Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-06 / 19. szám

lemes alkalmazkodás a’ nézők résziről, miszerint túlzó kedvcsapongásokat, miről a’ magyar közönség ez előtt olly igen, és sokszor méltán el volt h­iresztelve, nem igen tapasztalhatni, mi ha illy szép illedelmi modorban ma­rad , elmondhatni, hogy e’közmulatóhely valódi műveit közönséggel dicsekhetik. I­p­a­r e­g­y e s­ü­­l­e­t. Folyó hónap­okán , azaz csü­törtökön este 11 órakor , a’ mechanikai szakosztálynak vé­leményező ülése fog tartatni, mellyre minden érdeklett megjelenésre szívesen meghivatik. Martz. 4kén 1845. Csanády jegyző. A’ Magyar Gazdasági Egyesület az idei tavaszi rendes közgyűlését f. é. mart. 17-én Pesten a’ nemzeti casinóban fogja tartani, mellynek főtárgya az egyesületi fiókok egygyéforrasztása módjának vég meg­­állapitása leend , — azért is e’ közgyűlésen valamint a’ már fenál­ló fiókok képviseltetése , nagyon kívánatos, úgy az Egyesület minden rendű t­a­g­j­a­i minél számosabban megjelenni kéretnek. Pesten­­elír. Sokan 1845. t­ö­r­ö­k János m. k. mint t­ m. gazd. egyes, titoknoka. A’ kisded óvó intézeteket M. O.t­e­r­j­e­s­z. Egyesület, 1845dik évi martzius 9k én délelőtti 10 órakor t. Pestmegye háza nagy teremében folytatva tar­tamtja ez idei rendes téli közgyűlését, mellyre a’ t. ez. alapítók , részvényes tagok és minden ügybarát szívesen meghivatnak. Stuller Ferencz , egyes, titkár.­­ A’ pestmegyei gazdasági f­i­ó­k e­g­y­e­­s­ület különösebben a’ „középponti gazdasági egyesü­let által czélba vett reformba illő organikus fiókokat tár­­gyazó tervezetének megvitatása végett f. martz. 15-en d. e. 10 órakor , Pesten a’ nemzeti casino kisebb teremé­ben rendkívüli közgyűlést fog­ tartani, mellyben a f. ta­gok minél számosabban részt venni annyival inkább ké­retnek, minthogy a’ tervezet elfogadása a biok szer­kezetének módosítását feltételezi. Kelt Foton martz. 1 jén 1845. Ploetz Adolf m. k. egyesületi titoknok. Hegyes alapítvány. A’ közelebb múlt nyá­ron elhunyt b. e. néhai széki gr. Teleki Zó­fi­a özvegy gr. Teleky Józsefné gyermekei ’s illetőleg örökösei széki gr. Teleki Domokos, gr. T­e- l e k­i Julianna!), jenői Tisza Lajosné, gr. R­á­­day Gedeon megboldogult gr. Teleki Borbála férje, gr. Teleki Zófia ifj. gr. Bethlen Jánosné és zejkfalvi Zeyk József elhunyt gr. Teleki Jozefa férje üdvözült kedves anyjok emlékét annak élte folytában tanúsított nemes lelkijelével megegyező­­leg örökitendők a’ szándékosan kikerült költséges” temetés föltehető kiadásit 1000 pengő forintban az ev. ref. m. egyházi főtanács pénztárába állandó tő­ke gyanánt letenni kegyeskedtek olly czéllal, hogy ez öszszegből 400 p. frt. évenkinti kamatja múlt év­ben itt Kolozsvárott az úgynevezett Trencsinvárban fölállított kisdedovóda, 600 p. frt törvényes kamat­ja pedig a’ hidelvei népiskola gyámolitására fordit­­tassék , hatalmában állandvan a­ m. egyh. főtanács­nak a’ nevezett intézetek valamelyikének történ­hető elenyésztével, a’ fenirt öszveg kamatját e’ vá­rosban létező más népiskola hasznára fordíthatni. Béke lebegjen az üdvözült széplelkű grófnő porai fölött! ’s áldás a’nemeskeblü alapítókra, kik felül-e­­m­elkedve e’ kor még most is nagy részben divatozó előítéletén , mulékony fényű végünnepély helyett maradandó emlékkel tisztelék meg szeretett anyjok emlékezetét, melly hazánk legsürgetősb szükségét tevő népnevelési ügy fejlődésének évlapjain , ’s a’ javadalmakat élvezendő nemzedékek hálájában ö­­rökre élni fog! E. H. A­ m­agy. gazd. Egyesület részéről ezen­nel közhírré tétetik, hogy f. é. január hava­sb­án tar­tott közgyűlésében báró Wesselényi Miklós indítvá­nyára, ’s több ügybarátnak adakozásai következtében 18 darab aranyból álló jutalmat tűzött ki olly érteke­zésre, melly szintolly népszerű, mint kimerítő útmu­tatást legtökéletesbben ad gyümölcsaszalásra a’ leg­­czélszerűbb aszaló-kemenezék és készületek rajzaival, lényegesen m­egkivántatván , hogy a" különféle gyü­mölcsfajok aszalásának szinte különféle módjai kö­zött az annyira kedvelt sopronyi (aszalt) gyümölcs­­készitésnek ismertetése is foglaltassák. .. Minél­fogva dologhoz értők és szakemberek ezennel felszó­­littatnak, e‘ feladásra minél számosabban pályázni , ’s névrejtő jeligékkel ellátott értekezéseiket alulirthoz legfeljebb augustus utolsó napjáig beküldeni. Ez alkalommal egyszersmind szerencsénk van köztudomásra hozni, hogy 1) a’ „Gaz­d­a­s­á­gi Ki­s­­t­ű k­ö­rt” harmadik kiad­á­s­a már a’ sajtó aló­l kikerült,’s a’ tit­oknoki és előadói hivatalokon kivű­l minden hiteles könyvkereskedőnél 20 pokron megsze­rezhető; — hogy 2) a’ középponti országos főiskolából részvényes urak a’ legnem­esb baraczkfajok közül 10 p­krjával még folyvást tetszés szerinti mennyiségben rendelhetnek. Idegeneknek darabja 20 pkrjával árul­­tatik. A’pesti józsefnapi vásár szállításokra könnyű alkalmat nyújt. A’fajok névjegyzéke a’titoknoki hi­vatalban kapható. ( 3) A’ budai országos szőlőisko­lában gyökeres és sima vesszők e’ tavasszal még az eddigi lajstrom és árjegyzék szerint áruitatnak. A’ megrendelés azonban készpénz-fizetés mellett egyedül az előadói hivatalban (Hatvani-utcza Ilkey ház , 2dik emelet) Fényes Elek urnái történhetik. A’ szőlőisko­lában semmiféle rendelés el nem fogadtathatik, 's nem vétetik tekintetbe. ( 4) Az Egyesületnek azon t.cz. tagjai, kik aláirt részvényeikkel vagy kamatjaikkal a’ lefolyt évekre tartozásban vannak, ezennel tisz­telettel kéretnek illető tartozásaikat minél előbb le­róni , mire az közelgető pesti vásár szinte kényelmes alkalmat nyújt. A’ pénzeket elfogadja egyesületi pénztárnok Kossalkó János táblai és váltó ügyvéd ur a’ bálványutczai örményi házban. Pesten, február 26 án 1845. T­örök János, mint a’ m. gazd. Egye­sület titoknoka. A ni­e í.­i k n. Cambria gőzös febr. 13án érkezvén a' liver­pooli kikötőbe Ujyorkból jan. Síéről nevezetes új­ságot hozott. Texas kérdését t. i. daczára az igen szétágzó ellennézetek ’s nehézségeknek, mellyek létesithetlenségét vitaták,a’ congressus kedvezőleg döntötte el. Jan. 29 én Washingtonban a’ képvise­lők háza az érintett kérdést vévé tárgyalás alá, a’ kétes eredmény legfeszííltebb várakozásban tartá a’ hallgatóságot , érdekes viták után a’ tárgy szavazás alá bocsáttatott. Szavazók száma 218, ezekből a’ bekeblesités mellett 120, ellene 98 nyilatkozott.Ha­­sonló élénk vitatkozások folytak az Oregon-vidék kérdése fölött, ’s alapos remény van, mikép a’ con­gressus nem tekintve Anglia igényeit az egyesült tartományok hatóságát erre is kiterjeszten­i. Penn­­sylvania státusadóssága kamatjait febre lén mint fi­zetési határidőn , csakugyan nem fizette ki, habár Porter kevéssel előbb ellenkezővül igyekezett is az illetőket meggyőzni. Mexicóból érkezett hírek hasonló fontos­ságúak , de forrásuk nem egészen hiteles. Különö­sen Tampicobul jan. 14éröl jelentik, hogy S. Ana az appani téren nem meszsze Pueblától Paredes és Bravo táborával megütközött. A’ harezot mind két oldalról férfias elszántság ’s dühös bátorsággal küz­­dötték. Ez ütközet eredménye jön : a’ fölkeltek győ­zelme, és S. Anának tökéletes megveretése. 500 harczos maradt a’ csatatéren, Santa Ana megfu­tott, de szaladása közben a’ győzők elfogák. E’ hir valósulásra vár,annyi azonban bizonyos,hogy a’res­­publica minden tartománya egyhangúlag a’ dicta­tor ellen nyilatkozott , e’ nyilatkozathoz csatlako­­zik a’ Mexicóban tartózkodó diplomata test is, melly franczia követ b. Alleye de Cyprey vezetése alatt az ideiglen kinevezett elnöknél Herreránál újévi tisz­­telkedésül megjelent, Sk­anyolorsztig. Madrid febr. 14. néhány nap óta a’ madridi la­pok bizonyos kellemetlen j­e­l­e n e t­r­ő­l értekeznek, melly Victoria herczegné és Soto-Mayor hű lon­doni spanyol követ közt fordult elő. A’ herczegné t. i. szokása szerint templomba szándékozván menni ajtónoknőjétü­l nagy meglepetés közt kelle hallania, miként ez a' spanyol követtől parancsot kapott asz­­szonyának jelenteni, hogy a’tribünre (emelvényre) ülnie tilos. A’ hűné megütközék ugyan e’ szokatlan parancson, mind a’ mellett büszkesége hódolást nem engedett, hanem elment az egyházba, bátran lépett a’tribünre, ’s ott a’ spanyol követ mellett helyet fog­lalt. Midőn az isteni szolgálat elmúlt, a’ sértett hgné a’franczia követné, és a’ diplomata testhez tartozó több előkelő hölgy jelenlétében következőleg szólítá meg a’spanyol követet: „Marques! nem hittem volna, hogy Victoria hgné idegen orszában a’ spanyol követ által illy méltatlan bánásmódban részesittessék. Mi­dőn ezen kápolnába léptem,mellyet másfél év óta lá­togatok , ’s hol ülőhelyemet fizetem,egy szolganőm által jelentetett, hogy a’ bemeneteltől eltiltatom a’ spanyol követ által. Bámultam a'lovagiatlanságon, hogy az érintett úr irántam mint hölgy iránt nem le­­hete olly gyöngédséggel a’ mondott tilalmat levélke által tudatni. E lo­vagiatlanságot tudnia kell az egész világnak, mert Victoria hgné sohasem sérté meg a’ méltányosságot, mellyel mindenki iránt köteles.“ A’ követet­t’ szavak az elsápadt némaságig leverék. Midőn Espartero megtudá az eseményt, következő iratot külde a’ követhez : Midőn ön ma a’ spanyol ká­polnában megjelent, Victoria herczegné ön által érzékenyen sértetett meg. Soto-Mayor hgnek e­­zen viselete helytelen lovagiatlanság volt. Ez azon vélemény, mellyel van Victoria herczeg Soto-Mayor hg iránt.“ Ezen levelet Esparterónak segédtiszte Gurrea­adá által­ a’ követ válaszolt ’s ha némelly hír­lapoknak hitelt adhatni, válasza írására több mint félnapot fordított, olly nehezek voltak a’vádpontok mellyekre mentegetőzését szerkesztenie kelle.—A’ cortesben élénk súrlódásokat idéznek elő a’ papi jó­szágok viszszadatását tervező javaslat fölötti viták. A’ győzelem végre is Rómáé, melly habár lassan, de jól kiszámított politikájával mégis czélt ér. Különös, hogy a'papi javak viszszaadatásában legbuzgóbbak azok, kik hajdani elfoglaltatásukon leginkább erő­­ködtek­. — Spanyolországban legújabban 10 angol mérnök jelent meg tervet készítendő a’hely­színén , az or­szág nevezetesb pontjainak vaspályákkal behálózása végett. Már is 7 vonalról van szó, miknek 1850ig elkészülve kell lenniük. Anglia. (Folytatása Feel budget­ feletti előterjeszté­sének.) Vannak alapokok, mellyek ösztönzenek ten­gerészetünk számára tetemesb pénzajánlást kíván­ni. Ezen alapokok rejlenek azon mindinkább kívá­natossá vált védelem szükségében , mellyet a’ világ­­minden részeire kiterjedt kereskedésünk, az afrikai óczeán és chinai partok kikötőiben állított 3 hajó­állomási épitvények igényelhetnek. Jövő évre 4000 matrózzal többet javaslok tengerészetünkre fordit­­tatni, mint a’ múlt évi budgetben kivántatott. Ezen erőnagyitás czélja nem hadakozás, vagy hatalmas­kodó megtámadások , hanem kereskedésünk védel­me , ’s a’ béke­ fentartás. E’ czélra adandó költségek összege tesz 184.000 f. st. Ehez még határozatké­­pen kimondatni akarjuk , hogy állandón 8 — 9 sor­­hajóból álló tengeri erő legyen a’kormánynak köz­vetlen rendelkezése alá engedve , ekkér gőzhajó­­zásunk javulna és szaporodnék. Mind ezekért — ide értve a' tengerészeti pattantyusság költségeit is — az egész tengerészeti költség körülbelül 1 m. sz. sz. hág. Ezen kiadási költségszaporodást a’jövő év jö­vedelmei födözni fogják, habár a’ jövedelmi adó tar­tósságát a’ház azontalranem­ szavazandná is meg , melly nem reményű­ esetben a’ következő 1­46­7 észt. szembetűnő deficitet szenvedend. A’ kérdés , mellyet ez ügyben a’ választmányhoz intézendünk , következő: akar é a’parliament hasonló vesztesé­ges helyzet által meglepetni a’ nélkül, hogy eltávo­­littatására lépéseket tegyen, vagy azt 1846ig meg­előzni ? A felső kormánya úgy vélekszik : mikép nem eszélyes dolog az ország jövő állását hasonló körül­ményekben figyelmetlenül hagyni. A’miniszterség tehát következetesnek tartja a’jövedelmi adót hosz­­szabb időre tervezni. Ezután Peel a’fölvett kérdés azon pontjára tért át, melly kifejti: mikép fog hasz­náltatni a’ statusbevételi fölösleg azon esetre, ha a’ jövedelmi adó megtartatik ? ezen fölösleg levonva a’ tengerészeti költségeket, 1846. april. 5-én teend 3.409.000 ft. sz. A’ jövedelmi adó megttartatását, folytatja szónok, —nem tervezendőnek, ha azon meggyőződés nem táplál,hogy e’ház szem előtt tart­va kereskedési jóllétünket,az ennek megalapítására szükséges rendelkezéseket el nem mulasztandja­ ’s ezért a’ kormánynak a’ jövedelmi adó megtartása melletti nézeteit terjesztem elő. Ha a’jövedelmi adó m­e­g s­z­a­v­a­z­t­a­t­i­k, akkor a’ miniszterek be­lőle azon jövendő hasznot is jósolják,mikép az ezen kísérlet által létre ébredő általányos jóllét könnyen pótlandja majd azon hiányokat,mellyek bekövetkez­nek a’jövedelmi adónak majdani eltörlése által.Mind­­azáltal a’ ministerség bizonyos adózások csök­kentését javasolja , mellyeknek kezelési költs­é­­gei túlhaladják jövedelmezésöket. Söt is azon adó­zási fajokra térek át, mellyek kapcsolatban állnak a’ vámokkal’s a’ház elé ezukorvám törlesztési javas­latot terjesztek elé, melly vámkedvezés mindenfaja ezukorra kivevén a’ finomitottat, kiterjesztetik.“ Ez­után szónok egyes ezukorfajok részletes megneve­zésére téré át,mindenütt határzottan nyilatkozván a’ vámcsökkentésről, a’melly egészben, mintegy 10 shil. jövedelmezend mázsájától. Majd számtanilag mutogató a’ folyó évbeli czukorbehozatalt, mellyre ha a’javaslott vámcsökkentés kiterjesztetik, a’ czu­­kor vételára is csökken fontjától 1 \\ — 1 x/z pennyig. A’ hijány, melly a’jövő évi bevételekben a’ czukor­­vám-csökkentésbül következik,mintegy 1,300,000 ft st. fog tenni, de ezen hijány jóval pótolva leend az által, hogy az említett czikk olcsóbbsága miatt ke­lendőbb piacz nyittatik.Már az 1842-i tariftában a’ kiviteli czikkek vámdiját kevés kivétellel megszün­tettem , mostani javaslatomban pedig minden kivi­teli czikket— nem véve ki a’ kőszenet sem , vám­mentesnek nyilványitok, reményivé, hogy a’ kő­szénbányák tulajdonosai hasonló kedvezményben ré­­szesitendik a’népet, jutányosabb árért szolgálva neki az emlitett czikkel. A’ hi­ányt, mellyet a’ kö­­szénvám-eltörlés okozand, 120,000 ft. sz. becsü­löm. Most azon vámokra térek, mellyek a’ gyártásra 113

Next