Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-06 / 54. szám

a’ sokszor említett választmányhoz utasittatva. 12) Fölolvastatott főügyészünk lélekrendilő véleménye, mellyben I­. M. volt főadószedőnknek ő fölségéhez nyúj­tott utalomlevél kinyerhetése végetti folyamodása pontjai bonezoltatván, mély ta­pintattal kifejtetik, hogy ámbár H. M. 76 éves üreg lévén — elillanása félénk­ségre valószínűleg nem szolgál alkalmid, mindazáltal vagyona elégséges bizto­sítást alig vagy inkább nem nyújtván, a’károsult szegény adózó nép pedig csak e’letartóztatási példás föllépés által lehetvén megnyugtatva, illy körülményi hely­zetben ő felsége hódolattal megkérendő,miként a’KK. és RR. közgyűlési végzemé­­nyét királyikig is erőben tartani kegyelmeskedjék.­ 3) Ivihirdettetett a’ nm.ht. ta­nácsnak 1­7.416 sz. alatti k.intézvénye, melly szerint az 1831 . évi rablajstrom­ra azon észrevétel küldetik le, miként ezutánra 30 botnál többet egyszerre ítélni akkor sem leend szabad, ha a’ tettes mindjárt elbocsáttatik is; továbbá a’ gyer­­mek-gyilkolási pörök még akkor is a’ főtörvényszékekre fölebbvitetni rendel­­tetvék, ha­bár a’ pörbe fogottak egyszerűen fölmentetnek is. 14) Előfordult fő­ügyészünknek a’ koronás kerületi tanácsra újabb csapást hozó véleménye, melly után mint nem rendezett tanács a’ fönálló törvény értelmében mezei rendőrségi bíráskodástól a’ járásbeli főszolgabíró által eltiltatni rendeltetett. 14) Járás­­beli szolgabiráink jelentvén, hogy ők a’ Pesten állítandó középponti ref. főiskola pénzalapjának növelésére fordítandó ajánlatokat a’ m­ult ’s jelen évi silány ter­méssanyarú következményi miatt nem gyű­jthettek, mivel azonban bizton re­ményük, hogy az idei kedvező időjárás utáni bővebb aratás gyümölcseiből töb­ben e’ szép czélra kedvesen áldozandnak, a’ gyűjteménybeni eljárásra továbbá is megbízottak. 16) Az unió tárgyában is valami Bácskából. A’ bács-szerémi ágos­tai vallásu esperesség f. évi jun. 9ik napján tartott gyűlésében a’bácsi és alsó­­baranyai helvét egyházvidék fögondnokát t. ramocsai Markos Pál táblabiró urat, egyházmegyei ülnökévé választotta. E’szerencsés választás a’ bácsi ág. vallásos papság panszlavismusi forrongásai között annál nagyobb nyeremény, minél re­­méllhetőbb, miként a’ tisztelt uj ülnök kezet fogva­­.Pongrácz Antal zombori kam­rai igazgatósági ülnök’s esperességi ügyelő(inspector)arral bölcsen oda vezethe­­tendik a’tót nyelv mellett tulbuzgókodókat, hogy a’nemzet előtt nem legszeb­ben vesztett jóhirüket visszanyerhessék. —­­ 7 Az aratórész őszire 13, tavaszi­ra 12, nyomtató rész őszire 12 tavaszira 11 kenyér és hús rész fejében pedig a’ nyomtató részből minden száz után négy pozsonyi mérő adatat rendeltetett. A’ hús fontja julius végéig 11 kr. maradt, augo­lső napjától 10 kr. leend. Sebők. A’ jun. 21 kei erdélyi országos ülésben a’ jegyzőkönyv meghitelesitése u­­tán három felirat ’s ezeket kísérő tudósítás készittettek­ fel szokott módon. Ez­után jutott volna napi­rendre tű­zve volt főkormányzói lak megvásárlása ’s nemzeti színház állandó megalapítása , de az ezek feletti országos tanácskozások előtt gr. Kemény József és Sámuel uraknak az országos Rendekhez intézett jelen­tésük olvastatott­ fel, mellyben magok könyv és kézirati gyüjteménnyöket Nemzeti Múzeumnak ajánlják. ( lásd alább) E’ hazafi nyilatkozatjok­at nemesen érző alapítóknak élénk örömmel fogadtatott, ’s miután az ország szellemi kifejlő­dését’s anyagi jóllétét érdeklő több indítvány létetett u. m. az említett nemz. mú­zeumnál ’s kapcsolatában egy akadémia, polytechnicum, gazdasági egyesület lét­rehozására ’s alapítására nézve, ezekre az jön a’ határozat, hogy adassanak­ által a’ középponti bizottságnak, melly mind azok létrehozhatása’s fentartásukra szük­ségesek felöl terveket készítsen, ’s azokat minél előbb adja­ be az ország Rendei­nek; ugyanezen alkalommal a’ Rendek, a’ nemzeti muzeum fentisztelt alapítói­nak a’ közjó iránti honfi buzgalmakért, jegyzőkönyvileg szives küszönetöket nyilván­ytták. Gróf Kemény József és gr.Kemény Sám .ritka becsű könyv és kézirat—gyű­j­­teményöket Erdélynek adták,­­s Erdély Rendei azt junius 21. illő méltánylással és köszönettel elfogadták. A’tisztelt két grófnak a’RK-hoz és RR-hez intézett, ’s a’ június 2 iki ülésben harsogó sokszorozott ,,éljen ki kiáltással fogadott levelük így hangzik: T. Karok és Rendek! Nemzeteknek nemcsak életét fentartja, ha­nem áldáshozó haladását is elősegíti szellemi erejük kiművelése; mit azok czél­­szerűen úgy eszközölhetnek, habonjok hajdan és jelen állásának alapos ismere­tén kívül a’ közértelmesség által világszerte kifejtett jótékony eszmékkel is meg­ismerkedni törekednek. Biztos utat nyitnak előttünk illy ismeretek szerezhetésé­­re különösen a’hazánkfiai által készített hazánkat tárgyazó könyvek, kéziratok, oklevelek; általányosan pedig más nemzetek irodalmi művei. Azokból megismerni honunknak mind régibb,mind mostani állapotját; ezekből pedig átláthatni nemcsak azt, mit más magas müveltségü’s boldog hazáju nemzetek önmagok kiművelésére ’s honjok anyagi és szellemi emelésére már megtettek, hanem azt is, m­it az értel­messég föválasztottai még elkövetendőnek vélnek, hogy e’ föld az emberi nemnek egy boldogitóbb, egy szebb honává váljék. ’Silly hontárgyu könyvek, kéziratok, oklevelek és általányos irodalmi művek gyűjteménye teszi egyik főalkotó részét a­­zon tárnak, melly közönségesen nemzeti museumnak neveztetik. Az ismeretek illy kútfejeit szükségeseknek tartotta a’ testvér Magyarhon is, midőn a’ Széche­nyi Ferencz gróf által ajánlott könyvtárt magyar nemzeti múzeum alapjául orszá­gosan elfogadta,­­s fentartásáról és gyarapításáról több ízben nagylelkűen és böl­csen rendelkezett. Mi érzelmünk sugallatának óhajtottunk csekély tehetségünk­kel ugyan, de nagy örömmel hódolni, midőn múlt­­ 84 n­k évi febr. 24-én előbb nemes Küküllő, azután Kolosvármegyék Edeihez intézett és alázatosan ide mellé­kelt irományunkban kijelentvén: mikép­p 5.000 kötetet felülhaladó könyv és több ezer egyes darabból álló kézirat és eredeti oklevél-gyűjteményt is forrón szere­tett Erdély hazánk közhasznára, annak összegyűlendő idei előtt átajánlani maj­dan bátrak leendőnk: a’ vármegyei nemes­edeket arra kértük, hogy ezen czélunk sükerü­lését hazafiui gondoskodásuk által előleg biztosítani,’s biztosítását a’ többi lelkes törvényhatóságnak is ajánlani méltóztassanak. Kérésünk nem is maradt kívánt következés nélkül, mert a’ tisztelt törvényhatóságok egy hazai nemzeti muzeum felállítást szükségesnek ismervén , ennek eszközlését mint értésünkre esett, a’ jelen hongyülésre küldött követeiknek utasításában meghagyni méltóztat­­tak. "S hazánk egyes tagjai is szíveskedtek hasonnemü ajánlataikkal e’ köz czél létesítéséhez járulni, ifjabb Gyulai Lajos gróf, köztudat szerint, ásványgyüjtemé­­nyét. Doboka vármegye borgói járása szolgabirája Kolozsvári Pál, folyó évi tan.­zéröl hozzánk intézett é s ide zárt levelénél fogva, néhai atyja 269 számú köny­veit, az állítandó múzeumnak szándékozván ajándékozni. Múlt évi irományunk ér­telmében bátorkodunk tehát felérintett gyűjteményinket egy hazánkban állítandó nemzeti múzeum alapjául forrón szeretett hazánk mélyen tisztelt Rendéinek ezen­nel ajánlani ’s kegyes elfogadtatásukért könyörögni.Mi a’ midőn magunknak csu­pán azon egy kérést kívánjuk fenhagyni, miszerint méltóztassanak a’ t. Karok és Ildek könyvkézirat oklevél és ásványgyüjteményinknek hű őrzésére minket mind­addig megbízni, míg a’ tek. Karok és Rendek által megalapítandó muzeum számá­ra épitetendő teremek elkészülendnek’s a’kineveztetendő főkönyvtárőrnek határ­zandó évpénz valósággal fizettetendni kezd, nem titkolhatjuk—el, mikép nekünk ez alázatos kérésünk nyilványitására főként az nyújtott okot, hogy a’ múlt század végtizedében honunkban alapított magyar nyelvművelő­­s hazai történetiratokat kiadni czéltó társaság érdekes könyv és kézirat-gyűjteményének, melly hazánk­nak vala szánva, szükséges hely’s őr-hiány miatt irodalmunk tetemes kárára majd egészen szétosztását és eltűntét hazafiui fájdalommal kénytelenittetünk tapasz­talni. Alázatos ajánlatunk és kérésünk csupán honfiúi ’s honpolgári kötelessé­günk mély érzetének lévén szüleménye érdemünk felett leszünk jutalmaztatva, ha­­hogy a’ tek. Karok és Rendek azt, mit velünk, ez érzet ajánltat, kegyesen elfo­gadni méltóztatandnak; ’s igen szerencséseknek fogjuk magunkat tartani, midőn e’ honban a’ múzeumot ajánlatunkból, mellynek nevezetes részét teszi egyikünk Kemény Sám. atyjának néhai Kemény Sámuelnek és testvérének Kemény Miklós­nak érdekes gyűjteménye, a’ tek. Karok és Rendek nagylelkűsége ’s bölcs intéz­kedése által alapjában létesítve láthatandjuk. Kik állandó mély tisztelettel vag­gyik. A’ tek. Karoknak és Rendeknek alázatos haza szolgái Kolozsvárt! jun. 20. 2. Kemény József: Kemény Sámuel. Dr Amerika. CDr. Francia feletti halotti beszéd.) Buenos-ayresi lapok közük azon be­szédet, mellyel egy pap Asuncion város főtemplomában Paraguay dictatora dr. Francia felett tartott. Ebben a’ megboldogult jezsuita, ki vaskarjának súlyát a’ szabad tartománnyal olly sokáig érezteté, Julius Caesar ’s Augustussal hasonlít­­tatik össze ’s inditványoztatik, hogy valamint ezen Vak pogányok nevei a’ római kalendáriomba fölvétettek, ugy Francia nevének is méltó hely adassék ott, ’s Paraguay naptárában September ne igy, hanem Francia-nak neveztessék. $ S9 **B * y 3 s’S 7 ág. CAz uj ministerség összeállóit. Barcelonában zavargás.) Madridi legújabb hírek szerint az uj ministerség összeállítása végre mégis sikerült, hadminister és egyszersmind elnök Rodil lett, status minister : Almodovar gr., jogminister: Zu­­malacarreguy, pénz­ügyminister : Ramon Calatrava, tengerészeti minister: Ca­­paz , belminister : Torres Solano. — Barcelonában a’ lakosság nagy része föl— zendülté, respublikát kiáltott ki, és a’ hatóságokat megváltoztatá. Magányhirek szerint azonban a’ katonaság csakhamar helyreállitá a’nyugalmat. — CA’pártok helyzete az uj ministerség alatt.) Az uj ministerség leglénye­­gesb alkatrészeit sem viseli magában az állandóságnak, mert épen olly kevéssé reménylhet többséget a’ cortesben, mint a’ most lelépett ministerség. Minél in­­kább kezde valószínűvé tenni, hogy Rodil csakugyan összeállítja az uj minister­­séget annál sűrűbben tanácskoztak a’ különböző pártok azon módokrul, miknél fogva minél előbb meg lehessen az uj ministerséget buktatni. A’ tanács és cor­­tes némelly nagyobb befolyású tagjai személyesen jelentek meg Esparteronál, ’s tanácsukkal kinálák őt a’ ministerség-alakitás ügyében; mit azonban Espartero nem fogadott el, mivel az illy avatkozást a’ korona jogai megsértésinek te­­kinté. Ennélfogva mind a’ tanácsban, mind a’ cortesben a’ legkülönbözőbb szellemű és irányú pártok is megegyeznek abban, hogy a’ minister­séget meg kell buktatni, kivévén néhány olly férfit, kik vagy baráti, vagy egyéb magányviszonyoknál fogva szorosan ragaszkodnak az uj ministerséghez. Hogy illy helyzetben igen súlyos állása leend az uj ministerségnek a’ cortes ellenében, azt könnyen gondolhatni, ’s miután ehez még a’ rendkívüli pénzszükség is járul, tehát valóban nem csekély áldozatot hoznak a’ hazának mind azok, kik magokat Spanyolországban jelen ministerségre szánják.— A’ barcelonai zavargás minden további következmény nélkül maradt. —­­ A' jövedelemadó a’ felsőházban is elfogadtatott. Elegy.) London’, jun. 22. ,,A’ felsöház tegnapi ülésében Peer jövedelem-adóját 70 szónyi többséggel elfo­­gadák, ’s másnap kir. megerősítést is megnyervén e’törvény, most már köte­lező erővel bír. Az alsóházban Ward titkos szavazás iránti indítványát 290 szó­val 15­7 ellen elmellőzték, ámbár Lalor Shiel igen jeles beszédben alaposan mu­tató meg , hogy titkos szavazás nélkül a­ választási megvesztegetést soha nem fogják orvosolhatni. — Jan. 18-án szokott szertartással 2 Tik évnapját ünnep­lő Wellington­ig a’Waterlooi ütközetnek. — Mondják, hogy a’ halálra ítéltetett Francis igen gyáván siránkozik börtönében, ’s mindegyre ismétli, hogy ő csupán azért lőtt a’ királynéra, mivel reményié, miszerint szinte olly jó dolga leend majd mint Oxfordnak , ki az őrültek házában ingyenes, ’s csupán zenével és rajzo­lással mulatja magát. Oxford, hallván Francis merénye hírét, ezt jegyzé meg : „Ha engem fölakasztottak volna , úgy most nem történnének többé hasonló me­­rények.“ Egyébiránt Francis gyalázatos tette igen megzavará a’ királyné nyugal­mát, ki, mint látszik, palotáját sem bírja már aggály nélkül elhagyni, attól tart­­ván, hogy a’ gonosz szándékú merény előbb utóbb csakugyan még is sikerülhet. — Grey gr. Izland főkormányzója, súlyos köszvénybaja miatt hivataláról le­mondani szándékozik. — Jun. 20-án esti 10 órakor a’ belga királypár gőzös­en Woolwichba érkezett, honnan azonnal Londonba kocsizott.­ (Vélemény a’kereskedési viszonyokról Ausztriával.) A’ Times jun 21diki száma szerint nincs ország Európában, mellytől Anglia kereskedési viszonyai javítását inkább várhatná, mint Ausztriától. A’ birodalm legfontosb részeiből buz­galommal közelitnek a’kormány politikájához a’ földbirtokosok, melly politika lé­nyegileg erősbű­lt Kübeck bárónak a’ pénzügyi osztályba léptetése által. Álta­­lányosan hiszik, hogy rövid idő alatt két fontos lépést várhatni Ausztriától, elő­ször ugyanis azon vámvonal megsemmitését, melly Magyarországot és Erdélyt Ausztriából elzárja’s teljes átalakitá­st azon vámjegyzéknek, melly jelenleg kül­földi gyárműveket olly szerfölött terheli. Most mindenek előtt az adriai tengeren

Next