Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-03 / 88. szám

PEST, vasárnap nov. 3kán 1844. §&tk­k NzÁin­. FrévTocrohev­­­jelül december fogytáig terjedő évnegyed! előfizetést ez ikerlapokra, boritéktalanul helyben íjj­j. 4() kr., borítékosan és postán 3 fr. 30p. krral elfogadnak mind a kir. postaidé utalok mind­­i «Jelenkor és JL ui­sa­­­k­o­d­ó szerkesztősége. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétsze­leten, egyebütt pedig minden király héten kétszer-­­­­ vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza -tizödik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme- i posta-hiv­atalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi vs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan közöltetik. _______ . ... _________________^uaan—BM—I ■ IM TT' íf*"» - «««n »affTW*—BWXW!IIW j* FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország: Kisfaludy Sándor halála. Kész­pénz és kölcsön folyt. Országgy. közlemény (Zolii, frdi ülésben a fiumei vasutszerződési feltételek; odt 25d kér ü­­lésb. az ajánlott összeg kivetésére szolgáló hatóságosztályozás folytatása; az napi orsz. rdi ülést», több üzenet s for­rásjavas­­lat kerületileg állapíttatott meg; oct. 26d­ ker. ülésb. az alad­at személyenkénti kivetése; az napi elegy ülésb 3 rendű leirat ki­hirdetése ; oct 27d ker ülésb. a’ honositand ’ folyamodd anyai; oct. 2 A frdi ülésb a kfszösteherviselés adóképein elvallalasa ; a napi ker. ülésb. kir. leiratok tárgyaltatasa s az orsz 2.3 ü­­lésnek Pesten 1945 név tartatasa iránti kérelem ; h­adi-adókép 37 megye 4 milliót ajánl ; az napi délutáni ker­ülés a honosi­­tandók ügyét folytató; oct. 29­. ker. ülés számos mű­ válasz u­­tán a' csőd iránti t javaslatot hitelesítő s az irodalmi és művé­szet jogok iránti t javaslatot elfogadó; ez napi frdi ülés a' p­sztár-kezelés ügyében az orsz. választmány véleményéhez járult;) b­dapesti napló ("fővárosi "s irodalmi újdonságok, Torna é­s Mármaros megyei közgyűlések ) Amerika (a­ Texasba vándorlás ügye.) Spanyolország (az özvegy királyné öszszekötése és ahoz csatlakozó viszonyok.) Anglia (' Connell gyanúsíttatása Mathew atya bebörtö­n­öztetése.) Francziaország (az ellenzéki és kormánysajtó küz­delme.) Törökország (Nagy tűz Perában. Méh. Ali szándéka a’ suezi földszorosra nézve. Értesítő. Magyar-és Erdlélyorszság. Mit meg oct.29kén. Hazánk veterán koszorús köl­tője Kisfaludy Sándor a’ magyar Petrarca nincs többé! Az,ki Veszprémnek és Zalának örök fátyol-boritotta szá­zados büszke várromjait az idő vasfoga alól kimentette , ’s classicusokká tette , és szerelmes köleményivel az érzékeny magyar keblekből szent érzelmeket ’s mennyei ihletet idézett elő , átköltözött sokkal boldogabb hazába , hol a’költemények ’s regények világa megszűnvén, való­sággá alakulnak , ’s a’ reménydus költő, érzeménye ten­gerében, boldog révparthoz jut Folyó hé(oct.) 28-án es­ti 11 órakor Sümegen korgyengülésben múlt ki a’ derék férfi,élete 73dik évében, kinek mint élete, csendes volt halála is. Azok előtt,kik őt közelebbről ismerték, honunk ezen átalakulási korszakában , egy jellemvonása legin­kább kitűnő volt, ő , kinek minden munkáiban az aristok­­ratia szelleme van átszőve , ki a’ magyar nemzet alatt csupán a’ nemességet értette, ölelte az egész emberisé­get 's kész vol' minden nemesi jogait vele megosztani;de ha nemzetiségünket, akár az időszaki sajtó utján , akár országgyűlésileg veszélyeztetni vélte , méltó hazafiói érzetében »’legnagyobb haragra gyűlt ’s kész lett volna «’megragadott haladás zászlóját inkább oda hagyni,mint azt ennek föláldozni. Egy nemzeti kincset hagyott hátra kéziratban,mellyet helylyes közzel magunk is olvastunk’s mellyen már több év óta dolgozott, t.i. a’ nemesi fölkelés eredeti naplóját*—’s a’ lí­­­in f­ő költőjének hattyúdalát, szinte kéziratban , de ez aligha be van végezve , ’s csak halála után kívánta kinyomatását. Martonfalvay István: Készpénz és kölcsön folyt I. Az Adó. Má­sik agitatio a’ fizetésre telekdijnév alatt került sző­nyegre , mély tapintattal ’s igazi hazafias lélekkel vitat­va. Ennek inditványzója mint az élet embere okot nem lát jeremiádok éneklésére a’ jobbágyok nyomorai fe­lett, hanem azt kivánja, hogy a’ nemesség is viseljen terheket, ’s mivel az ország hátramaradása jobbadán a’ nemesség adómentességi kiváltságában rejlik, mostmár telekdij által épen a’ kiváltságos osztály hozza helyre a’ hátramaradásokat, minden rendelkezhető erejét egye­dül az ország fölvirágoztatására fordítva építsen vas­es kőutakat,vízcsatornákat, középületeket ’stb. ’s ezek­kel többet segít az annyira elnyomottnak kiáltott jobbágy népen, mint a’ soha igazságos arányba nem hozható háziadóval. Ha az ipar és kereskedés a’ nemesség köz­bejöttével csak némileg is megnyílik, több haszon az a’ jobbágyra nézve néhány forint adó-elengedésnél ’s más eféle concessióknál , mellyek csak az ö tunyaságát ’s henyeségét eszközlenék. Mert 40 vagy 44­ hold birtok­ért nem a’ 1­04 napi szolgálat és 4­0 vagy 50 v. forint adó sok , hanem az nyomasztó, hogy a’ jobbágy fölös­legének méltányos vevője,kereskedés hiánya miatt, nem akad, gabonája veremben dohosul, ökreiért tinaiért lo­vaiért a’ nevelés költségit sem fizetik meg ; ha tehát a’ tengeri út megnyittatása által a’ kereskedés megindul, nemcsak adóját könnyebben fizetheti a’ jobbágy és polg, hanem a’ nemesség is itt annyit nyer, mint mennyit te­lekdij név alatt fizetendne.Mind nemes,mind polgár,mind jobbágy szorgalmát a’ biztos nyereség följebb följebb emeli, mellyel a’ termesztés szaporodik , az ország ere­je növekszik’s a’pénzmennyiség nőtlen nő. Háziadó ál­tal ez teljességgel nem eszközölhető , sőt midőn ez egyi­ket sujtja, a’ másiknak sem használ egyebet, mint azt hogy henyeségre több időt enged. Megismerték már ezt hazánk hatóságai, ’s ennélfogva többnyire minden me­gye a’ telekdijat,hogy ebből a’ legszükségesb közleke­dési utak készüljenek , el fogatlak , ’s követeiknek utasí­tásul adák, csak annak mennyisége ’s hova fordíttatá­sa van még kérdésben. A’ melly gazda tömérdek szükségeit ismeri, ’s mindeniken egyszerre akar segitni ’s mindenbe kap , minthogy minden emberi erő véges,utoljára is a’ terhek súlyától elnyomatva mitsem végez, minden intéz­ményei hi­ányosak, félszegek és nyomorúságosak. Ha mi ma­gyarok minden átlátott’s már igen nyomasztó és szé­gyenlett szükséginken rögtön akarunk segíteni, jobb­os balparti, debreczeni, vukovár-fiumei vasutakat, or­­szágházat, Duna -Tisza- Rába -Maros- Dráva-és Szá­­va-szabályozást, Buda-Pest árvíz elleni biztosí­ttatását, múzeumot , színházat , polytechnicumot, gazdasági, erdészeti, festészeti, szobrászati, hangászati iskolákat hallgató v. magány-börtönöket, szó­v­a­l mindent aka­runk ; ha a’ telekdij­tó­l még annyit lehetne is reményle­ni, hihető czélirányosan épen semmit sem fogunk tenni. Mert a’ legszerencsésb esetben is alig leend a’ telekdij több 4— 5 millió p. forintnál, ’s mi ez annyi szükség fö­­dözésére? De mi hát a’ legszükségesb , mit 4—5 mil­lióval évenként fedezni lehessen ? A’jobb parti vasút már vállalkozók kezeiben lé­vén, kivált minekutána itt van a’szerencsés dunagőzha­­józás minden örvendetes eredményivel csak a’személyek szállítását fogja elősegíteni, ’s a’ drágább ausztriai mű­vekkel fog bennünket elárasztani. A’tariffa és vám ma­gassága mellett itt gabona, dohány, gyapjú’s illyes ter­mények szállításához alig lehet valami kicsiny remény. A’balparti vasút ismét a’vállalkozók kezeiben ’s igy megint magas tariffával szinte nem fog mást mint személyeket’s némelly drágább külföldi árukat hozzánk olcsóbban szállítani, ’s ezzel az annyira óhajtott hazai ipar minden törekvéseit zsengéjében el­fojtani. Egyébaránt meg nem fogható, mi nagy üdvet ta­lálnak sokan személyek szállításában vasutakon , hogy még a’vállalkozóknak 5%igi ráfizetést az ország ré­széről szükségesnek találnak. Fizessen az utazó, ha földön, vizen vagy légben akar utazni ,’s nem kell a’ rá­fizetés kivált ollyasok erszényiböl, kik a’ vaspályán u­­tazás kényelmeiben soha sem részesülnek, igaz hogy a’ személyszállítás a’ bel forgalmat és fogyasztást teteme­sen előmozdítja , melly magában már nagy nyereség, de pénzt keveset hoz az országba,vagy a’ mit behoz , azt ki is viszi. ’S igy bár igen óhajtható hogy a’személy­szállítás gyorsítása vasutak által elösegittessek, de ez még sem állhat a’ teendők sorában legelső he­lyen. Ha mind ezt az ország maga építhetné ’s a’ tarif­fa csupán csak a’ föntartási költségeket födezné, akkor a’ jobb és balparti vasutak szerfölött sok hasznot hajt­hatnának az országnak , mert nemcsak a’ bel- hanem a’ külforgalomnak is némileg eszközei lennének. Azonban ekkor is a’debreczen-pesti vasút érdemlené meg az el­sőséget a’jobbparti fölött, mert ez a’Duna mellett vo­nulván el, hol a’szállitás akár vontató-hajókon akár gő­zöseken sokkal olcsóbb lehet a’ vasutoni szállításnál, hogy valaha mást mint személyeket szállítson, ezeket is pedig inkább csak fölfelé, — alig hihető. A’ Duna­­szabályozás mind a’ mellett hogy — borzasztó nagy pénzöszszeget igényel, mivel az a’Vaskaputól Bécsig hoz­závaló gőzösökkel 30 évig hajózható, még most halaszt­ható. Sőt ha illy egyenes folyású , ’s teljes vizű folya­mink volnának, mint a’ Duna,országunk több részein is, áruszállítási tekintetben a’ vasutakban a’ hazában is ha-­laszthatók volnának , de . A’ Tisza tömérdek kanyarulatai és sokszor járha­tatlan partjai miatt hajózásra majd használhatatlan , en­nélfogva ennek szabályoztatása legsü­rgetőbb szüksé­gek egyike,vagy ha szabályoztatása lehetős nem volna, hajózható csatornára vétele. De ha minden vizeink hajózhatók, vagy hajózásra szabályozottak volnának is, hova vigyük ezeken ter­ményeket, hogy biztos és nyereséges eladásra tarthas­sunk számot, ha tengerre nem szállíthatjuk. Ausztria, melly maga is földmivelő ország, terményekre sokkal kevesebbet szorul,mint a’mennyit mi képesek volnánk kiállítani,’s igy fölöslegünket ’s iparkodásunkat csak azon kevés kivitelre alapíthatjuk, melly Ausztria és Stá­jer felé megyen ki az országból; ellenben ha a’ tenger­rel vasút által öszszeköttetésbe jöhetünk , ’s a’ vitelbér lehetőleg alacsonyra szabalik , nem lehet olly bő ter­mése hazánk földjének, melly ekkor terményinket ve­remben dohosulással fenyegethetné ’s alig lenne olly ma­gas és költséges szorgalom földm­ivelésre fordítható, melly magát illendő kamattal meg nem fizetné. A’ tenger közjava minden nemzetnek , melly ahoz férhet, ezt még szintúgy,mint a’ levegőt, senki elfoglalni nem tudta, el­lenben a’ kedvező állomásokat elfoglalni minden nem­zetnek szabadságában áll, mellyeknek ha egyszer bir­tokába jutott, ott egy más nemzet sikeresen alig mű­ködhetik többé. Ha Ausztria némelly állomásokat az Archipelaguson el nem foglal annak idejében, mig a­­zok az angolok figyelmét fölébresztik, hihetőleg ke­reskedése ’s gyárműveinek a’ török és görög tarto­mányokba kivitelező leend. Vannak pillanatok a’ nem­zet életében is, mellyeket ha ez haszonra fordítani elmu­laszt, minden haszon és nyereség eltűnt örökre. ’S il­­lyen korszakban élünk jelenleg a’ vukovár-fiumei vasút dolgában, ha ezt most elmulasztjuk , későbben minden iparkodásunk költekezésünk haszontalan, vagy igen ke­vés sikerű lehet. Tekintsünk kevéssé hazánk földabro­szára. A’ Duna, Tisza, Maros, Dráva , Száva mind köz­lekedésben vannak Vukovárral,’s igy ezekről még sza­bályozatlan állapotban is 30 évig tömérdek nyers ter­méket szállíthatni Vukovárra az ország minden részei­ből : u. m­. gabonát, repetét, dohányt, gyapjút, guba­­csot, bőröket az alsóbb­ bort, kendert a’ felsőbb vidé­kekről. Ezen áruk Vukováron fölhalmozva,folyton és a­­kadály nélkül télen nyáron szállíttathatnak vasúton ten­gerre. Van­­ csak egy nagyobb ország is teljes Európá­ban , hol a’ folyamok iránya ’s hegyek fekvései olly ked­vezők volnának a’ bel- és a’ vukovár-fiumei vasút által a’ tengeri kereskedésre, mintáidon hazánk? Ha van nem­zet a’ világon, mellynek a’ vasutak dicső találmánya hasznos , azt legnagyobb mértékben hazánkról mond­hatni el; de csak úgy, ha magát a’ haza tévutakra vezet­tetni nem engedvén, önerejéből épitendi azokat, mint az országos választmány bölcs javaslata is indítványozza. ’S im itt van a’telekdij megbecsülhetlen haszna, melly anélkül hogy abbeli adózásunkat sajnosan éreznék, kiál­lít évenkint az elkerülhetlen szükségekre,bizonyos meg­határozott évekig, 4 — 5 millió forintot. És pedig,minek­utána minden elfogultság’s provinciális párt-érdek nél­kül tekintvén hazánk szükségét,a’e behajtandó telekdijat hihetőleg legelsőben is a’ vukovár-fiumei vasútra fordi­­tandja. (Folyt. követk.) Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. 2­53­. orsz. ülés a’ m. FFBnél, a’ fenséges nádor a’teg­­nap félbenszakadt szerződési föltételeket folytattatván, a’ kik pontnál, melly a’párvonalak elliltatását foglalja magában, az illető m. kormányzó a’ kereskedésnek mi­nél távolabb kört nyitni óhajtóit’s azért az itt más vál­lalkozókat ne zárassék el tökéletesen; ennek követ­keztében a’szerkezetet igy kívánta módosíttatni: „addig, mig Károlyváros és a’ magyar tengerpart közt közle­kedés nem létezik.“ Horvátország Zágrábig, de nem to­vább, szárnyvonalat kívánt; egy m. gróf pedig azon vég­zésre utalt, hogy minden újabb vaspálya a’ törvényho­­zásnak különös rendelkezése alá esik, ’s igy jelenleg csak azon kell lenni, hogy a’ fiumei vonal mindenekelőtt kész legyen ; egy másik gróf pedig a’capitolium mellett , látván a’ tarpeji szirtet, a’ fenséges elnök a’ szerkesz­­t­­ésben kifejtett végpontokat igen széleseknek’s határo- s­zatlanoknak vélte,azért következő módosittatását aján­­l­­otta az ide vonatkozó tételnek: a’ Dunától a’ Száva és­­ Dráva közt minden párvonal eltiltatik. De miután töb­­­­bek által azon észrevétel létetett, hogy a’ t. RR. nem an­­­­nyira félnek a’ fiumei párvonaltól mint a’ triesti concur­­i remiétől, ’s hogy e’ javaslati módosítás mellett egy tár­

Next