Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-23 / 16. szám

galom is tartatott, szinte tánczvigalom febr.­sra vala hirdetve, melly czélra, hogy annál jövedelmezőbb lehessen a’ társaság főrészvevőji beléptijegyeket kül­döttek a’ járásbeli sz.biró urakhoz, kik , mint magok is részvényesek, bizo­nyosan igyekeztek azokból minél többet eloszthatni ’s e’ szerint minthogy úgy is különben az időjárás jó szám­tat reményk­etett, nagy számú közönség meg­jelenését méltán várhatták a’ részvényesek. A’ casino egy a’ legújabb helyen fekvő csinos épület első emeletében több szobával diszeskedik, van egy bil­­liárdja, majd minden magyar’s az 21%’mense hírlapok ’s kevés számu magyar könyvei is; főkép este számos látogatóji vágynak, kik több asztalnál társa­sági játékokkal illő dísszel mulatoznak. (Felvilágosító czáfolat.)Ellenkezést foglal magában a’mult évi 10 3 — 4 szám alatti Jelenkornak torontáli közgyülésrőli közleményében 3dik pont alatt ol­vasható azon állítás: „Két tisztviselőnek azon tette, hogy a’ magányos végre­hajtási költségekbe a’ fuvarozási járandóságot beszámítván a’ vontatókat még is megnyugtatták, jegyzőkönyvileg rászaltatott, azonban a’ kérdéses tisztvise­lők a’ közvélemény előtt annyiban tisztán állnak, hogy noha ők a’ fuvarozási pénz felvételéről tértetvényt adtak, azt tettleg kezükhöz nem vevék , hanem az illető fél ügyvédjének, ki szinte nyelvváltságban volt elmarasztalva, aján­dékozták, hiszen a’ közönség előbb kellőleg megfontolván minden e’ dolog­hoz tartozó környülményeket, az érintett tisztviselők tettét rosszaim elhatározó — hol pedig ez után valakinek tette rosszaltatik, miután a’ közvélemény köz­határozattól függ, az a’ rosszaié közönség bántalma nélkül senki által tisz­tának nem neveztethetik, igy tehát a’közhatározat által korlátozva lévén a’köz­vélemény, még azt is szükséges megjegyeznem, hogy a’ szőnyegre fordult jelen tisztviselők esete alkalmával érdekükben feküdt kitapogatni; vájjon vol­tak e nyugtatványokkal vagy kellőképen készpénzzel az elöfogó jobbágyok a’ bevádolt magányos végrehajtási ügyben eljáró két tisztviselő által kielégítve? Mire, midőn a’ feladó kezében meglevő ’s ez alkalommal előmutatott eredeti nyugtatványokkal egyenesen az igazoltatott, hogy a’ házi pénztár kisebbsé­gével az elöfogók meg voltak nyugtatva, mellőzve a’ hozzá nem tartozó egyéb kérdéseket, t. i.mi történt a’ megnyugtatott készpénzbeli előfogási dijakkal? ajándékozták e azokat más valakinek, vagy pedig zsebükbe tették e? szük­ségképen nem egyéb mint rosszalásnak kelle következnie. Egyébiránt azon állítás, mintha az illető fél ügyvédjének, ki ámbár nem birtokos, de még­is ollyan ajándékokra mint characterbeli személy nem szorult, ajándékoztat­­tak volna, csupa ráfogás. Tabakovits János több uradalom ügyésze. (Óvás a h­m­nzsolás ellen.) Szomszéd Sz­itmán­egye Császári helységében egy füstös, átokkal fedett’s mirigyes gonoszságot forraló szalmás viskóban lakik egy babonás kuruzsoló orosznő, ki, valamint már a’ halál pitvarában féllábon álló anyja, úgy maga is számos év óta gonoszul annyira varázs- hálójába idézte a’se­tét homályban tapogató pórnépet, hogy hazánk minden bölcsei, ’s örök tiszteletet öröklött orvosai sem képesek azon babona-szörnyetegnek a’ pórnépben már gyö­keret vert hiedelmét ’s erejét meggyöngiteni — mindenfelé pusztítunk veszélyá­rasztó ámításai, a’pórt, mint a’vakot önkénye szerint vezeti, egy biztatás elég hogy a’ nyomorult pór értékéhez nagy summát, vagy egész vagyonkája tetemes részit kész legyen vele megosztani,és nem látja által buta együgyüségében, hogy ő az adománnyal szegényebb, a’ nyavalya pedig egyformán nyomasztó marad !­­• Itt helyben, telve bosszúval kénytelen voltam tapasztalni, miképen helységünkben egy fiatal adózó nejének már ezelőtt 2 évvel valamelly haspuffadása lévén azt hi­tették el vele, hogy gőtét (vizi-gyíkot) ivott, megijedvén ezen a’ szegény nő, semmi értelmes tanács nem volt képes őt az ellenkezőrül meggyőzni’s miután két­szer az említett Császárhelységi szörnyeteghez hon nem léte miatt(kihez mint legha­­talmasb oraculumhoz sergestül járnak) haszontalan járván, az egész környékbeli varázsló bányákhoz, még megyebeli K. helység h. vallásu lelkészét sem véve ki, (kitől 10 forintig hozott valami tintás czefre orvosságot) fáradhatlan szor­galommal behordozván, minden általok javaslatt kevert habarékot, a’ nélkül raeg­­ivott, hogy vagy rémüléséből kivergődhetett, vagy nyomorult hiedelme szerint a’ gőtétől, mi benne nem is volt, megszabadulhatott volna, ’s értékéhez mérve minden nagy költségi mellett máig is azon kínzó balhiedelem gyötri. —■ így van most is szinte helységünkből azon császári kuruzsdada körmei közt egy fiatal ju­hász neje , kit nyavalyatörésből vállalt fel kigyógyitani, elsőben helybe hozatta ki, ’s néhány napi ittléte után, mivel még csak 10 égc forintot adott neki, annyi­ra felfuvalkodott, hogy majd kétségbe ejtette a’ szegény nyavalygón maradt nőt, későbben ez magát ismét hozzá vitette ’s miután jól megfejte, legkevesb enyhü­lés nélkül aggasztó nyavalyájával honjába tért. — így foly ez egész környéken a’ nélkül, hogy v. az illető tisztviselők, v. azok, kiket legközelebb érdekel t.i. az or­vosi személység megszakasztaná ezen csalfa kuruzsoló erejét, ’s gátat vetne dü­höngő merényének, melly fájdalom­ leginkább a’ még leghátrább sántikáló olá­hok és oroszok közt uralkodik. — Adná a’ magyarok Istene ! foszlanék le már valahára ezen szegény nép szemeiről azon vastag hályog , hogy tiszta szemek­kel tekinthetnének a’ világosság országába. Ezeknek első orvosai egyedül a’ lel­készek ’s józan oktatók, mint illő fizetéssel ellátott népnevelők lehetnek. Lévai E­ö­t­h­v­e­s Ist­v­á­n , közbirtokos. Cipar ’s tözsérügy.) Angolországba a’ két utolsó évben köv. mennyiség­ben szállították a’ gyapjút.Németországból 1840ben: 63,278; 1844ben: pe­tsig 62,483 köteg, Spanyolországbul 6842, 8003, Ausztráliábul 4­4,025 ; 53,015, egyéb tartományokbul 74,934; 90,68­1, mindössze 186,079; 4844- ben pedig 214,182 köteget. Miből világos, mennyire gyarapul Angliában a’ gyapjuipar ’s mint süllyed naponként a’ német gyapjú kivitele, melly a’ma­gyart is magában foglalja, mig az ausztráliaié szemlátomást növekszik Ha épen nem egészen alapos is azon félelem, miszerint a’ német gyapjú ezután a’ hazai gyárakra fog szorittatni, bizonyosnak tarthatjuk mégis a’ kivitel na­­ponkinli csökkenését. Nekünk tehát mindenek felett azon kellene lennünk, hogy a’ gyapjút, mit termesztünk, hol dolgoztassuk fel. (Erdélyi országgyűlés) A’ febr.­ákai ülésben a’ kir. fökormánynak a’ hódolati törvényezikk­ ’s feliratra tett észrevételei fölötti vitatkozás végzeté­vel az irt kormányt titoknokok viszont megjelenvén, felolvasák a’ kir. főkor­­mány észrevételeit a’ rendszeres biztosságok tárgyában fölterjesztendő tör­­vényezikkre ’s feliratra, miszerint e’ tárgyi törvényezikket nem második, ha­nem elsőnek vélné neveztetendőnek , mivel a’ netán elsőnek czimzendő hódo­lati törvényezikk nem ezen, hanem a’ múlt országgyűlésen hozatott, az azt megerősítő kir. leirat is múlt évi aug. 19kén adatott ki, ’s igy kelése ideje megelőzné az évszámot, mellyröl czimeztetnék. — Továbbá a’ tör­vényezikk 3dik­ában nemcsak a’ választott biztosak neveit vélné beh­alan­­dónak , hanem az 1791 kei 64. tcz. példájára a’ kidolgozandó tárgyakat is. A’6dik §ban az ingyen szállás és munkálati idő iránt határozottakat, mint közigazgatás körébe tartozókat , nem látja törvényczikkbe foglalandónak. A’ 7dik §bani azon határozatra, hogy nem országosan választottakat is le­hessen szükség szerint munkatársakul fölvenni, megjegyzé, hogy ez az úgyne­vezett centrális biztosság utján ’s ennek elnöke által eszközöltessék. Végre a’ centrális deputatio nevezetet concentrata deputatiora kívánná változtatni.— A’ BR az első pontra, t.i. a’ t.czikk. számára nézve, mi iránt múlt ülésben is elágaztak a’ nézetek, meghatározták a’ rendszeres biztosságokat tárgyazó tör­vényezikket 1 czikknek czim­ezni, de nem a’ fökormány által felhozott okok­­ból, hanem mivel az előbbi’s jelesen az 18­3­7 dik évi példák arra mutatnak, hogy a’törv.czikkek azon évről szám­oztattak, mellyekben javasolva ’s fölterjesztve vol­tak. A’többi pontra nézve ragaszkodtak határozatukhoz. Továbbá a’ felczimzett kormányi titoknokok jelenték, hogy némelly kir. leiratok érkezvén, azok f­elol­­vastatására a’holnapi ülésben megjelenendik. A’ RR ezen üzenetet a’kir. főkor­mány hatáskörét túlhaladónak találták, mivel az 1791. 11. tcz. az ülések kitűzését a’ RR elnöke kötelességévé tette, úgy hogy azt nem az ülésen kí­vül gyakorolhassa, hanem minden ülésben tárgyalandókkal tűzze ki, misze­rint a’ RR lehető észrevételeiket megtehessék. Ugyanezen ülés végén emléke­zetbe hozaték, hogy a’ kir. táblai elnök kir. adománylevele ’s hitformája be­adása iránti határzatát a’ RRnek még nem teljesítette, mire az elnök azon felvilágosítást adta, hogy a’ kir. táblai elnök, betegsége miatt jelenleg gyű­lésekben részt nem vehet, de meggyógyulva nyilatkozatát megteendi. — A’ febr. 11 kei XXXVllldik országos ülésben megállapittatott a’ magyar nyelv ügyé­­beni felirat és törvényezikk. Hosszas vitatás folyt az utóbbinak 5dik pontja iránt, mellyben iratik, hogy a’ új szász nemzetre nézve a’ statusquo meg­marad. A’ törvényjavaslatban ki volt jelölve, hogy miben áll ezen status quo; többen az elnök indítványát pártolva ezen kijelölést kihagyandónak vélték, mi­vel az különben is értetik; ellenben mások annak magyar­ázatj­át is ben kivánák hagyatni, mivel igy a’ törvény homályos lesz; a’ új szász nemzet a’ status quo alatt azon eddig is elnézés mellett ollykor gyakorlott jogot követelendi , hogy a’ magyar és székely törvényhatóságokhoz németül írhasson, miből csak súrlódás fog keletkezni a’ törvényhatóságok közt. Szótöbbséggel határozattá vált, hogy általányosan csak annyi i­assék a’ törvényczikkbe: a’ szász nem­zetre nézve az 4­79 4ki 31. tezikken alapuló status quo maradjon meg. Ez­után Schreiber Simon szebenszéki követ jelenté, hogy ellenvéleményöket be­adták ugyan, de mivel a’mai határzatnál fogvást a’ szerkezetben változás tör­tént, az 5dik pontban, ellenvéleményükön változtatni kívánnak, azért azt visszaadatni kérik. Fentartván egyszersmind jogát, hogy Ujegyházszék követe, ki ellenvéleményükben osztozott, de azt még alá nem írhatta, irhassa alá, úgy szinte Szászváros követei is , kik szinte azon véleményben vannak. Az országos elnök ezzel összefüggőleg előterjesztő, hogy Szászváros követei e’ tárgyban nyilatkozatot adtak be, valamint szászvárosi volt követ Lészai Antal is, mellyek szinte felolvasandók. A’ BR egyes akarattal meghatározák, hogy Szebenszék követe csak saját nevében szólhatván, másokért, kik a’ gyűlés­ben jelen lehetnek, jogot nem tarthat fen. De a’ felett viszont hosszas vita­tás folyt, hogy miután a’ felirat bevégzés pontjára jutott, ki adhatni é az el­lenvéleményt igazítás végett ’s igy a’ , tárgy folyamát feltartóztathatni é vagy nem ? Szótöbbséggel határozattá lett, hogy ámbár a’ szebenszéki követ által felhozott azon ok, mintha a’ határral változott volna, nem áll, és ámbár a’ tárgy felfüggesztése nélkül azon különvéleményt igazításra kiadni nem le­hetne , mindazáltal mivel a’ szerkezeten csakugyan történt változtatás ’s a’ tárgyat egészen bevégzettnek nem tekinthetni, mennyiben t. i. még a’ kir. fő­kormányhoz is fel kell küldeni, azon kíméletből, nehogy a' szász nemzet bár szinleg is a’ miatt vádolhassa a’ Béket, mintha ellenvéleményük kijelentésében korlátozni kívánnák, a’ beadott különvélemény a’ másnapi ülésig visszaada­­tik, és így az azzal öszszefüggö szászvárosi nyilatkozatok felolvasása is el­­halasztatott. Vitatás alá jött ezután a’ napirend sorozata. Az elnök a’ tiszt­ újítás tárgyában jött leiratot vélte először tárgyalandónak, mindazért, mert ezt a’ megyékbeni több év ótai kedvetlen súrlódások sürgetővé teszik, hogy ha netán szükségesnek vélnék a’ BB e’ tárgyban új törvényjavaslatot tenni, annak megerősítve még ezen országgyűlésre leküldésére jusson idő. A’ BB nagy többsége ellenben a’ visszacsatolt részek ügyét látta legelőlegesb tárgynak, mert arra , hogy a’ haza felvirulhasson, szükség hogy legyen haza, annak szétdaraboltatása ’s illy nevezetes részeknek tőle elszakasztása pedig egyene­sen a’ haza létét érinti. Az­­elnök maga is méltányolva az előhozott okokat , hajlott, hogy először a’ visszacsatolt részek ügyében érkezett kir. leirat tár­­gyaltassék,de úgy, hogy annak végzetével rögtön a’ tisztujitás kerüljön szőnyegre, mit a’ RR „éljen“ kiáltás közt helyeslének. A’ febr. 12k ei országos ülésben a’ szász követek ellenvéleményére ’s azokkal összefüggő már említett iromá­nyokra tevék meg a’ RR ellenészrevételeiket ’s határzatikat.— Szászvárosszék­nek a’ magyar nyelv ügyében nyilatkozatjokért visszahívott követei Lészai Antal és Loréni József megtiszteltetésükre febr. iebén egy valóban országos­nak nevezhető búcsúlakoma adatott, m­ellyből a’ magyar és székely követ­kar ’s több királyi hivatalos, ’s különböző pártokhoz tartozók is őszinte készség­gel vettek részt. Asztal felett többek közt szives poharak üríttettek: a’ három nemzet közti unió erkölcsi fentartásáért; a’ nemzeti óhajtásnak a’ bureaukra­­tia rendeleteitel­ megkülönböztetéséért; a’ szász nemzet szebb jövendőjéért ’sat. Szinte az országos KK és RR nagy része mindkét visszahívott követet kü­lön egy-egy csinosmüvü ezüst billikommal ajándékozd meg, mellyet b. Kemény Dienes alsófejéri követ szónoklata mellett a’ fenirt napon adának ünnepélye­sen által. E.H. 69

Next