Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-04-13 / 29. szám
nem lehetne például hozni a’ kir. városok kérdését, melly felett irt czikkeiket a’ hirlapisták úgy vezérszavazzák, mintha nemzetünk „lenni vagy nem lenni“je épen e’ tárgytól függne. Én csekély belátásommal hajlandó volnék hinni, hogy ha átalakulásunkat a’hirlapisták vezérlendik, ha mi csakugyan megérjük , és az átalakulás utáni Te Deumon jelen leszünk, nehezen találandjuk ottan többé kardosan a’ szabad kir. városi elemet, melly földünk hátáról épen úgy letünendett, mikép a’ czéhek ’s többi szabadalmas polgári állapotok is feledésbe sülyednek. Vagy azt gondolja nyájas olvasóm, hogy a’ hirlapisták átalakulást vivandottak ki, mellynek nincs elvei közt a’ törvény előtti egyformaság? Vagy a’ hirlapisták átalakulván ’s a’ törvényelőtti egyformaságot is behozván in statu quo fogják hagyni ama jurisdictionalis zagyvalékot, melly mellett közönséges tehetségű ügyvédnek egész lista kell, miszerint eltalálja: várjon hova kell keresetet, hova apellatióját benyújtani—és melly jurisdictionalis zagyvalék nem egyéb mint különböztetéseket, szertehozásokat, szerteértéseket hizlaló természet-ellenes beteg állapot ? Nem, nem, uraim! mi még a’ szabadelmüség kezéből is kecsegtetőbb képet várunk az uj alakról, mellybe nemzetünk jövőjét átalakítva képzeljük ; annál inkább a’ hirlapistákéból, kik amazok elitjeiből képesültek. Ha mi szegény ellensulyisták hivatva tudnék magunkat arra, hogy Magyarországban a’ mozgalmat tüzeljük, mi nemcsak a’ kir. városok kérdésének, hanem az egész jurisdictionalis zagyvaléknak egyszerre véget vetni igyekeznénk’s pedig úgy, és a’ képen, hogy egyszerre ’s egy vágással olly törvényt is alkotnánk, melly része lenne az uj alaknak, mellybe átváltozni átalakulni óhajtanánk, p. o. igy. Átalakulási Codex első fejezet. Hazánk testére nézve: bevezetés. Alapul vévén a’ törvény előlli egyformaságot határoztuk: 1. §. Az ország és a’ hozzákapcsolt részek mindenhatóságai commassáltatnak. 2. §. Az ország igy commassált egész teste ötven mértföldes kerületekre osztatik. 3. §. Minden kerület határvonalain a’ nemzet magának négy hold földet elsajátít. 4. §. E’ földre nézve minden birtokos közadó útján kármentesittetik. 5. §. E’ földet a’ kerületi lakosság tartozik felárkolni ’s fával beültetni. 6. §. E’ törvény kihirdettetése után tiz év múlva a’ melly helységnek lakossága trágyáját elégeti v. hévízi országutra kihordatja, annak bírója , bár szolga vagy nem szolga------de talán a’ 25 pálczát mi is kihagynék. Illy czikkelyek természetesen a’haza uj alakjáról adnának képet,’s tán kecsegtetőbbek volnának, mint ama czifra generálisok, mikben a' P. H. szerk. híveit az enyészet mélysége fölött késfoknyi padlón sétáltatja, vagy mint törlesztő politikátok, mellynek végczéljánál nincs más alak, mint egy letarolt mező , mellyen követeléseitekkel egyedül állótok. Illy czikk vonzaná az igaz népbarátot, mert benne a’népboldogulási elem szűzen és minden kaján felpislogó vágytól menten áll; vonzaná a’ nemzetiség barátját, mert a’ székes városok és kerületi gyűléshelyek mindannyi tűzpontok, mikből a’ nemzetiség terjedése kimegy ; vonzaná a’ befolyással biró urakat, kik uj mezőt uj kört nyernének reményeik számára; vonzaná a’ nemzeti gazdálat barátját, mert ha illy után száz millió fát gyökeresitnénk 25 év múlva, mindenegy fát csak ezüst húszasra becsülvén, száz millió húszassal gyarapitanák a’nemzeti gazdaság tőkéjét; vonzaná a’ népnevelés a’ haladás és javítások igaz barátját; mert a’ haladás és javítások eszméjét ’s világos példáját egyszerre ’s a’ legnagyobb felszínre terjesztené el; vonzaná a’jurisdictionalis morálnak barátit, mert ez úton legtöbb undokság és petrificált szenny ’s örökre begyökeresitett baj mozdulna egyszerre helyéből; vonzaná az emberiség barátját is; mert az emberiség érzelme hős árnyékban pihenve képzelné a’ munkás embert ’s barmot, ki most nyár-hőségben tikkadva vonól égető sugarak és pogány legyek csípései között rongyos szekerének silány árnyékába. Maga hazánknak újjászületett földje ünnepi örömmel hozná áldásit, s a’legzöldebb mosollyal fogadna köbelére titeket, jó fiait. Merész eszméket diktálok?Merész eszmék jól állnak mozgalom embereinek, csak c’ tulajdonokkal bírjanak, hogy barátinkat örvendeztessék; nem barátinkat kecsegtessék; ellenink által pedig meg ne gunyoltassanak. Mi szegény emberei a’ megfontolásnak mosolyogva „csücsülnénk“ az illető asztalhoz ’s azt mondanék: fellegvár, fellegvár! de jó, de jó. Terjeszszen a’szikra az átalakulás eszméjéről tiszta fogalmat, ’s legyen jelensége annak, hogy ébren vagyunk. Jablanczy. ( Szatmár megye múlt dec. közgyűléséről)• Szatmármegye többnyire dec. gyűlésén szokta ősi alkotványát megmenteni mond egy lapirónk. Igaz nekünk többek közt már két decemberi gyűlésünk vala históriai nevezetességű, az utóbbiról ólmosbotok diadalmát meg is énekelték a’ muzák, minek egy kis hatása csak még is vala. Az ügy a’személyek bár ledorongolva, egykor talán ismét felifjodnak. De nem igy amaz előbbi sokkal szomorúbb emlékű decemberi csillaggyűlés, mellyhez annyi fájdalom annyi orsz.sérv vala csatolva, egy tömeg (bortól) kábult nép iszonyú rivalgási közt két férfiút láttunk állani órahosszant szóhoz nem juthatólag,... egyik a’követ, az eszféra, ki többé nincs, elhunytál a’ haza megkönyezé, a’ másik derék férfiú, ki most idegen földön senyved betegen... elvégre szóhoz jutának de hasztalan beszélnek a’ nyers tömeghez olly üdvösen az örök megváltás felöl, a’ követ elvéhez hű, melly mellett küldött részéről olly buzgón vitt az orsz.gyűlésen — ott áll most elhagyottan ’s elkeseredve vitatkozik, kér és rimánykodik : lenne hü és következetes a’ megye magához .. hasztalan .... kimondatik a’ végzés ,,a’ követnek revocalni kell az örök megváltás mellett eddig tett nyilatkozatát... és utána feláll az ősz, egy halvány kép , sima fején alig néhány öszfürt, mintha egy halott jöne föl a’ sírból, képén semmi emberi szenvedély — minden földi salaktól megtisztulva áll mint valamellyégi fény még egyszer szóhoz jutandó — és a felek lecsendesültek , — de mit mondok felek? — hiszen ő alig 3 szólótul pártoltatva felekezet nélkül áll — igen neki most semmi felekezete nem vala — lecsendesül a’ néptömeg — jön siri csend — és mintha sírból csöndülne meg egy ezüsthang , elmondja az ősz búcsúszavát — lemond a’követségről, egy irományt vesz ki kebléből mintha vele minden földi örömét keblének kitépte volna — és átnyújtja. Az iromány követtársával Eötvös Mihállyal együtti lemondás vala!! — ama mennyei beszéd hatása mondhatatlan vala — megrázkódtatja a’zöld asztalnál ülőket, láttunk sápadt képeket elérzékenyülve kényezni, az elnök is kendőjével fedi képét ’s könyezett, és látnátok most mikint az egész terem két rimánykodik, és a’ nyers tömeg is ordít és rival „ne mondjon le, nem fogadjuk el“ és mintha az ősz ajkain a’ szó elhalt volna, áll mintegy érezszobor, mint egy élő halott!! semmi kérés őt nem indíthatta meg többé ,sohű maradt magához, mind végiglen* utoljára szól az elnök „ha nem ösmerném e’ férfiú szilárd és tántoríthatatlan jellemét, én is a’ megye egyetemével kérném ’s rimánykodnám —de már mind hasztalan — a’ gyűlés eloszlott — a’ szelíd ősz körülöveztetik kérők és rimánykodóktól, kiket azelőtt meg nem indithata, most egy férfiú közelit hozzá, keményen dörgél félre tőle, nem látok itt hozzá méltót, ki őt kivezethetné és körülkarolva távozott vele, a’ még mindig élő halottnak látszó ősz férfiúval, a’ férfiú bajnok, ki mint előbb mondok, egyedül állott és vívott vele, e’ férfiú b. Wesselényi Miklós—igy lépett le Kölcsey Ferencz követi pályájáról , hol még olly üdvösen munkálkodhatott, volna. Kilencz év múlva ugyan decemberi gyűlésen ugyanazon vezér által ismét egy nyers tömeg ólmos botokkal megrakva vitetik a’ tanácskozási terembe , és az isméretes 12 pont ledorongoltatik, — és most a’vezér másodszor menté meg az úgynevezett ,,ősi nemesi alkotványt.‘ Midőn most a’ közelebbi decemberi gyűlésről vázlatot adok, e’ két emlék ujula meg előttem , pedig most a’ gyűlés olly néptelen és puszta volt mikint Mohács tere, — semmi inger semmi nesz. A’tanácskozás szokott formaságok után megkezdetvén , a’tárgyak érdeke mellett alig egypár hang: kisgyűlési jegyzőkönyv felsőbb rendeletek felolvasta után b. Vécsey Miklós főispán mint kir. biztos a’ Szamos-szabályozásról tudósitá a’ Rdekel, közölvén a’ szabályozási tervet, e'tárgynál egy kis élénkség, mintha mi is élnénk , vagy akarnánk élni ezentúl. Két nevezetes hajózható vize van e’ megyének ,Tisza és Szamos idővel szabályozva mennyi élet, mennyi mozgás eszköze, milly élénk kereskedés nyílnék rajtok egykor,ha a’ jó közkereskedési tárgy lenne, most pedig kereskedés nélkül feneketlen sarakhoz vagyunk lebilincselve, lefontolva ezután jöttek a’ megyei levelek, Veszprém levele Zsoldos Ignácz kézikönyvével szívesen fogadtatott. Zalának az illyr pánszláv mozgalmakról írott levelére mi is alkotványos érzéssel panaszolánk fel, ismét Zalának gyászlevele fájdalmas részvéttel fogadtatott. —Mennyi a’ dec. közgyűlésről az azóta történtekről jövő számban. Zala-Egerszegi közgyűlés. April 3 — 5-ig. Nem kezdjük közlésünket jeremiádokon , mert tudjuk hogy a’ t. olvasó közönség feszült figyelemmel várja , mi történt azon lelkes megyében, melly magát municipalis tekintetben már átalakulásunk korszaka elött az elsők közé fölküzdötte ? mi sors jutott itt a’ kenyértöréskor a’legéletbevágóbb kérdések egyikének, a’ házi - adó ügyének? Ki kell mondanunk az egész nemes haza színe előtt, hogy az nem ugyan systematice, hanem amúgy szokás szerint megbukott. Megbuktatta pedig, a kedvencz kifejezés szerint—az úgy nevezett nyers erő, vagy ha inkább tetszik, a’magasztalt ősnépgyűlés megtestesült mása, a’ nos universitásnak köznemesi osztálya. Fölül volt ezren a’ fölizgatott köznemesség száma; fölizgatottnak mondjuk, mert izgatások csakugyan történtek,nem csoda tehát ha a’ nemfizetésre buzdítok győzedelmet arattak. Fölösleg volt itten minden ékesszólás, fölösleg egyik táblabiránknak mint protestansnak egyedül hitsorsosihoz intézett buzdítása , mert habár előadása szerint szüntelen igazság után sóvárogis felekezete, ezen egy esetben nem látott igazságot. Egyébiránt akár a’ köznemességet kormányzó egyedeknek akár pedig annak tulajdonitsuk, hogy a’ jelen esetben csupán a’ maga erszényére támaszkodhatott — jóllehet némellyek, mint a’következés megmutatta, rejtett öldöklő fegyverekkel is voltak ellátva, — minden szónoklatot nevezetesb kitörések nélkül kihallgatott, mert egy bizonyos szónokot is egyedül azért akasztott meg beszédében , mivel épen délre harangoztak , de egész illedelemmel, ’s pedig két ízben kijelentette hogy imádkozni akar. — Megbukott tehát a’ legkorszerűbb kérdések egyike Elnök első alispánunk kimondotta — talán éltében — a’legfájdalmasb határozatát a’ nevezett többségnek; — kimondotta a’ „nem fizetünk'' varázserejü jelszavát a’ „Balaton mente hires nem lesz paraszt a’nemes"nek;de letűnt egyuttal Zalának fénycsillaga is,mert [habár diplomatice nem mondhatjuk is, aligha nem vesztettük el a’ köz életbül századunk nagy férfiját, kiben egész magyar haza méltán büszkélkedik. Megállapittatván a’ semmiltsem fizetés elve, a' köznemesség a’többi tárgyat figyelemre sem méltatva , seregesen haza tódult. Mind ezek f.héskén a’ szabad ég alatt tartott közgyűlés alkalmával történtek. Másnap a’ választmányi vélemény nyomán az ösiség, majorátusok és incapacitás eltöröltettek, az országosházi adó is, a’mennyire majd mások fizetik, a’ kimondott elvhez híven —elfogadtatott íveket tölthetnénk ezen gyűlés folytáról, kivált azon classicus előadásokról, melylyekkel lelkes Deák Ferenczünk a’ honi ipar és kereskedés tárgyában köztanácskozásunkat elősegítette. Valóban bámul a’ hallgató ’s a’teremtőnek buzgó imádására gerjed, ki mindenhatóságának erejét illy egyes teremtvényébe öntött isteni szikrájával egész mértékben érezteti. De ezeket ez úttal elmellőzzük , mert egy borzasztó eset áll elöttünk , mellynek hallására minden jobb érzésű kebel elrémül: azon osztályfelekezet egy része, a melly jelen municipalis rendszerünknél fogva a’ legéletbevágóbb kérdések eldöntésében is túl—nyomóssággal bir,a’ köznemesség közül mintegy 35ten Kehidán Deák Ferencz ur birtokán keresztülutazván, a’ ,,nem adózunk aegisze alatt elsőben tüzes taplókat szórtak szét, és a’ tisztelt ur lakházára irányozva több lövést tettek; az örök által ütött lármára a’ helység békés adózó lakosi öszszeseregelvén, midőn ezen hallatlan vétkes kicsapongásokat meggátolni törekednének, a’ nemesség közükbe tüzelt, és egy adózót keresztüllött erre a’ lakosok rajtuk erőt vevén, minthogy többen is megsebesittettek, közülök ötöt letartóztattak A’választmányi jelentés olvasásakor f. hódikén lepte meg a’ Béket ezen borzasztó hir, melly olly méltó ingerültséget szüle, hogy a’ lecsilapitás egyedül azon nagy férfiúnak sikerülhete, kit ezen rémitő eset legközelebbrül érdekelt. A’ szoros nyomozások már megrendeltetvék, mellyek eredményérül majd annak idejében. Küvösválasztási gyűlésünk f. hó 2 -re van kitűzve, de kik lesznek követeink ? a’ kétes jövendőt nagy homály födi — Csanáilügyei követutasitó gyűlés. Mart. hóban tartatott közgyűlésen mindenek előtt tárgyalás alá vétetett az országgyűlési utasítás tervezésére megbízott választmány munkálata, mellybűl a’jegyzőkönyv számai során köv. utasítások ’s határozatok keletkeztek : I) (Vasutak, csatornák ’s nemzeti bank) Pestmegyének a’ dunabalpark egy pest-debreczeni vasút, Soprony megye ’s városnak a’ bécs-trieszti vasút, Tolnának színtérről, úgy az előbbi, és pest-fiumei vasútról, ’s egy nemzeti bankról értekező leveleik tárgyaltatván, mindazok a’bécs-trieszti kivételével, elökelőleg pedig a’pest-fiumei ’s debreczeni,nemkülönben Szerém levele a’ duna-szávai csatorna iránt pártoltatnak; nehogy azonban a’fejledező nemzeti szorgalom’s ipar elnyomatását eszközöljék, minden, magányosak vagy ollyanokból álló társaságok nyerészkedéseiktől mentté tétetve, közállomány költségűi építtessenek, nemzeti bank lé- 144