Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-05 / 36. szám
tábla ez alkalommal az 1827ki munkálattul egy kissé térjen el ’s ne szóljon általányos elvekről, hanem gyakorlatilag , mikép volna, ha permissiv törvényt ajánlanának a’ t. HR., hogy törvényben ki volna mondva a’, minden megyének bizonyos föltételek alatt szabad, nem kényszerítve, hanem ha kiviláglik a szükség, magányrendszer szerinti börtönt felállítani. E részben az igazgatás befolyása s felügyelese okvetetlenül szükséges , és ha az illető megyék ezen részben fölterjesztést tesznek az Hló-tanácsnak, ez ki fogna küldeni alkalmas személyeket, kik tervet készitendnek, azután a’ megye elő fogja terjeszteni azon forrásokat, mellyekből a’ 1.hatósági börtönt felállítani kívánja, ’s ha ez megtörtént, legyen szabad minden megyének magányrendszer szerint börtönt felállítani. Tudom , ez ellen azon ellenvetést gördíthetni, hogy helyes logikával meg nem egyeztethető az, miszerint egyrészről mintabörtönt kívánunk felállítani,más részről pedig permissiv törvényt alkotni. De úgy hiszem, roppant különbség van egy t.hatósági börtön belszerkezete ’s a’ tervezett minta közt, mert itt 560 rabra történik próba. Egy azután felszólalt gr. jeles beszédéből csupán a’ költségek iránti nyomós észrevételeket idézzük fel: A’ t.RR., úgymond, 10 kerületi börtönt kívánnak felállítani, ’s a’költségkivetés lenne kerékszámmal csak 12,000,000. Kérdem: hogyan és honnét fogjuk hazánknak jelen pénzetlen állapotában igazságos utón ’s jólelkűleg, birtok és tulajdon-csorbulás nélkül e’sommákat előidézni, hacsak a’közszükség igénylett annyi válallataiba részesített mindenrendü birtokosnak köz elszegényülését nem akarjuk systemalbce előmozdítani, vagy egyes osztályokat tulterhelten megróva igazságtanul sújtani. Tömérdek úgy is a’ teendők sorozata; kiszemelni abból a’legsürgetöbbeket, bizony majd lydiusi köhez kötött bölcseséget kívánna. Egy, minap rendelt választmány hatásköre milly helyre sorozandja majd a’ börtönökre fordítandó költségeket, ’s mennyit számitand fel azokra , elvárom, ’s addig végítéletemet azokra nézve felfüggesztem, azt azonban előre állítom tapasztalásból, hogy könnyű a’ nemzet nevében megajánltatása a’ költségeknek főleg azok által, kik rendszerint a’ megyékben vezetik a’ tanácskozásokat üres zsebbel,de a’ megajánlott summák beszedetése minő időkre halasztatik, ’s a’ kivetéseknél, meg a’ pótló felszámításoknál mennyire érzik azon terhet azok főleg, kik nem valamelly hatalmas párt emberei, vagy morális tekintetek miatt bármilly eszközt barátok megszerzésére nem kívánnak megkísérteni, ki hazai eseményinket vizsgaszemekkel’s részvéttel kiséri, fájdalmasan tudja. Mindezeknél fogva már egyszer adott szavazatomhoz híven jelenleg is mind a’ két, hallgató és magányrendszerreli próbatételt óhajtanám ; mennyire azonban ezen már a’ m. F.RR. múltkori határzata következtében túl volnánk, előbb mintsem a’t.RRek által javaslótt 10 mintabörtönt elfogadnám, egy a’ kincstár költségin a’ magányrendszer szerinti mintabörtön felállítása mellett nyilatkozom , ’s épen mivel nem kívánom, hogy addig is , mig általányosan vagy a’magányrendszer, vagy utóbb kifejlődő bármi rendszer elfogadtatnék, tovább is fenmaradjon a’börtönök elhanyagolt állapota,az 182 aki javaslat főelvei szerint a’ megyei börtönöket már azért is, hogy egyformaság legyen, mindent az azokban bünhődőkre nézve országszerte felsőbb felügyelés alatt elrendeztetni kívánok. Elismerem, hogy ezen tervezetnek is megvannak saját hiányai, mint az osztályzatra nézve igen helyesen kiemelék azt a’ t. RR., de azért, mivel ezen fogyatkozások ’s némi hasonlók lehetnek a’ munkálatban még , azt czéliránytalannak mondani nem lehet, ’s főleg segíthetni, ha törvény erejével a’részleteket kihagyva, csak a’ főelveket ruházván fel, életbe léptetjük ’s a’ többit gyakorlati fejlemény szerint a’végrehajtó hatalomra bízzuk; bizonyos pedig az, hogy költségkíméléssel történhetik majd a’ megyei börtönök ekinli elrendezése, mert mint tapasztalásból tudom , számos megye úgy is ujdon épült börtönökkel, miket e’rendszerhez könnyen alkalmazhatni,van már ellátva; mások építéshez fogtak ’s annak befejezését részint ösztöntül, részint a’ végrehajtó hatalom által figyelmeztetve elhalasztók , egyedül csak a’börtönrendszer orsz. eldöntetését várják, mig a’ felállításra kívántakk pénzöszveget ’s ingyen adandó építési anyagokat, biztos ajánlatok után beszerezhetik. Nem olly sok maradand tehát, mellyek kedvökért miért kellene más megyéknek áldozatokat hozni, ’s helyhatósági kötelességük elmulasztása miatt helyettük költségeskedni; csak akkor találhatnám menthetőnek, ha vagy Anglia világkereskedésével vagy Amerika ifjoncz fejlődő státusai bő kutforrásival dicsekhetve, az anyagi jóllét ’s mindennemű gazdagság túlömlő özönében részesülhetni annyira boldogok volnánk, hogy még a fölöslegekre is költhetnénk. 1848. ker. ülésb. a’ kir. városok elrendezését tárgyazó t. javaslat iránti frdi észrevételekből a’ 48 és 49 §ra tett módosítások elfogadtattak. Az évben e’ helyett „teljesítése a’ jelen törvénynek“ létetett „pótlása a’ jelen törvénynek;“ az 5 Idik §ból „törvényes gyakorlat“ kitétel, mivel a’ t.RB.már feljebb elfogadott elvével meg nem állhat,kihagyatott; az 52dik §ra nézve a’ KK. szerkezete megmaradt;az 53. § a’ p. indítvány által helybenhagyatott;az 54re nézve a’ KK. szerkezete pártoltatott; az 55. elfogadtatott, 50. és 57.KK. szerkezete megtartatott;az 58dik §. hosszabb vitatkozásra adott alkalmat. Egy tiszai követ ugyanis kevésnek tartván a’ KK. szerkezetében a’ szabályok átnézésire engedett 3 hónapot,a’ FORR. szerkezetét pártolta, állitván,hogy gyakran lehetetlenség a’ m. k. Helytartó-tanácsnak a’ szabályokat 3 hónap alatt visszaküldeni, kivált ha ezek olly tárgyakban hozattak, mellyek felöl a’megyék kihallgatandók , például midőn a’ statútum a’ városok beldolgain túl terjed , a’megyék csak minden 3 hónapban tartván közgyűlést, sok esetben a’városi szabályzóli intézkedés lehetetlenné válnék.Erre egy dunai követ a’ statutarius jog jótékonyságát épen a’ gyorsaságban találván, ha a’jóváhagyás sokára marad, megtörténhetnék , hogy addig a’ szabály szüksége is elmúlnék ; egyébiránt szóló úgy látja, hogy némelly követek használván a’ t.KKnak az elv körül mutatott engedékenységét, ma a’ föltételeknél is el akarnak térni az előbbi határozattól ’s a’ FRR. szerkezete által hátulsó ajtócskát nyitni. Egy más követ által megjegyeztetett ,hogy a’ megyék kihallgatására semmi szükség, mert a’ Helytanácsnak csak azt kell megvizsgálni: ütközik e a’ szabály törvényekbe vagy nem? illy esetben pedig attól a’ jóváhagyást egyenesen meg kell tagadni. Azért határoztatok,hogy a’ szabályok országszerte hirdettessenek ki, hogy igy minden megye tudja magát mihez tartani. Egy vezérszónok e’ tárgyban ugyan elvkérdést nem látott,de azért kívánta a’szabályokat minél előbbi megerősittetni, mert különben rendeltetésöknek meg nem felelnének. Eddig is csak két tárgyban történtek illy hivatalos tudakozások,midőn t.i. valaki gyógyszertári,v. pedig vásári szabaditékért folyamodott;de ezután egyikért semigen kell folyamodni,mert hisz gyógyszertár van untig, csak ember legyen hozzá, ha pedig hazánkban az ipar és kereskedés kissé fölvirágzik, reményű hogy a’ vásárokra,mint a’barbarismus maradványára sem lesz sok szükség. Úgy tartja, hogy miután más hatóságokat rendeztünk , a’ főkormányszék is kezdje meg maga a’ rendezést az által, hogy nagyobb gyorsaságot fejtsen ki. Egyébiránt tapasztalás is tanúsítja, hogy a’RR. által ajánlott 3 hónap elégséges valamelly szabály helybenhagyására. Más követ ellenben a’ tegnap kifejtett okokra hivatkozva figyelmezteté a’ t. RRet, hogy a’ Helyt.tanácsnak gyakran a’t.hatóságokat szükségkép ki kell hallgatni,’s épen azért nem tartván elegendőnek a’ 3 hónapot, a’ főRt. által ajánlott hatot elfogadja. Ellenkezőt ismét más szónokok állítván, azt kívánták, hogy a’ szerkezetben mondassák ki, mikép a’Ht.-tanács 3 hónap alatt „elhatárzó, azaz jóváhagyást vagy megtagadást magában foglaló választ adjon.“ Ezen indítványra vagy a’ régi szerkezetre történvén a’ szavazás , a’ szerkezet megtartatott. Az 59.§nál K.megye követe az előbbi §ban tett t-i indítványt megújította. Kik az indítványt pártolták, leginkább onnan indultak ki, hogy a’törvénynek világosnak kell lenni, márpedig ezen módosítás nélkül e’ törvény nem világos. Megemlíté egy követ,hogy a’helyt.tanács néha világos törvényt is elmagyaráz, mint p. o. a’ mezei rendőrségieknél, hol a’ törvény szavaihoz ragaszkodva a’ mezei szolgabirák mellé esküdtet választani nem engedett, ’s ez a 11 a 1 a’ megyéket azon kénytelenségbe hozta , hogy a’ tiszteletbeli esküdteket továbbra is megtartsák. De a’ többség a’ szerkezetet különben is világosnak állitván,’s az ellenvélemény aggodalmát alaptalannak nyilványitván, a’szerkezetet pártolva az indítvány ellen nyilatkozott annál inkább, mivel az előbbi szavazáskor ha nem is nyilván, legalább hallgatólag már elfogadtatott. Arra pedig, mi a’Helyt.tanács ellen felhozatott, válaszoltatott, hogy a’ Helyt.tanács itt csak a’ törvény világos szavait teljesítette , mivel az egyedül csak szolgabirákról szól, ’s igy csak kötelességét teljesítette; de ezen bíráknak hivatalos eljárásukban esküdtekre nincs szükségük, ha a’megyék a’ többi sz.biróval össze nem zavarják. Ekkor a’ kér.jegyző a’ különvéleményeket egyesítendő , a’ már megállapított 3 hónapot hattal fölcserélni ’s igy aztán a’ szerkezetet a’k—i indítvánnyal összeköttetni inditványozá, de indítványa csak kevés pártolóra találván, egy, az előbbi szerkezetre szavazott követ a’ két indítványt úgy kívánta módositni, hogy az 58. §.75 §átétetvén, az 58. §. ekkor igy állana : ,,a’ fölterjesztett szabályok iránt a’ helyt.-tanács 3 hónap alatt határzottan tartozik nyilatkozni.“ Ez által azok meg lesznek nyugtatva, kik a’szer- kezetet homályosnak találák; azonban a’ hatóságok előtt sem leend az út elzárva újabb folyamodásra. De ezen újabb módosítás is szavazatok többség által félrevettetett , ’s igy az 59. §. nézve is meghagyatott a’ BR. szerkezete , valamint a’ 60. és 61. §§nál is. A’ 62. §. pedig következőleg állapíttatott meg: ,,a’ Helyt.-tanács az általa helybenhagyott szabályokat szükséges tudomás végett országszerte közhírré tenni tartozik.“ A’ 63. §. elfogadtatott. 186 d. k. ülésb. april 25-én folytaták a’ 8. iránti a’ vitatkozást a’ polgári képességről; ennek a) b) c) pontjai, ’s a’ 91., 92., 93., 96. §okban tett főrendi módosítások nem fogadtattak el; a’ 97. szakaszhoz szükségesnek vélték a’ FRR. iktatni: „valamint az osztályos vérek , úgy más idegenek által birt közös birtok után is polgár csak egy személy lehet, ’s ha az illetők egymás közt megegyezni nem tudnának, közülök a’ városi tanács választ, itt a’ BB. nem foghatók meg , közös birtok után miért ne lehetnének mindnyájan választók, miért csak egyre szoritni közülök a’polgári jogot; vegyünk fel egy példát, hol az apa elhunytéval három fiaira örökségül egy gyár marad , képzelhetni e kényszerítő törvényt,melly őket osztozásra szorítsa ? vagy nincs é példa , midőn az apa nagyobb haszon tekintetéből teljesköru fiaival együtt gazdálkodik ; most őket osztoztatni akarni ’s olly eszközök eldarabolásába bocsátkozni, mikkel életük szükségét kezelik, a’ polg.jog élvezhetéséért, lehetséges ugyan, de ha mindig lehetőségről leend szó, mit sem tehetünk, kihagyatott. A’ 93. §ba foglaltatnak a’ polgárok jogai’s kiváltságai; itt a’FRR. módosítása „minden polgár a a’ városi képviselő-testület tagjait közvetlenül választja; ki a’ városi képviselő-testület tagjává, országgyűlési követté ’s a’ városi közhivatalokra, mennyiben a’jelen törvényben megkívánt személyes kiképeztetéssel bir,választathatik a’stb. szinte kimaradt.Szóltak többen e’ tárgyban ’s feltevék a’ kérdést: váljon a’ polgárok bizodalma, vagy a’ vagyon és pénz válasszon követet ? a’bizodalom mellett nyilatkozók nem lettek volna idegenek magasb qualificatiót elfogadni, ’s a’ kormány loyalitásában bízva, miután most is követeiket képviselők által választók a’ polgárok, lehetetlen tartani a’ zavaroktól, izgatásoktól, elkerültetek ezek a’ kettős választás által, ’s képviselőket egyedül követválasztásra választnak, kik azután ismét a’ polgárok sorába lépnek vissza; de a’többség a’közvetlen választás mellett maradt. A’ 99. szakasz marad. A’ 1 O0dikában tett FRRdi módosítás „elhunyt polg. özvegyei, özvegységük alatt árván marad kiskorú gyermekeik , nagykorúságuk elértéig egyedül a’ polgárokat illető kiváltságok ’s haszonvételek gyakorlatában maradnak meg“ — szinte kimarad. A’ 101 dik szakasz, miután a’ FRR. általányosan kívánják azon kötelességet kimondatni, miszerint minden polgár a’ közterheket kivétel nélkül viselni tartozik, következőleg ezenból azon szavak személyes és adózási kimaradnak, elfogadtatott. A’ 102 töl — 106dik §okat kihagyatni kívánták, ’s ezen kihagyatott §ok helyett a’ következőt iktatók „minden polgár a’ belső csend, rend és közbátorság fentartására szükséges esetben, vagy maga személyesen vagy helyettese által fegyveres szolgálatot tenni, ’s a’ várost ótalmazni tartozik“ ez ajánlott §. tárgyalásába nem is ereszkedve, a’ BR. szavazást sürgettek, kitüzetett tehát a’ kérdés : „kívánják e a’ FRR. ajánlatát elfogadni, vagy pedig a’ szerkezetet megtartani.“ Szavazás közben igen röviden többen szóltak Jelesen Sz. követe előadó, mikint a’ RR. úgy látja, mitsem fogadnak el a’városok rendezésében tett földi módosításokból, ’s tán azon egyszerű okból sem, mert a’ FRR. ajánlották; e’t azonban maga is kihagyandónak véli; utána Cs. követe szólalt fel, neki különösnek tetszik ollyasmit elfogadni, mit a’városok rendezésében jónak nem lát, úgy veszi észre Sz.követe nem barátja a’polgőrseregnek,’s azt akarná, járulnának a’Rk tüszint mindenhez, mit a’ FRR. ajánlanak, tapasztalható már többször az érdemes követ úr,milly szives készséggel fogadnak a’ RR. minden czélszerű módosítást, ’s nem annyira az egyesség, mint a’ honboldogság előmozdítása tekintetéből csak, mert valamint tenni akarnak , a’ nem annyira életkérdésekbe vágó FRAdi módosításokat tartják meg; de a’mostanit megtartani nem lehet , szónok úgy akarná a’városokat rendezni, hogy azok az alkotvány erősítésére szolgáljanak , kétségkívül a’ polgári őrsereg felszámithatatlan hasznú leend , ’s azt a’ trón, nemzet és alkotvány roppant hasznául kívánja felállittatni; szükség idején ki fogja védni e’hont? pártolja a’szerkezetet. A’FRR. által ajánlottat egyedül Esztergom, Bács, Ugocsa, Krassó pártolók, megmaradt tehát a’ szerkezet. A’ 107., 108., 11dikusok elfogadtattak, a’ 112dikónál marad a’ szerkezet azon 213