Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-01 / 61. szám

nagy rövidségével a’ revistyei kam. uradalom serét ho­zatja és méreti ki,“ a’ am. m. k. kamra legújabb időben­­­838b.olly parancsával tetemesen sulyosbttá,miszerint a’ városnak meghagyá ,hogy ez mindazon magány-ser­­csapszékeket,mellyek 1800 óta megnyittattak,a bánya­­grófi hivatal együttmunkálásával azonnal szüntesse meg. Mert ámbár az említett hivatal, melly a kir. kamra által e’ városok határában Zsigmond III. decret. 13. ez.Hollós Mátyás VI d. 49 ik czikk, és Ulászló Zs. d. 3­0­­. ez. el­lenére­ elfoglalt bányák művelése és a’magánybánya­­mivelők által termesztett arany és ezüst érczek beváltá­sa végett Selmeczbányán csak történetesen létezik ; e­­gyébiránt pedig a’ város határában semmi nemesi birto­ka nincsen, ’s igy a’ városnak kisebb kir. haszonvételei­hez teljességgel sem joga sem köze, sőt ezek bitorlásától az 1619: 8. 1647:83. 1681:41. t.cz. által hatalmas­­kodási büntetés alatt is világosan eltiltva; ámbár tovább a’ város azt is tisztán mutatá meg: „hogy keblében,em­beri emlékezetet haladó idők óta létező magánypolgári sercsapszékek száma (mellyektöl a’ városi pénztárba, a házi adó könnyebbitésére, bizonyos évi járandóság fi­zettetik, ’s mellyek számán a’ város serfőzőházi szerző­dései alapulnak) 1800 óta nemcsak nem szaporodott, sőt a’ bányagrófi hivatal bitorlásai által inkább kevese­­dett,“ a’ nm.m. k.kamra mindazáltal ezen törvényes ind­­okokat mellőzve, imént panaszlok­ parancsát 1838 máj. 9. 1841. jun. 9. és 1842. apr. 12. ismételvén, a’ taná­csot újólag még felelősség terhével is fenyegeti. Ez ál­tal a’ városnak három nagy serfőzőháza, mellyek folyto­nos használatukban 80 ezer pengő frt. tőkével felérnek, egy csapással haszontalanná tétetik, ’s a’ városi arenda­­és szerződéseknek minden hitele ’s becsületessége ele­­nyésztetik. e) A’panaszkodó város, természetes főhiva­tásánál fogva, számos arany ezüst bányát részint mint főtulajdonos, részint mint főbb részvényes, jövedelmei­nek nem csekély áldozatával régi idők óta építvén,hogy mindazáltal pénztárát is az adózó polgárság némi kön­nyebbitésére hasznot ígérő bányarészekkel lehetőség szerint fölsegitse, 1839 oct. 21 kén a’vichnyei sz. Er­zsébet jutalmas bányánál 511 eladó részt, a’ választó község közmegegyeztével, 12­77 pengő fr. 30 kr. igen jutányos áron megvásárlóit. A’ nm. m. k. kamra mind­azáltal ezen szerencsés vevés felett, ámbár annak bizo­nyos hasznossága mind a’városra magára nézve ,melly ama’ bányánál különben is második részvényes lévén, ezen részek megszerzésivel már a’ bányafőnökséget is megnyerte) mind a’város pénztárára nézve, melly e’ ve­rés által csak uj biztos jövedelmet nyert vala, alapos számvetési fölvilágositással neki bejelentetett, 1839. dec. 24. minden okadás nélkül olly váratlan rendeletet adott a’ városnak: „miszerint a’megvett bányarészek á­­rát a’ választó polgárok, kik a’verésben megegyeztek, űzessék meg.“ Ezen rendelet az áldozatteljes bányami­­velési hivatásnak természetes igazságból megfelelő kár­talanítási jogát a’várostól per indirectum mintegy meg­tagadja; ’s igy a’ város jobb állapotra juthatásának le­hetőségét akadályozza,­­mert a’ megvett bányarészek az előleges kiszámítást olly fényesen igazolák, hogy a’ vá­rosnak az érettek fizetett summát kamatjával együtt rö­vid idő múlva nemcsak megtériték, hanem már 222 rt. kr. pp. tisztán jövedelmeztek); a’ polgári községnek hi­tes tagjai csupán hivatalos, jólelkű ’s a’ városnak nyil­ván hasznos működésökért magánvagyonukban megtá­­madtatván, illy kamrai elv fenállása mellett minden vá­rosi vagyon biztossága megszűnnek, ezeken fölül pedig a’városi tanács és polgári község közt bizalmatlanság’s meghasonlásmagva hintetik el.Erre nézve a’am.m. kir. kamra a’város magánbányászati ügyei kezelésébe min­dennemű avatkozástól távolittassék el. f) Ugyanezen vá­ros legfelsőbb k. parancsok következtében 1­760. év óta újabb időkig pár száz ezerre rugó arany ezüst minden készpénzét a’fels.kir. kincstárnak 13/1, 2­7a és 3 pcent kamatra kölcsönadni kényszerilletvén, miután ezen egész kincsnek eddig csak némelly részét, a’ kincs­tári kötelezvények engedvényezett e­g­y­e­n­k­i­n­t­i eladás útján, ’s ezt is csak, 67,760 pft. pó­­tolhatlan vesztességgel kapható viszsza; legújabb idők­ben pedig jövedelmeinek, jelenleg panasztott kamrai be­folyások által bekövetkezett, csökkenése miatt támadt k.szükségeinek rögtön megkivántatott födeztetése végett már maga a’ város is pénzek elkerülhetlen kölcsönvé­­telére szorulván , midőn a’ megkívánt jóváhagyó felsőbb engedelmért folyamodnék , a’am.m. kir. udv. kamra a’ kért engedelmet 1832b.ujra olly sérelmes meghagyás­sal adá meg, hogy a’ kölcsönt,melly akkor 9000 pftból állott, a’ birtokos adózók kamatostul mindjárt jövő esz­tendőben adó útján fizessék vissza.“ Ámbár pedig a’ vá­ros ezen felállított, eddig a’városoknál gyakorlatban nem is volt ’s az adózó birtokosok tulajdonát vég nél­kül veszélyeztető elv ellen ismételve felirt s megmuta­tá,,,hogy ezen kölcsönnek annak idejében­ viszszafize­­tésére, a’ városnak magának elég ingatlan közjavai lé­vén, az adózók tulajdonához nyúlni nem kell, sőt illy eminens joggal a’köz országos szükség idején csak ko­ronás fejdelmünk lévén felruházva, a’ város köztulaj­dona megkimélésével a’ polg. magánytulajdonhoz más­nak nyúlni nem is szabad;“ ’s ezeknél fogvást a’ kiadott sértő rendelet visszavételét szorgalmazta; ez mindaz­által még sem vétetett vissza ’s csak annyiban másihta­­tott meg, „hogy az adózók a’kölcsönt két részben fi­zessék meg.“ Innen a’ város azt kívánja , hogy a’ kir. kincstárnak mindazon kötelezvényei, mellyek még a’ vá­rs birtokában vannak, váltassanak be annál inkább, mert azok az ismeretes bécsi sorshúzásokban valaha ki­­vonatandván, a’ fels. kir. kincstár pénzét akkor nyere­séggel is visszakaphatja. g) Ámbár a’ panaszkodó város minden erdőségei, nem ugyan t­örvén­y, hanem egy 1747­. kiadott k. kir. rendelet által egyedül közvetlen bányaszükségekre tartatvák fel, azok mégis a’ sokszor említett bányagrófi hivatal által (mellynek felügyelése ’s kezelése alá a’ város teljes kirekesztésével rendeltet­tek) a’ bányákon kívül nemcsak mindennemű más nem bánya-épitvényekre is pusztítva használtatnak , hanem azokból még a’ város határán kivül is máshova tömérdek épűleti fa isméretten czélokra hurczoltatik. Sőt e’ pusz­tításon kivül még a’kamrai bányamunkásoknak is a’vá­ros legközelebb erdeiből ,mellyek azok részire nem is szánvák) évenkint 1­6 ezer ötnél több tűzifa olly fölös­legül adatik,hogy azok belőle minden évben nagy meny­­nyiségetel is adogatnak , mig a’ város és adózó polgá­rai, tulajdon erdeik használatából,teljesen kizáratva, a’ legszükséges, épületi­ fán kivül minden egyéb faszük­ségeiket máshonnan, sőt még a’város közszükségeire deszkát, léczet, de bányaépületeire megkívántató zsin­delyt is a’ piatzon vagy Beszterczebányáról, vagy Kör­­möczi­il drága pénzen kényszerűségnek szerezni. Ezen kamrai mostoha korlátozás mellett a’ városi erdők a’ bányagrófi hivatal által már annyira elpusztittattak, hogy a’ leborotvált térségek,törvény­ parancsolta kötelesség szerint, fával beplántáltatni elmarasztalván, néhány év múlva mind kopáron állandnak. A’ bányakamra maga is a’város szomszédságában fekvő k. jószágin, minden bá­nyaszükség kielégítésére alkalmas fával bővelkedő , ’s a’városiaknál sokkal terjedelmesb erdőkkel bir, mely­­lyeket már csak a’ számos ezerre rugó , ’s a’ magány­­bányapolgárok költségin nyert bányatized tiszta jöve­delmeért is az egész, olly nagy adót fizető bányászat szükséges kielégi­tésére kiváltkép , ’s a’ v­á­r­o­s­i erdők megkimélésével felhasználni a’ kincstárnak tagadhatlan kötelességében állna annál inkább, midőn a’ várostól a’ határában létező bányáktól még az úgynevezett földes­úri fakukszák (Holzkuxen) is megtagadóinak, mely­­lyekre a’ bányatörvények szerint minden földesúr , te­hát a’ város is , erdeinek elhasználatáért a’ határában levő bányáknál jogosítva van ; a’ bányagrófi hivatal el­lenben a’ maga nagy erdeiből vágott mindennemű fával a’ város, sőt az egész magány-bányászat zaklatásával nyerekedő kereskedést űz. Melly törvénytelen és káros sáfárkodást midőn a’ város a’ am. m. kir. udv. kamrának felterjeszté, ezen hivatalos felterjesztése még csak vizs­­gálatra sem méltattatott. A’ panaszkodó város, kir.sza­­baditékira ’s földesúri törvényes jogaira, sőt a’törvé­nyek egyenes rendeletire támaszkodva , tulajdon erdő­ségeinek házi igazgatását és kezelését, mellytöl csak múlt században minden ok és szükség nélkül hatalom­­parancs által fosztatott meg, ennek következtében pe­­dig minden erdőségei a’leírt módon elpusztítottak , ma­gának törvény által visszaadatni kívánja. h) Ugyan a’ am. m. kir. Kamra elnöksége utján , 1839. mart. 2­7. ’s ismételve jul. 1­7­. ezen város főbiráját olly titkos pa­rancscsal szól­ja föl, miszerint ez, a’ város egyházi védjoga körüli okleveleit,,de a’ tanács és polgári község befolyása nélkül“ felközölje.­­) A’ sokszor emlitett bá­nyagrófi hivatal már 1835­. óta lisztjei és munkásai lakházaitól (mellyeket mind polgári természetűek lé­vén, csak közterhek viselési kötelességével bírhatni) há­ziadó tartozását, mellyet a’kijelölt évig vonakodás nél­kül mindig fizetett, most fizetni rögtön megtagadta ; melly az 1842/3 katonai év végéig már 7 7­72 forintra 2 312/24 kr. p.p. rúg; ’s ámbár ezen hátramaradás lefize­tése , a’ város fölterjesztésére, három izbeli legfelsőbb k. kir. parancs által, legulószor is még 1842. jul. 30 d. ezen hivatalnak szoros kötelességévé tétetett, ez mind­azáltal a’ k.k. parancsot „incompetensnek“ nyilatkoz­tatván, emlitett házi adóbeli hátra maradását lefizetni ed­dig is vonakodik. A’ háziadó- tartozásnak ezen daczos megtagadtatásából a’ város azon 7772 frt. 2­3,244 kr. p. összegének,­­mellyet szokás szerint előfordult köz­szükségekre esztendőnkint részletesen házi pénztárá­ból előlegezett,nemcsak kamatjait veszti, hanem orsz. gyűlési közbenjárás nélkül még az egész summa lehető vesztesége által is uj érzékeny károsítás veszélyében fo­rog; de még a’ többi adózó is, ezen hatalmas rész pél­dától felbuzditva, tartozásit mindaddig lefizetni szinte tömegesen megtagadá, mig a’ kamrai bányahivatal ma­ga tartozásit tökéletesen be nem fizeti. k) Ugyanazon kamrai bányahivatal majd építendő vaspályák, majd más bányakivántatóságok érve alatt az 1647: 83­. és más t.czikkek tilalma ellenére már több év óta számos adó alá tartozó polg. telket, földeket, kerteket majd magányalku útján kéz alatt megszerezvén , majd törvé­nyes kisajátítás nélkül a’ közlegelőbül is tettleges erő­szakkal elfoglalván, majd az elhagyott bányák omladé­­kin vagy halmazain, mellyekre már a’ bányákhoz sem­mi szüksége, ’s mellyek azért törvény szerint már a’ vá­ros közbirtokába visszaestenek, tetszése szerint lakhá­zakat építvén, ’s ezeket zsellérkedő bányamunkásoknak bérbe adván , midőn mindezt részint a’ város tudta ’s törvényes befolyása nélkül végbevivé, részint a’város­nak csak mint „lettdolgot“ tekintélyesen adá tudtára , a’ törvényes telekdijakat, sőt magát az elfoglalt vagy kéz alatt megszerzett telkektől járandó közadót is fizet­ni ellenszegül; miután pedig ez a’ telkek volt birtoko­sin többé meg nem vétethetnék, mind a’ közadó fundu­­sát, mind a’város közpénztárát újra meg újra rendkívül károsítja. Ezeknél fogvást a’ város, mint helyhatóság és határának földesura, az említett kamrai bányahivatalt mind a’tettleg megtagadott törvényes díjak, mind az elfoglalt közlegelő- darabok becsára, mind a’ közadói hátramaradásoknak, a’ város törv.széki meghatározás szerinti befizetésére szinte törvény által köteleztetni kí­vánja. Végre 1) Ezen két egyesült városnak minden sé­relmei leginkább, sőt majd egyedül onnan származván hogy a’ Selmeczen csupán kamrai bányák igazgatása vé­gett felállított kamrai bányagrófi hivatal elnöke egy­szersmind a’ két bányavárosnak örökös kir. biztosa is , mint illyen a’ városi tisztujitásokat is , bár mindannyi­szor kiadott k. kir. parancs mellett, de az 1681: 41. és 1715: 36. t.czikk világos tilalma ellen, önkénye és kamrai érdekei szerint szokta végezni, melly törvény­­ellenes hatalmával is ezen panaszkodó két város mind, bennemü földesúri jogai kisebbítésére, csonkítására sől elidegenitésére’s kamrai hatalma alá kerítésére foly­vást tagadhatlanul visszaél. A’ panaszló két város , fels. urunk múlt országgyűléskor az orsz. sérelmekre ’s kí­­vánatokra 1840. jun. 2 Írók­ ígérete 14 dik pontja kö­vetkeztében is, ezen nyomasztó , sőt pusztító, tovább fürhetlen örökös k. biztosi iga alól örökre ’s olly hoz­­zátétellel valahára fölszabadittatni könyörög, miszerint belü­gyeik vagy viszályaik netalán szükséges elintézé­sire ,mi azonban kormányszéki levelezés ’s fölterjesz­tés utján is mindenkor sokkal hamarább kevesebb költ­séggel , igazságosabb ’s czélszerűbben történhetik meg) ezentúl a’ kamrai hivatalnokok teljes mellettével, csak elismert okleveles, törvénytudó , részrehajlatlan , orsz. közhivatalnokok kir. biztosokká, de csak egyes és a’ törvényben meghatározandó esetekre, neveztessenek : tisztujitásai ezen két városnak pedig a’ törvények vilá­gos rendeletihez képest, minden biztosi vagy felügye­lői tevőleges beavatkozás ’s önkényes kijelölgetés nél­kül , csak a’ polgárok közbizodalma szerint teljes sza­badsággal ’s függetlenséggel törvényszabta határidő­ben’s módon vitessenek véghez.Vélemény: E’sérelmek közül az a) pont alatti múlt országgyűlés alatt fölter­jesztetvén, de reá kir. válasz nem következvén, ismét fölterjesztendő lesz. b)e) d) pontok alatt felhozott ese­tekben a’ nm. k. Kamrának tiltó parancsa ’s illetőleg a’ város igazaiba avatkozása által az előterjesztő város földesúri haszonvételei csonkittatván, az innen eredt sé­relem orvoslás végett fölterjesztendö. Az e) pontban é­­rintett panasznak jövendőre miképen leendő elhárítás— módja a’ bányamunkálatban tárgyalva lévén, annak fel­vételétől várni kell; f) szinte fölterjesztendö; a’g) alatt előterjesztett esetben a’ panaszkodó város helybeli föl­desúri haszonvételének gyakorlatában akadályoztat­ván , mint sérelem fölterjesztendö ; h) a’ felhozott tör­vény értelmében a’m. k. kamrai elnökségnek a’ város igazaiba avatkozása sérelmes ; i) k) alatti esetek által az előterjesztő városnak törvény-’s helyhatósági mű­ködésében gátlatása sérelmes,fölterjesztetik; l)a’városi rendezést tárgyazó munkálatban előfordulván, itt kiha­­gyatik. — Végzés : Elfogadtatik. (Folyt. köv.) (A’ jul. 1 Oki ker.üléshez pótlék.)A’ központi vas­úttársaság kérelme iránt az előbbi napokon kimentett tanácskozások után semmi új nem kerülvén elő,szavazás előtt még egyszer ismételteték a’két rendű indítványaik közül a’viták forogtak. Mindkettő a’ balparti vonali pár- 363

Next