Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-11-26 / 95. szám

le flElAXAT : Magyar és Erdélyország (nemesítés; irányczik k : városaink; budapesti napló: magy. tud. társ. jutalmazások, irodalmi újdonságok, igaz­­ságkezelési adat ,­magyar játékszini krónika ’ea’t.) budai jótékony nőegyesület; figyelmeztetés a’ kir. tábl. jegyzők nevében; Árvamegye (a’ türopolyai ne­messég sérelme buzgón pártoltatik , megyei körlevelek, ausztriávali levelezés ’sat.) Érsekújváron tanoda’s kisdedovó intézet a’városiak buzgalma által; deb­­reczeni mozgalmak; Balassa János *­*; ’sat.) Szervin (német lapok a’ keleti ügyek fontosságáról németországra ’s ausztriára nézve). Spanyolország (a’ minis­­terség elleni szövetkezés nyilatkozata.) Anglia (a’királyné látogatásra ment Wellington hghez.) Törökország. Külf. elegyhír. Értesítő. — Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap.kir. felsége Wernicz Józsefet Pesten a’ m. kir. egyetemnél Logi­ka, Metaphysika ’s bölcsészeti erkölcstan r. kir. tanítóját, a’ jénai bányász, jász­vásári természetvizsgáló ’s porosz—görlitzi társaságok tagját, t. Győr, Esztergom ’s a’füssi ésbácsai szék táblabiráját az oktatás mezején szerzett számos érdemei és kiadott jeles munkájt méltó tekintetbe vételével magyar nemességi czimeres levél­lel méltóztatott legkegy, diszesíteni. Ezen valódi szives örömünk tolmácslata mellett az igy megdicsőitett tudós férfiú érdemeinek nemzetiségi szempontból is­­mertetése végett azt is tudathatjuk a’ két testvér hazával, hogy a’megtisztelt ok­tató úr bölcsészeti tanköréhez tartozó munkák nagy részben nála magyar nyel­vünkön is készek már. Városaiul­. —(Folytatása). — És ha szétpillantunk a’világ jelen viszonyain, mindenszerte a’ legkétebb jövendő ötlik élőnkbe. Az európai török birodalomban ötszázezer török van csak,a’több mint hétmillió nép mind vagy pro­­tectoratusa alatt van már is az orosznak,vagy hozzá nyelvi ’s vallási rokonszenv­­vel viseltetik. Közelünkben a’ világhóditási vágy­ töltötte éjszaki óriás roppant segédeszközivel’s önkörünkben az illyrismus, ’s panszlavismus mirigye ... Vész­jósló jelek tűnnek föl honunk politikai egén. Minden erőnk egyitése szükséges, hogy a’ fenyegető vihart eloszlathassuk. ’S erősek csak úgy leszünk, ha a’ meg­szakadás okait szüntetjük meg, azaz , ha elkülönzött érdekeinket öszszeolvaszt­­juk. ’S erre egy főeszköz a’ nagyobb ’s túlnyomó értelmi súllyal bíró középrend­nek alkotványunkhozi kapcsolása. E’ középrend legnagyobb részét pedig a’ vá­rosiak képezik. A’ városok fölszabadítása tehát első lépés állományunk erősíté­sére. Midőn O’Gonnellt kérdenék: miért sürgeti szinte kizárólag a’városi szer­kezet-javítást, elhagyva a’nevelést, kereskedést, ’s egyéb fontos ügyeket? a’ zöld Erin­ama nagy dísze igy válaszolt: Egy anecdota szerint az ördög egy em­berrel olly sok jót tett, hogy imer, háláját tanúsítandó, fogadá, miszerint három ajánlat közül, miket az ördög neki teend, egyet teljesítni fog. Az ördög erre azt mondá: barátom vagy öld meg atyádat, vagy üsd agyon anyádat, vagy részeged­­jél le. Az ember az utolsót választá, de ittas állapotában az elsőt ’s másodikat is megtevé, — ’s az ördög mind a’ három czélját elérte, így mond O’Connell, én is a’nélkül hogy a’feketéhez hasonlítsam különben magamat, azt hiszem, hogy mindenben czélhoz jutok, csak Izland kapjon városi szerkezetet. És ha Irhon nagyfija főteendőnek tartja az ír városok reformját, nekünk magyaroknak még többszörös érdekünkben áll városaink állapotának javítása. Irhon tágasabb kép­viselettel bír: nálunk még kirekesztőig egy néposztály foly be csak a’ törvény­­hozásba.Irhonnak nagy számú politikai egyesületei vagynak: nálunk illyenek nem léteznek. Irhon népgyűléseket tart, mik kormány’s törvényhozásra a’közvé­lemény fejlesztése által nagy befolyással bírnak: nálunk, ezek divatban nincsenek. Irhon a’ kézjogot egész roppant nagyságában használja: minálunk e’ joggalélés fölötte ritka. Irhonban a’sajtó teljes szabad­sággal működik: nálunk bár újabb időben tágultak a’ sajtói viszonyok, de a’ saj­tós mozgalmak más alkotványos országok sajtóinak hatásával még egyenvonal­­ba nem állíthatók. Nálunk szinte minden közélet a’ helyhatóságokban pontosul ’s egész alkotványunk a’ helyhatósági rendszeren nyugoszik. Nekünk tehát fő­leg ezt kell kiművelnünk. És ha városainkat önigazgatási szabad helyhatósá­gokká alakítjuk, ha a’ bennük olly nagy mértékben rejlő értelmiségnek gyakor­lati alkalmazására önközügyekbeni részvét által rászoktatjuk, ’s képviselőiknek majd arányszerinti szavazatot adunk , szaporitni fogjuk törvényhozási testüle­tünknek értelmi súlyát,’s különösen müipari ’s kereskedési gyakorlati ismereteit. Éjszakamerika, ’s Angolhonnak képviselőji a’lacherekön (ügyészeken) kívül a’ műipar ’s kereskedés jelesb tagjaibul választatnak leginkább, mi az anyagi ja­vítások eszközlésére a’nevezett két honban tán leghatalmasabb befolyással bir. A’ mi hongyülésünk nincs törvénytudók ’s hivatali gyakorlati nagy járatossággal biró tisztviselők díjával. De ugyan hol vannak a’ nagy kereskedő- gyártók, vagy mérnökök, avagy a’ műipar bármilly gyakorlóji? Midőn az 1825/7ediki hongyű­­lésbül rendszeres országos munkálatokat készítendő választmányok küldettek ki, az országgyűlés végig nézett sorain, ’s im nem találtatott azokban, ki a’ keres­kedés gyakorlati oldalait tökéletesen ismerné,’s kénytelen volt a’ törvényhozás Wachtler Bernárd nagykereskedőt az egyik választmányhoz csatolni. Szintúgy volt a’dolog a’legutolsó hongyülésen is, midőn a’váltókereskedési törvény ki­dolgoztatnék; ehez is a’ gyakorlati ismeretek miatt több nem követ-kereskedő meghivatott. És minél inkább óhajtunk haladni anyagi körben, annál érezhetőbb lesz a’ hi­ány, hogy törvényhozási testületünkben, a’ tisztviselőségi gyakorla­tot kivéve, alig vannak gyakorlati egyedek. Tehát törvényhozásunk tökélyes— hitese is fölötte óhajthatóvá, sőt szükségessé teszi városainknak rendezését. Azonban e’ rendezésnek több ága lévén, ezekrül külön ’s terjedelmesben fogunk szólani. — Budapesti napló. A’ magyar tud. társaság múlt hétfőn nyitá meg nagy­gyülését Széchenyi István gr. elnöklése alatt reggeli tizedfél órakor; az il­lések azóta ugyanazon órában naponkint folytattattak; a’ nyelvtudományi pálya­munkák közt legjobbnak itélteték Szilágyi István nagyszalontai tanító értekezése, és 100 aranynyal fog jutalmaztatni, a’ járulékjutalmat Fábián János győrmegyei áldozó pap és széplaki káplán nyerte; a’ philosophiai pályakérdésért almási Balog Sámuel serkei reform, lelkész részire ítéltetett a’ 100 arany, Varga Jánoséra pedig a’ járulék­jutalom; végre a’ versenyzett 9 vígjáték közül Nagy Ignácznak „Tisztujitás“ czimü 4 felv. vígjátéka nyerte a’ 100 aranyat, másodjutalomra pe­dig Szigligetinek „Kinizsi Pál“ czimü 3 felv. vigjátéka ítéltetett méltónak, végül nagyjutalomra vagyis 200 db. aranyra, visszatérőleg az 1840.müvekre az 1841 ki illy igényű munkák báni meddősége miatt,Vörösmarty újabb poétái munkáji.Sem­­mi uj tag ezúttal nem válaszlatott.A’ köz­ülés holnap reggel tizedfél órakor tarta­­lik a’megye nagy tere­mében, mit lakoma fejezend a’ casmo-teremben.—Ehren­­reich Ádám pesti mű­ kereskedő,mint már bővebben is említve Volt lapjainkban,Ma­gyarország ’s Erdély történeteit képekben adja, melly gyűjteménynek első két lapja már megjelent, magyar-német szöveggel; a’ két lap Álmos, első hg. vá­laszolását és Magya­rország elfoglaltatását Árpád által tárgyazza, ’s mind a’ két lapot sikerültnek mondhatni. Minden 6 hétben egy szállitvány jelenik meg, nagy fvrétben, 1 képpel ’s két lapnyi magyar-német szöveggel; diszkiadásu füzet ára 2, közönségesé 1 pg 6 forint. Fels. urunktól kezdve fens, nádorunk a’ cs. k. fé­­ligék, országunk hg. prímása ’s több mind két nemű méltóságosai aláírásival szerencsés e’ munka dicsekedni. —* Emich Gusztáv pesti könyvárus feltéve, hogy legfelsőbb helyről kegyelmes engedelmet nyerene , Petricsevics Horváth Lázár szerkesztése alatt jövő év elején „Honderű“ czim alatt „Pesti Sa­lon“ melléklappal divatojságot szándékozik kiadni műveltebb hölgyeink számára. A’ részletes programma, mint halljuk, rövid idő múlva meg fog jelenni. Ugyan E­­mich G. könyvárus Budán a’várban könyvkereskedést szándékozik nyitni, mihez legjobb szerencsét kívánunk neki, ámbár nem igen merjük et vérmes remények­kel kecsegtetni, miután köztudomású, hogy a’ budai hölgyek’s urak egyetlen garas árnyi ezérnáért vagy burnótért is rendesen Pestre szoktak jőni, habár csá­kányok hullanának is zápor helyett az égből.—Most hagyta el a’ sajtót ’s ország­szerte minden könyvárus­nál kapható két ezüst húszason a’ „Külföldi Regénytár“ cikkötete, mellyben „Grandet Eugenia“ befejeztetik, ’s egyszersmind megkez­detik ,,St. Roche,“ irta Palzowne, forditá Nagy Ignácz; ez utóbbi regény úgy szólván példátlan hatást szült mindenütt, hol német nyelv hangzik, ’s a’Kisfa­­ludy-társaság és Hartleben kiadó bizonyosan hálára kötelezik magok iránt az e­­gész magyar olvasó szépnemet, e’jeles regénynek illy gyors, pompás és mégis olcsó közrebocsátása által.—Holnapután szinte 2 huszason minden pesti könyvá­rusnál kapható leend a’ Szinműtár 3­5ik füzete, mellyben „Matild“nagyhírű fran­­czia dráma foglaltatik 5 felv. Pynt és Sue után Irinyi József által fordítva. E’ drá­manemzeti színpadunkon 3 nap alatt kétszer adalé­kbérletszünéssel, ’s első a­­datásakor ezer forintnál többet jövedelmezett, és 2ik előadáskor is úgy megtöltő színházunkat, mikép azt most már op­erai előadásokon is csak ritkán tapasztal­juk. — Kis Bálint képiró, kiről többször méltányos dicsérettel em­lékeztek már hazánk lapjai, szállását a’ sebestyénpiaczi Jancsóházba helyez­te át, hol művészi ecsetje mindenki számára készen áll, ki magát örökil­­tetni kívánja. — Játékszini króni­ka: nemzeti színpadunkon f. hó 18ikán ada­­tott „Fekete domin­o“ dalt. 3 felv.; 19ikén Lendvayné jutalmául bérszünettel e­­lőször „Matild,“ dráma 5 felv., Pynt és Sue után francziából ford. Irinyi József, a’ közönség, melly illy nagy számmal már majd félév óta nem jelent meg színházunk­ban, már elejétől végéig legnagyobb tetszéssel kísérte ez érdekes színművet; 20ikán„Pénz, dicsőség és nők“ vaudeville 5 felv.;2­ekén Fáncsy jutalmául bér­szünettel másodszor „Matild“ dráma 5 felv.; nézők ismét nagy számmal,’s a’ tet­szés ismét zajos és általányos volt; 22 ikén: „Belizár“ dalj. 3 felv.; 23ikán „Bo­­rostyánkoszoru“ szinj. 5 felv., a’ rendkívül csekély számú közönséget majd ha­lálra untatá e’német silányság, ’s mégis a’németek merésztenek szót emelni a’ franczia drámák ellen, főleg most, miután a’ bécsi várszínházban is napirenden vannak már a’ franczia drámák, honnan eddig száműzetve voltak; az ottani igaz­gatóság bizonyosan átlátta, hogy már a’ bécsiek is jobb táplálékot kívánnak a’ sok sületlen és keletien étel után. 24ikén „Az ördög naplója vaudeville 3 felv.— Buda! jótékony nőegyes Lilet. Mlgos puchói Marczibányi Lőrincz ur, ő felsége aranykulcsos hive, ’s a’ t. kir. itélő­ tábla közbirája, ’s neje mlgos Kállay Antonia csillagkeresztes hölgy, dicső őseinek —kik annyi alapít­ványt tevének országszerte—nyomdokit követve, a’ kebelbeli sinylék intézeté­nél egy betegágyat 1000 pengő­úttal alapítani szíveskedének. Melly nagyszivü­­ségökért azon elhagyatott felebarátok nevében is, — kik ez alapítvány gyümölcsé­ből ápolást nyerendnek—leghöbb hála nyilványittatik.Budán 1842 ki november 17én tartott ülésbül. Külkey Henrik egyesületi trtoknok. FIGYELMEZTETÉS. Értésünkre esett, miszerint némelly megyékben Iri­nyi János ur által — a’ pesti ifjúság nevében—kiadott több gyűjtő iv kering, en­nek következtében mi kir. tab. jegyzők ezennel nyilványítják , hogy azok nem­csak megegyezésünk hiányával, hanem egészen befolyásunk nélkül bocsáttatják ki. Ha tehát az említett ívek netalán némi kellemetlenséget, zavart vagy vissza­élést okoznának, ezen figyelmeztetés folytában magunkat a­ vád és gyanú terhe alól fölmentetni kérjük. Kelt Pesten nov. 22 ikén 1842. Degré Alajos a’ kir. táb. jegyzők által megbízott, A’ m. gazd. egyesület f. h. 1 Okén a’ n. casinóban e. elnök Ká­rolyi György gr. elölülése alatt számos r. tag jelenlétében nagygyűlést tartván. I. Olvastatott a’ választottságnak utóbbi (novembe 9-ei) üléséből kelt jelentése .

Next