Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-04-02 / 26. szám
PEST, vasúm. aprilikán Jelenkor 1843. 1.*11*. szám. F. évi aml. ljétűl junius végéig terjedő évnegyede,s. 1 lé. 30 pengő kr. elő fizetést főleg a' beállandó Országgyűlés miatt elfogad a’ Jelenkor szerkesztősége. FOGLALAT. Magyarország és Erdély: előléptetések; Budapestnek vitái ellen megvédetését tárgyazó pályamunkák ügyében; népkönyvkiadó egyesület; kölcsönös értesítésül 2) a’ politikai vélemények ’s hírlapjaink rendszeresítése Szontagh Gusztávtól; budapesti napló (sok lopás , adat a’ fővárosi magyarodásra, irodalmi újdonság; színházi krónika) Győrmegyei közgyűlés (Győr százados ünnepe, 30 szadok, védvári, debreczen pest fiumei vasút, duna-tiszai csatorna, hadi ’s házi adó, országos pénztár, sz. k. városok ’s megyei körlevelekről intézkedés, kisdedóvó intézet ’stb.) Biharmegyei közgyűlés Hajdukerületi közgyűlés (mezei rendőrség iránti intézkedése helytelenittetikrvényhatósági körlevelekről határzatok) Turóczmegye (nyertes számok a’ szucsányi javára tartott sorsjátékos tánczvigalomban) esztergomi ’s pannonhegyi hírek, komáromi gyárvédegylet, a’ dunamelléki püspökválasztást illető kecskeméti röpiratra.) Spanyolország: Választási eredmény; a’ tengerészminister pörbe idéztetett, Cuba szigeti szorongás ’sat. Anglia: Fölrengés ; Peel ellen ismét egy őrült lépett föl, cambridgei diák verekedés, chinai’s jóreményfoki hírek. Francziaország: a’titkos költségek a’ pairkamrában; chinai szótár készülőben.—Értestő. Magyarország, és Erdély A’ am.m. kir. udv. kamra kebelbeli számvevő hivatalánál megürült számvevő tisztségre Csigaházy Lajos Ingrossistát, ennek helyére ingrossistává Albertfy Ferencz járulnokot, az igy megürült járulnokságra pedig Oeffner Ferencz dijtalanjárulnokot mozditá elő. Budapestnek vitái* ellen megvédését tárgyazó pályamunkák ügyében.—I. Mélt. gr. Andrássy György úr cs. k. kamarás, főispán ’s a’ m. tudós társaság igazg. és tiszt. tagja, 1838. ápr. id. két jutalom-kérdést tűzött ki az akadémia utján, mellyek elseje a’ dunaáradások történetét hazánkban a’ legrégiebb időktől fogva, különös tekintettel Budapestre; másodika Budapest árvíz elleni megvédésének mikép eszközlését tárgyazta. Az elsőhöz 100 és 50 és 30 arany jutalom volt csatolva, a’ munkák viszonyos becséhez teendő osztályzás szerint; a’második rendbeliek legjobbika, 200 darab aranynyal lévén koszoruzandó, ’s az ekkép koszoruzandók a’ jutalomtevő költségein kiadandók is. Bírálókul ns. Pest és Gömör vmegyék, ns. Buda és Pest városok ’s az akadémia részéről három három hozzá értő férfi kéretvén ki, az egésznek kezelése pedig a’ m. tud. társaság titoknoki hivatalára bízatván. — Ezek következtében 1840. martiusig mint határnapig hat pályamunka érkezett, három magyar, három német nyelven ’s azok a’ megbízott bírálók vizsgálatán át menvén, azoknak vegyes küldöttségi ülésben központosított ’s az akadémia elébe végrehajtás végett terjesztett véleménye a’ következőkben tétetik közzé: — Az első, vagyis történeti kérdésre egy külön jutalomfelelet sem érkezvén ’s csak a’ 4ik számú érdekelvén mellesleg annak utolsó ágát, az első rendbeli jutalmak kiadása helyt nem lelhet.—A’ másodikra érkezett munkák egyike sem emelkedik a’ középszerűség fölébe; ’s ámbár az imént említett 4d. számú elméleti részénél’s összeállított adatainál fogva dicséretet érdemel; mivel azonban a’ kérdés csakúgy tekintethetnék megoldottnak, ha a’ javaslati védmódok czélszerűek’s kivihetők volnának, illyenek pedig egy munkában sem találtatnak, az ezen második kérdéshez ragasztott jutalom sem ítéltethetett oda egyiknek is a’pályázók közül.Mivel azonban mind a’ hat iratban együtt, hol egyik hol másik eszme tűnik fel, vagy jobban kiemeltetik, czélirányosnak látszott, hogy a’ vélemények e’ tárgyra leendő fordítása ’s irányzására, a’ jutalomalapitónak erre megajánlott költségein, ’s a’ mennyire az illető pályázók beleegyeznének ,mind a’hat pályairat, tiszteletdíj mellett, úgy a’ vizsgálók véleményei is, nyomtatásban megjelenjenek. Kelt Pesten, a’ m. t. társaság nagygyűlése 6d. ülésében, november 26. 1842. Dr. Schedel Ferencz, titoknok.—H. Összeköttetésben az előbbi jelentéssel felszólíttatnak a’ tisztelt pályázók, hogy május végéig alulirthoz intézendő leveleikben az iránt, belé egyeznek-e munkáik ív szerint 3 arany tiszteletdíj mellett kinyomatásába vagy nem ? nyilatkoznának. A’jeligés levelek az illető szerzők kívánatéhoz képest az akad. kisgyülésében vagy fel fognak bontatni vagy elégettetni, ’s neveik értekezéseik elött kitétetni vagy elhallgattatni. Azon esetre, ha valamellyik pályázó nevét fel nem kívánná fedezni, szerzősége bebizonyítására szükség, hogy a’ kiadásbani megegyezését jelentő levelében munkáját bélyegzőleg jellemezze, ’s a’ tiszteletdíj fölvehetésére egy a’ munkáétól különböző jelszót tűzzön ki, mellynek bevallója a’munka megjelente után alulirtnál az őt illető díjt átveheti. Pesten martius 27. 1843. Dr. Schedel F. titoknok. A népkönyvkiadó egyesület mart. 20 dikán báró Eötvös József elnöklete alatt tartott ülésében , az egyesület által 50 aranynyal jutalmazott Népszerű Természettan czimü pályamunkának 2dik füzete megjelenvén , ezen füzet ára 2 pengő garasra határoztatott, egyszersmind az egész munka megjelenése legföljebb máj.sre tüzeték ki.Ülés folytában választmányi tagokat megválasztattak: Fényes Elek, Kalas Zsig., Kossalkó J., Lángh Ignácz, Lukács Móricz és Peregrini Elek urak. A’ helyettes elnök és jegyzőnek országgyűlésre leendő fölmenetele miatt, egyesületi igazgatóul: Kacskovics Lajos, jegyzőül pedig Stuller Ferencz urak választattak. Jelentés téteték a’ felöl, hogy a’ múlt évi junius 12-ei ülésben kitűzött ezen feladatra: „Készíttessenek apró népszerű elbeszélések, erkölcsi, hazafias , gazdálkodási és közgazdálkodási elvek ’s érzelmek terjesztésére“ — a’ kitűzött határidőre 6 pályamunka érkezett következő jelmondatokkal: 1) Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember, bizonyos vágyást érez szivében, habár sejtetlen is, magán , felebarátján ’s mindenen, a’ mi őt környezi, szüntelen javitni. Gr. Széchenyi István. 2) Jobb a’jó egészség az aranynál. 3) E pur si muove. Csak azért is mozog. 4) Non si male nunc etolimsicerit. Horácz. 5) A’ népet oktatnunk és vezetnünk kell. 6) On pariéra de sa gloire, dans le chaume bien longtemps, on ne fera d’ autre histoire.Beranger. A’jeligés levélkék annak rende szerint lepecsételtetvén őrzésül a’jegyzőnek adattak át,a’ munkák bírálata pedig: Erdélyi, Fényes, Kacskovics, Stuller és Tóth urakra bizaték. Ezek folytában Gorove István ur azon nemes ajánlata, miszerint, ha ezen második pályamunkának kiadatását az egyesület pénzereje meg nem bírná, ő azt a’ maga költségin fogja létrehozni, köszönettel fogadtaték. — A’ pesti ifjúság tánczvigalmából fenmaradt 40 per forintnyi összeg az egyesület pénzalapja növelésére ajánltatván, az ifjúságnak ezen hazafiúi részvétéért az egyesület részéről ezennel köszönet nyilványittatik. Minthogy a’ népkönyvkiadó egyesület a’ múlt országgyűlési ifjúság által alapittatok, az egyesület kötelességének tartja munkálatiról ’s azok eredményeiről a’ jövő országgyűlési ifjúságot is értesíteni, ’s azt az intézet iránt további részvétre felszólítani. Választmányi határzatból Vackor Imre egyes, jegyző. Kölcsönös értesítésül. 2. A politikai vélemények ’s hírlapjaink rendszeresítése. Minden nemzet vagy tesped vagy halad. Ha tesped, helyből nem mozdul ’s teljesen megmarad a’ fenálló a’status-quonál; ha halad, vagy kizárólag az eszmét tartja szemmel, az észjogot ’s az állodalom czélját, figyelemre nem méltatva a’ fenállót, a’ positiv jogon alapuló status-quot ’s a’ társasági állapotokat tisztán, eszmék szerint törekszik szerkeszteni, a’ fenállót felforgatván, vagy pedig az eszme és fenálló követelésit egyiránt méltatva, alkudozások által , tehát békés törvényes után egyenlíti ki az ész- és positív jog egymással szembeszálló ellentételeit. Szükségtelen mondanom, hogy itt a’ három politikai rendszer alapvonalait rajzolom: állandósági, forradalmi és reform rendszerekért, mikre, elvekre ’s végirányaikra nézve minden politikai vélemény osztályozható. Az elsőnek kizáró bélyege az, hogy főleg a’ fenállót tartja szemmel, azért politikai realismus, második az eszmét, miért politikai idealismusnak neveztetik, harmadik a’ fenállót ’s az eszmét egyirárnts ez a’ politikai synthelismus. Minden nemzetnél, hol kifejlett politikai élet és nyilvánosság uralkodik , a’ politikai vélemények, hírlapi lélegeik által, főleg e’ három lényeges szétágazásban mutatkoznak ’s a’két szélsőségek egymásra hatása ’s közvetítésük által, képeztetik a’ közvélemény ’s eszközöltetik a’ haladás. Ki a’politikai mozgalmakat egyoldalú elfogultság nélkül fel akarja fogni, annak azokat ezen egészben át kell pillantania , ezt kívánja a’ polarisalio egyetemes törvénye, mellynek a’ nemzetek kifejlődése, mint mondám, szintúgy alá van vetve, mint a'természeté. De tekintsük ezen rendszereket közelebbrül. Felette fontosak ezek, mivel főszerepet játszanak Európának nemzetei közt ’s nyomaik az újabb történetben mindenütt kitűnők, melly éles felfogásuk nélkül helyesen nem is magyarázható. Ha tespedő nemzet fölébred, mondám, első mozgása megindulás az eszme vezércsillaga felé, a’ politikai idealismus utján. Előre hazafiak kiáltanak réteget, előre a’ haza szent nevében, századokig álomban hevertünk, de végre felderült a’ jog és szabadság napja ! Előre, törhetlen szilárdsággal az akadályokon áthaladva, hogy e’ nemzetre is felviradjanak végre a’ boldogság ’s dicsőség napjai , ’s ezt hallva előre kiált az ábrándozó ifjúság ’s mind azok kikben a’ túlnyomó érzés ’s képzelődés a’ kiábrándulást nehezíti ’s végre azok, kik újításoknál nyerni reméljenek vagy a’ status-quoval akármi oknál fogva elégületlenek. Azonban e’ riadás felveri a’ status-quo embereit. Hoho! kiáltanak ezek, lassan uraim, hiszen ha úgy hanyathomlok minden akadályon áttörtek , felforgatjátok a’ fenállót! ’S a’ természeti jogra mertek hivatkozni? Hiába, mellettünk a’ positiv jog áll, a’törvény, mi az állodalom uralma alatt vagyunk. Egyenlőséget emlegettek ’s hazaszeretet? Ismerjük e’ szavakat. Előbb egyenlőséget a’törvény előtt fogtok követelni, aztán egyenlő politikai jogokat ’s végre egyenlő birtokot, agraria törvényeket. A’ szög kibúvik a’ zsákból, hisz ez meztelen büdös önzés ’s nem hazafiság , vég-elemzésben a’ birtoktalanok harcza birtokosak ellen’s elnyomást csupán azért emlegettek , hogy ellenünk imádhassatok ’s az elnyomottakból elnyomók válhassanak. De elejét vesszük ám a’ patvarkodásnak, egy körömnyit sem engedünk , egy tapodtat sem mozdulunk helyünkből ! ’s e’ beszéd helyeslő éljent nyer a’ beati possidentes részről, az öreg uraktól, kik az újításokat úgy sem kedvelik’s mindazoktól, kik akármelly oknál fogva a’ nagy commoliónak nem baráti. E’ zajongó ifjak ’s öregek, birtoktalanok ’s birtokosak tömege közt, előre lép egy középkorú férfi és szót kér. Micsoda éktelen zajgások s helytelen beszédek ezek , kiált fel, hisz sem egynek sem másnak nincs igaza, mind ketten tulságban vagytok. Ti, folytatja baloldal felé fordulva beszédét, haladni akartok’s ez helyes , ezt kívánja emberi rendeltetésünk , magam is azt akarom és pedig olly sebesen és olly messze, amint ez csak békés törvényes uton eszközölhető, de ézen azért nem hanyatkomlok az akadályokon áttörve .