Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-31 / 26. szám

ezért a’ polg. jogok megszerzésére nagyobb qualifica­­tiót állitnak fel; ’s ha e’ tekintetben ismét Poroszország­ra tekintünk, látni fogják hogy az 1831 ki városi rende­zés, melly az 1808nak módosítása volt, azt igényelte, hogy a’ birtok kis városokban 300, nagy városokban pedig 2000 tallérra rúgjon. Itten tehát a­ birtoknak egy bizonyos értéke volt meghatározva. Ha minden ország­ban tetemes nehézségekkel jár kielégítő qualificatiókat felállítani, akkor ez kétségen kívül hazánkban, hol min­den biztos adatul szolgálható előzvény hiányzik , két­szeresen nehéz; és épen azért, mert ezen alapok hiány­zanak, mert városunk állása olly különböző, hogy azok­nak akármilly feloszlatását és akármennyi classisait fo­gadjuk el, mégis az egy classisba állított városok közül némellyekre ugyanazon somma vagy terhes,vagy kicsiny lehetne; nézetem szerint nincs a’ nehézség elkerülésére helyesb mód, mint ha ugyanazon egy osztályzatú váro­sokra nézve egy változó minimum fogadtatnék el’s ennek szorosb és végképeni elhatározása magokra a’ városok­ra bízatnék. Ki ismeri körülményeit jobban minden e­­gyes városnak, mint épen a’ város maga? Ki lenne alkal­­masb ezen körülmények alapján a’qualificatiók megha­tározására, mint épen azon városok, mellyeket t.hatósá­­gi állással és joggal felruházni akarunk? Nem szeretem egy részről a’ t. hatóság eszméjét tovább terjeszteni, de nem szeretem másrészről azt kelletinél jobban megszo­rítani, és ott, hol a’ törvényhozó eljárása annyi tetemes nehézséggel van összekötve,mint n­á­l­u­nk egy bizonyos qualificatiónak minden egyes város körülményeihez va­ló alkalmaztatása által, ott kétség kívül a’ törvényhozás útján megszabott határok közt a’ városoknak ném­i k­é­p szabadabb mozgást engedni fölötte helyes; helyes azért, mert illy módon mozdítjuk elő a’ város anyagi értékét, illy módon szellemi állását is, midőn épen azon dolgok elintézésibe a’városnak eldöntő befolyást tulajdonítot­tak, melly jövendőjével és kifejlődésével legszorosb egy beköltezésben van; részemről tehát a’ fluctuatio eszmé­jét üdvösnek tekintem, ’s ebben keresem, mint mondám, leginkább a’ felhozott indítvány lényegét és értékét. A’ sommákra nézve csak azt v­é­­­n­é­m megállapitandónak, hogy ott, hol politikai jogok osztogatásáról van szó, az­t.hozásnak kétszeres óvatossággal kell eljárni. Akkor, miden intézkedésére azon előrvények hiányzanak, mel­­lyek eljárásának biztos alapul szolgálnak, kétszeres ó­­vatossággal kell eljárni ott,hol mint hazánkban az anya­gi kifejlődésnek csak küszöbén állunk,hol az ország ha­ladásának előmozdítása minden honpolgárnak kívánsá­ga, ’s kötelessége minden erejét ezen kívánság életbe léptetésének’s előremozditásának szentelni.Politikai jo­gokat megadni, kiterjeszteni kétségkívül sokkal kön­nyebb, mint azon politikai jogokat megszorítani és meg­szüntetni. Ha tapasztalás azt mutatja,hogy az ország la­kosinak nagyobb száma politikai jogok gyakorlatára ér­demes, minden ahoz való intézkedéseket megállapítva, a’ törvényhozónak feladása, ezeknek az alkotmány körébei bevételén működni. Nehézséggel jár ez, de olly nehéz­séggel, mellyet a’ törvényhozó szilárd akaratja legyőz­het, olly nehézséggel, melly jelen munkálkodásunkat is illeti, de melly mégis azon óvatosságtól minket vissza­­tartóztatni nem fog. De ha később arról győződnénk meg, hogy egy bizonyos somma, mellyet mi a’politikai jogok gyakorlatához kötünk, nem képviseli többé azon biztositékot, mellynek kedvéért azt felállítottuk; ha meg­győződünk arról, hogy min kételkedni nem lehet,néhány esztendőben a’ tőkepénzek növekedő számával, az ipar kifejlődésével, az ország anyagi jóllétének emelkedésé­vel 4000 pengő­ért. érték például nem képviseli többé azon vagyont, mellynek felállítását mi mégis a­ politikai jogok gyakorlatának lé­n­y­e­g­e­s föltételéül tekintettük, akkor nehéz lesz visszalépnünk, nehéz megszorításokat eszközölnünk, és olly módon eltévesztettük volna azon czélt, mellyet magunknak kitűztünk. Ezen nézeten ala­pulván a’ kérdéses indítványban felállított sommák,’s habár mint mondám ezekben találom az indítvány lénye­gét, mégis a’nézet helyességét tökéletesen elismervén, azt részemről pártolni kötelességemnek tartom. Későb­ben pedig ugyanazon m. gr. a’ polg. qualificatiókra néz­ve igy nyilatkozott: Nem szándékoztam azok után,mely­­lyek tegnap bővebben adattak elő, ma a’ fenforgó kérdés általányos részire visszatérni,de miután előttem felszó­lalt több mést, ur a’discussiót ezen térre vitte át,köteles­ségemnek tartom megjegyezni , hogy itt a’ jogok meg szüntetéséről egyáltalában szó nem lehet, ismételve u­­gyan­is azt, mit tegnap mondani bátorkodtam, hogy a’ polg.­jogok hazánk legtöbb városinál örökségkint a’ gyermekekre szállani nem szoktak, hogy a’ polg. gyer­mekeinek egész kiváltságai ebben központosulnak,hogy ők a’ polg. jogokat csekélyebb taxa mel­l­e­tt nyerhetik meg, mint mások; ő rájok nézve tehát a’ qualificatio fel­állítása,nem csonkulása előbbeni jogaiknak. Mi pedig a’ mostani polgárokat illeti: ámbár nem szeretem a’ tanács­kozást reducálni, még is szükségesnek tartom, a’m. fö­­RR figyelmét egy szakaszra fordítani, mellyről nem ké­telkedem,hogy a’ m.FöRR helybenhagyását megnyeren­dő és ez a’t. RRdek üzenetében előforduló 9 7ik §, hol nyilván ki van mondva, ,,hogy azon egyedek, kik a’je­len törvény kihirdetése alkalmakor polgárok, ha felállí­tott képességgel nem bírnak is, polgárok maradnak.“ A­­zon ellenvetés tehát, hogy itt polg.­jogok megszorításá­ról van szó, még akkor sem állana, ha a’ felállított qua­lificatio mellett csakugyan azon jogok tulajdonittatná­­nak az újólag befogadandó polgároknak, mellyekkel a’ mostani polgárok jelenleg bírnak; és ha a’mostani pol­gárok már olly joggal állnának fel mint azok, mellyek a’ tanácskozásunk tárgyát képező városi rendszerben is emlittetnek, de midőn figyelembe veszszük a’jelen mun­kálat egész szövetét ’s özsszehasonlitjuk azt azon állás­sal, mellyben hazánk polgárai jelenleg vagynak,meg fo­gunk győződni arról, hogy nem a’ fenálló jogok megszo­­rittatásáról, hanem uj jogok adásáról van szó ; tehát olly jogok adásáról,mellyek élvezését bizonyos föltételekhez kötni sem nem helytelen, sem nem méltánytalan. Eddig a’ városokban a’polgárok befogadása a’ tanács és választó polgárok akaratjától, önkényétől függött; a’ qualificatiók ugyan nem voltak meghatározva,de előkerült számos o­­­lyan eset ’s magam is tudnék említeni ollyat, hol bizo­nyos egyedek,kik akár szellemi műveltségöket tekintsük akár anyagi állásukat, polgári jogok gyakorlatára egé­szen képesek volnának, mégis azoktól egyedül a’ tanács akarata szerint elzárattak. Ha tehát most bizonyos qua­­lificatiót felállítunk, kijelentjük egyszersmind,hogy ezen qualificatiókat bíróktól a’ polg. jogokat megtagadni nem lehet, inkább biztosítottuk ’s kiterjesztettük a’ polg. jo­gokat, mintsem megszorítottuk. Egyébiránt azt tartom, hogy egy ollyan munkálat tárgyalásán,melly a’ városok állását egészen megváltoztatja, melly a’ polg. jogoknak egészen uj nemét kívánja, a’ most fenálló viszonyok te­kintetéből egyedül nem lehet kiindulnunk; mert bármen­nyire tisztelem mindenkinek jogát,bármennyire kész le­gyek azok iránt legnagyobb méltánylattal viseltetni, mégis azt tartom, hogy új jogok alapjául egyedül az e­­lőbbi jogokat venni nem lehet, és ha a’ m. b. E. úr által említett elvet egész kitéri, fogadjuk el,akkor kétségkívül épen mostani intézkedésünk ellen kezeink te­t­e­m­e­s­e­­ lesznek megkötve ; mert bár mi ilyennek tekintsük azon jogok alapját,mellyel most a’ tanács és választó polgár­ság felruházva van, tagadnunk még sem lehet,hogy ezen jogok,ha nem is törvényen, legalább gyakorlaton alap­szanak, ’s mégis mi czélja,mi irányzata egyes munkál­­kodásunknak, mint nagy részben ezen jogokat megszo­rítani, ezen jogokat változtatni ? Ha tehát qualificatiókat felállítanunk szabad nem lenne, mert e’ tekintetben a’ mostani polgárok jogai veszélyeztetnének, akkor a’ vá­rosok mostani igazgatásában változásokat tenni épen olly kevéssé állana hatalmunkban, mert az igazga­tás mostani organismusának állása ez által veszélyez­tetik, ’s pedig annyival kevésbbé lehetne olly módon el­járnunk, mert ezen állásnak nem egyszerű megváltozá­sáról van szó,hanem a’polgárokat illetőleg uj jogok meg­­adatásáról tanácskozunk. Elmellőzvén a’ kereskedők és gyárosak iránti intézkedést, mellynek helyességét két­ségbe vonatni nem hallottam, csak azon egy ellenvetés­re vagyok bátor felelni, melly abból merittetett, hogy e­­zen indítványban a’ kézművesektől, rendes keresetköny­­vek vitele kívántatik. Részemről azt tartom, hogy midőn ezen könyvek vitele gr. P. E. által felhozatott, nem vala szándéka a’polg. jogok gyakorlatát könyvvitelről felté­­teleztetni. Midőn a’ felállított qualificatiók következtében igen helyes és szükségesnek látá a’polg. jogok máso­dik nemére’s tényezőjére nézve is bizonyos értékbizto­­sitékot kívánni, nem lehetett nézetem szerint helyesben elfogadni,mint egy bizonyos keresetmód kimutatását. E­­zen keresetmód kimutatása p­e­d­i­g a’ könyvek vitelével némi összeköttetésben van, ha tehát keresetmódot más után bebizonyítani lehetne, kétségkivülén indítványának azon részéhez nem ragaszkodnám, mellyhez a m. gr. ur, de ragaszkodnám azon elvhez, mellyet felállított, hogy t. i. a’ kézműveseknek keresetűk kimutatása polg. qua­lificatio alapjául szolgáljon; részemről megvallom,hogy ezen classisra nézve nem ismerek hazánk körülményei­ben semmi qualificatiót, melly egyrészről olly minden­nemű tekintetben kielégítő biztosítékokat nyújtana; más részről pedig olly liberális lenne, mint a’ keresetek ki­mutatása annak hozzáadásával, mit a’ m. inditványzó úr említett, hogy t. i. ezen keresetekbe többi vagyonunk is betudassék. Megszűnnék olly módon az ellenvetés,melly minden qualificatio alkalmakor fel sz­o­k­o­tt tétetni, ha például valaki, kinek fekvő vagyona a’ felállittatott ér­tékkel majd egészen fölér,azért mert neki néhány forint­ja a’felvett summákból hiányzik, polg. jogok megszer­zésére képtelennek tekintetik; mert ha illy módon lehet­ségessé válik,hogy a’qualificatiók bizonyos ténnyel ösz­­szeköttessenek, akkor kétségkívül azon ellenvetés nyo­­madéka igen sok esetben megszüntetik annyira,mennyi­re az általában lehetséges, ha csak minden qualificatio­­felállitástól e­­­á­rt a­ni nem akarnánk. De magában a’ könyvek vitelét tekintve, miután nem a’ mostani polgá­rokról van szó, hanem azokról, kik jövendőben lesznek polgárok;miután rendes könyvek vitelét ,millyek nem é­­pen a’ váltótörvényekben emlittetnek­ kívánnám a’ kéz­művesekre értetni, ’s ez a’növekedő művelődésnek ’s i­­parnak egy részt következménye, más részt pedig mint a’ kézművesek önügye elrendezésének némikép föltétele , azt tartom,hogy jövendőre ollyanoktól,kik polgárok len­­ni akarnak megkívánhatni, hogy azt tegyék, mit legtöbb esetben önérdekük igényel, a’ méltányossággal egyálta­lában nem ellenkezik ’s ha ezen rendelkezést tekintem néhány évig kis baj lesz , e’ nehézséget mindazáltal meg szüntethetni, mivel a’könyvek vitele csak annyiban kí­vántatik, mennyiben az a’ kereset kimutatására szolgál­na,’s azt tartom,hogy ezen intézkedés benső következése a’ netalán kezdetén magokat előadó nehézségekkel tel­jesen fölérne. — A’124. és 12­5dik földiülésb. a’ városi követek választásáról igy nyilatkozók egy gróf’s elnök : Mielőtt véleményem ’s indítványom támogatására általmennék , engedjék meg a’m. fö­k egy tekintetet vetnem azon eljá­rásra, melly mostanig városunkban a’követválasztások­­nál létezett. A’ választott polgárság eddig egy kis szám­ra szorított elzárt testület volt, melly maga magát kie­gészítette ki ’s ezen elzárt testület választá mindeddig a’ követet,választá pedig nem szabad akaratja szerint ’s nem azt választá követnek, kiben legtöbb bizodalma öszpontosult, hanem azon egyedekből választá a’köve­­teket, kiket arra a’ városi magistratus kijelölt és igy egy elzárt testület candidatio után választott. Hogy e­­zen választási eljárás sem liberális nem volt, sem pedig a’ nemzet és városok kivánságinak meg nem felelt,bizo­nyítja azon közohajtás , mellyel az e’ tekintetben teendő reform sürgettetett. Mik tehát azon változások, mellyek most javaslatba hozatnak ? Mindenek előtt azt kívánják a’t. Rendek, hogy a’választott polgárság szűnjék meg elzárt testület lenni, hogy az többé maga magát ki ne egészítse, hanem a’ választott polgárok ’s illetőleg azok képviselőji magok a’polgárok által közvetlenül válasz­tassanak. Ezen kívánság igazságát félreismerni lehe­tetlen ,’s épen azért, mivel olly igazságos, mivel ettől a’ városok jövendője függ, ugyanazért e’kívánság magok a’ városok által is tápláltatik ’s nincs ok részemről is nem pártolnom e’ közös kivánatot. A’ városi követválasztás 2.megszorítása volt a’candidatio.Ezt hasonlag mind a’t.­rdek, mind magok a’ szabad kir. városok meg akarják szüntetni, ’s ez ellen sincs észrevételem, mivel az eddigi tapasztalás is csak azt bizonyította, hogy ezen candi­­datió a’ közállományra, sőt városunk állására ’s vele kapcsolatban levő mi­iparunk ’s kereskedési állapotunk­ra nézve igenis káros volt. A’ városi tanács, mellyet t. i. ezen kijelölés illet, többnyire saját kebléből jelöli ki az illető egyedeket, ’s igy történt, hogy többnyire tisztvi­selők választattak követekül, kik iránt a’ közönség haj­landósággal nem viseltetett, ’s kik minden inkább mint a’ városi elemnek szoros­ értelemben képviselőji valának. Végre a’ 3dik módositás, mellyet a’ t. RR. a’ kövelvá­­lasztásra nézve javaslanak, abban áll, hogy ők a’ köve­teket közvetlenül az egész polgárság által kívánják választatni; mit azonban magok a’ városok sem kíván­nak ’s a’ mihez hasonlag én sem járulhatok. Okaim kö­vetkezők: Tagadhatlan, hogy azon polgári qualificatiók után is, mellyek a’ múlt napi discussiók után a’ FORR. által elfogadtattak, különösen azon kötelezés miatt, mellynél fogvást az a) és b) categoriába esők feltétlenül polgárok lenni tartoznak, tetemesen fognak szaporod­ni , egy p. o. Pesten, hol a’ polgárok eddigi száma csak ISOOra ment, az, mint hiteles kutfőkbül tudom, leg­alább 5500 vagy épen OOO-re fog emelkedni; már pedig a’ megyei életből is tudjuk, hogy az efféle nagy gyülekezetek által eszközlendő választások a’közcsend és rend felforgatásával járhatnak ; minél nagyobbsze­­rűek szoktak lenni azon előkészületek, mellyek az illy választásokat megelőzik, annyival bajosb a’ szenvedé­lyek féken tartatása, annyival nehezebb a’ közrendet és csendet megzavarástól megóni. Miután e’ tapasztalás a’ megyei életbül meríthető, mikép nem kellene tartani attól, hogy ezen kicsapongások a’ városokban, még pedig sokszor reproducálandják magokat's még sokkal vészesb eseményektől fognak kisértetni, mint a’millye­­neket megyéinkben gyászolunk; mert a’ városi lakosok 152

Next