Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-11-26 / 94. szám
1843. 94.k 01 ám. Megjelenik a’ Társalkodóval együtt minden hété a kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz alatti Trattner -Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartoutámányokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik , ’s pontruan közötetik. Hanyatlásra sietvén a' folyó év, tisztelettel figyelmeztetjük kétfős testvér lapunk t. olvasóit, ’s különösebben az óvsz távolabb részeiben lakókat, szorgalom- v. gyorskocsin előfizetésök iránti intézkedés végett, hogy nyomatandó példányaink száma iránt kivántatólag rendelkezhessünk ’s iker lapunkkal hiány nélkül szolgálhassunk. A’ Jelenkor és Társalkodó jövő évben is a’ mostani de bővitettebb alakban , mindkettő utöntetü betűkkel fog megjelenni, heten kint kétszer , minden ízben két íven,s midőn tárgy halmaz kívánja, félívvel szaporítva is. Az országgyűlési tanácskozások rajzát mint eddig , úgy ezentúl is folyvást eszközölhető gyorsasággal is terjedelmesen adandóak. Az Értesitő mindennemű hirdetési jutalmas díjért és pontosan közlend. Az előfizetés díja postán és Budapesten házhoz küldéssel boríték alatt, félévre 6 p.frt, borítéktalanul helyben házhoz küldve 5 forint, egész évre pedig 12 és illetőleg 10 ft. p.p. Külföldre járatandó példányok iránt egyedül a’ bécsi cs. kir. főpostahivatalnál rendelkezhetni; egyébiránt pedig az ország minden kir postahivatalainál és nálunk Pesten , art-utasai 453. sz. Trattner-Károlyi ház első emeletén. A’ czimeket tisztán kérjük beküldetni. A’ Jelenkor és Társalkodó szerk. FOGLALAT: A Magyarország és Erdély (megtiszteltetés, országgyűlési közlemény: kerületi viták folytatása a'magyar nyelv tárgyábani k. k. leirat fölött ; földi ülések a magyar nyelv iránti törvényjavaslat ügyében ; budapesti napló : a’ zsidó házaló mint favágó , irodalmi újdonság, magyar játékszíni krónika; Ugocsamegye: a' követi utasítások részletesen tárgyaltatnak; iparegyesület; Fozsegamegye: a' megyei szavazásjog az adózókra is kiterjesztetni kívántatik; sat) Amerika (Bertrand tábornok; Sandwich szigetek; mexicói hírek.) Spanyolország (a’ királyné leteve az esküt a’ spanyol alkotványra; Narvaez megtámadóji még sem födezhettek föl.) Anglia (a’ nagy eskütszék helyesnek nyilatkoztatd az O Connell elleni keresetet; Nemours herczegsegnő Madridba.) Francziaország (Krisztina özvegy királyné folyvást útra készül; Aumale hg Romában.) Oroszország (katonai összevonulást hiresztelnek a’ görög zavargás miatt moszka részérül.) Etesite. Magyarország és Isztély Öcs.’s ap.kir.föls. f. éri jul. 1rén kelt legf. határzatában Szepesházy Lajos t biró ’s felsö-répási lelkésznek , ki évenkinti jutalmak által nagy mértékben mozdítja elő vidékén a’ gyümölcs-nemesítést, a’frauendorfi kertész-társulat rendes tagi oklevele elfogadhatását legk. megengedni méltóztatott. Országgyűlési közlemény* A’ nov. 16kai kerül. ülés folytatása a’ k. k. leirat tárgyában. Múlt számunkban megszakasztott beszédét igy folytatá a’ m. szónok : Tekintsük a’ zágrábi eseményeket, ott 6 hónap előtt a’horvát nyelv végzés által közhasználatúnak elfogadtatott ’s ezt legújabban Varasdmegye is megkisérte. Ott a’ tisztválasztási kihágásoknál előbb vizsgálat rendeltetett ’s azután küldetett kir. biztos, nálunk a’ dolog egészen meg van fordítva. B. kötetének azon javaslatában, hogy mi engedjünk, mivel erősebbek vagyunk , nem osztozik csak azért sem , hogy a’ nemzet magát erősnek ne higye, ’s ennélfogva nagyobb erő-kifejtésre iparkodjék. Gájnak előbb 7 apostola volt ’s most mennyin vagynak ! Horvátországban nem , de csak 2 párt van, a m. horvát és illyr párt, melly utóbbi felsőbb pártolás által nyerte gyarapodását. Egy másik szónok ekkép nyilatkozott: Mivel a’ tárgy igen fontos,nem kikapva a’ történetekből hanem összefüggve az egészet kell tárgyalni. ’S ehez képest szükség közelebbről nézni a’ nemzetiség kérdését egész kiterjedésében. Elhiszi, hogy nemzet fölött foly a’kérdés, mert a’ horvátországi dolgok mindenesetre egy életre fejlett nemzet jelenségei. És valamint minden csirának akadályt kell legyőzni, úgy a’ horvátoknak is az előttük álló akadályokkal kell víviok. A’ babszem midőn fejleni indul, maga fölött megrepeszti a’ földet. Nem reactio tehát az, mit Horvátországban látunk, hanem életjelenség. Most vegyük fel Horvátországot Magyarország iránti kapcsolatban. Nem mint társ, hanem mint kapcsolt ország szövetségese az Magyarországnak. ’S igy Magyarországnál kell lennie. Ebből természetesen következik , hogy a’ horvát kifejtés legelőbb ezen szövetség ellen lép föl. Nem pártkérdés tehát ez, hanem kifejlődő nemzetiség élet kérdése. Nézzük azonban e’ tárgyat még közelebbről. A’ magyar nemzetiség, melly két nagy nemzetiség közt egyedül áll, a’ horvát kifejtést hidegen nem nézheti. Ebben egy kérdés van: lehet e a’ két nemzetiségnek egymás mellett úgy fejlődnie,hogy egyik a’másik iránt szívességgel viseltessék.Midőn a’ török uralkodott hazánkban , ezzel a’ nemzet atyafiságos egyetértésben volt. Nézzük a’ franczia megtámadást. Akkor Horvátország az ellenében hazánkhoz kívánkozott ’s meg is lett az egyesség. Az 1 740 . 17. a’ honátokat minden hivatalra képeseknek nyilatkoztatja. Mi lett ebből ? midőn újabban a’ külellenség nyomása megszűnt, a’ horvátok külön akartak válni, ’s mint mi, úgy ők is védik nyelvüket. ’S ez nem különös , hanem kifejlődés utján történik úgy. Kollár isméretes verseiben a’magyar nemzetiség ellen kel ki. A’ horvátországi gyűlések telvék irántunki gyűlölséggel. Hasonlón iskolájik is teli vagynak l epéskenésekkel. Vájjon mi engedésünk által meg fogjuk e ezeket szüntetni ? Nem, sőt fegyvert adnánk ezek által kezökbe. Szóló reméli kibékülést,de nem most, hanem akkor, ha a horvátok maguktól átlátják, hogy gyengék,mert nemzetek nem szóból, hanem historiából tanulnak. Hogy áll ezen küzdés közt Magyarország ? ez nem olly könnyű, mint első tekintetre látszik, mert a’ sympathia erős népekben gerjesztethetik. Ha mi magunkban gyengék vagyunk, keressünk másban oszlopot; éressünk p. o. a’németségben.’sat. Hol állunk most ? akarunk a’ városoknak és nemeseknek ’s nemnemeseknek jogot adni ’s nem akarunk biztosak lenni: vájjon nemzetiségünk megáll és , e’ nélkül javulni nem akar. Nem makranczoskodás tehát részünkről, hanem érzete annak, hogy nemzetiség nélkül jövendőnk nincs- Ide jöttünk az országgyűlésre kibékülési szellemben. A’ horvát követek a’ kér ülésekben magyarul, az országosban pedig diákul szólnak. Mi őket kímélet hangján kértük , hogy ha ez utasítás nyomán történik, jobbat iparkodjanak eszközleni. ’S vájjon ártott volna ez az illyrismusnak!! Ők nem ígértek semmit, hanem felszólaltak a’ legközelebb orsz. ülésben ismét diákul, azt adván elő, hogy ez nekik utasításukban áll, mivel pedig az anyanemzethez tartozó kis töredék nem tilthatja meg az anyanemzet nyelvén szólhatást, ez ok adott okot a’ kérdéses határozat hozatalára. A’horvátok szegték meg tehát a’ törvényt, mert midőn tehették volna , bár tudtak is magyarul, azon nyelven mégsem szóltak. Kiván egyébiránt ő is felírást G és N. értelmében. A’ felírás szavai nem fognak hiányzani, de itt általános lelkesedésre van szükség, máskint nem egyéb az , mint koporsóba rejtező sírféreg. A’ hideg számítás , mit Baranya követe ajánl, itt czélhoz nem vezethet; ’s vájjon ha őseinknek M. Therézia melletti lelkes felszólalásuk nem roszaltstott, ki roszalhatná ezt most? Ezután egy más megyei követ által a’ k. k. leirat árnyék-oldalai adattak elő, fényoldalait pedig úgymond orsz ülésb. majd a’ horvát követek fogják előadni. Szóló a’ b-----i fegyvereket elkopottaknak látja ’s igy török mit sem vár, hanem az engedékenységtől. A’rögtönzött végzésnek hazánk állását föláldozni nem kivánja, hanem a’ fölirásra adandó kir. válasz megérkeztéig kéri ezt felfüggesztetni, ugyanis a’ BB. körébeni határozat-hozhatás sohasem terjedhet ki egyiknak kárára. Igazolja ezt azon körülmény , hogy a’ magyar nyelv iránti törvénynél is a fö- ok beléegyezése kivántatott. De a kérdéses határozat a’ küldőkre is kötelező erővel hat, mert Horvátországot magyarul tudó követek küldésére kényszeríti. Annyival igaztalanabb pedig az, mivel május 21én Borsod és Torontál egyéb követei is megismerték, hogy magyarul szólásra nem lehet kényszeríteni a’ horvát követeket, mert valamint 1832ki és 1839ki országgyűléseken , midőn tőlük magyarul szólás követeltetett, utasításaikkal mentették magokat, ugyanazokra hivatkoztak most is, már pedig senki sincs közülünk , ki az utasításokat merné törvényteleneknek nevezni. Igen jókor jött hite szerint a’ k. leirat, akkor t. i. midőn a’ kérdéses határozat keletkezte után a’zágrábi és más események közbejöttek. És mit tesznek a’BR ha a’horvát követek diákul fognak szólni a’ közelebb orsz. ülésben? talán erővel vagy lármával fogják őket gátolni ? hisz az nem tanácsos s könnyen rész következményeket fogna vonni maga után. A’ felség a’ horvát municipiumoknak! megtartására esküdött meg. A’ demokratia nem nyújt a’ tévedés ellen biztosságot, máskint a’ kérdéses határozatnak is jó következésűnek kellett volna lenni. ’S mind ezen oknál fogva kéri a’határzatot felfüggesztetni. Az e’ j! napon legutószor nyilatkozó m. követ megjegyzé : mikint a kérdéses határzat hozatalához egyezésével bizonyos elöérzetnél fogva nem járult ugyan, azonban más ,miután meghozatott, védi azt mint jogszerűt, mellyet t. i. hozni e’ táblának joga volt. Igenis legtisztább jogosság érzetéből hozatott e’ határzat’s egyedül a’horvát követek okai minden bajnak , mert ők nem rendelték magokat alá a’többség akaratának. Már pedig ha ezen elv állítttatnék fel, úgy egyesek fölülemelkednének a többségen. A’ mi magát a’ k. k. leiratot illeti,idéztetnek ugyan ebben az 1792: 7 és 6 7. tezikkek, de amabban csak az foglaltatik , hogy a’ magyarországi iskolákban a’ magyar íj nyelv rendes , horvátországiakban pedig rendkívüli tanulmányként taniltassék, de következik ebből, hogy határozatunk nem törvényes ? aztán mikor hozatott az 1 1790ben József halála után, ki a’német nyelvet akartaó nyakunkra tolni. Az 1790: 67. szintigy nem illik ide, mert az említett czikk nem zárja ki, hogy a’ rés literatria munkálkodásán kívül is a’ nyelv tárgyában intézkeijdés tétessék. A’ minthogy 1805. ben elhatároztatott, hogy a’ törvények legalább columnaiter magyar ij nyelven is alkottassanak. ’S ez idősül 1839ig két nyelv j1, u m. magyar és diák divatozott, ekkor azonban meg sols kalák a’ Ak ezen nevetséges és sok időtöltéssel járó munkát. Igaz, hogy a’lölk ellenszegülése miatt, közbenjárás lett szükséges; de utóbb diplom. nyelvnek is csakugyan a’magyar nyelv állapíttatott meg és ismertett tettel. És igy fentebbi törvények úgy látszik a’mi javunkra hivatlak föl. Szóló minden kiegyenlítési módot megfontolva G.rel’s az előtte szollakkal szavaz ’S most áttér a’ bi. követ ellenvetéseire. Már 1790ben a’ horvátok nem hajlottak a’ magyar nemzetiséghez. Igaz ugyan hogy a’ Rákos mezején kérdésen kívül magyar nyelvet hasznának a’ horvátok is másként igen kevéstől fogtak volna megértetni; azonban e’ gyakorlat ellenére már 1805ben a’ törv. tétetett ezen záradék ,m intr alim. regni Hungáriáé. Ellenben az 1809ki törvény semmi kivételt rájok nem tesz. Úgy látszik, ez utóbbi törvény hozatalánál a’ hozás nem feledé az 1740: 14. törvényt, melly ha igazságos volt a’ horvát cíerusra mennyivel inkább megkívánhatni a’magyar nyelv tudását a’ törvényhozás tagjaitól. A’horvát követek sorsa, kik itt diákul akarnak szólani, épen ollyan mint szólót, ki angolul nem ért, angol parlamentbe küldeni követnek. Ezután áttért szóló a’ főrendi fractióra, ’s kívánt arra, mint mondá egy kis utópillanatot vetni. Vannak úgymond emberek , kik csak akkor hiszik a’hazát boldognak, midőn ők kormányoznak, kik legtöbb észt hisznek magokban, ezek ellenzik még azt is, mit a’kormány kívánni látszik. Tanúsága ennek legutóbbi tanácskozásuk, mellyben úgy látszik a’horvát nyelvet akarják megállapítani. Sz. azon állítására, hogy a’ k. leirat fényoldalait majd a’ horvát követek fogják orsz. ülésben előadni, kérdi, honnan tudhatja ezt Szepes követe ? hogy a’ horvát követek szóni akarnak ? ezt valóban csak ő és társai tudhatják. Egyébiránt mig a’ fejdelem és nemzet közli alkudozás e’ tárgyban nem sikerül, szóló hite szerint a’ horvát követeknek diákul szólniok nem szabad. A’határozat nem úgy keletkezett mint Sz. követe előadó, mert a’ Rinek májusbani nyilatkozatok után történt, hogy az egyik horvát követ kerületi ülésben magyarul szólt, ’s épen annak keserű tapasztalása, hogy bár tudnak, mégsem szólnak magyar nyelven, birá a’ Rket a’kérdéses határozathozatalra. Ezután megemlté, miként a’ k. leiratot