabálók, hogy a’ factiosus főnököket ki kell vetni az ablakon, s a’népnek átadni, mint Bassa tábornokot és O’ Donnell ezredest. (Ezek néhány év előtt, ugyanezen Alhambrán késekkel megölettek , nyakukra kötél köttetett, az utczán meghurczoltattak ’s végre megégettettek. Ezalatt a’nép dühe mindinkább ki akart törni. Már 6 órakor a’ népsöpredék kezdett a’ vendéglőbe rohanni, ’s minket látni kívánt, szerencsére a’vendéglő más szobára utasítá a’rohanókat. Ezalatt a’ polgári főnök , hozzánk kérdé a’ Gere de la securidad publicot (közcsend főnökét.) Az a’polgári főnök sajnálatát jelentvén, arra kére, hogy a’hátulsó ajtón lopóznánk ki. Illy módon az Alcalde constitutional nevű fogházba vitettünk. Ott lakásunkul három lépésnyi hosszus két lépés széles szoba nyittatott ’s az ajtó ránk záratott. Éjszaka , szekéren al career publicoba ( közfogház) vitettünk. 150 tolvaj, bandita és gyilkos közé zárattunk, így veszleglénk 9 napot, a’ madidi héidelést várva, melly august. Boán megjött és szabadságunkat visszaadó.