Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-02-08 / 11. szám

térengésekkel,czáfolgatásokkal,személyeskedő uj meg-­­ támadásokkal ’s védelmekkel, mik a’ fens. elnök gyako- ( rabi) felszólításit’s rendreintéseit vonták, magok után a nélkül hogy a’ heves vitatkozások eredményre juthattak volna ; továbbá febr. 1jén kerületi ülés a KKr. es­őknél, mellyben a’magy. nyelv ügyében jan. 30-án megállapí­tott határozat néhány követi ostrom daczára is ujlag meg­­erősittetett ’s hitelesíttetett, ezután a’ főispáni eskümin­ta kerülvén vitatás alá,midőn egyik követ az esküszeg­és iszonyatosságát ’s az eskütörő jellemtelenségét nagy hévvel rajzolá,a’ hallgatóság egy a’ hirlapokból elég­gé ismert egyed nevét harsogtatá közbe nagy tom­bolás­­sal ’s midőn egy más m. követ az esküminta-módositás iránti előadása közben egy bizonyos megye viszonyait, különösen pedig az ottani főispán eljárását megrovólag érinté, az illető megyének előbb érkezett követe védszót emelt a’ főispán mellett, mi haragra lobbantván egymás megyei követet ez legerősb kifejezésekben árasztá ki he­vét nemcsak a’ főispáni védszónok ellen , hanem az ér­deklett megyei zavarok főbb eszközléje ellen is , ’s be­széde zártával a’zaj újra olly mértékben tört ki, hogy az elnök alig eszközölhető annyi csendet, miszerint a’ főisp. esküminta ujdon átdolgoztatását végzésül kimond­hassa ,’s az ülést befejezettnek nyilatkoztathassa. A’ megújult zaj ’s tombolás még a’ terei­kül kitódulás köz­ben is folytattatott sőt a’ terem falain kívül is kicsapon­gással ;— febr. 3kán a’ 92dik orsz. ü­lésb. a’Kir.’s Rdnél a’magy. nyelv iránti legújabb határozat tárgyaltatott, a’ horvátorsz. követek latin előadása csendesen kihall­gattatott, a’ kerül. napló ügyében kett­ődik üzenet a’ t­ őrökhez elfogadtatott,mire a’városok rendezetérül szóló munkálat elővételével a’ m­­. elnök e’ fontos tárgy iránti általányos nézeteit előterjeszté, errül azonban ’s a’ tör­tént felszólalásokrul jövőre. A’ kisdedóvóintézeteke­t M.O. t­e­r­j­esz­­tő Egyesület, alapszabályinak értelmében, f. évi február 1 lén ’s ha keilend folytatólag 18 án d. e. 10. órakor­­. Pest vgyeteremében fogja tartani idei téli köz­gyűlését, mellyre az egyesület tagjai ’s minden ügyba­­rát tisztelettel meghivatik. Tanácskozás főbb tárgyai lesznek a Ja’központi választmánynak mult nyári köz­gyűlés ótai munkálkodásáról előterjesztendő jelentése, b) A’ számadás-vizsgáló bizottvány jelentése, c) Költ­ségvetés, d) Tisztválasztás. És végül a’ netalán érke­zendő értekezések felolvastatása, mellyek iránt tiszte­lettel kéretnek az illető t. ez. hazafiak, legyenek szíve­sek felolvasandó dolgozataikat a­l­u­­­­­r­­­h­o­z utasítani, hogy azok előbb választmányi ülésben felolvastassanak. Ez­úttal az egyesület t. ez. képviselői hazafiai szives bi­rodalommal felszólittatnak , méltóztatnának az iveiken eddigelé aláirt uj rendes , vagy örökös tagok becses­­ névjegyzékét szintén alálirthoz átküldeni,az aláirási ive­ket gyűjtés végett magoknál megtarthatván. Pest febr. 3án 1844. Stuller Ferencz egyesül, titkár (újtér, Ür­­ményiház ! Titoknoki jelentés a’ Kisfaludy - társaság, l§43/iki munkálatairól, ’s pénztára miben­létéről. I. A’ Kisfaludy-társaság, mint magyar szépirodal­mi intézet, a’ mult évben is szives örömmel igyekezett czéljának megfelelni. Munkásságát úgy irányzá, hogy mig egyfelől a’ folyó élet és ízlés­ szükségeit, ’s a’ nagy közönség igényeit tartaná figyelemben, m­á­s f­e­l­ö­­ a’ szépműtant,melly inkább a’ szép és fenséges törvényeit fejtegeti, ’s a’ szépirodalomra készülök vezetésire ’s ízlésének művelésére szolgál, se felejtse ki munkássága napirendéből. — Elsőre nézve egy állandó bizottság van kinevezve a’társaság kebeléből, mellynek tiszte a’ Külföldi Regénytár számára művek és fordítók válasz­tása, szóval: az egészre felügyelés; másodikra nézve a’ lefolyt évben különös szeretettel fordult a’ társaság a’ világ legifjabb és legköltőibb nemzetének, a’ helléniek irodalma felé, míg jutalom-iratai és egyéb tagtársi munkálatok által mindig a’ hazai szükséget veszi szem­ügyre, ’s ennek hiányait igyekszik pótolgatni.— A’ kedvező sükerrel megkezdett szép műtani írókhoz Plato Hippias Majorja és Q­ui­n­ti­­­ián vannak kiszemelve, Székács József pedig Plato lonának fordításával örvendezteté meg a’ társaságot. Hen­szt­marin Im­re ujonan választott tag egy a’ hellen dramaturgiáról szóló ’s körülbelül 20 ívre menő eredeti, vizsgálódó munkájával köszöntött be, melly az Évlapok VI köteté­ben fog megjelenni. S­zab­ó I­s­tvá­n, az Odyssea for­dítója, miután Aesop meséit adá nyelvünkön, még Iso­crates három parainesisét, mint a’classica literatura re­mekeit, plántálta által,megjelenendőket a’ hellen könyv­tár két kötetében. A’második kötet számára, a’ görög anthologia lefordítására is tétettek már lépések. Szabó István székfoglaló értekezése a’ hellen és magyar pró­zát állitá egymás ellenébe ’s éles észrevéve tehetséget­­ tanúsítván, igyekszik egyenvonalt huzni néhány hellen és magyar prózairó között. — L­ehe­d el F. a’ műfor­dítás elveiről larta vizsgáló értekezést, ’s azt hogy annál hozzáférhetőbb legyen a’társaság tagjain kívül a’ nagy közönségnek is, nyomtatásban adá, olly czéllal, hogy minden ahoz értőtől szívesen fogad helyeslést, vagy gáncsot, felvilágosítást vagy pótlékot, az ismeretek és ízlés terjesztésének ime nagy csatornája a műfordítá­sok felől akarván tisztába hozatni fogalminkat. Majd Erdélyi János tarta felolvasást a’ magyar népdal­költészetről, ’s figyelmet gerjesztvén azoknak szándék­­lott gyűjtése által, a’társaság szívesen vallá magáénak ez ügyet, mint az ajakról ajakra menő poezisnek, az é­­nekben élő költészetnek megismerésére legczélirányos­­bat, e’ részben teendő lépéseit az egyetemes magyar népköltészetre kiváná kiterjeszteni; ’s felszólításokat határra különösen is egyesekhez,de általányosan is új­ságok által minden ahoz értőhöz. Egyesek közöl Józsi­ka Miklós b. és Döbrentei G. k. tanácsos és akadémiai r.tag ígértének hathatós segédkezeket.G­aray János ,,A’ magyar írók és irodalom Pesten, ötven év előtt és most’ czim alatt, irodalom-történeti hit és jellemző fes­tést, és vázlatokat ira, melly a’jelen órában fel fog ol­vastatni. Szón­tagh G. „A’ művészet kutforrásai, e­­lemei, kellékei és viszonyairól az élethez, mintegy gya­korlati szempontból irt, világos, derült színben tüntet­vén elő a’ költészet végczélját, melly szinte a’ mai ün­nepélyen fog olvastatni. — J­ózsika Miklós b. köl­tői munkásságot fejte ki Tündérvár czimű novellájával, képeket állítván elő a’ múltból; e’ dolgozat is a’ jelen óra figyelmét igényli. Seb­ed­el F. eszméket közöl a’ ma­gyar verstan átalakításához,vizsgálódásai után uj ada­tokat ’s tanulságokat emelvén ki, szinte még a’ folyó ün­nepély alatt; — ugyancsak e pótlék-adatokat gyűjte a’ római mértéken irt régibb magyar költők ismeretéhez,ez által is bővitvén irodalmunk történetét. Kellő figyelmet fordított a’ társaság a’színészetre is, ’s e’végeit Goethe Schauspielkunst czimű m­unkája kiszemelve , melly már csak a’ szükséges alkalmazást várja, egyébi­ránt kész Bajza József tagtárs fordítása szerint.— A’ társaságnak mult évi nyomtatványai következendők. A’ Külföldi Regénytárt V—XXlig folyó füzetekben foly­tatta ’s folytatta. Eszközlé Kisfaludy K. munkáinak ne­gyedik kiadatását,ezeket ifj.Kilián, amazokat Hartleben könyvárus által. A’ ,Nemzeti Könyvtár­ második folya­mát is megindította, mellyből már három füzet, Kár­mán Józsefnek, a’ korán elhunyt jelesnek írásival, Fan­ni hagyományaival és Csokonai munkáinak egy részé­vel, világ előtt van. Kiadá végre a’ társaság Eggenber­­ger J. könyvárus által Évlapjai IV kötetét, ’s arra, mint történetei ’s a’ keblebéli mozgalmak élő tanúság-leve­lére egész szerénységgel, de némi önérzettel is bátor­kodik hivatkozni. — Kelt Pesten, febr. 2. 1844. E­r­­d­él­yi János titoknok. Jelentés. II. A­­. 1844.ki j­u­t­al­m­akr­ól. A’ társaság ál­tal kihirdetett ezen jutalomkérdésre : ,,Előre bocsát­­ván , mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mutattassék ki , milly vi­szonyban soll a’ drámai világirodalom egyéb kitű­nőbb irányaihoz,: mik annak egyfelől követésre , másfelől ke­rülésre in­tói oldalai; melly irány az , mellyet mind a’ belső becset, mind a’ színi hatást tekintve —szinköl­­tőinknek követni kell,“ a’ kitűzött határnapig egyetlen pályamű érkezett. Nem lehetvén többé szó a’ felől, váj­jon a’ jutalom kiadassák­é vagy ne, minthogy a’ társa­ság alapszabályai azt mindenkor kiadatni rendelik, bírá­lók véleménye egyedül arról ten tudósítást, kinyomás­áé­k­é vagy ne , a’ kézirat, miért azt kell e tekintetbe venniük: dramaturgiánk, mint jelenleg áll, fogé nyer­ni általa, ’s fognak­­ nyerni drámaköltőink? Előszám­lálván pontról pontra észrevételeiket a’ bírálók igye­keztek a’pályairat fény- és árnyoldalait egyaránt ki­tüntetni ,’s bár örömmel vettek észre éleselmű megjegy­­zéseket, de találtak igen is afféle gyöngékre, mellyek az írót elárulják , hogy a’ szemlélődést mód nélkül sze­reti , ’s azonnal sikamlik pedig , mihelyt a’ tapintat által biztosítható gyakorlat mezejére lép, melly hiány mellett az éles szemlélődés csak egyoldalúság, minek az élet hasznát nem veheti; minde’ mellett az ülés tanácsosá­nak latvan ha ez kin­yomatik, mintha semmisem, a’ kéz­irat kinyom­atását elhatárzá ugyan , de olly föltétel alatt, hogy az szerzőjének kijavítás végett visszaadassék , mi nem leven több pályázó , senki másnak ellenére nem le­het , ’s még egyszer vétessék bírálat,’s csak ekkor bo­­csáttassék sajtó alá. — Ezen költői feladatra: ,,kíván­tatik egy valamelly emberi szenvedélyt előállító ’s az é­­letre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a’ tárgy nemcsak a’ külső (kötött) hanem a’ belső (költői) alak szépségivel is képzelemhez és ke­délyhez­­szólókig adatik elő ,éi 19 pályamű érkezett. A’ bírálók az idei versenyt általán véve kevés sikerűnek találák; mindazáltal egyező véleményük szerint a’ IV. VT. VII. X. számnak és így mindössze négy látszott fi­gyelemre érdemesnek, kettő pedig u. m. a’ Vili. és XVI. számú egymásnak méltó versenytársai’s épen ez által némi huzamos!) fontolgatásnak lőnek tárgyai; a’ Vili. számút,, A­z élet­b­ő­l“ ajanlák különösen költői ereje, m­ig a’ másikat, a’ XVIket„F é­r­té­s“ czim alatt felada­tához hűsége , tárgyához mintegy tapadása, végre a’ tankölteményi forma határozottsága, oda emelék, hogy ennek ítéltetnék a’ jutalom ; a’ Villdik száma pedig,,az életből“ dicséretre tartatott érdemesnek; Kisfaludy K. munkáiból egy emlék-példánynyal megtiszteltetni , ’s a’ közülésen felolvastatni rendeltetett.—Felbontatván az ekép eldöntött sorsú pályamunkákra hivatkozó jeligés levélkék , kitűnt, hogy az aesthetikai pályairat szerzője ,,M . 11 e r Godofre­d köz- és váltó ügyvéd ’s törv. dra. Pesten.“ —Feltöretvén a’ XVII. számú költemény jeligés levélkéje , abból e’ név vala olvasható : ,,N e y F­erenc­z.“ — A’ Vili. számú pályairat szerzőjéül pe­dig e’ név tűnt elő : ,,T­á­rk­á­n­y­i Béla, Egerben.“ — A’ többi jeligés levelke felbontatlanul elégetteték,­­ a’kéziratok a’társaság levéltárába tétettek, kivévén a’ későn érkezteket, mellyek szerzőik által a’ társaság ti­­toknokától minden órán viszszakaphatók. III. J­e­l­e­n­t­é­s az újon­n­a­n kit­ű­z­e­n­d­ő j­u­­t­a­l­o­m-k­é­r­d­é­s­e­k­r­ő­l. Szép műtani kérdés: „Adas­­sék elő , miilyennek kellene a’ korszerű eposnak lennie ? A’ gépek (úgynevezett maschinák) használhatóké vagy milly módosítással? ’s ha épen nem, mi lehetne azok pótléka, hogy nagyszerűségét, mellyel a’ regényen fö­lül áll az epos, korszerűsége mellett is fentarthassa?“ — Jutalma 15 darab arany. — Szépműi feladás: ,,Kí­vántatik a’ magyar történetekből vett valamelly szakasz vagy jelenet prósai leírása , mellyben a’ tények hiteles­sége mellett a’ művészi előadásra legyen fő ügyelem.“ Jutalma 15 darab arany.—Mind a’ két rendbeli pálya­munkák beküldésének változhatlan határideje f. évi nov. 2 f)ka , mikor azokat névrejtő jeligés levélkék kíséreté­ben a’ társaság titoknoka veszi át.— Kelt Pesten febr. 2-án 1844. E­r­d­é­l­y­i János titoknok. IV. J­e­l­e­n­t­é­s a’ p­énz­t­á­r á­ll­a­p­o­t­j­á­r­ó­l f­e­b­r. 2. 1844. A) Tőke pengőben : 1) Az alaptőke , melly száztól házával kamatoz 1790 fr.; 2) Kovács Má­tyás egri kanonok alapítványa 100 frt; 3) Czambert Já­nos ,,ügyes selyemtenyésztőjéből“ 10 frt; 4) Viola Jó­zsef moldvai fej­delem orvos alapítványa 70 frt; 5) Sche­itel Ferencz alapítványa 50 frt; 6) Fogarasy Jánosé 50 frt; 7) Lukács Móriczé 50 frt ; 8) Trefort Ágostoné 50 frt; 9) Kis Lajosné, szül. Mészáros Máriáé 50 frt; 10) Zichy Domokos gr. veszprémi püspöké 50 frt; 11) Gróf Andrássy Györgyné, sz. gr.Königsegg Franczis­káé 50 frt; 12) gr. Andrássy Györgyé 50 frt; 13) id. Sehe­­dius Lajosé 50 frt ; 14) Szemere Pálé 50 frt; 15) Rá­­kóczy János, pestmegyei alügyészé 50 frt; 16) gróf Batthyány Ivázméré 50 frt; 17) Névtelené 50 frt; 18) Bloch Móriczé 50 frt; 19) b. Podmaniczky Fridiiké 50 frt; 20) b. Podmaniczky Árminé 50 frt; 21) Pesti szí­nészeké 50 frt; 22) Gévay Antalé 50 frt ; 23) Kiss Ivá­­rolyé 50 frt ; 24) Sopronymegyeé 50 frt; 25) Micsky Zsigmondé 50 frt; 26) gr. Erdődy Kajetáné 50 frt; 27) Szőllősy Jánosé 50 frt; 28) Péchy Józsefé 50 frt ; 29) Debreczeni polgári casinoé 50 frt ; 30) Nagy Svárolyé 50 frt ; öszszeg 3270 forint. B) Bevétel: 1) Pénztármaradék 1843­ febr. Gról 1 arany és 211 frt 18% kr. pengőben. 2) Kamatokból 160 frt 17 kr. 3) Pártoló tagok segédpénzeiből és ado­mányokból: 1) gr. Dessewffy Virginia 4 frt; 2) Timber Lajos 4 frt; 3) Boronkay , szül. Vass Klára 4 frt ; 4) Richter Aloiz 4 frt; 5) Szirmay, szül. Szulyovszky Te­réz 4 frt; 6) Forster, szül. Iluttkay Sarolta 4 frt; 7) Székács Józsefné 4 frt; 8) Czuczor Gergely 4 frt; 9) Ruttkay Emil 4 frt; 10) Ilm­falvy 4 frt; 11) Fábián Gá­bor 4 frt; 12) Király Antal 4 frt; 13 ) Verbathay Már­ton 4 frt; 14) Nagy Mihály 4 frt; 15) Sántha Mária 4 frt; 16) Pi­ntér Ferencz 4 frt ; 17) Lugossy József 4 frt; 18) Vass József 4 frt; 19) Majthényi szül. Barta­­kovicsné (3 évre) 12 frt; 20) pápai casino 4 frt; 21) Forintos János 4 frt; 22)Vermes Illyés 4 frt; 23) Kiss Emilia 2 frt . öszszesen 98 frt. — 4)Lefizetett alapít­ványokból 100 frt.— 5) Kiadott könyvekből 153 forint. Összeg : 1 arany és 722 fr. 35% kr. C) Kiadás: 1)Ju­talmazások és tiszteletdíjakra 177 frt; 2) a’Takarék­­pénztárba kamatozás végett 100 frt. nyomtatásokra és kötésre 144 frt 24 kr. 4) elegyekre 13 frt 47 kr. Ösz­szeg : 435 frt 11 kr. 1)) Pénztármaradék : 1) Kész­pénz­ben 1 arany és 287 fr. 24% kr. 2)­­Segédpénzi és kamat­­tartozékban 48 frt. Összeg: 335 frt. 24% kr. pengőben és 1 arany.— Pesten a’ társaságnak febr. 2kán tartott üléséből: S­d­i­e­d­e­r Ferencz igazg., s. k. Erdél­y­i János titoknok, s.k. Sopronymegyei közgyűlés. Első évnegy. közgyűlésünket jan. 22k én kezdvén 27k én zártuk be, ’s ámbár tudjuk, hogy a’ sokkal fontosb országgyűlési közlemények elsőbbséget igényelnek, mégis a’ megyei körűlésből is némelly érdekesdeket közlendőknek vé­lünk. Elnöklő másod alispánunk a’ mult évben történ­teket a’ közigazgatás köréből híven rajzolván, e’ me­gye lakosinak mind erkölcsi, mind anyagi jobbléte e­­melkedésivel örvendeztete meg bennünket. Ugyanis a’ rabok száma kevesbült, ’s bűntetteik minősége szeli­­dűlt; az adózók pontos fizetése , vagy kötelesség ne­­mesb érzetére, vagy lehetösb állapotra mutat; ’s igy minden cselre kielégítő. Azután követeink tudósítása fölvételét nyomban az orsz. tárgyakban foglalkozó vá­lasztmány jegyzőkönyve követte, mellyben a’ népneve­lőket képező rég óhajtott intézetek fölállításához szük­séges egy millió pfof. megajánlása pártoltatik. Közlel­­kesedéssel fogadtatott e’ korszerű javaslat, ’s a’ kívánt mennyiség megajánlásának követeink által pártoltatása elhatároztatott. Indítványba téve ekkor egyik jelesbe­g.­­biránk ez annyi érdek által szétszaggatott hazának e­­gyesilése tekintetéből, a’ maiden vallás-felekezetre való tekintet nélküli,közös' intézeteket, mint múltkor egy 64

Next