Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-27 / 86. szám

ramlott, már most midőn a’ nemesség saját erszényével virágzásra emelni akarja honunkat, ezen ok megszűnte után, nem csak Magyarországnak, de magának az ausz­triai birodalomnak érdeke azt követeli,hogy felemelteté­­sü­nk é s felvirágzásunk ügyében velünk a kormány ke­zet fogjon, ’s öszszetett vállal rajtunk segítsen. A’ ki pedig még most is némi féltékenység miatt ha­bozva mindig retteg ezen pénzekkeli viszszaéléstől a kormány részéről, az vagy eszelősnek tartja a’ kormányt, vagy attól fél , hogy honunkat felvirágzás­ra csak azért segíti, hogy azt annak idejében jól meg­fejhesse. Eszelességet kellene föltenni, hogy ha a­ kormány azon első alkalommal, hol a nemesség a stá­tus érdekében zsebébe nyúl, viszszás kezelés által, a további teherviseléstől azt elijesztené; mi pedig a ké­sőbbi kizsákmányoltatási félelmet illeti, széli azt gon­dolja , hogy mit ma vetendünk el honunk felvirágzásá­ra őszintén , azt jövő nemzedékek az erősített honban még nagyobb erővel meg fogják tudni minden veszély­től őrizni. Miután tehát a­ kormánynak át kell látni, hogy még nagyobb súllyal léphet majd fel Eur­ópa mér­legében, ha Magyarország valódi lényegéhez képest kifejtve lesz, nekünk pedig szintúgy át kell látni, hogy kormányunktéli kezelés, ’s azzal a kézfogás szerencsés átalakulásunkra elkerülhetlenül szükséges, hoszszasb és részletesb­e’ bokros kérdés körül lenni nem akar szóló ; ki érteni akar,érteni képes is, az bizonyosan fog­ja tudni, mit vagy szóló felvilágositni, ’s az daczban, u­jhuzásokban idejét, erejét élni nem fogja , de midőn itt reggel akarna viradni honunk fölött, szólóval kezet fogva az orsz. választmány véleményét pártolandja. T. megye követe ezután röviden a’ collegialis rendszer el­len nyilatkozott, ’s mindkét oldalról szavazat sürgette­­tett; elsőben tehát azon kérdés volt szavazatra kitűz­ve : kívánják e a’ BR. a’ választmányi szerkezetet elvi­leg elfogadni vagy nem? 31 megye 14 ellen nemre sza­vazott. Nem szavazott: Nyitra , Soprony, Veszprém és Fehér. Azután azon kérdés támadt: kívánják e a’ kü­­­lönvéleményi szerkezetet elvileg elfogadni, vagy mást? 26 megye 1­9 ellen igenre szavazott. Nem szavazott az előbb említett 4 megye; az idő későre haladta miatt a’ különvéleménybe foglalt 1.javaslat tárgyalása jövő al­kalomra halasztatott. 248 d. orsz. rdi ülésb. od­ob. Iokán tárgyalás alá vétetett, a’ hajdukerületi szerkezetben a’ követvá­lasztásra nézve tett módosítás ; azután a’ városi reform­ügyben 8 dik üzenete a’ BBnek.E’ tárgynál a’ nm. sze­mélynek következőleg nyilatkozott: Eddig minden czél­­zatom oda járult, hogy a’ sz.kir. városok elrendezése megtörténjék , úgy most is. Ha a’ t. RB.ezen városi tárgy elrendezését össze nem kötötték volna a’ szavazat kér­désével, hanem külön vették volna föl mind a’ rende­zést, mind a’szavazatkérdést, ezen tárgy már el lenne intézve, legalább érdekes­ részeire nézve, én nem tar­tom ezen két dolgot egymással összefüggésben ; azon­ban a’ mennyiben nemcsak a’ t. RR. hanem a’ m. FRR. is ezeket egymással öszszefüggésbe tették, már most az kötelességünk, hogy ezen főtárgyhoz kötött két fölté­telt lehetségessé tegyék a’ RR., hogy a’ mennyire lehet, a’ czélt a’ főbb pontokra nézve elérjük. A’különbségek, ha vesszük,nem nagyok a’ t. RR. ’s a’ m. FRR. között, kivévén az utolsó kérdésre nézve; mert ha fölveszszük a’ házbirtok értékét, a’ t. RR. magok is megegyeztek ab­ban, hogy birtoktól függjön a’ polgári név. De , hogy a’ ház mellett ne legyen a’ birtokra fötekintet, ’s hogy a­­kármelly kis ház mindjárt polgári jogot adjon , azt nem látom következetesnek ; továbbá szinte nem látom okát, hogy az iparűzök miért ne mutassanak ki bizonyos ér­téket ; ez is ollyan, melly szinte hátráltatja a’ két tábla közti megegyezést. Mi a’ 3dik t. i. a’ tanácskozási kér­dést illeti: én soha nem voltam azon vélekedésü e’ te­kintetben is, ’s most sem vagyok , hogy illy tanácsko­zó testületekre szükség legyen , de ha már meg van ez is , ám legyen. Mert ha bizonyos szám megállapittatott, miért ne lehetne ezt kevesebbre szállítani, mert 3­50 - ig mégis sok egy városban ; mi a’ felügyelőket illeti: meggyőződésem szerint ezek állapotja sem maradhat igy; őket nem tarthatom másnak,mint a’ főispánt; mert ez azon eszköz , m­elly által a’ fejdelem összeköttetésbe jó a’várossal. ’S igy azon jusokkal kell felruházni a’ felügyelőket is, mellyekkel a’főispánok bírnak. ’S ha a’ t. RB. jövendőre a’ főispánok jogait törvényesen meg­szorítani kívánják , ám­­ eg­y­e­n, de mindaddig, mig megszorítva nincsenek, egyebet nem tehetek követke­zetesen, mint ha azt mondom, hogy a’ felügyelőket is azon kellékekkel szükség felruházni, mellyekkel a’fő­ispánok vannak a’ vármegyékben. ’S ennek következté­ben , ha a’ főispánok jogai terjedni vagy összeszorittat­­ni fognak,azonképen fognak a’felügyelők is korlátoz-t tatai. Én ezen igazságos szempontból menve ki, nem lá­tok semmit e’ tekintetben , mi az elrendezésre nézve a’ megegyezést hátráltatná. B. város követe osztozott a’ nm. elnök azon véleményében , hogy a városok elren­dezése, ’s az országgy. szavazat két külön álló kérdés , ’s mindegyiket, úgymond , külön kellett volna tárgyal­ni, mivel 1­825. és 1832­. országgyűlésen, midőn a’ városok szavazata előfordult, senkinek sem jutott eszé­be , hogy a’ városoknak azért nem kell szavazatot adni, mivel nincsenek elrendezve; e’ két kérdést nézetem sze­rint csak azért kapcsolták össze, hogy legyen ürügy a’ városi szavazatokat tovább is megtagadni; annálfogva szóló a’ szavazatot a’ coordinatiótól elválasztatni,’s vá­rosának múlt évben beadott sérelmét orvosoltatni kí­vánta. Ellenben egy tiszamelléki város követe e’ tár­gyat kétfelé választatni nem kívánta , hanem a’ főrendi tábla eljárása ellen keserű panaszokban nyilatkozott, hogy 600 ezer polgár jogait, mellyek életben és kivált­ságokban egyiránt gyökereznek , kellőleg nem méltá­nyolják , ’stb. Továbbá egy kárpátvidéki megye követe kívánta , hogy a’ főfelügyelőket ő f­ell, minden városi befolyás nélkül szabadon nevezhesse ki; ezen utolsó indítványnak bár számos pártfogója találkozott, de a’ BB. többsége a’ kér. szerkezetet változatlanul megtar­totta. Végre a’ Vukovártól a’ magyar tengerpartig ve­zetendő vasút tárgyában készített üzenet, és szerződési terv került elő. A’vállalat iránt legkevesb észrevétel sem történt, egyedül az országgyűlés által kiküldendő orsz. biztosság ellen emelt szót a’ nm. kir. személynök,’s azt ő felségére kívánta bízatni, mivel a’ törvény végrehaj­tása , úgymond, az 1­790: 12. t. szerint egyedül ő fel­ségét illeti, és széles e’ világon a’ kormányzat nincs úgy alkotva , hogy a’t.hozó hatalom egyszersmind a’végre­hajtást gyakorolná ’stb. azonban a’ BR. „maradjoná­­val“ a’szerkezet megtartatott. 249 d. frdi ülés oct. 19kén, egyik tárgya a’ lek. RR. 8dik üzenete volt a’városok elrendezése körül. A’ FRR. ez üzenetben felhozott okok egyikét sem találván elegendőn nyomósnak arra, hogy előbbi véleményeiktől elálljanak, minden lényeges vitatás­ nélkül előbbi válasz­üzenetükben kifejtett elvek mellett maradtak, a’ hajdú­­kerület elrendezése körüli második rendi üzenet legtöbb vitatás pontjai fölött a’ kivánt egyezség bekövetkezett el­­annyira, hogy e’ munkálat körül a’ két táblai megegyezés­nek már semmi lényeges akadály sem áll útjában. 3 r­ld. ker. ülésb. od­. 1 Okén, hitelesíttetett az er­délyi részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üzenet, ’s felirási javaslat, ’s azután a’ börtönrendszer tárgyá­ban a’ FBBtől átküldött 5d. válaszüzenet került tanács­kozás alá. A’ kér. jegyző előadó, mikép az országgy. teendőji közt a’nemzetnek alig volt más iránt nagyobb reménye, mint hogy a’ büntető t.könyvi javaslat, mely­­lyet az orszszág legnagyobb kapacitásai dolgoztak ki, törvénybe fog iktattatni; hittem , úgymond szónok, hogy ha a’ másod részre nem is, de az első és 3dikra, mivel Magyarországban, a’ mellett hogy a’ börtönök legro­­szabb állapotban vannak , még a’ büntetések fajai sin­csenek meghatározva , a’két tábla közti egyesség meg fog történni; de a’ nemzet ezen méltán várt reménye meg van hiúsítva: nincs hát egyéb mód, miután az ország­gyűlés már csak 20 napból áll, ’s az első részre a’ két tábla közti egyesség olly távol van, hogy azt ezen rö­vid idő alatt eszközölni teljes lehetetlen, mint ezen el­ső részt a’jövő országgyűlésnek átadni. Ellenben a’ 30. részből talán lehet még valami, ebben az egyesség már legnagyobb részben megtörtént, tehát czélszerűnek látnám a’ magányrendszer,’s az ideiglenes büntetés közt az arányosítást meghatározni, mihez magokat a’ bírák alkalmazhatnák. Németországban, midőn valakit 3 hó­napi magányrendszerben töltendő fogságra ítélnek, ak­kor hasonló büntetésre 12 hónapi közönséges börtön­­rabságot szoktak szabni, de erre nem mehetni, mert a’ néperkölcs majd mindenütt változik. Francziaország­­ban a’ büntetési arány mint 3 — 4hez áll, ezt lehetne ne­­künk is alkalmazni, azonban a’ minimumra, minthogy a’ büntetésnek bírni kell bizonyos tartalommal, különb­séget tenni nem kellene; nézetem szerint tehát a’tör­vényben ki kellene mondani, hogy fél éven alul ítéltek­re nézve a’ börtönrendszerre különbség nem létetik , azon túl pedig azon arány fog sinórmértékűl szolgálni , hogy ha például valaki 4 évi fogságra büntettetik, ak­kor magányrendszer mellett 3 év elég; egyszersmind ki kell mondani, miszerint magányrendszerben a’testi büntetésnek nincs helye. M. m. követe küldési fájdalmát fejezé ki, hogy a’FUR. 1­8 hónap lefolyta alatt a’sze­mély- és vagyonbátorság biztosítására igen kevés időt fordítottak, ’s hogy a’ büntető t.könyv fölterjesztésében meg nem egyeztek; mivel pedig Magyarországnak bün­tető t.könyve nincs, nem akarja szóló ezen munkát u­tolsó pillanatig letenni, s ha ez országgyűlésen a’ nem­zetnek ezen munkálathoz csatolt reményei hajótörést szenvednének, annak nem a’ RR. táblája, hanem a’FRR, kik ezen munka törvényesitését akadályoztatják az oka. E’ véleményben a’ RR. általányos többsége oszto­­zott’s az első rész tárgyalta­tatása tovább is szorgalmazta­­tik; különben is az arány meghatározása az 1 ső rész tör­vénybe iktatása nélkül sem eszközölhető; annálfogva határozatkép kimondatott, miszerint a’ BR. az arány meghatározásába bocsátkozni nem kívánnak, egyéb­­kint a’III. részből törvényt óhajtnak ,’s hogy ott, hol ma­­gányrendszer leszen behozva,a’ testi büntetés ne alkal­maztathassák. Melly általányos kijelentés után a’bör­tönrendszerről szóló válaszüzenet tárgyaltatott. A’ két. börtön tiszti személyzetének kinevezésére nézve a’ FRR. javaslata,a’ börtönrendszer általányos elrendezé­séig elfogadtatott, a’ többire pedig a’ RR. előbbi nézetei­ket tartották meg. Ezután a’RR. közakarattal követke­ző indítványokat fogadtak el: 1) G. m. előterjesztésére a’ váczi püspök által az országnak ajándékozott tébo­­lyodtak háza megvizsgálása , melly intézet létesítésére számos megye már segedelemmel is járult, a’ pénzügy­kezelés felügyelésére megbízandó orsz. biztosság teen­­dőji közé soroztatott, hogy ezen épületet megvizsgálván jövő országgyűlésre tervet készítsen , mennyire szapo­rodott az ajánlatok utján öszszejött tőke, mennyi kíván­tatik az épület kiigazítására,’s az intézet életbehozata­lára. 2) B. m. követe indítványára a’ siketnémákra, kik hazánkban mintegy 9000re szaporodtak, ’s közülök csak 42 nyer oktatást; úgy 3) P. m. indítványára a’ va­kok intézetére is figyelem fog fordittatni ’s az orsz.biz­tosság hasonló tervadásra lesz megbizandó.Továbbá Cs. m. követe javaslatára a’Ludovicea tárgyában,mivel az épület fenáll, e fels. felírás által az iránt megkéretni ren­deltetett , hogy miután a’ nemzet az intézet létesítésére azon föltét mellett, hogy a’nevelési rendszer megálla­pításában az országgyűlésnek is befolyása legyen , 300 ezer forintot ajánlott, a’ tanítási rendszer terve minél e­­lőbb közöltessék. Végre a’hajózás előmozdítására,szük­ség esetén a’ gátul álló épületek ’s gyümölcsösek, a’ Ti­szánál a’ Tisza, a’ Duna és egyéb folyóknál a’ Duna ’s e­­gyéb folyók szabályozására ajánlott pénzöszszegből fognak kibecsültetni. Ezután a’ különvéleménybe foglalt pénzügyi kezelési rendszerről szóló 1.javaslat jött vizs­gálat alá, melly egész kiterjedésében csekély módosí­tással helybenhagyatott; élénk vita támadt azonban a’ 2dik fejezet 4 §nál, mellyben a’ fő- és aligazgatók kije­lölésére megbízandó orsz. választmány száma tervez­tetik, hovat.i. a’FitR. 1­5, megyék 24, városok 6, sza­bad kerületek 1 és Horvátország szinte 1 tagot válasz­tanának. lágy kápt. követ ezen választmányban a’ káp­talanokat is, mint mellyek a’ t.hozásnak szinte kiegészí­tő részei, a’méltányosság, igazság és törvényesség szempontjából részesittetni kívánta. Ez azonban mind két részről éles vitatkozást idézett elő ; a’ káptalanok ’s pártolási részéről előadatott, mikép a’ káptalanok sta­­tustörvény­ adta jogaiknál fogva eddig minden választ­mányba befolytak, ’s ezt most annál inkább igénylik, mi­vel a’ teher nagy részét mint birtokosak viselendik. Mire válaszul adatott, miszerint a’ clerus mint főbirtokos nem isidó, hanem a’másik táblához tartozik, eddig a’finan­ciális ügyekben az egyház sohasem folyt be,’s mivel itt fizetés-kezelésről,nem tanácskozásról van szó,ahoz más­nak mint t.hatóságnak befolyást engedni nem lehet; a’ nép a’ fizetés terhei alatt régóta görnyedez, ’s mivel a’ nép fizet, az egyházi rend méltányosság, igazság és jog­szerűség tekintetéből soha sem emelt szót, hogy az a’fi­­zetés kezelésébe befolyást nyerjen, egyedül saját jogait igyekszik tágítani; itt e’ tábla képviselőkből áll,’s ha a’ megyék, városok és kerületek igazságosan és tör­vénye­sen a’ milliókat nem is, de a’ százezreket képviselik , ’s ezek a’ káptalanokkal, mik csak birtokot képviselnek, úgy is hatalmas befolyást gyakorolnak a’ megyékben, egy osztályba nem jöhetnek sat. Ez ellen ismét elmon­­datok­,mikép az orsz.gyűlésen törvényink szerint a’négy rend képviseltetik, ’s ennek egyik kiegészítő része az egyházi rend , minélfogva őket a’ választmányból kire­­keszteni nem lehet. A’ hoszszas recriminatiókkal vegyí­tett vitatkozás szavazat által vágatott ketté, kérdésül az tűzetvén ki, kívánják e a’ RR., hogy az orsz. választ­mányba az egyh. rend is befolyjon? 29 megye­­ 7 ellen nemmel szavazott. Torna követei egyik a’másik szava­zatát megsemmisítette. Nyírra és Soprony nem szava­zott. E’ t javaslat vizsgálata végeztével az orsz. útvona­lak irányzatáról,’s elkészítési sorozatáról szóló 1.javas­­lat kerlik­ tárgyalás alá. Némellyek csak azon útvonala­kat, mellyek legközelebb építendők, kívánták kijelölni , nem akarván a'jövő­t,hozás kezeit megkötni; szavazat út­ján azonban a’ választmány javaslata szerint a’ többség - 516 -

Next