Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-03-23 / 23. szám

FOGLALAT. Magyarország és Erdély, kir. adományozás; ma­gyar tudós társaság (a’ történet ’s math. osztályi pályakér­désekre ’s drámai jutalomra érkezett versenymunkák czimei jeligéikkel ; irányczikk: különös értesítésül Szontagh Gusz­távtól; budapesti napló (József-árvaház felavatása, uj üstö­kös ’sat.) Pestmegyei közgyűlés (közelutasitás a’ részek tettleges visszacsatoltatása, országos választmányok, jobbágy­­telki nemesség adóztatása, szólás-szabadság, nemzeti nyelv, vallási egyenlőség, vegyes házasságok , és szab. kir. váro­sok rendezése ügyében) Barsi közgyűlés fa’ házi adó meg­­bukta sat.) Felszólítás a’Pesten állítandó pr. főiskola tárgyá­ban ; debreczeni viszonyok (kir. városok szerkezete iránti intézkedés ; hanyag igazságszolgáltatás , hivatalösszesités egy személyben ’sat.) Ausztria: Uj iparlap, cs. k. féigek, postarendszert; Neipperg gróf. Szerbia: Kramil pasa Sztambulba hivatik; az uj kormányhi­­báji Czartom­ski hg. segélyzése; a’ szultán rebesgetett útja ’s látogatása. Amerika: Egyesült statusok; Mexico és Texas; Haiti és Bra­zília ; Laplata statusok. Spanyolország: a’ ministerség győztes a’ választásokban ; házassági terv Izabella és d. Carlos fia közt. Anglia: M. Naughten vád alól fölmentetett, Brougham kel­lemetlen helyzete. Francziaország: Guadaloupei földrengés, Louvre fölépit­­tetési ügye. Keletindia és China: megtiszteltetések, uj viszály Chi­­nával. — Értesítő. Magyarország és Erdély Ö cs. ’s ap kir. fölsége Wodianer Sámuel József pesti polgári nagykereskedőt, sokoldalú érdemei te­kintetéből, krassómegyei „Kapriora“ kamarai hely­séggel megajándékozni, ’s őt utódaival együtt ,,kaprio­­rai“ melléknévvel magyar nemességre emelni legkegy. méltóztatott. — Magyar tud. társaság»­I.“Az akadé­miának 1841 ben tartott Xu­d. nagygyűlésében kihir­detett történetosztályi jutalom kérdésére f. h. 20 dikáig mint határnapig 3 munka érkezett alulirthoz, illy jeligékkel: 1) Dii fortioribus adsunt. Tacit. — 2) Ki a’földrétegekből feltornyositja a’ bér­­ezeket , ugyanaz a’ népekből alakítja az emberiséget. — 3) Győzzön a’ mi jobb. — II. Ugyanakkor hir­detett m­a­t­h­e­m­a­t­i­k­a­i jutalomtételre 4 munka ér­kezett, illy jelm­ondatokkal: 1) Csak mindenoldalú vizsgálat által lelhelni fel az igazságot. — 2) Merni nem art. — 3) Ibii robur et aes triplex circa pectus erat, qui fragilem truci commisit pelago­ratem primus. Ilorat. — 4) 11 n’ya par de livre plus ennuyeux et moins utile que celuici,ou Pauteur dit tout. Phil. d. la Nature. — III. Az 1 842/3 diki dr­a­in­a­i jutalomra 13 szomorujáték küldetett be; u. m. 1) A’ festő és vám­pír, 5 felv. Peu de gens sont asse­­­sages, pour pré­­férer le blame, qui leur est utile , aux louanges , qui les trahit.“ Voltaire. — 2) Pór vadász , 3 szakaszban. Cujus meliore luto finxit praecordia Titan. — 3) Emil, 3 felv., Hol nincs versenyzés nincs küzdhelye bátor erőnek. Kisfaludy K. — 4) A’ zsidó fiú , 5 felv. Im­­probe amor , quid nonmortalia pectora cogis. Virgil. — 5) Zrinyi, 5 felv. A’kiszámoló férfiak gyakran szerencsések, de a szerencse mégsem hagyja magát kiszámolni. Menzel. — 6) Gerő, előjáték ’s 4 felv. Memento móri. — 7) Férfi és nő , 5 felv. A’ férfi nagy nő nélkül is Hoffmann. — A' Hun-király, 5 sza­kaszban. Ibis in urbern.— 9) Csak végnapjai, 5 felv. előjátékkal.Verflucht vom Vater und geliebt von Wei­­be, zulezt ein Stern im wildem Meer versunken. — Herweg. 10) Főur és pór, 5 felv. Müvein nem épen nyerni jó; m­agasrul bukni is dicső! — 11) Messiás 5 felv. É­v rázó) vívta. 12) Mária királyné , 5 felv. Hun­gáriam­ lili fraenare superbam Foem­ineum nequit Im­perium. 13) Hontartók és hongyilkosok, 5 felvon. Excussit subjection Pelion Ossae. Ovid.— E’ munkák a mai ülésben bem­utattatván , a’jeligés levelek bon­tatlanul,az academia és Kiss Károly rendes tagpecsét­jeivel lepecsételve a’ levéltárba adattak őrzés végett, a kéziratok pedig, névszerint az első és másod ren­dűek három három osztálybeli rendes tagnak, a’ drá­mák a XIllik nagygyűlés által választott öt tagból ál­ló küldöt­t­ségnek adattak ki vizsgálás végett. A’ száz száz arany jutalmat, úgy ne talán határozandó másod, harmad ’s több mellékjutalmat a’f. évben tartandó XIVik nagygyűlés fogja oda ítélni. Kelt Pesten a’ m. tudós társ. kisgyüléséből, martius 21-én 1843. Br. Schedel Ferencz titoknok,­­­ ­kölcsönös érteslésű­l. A’ nemzeti élet kifejlődése , mondatott már nem egy­szer , a’ fölébredés, discussio és cselekvés stadium ön megyén keresztül. Mi magyarok , mondanak tovább , már felébredtü­nk ’s most a’ discussio stádiumában va­gyunk. Hogy a’ cselekvés stadiumától még m­essz­e ál­lunk , bizonyítják azon véget nem érő indítványok , mik rendesen nem valósulnak’s mellyek politikai álla­potaink egy német kritikusát, azon itélet-nyilványi­­tásra bírákt, hogy „csupa discussiotul a’létesüléshez nem juthatunk.“ Hiába , ugrás nincs a’természetben : fiatal nemzet, mint fiatal ember, sokat beszél, még többet ábrándozik és érzeleg; de annál kevesebbet tesz, ’s férfikorra kell serdülni embernek és nemzetnek hogy gyakorlati esze lehessen ’s eszményi világából kijózanodva, cselekvésre ébrű­ljön. A’discussio pe­dig foly köztünk szélesen , hévvel, sőt ollykor elke­seredéssel ’s a’ köz­önség , a’hírlapok előadásait lép­ten követve , hasonló , semmivel több nyugalmat nem bizonyitó vitákba bonyolíttatik. Ez mind — a’ tulsá­­got kivéve —jó, sőt elkerü­lhetlen, de koránsem elég. Minden szellemi munkásság , mivel önmagát el kell i­­gazitania , nem állhat pusztán productióból, ha­nem szükségkép ezen productionok reflexió általi kri­­ti­k­á­j­á­b­ó­l is, így maga az irodalom , tudomány , művészet, sőt minden emberi cselekvés. Ha a’nagy­korúságra fölserdült ember önmaga vezetője akar len­ni e’ földi pályán , neki nemcsak gondolkodni, érzeni és akarni kell, hanem szükség , hogy gondolkodása, érzése’s akarata inditóokait s czéljait is eszmélje, máskép önmagát eredeti törvényei’s rendeltetése sze­rint sem elméletileg’s gyakorlatilag nem határozhatja, így az öntudatra föleszmélt,haladását önmaga elintézni óhajtó nemzet a’ puszta discussioval meg nem eléged­hetik. Mi végeredménye lehet ennek? Terjesszünk elő ak­ármelly tárgyat; halljuk a’ felekezetek szószólóit; nem fogunk é azok nézeteikben egymástól eltérni, pedig politikai rendszerek szine szerint szükségkép ? ’S azután a’közönség igazodjék el e’ metsző ellenté­telek zajában, bíráskodjék a’pártok felett’s jegyez­ze ki az igazi utat! Hogy legyen ez lehetséges , ha a’ nyilványitott nézeteken túl a’ politikai vélemények alap­elveikbe és szükségkép egymástól eltérő végirá­nyaikba nem nyomul ’s azokat tisztán nem ismeri; ha a’ felekezeteket és vitáikat felsőbb álláspontból, egé­szükben fel nem fogja, mint a’ fejlődő nemzeti élet egy­formán nélkű­lözhetlen tényezőit, miknek egymásra hatásuk által a’ közösen eszközlött haladás létesitte­­tik. Illy reflexió által eligazodott öntudatos fejlődést ugyan fiatal, első bizonytalan lépteit elintézni törek­vő nemzetnél, nagy mértékben nem várhatni; de éppn azért annál sürgetősb­b’ szükség , hogy arra m­ennél e­­lőbb serkentessék. Az egymást nem értés, félreértés és nem méltatás igy elkerü­lhetlenek. Pedig a nemér­tés buktatta meg az emberi nem első közös munkáját, Bábeltornya építését,melly rész jóslatu névvel,hazánk állapotjai már nem egyszer hozattak hasonlításba ; a’ félreértést pedig a’ 70 éves Zschokke, autobiographi­­ájában, az emberi bajok legegyetemibb kutfejének nevezi; ’s ha végre egymásnak nézeteit illően nem­ méltányoljuk , hogy kerüljük ki a’ szükségtelen ke­serűséget ? Elkerű­lhetlen tehát hogy a’ pártok vitáit a’ napi­renden levő specialitások felett, koronkint általányos ’s egészet felfogó kritikával felvilágosítsuk. Minden dolog egészből áll és részekből; az egyik oldal olly fontos mint a’ másik , ’s teljes ismeretünk felőle csak akkor lehet, ha m­indkettőt átpillanthatjuk. Derítsd fel a’philosophia és történet szövétnekével minden javaslatba hozott utak indulás- közép-és végpontjait ’s eligazítottad a’ közönséget a’ választandó felett, ön­állóan ítélhet; lehetségessé tevéd az alapos közvéle­mény kifejlődhetését ’s vele az öntudatos haladást. ’S ne mondjuk azután , hogy ez ideológia, meddő ál­­talán­osságok! A’ concret világnak magyarázata az elvonatban rejlik. Un derliefe ropfrnt bie­starfgeit mond , Schiller. A’ legújabb időben ugyan köztünk a’ poli­­­­tika szörnyen felülkerekedett a’ tudományon ’s igy­­ a’publicisták a’ tudósok felett; hazánkban eddigelé­g még a’tudós névnek sincs legjobb hangja’s jól em­­­­lékezem, mikép egykor a’ magyar academia egyik­­ levelezőtagja ellene ünnepélyes óvást tett a’ Hírnök-­­ ben. De hát tudatlanok akarunk­­ lenni? Azt sem.­­ Tehát félig meddig tudatlanok? Értsük meg egymást.­­ A’ tudomány az igaz a’ valódi műveltség nem egyedüli kútfeje, az élet is az ; de épen azért publicistának mint tudósnak meríteni kell mindkettőből. A’ meddig a’ tudomány emberei , a’mellett hogy alapos tudó­sokká képezik magokat, egyúttal a’valóságos világ forrásával meg nem barátkoznak, ’s publicistáink a’ nyilványos ügyek részletesb ismeretével mélyebb tudományos belátást nem egyesítenek, szóval m­ig tu­dósaink egyszersmind élet-emberekké’s publicistáink tudósakká nem válnak, addig — tisztelet becsület de igazság is — a’ haza egyiküknek sem veendi nagy hasznát; mert illy egyoldalú elfogultságban az egyik rész példátlanságából ki nem vergődik s valósulhat­­lan légvárakat épitend , a’ másik pedig üres beszé­dekkel fog untatni, in­nen azután nem segitend sem sujtás sem sallang. Suum cuique, a’sorok írója az életembere volt egykor s most a’tudományé.Vi­sszavonulva a’gyakorlati életből­­s a pártok körein kívül állván , legalább elég nyugalom­mal birhat, viszonyaink méltányos bírálására. ’S ez nemcsak szándéka , hanem eszközlése másoknál is e közlésének egyenes czélja ; ámbár a’méltányosságot annyira ki nem terjesztheti , hogy azt, a’ mit meg­győződése szerint igaznak tartani köteles , az ellen­kező véleményekkel egy rangra emelni igye­kezhetnék. Ez elpártolás volna az igazságtól. De épen ez oknál fogva jól is tudja , mikép ezen után rózsák nem viríthatnak számára. Kritika mivel felsőbb han­gon bíráskodik, sehol sem kellemetes, és heves pár­tok zajába szólni annyit tesz , mint hivatlan ügyvéd szerepét magára vállalni. Azonban bár tövis­koszo­rúval jutalmaztassák is meg, igyekezete elkerülhet­­len szükségétől ’s tiszta szándékától áthatva, azzal vigasztalandja magát, hogy illy fej­ék már érdeme­sebb homlokot is di­szesíte. [Folyt, követk.] Szontagh G. BUDAPESTI IVAPIi© Múlt vasárnap , mart. Ifikén , mint nádorunk ő fens, névnapján , ünnepélyesen szentelteték föl a’ pes­ti árvaház és kápolnája , Miskolczy püspök által, számos minden rangú vendég díszes jelenlétiben , s Josephinum nevet nyert. Midőn az 1830 országgy ti­tán nádorunk ő fens, súlyosan megbetegü­lt ’s utóbb fölgyógyult, a’ pesti polgárság emlékkel akara e’ szerencsés eseményt örökíteni; ő Uns. azonban nem márványt, nem érczet, hanem árvaházat óhajtott e czélra , melly magas nevével diszesitteték. A kimon­dott magasztos ige csakhamar testté lön Festetics Antal es. kir. aranykulcsos ő niga 3 ezer £3 ölnyi tért engede át kertjéből e’ szép czélra , ’s csak az 1S3 viki árvíz okozá az épület korábban el nem készülhetését 1841 ki júniusban tette le Maria Dorothea ő fensége a’ szabad ajánlatokból készült épület talpkövét,melly­­ben minden valláskülönbség nélkül már is számos ár­­­va gyermek imádkozik ő fens, jólétéért. — Folyó hó­szkén esti 8 óra felé 1—2 foknyi széles farka jelent meg az égen valam­elly hatalmas üstökös csil­lagnak, ’s hosszúsága mintegy 65 fokra terjedt. 1769dik év óta nem vala illy nagy üstökös lát­ható. Azóta mindennap feltűnik 8 óra tájban e’ fark sugár látkörünkön sőt a’ csillag maga is szemlélhető a lát­­kör alján. — Jövő hétfőn martius 27kén, Ud­v­a­r­­he­l­yi Miklós javára bérszünéssel másodszor: József és Testvérei. opera 3 fölvonásban. Duval Sándortól, zené­je M­a h u 11 / 1. — Pestsm­egyei közgyűlés. Mart. 21kén kezdé Pest­megye idei első évnegyedes ’s egyszersmind követuta­­sitó gyűlését. A’ terem karzatostul szokás szerint töm­ve volt, nyers erő szatmári okokkal kezekben, vagy szabolcsiakkal csizmaszárakban nem jelent meg, azért a’ tanácskozásé’ két napon renddel folyt. Mit rejtenek a’ köv.­napok méhökben, arról most még nem szólha­tunk. Tárgyalás alá vétetvén az utasitáskészitő választ­mány munkálata, örömmel hallók vezérfonalául a’ ha­ladás elvét. A’munkálat nyomán, mellynek eddig min­den pontja többnyire változatlanul fogadtatott el, ezen tárgyak határoztatak elörvénykép országgyűlésre föl­jegyeztetni: 1) A’ megyében lakó birtokos mágnások nevei országgyűlésre kellő meghivathatás végett ter­jesztessenek föl. A’ törvények szigorú végrehajtásáról legyen gondoskodás még pedig: a) Az 1836: 21. czikk t. i. a’részek tettleges visszacsatoltatása,’s ezen részek tekintetéből az unitaria vallás befogadtatása szorgalmaz­­tassék. b) Az országos választmányok számon kéres­senek, összehivattak ’s tisztükben eljártak­­, ’s ha nem, miért nem? c) Minthogy az 1836: 1­1. tezikk sok me­gyében végre nem hajtaték , a’ nemesektől bírt job­bágytelkek adó alá vétetése mellett jövőre illy hanyag ’s engedékeny hatóságok ellen büntetés szabassék, így az 1791: 1­3. czikk értelmében a’sérelmek szüntesse­nek meg. d) A’ szabadszólási sérelem orvosoltatását illetőleg odautasittatnak a’ követek, hogy azt ott foly­tassák, hol múlt orsz.gyűlésen megszakasztatott. Ezek azon pontok, mellyekért a’ jelen nemzedék a’ jövőnek

Next