Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-01 / 61. szám
nagy rövidségével a’ revistyei kam. uradalom serét hozatja és méreti ki,“ a’ am. m. k. kamra legújabb időben838b.olly parancsával tetemesen sulyosbttá,miszerint a’ városnak meghagyá ,hogy ez mindazon magány-sercsapszékeket,mellyek 1800 óta megnyittattak,a bányagrófi hivatal együttmunkálásával azonnal szüntesse meg. Mert ámbár az említett hivatal, melly a kir. kamra által e’ városok határában Zsigmond III. decret. 13. ez.Hollós Mátyás VI d. 49 ik czikk, és Ulászló Zs. d. 30. ez. ellenére elfoglalt bányák művelése és a’magánybányamivelők által termesztett arany és ezüst érczek beváltása végett Selmeczbányán csak történetesen létezik ; egyébiránt pedig a’ város határában semmi nemesi birtoka nincsen, ’s igy a’ városnak kisebb kir. haszonvételeihez teljességgel sem joga sem köze, sőt ezek bitorlásától az 1619: 8. 1647:83. 1681:41. t.cz. által hatalmaskodási büntetés alatt is világosan eltiltva; ámbár tovább a’ város azt is tisztán mutatá meg: „hogy keblében,emberi emlékezetet haladó idők óta létező magánypolgári sercsapszékek száma (mellyektöl a’ városi pénztárba, a házi adó könnyebbitésére, bizonyos évi járandóság fizettetik, ’s mellyek számán a’ város serfőzőházi szerződései alapulnak) 1800 óta nemcsak nem szaporodott, sőt a’ bányagrófi hivatal bitorlásai által inkább kevesedett,“ a’ nm.m. k.kamra mindazáltal ezen törvényes indokokat mellőzve, imént panaszlok parancsát 1838 máj. 9. 1841. jun. 9. és 1842. apr. 12. ismételvén, a’ tanácsot újólag még felelősség terhével is fenyegeti. Ez által a’ városnak három nagy serfőzőháza, mellyek folytonos használatukban 80 ezer pengő frt. tőkével felérnek, egy csapással haszontalanná tétetik, ’s a’ városi arendaés szerződéseknek minden hitele ’s becsületessége elenyésztetik. e) A’panaszkodó város, természetes főhivatásánál fogva, számos arany ezüst bányát részint mint főtulajdonos, részint mint főbb részvényes, jövedelmeinek nem csekély áldozatával régi idők óta építvén,hogy mindazáltal pénztárát is az adózó polgárság némi könnyebbitésére hasznot ígérő bányarészekkel lehetőség szerint fölsegitse, 1839 oct. 21 kén a’vichnyei sz. Erzsébet jutalmas bányánál 511 eladó részt, a’ választó község közmegegyeztével, 1277 pengő fr. 30 kr. igen jutányos áron megvásárlóit. A’ nm. m. k. kamra mindazáltal ezen szerencsés vevés felett, ámbár annak bizonyos hasznossága mind a’városra magára nézve ,melly ama’ bányánál különben is második részvényes lévén, ezen részek megszerzésivel már a’ bányafőnökséget is megnyerte) mind a’város pénztárára nézve, melly e’ verés által csak uj biztos jövedelmet nyert vala, alapos számvetési fölvilágositással neki bejelentetett, 1839. dec. 24. minden okadás nélkül olly váratlan rendeletet adott a’ városnak: „miszerint a’megvett bányarészek árát a’ választó polgárok, kik a’verésben megegyeztek, űzessék meg.“ Ezen rendelet az áldozatteljes bányamivelési hivatásnak természetes igazságból megfelelő kártalanítási jogát a’várostól per indirectum mintegy megtagadja; ’s igy a’ város jobb állapotra juthatásának lehetőségét akadályozza,mert a’ megvett bányarészek az előleges kiszámítást olly fényesen igazolák, hogy a’ városnak az érettek fizetett summát kamatjával együtt rövid idő múlva nemcsak megtériték, hanem már 222 rt. kr. pp. tisztán jövedelmeztek); a’ polgári községnek hites tagjai csupán hivatalos, jólelkű ’s a’ városnak nyilván hasznos működésökért magánvagyonukban megtámadtatván, illy kamrai elv fenállása mellett minden városi vagyon biztossága megszűnnek, ezeken fölül pedig a’városi tanács és polgári község közt bizalmatlanság’s meghasonlásmagva hintetik el.Erre nézve a’am.m. kir. kamra a’város magánbányászati ügyei kezelésébe mindennemű avatkozástól távolittassék el. f) Ugyanezen város legfelsőbb k. parancsok következtében 1760. év óta újabb időkig pár száz ezerre rugó arany ezüst minden készpénzét a’fels.kir. kincstárnak 13/1, 27a és 3 pcent kamatra kölcsönadni kényszerilletvén, miután ezen egész kincsnek eddig csak némelly részét, a’ kincstári kötelezvények engedvényezett egyenkinti eladás útján, ’s ezt is csak, 67,760 pft. pótolhatlan vesztességgel kapható viszsza; legújabb időkben pedig jövedelmeinek, jelenleg panasztott kamrai befolyások által bekövetkezett, csökkenése miatt támadt k.szükségeinek rögtön megkivántatott födeztetése végett már maga a’ város is pénzek elkerülhetlen kölcsönvételére szorulván , midőn a’ megkívánt jóváhagyó felsőbb engedelmért folyamodnék , a’am.m. kir. udv. kamra a’ kért engedelmet 1832b.ujra olly sérelmes meghagyással adá meg, hogy a’ kölcsönt,melly akkor 9000 pftból állott, a’ birtokos adózók kamatostul mindjárt jövő esztendőben adó útján fizessék vissza.“ Ámbár pedig a’ város ezen felállított, eddig a’városoknál gyakorlatban nem is volt ’s az adózó birtokosok tulajdonát vég nélkül veszélyeztető elv ellen ismételve felirt s megmutatá,,,hogy ezen kölcsönnek annak idejében viszszafizetésére, a’ városnak magának elég ingatlan közjavai lévén, az adózók tulajdonához nyúlni nem kell, sőt illy eminens joggal a’köz országos szükség idején csak koronás fejdelmünk lévén felruházva, a’ város köztulajdona megkimélésével a’ polg. magánytulajdonhoz másnak nyúlni nem is szabad;“ ’s ezeknél fogvást a’ kiadott sértő rendelet visszavételét szorgalmazta; ez mindazáltal még sem vétetett vissza ’s csak annyiban másihtatott meg, „hogy az adózók a’kölcsönt két részben fizessék meg.“ Innen a’ város azt kívánja , hogy a’ kir. kincstárnak mindazon kötelezvényei, mellyek még a’ várs birtokában vannak, váltassanak be annál inkább, mert azok az ismeretes bécsi sorshúzásokban valaha kivonatandván, a’ fels. kir. kincstár pénzét akkor nyereséggel is visszakaphatja. g) Ámbár a’ panaszkodó város minden erdőségei, nem ugyan törvény, hanem egy 1747. kiadott k. kir. rendelet által egyedül közvetlen bányaszükségekre tartatvák fel, azok mégis a’ sokszor említett bányagrófi hivatal által (mellynek felügyelése ’s kezelése alá a’ város teljes kirekesztésével rendeltettek) a’ bányákon kívül nemcsak mindennemű más nem bánya-épitvényekre is pusztítva használtatnak , hanem azokból még a’ város határán kivül is máshova tömérdek épűleti fa isméretten czélokra hurczoltatik. Sőt e’ pusztításon kivül még a’kamrai bányamunkásoknak is a’város legközelebb erdeiből ,mellyek azok részire nem is szánvák) évenkint 16 ezer ötnél több tűzifa olly fölöslegül adatik,hogy azok belőle minden évben nagy menynyiségetel is adogatnak , mig a’ város és adózó polgárai, tulajdon erdeik használatából,teljesen kizáratva, a’ legszükséges, épületi fán kivül minden egyéb faszükségeiket máshonnan, sőt még a’város közszükségeire deszkát, léczet, de bányaépületeire megkívántató zsindelyt is a’ piatzon vagy Beszterczebányáról, vagy Körmöcziil drága pénzen kényszerűségnek szerezni. Ezen kamrai mostoha korlátozás mellett a’ városi erdők a’ bányagrófi hivatal által már annyira elpusztittattak, hogy a’ leborotvált térségek,törvény parancsolta kötelesség szerint, fával beplántáltatni elmarasztalván, néhány év múlva mind kopáron állandnak. A’ bányakamra maga is a’város szomszédságában fekvő k. jószágin, minden bányaszükség kielégítésére alkalmas fával bővelkedő , ’s a’városiaknál sokkal terjedelmesb erdőkkel bir, melylyeket már csak a’ számos ezerre rugó , ’s a’ magánybányapolgárok költségin nyert bányatized tiszta jövedelmeért is az egész, olly nagy adót fizető bányászat szükséges kielégitésére kiváltkép , ’s a’ városi erdők megkimélésével felhasználni a’ kincstárnak tagadhatlan kötelességében állna annál inkább, midőn a’ várostól a’ határában létező bányáktól még az úgynevezett földesúri fakukszák (Holzkuxen) is megtagadóinak, melylyekre a’ bányatörvények szerint minden földesúr , tehát a’ város is , erdeinek elhasználatáért a’ határában levő bányáknál jogosítva van ; a’ bányagrófi hivatal ellenben a’ maga nagy erdeiből vágott mindennemű fával a’ város, sőt az egész magány-bányászat zaklatásával nyerekedő kereskedést űz. Melly törvénytelen és káros sáfárkodást midőn a’ város a’ am. m. kir. udv. kamrának felterjeszté, ezen hivatalos felterjesztése még csak vizsgálatra sem méltattatott. A’ panaszkodó város, kir.szabaditékira ’s földesúri törvényes jogaira, sőt a’törvények egyenes rendeletire támaszkodva , tulajdon erdőségeinek házi igazgatását és kezelését, mellytöl csak múlt században minden ok és szükség nélkül hatalomparancs által fosztatott meg, ennek következtében pedig minden erdőségei a’leírt módon elpusztítottak , magának törvény által visszaadatni kívánja. h) Ugyan a’ am. m. kir. Kamra elnöksége utján , 1839. mart. 27. ’s ismételve jul. 17. ezen város főbiráját olly titkos parancscsal szólja föl, miszerint ez, a’ város egyházi védjoga körüli okleveleit,,de a’ tanács és polgári község befolyása nélkül“ felközölje.) A’ sokszor emlitett bányagrófi hivatal már 1835. óta lisztjei és munkásai lakházaitól (mellyeket mind polgári természetűek lévén, csak közterhek viselési kötelességével bírhatni) háziadó tartozását, mellyet a’kijelölt évig vonakodás nélkül mindig fizetett, most fizetni rögtön megtagadta ; melly az 1842/3 katonai év végéig már 7 772 forintra 2 312/24 kr. p.p. rúg; ’s ámbár ezen hátramaradás lefizetése , a’ város fölterjesztésére, három izbeli legfelsőbb k. kir. parancs által, legulószor is még 1842. jul. 30 d. ezen hivatalnak szoros kötelességévé tétetett, ez mindazáltal a’ k.k. parancsot „incompetensnek“ nyilatkoztatván, emlitett házi adóbeli hátra maradását lefizetni eddig is vonakodik. A’ háziadó- tartozásnak ezen daczos megtagadtatásából a’ város azon 7772 frt. 23,244 kr. p. összegének,mellyet szokás szerint előfordult közszükségekre esztendőnkint részletesen házi pénztárából előlegezett,nemcsak kamatjait veszti, hanem orsz. gyűlési közbenjárás nélkül még az egész summa lehető vesztesége által is uj érzékeny károsítás veszélyében forog; de még a’ többi adózó is, ezen hatalmas rész példától felbuzditva, tartozásit mindaddig lefizetni szinte tömegesen megtagadá, mig a’ kamrai bányahivatal maga tartozásit tökéletesen be nem fizeti. k) Ugyanazon kamrai bányahivatal majd építendő vaspályák, majd más bányakivántatóságok érve alatt az 1647: 83. és más t.czikkek tilalma ellenére már több év óta számos adó alá tartozó polg. telket, földeket, kerteket majd magányalku útján kéz alatt megszerezvén , majd törvényes kisajátítás nélkül a’ közlegelőbül is tettleges erőszakkal elfoglalván, majd az elhagyott bányák omladékin vagy halmazain, mellyekre már a’ bányákhoz semmi szüksége, ’s mellyek azért törvény szerint már a’ város közbirtokába visszaestenek, tetszése szerint lakházakat építvén, ’s ezeket zsellérkedő bányamunkásoknak bérbe adván , midőn mindezt részint a’ város tudta ’s törvényes befolyása nélkül végbevivé, részint a’városnak csak mint „lettdolgot“ tekintélyesen adá tudtára , a’ törvényes telekdijakat, sőt magát az elfoglalt vagy kéz alatt megszerzett telkektől járandó közadót is fizetni ellenszegül; miután pedig ez a’ telkek volt birtokosin többé meg nem vétethetnék, mind a’ közadó fundusát, mind a’város közpénztárát újra meg újra rendkívül károsítja. Ezeknél fogvást a’ város, mint helyhatóság és határának földesura, az említett kamrai bányahivatalt mind a’tettleg megtagadott törvényes díjak, mind az elfoglalt közlegelő- darabok becsára, mind a’ közadói hátramaradásoknak, a’ város törv.széki meghatározás szerinti befizetésére szinte törvény által köteleztetni kívánja. Végre 1) Ezen két egyesült városnak minden sérelmei leginkább, sőt majd egyedül onnan származván hogy a’ Selmeczen csupán kamrai bányák igazgatása végett felállított kamrai bányagrófi hivatal elnöke egyszersmind a’ két bányavárosnak örökös kir. biztosa is , mint illyen a’ városi tisztujitásokat is , bár mindannyiszor kiadott k. kir. parancs mellett, de az 1681: 41. és 1715: 36. t.czikk világos tilalma ellen, önkénye és kamrai érdekei szerint szokta végezni, melly törvényellenes hatalmával is ezen panaszkodó két város mind, bennemü földesúri jogai kisebbítésére, csonkítására sől elidegenitésére’s kamrai hatalma alá kerítésére folyvást tagadhatlanul visszaél. A’ panaszló két város , fels. urunk múlt országgyűléskor az orsz. sérelmekre ’s kívánatokra 1840. jun. 2 Írók ígérete 14 dik pontja következtében is, ezen nyomasztó , sőt pusztító, tovább fürhetlen örökös k. biztosi iga alól örökre ’s olly hozzátétellel valahára fölszabadittatni könyörög, miszerint belügyeik vagy viszályaik netalán szükséges elintézésire ,mi azonban kormányszéki levelezés ’s fölterjesztés utján is mindenkor sokkal hamarább kevesebb költséggel , igazságosabb ’s czélszerűbben történhetik meg) ezentúl a’ kamrai hivatalnokok teljes mellettével, csak elismert okleveles, törvénytudó , részrehajlatlan , orsz. közhivatalnokok kir. biztosokká, de csak egyes és a’ törvényben meghatározandó esetekre, neveztessenek : tisztujitásai ezen két városnak pedig a’ törvények világos rendeletihez képest, minden biztosi vagy felügyelői tevőleges beavatkozás ’s önkényes kijelölgetés nélkül , csak a’ polgárok közbizodalma szerint teljes szabadsággal ’s függetlenséggel törvényszabta határidőben’s módon vitessenek véghez.Vélemény: E’sérelmek közül az a) pont alatti múlt országgyűlés alatt fölterjesztetvén, de reá kir. válasz nem következvén, ismét fölterjesztendő lesz. b)e) d) pontok alatt felhozott esetekben a’ nm. k. Kamrának tiltó parancsa ’s illetőleg a’ város igazaiba avatkozása által az előterjesztő város földesúri haszonvételei csonkittatván, az innen eredt sérelem orvoslás végett fölterjesztendö. Az e) pontban érintett panasznak jövendőre miképen leendő elhárítás— módja a’ bányamunkálatban tárgyalva lévén, annak felvételétől várni kell; f) szinte fölterjesztendö; a’g) alatt előterjesztett esetben a’ panaszkodó város helybeli földesúri haszonvételének gyakorlatában akadályoztatván , mint sérelem fölterjesztendö ; h) a’ felhozott törvény értelmében a’m. k. kamrai elnökségnek a’ város igazaiba avatkozása sérelmes ; i) k) alatti esetek által az előterjesztő városnak törvény-’s helyhatósági működésében gátlatása sérelmes,fölterjesztetik; l)a’városi rendezést tárgyazó munkálatban előfordulván, itt kihagyatik. — Végzés : Elfogadtatik. (Folyt. köv.) (A’ jul. 1 Oki ker.üléshez pótlék.)A’ központi vasúttársaság kérelme iránt az előbbi napokon kimentett tanácskozások után semmi új nem kerülvén elő,szavazás előtt még egyszer ismételteték a’két rendű indítványaik közül a’viták forogtak. Mindkettő a’ balparti vonali pár- 363