Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-07 / 89. szám
vidsége miatt már nem remélihető, letettek. Ennek folytában olvastatott az egyh. adományosak törvényszékei elrendezése tárgyában tett földi válaszüzenet. Erre nézve nézve mellőzve azon egyh. adományosak székei rendezésének szorgalmazását, azokra, mellyek e részben nem panaszkodtak, egyedül 1. megye által sérelemkép előterjesztett panasz orvoslása végett leszen sürgetendő. Továbbá a’ gyorsírás tanításának előmozdítása tárgyábani földi válasz került elő. Itt szavazat útján B. és K. megye követe indítványára az előbbi kívánat szorgalmazása mellett a’ gyorsírás előmozdítása, az országosan ajánlott summából jövő országgyűlésig 12 ezer forint rendeltetett, úgy hogy ezen öszszeg az országgy. igazgatóság által a’ gyorsírással foglalkozó 6 — 8 egyed közt évenkint fölosztassék. Ezután a’jobbágyok által gyakorlandó sóárulás tárgyában tett 2dik frdi válaszüzenet vétetett föl. A’ HR , minthogy a’ jobbágyság az ország több vidékin a’ sóárulás gyakorlatában van, előbbi nézeteikhez ragaszkodva , a’.javaslat fölterjesztését tovább is szorgalmazandják. A’ hajózásgátló akadályok megszüntetése iránt pedig a földi válasz folytában értesittetni fognak a’FKR., mikép a’ kibecsüléseket a’ Tisza’s egyéb folyók szabályozására ajánlott 600 és 400 ezer forintból kívánják a’ RR. fedezni. Folytatólag az irodalmi ’s művészeti jogok biztositásáról szóló 1.javaslat tárgyaltatott, mi helybenhagyatott. Végre a’ szabad átmenet iránti fölirás ’s t.javaslat köziratra rendeltetett. 257d. fldi ülésb. oct. 30 án folytattatott az orsz. pénztári jövedelmek beszedés ’s kezelés-módjáróli t.javaslat fölötti tanácskozás. A’ 2d. fejezet 51k §a ollyformán módosíttatott, hogy az igazgató hivataláról időközben is lemondhat ugyan, de hivatala idejéről számolni köteles. A’ 6ik §t pedig, melly az igazgató elmozdittatásáról szól, olly módosítással kívánják a FRR. elfogadni, hogy az igazgató hivatala csak akkor szűnjék meg, ha a’ bizalmatlansági határozat mindkét tábla által kimondatván, az elmozdítás iránt örölségéhez fölirás létetett. Az igazgató jogait és kötelességit meghatárzó Stkt. 0 pontja fölött, miután egy gr. az igazgató intézvényeire vonatkozó „törvényes" szó kihagyatását indítványozó, hosszas ’s élénk vita keletkezett. A’ tábla többsége a’„törvényes" szót azért kívánja kihagyatni, mert az egyenetlenség almája lenne, mivel ahatóságok az igazgató intézvényit tetszésök szerint magyaráznák törvényesnek vagy nem törvényesnek ; mennyiben pedig az igazgató tetteire nézve felelet terhe alatt lesz, mivel a’felelősség a’municipalis rendszerrel meg nem állhatott felelősséget viselni nem lehet,hol az intézkedések el- vagy nem fogadtatnak; azonkívül ha valami itj illesztelik az alkotmányos institutiókba, azt csak úgy kell tenni, hogy tartós legyen, miután pedig a’ l.hozás sikert akar a’ felelősséggel, a’„törvényes" szónak, mint melly különben is végtelenül határozatlan és számtalan idővesztegető vitatkozás kútfeje, ki kell maradni. A’kisebbségben mardt szónokok pedig azért kívánták az említett szót megtartani, mert, ha az igazgatónak lehetne bármilly rendeléseket kiadni,akkor az fölebb állna még a’ királynál is;azon kivül az igazgató felelősségének nem lehet a’ municipalis jogokat alárendelni ’s föláldozni, a’mennyiben az igazgató megállapított felelőssége csak álfelelősség , mivel a’ bizalmatlansági volumot a’ már megállapított határozatok szerint a’ földi tábla többsége hozza , kiknek nagy része szinte a’ kormány által neveztetik mint a’ felelős igazgató. Hosszas vitatkozás után a’ „törvényes" szó kihagyatását elhatárzó végzést ki is mondá a’ fens. elnök; a’ jogra nézve az orsz. választm. választásánál a’FRR. az eddigi szokást kívánják megtartani. A’ 15 §t úgy kívánták módosíttatni, hogy a’ perbe fogott igazgató országgyűlés alatt előforduló más esetek példájára idéztetvén meg,rövid utón ítéltessék.A’ szikában a’ FRR. nem kívánnak örök kárhozatot mondani a’ bűnös ellen. Erre hitelesittetett a’ srdi válaszüzenet a’ vukovár-fiumei vasút iránt’s a’RRtöl átküldött több üzenet fölirás ’s c.javaslat mutattatott be. 323 d. ker. ülésb. oct. 30-án többrendü hitelesítés után fölvétetett a két. választmánynak az országos pénztár számadási mibenlétéről szóló jelentése. A’ választmány azon javaslata, hogy miután az adósok közül némellyek a’ fölmondott tőkéket, mások pedig azok kamatit késedelmesen vagy épen nem is fizetik, az ebből származandó kedvetlen körülmények elkerülhetése végett jövendőben a’ kölcsönzés máskép ne történhessék, ha csak az adós szóbeli eljárás alá nem vetendi magát; ’s ez intézkedés az eddigi kölcsönökre annyiban terjesztessék ki,hogy az adós a’nála levő öszszegre nézve vagy vesse magát szóbeli bíróság alá, vagy adósságát fizesse le, minden ellenvetés nélkül elfogadtatott. Továbbá az 1840 53. t. által honosított gr. Sommery Lajosnak le nem fizetett féldijára a’ vélemények elágaztak. Némellyek az 1836ki törvény rendelete szerint, mivel a’ törvénynek eleget nem tett, a’ honosítottak sorából kitüröltetni kívánták. Mások, különöséül, és B. m. követei előadák, mikép a’törvényben nyilványosan benne van , hogy az említett gr. kötelességének eleget ten 's igy őt kitörleni nem lehet, ha e’ részben az országos pénztárnak némi követelése van, vegye meg rajta a’végrehajtó hatalom, vagy engedtessék el. Mire válaszul adatott, mikép az érdeklett gróf múlt országgyűlés végével, midőn honfiusittatott,magaigérte a’dij-lefizetést, ez okból iktattatott b’törvénybe; azonban miután megtudta, hogy ülés és szavazat nélkül honfiusittatott, kijelenté hogy a’ taksát le nem fizeti, de ekkor már a’ törvényből kihagyni nem lehetett. A’ KB. többsége mind e’ mellett a’ törvényből kihallgattatlanul azonnal kitörleni nem kívánta, hanem akkér történt a’ megállapodás, hogy az orsz. pénztárnok gr. Sommeryt tartozása lefizetésére szólítsa föl, ’s ha jövő országgyűlésig eleget tenni vonakodnék, akkor lesz a’ törvény szigorúsága rá alkalmazandó. A’ választmány ezen jelentése nyomán előkerült aztán az orsz. pénztár azon tartozása, mit a’ kir. kincstár az orsz. pénztárnak orsz. választmányi tagok napdijai fizetésire ’stb. előlegezett. Mire nézve B. m. követe ’s többen kijelenték , miképen egyáltaljában a’ tartozás lefizetésétől nem vonakodnak, mihelyt a’ követelés okleveles adatok mellett kimutattatik t.i. hogy mire tétetett ezen követett somma. Azonban a’ BB. többsége ezen elvkimondást mellőzve, e’ tárgyban oklevelekkel bizonyító részletes számadást kivánand ; minthogy pedig idörövidség miatt ez országgyűlésen annak beadását nem reméllhetik, e’ tárgy iránti intézkedés a’ jövő országyűlés föladatai közé számittatott. Ezenfölűl a’ választmány javaslata nyomán az orsz. pénztárnak a’ kir. kincstárnál levő 2%fes tökési nagyobb kamatra adás végett félmondatot rendeltettek. A’ Ludovicea katonai intézet számadásinak vizsgálatakor N. m. követe indítványára, jövőre aziránt fog fölvilágositás kéretni, hogy a’ devalvatio által az intézetre még devalvatio előtt ajánlott nevezetes öszszegek mikép fordittattak ezüstre , minthogy e’ nélkül jelenleg az alapítvány világos állapota nem tudatik. Azon adósak pedig kik 30 — 36 évi kamattal is tartoznak, a’kamat és töke lefizetésére szorittatni rendeltettek. A’ múzeum számadásinak vizsgálatánál pedig T. m. követe által, ki egyik tagja volt a’választmánynak, előadatott, miképen vannak t.hatóságok , mellyek a’múzeumra tett országos ajánlatot még mindeddig le nem fizették, nevezetesen a’ megyék közül Arad 527 for. 5 1 kral, Bereg 401 fr. 44 kral, Bihar 5539 fr. 3 3 4 s kral, Fehér 203 fr. 28 Vs kral, Heves 5613 fr. 581/s kral,Krassó 100 fr. 11 Vs kral, Mármaros 56 fr. 294/a kral, Pozsega 94 fr. 3 1 Vs kral,Szerém 1655 fr. 2 12/s kral, Temes 4984 fr. 58s/s kral, Turócz 1748 fr. 2 7 kral, Zemplény 2453 fr. 5 7 Vs kral, a’ sz. kir. városok közül pedig Esztergom 600 fr. 18 Vs kral, Székesfehérvár 1540 fral, Körmöcz 400 fr. tartoznak. N.m. követe indítványára ezen hatóságok mennyire hátramaradásban vannak, minthogy a’ be nem fizetett öszveg miatt a’ muzeum-építésre kamatokra kellett fölvenni kölcsönt, tartozásaiknak kamatostul leendő lefizetésére fognak szorittatni. A nemesi felkelési pénztár számadásira semmi különös észrevétel nem történt. Ezután olvastatott az 1827 : 16., úgy az 1836 : 31. és 1840: 341. sz. által nevezett határbeli biztosságok eljárásáról szóló jelentés, melly véleményadás végett a’t.czikkek összeszedésére kiküldött ker.választmánynak adatott. Végre a’ még nem tárgyalt sérelmek vétettek tanácskozásaié. 257/1. orsz. 111 i ülésb. oct. 39-án , a'ker. elnöknél a’ hitelesített munkálatokat beadván , közölök az itélőmester az adó tárgyában készített üzenet ’s felirási javaslatot olvasta, melly igy szól: ..Fels ’stb. Midőn a’ közadónak az 1715 : 8. ’s 182/ 4. t.czikkek értelmében ajánlásáról tanácskozunk , mindenekelőtt ama vezérelv vonta magára az által is köteles figyelmünket, hogy a’ köz alló mennyiségének megajánlásában minden igazság szerint az adózó nép megfogyatkozott erejének szomorú körülményeire való tekinteten fölül a’ közgondoskodást főkép arra kell irányozni,miszerint a megajánlandó mennyiség a’ szükség legszorosb mértékéhez alkalmaztassák, ’s az adózó nép munkája és szorgalmának különben is csekély jövedelmei a’ közállomány költekezéseinek áldozatul ne szolgáljanak. Jelenleg is nemcsak számos azon súlyos akadály, mellyek a’ nemzeti közjóllét emelkedését gátolva , az adózó nép erejét fogyasztják ’s pénzkereshetése módját ’s kútfejeit is elakasztják; de azok közt legsulyosb a’kereskedésnek minden ipart leverő’s minden keresetmód kifejlődhetését zsibbasztva lenyomó korlátozása ’s a’ nemzeti szorgalom hanyatlását is okozza leginkább. Többször előadták az ország idei ezen mostoha korlátozásnak már valahazai megszüntetése iránt a’ nemzet törvényes és igazságos kivonatát ,’s a’ többször ismételt fej(elvi ígéret nyújtott is reményt, hogy az ismételt kérés sikerellen nem lehet, sőt, az utóbbi két országgyűlés a’ közadó megajánlását is azon fejdelmi ígéretbe vétett biztos reményen alapította, hogy a’ sínylődő kereskedési tiók többször ígért ’s halasztást többé már nem is szenvedhető fölemelése bizonyosan teljesedni fog. Fájdalmas érzettel tapasztaljuk azonban , hogy ezen súlyos bajok orvosolva nincsenek, ’s naponkint érezhetőbbek az elmulasztott orvoslás következései, mert az adóbeli halmozott tartozások a’ különben tartós béke közepett is nőtten nőnek , ’s már annyira szaporodtak , hogy az erejében elgyengyült ’s értékiben kifogyott adózó nép azokból kivergődni ‘s adózásit rendesen megfizetni véginségre jutás nélkül épen nem képes. E’felett tetézik az adózó nép balsorsa viszontagságit az ország nagy részében pusztítva dühöngött elemi csapások,’s kártékony vizáradások is , ’s a’ számos éven keresztül milliónyi károkat okozott ’s megszűntnek még jelenleg sem mondható dulő tűz miatt. Az adózók különben is csekély értékükben köztudás szerint igen megfogytak. Mindezen tekinteteknél fogva a’ közadó eddigi mennyiségét meg sem ajánlhatjuk , hanem országra , ’s az ehez kapcsolt részekre eső adó summáját a’ testőr sereg számára rendelt illetőséggel együtt a’beszámlálandók beszámolásával évenkinti 4 millió frtban , a’ hadfogadás intézet elősepélésére pedig különösen 75000 frtban ajánljuk meg. Egész őszinteséggel megváltjuk azonban , hogy e’ menynyiség beszedhetését is csak úgy véljük a’ lehetőségig sikerűlendőnek , ha Fels, az ország kereskedését elnyomó 30czadi vonalak ’s vámok kártékony zárait megnyittatni , ’s ekép a’ kölcsönös és igaz viszonosságon alapulandó szabad kereskedés megengedésével a’közipart’s nemzeti szorgalmat hatályosan fölemelve , a’ közkereset módjait nevelni, a’só tárgyában általunk ismételve fölterjesztett törvényes kivánatunkat elfogadva betölteni ’s mindezek által az elgyengült nép megfogyott tehetségét újabb erőre hozni, egyszersmind pedig azt végrehajtaná méltóztatik , hogy valamint az 1807 . 16. törv.czikkben megrendeltetett, de az osztó igazság is megkívánja , az adózóknak a’kir. pénztáron levő követelései fels. 1836 1. évi mart. 18ról kiadott k. k. válaszában nyilványitott ígérete szerint is, még pedig ezek közül azok, mellyek már tökéletesen megmutatva’s elismerve vannak , mindjárt; azon követelések pedig, mellyek azok sorába még eddig nem tartoznak,mihelyt szinte megmutatva ’s elismerve leendnek , elégittessenek ki. Egyébiránt a’ közadó fenkifejezett mennyiségét ezúttal is ugyanazon feltételek ’s Óvások mellett, mellyek alatt az adóbeli ajánlások tétettek , olly nyilványos kikötéssel ajánljuk meg, hogy azon summa megvehetéséröl egyáltaljában jót nem állunk,’s egyik adózó a’másikért semmi szín alatt fizetni nem tartozik. Továbbá , mivel a’ megajánlott közadó hosszabb időre nem terjedhet, mint menynyire az országgyűlésen ajánltatik, az 1791. évi 13. t.czikk pedig az orsz gyűlésnek 3 év alatt mulhatlan megtarttatását rendeli,minden lehető kétség elhárítására, mi a’ felérintett közadót folyó 1844 nov. lodik napjától jövő 1847. nov. lodik napjáig, és nem tovább olly világos föltétellel ajánljuk meg , hogy , ha az említett napig az or.gyűlés valósággal meg nem tartatnék , a’ közadó további fizetése ’s beszedése teljesen szűnjék meg, magában értetvén azonban , hogy azon esetre , ha a’ törvényes határidő bekövetkezése előtt az országgyűlés öszszehivatik , azt, hogy azon időközben tartandó országgyűlésen a’törvények értelméhez képest maga egész kiterjedésében rendelkezzünk , nyilván és általányosan fentartjuk. Kik egyébiránt ’stb. E’ jelen tárgyra nézve a’ nm. kir. személynök javaslá,miután a’ katonaság ugyanazon mennyiségben val é s a’ szükségek és körülmények ugyanazok , mellyek múlt országgyűlésen voltak , az előbbi adómennyiséget szokott feltételek mellett ajánlják meg. Ellenben némelly megyék követei a’ közadó-megajánlás tárgyalását addig, mig az erdélyi részek tettleges viszszakapcsoltatása által a’ követi tábla kiegészítve nem lesz, mig a’ 3 vadból eredeti törvénytelenségek meg nem szüntetnek, mig a’ katonai élelmezés és szállásozás ügye el nem intéztetik stb. elhalasztatni, S. város követe pedig, mig a’ kir. városok jelen gúnyos állása nem orvosoltatik, a’ közadó megajánláshoz küldött utasításánál fogva járulni nem kívántak. Felmelegittetett egyszersmind ez alkalommal még a’porták kiigazítása, de mivel annak eszközlése jelen országgyűlésen az idő rövidsége miatt meg nem történhetik, a’ többség által jövőre halasztott, ’s a’ felirási javaslat a’ közadó megajánlása mellett változatlanul megtartatott. Előkerült ezután a’ nemnemesekre kiterjesztendő hivatalképesség tárgyában készített 3d. üzenet, felírás ’s t.javaslat, mit a’ BR. többsége harsány maradjonnal az ellene nyilatkozott kisebbség ellenére megtartott, végre a’ Pesten épitendö országház iránti üzenet 's t.javaslat is a’ kerületi megállapodás szerint helybenhagyatott. 258d. frdi ülésb. oct. 31 kén számos volt a’felvett ’s elvégzett tárgy; rövid foglalatjok imez: A’közadó tárgyában frdi üzenet ’s felirási javaslat egy főispán hozzájáruló nyilatkozta után egyhangúlag elfogadtatott, 's e’ hozzájárulás még ülés folytában a’ Békel közöltetett. Szintez örvendetes sikere volt a’ nemnemesek hivatalképessége iránti 3dik roli üzenetnek. Hoszszas és fontos volt a’ középponti vasút tárgyábani második üzenet, ’s a’ honi vasgyárak ide vonatkozó kérelme körüli vitatkozás. Ezek folyama az ő fens, által öszszehivatott elegy ülés által félbenszakasztaték , mellyben a’ közadó ’s nyomban a’ nemnemesek hivatalképessége tárgyábani 534