Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-03 / 88. szám
PEST, vasárnap nov. 3kán 1844. §&tkk NzÁin. FrévTocrohevjelül december fogytáig terjedő évnegyed! előfizetést ez ikerlapokra, boritéktalanul helyben íjjj. 4() kr., borítékosan és postán 3 fr. 30p. krral elfogadnak mind a kir. postaidé utalok mindi «Jelenkor és JL uisakodó szerkesztősége. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszeleten, egyebütt pedig minden király héten kétszer- vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza -tizödik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme- i posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi vs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan közöltetik. _______ . ... _________________^uaan—BM—I ■ IM TT' íf*"» - «««n »affTW*—BWXW!IIW j* FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország: Kisfaludy Sándor halála. Készpénz és kölcsön folyt. Országgy. közlemény (Zolii, frdi ülésben a fiumei vasutszerződési feltételek; odt 25d kér ülésb. az ajánlott összeg kivetésére szolgáló hatóságosztályozás folytatása; az napi orsz. rdi ülést», több üzenet s forrásjavaslat kerületileg állapíttatott meg; oct. 26d ker. ülésb. az aladat személyenkénti kivetése; az napi elegy ülésb 3 rendű leirat kihirdetése ; oct 27d ker ülésb. a’ honositand ’ folyamodd anyai; oct. 2 A frdi ülésb a kfszösteherviselés adóképein elvallalasa ; a napi ker. ülésb. kir. leiratok tárgyaltatasa s az orsz 2.3 ülésnek Pesten 1945 név tartatasa iránti kérelem ; hadi-adókép 37 megye 4 milliót ajánl ; az napi délutáni kerülés a honositandók ügyét folytató; oct. 29. ker. ülés számos mű válasz után a' csőd iránti t javaslatot hitelesítő s az irodalmi és művészet jogok iránti t javaslatot elfogadó; ez napi frdi ülés a' psztár-kezelés ügyében az orsz. választmány véleményéhez járult;) bdapesti napló ("fővárosi "s irodalmi újdonságok, Torna és Mármaros megyei közgyűlések ) Amerika (a Texasba vándorlás ügye.) Spanyolország (az özvegy királyné öszszekötése és ahoz csatlakozó viszonyok.) Anglia (' Connell gyanúsíttatása Mathew atya bebörtönöztetése.) Francziaország (az ellenzéki és kormánysajtó küzdelme.) Törökország (Nagy tűz Perában. Méh. Ali szándéka a’ suezi földszorosra nézve. Értesítő. Magyar-és Erdlélyorszság. Mit meg oct.29kén. Hazánk veterán koszorús költője Kisfaludy Sándor a’ magyar Petrarca nincs többé! Az,ki Veszprémnek és Zalának örök fátyol-boritotta százados büszke várromjait az idő vasfoga alól kimentette , ’s classicusokká tette , és szerelmes köleményivel az érzékeny magyar keblekből szent érzelmeket ’s mennyei ihletet idézett elő , átköltözött sokkal boldogabb hazába , hol a’költemények ’s regények világa megszűnvén, valósággá alakulnak , ’s a’ reménydus költő, érzeménye tengerében, boldog révparthoz jut Folyó hé(oct.) 28-án esti 11 órakor Sümegen korgyengülésben múlt ki a’ derék férfi,élete 73dik évében, kinek mint élete, csendes volt halála is. Azok előtt,kik őt közelebbről ismerték, honunk ezen átalakulási korszakában , egy jellemvonása leginkább kitűnő volt, ő , kinek minden munkáiban az aristokratia szelleme van átszőve , ki a’ magyar nemzet alatt csupán a’ nemességet értette, ölelte az egész emberiséget 's kész vol' minden nemesi jogait vele megosztani;de ha nemzetiségünket, akár az időszaki sajtó utján , akár országgyűlésileg veszélyeztetni vélte , méltó hazafiói érzetében »’legnagyobb haragra gyűlt ’s kész lett volna «’megragadott haladás zászlóját inkább oda hagyni,mint azt ennek föláldozni. Egy nemzeti kincset hagyott hátra kéziratban,mellyet helylyes közzel magunk is olvastunk’s mellyen már több év óta dolgozott, t.i. a’ nemesi fölkelés eredeti naplóját*—’s a’ líin fő költőjének hattyúdalát, szinte kéziratban , de ez aligha be van végezve , ’s csak halála után kívánta kinyomatását. Martonfalvay István: Készpénz és kölcsön folyt I. Az Adó. Másik agitatio a’ fizetésre telekdijnév alatt került szőnyegre , mély tapintattal ’s igazi hazafias lélekkel vitatva. Ennek inditványzója mint az élet embere okot nem lát jeremiádok éneklésére a’ jobbágyok nyomorai felett, hanem azt kivánja, hogy a’ nemesség is viseljen terheket, ’s mivel az ország hátramaradása jobbadán a’ nemesség adómentességi kiváltságában rejlik, mostmár telekdij által épen a’ kiváltságos osztály hozza helyre a’ hátramaradásokat, minden rendelkezhető erejét egyedül az ország fölvirágoztatására fordítva építsen vases kőutakat,vízcsatornákat, középületeket ’stb. ’s ezekkel többet segít az annyira elnyomottnak kiáltott jobbágy népen, mint a’ soha igazságos arányba nem hozható háziadóval. Ha az ipar és kereskedés a’ nemesség közbejöttével csak némileg is megnyílik, több haszon az a’ jobbágyra nézve néhány forint adó-elengedésnél ’s más eféle concessióknál , mellyek csak az ö tunyaságát ’s henyeségét eszközlenék. Mert 40 vagy 44 hold birtokért nem a’ 104 napi szolgálat és 40 vagy 50 v. forint adó sok , hanem az nyomasztó, hogy a’ jobbágy fölöslegének méltányos vevője,kereskedés hiánya miatt, nem akad, gabonája veremben dohosul, ökreiért tinaiért lovaiért a’ nevelés költségit sem fizetik meg ; ha tehát a’ tengeri út megnyittatása által a’ kereskedés megindul, nemcsak adóját könnyebben fizetheti a’ jobbágy és polg, hanem a’ nemesség is itt annyit nyer, mint mennyit telekdij név alatt fizetendne.Mind nemes,mind polgár,mind jobbágy szorgalmát a’ biztos nyereség följebb följebb emeli, mellyel a’ termesztés szaporodik , az ország ereje növekszik’s a’pénzmennyiség nőtlen nő. Háziadó által ez teljességgel nem eszközölhető , sőt midőn ez egyiket sujtja, a’ másiknak sem használ egyebet, mint azt hogy henyeségre több időt enged. Megismerték már ezt hazánk hatóságai, ’s ennélfogva többnyire minden megye a’ telekdijat,hogy ebből a’ legszükségesb közlekedési utak készüljenek , el fogatlak , ’s követeiknek utasításul adák, csak annak mennyisége ’s hova fordíttatása van még kérdésben. A’ melly gazda tömérdek szükségeit ismeri, ’s mindeniken egyszerre akar segitni ’s mindenbe kap , minthogy minden emberi erő véges,utoljára is a’ terhek súlyától elnyomatva mitsem végez, minden intézményei hiányosak, félszegek és nyomorúságosak. Ha mi magyarok minden átlátott’s már igen nyomasztó és szégyenlett szükséginken rögtön akarunk segíteni, jobbos balparti, debreczeni, vukovár-fiumei vasutakat, országházat, Duna -Tisza- Rába -Maros- Dráva-és Száva-szabályozást, Buda-Pest árvíz elleni biztosíttatását, múzeumot , színházat , polytechnicumot, gazdasági, erdészeti, festészeti, szobrászati, hangászati iskolákat hallgató v. magány-börtönöket, szóval mindent akarunk ; ha a’ telekdijtól még annyit lehetne is reményleni, hihető czélirányosan épen semmit sem fogunk tenni. Mert a’ legszerencsésb esetben is alig leend a’ telekdij több 4— 5 millió p. forintnál, ’s mi ez annyi szükség födözésére? De mi hát a’ legszükségesb , mit 4—5 millióval évenként fedezni lehessen ? A’jobb parti vasút már vállalkozók kezeiben lévén, kivált minekutána itt van a’szerencsés dunagőzhajózás minden örvendetes eredményivel csak a’személyek szállítását fogja elősegíteni, ’s a’ drágább ausztriai művekkel fog bennünket elárasztani. A’tariffa és vám magassága mellett itt gabona, dohány, gyapjú’s illyes termények szállításához alig lehet valami kicsiny remény. A’balparti vasút ismét a’vállalkozók kezeiben ’s igy megint magas tariffával szinte nem fog mást mint személyeket’s némelly drágább külföldi árukat hozzánk olcsóbban szállítani, ’s ezzel az annyira óhajtott hazai ipar minden törekvéseit zsengéjében elfojtani. Egyébaránt meg nem fogható, mi nagy üdvet találnak sokan személyek szállításában vasutakon , hogy még a’vállalkozóknak 5%igi ráfizetést az ország részéről szükségesnek találnak. Fizessen az utazó, ha földön, vizen vagy légben akar utazni ,’s nem kell a’ ráfizetés kivált ollyasok erszényiböl, kik a’ vaspályán utazás kényelmeiben soha sem részesülnek, igaz hogy a’ személyszállítás a’ bel forgalmat és fogyasztást tetemesen előmozdítja , melly magában már nagy nyereség, de pénzt keveset hoz az országba,vagy a’ mit behoz , azt ki is viszi. ’S igy bár igen óhajtható hogy a’személyszállítás gyorsítása vasutak által elösegittessek, de ez még sem állhat a’ teendők sorában legelső helyen. Ha mind ezt az ország maga építhetné ’s a’ tariffa csupán csak a’ föntartási költségeket födezné, akkor a’ jobb és balparti vasutak szerfölött sok hasznot hajthatnának az országnak , mert nemcsak a’ bel- hanem a’ külforgalomnak is némileg eszközei lennének. Azonban ekkor is a’debreczen-pesti vasút érdemlené meg az elsőséget a’jobbparti fölött, mert ez a’Duna mellett vonulván el, hol a’szállitás akár vontató-hajókon akár gőzöseken sokkal olcsóbb lehet a’ vasutoni szállításnál, hogy valaha mást mint személyeket szállítson, ezeket is pedig inkább csak fölfelé, — alig hihető. A’ Dunaszabályozás mind a’ mellett hogy — borzasztó nagy pénzöszszeget igényel, mivel az a’Vaskaputól Bécsig hozzávaló gőzösökkel 30 évig hajózható, még most halasztható. Sőt ha illy egyenes folyású , ’s teljes vizű folyamink volnának, mint a’ Duna,országunk több részein is, áruszállítási tekintetben a’ vasutakban a’ hazában is ha-laszthatók volnának , de . A’ Tisza tömérdek kanyarulatai és sokszor járhatatlan partjai miatt hajózásra majd használhatatlan , ennélfogva ennek szabályoztatása legsürgetőbb szükségek egyike,vagy ha szabályoztatása lehetős nem volna, hajózható csatornára vétele. De ha minden vizeink hajózhatók, vagy hajózásra szabályozottak volnának is, hova vigyük ezeken terményeket, hogy biztos és nyereséges eladásra tarthassunk számot, ha tengerre nem szállíthatjuk. Ausztria, melly maga is földmivelő ország, terményekre sokkal kevesebbet szorul,mint a’mennyit mi képesek volnánk kiállítani,’s igy fölöslegünket ’s iparkodásunkat csak azon kevés kivitelre alapíthatjuk, melly Ausztria és Stájer felé megyen ki az országból; ellenben ha a’ tengerrel vasút által öszszeköttetésbe jöhetünk , ’s a’ vitelbér lehetőleg alacsonyra szabalik , nem lehet olly bő termése hazánk földjének, melly ekkor terményinket veremben dohosulással fenyegethetné ’s alig lenne olly magas és költséges szorgalom földmivelésre fordítható, melly magát illendő kamattal meg nem fizetné. A’ tenger közjava minden nemzetnek , melly ahoz férhet, ezt még szintúgy,mint a’ levegőt, senki elfoglalni nem tudta, ellenben a’ kedvező állomásokat elfoglalni minden nemzetnek szabadságában áll, mellyeknek ha egyszer birtokába jutott, ott egy más nemzet sikeresen alig működhetik többé. Ha Ausztria némelly állomásokat az Archipelaguson el nem foglal annak idejében, mig azok az angolok figyelmét fölébresztik, hihetőleg kereskedése ’s gyárműveinek a’ török és görög tartományokba kivitelező leend. Vannak pillanatok a’ nemzet életében is, mellyeket ha ez haszonra fordítani elmulaszt, minden haszon és nyereség eltűnt örökre. ’S illyen korszakban élünk jelenleg a’ vukovár-fiumei vasút dolgában, ha ezt most elmulasztjuk , későbben minden iparkodásunk költekezésünk haszontalan, vagy igen kevés sikerű lehet. Tekintsünk kevéssé hazánk földabroszára. A’ Duna, Tisza, Maros, Dráva , Száva mind közlekedésben vannak Vukovárral,’s igy ezekről még szabályozatlan állapotban is 30 évig tömérdek nyers terméket szállíthatni Vukovárra az ország minden részeiből : u. m. gabonát, repetét, dohányt, gyapjút, gubacsot, bőröket az alsóbb bort, kendert a’ felsőbb vidékekről. Ezen áruk Vukováron fölhalmozva,folyton és akadály nélkül télen nyáron szállíttathatnak vasúton tengerre. Van csak egy nagyobb ország is teljes Európában , hol a’ folyamok iránya ’s hegyek fekvései olly kedvezők volnának a’ bel- és a’ vukovár-fiumei vasút által a’ tengeri kereskedésre, mintáidon hazánk? Ha van nemzet a’ világon, mellynek a’ vasutak dicső találmánya hasznos , azt legnagyobb mértékben hazánkról mondhatni el; de csak úgy, ha magát a’ haza tévutakra vezettetni nem engedvén, önerejéből épitendi azokat, mint az országos választmány bölcs javaslata is indítványozza. ’S im itt van a’telekdij megbecsülhetlen haszna, melly anélkül hogy abbeli adózásunkat sajnosan éreznék, kiállít évenkint az elkerülhetlen szükségekre,bizonyos meghatározott évekig, 4 — 5 millió forintot. És pedig,minekutána minden elfogultság’s provinciális párt-érdek nélkül tekintvén hazánk szükségét,a’e behajtandó telekdijat hihetőleg legelsőben is a’ vukovár-fiumei vasútra forditandja. (Folyt. követk.) Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. 253. orsz. ülés a’ m. FFBnél, a’ fenséges nádor a’tegnap félbenszakadt szerződési föltételeket folytattatván, a’ kik pontnál, melly a’párvonalak elliltatását foglalja magában, az illető m. kormányzó a’ kereskedésnek minél távolabb kört nyitni óhajtóit’s azért az itt más vállalkozókat ne zárassék el tökéletesen; ennek következtében a’szerkezetet igy kívánta módosíttatni: „addig, mig Károlyváros és a’ magyar tengerpart közt közlekedés nem létezik.“ Horvátország Zágrábig, de nem tovább, szárnyvonalat kívánt; egy m. gróf pedig azon végzésre utalt, hogy minden újabb vaspálya a’ törvényhozásnak különös rendelkezése alá esik, ’s igy jelenleg csak azon kell lenni, hogy a’ fiumei vonal mindenekelőtt kész legyen ; egy másik gróf pedig a’capitolium mellett , látván a’ tarpeji szirtet, a’ fenséges elnök a’ szerkesztésben kifejtett végpontokat igen széleseknek’s határo- szatlanoknak vélte,azért következő módosittatását ajánlotta az ide vonatkozó tételnek: a’ Dunától a’ Száva és Dráva közt minden párvonal eltiltatik. De miután többek által azon észrevétel létetett, hogy a’ t. RR. nem annyira félnek a’ fiumei párvonaltól mint a’ triesti concuri remiétől, ’s hogy e’ javaslati módosítás mellett egy tár