Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-05 / 36. szám

tábla ez alkalommal az 1827ki munkálattul egy kissé térjen el ’s ne szóljon általányos elvekről, hanem gya­korlatilag , mikép volna, ha permissiv törvényt ajánla­nának a’ t. HR., hogy törvényben ki volna mondva a’, minden megyének bizonyos föltételek alatt szabad, nem kényszerítve, hanem ha kiviláglik a szükség, ma­gányrendszer szerinti börtönt felállítani. E részben az igazgatás befolyása s felügyelese okvetetlenül szüksé­ges , és ha az illető megyék ezen részben fölterjesztést tesznek az Hló-tanácsnak, ez ki fogna küldeni alkalmas személyeket, kik tervet készitendnek, azután a’ megye elő fogja terjeszteni azon forrásokat, mellyekből a’ 1.­­hatósági börtönt felállítani kívánja, ’s ha ez megtörtént, legyen szabad minden megyének magányrendszer sze­rint börtönt felállítani. Tudom , ez ellen azon ellenve­tést gördíthetni, hogy helyes logikával meg nem egyez­tethető az, miszerint egyrészről mintabörtönt kívánunk felállítani,más részről pedig permissiv törvényt alkotni. De úgy hiszem, roppant különbség van egy t.hatósági börtön belszerkezete ’s a’ tervezett minta közt, mert itt 560 rabra történik próba. Egy azután felszólalt gr. jeles beszédéből csupán a’ költségek iránti nyomós ész­revételeket idézzük fel: A’ t.RR., úgymond, 10 kerü­leti börtönt kívánnak felállítani, ’s a’költségkivetés len­ne kerékszámmal csak 12,000,000. Kérdem: hogyan és honnét fogjuk hazánknak jelen pénzetlen állapotában igazságos utón ’s jólelkűleg, birtok és tulajdon-csor­bulás nélkül e’sommákat előidézni, hacsak a’közszük­ség igénylett annyi válallataiba részesített mindenren­­dü birtokosnak köz elszegényülését nem akarjuk syste­­malbce előmozdítani, vagy egyes osztályokat tulterhel­­ten megróva igazságtanul sújtani. Tömérdek úgy is a’ teendők sorozata; kiszemelni abból a’legsürgetöbbeket, bizony majd lydiusi köh­ez kötött bölcseséget kívánna. Egy, minap rendelt választmány hatásköre milly helyre sorozandja majd a’ börtönökre fordítandó költségeket, ’s mennyit számitand fel azokra , elvárom, ’s addig vég­ítéletemet azokra nézve felfüggesztem, azt azonban elő­re állítom tapasztalásból, hogy könnyű a’ nemzet ne­vében megajánltatása a’ költségeknek főleg azok által, kik rendszerint a’ megyékben vezetik a’ tanácskozáso­kat üres zsebbel,de a’ megajánlott summák beszedetése minő időkre halasztatik, ’s a’ kivetéseknél, meg a’ pótló felszámításoknál mennyire érzik azon terhet azok főleg, kik nem valamelly hatalmas párt emberei, vagy morá­lis tekintetek miatt bármilly eszközt barátok megszerzé­sére nem kívánnak megkísérteni, ki hazai eseményinket vizsga­szemekkel’s részvéttel kiséri, fájdalmasan tud­ja. Mindezeknél fogva már egyszer adott szavazatom­hoz híven jelenleg is mind a’ két, hallgató és magány­­rendszerreli próbatételt óhajtanám ; mennyire azonban ezen már a’ m. F.RR. múltkori határzata következté­ben túl volnánk, előbb mintsem a’t.RRek által javaslótt 10 mintabörtönt elfogadnám, egy a’ kincstár költségin a’ magányrendszer szerinti mintabörtön felállítása mel­lett nyilatkozom , ’s épen mivel nem kívánom, hogy ad­dig is , mig általányosan vagy a’magányrendszer, vagy utóbb kifejlődő bármi rendszer elfogadtatnék, tovább is fenmaradjon a’börtönök elhanyagolt állapota,az 182 aki javaslat főelvei szerint a’ megyei börtönöket már azért is, hogy egyformaság legyen, mindent az azokban bün­­hődőkre nézve országszerte felsőbb felügyelés alatt el­­rendeztetni kívánok. Elismerem, hogy ezen tervezetnek is megvannak saját hiányai, mint az osztályzatra néz­ve igen helyesen kiemelék azt a’ t. RR., de azért, mi­vel ezen fogyatkozások ’s némi hasonlók lehetnek a’ munkálatban még , azt czéliránytalannak mondani nem lehet, ’s főleg segíthetni, ha törvény erejével a’részle­teket kihagyva, csak a’ főelveket ruházván fel, életbe léptetjük ’s a’ többit gyakorlati fejlemény szerint a’vég­­rehajtó hatalomra bízzuk; bizonyos pedig az, hogy költ­ségkíméléssel történhetik majd a’ megyei börtönök ekinli elrendezése, mert mint tapasztalásból tudom , számos megye úgy is ujdon épült börtönökkel, miket e’rend­szerhez könnyen alkalmazhatni,van már ellátva; mások építéshez fogtak ’s annak befejezését részint ösztöntül, részint a’ végrehajtó hatalom által figyelmeztetve elha­lasztók , egyedül csak a’börtönrendszer orsz. eldönte­­tését várják, mig a’ felállításra kívántakk pénzöszve­­get ’s ingyen adandó építési anyagokat, biztos aján­latok után beszerezhetik. Nem olly sok maradand tehát, mellyek kedvökért miért kellene más megyéknek áldo­zatokat hozni, ’s helyhatósági kötelességük elmulasz­tása miatt helyettük költségeskedni; csak akkor talál­hatnám menthetőnek, ha vagy Anglia világkereske­désével vagy Amerika ifjoncz fejlődő státusai bő kut­­forrásival dicsekhetve, az anyagi jóllét ’s mindennemű gazdagság túlömlő özönében részesülhetni annyira bol­­dogok volnánk, hogy még a fölöslegekre is költhetnénk. 1848. ker. ülésb. a’ kir. városok elrendezését tár­­gyazó t. javaslat iránti frdi észrevételekből a’ 48 és 49 §ra tett módosítások elfogadtattak. Az évben e’ helyett „teljesítése a’ jelen törvénynek“ létetett „pótlása a’ je­len törvénynek;“ az 5 Idik §ból „törvényes gyakorlat“ kitétel, mivel a’ t.RB.már feljebb elfogadott elvével meg nem állhat,kihagyatott; az 52dik §ra nézve a’ KK. szer­kezete megmaradt;az 53. § a’ p. indítvány által helyben­­hagyatott;az 54re nézve a’ KK. szerkezete pártoltatott; az 5­5. elfogadtatott, 50. és 5­7.KK. szerkezete megtar­­tatott;az 58dik §. hosszabb vitatkozásra adott alkalmat. Egy tiszai követ ugyanis kevésnek tartván a’ KK. szer­kezetében a’ szabályok átnézésire engedett 3 hónapot,a’ FORR. szerkezetét pártolta, állitván,hogy gyakran lehe­tetlenség a’ m. k. Helytartó-tanácsnak a’ szabályokat 3 hónap alatt visszaküldeni, kivált ha ezek olly tárgyakban hozattak, mellyek felöl a’megyék kihallgatandók , pél­dául midőn a’ statútum a’ városok beldolgain túl terjed , a’megyék csak minden 3 hónapban tartván közgyűlést, sok esetben a’városi szabályzóli intézkedés lehetetlenné válnék.Erre egy dunai követ a’ statutarius jog jótékony­ságát épen a’ gyorsaságban találván, ha a’jóváhagyás sokára marad, megtörténhetnék , hogy addig a’ szabály szüksége is elmúlnék ; egyébiránt szóló úgy látja, hogy némelly követek használván a’ t.KKnak az elv körül mu­tatott engedékenységét, ma a’ föltételeknél is el akar­nak térni az előbbi határozattól ’s a’ FRR. szerkezete ál­tal hátulsó ajtócskát nyitni. Egy más követ által megje­­gyeztetett ,hogy a’ megyék kihallgatására semmi szük­ség, mert a’ Hely­tanácsnak csak azt kell megvizsgálni: ütközik e a’ szabály törvényekbe vagy nem? illy esetben pedig attól a’ jóváhagyást egyenesen meg kell tagadni. Azért határoztatok,hogy a’ szabályok országszerte hir­­dettessenek ki, hogy igy minden megye tudja magát mi­hez tartani. Egy vezérszónok e’ tárgyban ugyan elvkér­dést nem látott,de azért kívánta a’szabályokat minél előb­­bi megerősittetni, mert különben rendeltetésöknek meg nem felelnének. Eddig is csak két tárgyban történtek illy hivatalos tudakozások,midőn t.i. valaki gyógyszertári,v. pedig vásári szabaditékért folyamodott;de ezután egyik­­ért semigen kell folyamodni,mert hisz gyógyszertár van untig, csak ember legyen hozzá, ha pedig hazánkban az ipar és kereskedés kissé fölvirágzik, reményű hogy a’ vásárokra,mint a’barbarismus maradványára sem lesz sok szükség. Úgy tartja, hogy miután más hatóságokat rendeztünk , a’ főkormányszék is kezdje meg maga a’ rendezést az által, hogy nagyobb gyorsaságot fejtsen ki. Egyébiránt tapasztalás is tanúsítja, hogy a’RR. által ajánlott 3 hónap elégséges valamelly szabály helyben­hagyására. Más követ ellenben a’ tegnap kifejtett okok­ra hivatkozva figyelmezteté a’ t. RRet, hogy a’ Helyt.­­tanácsnak gyakran a’t.hatóságokat szükségkép ki kell hallgatni,’s épen azért nem tartván elegendőnek a’ 3 hó­napot, a’ főRt. által ajánlott hatot elfogadja. Ellenke­zőt ismét más szónokok állítván, azt kívánták, hogy a’ szerkezetben mondassák ki, mikép a’Ht.-tanács 3 hó­nap alatt „elhatárzó, azaz jóváhagyást vagy megtaga­dást magában foglaló választ adjon.“ Ezen indítványra vagy a’ régi szerkezetre történvén a’ szavazás , a’ szer­kezet megtartatott. Az 59.§nál K.megye követe az előb­bi §ban tett t-i indítványt megújította. Kik az indítványt pártolták, leginkább onnan indultak ki, hogy a’törvény­­nek világosnak kell lenni, márpedig ezen módosítás nélkül e’ törvény nem világos. Megemlíté egy követ,hogy a’helyt.­tanács néha világos törvényt is elmagyaráz, mint p. o. a’ mezei rendőrségieknél, hol a’ törvény sza­vaihoz ragaszkodva a’ mezei szolgabirák mellé esküdtet választani nem engedett, ’s ez a 11 a 1 a’ megyéket azon kénytelenségbe hozta , hogy a’ tiszteletbeli esküdteket továbbra is megtartsák. De a’ többség a’ szerkezetet kü­lönben is világosnak állitván,’s az ellenvélemény ag­godalmát alaptalannak nyilványitván, a’szerkezetet pár­tolva az indítvány ellen nyilatkozott annál inkább, mi­vel az előbbi szavazáskor ha nem is nyilván, legalább hallgatólag már elfogadtatott. Arra pedig, mi a’Helyt.­­tanács ellen felhozatott, válaszoltatott, hogy a’ Helyt.­­tanács itt csak a’ törvény világos szavait teljesítette , mivel az egyedül csak szolgabirákról szól, ’s igy csak kötelességét teljesítette; de ezen bíráknak hivatalos el­járásukban esküdtekre nincs szükségük, ha a’megyék a’ többi sz.biróval össze nem zavarják. Ekkor a’ kér.­jegy­ző a’ különvéleményeket egyesítendő , a’ már megálla­pított 3 hónapot hattal fölcserélni ’s igy aztán a’ szerke­zetet a’k—i indítvánnyal összeköttetni inditványozá, de indítványa csak kevés pártolóra találván, egy, az előbbi szerkezetre szavazott követ a’ k­é­t indítványt úgy kí­vánta módositni, hogy az 58. §.75 §átétetvén, az 58. §. ekkor igy állana : ,,a’ fölterjesztett szabályok iránt a’ helyt.-tanács 3 hónap alatt határzottan tartozik nyilat­­­kozni.“ Ez által azok meg lesznek nyugtatva, kik a’szer-­­ kezetet homályosnak találák; azonban a’ hatóságok előtt sem leend az út elzárva újabb folyamodásra. De ezen újabb módosítás is szavazatok többség által félrevette­tett , ’s igy az 59. §. nézve is meghagyatott a’ BR. szer­kezete , valamint a’ 60. és 61. §§nál is. A’ 62. §. pedig következőleg állapíttatott meg: ,,a’ Helyt.-tanács az ál­tala helybenhagyott szabályokat szükséges tudomás vé­gett országszerte közhírré tenni tartozik.“ A’ 63. §. el­fogadtatott. 186 d. k. ülésb. april 2­5-én folytaták a’ 8. iránti a’ vitatkozást a’ p­o­l­g­á­r­i képességről; ennek a) b) c) pontjai, ’s a’ 91., 92., 93., 96. §okban tett főrendi mó­dosítások nem fogadtattak el; a’ 9­7­. szakaszhoz szük­ségesnek vélték a’ FRR. iktatni: „valamint az osztályos vérek , úgy más idegenek által birt közös birtok után is polgár csak egy személy lehet, ’s ha az illetők egymás közt megegyezni nem tudnának, közülök a’ városi ta­nács választ, itt a’ BB. nem foghatók meg , közös birtok után miért ne lehetnének mindnyájan választók, miért csak egyre szoritni közülök a’polgári jogot; vegyünk fel egy példát, hol az apa elhunytéval három fiaira örök­ségül egy gyár marad , képzelhetni e kényszerítő tör­vényt,melly őket osztozásra szorítsa ? vagy nincs é pél­da , midőn az apa nagyobb haszon tekintetéből teljeskö­­ru fiaival együtt gazdálkodik ; most őket osztoztatni a­­karni ’s olly eszközök eldarabolásába bocsátkozni, mik­kel életük szükségét kezelik, a’ polg.­jog élvezhetésé­­ért, lehetséges ugyan, de ha mindig lehetőségről leend szó, mit sem tehetünk, kihagyatott. A’ 9­3­. §ba foglal­tatnak a’ polgárok jogai’s kiváltságai; itt a’FRR. módo­sítása „minden polgár a­ a’ v­á­r­o­s­i képviselő-testület tagjait közvetlenül választja; ki a’ városi képviselő-tes­tület tagjává, országgyűlési követté ’s a’ városi közhi­vatalokra, mennyiben a’jelen törvényben megkívánt sze­mélyes kiképeztetéssel bir,választathatik a’stb. szinte ki­maradt.Szóltak többen e’ tárgyban ’s feltevék a’ kérdést: váljon a’ polgárok bizodalma, vagy a’ vagyon és pénz válasszon követet ? a’bizodalom mellett nyilatkozók nem lettek volna idegenek magasb qualificatiót elfogadni, ’s a’ kormány loyalitásában bízva, miután most is követei­ket képviselők által választók a’ polgárok, lehetetlen tartani a’ zavaroktól, izgatásoktól, elkerültetek ezek a’ kettős választás által, ’s képviselőket egyedül követ­választásra választnak, kik azután ismét a’ polgárok so­rába lépnek vissza; de a’többség a’közvetlen választás mellett maradt. A’ 99­. szakasz marad. A’ 1 O0dik­ában tett FRRdi módosítás „elhunyt polg. özvegyei, özvegy­ségük alatt árván marad kiskorú gyermekeik , nagyko­rúságuk elértéig egyedül a’ polgárokat illető kiváltsá­gok ’s haszonvételek gyakorlatában maradnak meg“ — szinte kimarad. A’ 101 dik szakasz, miután a’ FRR. ál­talányosan kívánják azon kötelességet kimondatni, mi­szerint minden polgár a’ közterheket kivétel nélkül vi­selni tartozik, következőleg ezen­­ból azon szavak sze­mélyes és adózási­ kimaradnak, elfogadtatott. A’ 102 töl — 106dik §okat kihagyatni kívánták, ’s ezen kihagya­tott §ok helyett a’ következőt iktatók „minden polgár a’ belső csend, rend és közbátorság fentartására szüksé­ges esetben, vagy maga személyesen vagy helyettese által fegyveres szolgálatot tenni, ’s a’ várost ótalmazni tartozik“ ez ajánlott §. tárgyalásába nem is ereszkedve, a’ BR. szavazást sürgettek, kitüzetett tehát a’ kérdés : „kívánják e a’ FRR. ajánlatát elfogadni, vagy pedig a’ szerkezetet megtartani.“ Szavazás közben igen röviden többen szóltak Jelesen Sz. követe előadó, mikint a’ RR. úgy látja, mitsem fogadnak el a’városok rendezésében tett földi módosításokból, ’s tán azon egyszerű okból sem, mert a’ FRR. ajánlották; e’­­t azonban maga is ki­­hagyandónak véli; utána Cs. követe szólalt fel, neki kü­lönösnek tetszik ollyasmit elfogadni, mit a’városok ren­­dezésében jónak nem lát, úgy veszi észre Sz.követe nem barátja a’polg­őrseregnek,’s azt akarná, járulnának a’Rk tüszint mindenhez, mit a’ FRR. ajánlanak, tapasztalha­tó már többször az érdemes követ úr,milly szives kész­séggel fogadnak a’ RR. minden czélszerű módosítást, ’s nem annyira az egyesség, mint a’ honboldogság elő­mozdítása tekintetéből csak, mert valamint tenni akar­nak , a’ nem annyira életkérdésekbe vágó FRAdi módo­sításokat tartják meg; de a’mostanit megtartani nem le­het , szónok úgy akarná a’városokat rendezni, hogy a­­zok az alkotvány erősítésére szolgáljanak , kétségkí­vül a’ polgári őrsereg felszámithatatlan hasznú leend , ’s azt a’ trón, nemzet és alkotvány roppant hasznául kí­vánja felállittatni; szükség idején ki fogja védni e’hont? pártolja a’szerkezetet. A’FRR. által ajánlott­at egye­dül Esztergom, Bács, Ugocsa, Krassó pártolók, meg­maradt tehát a’ szerkezet. A’ 1­0­7., 108., 11­dik­usok elfogadtattak, a’ 112dik­ónál marad a’ szerkezet azon 213

Next