Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-23 / 23. szám
FOGLALAT. Magyarország és Erdély, kir. adományozás; magyar tudós társaság (a’ történet ’s math. osztályi pályakérdésekre ’s drámai jutalomra érkezett versenymunkák czimei jeligéikkel ; irányczikk: különös értesítésül Szontagh Gusztávtól; budapesti napló (József-árvaház felavatása, uj üstökös ’sat.) Pestmegyei közgyűlés (közelutasitás a’ részek tettleges visszacsatoltatása, országos választmányok, jobbágytelki nemesség adóztatása, szólás-szabadság, nemzeti nyelv, vallási egyenlőség, vegyes házasságok , és szab. kir. városok rendezése ügyében) Barsi közgyűlés fa’ házi adó megbukta sat.) Felszólítás a’Pesten állítandó pr. főiskola tárgyában ; debreczeni viszonyok (kir. városok szerkezete iránti intézkedés ; hanyag igazságszolgáltatás , hivatalösszesités egy személyben ’sat.) Ausztria: Uj iparlap, cs. k. féigek, postarendszert; Neipperg gróf. Szerbia: Kramil pasa Sztambulba hivatik; az uj kormányhibáji Czartomski hg. segélyzése; a’ szultán rebesgetett útja ’s látogatása. Amerika: Egyesült statusok; Mexico és Texas; Haiti és Brazília ; Laplata statusok. Spanyolország: a’ ministerség győztes a’ választásokban ; házassági terv Izabella és d. Carlos fia közt. Anglia: M. Naughten vád alól fölmentetett, Brougham kellemetlen helyzete. Francziaország: Guadaloupei földrengés, Louvre fölépittetési ügye. Keletindia és China: megtiszteltetések, uj viszály Chinával. — Értesítő. Magyarország és Erdély Ö cs. ’s ap kir. fölsége Wodianer Sámuel József pesti polgári nagykereskedőt, sokoldalú érdemei tekintetéből, krassómegyei „Kapriora“ kamarai helységgel megajándékozni, ’s őt utódaival együtt ,,kapriorai“ melléknévvel magyar nemességre emelni legkegy. méltóztatott. — Magyar tud. társaság»I.“Az akadémiának 1841 ben tartott Xud. nagygyűlésében kihirdetett történetosztályi jutalom kérdésére f. h. 20 dikáig mint határnapig 3 munka érkezett alulirthoz, illy jeligékkel: 1) Dii fortioribus adsunt. Tacit. — 2) Ki a’földrétegekből feltornyositja a’ bérezeket , ugyanaz a’ népekből alakítja az emberiséget. — 3) Győzzön a’ mi jobb. — II. Ugyanakkor hirdetett mathematikai jutalomtételre 4 munka érkezett, illy jelmondatokkal: 1) Csak mindenoldalú vizsgálat által lelhelni fel az igazságot. — 2) Merni nem art. — 3) Ibii robur et aes triplex circa pectus erat, qui fragilem truci commisit pelagoratem primus. Ilorat. — 4) 11 n’ya par de livre plus ennuyeux et moins utile que celuici,ou Pauteur dit tout. Phil. d. la Nature. — III. Az 1 842/3 diki drainai jutalomra 13 szomorujáték küldetett be; u. m. 1) A’ festő és vámpír, 5 felv. Peu de gens sont assesages, pour préférer le blame, qui leur est utile , aux louanges , qui les trahit.“ Voltaire. — 2) Pór vadász , 3 szakaszban. Cujus meliore luto finxit praecordia Titan. — 3) Emil, 3 felv., Hol nincs versenyzés nincs küzdhelye bátor erőnek. Kisfaludy K. — 4) A’ zsidó fiú , 5 felv. Improbe amor , quid nonmortalia pectora cogis. Virgil. — 5) Zrinyi, 5 felv. A’kiszámoló férfiak gyakran szerencsések, de a szerencse mégsem hagyja magát kiszámolni. Menzel. — 6) Gerő, előjáték ’s 4 felv. Memento móri. — 7) Férfi és nő , 5 felv. A’ férfi nagy nő nélkül is Hoffmann. — A' Hun-király, 5 szakaszban. Ibis in urbern.— 9) Csak végnapjai, 5 felv. előjátékkal.Verflucht vom Vater und geliebt von Weibe, zulezt ein Stern im wildem Meer versunken. — Herweg. 10) Főur és pór, 5 felv. Müvein nem épen nyerni jó; magasrul bukni is dicső! — 11) Messiás 5 felv. Év rázó) vívta. 12) Mária királyné , 5 felv. Hungáriam lili fraenare superbam Foemineum nequit Imperium. 13) Hontartók és hongyilkosok, 5 felvon. Excussit subjection Pelion Ossae. Ovid.— E’ munkák a mai ülésben bemutattatván , a’jeligés levelek bontatlanul,az academia és Kiss Károly rendes tagpecsétjeivel lepecsételve a’ levéltárba adattak őrzés végett, a kéziratok pedig, névszerint az első és másod rendűek három három osztálybeli rendes tagnak, a’ drámák a XIllik nagygyűlés által választott öt tagból álló küldöttségnek adattak ki vizsgálás végett. A’ száz száz arany jutalmat, úgy ne talán határozandó másod, harmad ’s több mellékjutalmat a’f. évben tartandó XIVik nagygyűlés fogja oda ítélni. Kelt Pesten a’ m. tudós társ. kisgyüléséből, martius 21-én 1843. Br. Schedel Ferencz titoknok, kölcsönös érteslésűl. A’ nemzeti élet kifejlődése , mondatott már nem egyszer , a’ fölébredés, discussio és cselekvés stadium ön megyén keresztül. Mi magyarok , mondanak tovább , már felébredtünk ’s most a’ discussio stádiumában vagyunk. Hogy a’ cselekvés stadiumától még messze állunk , bizonyítják azon véget nem érő indítványok , mik rendesen nem valósulnak’s mellyek politikai állapotaink egy német kritikusát, azon itélet-nyilványitásra bírákt, hogy „csupa discussiotul a’létesüléshez nem juthatunk.“ Hiába , ugrás nincs a’természetben : fiatal nemzet, mint fiatal ember, sokat beszél, még többet ábrándozik és érzeleg; de annál kevesebbet tesz, ’s férfikorra kell serdülni embernek és nemzetnek hogy gyakorlati esze lehessen ’s eszményi világából kijózanodva, cselekvésre ébrűljön. A’discussio pedig foly köztünk szélesen , hévvel, sőt ollykor elkeseredéssel ’s a’ közönség , a’hírlapok előadásait lépten követve , hasonló , semmivel több nyugalmat nem bizonyitó vitákba bonyolíttatik. Ez mind — a’ tulságot kivéve —jó, sőt elkerülhetlen, de koránsem elég. Minden szellemi munkásság , mivel önmagát el kell igazitania , nem állhat pusztán productióból, hanem szükségkép ezen productionok reflexió általi kritikájából is, így maga az irodalom , tudomány , művészet, sőt minden emberi cselekvés. Ha a’nagykorúságra fölserdült ember önmaga vezetője akar lenni e’ földi pályán , neki nemcsak gondolkodni, érzeni és akarni kell, hanem szükség , hogy gondolkodása, érzése’s akarata inditóokait s czéljait is eszmélje, máskép önmagát eredeti törvényei’s rendeltetése szerint sem elméletileg’s gyakorlatilag nem határozhatja, így az öntudatra föleszmélt,haladását önmaga elintézni óhajtó nemzet a’ puszta discussioval meg nem elégedhetik. Mi végeredménye lehet ennek? Terjesszünk elő akármelly tárgyat; halljuk a’ felekezetek szószólóit; nem fogunk é azok nézeteikben egymástól eltérni, pedig politikai rendszerek szine szerint szükségkép ? ’S azután a’közönség igazodjék el e’ metsző ellentételek zajában, bíráskodjék a’pártok felett’s jegyezze ki az igazi utat! Hogy legyen ez lehetséges , ha a’ nyilványitott nézeteken túl a’ politikai vélemények alapelveikbe és szükségkép egymástól eltérő végirányaikba nem nyomul ’s azokat tisztán nem ismeri; ha a’ felekezeteket és vitáikat felsőbb álláspontból, egészükben fel nem fogja, mint a’ fejlődő nemzeti élet egyformán nélkűlözhetlen tényezőit, miknek egymásra hatásuk által a’ közösen eszközlött haladás létesittetik. Illy reflexió által eligazodott öntudatos fejlődést ugyan fiatal, első bizonytalan lépteit elintézni törekvő nemzetnél, nagy mértékben nem várhatni; de éppn azért annál sürgetősbb’ szükség , hogy arra mennél előbb serkentessék. Az egymást nem értés, félreértés és nem méltatás igy elkerülhetlenek. Pedig a nemértés buktatta meg az emberi nem első közös munkáját, Bábeltornya építését,melly rész jóslatu névvel,hazánk állapotjai már nem egyszer hozattak hasonlításba ; a’ félreértést pedig a’ 70 éves Zschokke, autobiographiájában, az emberi bajok legegyetemibb kutfejének nevezi; ’s ha végre egymásnak nézeteit illően nem méltányoljuk , hogy kerüljük ki a’ szükségtelen keserűséget ? Elkerűlhetlen tehát hogy a’ pártok vitáit a’ napirenden levő specialitások felett, koronkint általányos ’s egészet felfogó kritikával felvilágosítsuk. Minden dolog egészből áll és részekből; az egyik oldal olly fontos mint a’ másik , ’s teljes ismeretünk felőle csak akkor lehet, ha mindkettőt átpillanthatjuk. Derítsd fel a’philosophia és történet szövétnekével minden javaslatba hozott utak indulás- közép-és végpontjait ’s eligazítottad a’ közönséget a’ választandó felett, önállóan ítélhet; lehetségessé tevéd az alapos közvélemény kifejlődhetését ’s vele az öntudatos haladást. ’S ne mondjuk azután , hogy ez ideológia, meddő általánosságok! A’ concret világnak magyarázata az elvonatban rejlik. Un derliefe ropfrnt biestarfgeit mond , Schiller. A’ legújabb időben ugyan köztünk a’ politika szörnyen felülkerekedett a’ tudományon ’s igy a’publicisták a’ tudósok felett; hazánkban eddigelég még a’tudós névnek sincs legjobb hangja’s jól emlékezem, mikép egykor a’ magyar academia egyik levelezőtagja ellene ünnepélyes óvást tett a’ Hírnök- ben. De hát tudatlanok akarunk lenni? Azt sem. Tehát félig meddig tudatlanok? Értsük meg egymást. A’ tudomány az igaz a’ valódi műveltség nem egyedüli kútfeje, az élet is az ; de épen azért publicistának mint tudósnak meríteni kell mindkettőből. A’ meddig a’ tudomány emberei , a’mellett hogy alapos tudósokká képezik magokat, egyúttal a’valóságos világ forrásával meg nem barátkoznak, ’s publicistáink a’ nyilványos ügyek részletesb ismeretével mélyebb tudományos belátást nem egyesítenek, szóval mig tudósaink egyszersmind élet-emberekké’s publicistáink tudósakká nem válnak, addig — tisztelet becsület de igazság is — a’ haza egyiküknek sem veendi nagy hasznát; mert illy egyoldalú elfogultságban az egyik rész példátlanságából ki nem vergődik s valósulhatlan légvárakat épitend , a’ másik pedig üres beszédekkel fog untatni, innen azután nem segitend sem sujtás sem sallang. Suum cuique, a’sorok írója az életembere volt egykor s most a’tudományé.Visszavonulva a’gyakorlati életbőls a pártok körein kívül állván , legalább elég nyugalommal birhat, viszonyaink méltányos bírálására. ’S ez nemcsak szándéka , hanem eszközlése másoknál is e közlésének egyenes czélja ; ámbár a’méltányosságot annyira ki nem terjesztheti , hogy azt, a’ mit meggyőződése szerint igaznak tartani köteles , az ellenkező véleményekkel egy rangra emelni igyekezhetnék. Ez elpártolás volna az igazságtól. De épen ez oknál fogva jól is tudja , mikép ezen után rózsák nem viríthatnak számára. Kritika mivel felsőbb hangon bíráskodik, sehol sem kellemetes, és heves pártok zajába szólni annyit tesz , mint hivatlan ügyvéd szerepét magára vállalni. Azonban bár töviskoszorúval jutalmaztassák is meg, igyekezete elkerülhetlen szükségétől ’s tiszta szándékától áthatva, azzal vigasztalandja magát, hogy illy fejék már érdemesebb homlokot is diszesíte. [Folyt, követk.] Szontagh G. BUDAPESTI IVAPIi© Múlt vasárnap , mart. Ifikén , mint nádorunk ő fens, névnapján , ünnepélyesen szentelteték föl a’ pesti árvaház és kápolnája , Miskolczy püspök által, számos minden rangú vendég díszes jelenlétiben , s Josephinum nevet nyert. Midőn az 1830 országgy titán nádorunk ő fens, súlyosan megbetegült ’s utóbb fölgyógyult, a’ pesti polgárság emlékkel akara e’ szerencsés eseményt örökíteni; ő Uns. azonban nem márványt, nem érczet, hanem árvaházat óhajtott e czélra , melly magas nevével diszesitteték. A kimondott magasztos ige csakhamar testté lön Festetics Antal es. kir. aranykulcsos ő niga 3 ezer £3 ölnyi tért engede át kertjéből e’ szép czélra , ’s csak az 1S3 viki árvíz okozá az épület korábban el nem készülhetését 1841 ki júniusban tette le Maria Dorothea ő fensége a’ szabad ajánlatokból készült épület talpkövét,mellyben minden valláskülönbség nélkül már is számos árva gyermek imádkozik ő fens, jólétéért. — Folyó hószkén esti 8 óra felé 1—2 foknyi széles farka jelent meg az égen valamelly hatalmas üstökös csillagnak, ’s hosszúsága mintegy 65 fokra terjedt. 1769dik év óta nem vala illy nagy üstökös látható. Azóta mindennap feltűnik 8 óra tájban e’ fark sugár látkörünkön sőt a’ csillag maga is szemlélhető a látkör alján. — Jövő hétfőn martius 27kén, Udvarhelyi Miklós javára bérszünéssel másodszor: József és Testvérei. opera 3 fölvonásban. Duval Sándortól, zenéje Ma h u 11 / 1. — Pestsmegyei közgyűlés. Mart. 21kén kezdé Pestmegye idei első évnegyedes ’s egyszersmind követutasitó gyűlését. A’ terem karzatostul szokás szerint tömve volt, nyers erő szatmári okokkal kezekben, vagy szabolcsiakkal csizmaszárakban nem jelent meg, azért a’ tanácskozásé’ két napon renddel folyt. Mit rejtenek a’ köv.napok méhökben, arról most még nem szólhatunk. Tárgyalás alá vétetvén az utasitáskészitő választmány munkálata, örömmel hallók vezérfonalául a’ haladás elvét. A’munkálat nyomán, mellynek eddig minden pontja többnyire változatlanul fogadtatott el, ezen tárgyak határoztatak elörvénykép országgyűlésre följegyeztetni: 1) A’ megyében lakó birtokos mágnások nevei országgyűlésre kellő meghivathatás végett terjesztessenek föl. A’ törvények szigorú végrehajtásáról legyen gondoskodás még pedig: a) Az 1836: 21. czikk t. i. a’részek tettleges visszacsatoltatása,’s ezen részek tekintetéből az unitaria vallás befogadtatása szorgalmaztassék. b) Az országos választmányok számon kéressenek, összehivattak ’s tisztükben eljártak, ’s ha nem, miért nem? c) Minthogy az 1836: 11. tezikk sok megyében végre nem hajtaték , a’ nemesektől bírt jobbágytelkek adó alá vétetése mellett jövőre illy hanyag ’s engedékeny hatóságok ellen büntetés szabassék, így az 1791: 13. czikk értelmében a’sérelmek szüntessenek meg. d) A’ szabadszólási sérelem orvosoltatását illetőleg odautasittatnak a’ követek, hogy azt ott folytassák, hol múlt orsz.gyűlésen megszakasztatott. Ezek azon pontok, mellyekért a’ jelen nemzedék a’ jövőnek