Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-08 / 80. szám

kát vagy már valamellyik fél meg­talált volna halni, ő felsége törvényesítheti őket salvo iure alieno. Tisz­telem így szól, egy mélt. gróf az egyházi rendet ’s én több oknál fogva valódi lekötelezettje vagyok, de most nem úgy mint katholicus, nem mint lekötelezett, de mint független magyar törvényhozó nyilatkozom. Tudnom kell nekem,vájjon a’ m. c­­erus tartozik e engedelmesked­ni a’ hazai törvénynek? Én úgy gondolom, tartozik,­­ mindaddig mig legkisebb jövedelmet húz a’ hazától, a’ r. pápának csak addig tartozik engedelmeskedni, mig constitutional törvényink engedik, a’magyar király, mint constitutional fejedelem, csak ollybrevére adhat placetumot, mire törvényink engedik, különben mi lesz hazánkból, ha más felöl ismét a’ karloviczi érsek ’s pro­testánsok főnökei tagadják meg a’ polg. törvények iránti engedelmességet! Igy a’ különböző vallás-felekezetek igazán stalum in statu formálnának. A’ breve és körle­velek természetét nem akarom fejtegetni, csak annyit mondok, hogy a’hierarchia és vallás közt olly nagy a’ különség mint kormány és fejedelem közt. Mostani ta­nácskozásunk tárgya a’breve, legyünk tehát tisztában tartalma felöl ’s olvastassák fel, mert a’ placetum is más­kép magyaráztatik mint kellene; mondatik jelesen, mi­kép a’ placetum csak fegyelmi dolgokra terjed, holott hazánkban placetum nélkül semmiféle breve ki nem hir­­dettethetik. — Isten és természet elleni bűnnek nevezni a’ vegy.házasságot ellenkezik törvényinkkel,ezt mondani Magyarországon nem szabad, igy gondolkoznak velem együtt 3 —­vet kivéve az ország majd minden hatósági ’s a’v. házasságok megáldatása mellett harczol az 50 éves gyakorlat is. Ugyan mondja meg nekem a’clerűs­ ,dogma­é az áldás, vagy sem‘ mert ha dogma, ’s 50 évig még sem tudta hogy dogma,­csak annyi, mintha ál­lítanám, miképen nem tudom, hogy országunk alkotvá­­nyos, vagy hogy a’ nm. főrendi táblának elnöke nádor , cs. kir. fensége, és ha minden polgár szintolly tudat­lansággal mentegethetné magát, ma holnap vége lenne alkotványos létünknek. Így Yan a’ clerus a’ vallásbeli szertartásokkal, ma a’ v. házasoktól vonja megáldását, holnap következhetik, hogy a’ vegyes házasokat áldás nélkül akarja temetni. Tanítsa tehát az egyházi rend a’ népet mindenfelé, hogy a’ papi áldás nem szükséges, hirdesse hogy a’ pap egyszerű tanúnál nem több, kinek annálfogva csak annyi, vagy az a’ stóla jár, mi a’ tanuk­nak. A’ coramparocho csak olly jelentésű kitétel mint a’ coram v. comile,v.coram judicum,mi ezen megyei tisztvi­selőknek koránsem passiva assistentiáját jelenti. Ha­­ akkor midőn a’n.váradi körlevél kibocsáttatott, megtet­te volna a’ kormány a’ megteendőket, most szép csend­ben volnánk. Tisztelem én a’ kormányt, tisztelem orszá­gunk hgprimását is, de ki kell mondanom, mikép ők ketten olly viszonyban működtek, mint midőn valaki égő gyertyát ad a’másiknak kezébe, hogy azzal együtt men­jen a’puskaporos házba, szivére kötvén azonban az óva­­kodást, miszerint a’puskapor fel ne lobbanjon. De nem fejtegetem tovább e’ tárgyat; eléggé kifejté már ezt több érdemes követ, hanem azzal végzem beszédemet, hogy én a’ t. Kirat és őket pártolom. Nagy lévén az idő nádor öcs. kir. fensége az ülést eloszlatá, mint más nap foly­­tatandót. — Folytatjuk. Budapesti napló Időnk m. héten megcsörölt ’s annyira meghüvösült, — hogy a’ fűtés hatalma­sul kezde közelíteni,mi a’szi­ret iránti meglehetősen ked­vezö reményeket jóval lehangolta.—A’ mult naplónkban említett budai kisértet csakugyan nem sárkány volt, ’s nem is Lindwurm , mint a’ krisztinavárosi vinczellérek nevezék, hanem csak ártatlan bagoly, melly már lelöve­tett, ’s így hazánk fővárosa csakugyan minden veszély­től meg van mentve.—Nifont de Barkó a’ váczsutczai Jü­tlner házban 2ik sorozatát mutatja a’ világ nevezetes vidékeinek —Az ,Em­lény‘ már ki van szedve ’s rövid idomulva meg fog jelenni. — Harlleben költségin most jelent meg németül Mednyánszky Aloiz b. e excell.,,Uta­zása Vág folyamon,“ igen díszes, sőt mondhatjuk pom­pás kiadásban , 10 kőnyomattal, m­ellyek a’ csodabáju Vág—vidék legszebb ’s legregényesb pontjait ábrázolják. A’ szöveg nagy érdekessége minden dicséretet fölösle­­gít. — Szinte most hagyta el a’sajtót a’Külföldi Regény­tár szik kötete, mellynek tartalma: ,,A’koros hölgy,“ franczia regény Bernardtól, ford. Petőfi Sándor ’s meg­kezdetik benne egyszersmind,,Hortensia grófnő,“ fran­czia regény Mérytöl, ford. M. Horváth Károly. — Leg­közelebb jelent meg Kolozsvárott. Korteskedés és ellen­szeres­ése füzet a’ lelkes Kemény Zsigmondnél, ki e’ szörnyen elharapózott kórállapot sokoldalú veszélyes befolyását mesterecsettel rajzolja—bár minél elöbb ve­hetnék e’ korszerű becses munka hátralevő füzeteit is, ’s utánuk mint hitelesen ’s Örömmel értők: Camoens,­Balassa­ ’s Izabella és remete czímű nagyszerű regé­­­­nyeit! Megjelent továbbá Wargha István akad. lev. tag­tól. Terv a’ kisdedovó-intézetek terjesztése iránt a’ két Magyar hazában ’s.A’szegény ember és gyermekei/ El­beszélések a’ magy. köznép számára. Mindkettő maga nemében szerfölött czélszerü ’s nagybecsű népszerű munka. Végre Hartleben könyvárusnál: Galletti egyete­mi világism­erete I. füzet­­ 5 színezett földképpel ára 40 kr. pengő ’s ezzel hasonló gyönyörű kiadásban: Kármán József írásai ’s Fanni hagyományai árok szinte 40 kr. ezüst, mellyek minden diszasztalon vagy pipereszekré­­nyen helyt foglalhatnak külcsínjokra nézve’s olcsósá­guk valóban könnyítheti a’ kisebb vagyonuaknál is a’ megszerzést.—Játékszíni krónika: nemzeti színpadun­kon sept. 2 ikén „Donna Diana“ vígj. 5 felv.; 22d.kén „Eskü“ dalj. 4 felv . 2 3án Fáncsy jutalmára bérszünet­­tel először „Lucretia“ dráma 5 felv., Ponsard után fran­­cziából ford.Egressy B.; nézők szép számmal; e’nagy­hírű újdonság tetszett ’s bizonyosan még jobban tetszik vala ha Lendvayné,Hubenayné ’s Szentpétery is játszot­tak volna, illy külföldi’s minden eredeti színmű e­­lőadatásakor, az apróbb, de azért jelentékeny szerepeket is mindig a’ színház legjelesb tagjai közt kellene kiosz­tani mert sokszor egyetlen kis szerep gyönge előada­­tása is kaczajfó, vagy mosolyt gerjeszt, mikép az este néhányszor megtörtént, ’s ez azután szomorujátékban valóban szomorú dolog: egyébiránt még azt is meg kell jegyeznünk, hogy Brutus, a’ história szerint koránsem volt udvari bolond, vagy bohócz, mint például Kisfaludy Károly egy pár bohócza , hanem inkább ollyasmi, mit Lendvay szokott kiemelni Lorenzinoban ; továbbá, Bru­­tusból baráti előtt, nem német érzelgés, hanem valódi nagyság ’s féktelen olasz tűz tört ki; e’ szerep Párisban, mikép azt több franczia bírálatban olvastuk , illy szel­lemben játszatott, ’s meg vagyunk győződve, hogy így játszatván, nagyobb hatása fog lenni; végre, Lucretiát Lendvaynétól, a’ jósné nagyhatású és igen fontos sze­repét pedig Laborfahi Rózától szeretnék látni,’s De Can M. helyét Hubonayné tölthetné be,’s ha aztán Barta sze­repében Szentpétery lépne föl, akkor alkalmasint egé­szen más hatásnak fogan e’ színmű örvendeni, fökép , ha itt ott megkurtittatnék; 2 rén„Házasság dobszónál,“ vígj. 3 felv.; 2­5dikén „Dús paraszt“ bohózat 3 felv.; 26,kán.,Egy ur és asszonyság“ vígj. 1 felv., és „Hu­­moristikai tanulmányok,“ vígj. 2 felv. Lebrün után ford. a’két Egressy; 2­7én „Norma“ dalj. 2 felv.; 28án „An­tony“ dráma 5 felv.; 29én„Ördög naplója“ vígj. 3 felv.; 30ikán bérszünettel „Borgia Lucretia“ dalj. 3 felv. — Előre figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy Fábián Gábor forditványából „A’ demokratia Éjszakamerikában“ a’ 3, és 4ik kötet is meg fog néhány nap múlva jelenni, el­látva egyszersmind az első két kötet némelly tollh­­ai­nak javításával. — A’ „Kör“ irodalom és művészet-barátok egyesü­lete csütörtökön october 12. délelőtt 10 órakor tartja e’ folyó körévi utolsó közgyűlését, mellyben­ több lényeges kérdés megvitatásán kívül a’ hivatalnokok is újonnan fognak választatni; mi végett tisztelettel kéretnek az illő részvényes urak, jelennének meg minél számosabban. P­esten octob. 1. 1843. Fáy Andr. mk. körelnök, Lanka Gusztáv mk. jegyző és könyvárnok. Nemzeti színház. October 1 -én a’ szerző ja­­vára bérszünéssel tizenötödször .Tisztújitása 1942 ben a’ m.t.t.által 100 darab arany pályadíjjal megjutalmazott eredeti vígjáték 4 felv. Irta :Nagy Ignácz/ Ezen vígjá­ték a’ m. t. t. által már jutalmazva és kinyomatva lévén , noha nem tartozik azon színművek sorába, mellyeket az igazgatóság jutalmazni ígért, ’s noha körülményei nem engedik, ’s tehetségében nem áll, a’ szerzőt úgy mint ér­demelné , ’s miként részéről is óhajtaná, jutalmazni, azonban a’siker és hatás által indíttatva, mellyel e’ mű a’közönségre folyvást gyakorol meg nem állhatá, hogy ezáltal is a’szerző iránt tiszteletét, 's teljes elismerését, ’s az eredeti drámai irodalom iránt figyelmét ne tanú­sítsa. Kelt Pesten, october 5-­n 1813. Szigligeti Eduárd, nemzeti színházi titoknok. Nyilatkozat. Miután a’ t ez. közüns. egy része között, mikinltudtomra esett, ollyab­b­ terjesztetett el, mintha én a’ szerencsétlen miskolcziak javára adatott operadarabban felléptemért magamat megfizettettem volna: m­agam igazolása végett, ki mindenkor boldog­ságomnak ismerem jótékony előadásoknál az emberiség szent ügyének feláldozhatnám saját magányényekemet, szükségesnek láttam ezennel alázatosan értesíteni a’ t. közönséget, hogy én a’ fentebbi jótékony czélu föllép­­­emért nemcsak meg nem iizoltolom magamat, hanem még a magam személye körül led föllépési költségei is, mi különben illy alkalomkor rendesen megtéríttetni szo­kott, sajátomból ingyen tevém meg. Schodelné, Bars ügyének gyűlésére ,*­ talán a’ sürgősb mezei munkák miatt,szokottnál gyérebben jelentünk meg. Csekély számunkat elnök első alispán által a’ teendők elsőjéül kitűzött t birákrai szavazás bizonyítja.A’ vokso­lók száma 1. i. csak 95. Ezekből nyert Szakmáry János 9­5, Jeszenszky Elek kamrás 94, Reinprecht Ignácz 92, Kosztolányi József 90, Majthényi Rudolf 86, Jeszenszky Károly kam. 83, Reinprecht Ferencz 83, Bodó Sándor 82, Simonyi Ferencz 81, Lypthay Gábor 74, Kvassay Antal 7­3, Simonyi Libor 5­7, Simonyi Elek 54, Csúzy Károly 52, Kürthy Lajos 52, Szabó János 49 voksot. 2­ Országgyűlést követink több rendbeli jelentéset ol­vastattak, kik utasítást is kértek a’ köznemesség által gyakorlott gyűlési kicsapongások korlátoztatása iránt. Külön ágaztak ez iránt a’ vélemények, rút színekkel fes­tettek a’történtek, mondatott egy részről hogy illy fék­telenségek által korlátoztatik leginkább a’ szólássza­badság, midőn a’ köz nemesség nem okot hoz föl ok el­len, hanem üsd, dobd ki ’sat. szavakkal hallgatásra kényszeríti a’szólókat. Elmondatott hogy ha despotizél­­tatni kell, inkább egy nagy ember, Napoleon, egy nagy minister által, mint borsul elcsábított ’s kábított embe­rek által; elvégre hogy a’ kormány által a’ szólásszabad­ságon ejtett sérelmek nem voltak olly súlyosak, mivel az legalább megtartotta a’ törvényes formát, de nem úgy a’ köznemesség’sat. ’S illy értelmű szónokok a’képvise­leti rendszert megalapittatni ókajták. De voltak, kik erő­teljesen a’ nemesség személyes jogait védelmezve, e­­zeknek ezután is maga épségében föntartatását óhajtva, a’kicsapongások más móddali korlátoztatását óhajták, annál inkább hogy véleményük szerint a’ képviseleti rendszer sem fogná megszüntetni a’ visszaéléseket, ha­nem inkább szétágazóbbakká változtatni ’sat. Győzött a’ többség ’s meg jön a’ képviseleti rendszer alapítva olly módon, hogy minden, iskolákat végzett, hivatalban levő, vagy hivatalban volt egyed személyes szavazási és ta­nácskozási joggal birjon , egyébként 2­5 egyed válasszon egy szükséges kellékekkel bíró képviselőt. Az e’ tárgy­fölötti viták végén köz mosolyt gerjesztett egy közne­­vmesnek azon észrevétele, mikép hallá a’ tanácskozások elején azt is mondatni,hogy a’ köznemesség csordásko­­dott, én, mond­d, i debocsánat ’s megbántás nélkül le­gyen mondva,­ azt gondolom, hogy minden csordának pásztor is köll,ha tehát a’ nemesség csordáskodott, két­ség sincs benne hogy közte csordásnak is lennie kellett. Ezen különös ötlet is bizonyítja, mikép némelly közne­mesink is figyelemmel kísérik a’ tanácskozásokat. 3) A’ hazai kereskedés előmozdítására czélszerűnek talál­tatott a’ választmányi vélemény fonalán a’ vég és véd­­vámrendszeren kívül orsz. utak épittetése, mellyekhez a’ katonaságnak munkával, minden honpolgárnak pedig pénzzel járulni kellene. 4­ A’ köz és magányos hitel u­­gyanazon választmánynak gyűlésileg is elfogadott véle­ménye szerint az elvállalt közterhek mindenki viselése, ’s a’telekkönyvek behozatala által lenne előmozdítha­tó. A’ választmánynak ezen két, az anyautasitásba üt­köző vé­leménye, azon érett megfontolást igény­lő kér­désre nyújtott alkalmat: váljon joga van , a’ választ­mánynak anyautasitásba ütköző véleményt adni ? A’ választmány egyik tagja által az válaszoltatott,hogy sza­badságában áll a’ választmánynak ön­ meggyőzödése­­ szerint adni véleményt, a’ gyűlésnek pedig hatalmában , ezt el-vagy nem fogadni. A’ mostani gyűlés e’ két vé­­l­­eményt elfogadta,holott az anyautasitás nyilván azt tarta­t­ja, hogy a' nemesség semmi néven nevezendő rendes a­­dófizetésbe nem egyezik, nem leend­ő megint gyűlés, melly ezt is megváltoztatandja? ha így, követeink ezen tömkelegből hogy fognak kibonyolodni?Minő állásuk le­­end az orsz. gyűlésen, minő e’megyének hazánk előtt, ha ugyanazon egy tárgyban mindig ellenkező végzése­ket hozand? Ha az alapvélemények és végzések olly kön­nyen megdönthetők, mit várhatni a’ többitől? Pestme­gyének panasza pártoltatik, Nagybánya kívánsága szin­te. A’ zsidóknak, a’ bányavárosokbani lakhatási jog sürgetésére bízattak meg követeink. Környékünk egy gazdag zsidója, kinek megyénkben lekötelezettei is van­nak, jelen volt az e’ tárgyrali tanácskozásokon, de meg­hagyatott még követeinknek, hogy a’törvényhozó testet, a’ zsidóknak czélszerű nemzeti neveltetésükröl való in­tézkedésre bírják. A’ turopolyai grófnak tbiróvá tör­tént kineveztetése elnökileg fog megiratni A’bányaváro­­sok rendezését, és Miksa könyve javítását óhajtjuk. Né­

Next