Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-07 / 89. szám

vidsége miatt már nem remélihető, letettek. Ennek foly­tában olvastatott az egyh. adományosak törvényszékei elrendezése tárgyában tett földi válaszüzenet. Erre néz­ve nézve mellőzve azon egyh. adományosak székei ren­dezésének szorgalmazását, azokra, mellyek e részben nem panaszkodtak, egyedül 1. megye által sérelemkép előterjesztett panasz orvoslása végett leszen sürgetendő. Továbbá a’ gyorsírás tanításának előmozdítása tárgyá­­bani földi válasz került elő. Itt szavazat útján B. és K. megye követe indítványára az előbbi kívánat szorgalma­zása mellett a’ gyorsírás előmozdítása, az országosan ajánlott summából jövő országgyűlésig 12 ezer forint rendeltetett, úgy hogy ezen öszszeg az országgy. igaz­gatóság által a’ gyorsírással foglalkozó 6 — 8 egyed közt évenkint fölosztassék. Ezután a’jobbágyok által gyakorlandó sóárulás tárgyában tett 2dik frdi válaszü­zenet vétetett föl. A’ HR , minthogy a’ jobbágyság az or­szág több vidékin a’ sóárulás gyakorlatában van, előb­bi nézeteikhez ragaszkodva , a’­­.javaslat fölterjesztését tovább is szorgalmazandják. A’ hajózásgátló akadályok megszüntetése iránt pedig a földi válasz folytában ér­­tesittetni fognak a’FKR., mikép a’ kibecsüléseket a’ Ti­sza’s egyéb folyók szabályozására ajánlott 600 és 400 ezer forintból kívánják a’ RR. fedezni. Folytatólag az i­­rodalmi ’s művészeti jogok biztositásáról szóló 1.javas­­lat tárgyaltatott, mi helybenhagyatott. Végre a’ szabad átmenet iránti fölirás ’s t.j­avaslat köziratra rendeltetett. 257d. fldi ülésb. oct. 30 án folytattatott az orsz. pénztári jövedelmek beszedés ’s kezelés-módjáróli t.ja­­vaslat fölötti tanácskozás. A’ 2d. fejezet 51k §a ollyfor­­mán módosíttatott, hogy az igazgató hivataláról idő­közben is lemondhat ugyan, de hivatala idejéről szá­molni köteles. A’ 6ik §t pedig, melly az igazgató elmoz­­dittatásáról szól, olly módosítással kívánják a­ FRR. el­­­fogadni, hogy az igazgató hivatala csak akkor szűnjék meg, ha a’ bizalmatlansági határozat mindkét tábla ál­tal kimondatván, az elmozdítás iránt ö­rölségéhez föl­irás létetett. Az igazgató jogait és kötelességit meghatár­­zó Stk­t. 0 pontja fölött, miután egy gr. az igazgató intézvényeire vonatkozó „törvényes" szó kihagyatását indítványozó, hosszas ’s élénk vita keletkezett. A’ tábla többsége a’„törvényes" szót azért kívánja kihagyatni, mert az egyenetlenség almája lenne, mivel a­­hatósá­gok az igazgató intézvényit tetszésök szerint magyaráz­nák törvényesnek vagy nem törvényesnek ; mennyiben pedig az igazgató tetteire nézve felelet terhe alatt lesz, mivel a’felelősség a’municipalis rendszerrel meg nem áll­hatott felelő­sséget viselni nem lehet,hol az intézkedések el- vagy nem fogadtatnak; azonkívül ha valami itj illesz­­telik az alkotmányos institutiókba, azt csak úgy kell tenni, hogy tartós legyen, miután pedig a’ l.hozás sikert akar a’ felelősséggel, a’„törvényes" szónak, mint melly különben is végtelenül határozatlan és számtalan idő­­vesztegető vitatkozás kútfeje, ki kell maradni. A’kisebb­ségben mardt szónokok pedig azért kívánták az említett szót megtartani, mert, ha az igazgatónak lehetne bár­­milly rendeléseket kiadni,akkor az fölebb állna még a’ ki­­rálynál is;azon kivül az igazgató felelősségének nem lehet a’ municipalis jogokat alárendelni ’s föláldozni, a’men­nyiben az igazgató megállapított felelőssége csak álfe­­lelősség , mivel a’ bizalmatlansági volumot a’ már meg­állapított határozatok szerint a’ földi tábla többsége hoz­za , kiknek nagy része szinte a’ kormány által neveztetik mint a’ felelős igazgató. Hosszas vitatkozás után a’ „tör­vényes" szó kihagyatását elhatárzó végzést ki is mondá a’ fens. elnök; a’ jo­gra nézve az orsz. választm. vá­lasztásánál a’FRR. az eddigi szokást kívánják megtar­tani. A’ 15 §t úgy kívánták módosíttatni, hogy a’ perbe fogott igazgató országgyűlés alatt előforduló más ese­tek példájára idéztetvén meg,rövid utón ítéltessék.A’ s­zik­ában a’ FRR. nem kívánnak örök kárhozatot mondani a’ bűnös ellen. Erre hitelesittetett a’ srdi válaszüzenet a’ vukovár-fiumei vasút iránt’s a’RRtöl átküldött több üze­net fölirás ’s c.javaslat mutattatott be. 323 d. ker. ülésb. oct. 30-án többrendü hitele­sítés után fölvétetett a­ két. választmánynak az országos pénztár számadási mibenlétéről szóló jelentése. A’ vá­lasztmány azon javaslata, hogy miután az adósok közül némellyek a’ fölmondott tőkéket, mások pedig azok ka­­m­atit késedelmesen vagy épen nem is fizetik, az ebből származandó kedvetlen körülmények elkerülhetése végett jövendőben a’ kölcsönzés máskép ne történhessék, ha csak az adós szóbeli eljárás alá nem vetendi magát; ’s ez intézkedés az eddigi kölcsönökre annyiban terjesztessék ki,hogy az adós a’nála levő öszszegre nézve vagy vesse magát szóbeli bíróság alá, vagy adósságát fizesse le, minden ellenvetés nélkül elfogadtatott. Továbbá az 1840 53. t. által honosított gr. Sommery Lajosnak le nem fi­zetett féldijára a’ vélemények elágaztak. Némellyek az 1836ki törvény rendelete szerint, mivel a’ törvénynek eleget nem tett, a’ honosítottak sorából kitüröltetni kí­vánták. Mások, különöséül, és B. m. követei előadák, mikép a’törvényben nyilványosan benne van , hogy az említett gr. kötelességének eleget ten 's igy őt kitörleni nem lehet, ha e’ részben az országos pénztárnak némi követelése van, vegye meg rajta a’végrehajtó hatalom, vagy engedtessék el. Mire válaszul adatott, mikép az érdeklett gróf múlt országgyűlés végével, midőn honfi­­usittatott,magaigérte a’dij-lefizetést, ez okból iktattatott b’törvénybe; azonban miután megtudta, hogy ülés és szavazat nélkül honfiusittatott, kijelenté hogy a’ taksát le nem fizeti, de ekkor már a’ törvényből kihagyni nem lehetett. A’ KB. többsége mind e’ mellett a’ törvényből kihallgattatlanul azonnal kitörleni nem kívánta, hanem akkér történt a’ megállapodás, hogy az orsz. pénztárnok gr. Som­meryt tartozása lefizetésére szólítsa föl, ’s ha jövő országgyűlésig eleget tenni vonakodnék, akkor lesz a’ törvény szigorúsága rá alkalmazandó. A’ választ­mány ezen jelentése nyomán előkerült aztán az orsz. pénztár azon tartozása, mit a’ kir. kincstár az orsz. pénz­tárnak orsz. választmányi tagok napdijai fizetésire ’stb. előlegezett. Mire nézve B. m. követe ’s többen kijelen­ték , miképen egyáltaljában a’ tartozás lefizetésétől nem vonakodnak, mihelyt a’ követelés okleveles adatok mel­lett kimutattatik t.i. hogy mire tétetett ezen követett som­ma. Azonban a’ BB. többsége ezen elvkimondást mellőz­ve, e’ tárgyban oklevelekkel bizonyító részletes szám­adást kivánand ; minthogy pedig idörövidség miatt ez or­szággyűlésen annak beadását nem reméllhetik, e’ tárgy iránti intézkedés a’ jövő országyűlés föladatai közé szá­­mittatott. Ezenfölű­l a’ választmány javaslata nyomán az orsz. pénztárnak a’ kir. kincstárnál levő 2%fes tökési nagyobb kamatra adás végett félmondatot rendeltettek. A’ Ludovicea katonai intézet számadásinak vizsgálata­kor N. m. követe indítványára, jövőre aziránt fog föl­­világositás kéretni, hogy a’ devalvatio által az intézetre még devalvatio előtt ajánlott nevezetes öszszegek mi­kép fordittattak ezüstre , minthogy e’ nélkül jelenleg az alapítvány világos állapota nem tudatik. Azon adósak pedig kik 30 — 36 évi kamattal is tartoznak, a’ka­mat és töke lefizetésére szorittatni rendeltettek. A’ mú­zeum számadásinak vizsgálatánál pedig T. m. követe ál­tal, ki egyik tagja volt a’választmánynak, előadatott,­­ miképen vannak t.hatóságok , mellyek a’múzeumra tett országos ajánlatot még mindeddig le nem fizették, neve­zetesen a’ megyék közül Arad 52­7 for. 5 1 kral, Bereg 401 fr. 44 kral, Bihar 5­539 fr. 3 3 4 s kral, Fehér 203 fr. 28­ Vs kral, Heves 5613 fr. 581/s kral,K­rassó 100 fr. 11 Vs kral, Mármaros 56 fr. 2­94/a kral, Pozsega 94 fr. 3 1 Vs kral,Szerém 1655 fr. 2 12/s kral, Temes 4984 fr. 58s/s kral, Turócz 1­748 fr. 2 7 kral, Zemplény 2453 fr. 5 7 Vs kral, a’ sz. kir. városok közül pedig Esztergom 600 fr. 18 Vs kral, Székesfehérvár 1­540 fral, Körmöcz 400 fr­. tartoznak. N.m. követe indítványára ezen ha­tóságok mennyire hátramaradásban vannak, minthogy a’ be nem fizetett öszveg miatt a’ muzeum-építésre ka­matokra kellett fölvenni kölcsönt, tartozásaiknak ka­matostul leendő lefizetésére fognak szorittatni. A nemesi felkelési pénztár számadásira semmi különös észrevétel nem történt. Ezután olvastatott az 182­7 : 16., úgy az 1836 : 31. és 1840: 341. sz. által nevezett határbeli biztosságok eljárásáról szóló jelentés, melly vélemény­adás végett a’t.czikkek összeszedésére kiküldött ker.vá­­lasztmánynak adatott. Végre a’ még nem tárgyalt sérel­mek vétettek tanácskozásaié. 257/1. orsz. 111 i ülésb. oct. 39-án , a'ker. elnöknél a’ hitelesített munkálatokat beadván , közölök az itélőmes­­ter az adó tárgyában készített üzenet ’s felirási javaslatot olvasta, melly igy szól: ..Fels ’stb. Midőn a’ közadónak az 1715 : 8. ’s 182/­­ 4. t.czikkek értelmébe­n ajánlásá­ról tanácskozunk , mindenekelőtt ama vezérelv vonta ma­gára az által is köteles figyelmünket, hogy a’ k­ö­z a­ll­ó mennyiségének megajánlásában minden igazság szerint az adózó nép megfogyatkozott erejének szomorú körül­ményeire való tekinteten fölül a’ közgondoskodást főkép arra kell irányozni,miszerint a megajánlandó mennyiség a’ szükség legszorosb mértékéhez alkalmaztassák, ’s az adózó nép munkája és szorgalmának különben is csekély jövedelmei a’ közállomány költekezéseinek áldozatul ne szolgáljanak. Jelenleg is nemcsak számos azon súlyos akadály, mellyek a’ nemzeti közjóllét emelkedését gátol­va , az adózó nép erejét fogyasztják ’s pénzkereshetése módját ’s kútfejeit is elakasztják; de azok közt legsulyosb a’kereskedésnek minden ipart leverő’s minden kereset­­mód kifejlődhetését zsibbasztva lenyomó korlátozása ’s a’ nemzeti szorgalom hanyatlását is okozza leginkább. Többször előadták az ország i­dei ezen mostoha korláto­­zásnak már valahazai megszüntetése iránt a’ nemzet tör­vényes és igazságos kivonatát ,’s a’ többször ismételt fej­­(­­el­v­­i ígéret nyújtott is reményt, hogy az ismételt kérés siker­ellen nem lehet, sőt, az utóbbi két országgyűlés a’ közadó megajánlását is azon fejdelmi ígéretbe vétett biz­tos reményen alapította, hogy a’ sínylődő kereskedés­i tiók többször ígért ’s halasztást többé már nem is szen­vedhető fölemelése bizonyosan teljesedni fog. Fájdal­mas érzettel tapasztaljuk azonban , hogy ezen súlyos ba­jok orvosolva nincsenek, ’s naponkint érezhetőbbek az elmulasztott orvoslás következései, mert az adóbeli hal­mozott tartozások a’ különben tartós béke közepett is nőtten nőnek , ’s már annyira szaporodtak , hogy az ere­jében elgyengyült ’s értékiben kifogyott adózó nép azok­­ból kivergődni ‘s adózásit rendesen megfizetni végin­­ségre jutás nélkül épen nem képes. E’felett tetézik az a­­dózó nép balsorsa viszontagságit az ország nagy részé­ben pusztítva dühöngött elemi csapások,’s kártékony vizáradások is , ’s a’ számos éven keresztül milliónyi ká­rokat okozott ’s megszűntnek még jelenleg sem mondha­tó dulő tűz miatt. Az adózók különben is csekély érté­kükben köztudás szerint igen megfogytak. Mindezen te­kinteteknél fogva a’ közadó eddigi mennyiségét meg sem ajánlhatjuk , hanem­­ országra , ’s az ehez kapcsolt ré­szekre eső adó summáját a’ testőr sereg számára rendelt illetőséggel együtt a’beszámlálandók beszámolásával é­­venkinti 4 millió frtban , a’ hadfogadás intézet elősep­é­­lésére pedig különösen 75000 frtban ajánljuk meg. E­­gész őszinteséggel megváltjuk azonban , hogy e’ meny­­ny­iség beszedhetését is csak úgy véljük a’ lehetőségig sikerűlendőnek , ha Fels, az ország kereskedését elnyo­mó 30czadi vonalak ’s vámok kártékony zárait megnyit­­tatni , ’s ekép a’ kölcsönös és igaz viszonosságon ala­pulandó szabad kereskedés megengedésével a’közipart’s nemzeti szorgalmat hatályosan fölemelve , a’ közkereset módjait nevelni, a’só tárgyában általunk ismételve föl­terjesztett törvényes kivánatunkat elfogadva betölteni ’s mindezek által az elgyengült nép megfogyott tehetsé­gét újabb erőre hozni, egyszersmind pedig azt végre­hajtaná méltóztatik , hogy valamint az 1807 . 16. törv.­­czikkben megrendeltetett, de az osztó igazság is meg­kívánja , az adózóknak a’kir. pénztáron levő követelé­sei fels. 1836­ 1. évi mart. 18ról kiadott k. k. válaszában nyilványitott ígérete szerint is, még pedig ezek közül azok, mellyek már tökéletesen megmutatva’s elismerve vannak , mindjárt; azon követelések pedig, mellyek a­­zok sorába még eddig nem tartoznak,mihelyt szinte meg­mutatva ’s elismerve leendnek , elégittessenek ki. Egyébiránt a’ közadó fenkifejezett mennyiségét ezúttal is ugyanazon feltételek ’s Óvások mellett, mellyek alatt az adóbeli ajánlások tétettek , olly nyilványos kikötés­sel ajánljuk meg, hogy azon summa megveh­etéséröl egy­­általjában jót nem állunk,’s egyik adózó a’másikért sem­mi szín alatt fizetni nem tartozik. Továbbá , mivel a’ meg­ajánlott közadó hosszabb időre nem terjedhet, mint meny­nyire az országgyűlésen ajánltatik, az 1791­. évi 13. t.­­czikk pedig az orsz gyűlésnek 3 év alatt mulhatlan meg­­tarttatását rendeli,minden lehető kétség elhárítására, mi a’ felérintett közadót folyó 1844 nov. lodik napjától jövő 18­47. nov. lodik napjáig, és nem tovább olly világos föl­tétellel ajánljuk meg , hogy , ha az említett napig az or.­­gyűlés valósággal meg nem tartatnék , a’ közadó további fizetése ’s beszedése teljesen szűnjék meg, magában ér­tetvén azonban , hogy azon esetre , ha a’ törvényes ha­táridő bekövetkezése előtt az országgyűlés öszszehi­­vatik , azt, hogy azon időközben tartandó országgyűlé­sen a’törvények értelméhez képest maga egész kiterje­désében rendelkezzünk , nyilván és általányosan fentart­­juk. Kik egyébiránt ’stb. E’ jelen tárgyra nézve a’ nm. kir. személynök ja­­vaslá,miután a’ katonaság ugyanazon mennyiségben val é s a’ szükségek és körülmények ugyanazok , m­e­ll­y­e­k múlt országgyűlésen voltak , az előbbi adómennyiséget szokott feltételek mellett ajánlják meg. Ellenben né­­melly megyék követei a’ közadó-megajánlás tárgyalá­sát addig, mig az erdélyi részek tettleges viszszakap­­csoltatása által a’ követi tábla kiegészítve nem lesz, mig a’ 3 vadból eredeti törvénytelenségek meg nem szüntet­nek, mig a’ katonai élelmezés és szállásozás ügye el nem intéztetik stb. elhalasztatni, S. város követe pedig, mig a’ kir. városok jelen gúnyos állása nem orvosoltatik, a’ közadó megajánláshoz kü­ldött utasításánál fogva járul­ni nem kívántak. Felmelegittetett egyszersmind ez alka­lommal még a’porták kiigazítása, de mivel annak esz­közlése jelen országgyűlésen az idő r­ö­vi­d­s­ég­e miatt meg nem történhetik, a’ többség által jövőre halasz­­tott, ’s a’ felirási javaslat a’ közadó megajánlása mellett vál­tozatlanul megtartatott. Előkerült ezután a’ nemneme­sekre kiterjesztendő hivatalképesség tárgyában készí­tett 3d. üzenet, felírás ’s t.javaslat, mit a’ BR. többsé­ge harsány maradjonnal az ellene nyilatkozott kisebb­ség ellenére megtartott, végre a’ Pesten épitendö or­szágház iránti üzenet 's t.javaslat is a’ kerületi megál­lapodás szerint helybenhagyatott. 2­58d. frdi ülésb. oct. 3­1 kén számos volt a’felvett ’s elvégzett tárgy; rövid foglalatjok imez: A’közadó tár­gyában f­­rdi üzenet ’s felirási javaslat egy főispán hozzá­járuló nyilatkozta után egyhangúlag elfogadtatott, 's e’ hozzájárulás még ülés folytában a’ Békel közöltetett. Szintez örvendetes sikere volt a’ nemnemesek hivatal­­képessége iránti 3dik roli üzenetnek. Hoszszas és fon­tos volt a’ középponti vasút tárgyábani második üzenet, ’s a’ honi vasgyárak ide vonatkozó kérelme körüli vitat­kozás. Ezek folyama az ő fens, által öszszehivatott e­­legy ülés által félbenszakasztaték , mellyben a’ közadó ’s nyomban a’ nemnemesek hivatalképessége tárgyábani 534

Next