Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-01 / 70. szám
PEST, vasárnap sept. 1jén 1844. 200 lik szám. Megjelenik a’ télen, egyebi ’ Társalkodóval minden télen kétszer, tí. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a' szeikte ’,5 kiadó tulajdonosnál úri utcza 435 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emend nnti.r minőii királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ uu peaig minuen !v megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény feltétetik 's pontosan közöltetik. FOGLALAT Magyar - és Erdélyország: előléptetések ’s halálozás- fiiteltörvények.Országgy. közlemény:a’rdi orsz. ülés részi, folytatása a’ borsodi indítvány ügyében a’kir személynek nézeteivel együtt; aug. 230. ker. ülés a’ kiszemelt indítványokat folytató, juristiumok decr. napok 's kir. sanctio tárgyában ; az napi orsz. rdi ülés a’ vallási súlyokat illető rdi Gd üzenetet foglalkodva; aug 2 id. frdi ülés Fiume és Buccari kerül, rendezését saját bizottsága véleménye szerint állapitá meg ; az e’ napi orsz. rdi ülés a’hajdukerületi rendezést illető 2d üzenetet vizsgálta; aug. 2(id. frdi ülés több üzenetet hitelesite; az napi kér. ülés a’ kiszemelt indítványok tárgyalását folytatá ; a’ váltó törv. módosítása , a’ pesti egyetem , gyorsírászati’s hasonszenvi tanszék, polgár ifj magy. kir. őrseregbe felvételek ’s az iránt; az Vd oszt. sérelmek folyt a'86—95 pontig; aug 27d. kér. ülés a’részek iránti frdi 2d. választ nem fogadá el, városi követek Felszólittatása az e’ napi orsz. rdi ülésb. négy követet vit ki a 4d. rend az élelmezési választmányhoz ’s a’ büntető eljárást, folytaták; budapesti napló: fővárosi ujdonságok, pesti vásár általányos sikere; pest vgyei közgyűlési), K. L. és Sz. I. gr. indítványaik, Esztergom vgyei közgyük Itatárzati) Spanyolország (egyb javak eladatását felfüggesztő rendelet kihirdettetik.) Anglia (Wolf letartóztatása Bocharában ; orosz czári ajánlat d.köz-és védszövetségre; O'Connell ügyi kérelmek lengyel menekvők hazatérése.) Francziaország (touloni készületek , marokkói hadügyi viszonyok; Taiti miatti súrlódás; indítcet adós sat.) O rosz o rszá g (Alexandra Chgnő halála.) Görö go rszág(követválasztások ’s miniszterség állása.) Értesitő: Magyarország és Erdély. A’ írni. m. k. u. kincstár a’ hradeki megürült sóárszedő hivatal- írnok helyére Rády József eddigi uradalomigazgatósági gyakornokot nevezé ki, Ludwig Leopold bogsányi ellenőrt saját kérelmére Sz.Andrásra helyezte által, ennek helyét pedig Bonay Imre szentai kasznárra ruházta. Néhai széki gr. Teleki József erdélyi korm.széki tanácsos ritka erényü özvegye szül. széki gr. Teleki Zófia aug.lod.rothasztó-láz következtében példás élete 61. évében jobblétre szenderült. Későkorig kegyelettel fogják emlegetni anyai, földesasszonyi ’s jóléti érdemeit nemcsak számos övéji, magas rokoni’s alattvalóji, hanem a’ két testvér hazaszerte minden ismerősi ’s gyámoltai. Béke hamvainak ! I! i t c 11 ö ítvé nyek. A’ hírlapok utján közlött eszmék, hiteltörvény , ipar, kereskedés, váltóintézet, pénzügy ’s hasonlók tárgyában a’hiteltörvények változtatása’s módosítása iránt foglalának magokban némi indítványokat; azonban sohasem kimeritőleg egyenesen e’ tárgy felett. Hogy e’ tárgy iránt kellő figyelmet gerjeszszek,azon inditványok bírálatába bocsátkozom , részletekre vive át a’ gondolkozás fonalát, mellyekből azon nézet tűnik föl, hogy ha ez országgyűlésen hiteltörvényink különösen a’ váltótörvény változtatása ’s módosittatása felöl szó leend, nem a’ tudvalevő hírlapok utján is közlött megyei utasítások szerinti viszszalépést, sőt inkább a’váltójogi gyors eljárást gátló némelly akadályok elhárítását, ’s azon intézkedések létrehozását nyerendjük, mellyek által a’ szigorú kötelezés szentségének erkölcsi hatással bíró teljesülése gyámolittatik. Viszszalépés alatt értem azon kivánatot, vagy is indítványt, hogy a’ váltó-képesség csak kereskedőkre szoriltassék, mennyiben a’ váltótörvények kereskedés emelésére índitványoztatvák. E’ kivánat fonala azon eszméből szövődött, hogy a’ magyaradósnak pontosan fizetni, hacsak nem kereskedő, nem is lehet;’s a’ hajdani kegyelmes adóssági perfolyam után ezen szavakhoz: pontos fizetés, annak hiányában birói gyors eljárás — szokni nem lehet, ’s ha nincs pénz, a’ pontos fizetésnek el — de következményeinek nem lehet elmaradni. Az illy feljajdulások pusztában el hangzókéiért a’ magyar haza polgáraivá nemcsak az inkább nemzetietlen kereskedőket, mint fökép birtokos uraimék magukat , hisszük felkenteknek; és midőn e’hon a’ mivelt nemzetek közt régóta hitelért sovárog, hogy terjedtebb közlekedési élet ’s kereskedési mozgást élvezhessen, — és e’ hitel, minden mivelt nemzet bálványa — mellynek homlokáról nyíltság sugárzik, njakán becsületszó ömlik el, lépésit határozott pontosság követi—az erkölcsiségtöl vezéreltetve, védszellemként ápolja az egyetemes nemzeti jóllétet, akkor a’ váltóképesség— megszorításról szót emelni ugyan gyáva gondolat.’S ha már az ipar és kereskedés ébredő fokain is a’ miveltebb nemzetek sorában kezdünk fellábolni, ne akarjuk ismét bölcsőbe fektetni a’ gyámolitott ifjú nemzet földbirtokosit , hogy igy a’ velők megizleltebett ipar és kereskedés színét viszont a’ hajdani szűk körökbe mázolgassák , csupán azért mert némellyek arezuk bemázolásával, szemök behunytával áldozativá lőnek az iparnak , tudniillik a’ vagyonfogyasztási iparnak. Illy súrlódásoknak kellé lenni, mellyek nélkül nincs kisimulás ; valamint azokért, kik áldozatul tűntek föl, nem lehet a’ nemzet jövendőjének sírját megásni. Sok példát hozhatnék elő a’ váltóüzlet üdvös létének magasztalására. — Több váltóüzletben éltek már a’földbirtokosak a’ forgatványozással jólelkűleg ; megjó az idő, mellyben a’ váltóképességet jótéteménynek mindnyájan elismerendjük, ha azzal élni tudandunk. Igaz ugyan hogy a’ földbirtokoson, kinek a’ pontos váltófizetés nem teljesítése esetében , a’ váltójogi gyors eljárás nyakára hághat, minden áron segitni kell, de nem a’ gyors eljárást viszszatorló, hanem gyámolitó modorban. Nélkülözhetlennek látszik az ősiség ’s általányos betáblázás eltörlesztése,mint a’ földbirtok becsének emeltyüsi,szinte az eladásait földbirtoka részének eladatása, az adósságtóli mentességre. Hogy pedig a’ szenvedő váltóképesség csak kereskedőkre szoklassék,sem szellemi sem anyagi tekintetben üdvös nem lenne, ’s nincs is szükség reá. Sőt inkább a’ saját váltóképesség is kiterjeszthető; mert ha idegen váltó saját rendeletre kiadathatik , az ettől csupán alakjára, de lényegére nem különböző saját váltók iránti képesség annyival inkább kiterjesztendő, mivel mind kettőben a’ szerződőket és bíróságot is egyenlő elvek határozzák. A’ magyar földbirtok becse akkor állhatna kellő arányban azon értékkel, mellyet képvisel, ha az ősiség, a’birtok bizonytalansága eltöröltetnék. Ez nem történhetvén sokan igy okoskodnak: a’ megyei általányos betáblázást, kielégítésére csak hátulsó ajtónak tartja a’ váltóhitelező, e’ mellett az adósnak ingóságit ugyanazon váltókövetelés fejében váltójogi végrehajtás fékén tartani jogában áll, és ha ekként árverési fenyegetés mellett az adóst haladéki kamatok uzsorájával koppasztja is, tűrni kell; tűrni kell azt is, hogy az ingatlan vagyonra vezetett betáblázás végső ajtó a’ hitelező biztosságára , ez okán igazságosnak nem látják azt, hogy a’ már ingatlan vagyonra betáblázott váltókövetelés ingókbal is kielégittethessék ; ’s ugyanazért törvényt óhajtanak az iránt, hogy a’váltóperfolyam előtt betáblázott váltó, mint ingóságon és személyes hitelen alapuló , köztörvényi utón közjogi elvek szerint ítéltessék meg. — Ez indítvány ismét veszélyes viszszalépés lenne. Mert gondoljuk meg, ’s ne ámítsuk magunkat, mi mivelt nemzetek példájaként akartuk hitelünket nevelni, hitelt és bizodalmat kerestünk; kitártuk kebleinket azaz ingó és ingatlan vagyonunkat a’hitelező biztosságára, nem azért hogy mindenünket elvesztegessük, hanem hogy az ipar és kereskedés szülte közlekedési mozgást megkísértve, áthágva házunk küszöbét, átültessük magunkat az iparkodó nemzetek mozgó életébe ; — adtunk és akartunk adni a’ hitelezőnek annyi biztosítékot, mennyi hitelünket elölte felérte, hogy igy megnyerjük a’ bizalmat, mellynek romját — a’ hitelező zsarnoklása ellen — elötövényekkel vagyunk képesek megtorlani. ’S most meg akarjuk é ölni a’ hitelt? mit meggyilkol az is, ha a’ hitelezőtül a’ betáblázást elraboljuk , megsemmisít az is, ha a’ hitelező betáblázott váltójogát a’ váltójogi eljárástól megfosztjuk. Illy viszszalépést nemzetnek elkövetni lehetlen, hitele lerontására, úgy mindegy, akár a’ váltóképesség szorittassék csupán a’kereskedőkre, akár a’ betáblázott váltó , váltójogi eljárásban ne részesüljön, végczélja mindkettőnek egy, tudniillik:a’ földbirtokosnak ne legyen hitele. Mit következtetnének ebből mások? azt, hogy mi még mindig magunkat kívánjuk legyezgetni ,’s azon törekszünk, hogy a’ törvény vértje alatt is kegyeltek legyünk; nem merünk nyíltan, adott szavunk szentségének bizalmát követelve, a’ mivelt nemzetek körében megállni. Végre képzeljünk hasonló törvényt magunknak, ’s tekintsük meg , mi következéseket szülne az a’ földbirtokosakra nézve; jövő országgyűlésen újabban visszakérnék a’ nemzet előbbi hiteltörvényit. — Valóban nincs olly törvényczikk, melly a’ nemzetre káros hatásúnak bizonyult volna, mellyet a’hiteltörvényekböl el kellene törleni, hogy azonban némelly pótlások szükségesek, az általányosan el van ismerve. Mondják némellyek, hogy a’ váltókat hitelesitni kellene,a’ gyakori hamisítási esetek elkerülése végett. — Ha elismerjük azt, hogy vezetőre még mindig szükségünk van,ám legyen,hitelesíttessék a’váltó; de bezzeg általa korlátozzuk a’ szerződést vezető szabad akaratot, megnehezítjük a’szerződhetést,’s a’ kereskedők állását olly helyzetbe tennék, mellyben oldaluknál minden perezben hitelesítés-tevő egyedet kellene tartaniok; a’gyorsaságot igénylő váltóüzleteknek ónlábakat alkotnánk. Ez intézkedés csak foltozgatása lenne a’ törvénynek; mellyre hogy miveletlen nemzetnek szüksége van, senki sem tagadja;— de midőn Váltótörvényink szerint, magát váltóra most már csak írástudó kötelezheti , nem örömest ismernek el, hogy írástudóink miveletlenek , kiknek váltóiknál hitelesítésre lenne szükség. Hajdankorból is vannak példák a’ hamisításra , hány nevezetes oklevél ítéltetett hamisnak ? a’ hamisítók ellen büntetés is hozatott, és igy maga a’ hamisítás esete nemuj, de a’váltó-hamisitás uj dolog előttünk ’s a’ mellett gyakoribb eset, mellynek megtorlására épen olly gyakori legyen a’ büntetés is, miben jelenleg váltótörvényünk szűkölködik. — A’ váltótörvénynek ez országgyűléstől nyerendő toldalékát illető nézetinkrül jövő számban. (Vége köv.) Országgyűlési közlemény. (A’ rdi orsz.ülés részletei a’bors. indítvány fel.) fia az egyh.rend tekintélyét folyt, szónok, az isteni tisztelet díszét fentartani’s öregbíteni akarjuk,elkerülhetlen szükség , hogy föpapoktól kezdve az utólsó plébánosig semmiféle földi gazdasággal, hanem bizonyos és aránylagos elegendő fizetéssel ellátva,egyedül Isten igéjével foglalt kódjának , és a’ közönséggel, különösen pedig a’ pórnéppel semmi olly érintkezésbe ne jöjenek, hol őket a’ nép nem mindstnn fiait tisztelni,hanem mint közönséges gyarló embereket szánni vépen megvetni tanulja. Mennyi ingerültséget sőt botrányt okozott már az,hogy a’papok mint közbirtokosak, mint földesurak , mint gazdák léptek fel a’ nemesség ’s a’ pórnép irányában, ’s az elsőtül elfoglalt földet, a’ másiktól robotot és jobbágyi tartozásokat követeltek, szóval földesúri jogokat védve ’s igényelve a’ nemességgel, a’ pórnéppel gyakran ízetlenségekbe, bajokba keveredtek? Ha a’papok nem lennének gazdák ’s földmivelők, hanem készpénzzel fizettetnének, bizonnyal nem történt volna Z. vármegyében azon botrányos eset, hol tiszti vizsgálat bizonyítása szerint egy plebánus azért tagadta meg egy gyermekágyból fellábadt nőtül a’ beavatást, mert pap dolgára nem járt, utóbb pedig ezen beavatást csak kétszeres dij- lefizetés mellett vitte véghez.Ha felmentve minden gazdaságtól ’s földmiveléstöl a’ papok készpénzbeli fizetéssel lennének ellátva, nem történt volna ismét Z. megyében azon botrányos eset, hol az illető plebánus hívének tetemeit ismét némi munkabéri tartozás miatt,szokott egyh. szertartással eltemetni vonakodott, ’s nem is jött a’ halottnak kikiséréséhez ’s a’holtnak tulajdon atyja kénytelenittetett a’holttestet eltemetni. Ha a’papok nem gazdaságból ’s földmivelésből, hanem készpénzből élnének,bizonnyal nem lettünk volna e’mivelt 90.században tanuji azon szomorú eseményeknek, mellyek egy gazdag káptalanhoz tartozó uradalomban nem régen történtek , hol a’ lakosok ellen katonai karhatalom is használtatván, majd két évig folyvást a’legnagyobb kegyetlenségek követtettek el. Ezen szomorú események már magok elég okot szolgáltatnak arra,hogy a’ papok földesurak soha se legyenek ! Ekkép a’ szőnyegre hozott tárgyat statuspolitikai ’s egyházi szempontból taglalván,az előhozottakból világosan kitetszik, hogy az egyh. jószágok hazánkban is a’ status tulajdonához tartoznak ’s hogy azok felett a’ status szabadon rendelkezhetik. E’ nézetekből indulván küldőim is, midőn anyautasitásukban kijelentették azon kívánságukat , miszerint az egyh. jószágok jövedelmei a’ haza közszükségeire fordittassanak,’s a’papok illő készpénzbeli fizetéssel láttassanak el, jelesen kötelességemül tevék sürgetni azt, hogy mind az egyh,mind az alapítványi jószágok örökösen adassanak el, a’mennyiben pedig az egyszerre eszközölhető nem volna,emphylheuticus szerződések köttessenek.Továbbá országosan határoztassék meg azon öszszeg,mi az isteni tiszteletre ’s ennek díszes fentartására úgy kívántatik, hogy az legkisebb fogyatkozást se szenvedjen, a’ papi személyek állásuk.