Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-24 / 76. szám

XL­VI. orsz. ülés dm. főRRnél sept. 16. i d­. e. 10 órakor. Tárgyalatom a’ Kir. és Rknek a gör. nem egyesültek vallási ügyében kelt üzenete’s az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat. A’ törvényjavaslat 1 fő szakasza arról szól, hogy a’ vallásos reversalisok, vagy is a’ születendő gyermekek melly vallásban nevelteté­sük iránti köteleztetések múltra nézve is érvénytelenek ’s azok tekintetéből akár ebből eredt és még függőben levő akár még támasztható mindennemű vallásbeli köve­telés teljesen és tökéletesen megszüntetik. E’ törvény­javaslatot, karloviczi érsekörnya a’ görögnem egyes, vallásfelekezet magyarországi állásának törvényi és tör­­t­én­eti adatokkal gazdag előadása után a’­­ fö­k ke­gyességébe ajánlván a’ többség rövid nyilatkozatok után a’ reversalisok iránt minap kifejtett nézeteinél fogva a’ törvényjavaslat ellen szavazott. A’ törv.javaslat 2ik­ára nézve, melly az átmenetről szól, az átmenetei följelen­tését’s ünnepélyét illetőleg ugyanazon törvényjavaslat állapíttatott meg, mi az evang. és katholikusok átme­nete iránt förendileg inditványoztatván a’ KKnak és Ék­nek hozzájárulás végett megküldetett, azon módosítás­sal azonban,hogy miután a’ gör. n.egyesültek valláselve szinte tiltja az átmeneteit, e’tekintetben a’ katoliku­sokra nézve felállított szabályok a’ gör.nem egys.szin­te alkalmaztassanak. A’KK. és RK által ajánlott törv.­­javaslat­aik szakaszának tartalma, hogy a’ gör.n.e. val­láson levők polgári, vallási ’s egyházi viszonyaikra néz­­ve egyéb törvényesített vallásbeliek irányában a teljes egyenlőség és viszonyosság szolgáljon sinór mértékül.A’ teljes egyenlőség s viszonyosság baráti szót emeltek a’ törv.jav. mellett ’s mutogatták , hogy a’ fölldi tábla a viszonyosság és egyenlőség alkalmazását olly különö­sen , csudálatosan ’s megfoghatatlanul kezeli, hogy kö­vetkezetességének misteriumát senki sem értheti; a’ föbség azonban általányos és mindenfelé csavarhatónak mondván a’ KK. és RR. általa’ vallásbeli egyenlőség ’s viszonyosság iránt tervezett törvényjavaslatot, ellene szavazott, köv. a’gör. n.e. vallásuak ügyében kineve­zendő orsz. választó iránti javaslat, karloviczi érsek­i iaga szinte egy óráig tartott beszédben választmány he­lyett más után javaslá a’görög n.e. dolgait rendbehozni, melly javaslat azonban egészen uj lévén a’ m. fő­k e­­lőtt tárgyaltatásul a’ köv. orsz.ülésre tűzetett ki. XL­VI. orsz. ülés d­­. Ki. és RRnél sept. Jpän d. e. II órakor folytattatván a’ bűnt. törv.könyv tárgyalása, a’ börtönrendszerről, ha a’börtöni lelké­szek fizetése iránti pár szóváltást kivesszük,szinte min­den észrevétel nélkül elfogadtatott a’ két szerkezet. LVIII. ker. ülés sept. sokán d.e. 8 Vs óra­kor. Elnökök: gr. Ráday és Várkonyi; jegyző: Paló­­czy. A’ Kir. és­őknek a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ m. fölkhez küldendő kik üzenete vétetett tárgyalás alá ’s a­ jegyzői szerkezet módosítása után megállap .’ttatott, az országházépités iránt hozott kerületi határozat jegyzői szerkezete hitelesíttetett. — Mi meg­történvén a’kerület d.e. 11 órakor orsz. üléssé alakul­ván a’ börtönrendszer-tárgyalás folytattatott. A’ kerül. szerkezeten azon változtatás történt, hogy rabjaira néz­ve a’Jászság a budai kerül.börtönnél hagyatván,Kiskun­­ság a’ szegedi kerül, börtönhez soroltatott. Szabolcs pedig a’ Váradi kerül, börtönhez tétetett a’ börtöni tisz­teket ajánlhatás jogával felruházva. Ülés végén kir. sze­­mélynök ö­nmga tudatván, hogy holnap fels. királynénk születésnapja fog ünnepeltetni, annak megülléseül a’ Kirat és RRet a’ d.e. 10 órakor a’paroch.templomban tartandó sz. misére meghivá. XLVII. orsz. ülés a m.fo­knél sept. II. Mielőtt ezen ülés leírásához fognánk, szükség a’ karlo­viczi érsek e m múlt ülésben tartott beszédének vázlatát adni. Mert csak egy leend érthető, miért nem egyeztek a’ m. fork a’ t. KK és RR. üzenetének azon utolsó pont­jában, mellyben a’ gör. n. e. vallásu plébánusok illendő ellátásáról, a’papi növendékházak és kolostorok elren­dezéséről, a’ g. nem e. vallásbeliek pénzalapjának mi módon lehető legjobb kezeléséről ’s az alapítványok rendeltetéséhez képest mi módon lehető legczélszerűbb haszonra fordításáról adandó véleményes tudósítás vé­gett választmány neveztetése javasoltatik. A’ választ­mánynak egyszersmind kötelessége lenne,a’g.n. e. egy­házi rend meghallgatása mellett javaslatot tenni a’régi Iulianum kalendáriumnak megszüntetése 's a’ gregoria­­numnak előbbi helyére iktatása iránt. Erre nézve karlo­viczi érsek m mga nyilatkozásának summája ez. Nem ta­gadhatni ugyan, miképp az üzenet utolsó pontjában fog­lalt tárgyak minden tekintetben nagy figyelmet igényel­nek ; de más részről az igaz, hogy ezek elintézése a’ ke­leti egyház szabályai, kiváltságai, patriarchalis jogai, ’s fenálló rendeletei szerint az érsek és püspökök, vagy az 403 fi érsek és segédjei vagy végre az egyházi renddel együtt a’ nemzet jogai közé tartozik, vagy az 1­791: 2­7. t. ez. erejénél fogva ő felségét illeti. Kívánok tehát az üzenet­ben érintett tárgyakról némi felvilágosításul egyenként szólani. a­ Mi a’népnek a’lelkészektől függő erkölcsi nevelését illeti, igaz ugyan, mikép az nem legjobb álla­potban van, ollyan részban azonban még sincs, hogy orsz. választmány nélkül orvosolni ne lehessen; sőt an­nyit mondhatok , hogy a’ népes papság neveltetése azon eszközökhöz képest, mellyekkel ed­­dig elő bírtunk ’s más gazdag alapítványokkal ellátott vallásfelekezetekhez mérve jobb nem is lehet, mert két gymnasiumon, két tanítókat képező ’s 4. hitvallástanitó intézeten kívül, ifjaink neveltetésére nincsenek főbb is­koláink. Általányos szegénységünk daczára teszünk u­­gyan a’mit tehetünk. Több mármint 20 éve, hogy a’ szerémi és bácsi egyházmegyében senki fel nem szentel­tetik lelkésznek, ki legalább 6 iskolát nem végzett, sőt többen a’ bölcseség és hazai jogtanon is keresztül szok­tak menni, így van ez darab idő óta Bánságban is, ki­­vévén azonban a’ hegyes vidékeket, mint szinte az ara­di, pakráczi ’s károlyvárosi megyéket, hol a’köz­önség miatt felsőbb tudományokra nem taníthatják a’ szülők gyermekeiket. A’ budai kis papok többnyire Karlovicz­­ban képeztetnek, a’ népnevelés tehát nem annyira értel­mes lelkészek, hiánya miatt mint inkább a’ miatt rang, hogy a’ lelkészek kik többnyire családos emberek lévén csekély fizetésükkel ki nem jöhetnek, híveik képezésére szentelendő idejűket kenyérkeresésre kénytelenek for­dítani. Egyébiránt, hogy intézkedésink korán sem ele­gendők alkalmas lelkipásztorokat képezni, ezt legjobban fogják tudni a’ n. m. egyházi elöljárók, mert nem elég csak tanítani, hanem nevelni is kell a’ jövendő lelkészt, már pedig ez nálunk nem történhetik, miután papságra készülő ifjaink, nem papnövendékházakban szigorú fel­­ügyelés alatt, hanem magokra hagyatva a’ városban szerteszét laknak. Ennélfogva e’részben legsürgetőbb szükségnek látom papnevelőházakat felállítani. Mire­­nézve röviden bátorkodom pár szót szólani. b) Ha jól fogom fel a’t. kir.és ők a’ kinevezendő orsz. választm. által papi növendékházaink elrendezését akarnák eszkö­zölni, igen de rendezni ott lehet, hol már rendezetlen valami létezik, már pedig nekünk sem rendezett sem rendezetlen papnevelőházaink nincsenek. Egyébiránt illőleg méltányolván a’ tek. KK. és RR. e’ részbe­li szívességét, nem lehet meg nem jegyeznem , mikép nem nagy dicsőségünkre válnék az nekünk, ha papi nö­­vendékházaink lévén, azokat rendezni nem tudnók vagy nem akarnók. Midőn Isten kegyelméből, fejedelmem jó­voltából érseki székemre ültettetém, többek közt azt is föltettem magamban hogy a’ r. katholikusokéhoz ha­sonló papnevelőintézet, állítására fogok törekedni. Melly törekvésemben ha Isten éltet’s megáld, fejdelmem meg­egyezik én segéd hív püspökeimnek, kikben teljes bizo­dalmat helyzeki, közremunkálásával 3 év alatt ezélt ér­ni reménytek, és így lesz jól rendezett papnevelőinté­­zetünk, mielőtt az orsz. választmányé’ részbeni javas­latát a’jövő orsz.gyűlésnek be fogná mutatni. Egyébi­ránt hogy a’ papnevelőházak rendezése kiváltságunk, egyházi szabályink’s a’ magyarázó kir. válasz (rescrip­­tum declaratorium) erejénél fogva épen maradván az 1791. 2­7. t. ez. alapuló felségi jog az, én és püspökeim joga és kötelessége, úgy hiszem senki sem fogja kétség­be vonni, a’ honnan e’ részben nincs helye az orsz. vá­lasztmánynak, sőt épen fölösleges volna. c) A’ kolosto­rok rendezése vagy a’ fegyelmet vagy a’ jövedelmet il­letőleg történhetnék, úgy de ez mindkettő az érseki és püspöki jogok közé tartozik. A’ kolostori fegyelmet fen­­tartják az illető megyebeli püspökök, a’ jövedelemre ü­­gyelnek a’ prépostok szerzetes híveikkel, a’ számadást viszi a’ helytartó Oscarius­ mit a’ prépost híveivel e­­gyütt megvizsgál, aztán a’ megyei püspöki szék­ek­be terjeszti, onnan pedig az érseki székhez vitetik, végre időről időre ő felségének is felterjesztetik, miként azt legközelebb nm. gr. Széchen, midőn gyűlésünknél mint kir. biztos működött, tapasztalta. És mindezek a’ re­­scriptum declaratorium 46. 47. 48. és 49. §sai és az 1791. 2­7. t. sz. értelmében történnek ’s így ez sem lehet tárgya az orsz. választmány munkálkodásának. d) Most szólók alapitványinkról ’s ezek kezeléséről. Pénzalap­jaink kétfélék 1) az úgynevezett elidegenithetlen nemze­ti pénzalap és 2) egyházi pénzalap. Mind­kettőt kezeli az érsek és vele 3 nemzeti képviselő az egyházi, katonai és polgári osztályból a P rescriptum declaratorium 8, 9, 10§ai értelmében. Ezen alapítványi tőkepénzek részint közönségeknek, részint magányosoknak adatnak kamat­ra, mégpedig az első rendű alapítványi tőkék az érsek és a’ nemzeti képviselők által úgy adatnak ki, hogy az­tán csak tudomásul terjesztetnek föl a’ kik rendbeliek pedig kir. számvevői vizsgálat után csak legfelsőbb en­gedelem mellett kölcsönöztethetnek az érsek és nemze­ti képviselők megegyezésével. A’ kiadott tőkepénzek kamatostul első helyre tábláztatnak, és a’ számadást az érsek és nemzeti képviselők évenkint a’ m. k. h tanács elé terjesztik, hol az a’ magyar erdélyi számvevőhivatal által megvizsgáltatik. A’ pénzkezelés mindegyik ága legfelsőbb utasítás szerint történik, maga a’ pénztárötös zár alatt tartatik, az 5dik kulcs az érseki titoknoknál áll, ki egyszersmind jegyzője az érseki széknek és tollvivő­­je az alapítványi pénzkezelésnek. A’ pénzalapot semmi kezelési költség nem terheli, mert az illető kezelők kö­zül fáradságáért senki sem­ fizettetik; ha némi csorbu­lást szenved a’pénzalap, ennek nem kezelési hanyag­ság, hanem a’kamatok rendes fizetésének elhanyago­lása az oka, egyébiránt az ujabbi kezelésmód a’ bajon is segített már,v. segíteni fog, mennyiben az illy késedelmes fizetőknek a’töke felmondalik. Hátra van még, hogy az alapítványok rendeltetéséhez képesti használásáról szóljak e’kétrendbeli pénzalapnak. Az Iső rendű pénz­alap elidegenithetlen ’s eddig elő más rendeltetése nem volt, mint hogy legfelső rendeletek szerint kamatjából a vagyontalanabb püspökmegyék sz. székeinek jegyzői és ügyészei fizettettek. A’ kamatok innen fenmaradó ré­sze mint szinte az érseki és püspöki tömeg a’ tökéhez csatoltatik. E’ pénzalapot ö fels. mint kegy. nyilatkoz­tasd , a’nemz. javára gyarapítani kívánván, azért nem fordiltatja még eddig elé semmi különös czélra , mert ez a’ pénzérték-leszállításkor igen nagyon megfogyatko­zott. Egyébiránt miután a’ t. kir. és ők is sürgetik de a nép is kívánja már egyszer a’ pénzalap hasznát látni és érezni, nem kételkedem, hogy e fels. e’részben is mi­­nél elöbb eleget ne tegyen a’ közkívánatnak.A’ 2ik rendű pénzalap l.i. az egyházi egy részben rendeltetéséhez képest a’ papi intézetek fentartásául szolgál, másrész­ben a’ tökéhez csatoltatik; az előbb említett papi növen­dékház felállítása legalább is 4 év alatt mind a’két pénz­alap jövedelmét elnyeli, azután pedig normális iskolák, tanítókat képző intézetek’s egyházi könyvnyomó-inté­­zet felállítása’s a’lelkipásztorok fizetésének javítása igényli a’ jövedelmet, mikre mint szinte egyéb egyhá­zunkat ’s népünket nyomó szükségink födözésére távol­ról sem lesznek elegendők a’ kérdéses pénzalapok jö­vedelmei. Ám ebbböl áll e’ pénzalapoknak rendeltetésük­höz képest lehető legczélszerűbb haszonra fordítása , mire nézve úgy hiszem , nincs szükség orsz. választ­mányra, hanem a’ törvényben gyökerező k. jóváhagyás mellett tartandó rendes nemzeti gyűlésre ’s püspöki zsi­natra. Az volna még hátra, hogy az orsz.választm.a’g.n. e. vallásu lakosok’s tettleg fenálló parochiák számát e­­zek dotatioját és az egyh. jövedelmek forrásit kitanulja. Mindezeket a fels. ’s a’nm. kormányszék is jól tudják, de ha nem tudnák, orsz. választmányi működés nélkül 3 hónap alatt könnyen végére lehetne járni a’ megyés püspökök által, mert a’ protopresbyterek által össze­írás évenkint történvén , az az illető megyés püspök­nek felterjesztetik. Az egyházi jövedelmek forrása ma­ga a’ nép, melly a’ parochiát építi, és a’ szükséges dol­gokkal , menyire tőle telik ellátja, egyébiránt nyomo­rult pénztárukat két vagy több helységbeli elöljáró, a’ lelkész, consistorium, földes urak ’s néha a’ megyei tisztviselők befolyásával felsőbb utasítás szerint keze­lik. Itt meg nem állhatom, hogy egész alázattal meg ne említsem , mikép a’ t. kir. és ők a’ szegény népen sok­kal többet fogtak volna segíteni, ha kezdeményi joguk­nál fogva szerencsére az talált volna eszékbe jutni, hogy olly törvényt javasoljanak, miszerint az illető uradal­­mak k­ieleztessenek alattvalóikat templommal, isko­lákkal , parochiákkal ellátni ’s a’ tanítók és lelkészek fizetését, hanem egészen, legalább egy részben visel­ni , mi orsz. választmány nélkül is megtörténhetnek. Már ha az orsz. választmánynak ’s vele vagy nélküle a’ nép­nek küldöttei által a’ fenforgó kérdések tárgyalása végett csakugyan össze kellene jőni, én e’ végre Temesvárt két oknál fogva nem tartom alkalmasnak is mert a’ kö­zépponttul legalább is 10 fogatra esik; 2) mert az ér­seki levéltár, melly a’munkálathoz szükséges adato­kat szolgáltathatná nem lenne az orsz. választmány ke­ze ügyében. E’ végre középponti helyzeténél ’s érseki székénél fogva legalkalmasb volna Karlovicz, vagy ha ez valami oknál fogva nem tetszenék, az ettől alig egy mérföldre eső Újvidék. Mi a’ nép küldötteinek vagy is a kihallgatandó tanuk számát illeti, ezt már a’ reserip. declaratorium jól meghatározta , és e’ szám szaporítása azonkívül, hogy a’ különböző osztályok számának e­­gyensulyát megzavarná, csak a’ szegény nyomorult népnek válnék terhére. (Folytatjuk.)

Next