Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-27 / 86. szám
ramlott, már most midőn a’ nemesség saját erszényével virágzásra emelni akarja honunkat, ezen ok megszűnte után, nem csak Magyarországnak, de magának az ausztriai birodalomnak érdeke azt követeli,hogy felemeltetésünk é s felvirágzásunk ügyében velünk a kormány kezet fogjon, ’s öszszetett vállal rajtunk segítsen. A’ ki pedig még most is némi féltékenység miatt habozva mindig retteg ezen pénzekkeli viszszaéléstől a kormány részéről, az vagy eszelősnek tartja a’ kormányt, vagy attól fél , hogy honunkat felvirágzásra csak azért segíti, hogy azt annak idejében jól megfejhesse. Eszelességet kellene föltenni, hogy ha a kormány azon első alkalommal, hol a nemesség a státus érdekében zsebébe nyúl, viszszás kezelés által, a további teherviseléstől azt elijesztené; mi pedig a későbbi kizsákmányoltatási félelmet illeti, széli azt gondolja , hogy mit ma vetendünk el honunk felvirágzására őszintén , azt jövő nemzedékek az erősített honban még nagyobb erővel meg fogják tudni minden veszélytől őrizni. Miután tehát a kormánynak át kell látni, hogy még nagyobb súllyal léphet majd fel Európa mérlegében, ha Magyarország valódi lényegéhez képest kifejtve lesz, nekünk pedig szintúgy át kell látni, hogy kormányunktéli kezelés, ’s azzal a kézfogás szerencsés átalakulásunkra elkerülhetlenül szükséges, hoszszasb és részletesbe’ bokros kérdés körül lenni nem akar szóló ; ki érteni akar,érteni képes is, az bizonyosan fogja tudni, mit vagy szóló felvilágositni, ’s az daczban, ujhuzásokban idejét, erejét élni nem fogja , de midőn itt reggel akarna viradni honunk fölött, szólóval kezet fogva az orsz. választmány véleményét pártolandja. T. megye követe ezután röviden a’ collegialis rendszer ellen nyilatkozott, ’s mindkét oldalról szavazat sürgettetett; elsőben tehát azon kérdés volt szavazatra kitűzve : kívánják e a’ BR. a’ választmányi szerkezetet elvileg elfogadni vagy nem? 31 megye 14 ellen nemre szavazott. Nem szavazott: Nyitra , Soprony, Veszprém és Fehér. Azután azon kérdés támadt: kívánják e a’ különvéleményi szerkezetet elvileg elfogadni, vagy mást? 26 megye 19 ellen igenre szavazott. Nem szavazott az előbb említett 4 megye; az idő későre haladta miatt a’ különvéleménybe foglalt 1.javaslat tárgyalása jövő alkalomra halasztatott. 248 d. orsz. rdi ülésb. odob. Iokán tárgyalás alá vétetett, a’ hajdukerületi szerkezetben a’ követválasztásra nézve tett módosítás ; azután a’ városi reformügyben 8 dik üzenete a’ BBnek.E’ tárgynál a’ nm. személynek következőleg nyilatkozott: Eddig minden czélzatom oda járult, hogy a’ sz.kir. városok elrendezése megtörténjék , úgy most is. Ha a’ t. RB.ezen városi tárgy elrendezését össze nem kötötték volna a’ szavazat kérdésével, hanem külön vették volna föl mind a’ rendezést, mind a’szavazatkérdést, ezen tárgy már el lenne intézve, legalább érdekes részeire nézve, én nem tartom ezen két dolgot egymással összefüggésben ; azonban a’ mennyiben nemcsak a’ t. RR. hanem a’ m. FRR. is ezeket egymással öszszefüggésbe tették, már most az kötelességünk, hogy ezen főtárgyhoz kötött két föltételt lehetségessé tegyék a’ RR., hogy a’ mennyire lehet, a’ czélt a’ főbb pontokra nézve elérjük. A’különbségek, ha vesszük,nem nagyok a’ t. RR. ’s a’ m. FRR. között, kivévén az utolsó kérdésre nézve; mert ha fölveszszük a’ házbirtok értékét, a’ t. RR. magok is megegyeztek abban, hogy birtoktól függjön a’ polgári név. De , hogy a’ ház mellett ne legyen a’ birtokra fötekintet, ’s hogy akármelly kis ház mindjárt polgári jogot adjon , azt nem látom következetesnek ; továbbá szinte nem látom okát, hogy az iparűzök miért ne mutassanak ki bizonyos értéket ; ez is ollyan, melly szinte hátráltatja a’ két tábla közti megegyezést. Mi a’ 3dik t. i. a’ tanácskozási kérdést illeti: én soha nem voltam azon vélekedésü e’ tekintetben is, ’s most sem vagyok , hogy illy tanácskozó testületekre szükség legyen , de ha már meg van ez is , ám legyen. Mert ha bizonyos szám megállapittatott, miért ne lehetne ezt kevesebbre szállítani, mert 350 - ig mégis sok egy városban ; mi a’ felügyelőket illeti: meggyőződésem szerint ezek állapotja sem maradhat igy; őket nem tarthatom másnak,mint a’ főispánt; mert ez azon eszköz , melly által a’ fejdelem összeköttetésbe jó a’várossal. ’S igy azon jusokkal kell felruházni a’ felügyelőket is, mellyekkel a’főispánok bírnak. ’S ha a’ t. RB. jövendőre a’ főispánok jogait törvényesen megszorítani kívánják , ám egyen, de mindaddig, mig megszorítva nincsenek, egyebet nem tehetek következetesen, mint ha azt mondom, hogy a’ felügyelőket is azon kellékekkel szükség felruházni, mellyekkel a’főispánok vannak a’ vármegyékben. ’S ennek következtében , ha a’ főispánok jogai terjedni vagy összeszorittatni fognak,azonképen fognak a’felügyelők is korlátoz-t tatai. Én ezen igazságos szempontból menve ki, nem látok semmit e’ tekintetben , mi az elrendezésre nézve a’ megegyezést hátráltatná. B. város követe osztozott a’ nm. elnök azon véleményében , hogy a városok elrendezése, ’s az országgy. szavazat két külön álló kérdés , ’s mindegyiket, úgymond , külön kellett volna tárgyalni, mivel 1825. és 1832. országgyűlésen, midőn a’ városok szavazata előfordult, senkinek sem jutott eszébe , hogy a’ városoknak azért nem kell szavazatot adni, mivel nincsenek elrendezve; e’ két kérdést nézetem szerint csak azért kapcsolták össze, hogy legyen ürügy a’ városi szavazatokat tovább is megtagadni; annálfogva szóló a’ szavazatot a’ coordinatiótól elválasztatni,’s városának múlt évben beadott sérelmét orvosoltatni kívánta. Ellenben egy tiszamelléki város követe e’ tárgyat kétfelé választatni nem kívánta , hanem a’ főrendi tábla eljárása ellen keserű panaszokban nyilatkozott, hogy 600 ezer polgár jogait, mellyek életben és kiváltságokban egyiránt gyökereznek , kellőleg nem méltányolják , ’stb. Továbbá egy kárpátvidéki megye követe kívánta , hogy a’ főfelügyelőket ő fell, minden városi befolyás nélkül szabadon nevezhesse ki; ezen utolsó indítványnak bár számos pártfogója találkozott, de a’ BB. többsége a’ kér. szerkezetet változatlanul megtartotta. Végre a’ Vukovártól a’ magyar tengerpartig vezetendő vasút tárgyában készített üzenet, és szerződési terv került elő. A’vállalat iránt legkevesb észrevétel sem történt, egyedül az országgyűlés által kiküldendő orsz. biztosság ellen emelt szót a’ nm. kir. személynök,’s azt ő felségére kívánta bízatni, mivel a’ törvény végrehajtása , úgymond, az 1790: 12. t. szerint egyedül ő felségét illeti, és széles e’ világon a’ kormányzat nincs úgy alkotva , hogy a’t.hozó hatalom egyszersmind a’végrehajtást gyakorolná ’stb. azonban a’ BR. „maradjonával“ a’szerkezet megtartatott. 249 d. frdi ülés oct. 19kén, egyik tárgya a’ lek. RR. 8dik üzenete volt a’városok elrendezése körül. A’ FRR. ez üzenetben felhozott okok egyikét sem találván elegendőn nyomósnak arra, hogy előbbi véleményeiktől elálljanak, minden lényeges vitatás nélkül előbbi válaszüzenetükben kifejtett elvek mellett maradtak, a’ hajdúkerület elrendezése körüli második rendi üzenet legtöbb vitatás pontjai fölött a’ kivánt egyezség bekövetkezett elannyira, hogy e’ munkálat körül a’ két táblai megegyezésnek már semmi lényeges akadály sem áll útjában. 3 rld. ker. ülésb. od. 1 Okén, hitelesíttetett az erdélyi részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üzenet, ’s felirási javaslat, ’s azután a’ börtönrendszer tárgyában a’ FBBtől átküldött 5d. válaszüzenet került tanácskozás alá. A’ kér. jegyző előadó, mikép az országgy. teendőji közt a’nemzetnek alig volt más iránt nagyobb reménye, mint hogy a’ büntető t.könyvi javaslat, melylyet az orszszág legnagyobb kapacitásai dolgoztak ki, törvénybe fog iktattatni; hittem , úgymond szónok, hogy ha a’ másod részre nem is, de az első és 3dikra, mivel Magyarországban, a’ mellett hogy a’ börtönök legroszabb állapotban vannak , még a’ büntetések fajai sincsenek meghatározva , a’két tábla közti egyesség meg fog történni; de a’ nemzet ezen méltán várt reménye meg van hiúsítva: nincs hát egyéb mód, miután az országgyűlés már csak 20 napból áll, ’s az első részre a’ két tábla közti egyesség olly távol van, hogy azt ezen rövid idő alatt eszközölni teljes lehetetlen, mint ezen első részt a’jövő országgyűlésnek átadni. Ellenben a’ 30. részből talán lehet még valami, ebben az egyesség már legnagyobb részben megtörtént, tehát czélszerűnek látnám a’ magányrendszer,’s az ideiglenes büntetés közt az arányosítást meghatározni, mihez magokat a’ bírák alkalmazhatnák. Németországban, midőn valakit 3 hónapi magányrendszerben töltendő fogságra ítélnek, akkor hasonló büntetésre 12 hónapi közönséges börtönrabságot szoktak szabni, de erre nem mehetni, mert a’ néperkölcs majd mindenütt változik. Francziaországban a’ büntetési arány mint 3 — 4hez áll, ezt lehetne nekünk is alkalmazni, azonban a’ minimumra, minthogy a’ büntetésnek bírni kell bizonyos tartalommal, különbséget tenni nem kellene; nézetem szerint tehát a’törvényben ki kellene mondani, hogy fél éven alul ítéltekre nézve a’ börtönrendszerre különbség nem létetik , azon túl pedig azon arány fog sinórmértékűl szolgálni , hogy ha például valaki 4 évi fogságra büntettetik, akkor magányrendszer mellett 3 év elég; egyszersmind ki kell mondani, miszerint magányrendszerben a’testi büntetésnek nincs helye. M. m. követe küldési fájdalmát fejezé ki, hogy a’FUR. 18 hónap lefolyta alatt a’személy- és vagyonbátorság biztosítására igen kevés időt fordítottak, ’s hogy a’ büntető t.könyv fölterjesztésében meg nem egyeztek; mivel pedig Magyarországnak büntető t.könyve nincs, nem akarja szóló ezen munkát utolsó pillanatig letenni, s ha ez országgyűlésen a’ nemzetnek ezen munkálathoz csatolt reményei hajótörést szenvednének, annak nem a’ RR. táblája, hanem a’FRR, kik ezen munka törvényesitését akadályoztatják az oka. E’ véleményben a’ RR. általányos többsége osztozott’s az első rész tárgyaltatatása tovább is szorgalmaztatik; különben is az arány meghatározása az 1 ső rész törvénybe iktatása nélkül sem eszközölhető; annálfogva határozatkép kimondatott, miszerint a’ BR. az arány meghatározásába bocsátkozni nem kívánnak, egyébkint a’III. részből törvényt óhajtnak ,’s hogy ott, hol magányrendszer leszen behozva,a’ testi büntetés ne alkalmaztathassák. Melly általányos kijelentés után a’börtönrendszerről szóló válaszüzenet tárgyaltatott. A’ két. börtön tiszti személyzetének kinevezésére nézve a’ FRR. javaslata,a’ börtönrendszer általányos elrendezéséig elfogadtatott, a’ többire pedig a’ RR. előbbi nézeteiket tartották meg. Ezután a’RR. közakarattal következő indítványokat fogadtak el: 1) G. m. előterjesztésére a’ váczi püspök által az országnak ajándékozott tébolyodtak háza megvizsgálása , melly intézet létesítésére számos megye már segedelemmel is járult, a’ pénzügykezelés felügyelésére megbízandó orsz. biztosság teendőji közé soroztatott, hogy ezen épületet megvizsgálván jövő országgyűlésre tervet készítsen , mennyire szaporodott az ajánlatok utján öszszejött tőke, mennyi kívántatik az épület kiigazítására,’s az intézet életbehozatalára. 2) B. m. követe indítványára a’ siketnémákra, kik hazánkban mintegy 9000re szaporodtak, ’s közülök csak 42 nyer oktatást; úgy 3) P. m. indítványára a’ vakok intézetére is figyelem fog fordittatni ’s az orsz.biztosság hasonló tervadásra lesz megbizandó.Továbbá Cs. m. követe javaslatára a’Ludovicea tárgyában,mivel az épület fenáll, e fels. felírás által az iránt megkéretni rendeltetett , hogy miután a’ nemzet az intézet létesítésére azon föltét mellett, hogy a’nevelési rendszer megállapításában az országgyűlésnek is befolyása legyen , 300 ezer forintot ajánlott, a’ tanítási rendszer terve minél előbb közöltessék. Végre a’hajózás előmozdítására,szükség esetén a’ gátul álló épületek ’s gyümölcsösek, a’ Tiszánál a’ Tisza, a’ Duna és egyéb folyóknál a’ Duna ’s egyéb folyók szabályozására ajánlott pénzöszszegből fognak kibecsültetni. Ezután a’ különvéleménybe foglalt pénzügyi kezelési rendszerről szóló 1.javaslat jött vizsgálat alá, melly egész kiterjedésében csekély módosítással helybenhagyatott; élénk vita támadt azonban a’ 2dik fejezet 4 §nál, mellyben a’ fő- és aligazgatók kijelölésére megbízandó orsz. választmány száma terveztetik, hovat.i. a’FitR. 15, megyék 24, városok 6, szabad kerületek 1 és Horvátország szinte 1 tagot választanának. lágy kápt. követ ezen választmányban a’ káptalanokat is, mint mellyek a’ t.hozásnak szinte kiegészítő részei, a’méltányosság, igazság és törvényesség szempontjából részesittetni kívánta. Ez azonban mind két részről éles vitatkozást idézett elő ; a’ káptalanok ’s pártolási részéről előadatott, mikép a’ káptalanok statustörvény adta jogaiknál fogva eddig minden választmányba befolytak, ’s ezt most annál inkább igénylik, mivel a’ teher nagy részét mint birtokosak viselendik. Mire válaszul adatott, miszerint a’ clerus mint főbirtokos nem isidó, hanem a’másik táblához tartozik, eddig a’financiális ügyekben az egyház sohasem folyt be,’s mivel itt fizetés-kezelésről,nem tanácskozásról van szó,ahoz másnak mint t.hatóságnak befolyást engedni nem lehet; a’ nép a’ fizetés terhei alatt régóta görnyedez, ’s mivel a’ nép fizet, az egyházi rend méltányosság, igazság és jogszerűség tekintetéből soha sem emelt szót, hogy az a’fizetés kezelésébe befolyást nyerjen, egyedül saját jogait igyekszik tágítani; itt e’ tábla képviselőkből áll,’s ha a’ megyék, városok és kerületek igazságosan és törvényesen a’ milliókat nem is, de a’ százezreket képviselik , ’s ezek a’ káptalanokkal, mik csak birtokot képviselnek, úgy is hatalmas befolyást gyakorolnak a’ megyékben, egy osztályba nem jöhetnek sat. Ez ellen ismét elmondatok,mikép az orsz.gyűlésen törvényink szerint a’négy rend képviseltetik, ’s ennek egyik kiegészítő része az egyházi rend , minélfogva őket a’ választmányból kirekeszteni nem lehet. A’ hoszszas recriminatiókkal vegyített vitatkozás szavazat által vágatott ketté, kérdésül az tűzetvén ki, kívánják e a’ RR., hogy az orsz. választmányba az egyh. rend is befolyjon? 29 megye 7 ellen nemmel szavazott. Torna követei egyik a’másik szavazatát megsemmisítette. Nyírra és Soprony nem szavazott. E’ t javaslat vizsgálata végeztével az orsz. útvonalak irányzatáról,’s elkészítési sorozatáról szóló 1.javaslat kerlik tárgyalás alá. Némellyek csak azon útvonalakat, mellyek legközelebb építendők, kívánták kijelölni , nem akarván a'jövőt,hozás kezeit megkötni; szavazat útján azonban a’ választmány javaslata szerint a’ többség - 516 -