Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-15 / 4. szám

PEST, vasárnap jan. i­5-én. ———.—,, ., . , ~1ti. .minden héten kétszer : t.i. vásárnál­ és csütörtökön. Elők­/.ethetni helyben a? s­ erktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik Megjelenik a t­arsalkodoval egy" j^7 első" emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartom­i­szám alatti­r­rat In­e­r - va csu,,ál a’ bécsi es. főpostahivatal utján történhetik a' megrendelés. Az Értesítőben min­denféle hirdetvény fölvétetik nyakba kuantato pe­n­y pontos­a­n k­ö­z­ö­t­t­e­t­i­k. Foglalat. Magyarország és Erdély: kinevezések ,s előlép­tetések! Városi szerkezet.— Vége.— Budapesti napló : liszt­­fogadási példa ; — a’ középponti gyümölcsfa - kertészet ügyében, irodalmi újdonság; játékszíni krónika; adakozá­sok a’ Vakok pesti intézetére ; énekiskola; a’ therézia-vá­­rosi kisded-óvó intézet számára tartandó diszmenet rende Miskolczvárosi tisztujitás , kudarczot vallott vesztegetések , Miskolcz múltja ’s jelenje munka; színház; Sáros­patakon hadnagyszék-ujitás; Krassómegyei közgyűlés ’s nehézség a’ katonaság szaporítása miatt, Temes folyam szabályozás ügye, ’sat.) Köszönet Lukács Móricz urnak ’s egy kis promemoria a’ p. hírlap szerkesztőjének. Szerbia. Sokféle elégületlenség ’s részletes lázadások. Ausztria. Czáfolat a’ welsi költött huszárezredi vérengzésre. Spanyolország. A’ kormány ismét kölcsön iránti ajánlatot kap. Francziaország. Üdvözletek az uj évre , uj torzkép ugyanez alkalomra. Espartero fogadtatása Valenciában. Anglia. Bowding nyilatkozata a’ gabonatörvény ügyében. Németország. (Poroszországból a­ lipcsei köz. újság ki­­tiltatik. Dunin érsek. f) Olaszország. Etna kitörése. Érte s­­­t­ő. S Magyarorskzig és Erdély. O cs. ’s ap. kir. felsége méltóztatott a’ magyar kir. udv. kamránál Frenreisz ’s Keszlerffy János fogalmazókat valóságos titoknokokká legkegyelmes­­ben kinevezni. — A’ ameit, magyar kir. udvari kamra a’ sopronyi kir. 3­)adnál megürült vizsgálói hivatalra a’ pozsonyi kir. 30 ezad raktárnokát f­reyburg Károlyt alkalmazó ’s ennek helyébe pesti raktárnok Schneider Ferdinan­­dot, saját kérelmére helyzé át. Barlay Vilmos orvos és sebésztanár és Kassa sz. kir. város eddigi tiszte­letbeli physicusa pedig meghatározott Zankó János helyébe lubodinai kamrai orvossá neveztetett ki.— A’ mármarosi kamrai igazg. első számoló Kra­us­z Gottfried nyugalmaztatok. — Városi szerkezet. (Vége.) E’ helyen hosszas len­ne előterjeszteni törvénykezés iránti nézetimet és kü­lönben is szándékom külön czikkben megírni vélemé­nyemet aziránt, milly rendezést óhajtanék én az igaz­ság gyors és részrehajlatlan kiszolgáltatása végett. De e’ rendezésnek az egész országban őszillőleg (har­­monice) kellene történni, mire még néhány, pedig nem csekély, előzvény kívántatik, miknek létrehoztáig a’ városi rendezést halasztatni nem óhajtanám. Ugyan­azért e’ helyen elmondom csak röviden a’ városi bíró­ság iránti javaslatomat, mikép­t. i. azt a’ jelen körül­mények közt elintéztetni óhajtanám addig is, mig ki­fejlettebb jogviszonyok helyesebb alakítást engedend­­nek. a) A’ rendőrségi ügyeket kivéve minden polgári (magánjogi) per a’ városi törvényszék által ítéltessék el. b) Ezen városi törvényszék naponkint üljön ösz­­sze és c) álljon a’ főbiróbűl (törvényszéki elnökbül) hat ü­lnökbül ’s két (szavazat­ nélküli) jegyzőbül. A’ szegények ’s ügyefogyottak ügyeinek vitele végett a’ vá­ros terjedelméhez képest egy vagy két közügyész len­ne alkalmazandó. Mindezeknek fizetéseit jóval fölebb kellene emelni a’ mostaniaknál, hogy mindennemű zsa­rolás kerültessék el. Hogy azonban a’ bírósági sze­mélyzetnek nagyobb fizetése szerfölött ne terhelje a’ népet, jónak látnám az őskori intézvényinkben isme­­retes birsági rendszert azon módosítással föléleszteni, hogy a’ bírságok egy közös tárba folyjanak, onnan a’ bírósági egyedek fizetésének javítására fordítandók. Mi a’ bírságok mennyiségét illeti, azoknak kisebb tár­gyú pörökben csekélyebbeknek kellene lenni, ’s a’ pertárgy nagyobbodásához képest fokozatosan na­gyobbodni.A’ bírósági személyzet választatása ’s min­den harmad évbeni megujittatása szerintem az öszszes polgárság által történnék. Nem is ellenkezik ez a’kép­viseleti rendszer természetével, mert a’képviselők dol­ga a’ politikai tárgyak körűli rendelkezés, ’s a’ poli­tikai tisztviselők fölötti ellenőrködés, mi a’ bíróság ’s tisztviselők megválasztása igazával koránsem azonos. Tanúsítják ezt más alkotmányos országok példáji is, hol, noha képviseleti rendszer divatoz, mégis lega­lább a’ főtisztviselők választása az öszszes nép által gyakoroltatik. Hogy pedig a’ megújítás ajánlatos, azt fájdalom! a’ gyakori visszaélések szomorú tapaszta­lása kétségen túl teszi. Elég lesz itt még egy olly te­kintélyre—a’ Századunkra—hivatkozni, melly bizony­nyal tulság miatt nem vádoltathatik ’s mellyben egy,­­ túlzásról szinte nem vádolható értekező (Kolosváry M.) azt mondja: „nem is volt még soha alkotványos ország melly állandó bírákat tartott volna.” — Mi már a’ vá­lasztás módját illeti: e’ részt egyebet itt sem hozhatok föl, mint azt, mit „Megyék“ czímű értekezésemben (Je­lenk. 89.) mondok, hogy t. i. a’ székely módot a’ leg­­czélirányosabbnak tartom, magában értetik, titkos sza­vazássá alakítva.—„És a’ fenyitő pörükbeni bírásko­dás iránti véleményem?“ A’ szatmári 1 lik pontban van foglalva. Azonkal Deákkint nem tudok üdvösséget.Hátra van, hogy a’ politikai dolgok mikénti kezelésérül mond­jam el véleményemet. Már fölebb említém hogy a’ kor irányánál fogva városaink hihetőleg képviseleti rend­szert nyerendnek. De hogy a’képviseleti rendszer va­lósággal az legyen, kettő szükséges. Egy az, hogy a’ képviselők választása az öszszes városi lakosság iga­za legyen; e’nélkül nem a’ város, hanem casták len­nének képviselve. Második az, hogy a’képviselők har­mad évenkint ujittassanak meg; e’nélkül ismét nincs valódi képviselet. Ez annyira megismert igazság, hogy nincs képviseleti rendszerrel ellátott alkotmányos or­szág, mellyben a’ képviselők nem ujittatnának. ’S én részeimül hajlandóbb volnék az öszszes városi lakos­ság gyülekezeteit ajánlani, semmint képviseleti rend­szert az érintett két kellék nélkül elfogadni. A’ kép­viselők száma, mellynek szerintem soknál kisebbnek sehol sem kellene lenni, a’ városi népességhez lenne idomítandó. A’ képviselőknek titkos szavazássali vá­lasztásába befolyna mind az, ki a’ városban vagy határ­ban valamit bir, vagy a’ városnak állandó lakosa. Ál­landó lakosnak tekinteném pedig mindazt, ki félévig már a’ városban lakott (a’ vándorlás ideje alatt ott mulató, de nem ottani születésű mesterlegényeket kivé­ve), vagy ki állandó szállást bérlett ott ki. A’ válasz­tók közé nem soroznám az egyházi és katonai rendet, és a’ közszolgálatban levőket szolgálatjok ideje alatt, minek okát már több ízben adám, ’s melly már a’ ha­talmak szükséges elválasztásába is önként foly. Mind az , ki választó , szerintem választatható is lenne; különben ismét visszaesnék, csak más alakban, a’ castai bajviszonyokba. Ezen igy választandó képvise­lők mindazon hatósággal ruháztatnának föl, mivel köz­­igazgatási tekintetben a’ megyei rendek bírnak; egye­dül a’ tisztviselők választását, ’s harmadévenkinti meg­­ujittatását véve ki,mellyel az öszszes lakosságnál kíván­nék meghagyatni, mint már félebb is érintém. A’kép­viselők a’ nép által választandó ’s újítandó politikai főtiszt elnöksége alatt minden hó első napján rendes városi képviselői közgyűlést tartandnának, a’ rendkü­­­liek tartását mind a’ képviselők mind az elnök határo­­zandhatván meg. Hogy a’ politikai tisztviselők fizetése is okvetlen javítandó, úgy hiszem érinteni is elég. Mi végre különösen az adó ’s gazdasági ügyek kezelés­módját illeti, azt hiszem, a’ rendes rovatok a’ hongyü­­lés által meg fognak határoztatni, a’ rendküliekre néz­ve pedig elég lesz meghatározni, hogy ha ezek bizo­nyos öszvet meghaladnak, csak a’ rendes gyűlések el­ső napján vettethessenek ki; ha pedig rendküli gyűlés határoztatik valamelly sürgetőbb kiadás elrendelése vé­gett, e’ felöl a’ képviselők a’ meghívás alkalmakor tu­­dósittassanak ’s én úgy hiszem: választás , újítás, ’s a’ számtét áltvizsgálásának és minden kezelésnek nyil­­ványa különös gyámkodás nélkül is elégséges lesz a’ fö­lös kiadások mellőzésére. L. Budapesti napló. Egy hatalmas magyar uraságnál e’ napokban két né­met baromorvos jelenté magát, alkalmazást kérvén valamellyik jószágán ; a’ gazdag dynasta mindazáltal azon követésre méltó válaszszal utasitá el őket, hogy meddig alkalmas magyarokat talál e’ hivatalra, ad­dig mindenek előtt azokat köteles alkalmazni, mit an­nyival inkább is tehet, mivel a’ németeknek roppant és művelt hazájok van , hol könnyen kaphatnak hiva­talt, miben a’ szegény magyarok tolakodása által ko­ránsem gátoltatnak. Megjegyzésre méltó e’ mellett még azon körülmény is , hogy az érintett főur jobbadán Bécsben növekedett föl, ’s keble mégis teljes magyar érzelmekkel. — A’ magyar gazdasági egyesület illető osztálya, mint lapjainkból is tudva van, gyümölcsfa nemesítés ’s terjesztés végett egy kert vételét eszköz­lé, hová a’ mint halljuk felügyelőül csupa német ker­tész fogadtatott, ki viszont rendesen leginkább csak német napszámosokat bérel a’ munkára, mivel külön­ben nem tudna velők beszélni.Ezen, ha úgy lenne, va­­lódilag, nem annyira csudálkoznánk, mint inkább szer­fölött megütközve botránykoznánk; mert ha az orszá­gos szőlőiskola, hol felügyelőnek olly buzgó és szak­ját gyökeresen értő magyart szerezhetett az eziránt in­tézkedő egyesület, minőt Légrády urban bírni szeren­csés a’ szőlőszakosztály, ha derék született magyar diszkertészekkel is dicsekedhetünk, kétségtelen hogy annál számosb magyar ajkú honfi is találkozik a’ gyü­mölcsfa-termesztési ’s nemesitési szakra. ’S ha talán, mint alappal reméllhető, gyömölcsfa-kertészeti okta­tást adni szándék jövendőre az e’ tárgybani okulás ’s gyakorlás miatt ide jövendő küldendő magyar egyedek­­nek mint a’ szőlőművelésben a’ növendék vinczellérek­­nek, kérdjük: ha csupa német ajkú egyed fogja ezt intézni, mikép lehetendi azt magyarokra nézve az or­szágunk ’s nemzet nyelvét nem beszélő ? Hisz a’ ma­gyar síkság legmaturabb, legmeddebb a’ nemes fa­gyümölcsre nézve; ha tehát e’ tájakra nézve is gyü­mölcstermesztő apostol-növendékekrül nem gondos­kodunk, ki terjeszti majd el gyümölcsfa-és fagyü­­­mölcsszegény vidékinken a’ gyümölcsnemesités evan­géliumát? azért semmikép nem hihetjük, hogy a’ker­tészeti szakosztály középponti ’s hiedelmünk szerint nem sokára országossá válandó gyümölcsfa-kertünkbe önmaga csupa német ajkú kertészt, intézőt vagy fel­ügyelőt rendelt volna fogadtatni. Ezt sérelemnek tar­tanák csak gyanítani is e­ nagytekintetü hazafi testü­letről. Ha tehát illy nemű hiba történt volna is — ezt bizományosa tette hihetőleg tán csak ideiglen, feled­vén ügyelni azon fökellékre, hogy az illy egyedben a’ kertészeti jártasság mellett fökivánlatóság, a’ magyar nyelv tudása’s ezután annál jobb , mennél több nyel­ven beszélés. E’ fonák-lépés megmásitására figyel­meztetni jogosultaknak hisszük magunkat mind a’ hírt mind a’ részvényes alapítók érdekében, hogy az el­mulasztott kötelesség és jog, jog *­ [Schuld] ne legyen. — E’ napokban bizonyos társaságban nagy tűzzel vilaták némelly urak , hogy az utolsó tiz év alatt iszonyúan terjedt fővárosinkban a’ magyarosodás. Le­gyenek csak szívesek ezen urak újaikon elszámlálni : hány német újság jelent meg ezelőtt tíz évvel Buda­pesten, és mennyi jó ki most ? Bizonyosan tapasztal­ni fogják, hogy iszonyúan haladtunk, csakhogy visz­­szafelé. — Eddig egész Magyarországiban mindig csak nagy nehezen bírt egy divatlap igy amúgy tengeni . Budapesten két német divatlap minden aggály nélkül él, sőt a’ harmadik német mulattató lapnak is van mit aprítani a’ fejbe; a’ pozsonyi német divatlap pe­dig szinte csinos öltözetben jár. Miután tehát illy jól áll a’ magyarság ügye hazánkban, úgy , vajmi na­gyon kívánatos, hogy mennél előbb nagy német gyar­matok szállíttassanak közünkbe, hogy a’ magyar di­vatlapnak is, [most már kettőnek] megadhassa min­dennapi kenyerét az ur isten ! — Józsikánk­­,Zrinty“ czimü regénye már be van fejezve ; Heckenast könyv­árus ur bizonyosan sietni fog e’ rég várt becses mű­nek mennél előbbi közrebocsátásával. — Játékszini krónika: nemzeti színpadunkon f. hó iöikén adaték „Matild“ dráma 5 felv., egy barátunk, ki nem rég tért vissza Párisból, ott is látá e’ jeles színművet a­­datni, ’s érvényes ítélete szerint Lendvayné, Labor­­falvy Róza és Lendvay jobban játszók illető szerepei­ket, mint a’ párisiak , mit méltó dicséretükre említünk meg ’s egyszersmind figyelmeztetésül azoknak , kik eddig nemzeti színházunkban nem véltek élvezetet ta­lálhatni. 11 kén „Bájital“ czimü daljáték 2dik felvon, mellyben Fü­redy (Belcore) mint szerződött tag lépett föl; jó tanítás és szorgalmas tanulás által hihetőleg jó dalszinész fog e’ fiatal emberből válhatni; ezt kö­veté „Az özvegy férje“ ingj. 1 felv.; végre a’ Dobo­­zy-Bihary féle népzenésztársaság működött, és tet­szést nyert, ámbár az előadatott zeneművek ismét n­em voltak egészen jól választva. Veszler és Sáry Franczis­*] Mint a' jó-bal lett : roy, úgy a’ jó-hul , roy (Schuld) de nem adósság-ért­elemben , ’s igy rö­gös , rogosit, rogtalan’steif.

Next