Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-24 / 76. szám
XLVI. orsz. ülés dm. főRRnél sept. 16. i d. e. 10 órakor. Tárgyalatom a’ Kir. és Rknek a gör. nem egyesültek vallási ügyében kelt üzenete’s az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat. A’ törvényjavaslat 1 fő szakasza arról szól, hogy a’ vallásos reversalisok, vagy is a’ születendő gyermekek melly vallásban neveltetésük iránti köteleztetések múltra nézve is érvénytelenek ’s azok tekintetéből akár ebből eredt és még függőben levő akár még támasztható mindennemű vallásbeli követelés teljesen és tökéletesen megszüntetik. E’ törvényjavaslatot, karloviczi érsekörnya a’ görögnem egyes, vallásfelekezet magyarországi állásának törvényi és történeti adatokkal gazdag előadása után a’ fök kegyességébe ajánlván a’ többség rövid nyilatkozatok után a’ reversalisok iránt minap kifejtett nézeteinél fogva a’ törvényjavaslat ellen szavazott. A’ törv.javaslat 2ikára nézve, melly az átmenetről szól, az átmenetei följelentését’s ünnepélyét illetőleg ugyanazon törvényjavaslat állapíttatott meg, mi az evang. és katholikusok átmenete iránt förendileg inditványoztatván a’ KKnak és Éknek hozzájárulás végett megküldetett, azon módosítással azonban,hogy miután a’ gör. n.egyesültek valláselve szinte tiltja az átmeneteit, e’tekintetben a’ katolikusokra nézve felállított szabályok a’ gör.nem egys.szinte alkalmaztassanak. A’KK. és RK által ajánlott törv.javaslataik szakaszának tartalma, hogy a’ gör.n.e. valláson levők polgári, vallási ’s egyházi viszonyaikra nézve egyéb törvényesített vallásbeliek irányában a teljes egyenlőség és viszonyosság szolgáljon sinór mértékül.A’ teljes egyenlőség s viszonyosság baráti szót emeltek a’ törv.jav. mellett ’s mutogatták , hogy a’ fölldi tábla a viszonyosság és egyenlőség alkalmazását olly különösen , csudálatosan ’s megfoghatatlanul kezeli, hogy következetességének misteriumát senki sem értheti; a’ föbség azonban általányos és mindenfelé csavarhatónak mondván a’ KK. és RR. általa’ vallásbeli egyenlőség ’s viszonyosság iránt tervezett törvényjavaslatot, ellene szavazott, köv. a’gör. n.e. vallásuak ügyében kinevezendő orsz. választó iránti javaslat, karloviczi érseki iaga szinte egy óráig tartott beszédben választmány helyett más után javaslá a’görög n.e. dolgait rendbehozni, melly javaslat azonban egészen uj lévén a’ m. fők előtt tárgyaltatásul a’ köv. orsz.ülésre tűzetett ki. XLVI. orsz. ülés d. Ki. és RRnél sept. Jpän d. e. II órakor folytattatván a’ bűnt. törv.könyv tárgyalása, a’ börtönrendszerről, ha a’börtöni lelkészek fizetése iránti pár szóváltást kivesszük,szinte minden észrevétel nélkül elfogadtatott a’ két szerkezet. LVIII. ker. ülés sept. sokán d.e. 8 Vs órakor. Elnökök: gr. Ráday és Várkonyi; jegyző: Palóczy. A’ Kir. ésőknek a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ m. fölkhez küldendő kik üzenete vétetett tárgyalás alá ’s a jegyzői szerkezet módosítása után megállap .’ttatott, az országházépités iránt hozott kerületi határozat jegyzői szerkezete hitelesíttetett. — Mi megtörténvén a’kerület d.e. 11 órakor orsz. üléssé alakulván a’ börtönrendszer-tárgyalás folytattatott. A’ kerül. szerkezeten azon változtatás történt, hogy rabjaira nézve a’Jászság a budai kerül.börtönnél hagyatván,Kiskunság a’ szegedi kerül, börtönhez soroltatott. Szabolcs pedig a’ Váradi kerül, börtönhez tétetett a’ börtöni tiszteket ajánlhatás jogával felruházva. Ülés végén kir. személynök önmga tudatván, hogy holnap fels. királynénk születésnapja fog ünnepeltetni, annak megülléseül a’ Kirat és RRet a’ d.e. 10 órakor a’paroch.templomban tartandó sz. misére meghivá. XLVII. orsz. ülés a m.foknél sept. II. Mielőtt ezen ülés leírásához fognánk, szükség a’ karloviczi érsek e m múlt ülésben tartott beszédének vázlatát adni. Mert csak egy leend érthető, miért nem egyeztek a’ m. fork a’ t. KK és RR. üzenetének azon utolsó pontjában, mellyben a’ gör. n. e. vallásu plébánusok illendő ellátásáról, a’papi növendékházak és kolostorok elrendezéséről, a’ g. nem e. vallásbeliek pénzalapjának mi módon lehető legjobb kezeléséről ’s az alapítványok rendeltetéséhez képest mi módon lehető legczélszerűbb haszonra fordításáról adandó véleményes tudósítás végett választmány neveztetése javasoltatik. A’ választmánynak egyszersmind kötelessége lenne,a’g.n. e. egyházi rend meghallgatása mellett javaslatot tenni a’régi Iulianum kalendáriumnak megszüntetése 's a’ gregorianumnak előbbi helyére iktatása iránt. Erre nézve karloviczi érsek m mga nyilatkozásának summája ez. Nem tagadhatni ugyan, miképp az üzenet utolsó pontjában foglalt tárgyak minden tekintetben nagy figyelmet igényelnek ; de más részről az igaz, hogy ezek elintézése a’ keleti egyház szabályai, kiváltságai, patriarchalis jogai, ’s fenálló rendeletei szerint az érsek és püspökök, vagy az 403 fi érsek és segédjei vagy végre az egyházi renddel együtt a’ nemzet jogai közé tartozik, vagy az 1791: 27. t. ez. erejénél fogva ő felségét illeti. Kívánok tehát az üzenetben érintett tárgyakról némi felvilágosításul egyenként szólani. a Mi a’népnek a’lelkészektől függő erkölcsi nevelését illeti, igaz ugyan, mikép az nem legjobb állapotban van, ollyan részban azonban még sincs, hogy orsz. választmány nélkül orvosolni ne lehessen; sőt annyit mondhatok , hogy a’ népes papság neveltetése azon eszközökhöz képest, mellyekkel eddig elő bírtunk ’s más gazdag alapítványokkal ellátott vallásfelekezetekhez mérve jobb nem is lehet, mert két gymnasiumon, két tanítókat képező ’s 4. hitvallástanitó intézeten kívül, ifjaink neveltetésére nincsenek főbb iskoláink. Általányos szegénységünk daczára teszünk ugyan a’mit tehetünk. Több mármint 20 éve, hogy a’ szerémi és bácsi egyházmegyében senki fel nem szenteltetik lelkésznek, ki legalább 6 iskolát nem végzett, sőt többen a’ bölcseség és hazai jogtanon is keresztül szoktak menni, így van ez darab idő óta Bánságban is, kivévén azonban a’ hegyes vidékeket, mint szinte az aradi, pakráczi ’s károlyvárosi megyéket, hol a’közönség miatt felsőbb tudományokra nem taníthatják a’ szülők gyermekeiket. A’ budai kis papok többnyire Karloviczban képeztetnek, a’ népnevelés tehát nem annyira értelmes lelkészek, hiánya miatt mint inkább a’ miatt rang, hogy a’ lelkészek kik többnyire családos emberek lévén csekély fizetésükkel ki nem jöhetnek, híveik képezésére szentelendő idejűket kenyérkeresésre kénytelenek fordítani. Egyébiránt, hogy intézkedésink korán sem elegendők alkalmas lelkipásztorokat képezni, ezt legjobban fogják tudni a’ n. m. egyházi elöljárók, mert nem elég csak tanítani, hanem nevelni is kell a’ jövendő lelkészt, már pedig ez nálunk nem történhetik, miután papságra készülő ifjaink, nem papnövendékházakban szigorú felügyelés alatt, hanem magokra hagyatva a’ városban szerteszét laknak. Ennélfogva e’részben legsürgetőbb szükségnek látom papnevelőházakat felállítani. Mirenézve röviden bátorkodom pár szót szólani. b) Ha jól fogom fel a’t. kir.és ők a’ kinevezendő orsz. választm. által papi növendékházaink elrendezését akarnák eszközölni, igen de rendezni ott lehet, hol már rendezetlen valami létezik, már pedig nekünk sem rendezett sem rendezetlen papnevelőházaink nincsenek. Egyébiránt illőleg méltányolván a’ tek. KK. és RR. e’ részbeli szívességét, nem lehet meg nem jegyeznem , mikép nem nagy dicsőségünkre válnék az nekünk, ha papi növendékházaink lévén, azokat rendezni nem tudnók vagy nem akarnók. Midőn Isten kegyelméből, fejedelmem jóvoltából érseki székemre ültettetém, többek közt azt is föltettem magamban hogy a’ r. katholikusokéhoz hasonló papnevelőintézet, állítására fogok törekedni. Melly törekvésemben ha Isten éltet’s megáld, fejdelmem megegyezik én segéd hív püspökeimnek, kikben teljes bizodalmat helyzeki, közremunkálásával 3 év alatt ezélt érni reménytek, és így lesz jól rendezett papnevelőintézetünk, mielőtt az orsz. választmányé’ részbeni javaslatát a’jövő orsz.gyűlésnek be fogná mutatni. Egyébiránt hogy a’ papnevelőházak rendezése kiváltságunk, egyházi szabályink’s a’ magyarázó kir. válasz (rescriptum declaratorium) erejénél fogva épen maradván az 1791. 27. t. ez. alapuló felségi jog az, én és püspökeim joga és kötelessége, úgy hiszem senki sem fogja kétségbe vonni, a’ honnan e’ részben nincs helye az orsz. választmánynak, sőt épen fölösleges volna. c) A’ kolostorok rendezése vagy a’ fegyelmet vagy a’ jövedelmet illetőleg történhetnék, úgy de ez mindkettő az érseki és püspöki jogok közé tartozik. A’ kolostori fegyelmet fentartják az illető megyebeli püspökök, a’ jövedelemre ügyelnek a’ prépostok szerzetes híveikkel, a’ számadást viszi a’ helytartó Oscarius mit a’ prépost híveivel együtt megvizsgál, aztán a’ megyei püspöki székekbe terjeszti, onnan pedig az érseki székhez vitetik, végre időről időre ő felségének is felterjesztetik, miként azt legközelebb nm. gr. Széchen, midőn gyűlésünknél mint kir. biztos működött, tapasztalta. És mindezek a’ rescriptum declaratorium 46. 47. 48. és 49. §sai és az 1791. 27. t. sz. értelmében történnek ’s így ez sem lehet tárgya az orsz. választmány munkálkodásának. d) Most szólók alapitványinkról ’s ezek kezeléséről. Pénzalapjaink kétfélék 1) az úgynevezett elidegenithetlen nemzeti pénzalap és 2) egyházi pénzalap. Mindkettőt kezeli az érsek és vele 3 nemzeti képviselő az egyházi, katonai és polgári osztályból a P rescriptum declaratorium 8, 9, 10§ai értelmében. Ezen alapítványi tőkepénzek részint közönségeknek, részint magányosoknak adatnak kamatra, mégpedig az első rendű alapítványi tőkék az érsek és a’ nemzeti képviselők által úgy adatnak ki, hogy aztán csak tudomásul terjesztetnek föl a’ kik rendbeliek pedig kir. számvevői vizsgálat után csak legfelsőbb engedelem mellett kölcsönöztethetnek az érsek és nemzeti képviselők megegyezésével. A’ kiadott tőkepénzek kamatostul első helyre tábláztatnak, és a’ számadást az érsek és nemzeti képviselők évenkint a’ m. k. h tanács elé terjesztik, hol az a’ magyar erdélyi számvevőhivatal által megvizsgáltatik. A’ pénzkezelés mindegyik ága legfelsőbb utasítás szerint történik, maga a’ pénztárötös zár alatt tartatik, az 5dik kulcs az érseki titoknoknál áll, ki egyszersmind jegyzője az érseki széknek és tollvivője az alapítványi pénzkezelésnek. A’ pénzalapot semmi kezelési költség nem terheli, mert az illető kezelők közül fáradságáért senki sem fizettetik; ha némi csorbulást szenved a’pénzalap, ennek nem kezelési hanyagság, hanem a’kamatok rendes fizetésének elhanyagolása az oka, egyébiránt az ujabbi kezelésmód a’ bajon is segített már,v. segíteni fog, mennyiben az illy késedelmes fizetőknek a’töke felmondalik. Hátra van még, hogy az alapítványok rendeltetéséhez képesti használásáról szóljak e’kétrendbeli pénzalapnak. Az Iső rendű pénzalap elidegenithetlen ’s eddig elő más rendeltetése nem volt, mint hogy legfelső rendeletek szerint kamatjából a vagyontalanabb püspökmegyék sz. székeinek jegyzői és ügyészei fizettettek. A’ kamatok innen fenmaradó része mint szinte az érseki és püspöki tömeg a’ tökéhez csatoltatik. E’ pénzalapot ö fels. mint kegy. nyilatkoztasd , a’nemz. javára gyarapítani kívánván, azért nem fordiltatja még eddig elé semmi különös czélra , mert ez a’ pénzérték-leszállításkor igen nagyon megfogyatkozott. Egyébiránt miután a’ t. kir. és ők is sürgetik de a nép is kívánja már egyszer a’ pénzalap hasznát látni és érezni, nem kételkedem, hogy e fels. e’részben is minél elöbb eleget ne tegyen a’ közkívánatnak.A’ 2ik rendű pénzalap l.i. az egyházi egy részben rendeltetéséhez képest a’ papi intézetek fentartásául szolgál, másrészben a’ tökéhez csatoltatik; az előbb említett papi növendékház felállítása legalább is 4 év alatt mind a’két pénzalap jövedelmét elnyeli, azután pedig normális iskolák, tanítókat képző intézetek’s egyházi könyvnyomó-intézet felállítása’s a’lelkipásztorok fizetésének javítása igényli a’ jövedelmet, mikre mint szinte egyéb egyházunkat ’s népünket nyomó szükségink födözésére távolról sem lesznek elegendők a’ kérdéses pénzalapok jövedelmei. Ám ebbböl áll e’ pénzalapoknak rendeltetésükhöz képest lehető legczélszerűbb haszonra fordítása , mire nézve úgy hiszem , nincs szükség orsz. választmányra, hanem a’ törvényben gyökerező k. jóváhagyás mellett tartandó rendes nemzeti gyűlésre ’s püspöki zsinatra. Az volna még hátra, hogy az orsz.választm.a’g.n. e. vallásu lakosok’s tettleg fenálló parochiák számát ezek dotatioját és az egyh. jövedelmek forrásit kitanulja. Mindezeket a fels. ’s a’nm. kormányszék is jól tudják, de ha nem tudnák, orsz. választmányi működés nélkül 3 hónap alatt könnyen végére lehetne járni a’ megyés püspökök által, mert a’ protopresbyterek által összeírás évenkint történvén , az az illető megyés püspöknek felterjesztetik. Az egyházi jövedelmek forrása maga a’ nép, melly a’ parochiát építi, és a’ szükséges dolgokkal , menyire tőle telik ellátja, egyébiránt nyomorult pénztárukat két vagy több helységbeli elöljáró, a’ lelkész, consistorium, földes urak ’s néha a’ megyei tisztviselők befolyásával felsőbb utasítás szerint kezelik. Itt meg nem állhatom, hogy egész alázattal meg ne említsem , mikép a’ t. kir. és ők a’ szegény népen sokkal többet fogtak volna segíteni, ha kezdeményi joguknál fogva szerencsére az talált volna eszékbe jutni, hogy olly törvényt javasoljanak, miszerint az illető uradalmak kieleztessenek alattvalóikat templommal, iskolákkal , parochiákkal ellátni ’s a’ tanítók és lelkészek fizetését, hanem egészen, legalább egy részben viselni , mi orsz. választmány nélkül is megtörténhetnek. Már ha az orsz. választmánynak ’s vele vagy nélküle a’ népnek küldöttei által a’ fenforgó kérdések tárgyalása végett csakugyan össze kellene jőni, én e’ végre Temesvárt két oknál fogva nem tartom alkalmasnak is mert a’ középponttul legalább is 10 fogatra esik; 2) mert az érseki levéltár, melly a’munkálathoz szükséges adatokat szolgáltathatná nem lenne az orsz. választmány keze ügyében. E’ végre középponti helyzeténél ’s érseki székénél fogva legalkalmasb volna Karlovicz, vagy ha ez valami oknál fogva nem tetszenék, az ettől alig egy mérföldre eső Újvidék. Mi a’ nép küldötteinek vagy is a kihallgatandó tanuk számát illeti, ezt már a’ reserip. declaratorium jól meghatározta , és e’ szám szaporítása azonkívül, hogy a’ különböző osztályok számának egyensulyát megzavarná, csak a’ szegény nyomorult népnek válnék terhére. (Folytatjuk.)