Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-23 / 24. szám

A’ választmány kötelesség-súlya ehez képest felette nagy. ’S annál nagyobb, minél szabadabb körben foroghat. De mind e’ m­ellett nem szabad to­vábbra terjednie — és ez képezi az egyesületi gé­pezet harmadik főtengelyét — mint megfontolási, tanácskozási, ellenőri szerepre , mert ha tovább ter­jed ’s a’ végrehajtási körbe is vág, akkor ismét meg van törve az egyesületi rendszer, és siker helyett, a’ sok szakácsi zagyvalék, vagy a’ sok bába által megfojtott kisded , fog tűnni elé. ’S e’ tekintet az egyesületek legcsiklandósb szempontja, hol felette nehéz a’ helyes vágást elta­lálni. M mert ha úgy szólván minden korlát nélkül mo­zoghat a’ végrehajtó, akkor igen könnyen eshetik elhamarkodás ’s egyoldalúság hibájába , mint pél­dául, ha szabad kicsinyt nagygyal egybehasonlítni, esett József császár Magyarország újjáalakítási mű­tételében ; ha ellenben nem foroghat kellő sza­badsággal a’ végrehajtó, akkor megint úgy jár, mint pórázolt agár, melly illy zsibbadékkal könnyen el nem szökhetik ugyan, de viszont a’ nyulat sem bírja elfogni soha. Legtöbb, közkeresetre állított egyesület ezen bukik el, azon több vagy kevesebb szabadságon t. i., melly közt a’ végrehajtó foroghat. Mert ha ezen kör igen is tág, és korlátlan szabadságot az illető, discretioval el nem bir, akkor okvetlen beáll zsarno­ki következmény, melly soha sem üdvös , midőn ha az érintett kör nem elég tág,’s az illető egyedül sza­bad körben tud conamore forogni— pedig ez szokott szülni sikert — akkor természetesen megint olly ha­­lavány hét hónapos kisded vagy éppen csudaszülött jó világra, melly legfeljebb raritásnak, vagy mit is mondok, mert ez nálunk éppen nem raritás, de e­­gyedül curiosumként szolgálhat égettbor-üvegben valami hazai gyűjtemény kiegészítésére. Nincs is ehez képest az egyesületnek szemfé­nye , lelke ’s ekép igazi élete, ha nincs kitűzött czél­­ja elérésére letül talpig becsületes ’s egyszersmind tökéletesen competens végrehajtója. Ennyit és valóban nem kevesebbet nyom siker mérlegében a’végrehajtó! Miszerint nem is lehet egy illyésnek megválasztásában elég óvatosnak lenni , valamint másrészről elkerülhetlenü­l szükséges, ha egyszer fel van találva ’s meg van választva már, annak elégséges forgalmi kört is engedni. Mert ki szabadon nem mozoghat , az nem is kereshet. Milly körnek kellő aránya aztán természet szerint épen an­nyira tételeztetik fel az egyesületek természetétől, mellyekben annyi az árnyéklat, mint a’ végrehajtó személyes sajátságátul. ’S mennyire én fogom fel a részleteket és ki­vételeket ide nem értve — ím­ a’ most érintett fővo­­násokon alapszik a’közkeresetre állított egyesüle­tek gépezeti fölényege, mellyet ki kellőleg nem méltat, higye el, experto crede ’sat. soha sem fog — a’játszi szerencsétől nem segítve, mert hiszen ez néha még a’vak tyuk által is megtaláltatja a’ gyöngy fiát — rendesuton és folytonos egyesületek utján a­­ratni sikert. Britanniában, az egyesületek ezen legrégibb ’s legtágabb bölcsőjében , már rég átlátták , mirabi­­le dictu! mit mi csak most néhány év óta kezdünk észrevenni, uz exempla docent, hogy egy két vagy néhány ember,bármilly dús’s milly hatalmas volna is egyébként, még nem sok ; de kivált hosszabb időre, az igazi erő a’sokakban fekszik. — Ez vala első indoka az egyesülési szellemnek — — ------- igen érdekes annak fokonkénti kifejlését a’ multbul kiku­tatni. A’ nagyobb szám eleinte azonban nem mutat­kozott annyira czélravezetőnek, mint ezt sokan hit­ték , ’s pedig igen természetesen, mert a’ nagy szám szoros rend nélkül inkább akadály mint volna haszon; ------’s igy fejlett ki azon szigorú, azon disciplina­ris rendszellem , melly az angol egyesületeknél olly kitű­nőleg észrevehető. Ámde még ez sem emelte az egyesületeket igazi fénykörükbe, mert vajmi sok részvénytársaság — Stock Joint Company — vér­zett el a­ lehető legszigorúbb rendszer daczára , úgy hogy csak az újabb időknek jutott osztályrészül át­látni e’ tant ’s alkalmazni, miszerint, ha siker a’jel­szó, a’ választmánynak nem szabad a’ végrehajtási körben zsibbasztólag hatni, azaz, nem szabad a’ végrehajtót a’ bizodalmatlanságnak ’s ebből eredő ellenőrködésnek minden lépteiben olly annyira hátrál­tató békáiba szorítni, mikép kellőleg ne mozoghas­son ; mert ha ez történik, mint fentebb mondom,­ ­ 1410 - nem fog , akkor elidegeníthetni ugyan, de keresni sem.­­) És így jön , hogy nemcsak Britanniában , de mindenütt, hol egyesületi élet virágzik, azon há­rom főtengely körül forog az egyleti gépezet, mely­­lyeket felhozék , ’s mellyek közül a’ végsőnek kellő tekintetbe vétele, hogy t. i. a’ végrehajtónak lehe­tő legszabadabb cselekvéskor hagyassák, legbok­­rosb, mert------gyenge az ember és ravasz az ár­mány -----és e’ részben csak tökéletesen kielégítő fizetés, személyes megbecsülés és áltálján véve köz­­becsületi szellem segíthet, mik ha hiányzanak, sem talpra esett végrehajtóm­, sem áltálján véve egye­sületekről nem lehet de még csak álmodni sem. Többször elősoroltam én már mind­ezt, mert hiszen nem ma szólok legelőször egyesületekről. Általjános hatása azonban nem igen vala szavaim­nak ; ’s erről igen sokat ’s némi felette furcsát tud­nék felhozni, ha nem volna olly szuka’ hely ’s olly rövid az idő. Hogy pedig általjános hatása szavaim­nak nem igen volt, azt abbul gyanítom, mert csak ritka ember az köztünk még, kinek felfogásában tisztán és kellőleg el volna különítve a’ nagy gyű­lések , választmányok és végrehajtók cselekvési köre; honnét e’szerint több esetben igen mint nem, zsibbasztólag hat a’ közgyűlés a’ választmányra, ez pedig a' végrehajtóra és viszont, míg végre szét­­bomlott gátakon keresztül egyik kör a’ másikba foly, ’s tökéletes h­aosba olvad az egész; ezalatt pe­dig legtöbb — és aztán ez adja meg az éretlen fel­fogásnak eldönthetlen bizonyítványát — nem győzi bámulni, hogy nem díszül az ügy, ’s a’ helyett, hogy ennek okát az egyesületi gépezet hibás szer­kezetében keresné, egyenesen személyes recrim­i­­natiókra fakad, minek végeredménye természet sze­rint viszontortás, ’s egyesületi gyümölcs helyett ? meddő űjhuzás és gyümölcstelen perpatvar. És ez oka, miért gondoltam most mind­ezt nem minden haszon nélkül elősorozandónak, miután az egyesületi szellem egy idő óta köztünk élénkebb lángra lobbant, ’s reméllni akarom: nem lesz csupa szalmatísz. Hadd tudja, ki tudni akarja, milly formákban hordozom keblemben az egyesületek lényegét, mi­szerint aztán kellőleg és igazságosan felfoghassa a’­­ csak most született és már bölcsőjében haldokló gyáralapító társaság vajúdási és végvonaglási ba­jait , és hogy valljon jól vagy roszul jártam-e el i­­deiglenes tisztemben. Mikről azonban a’jövő szám­­­­ban. Gr. Széchenyi István: Pentvároal budget. Megváltjuk rég érez­tük magunkat kellemesebből meglepetve, mint mi­dőn főpolgármester ur szívessége következtében a­­zon füzetke juta kezünkbe , mellynek czime: „Bud­get , avagy sz. k. Pest városának 184 esik katonai évre , jövedelmei és kiadásairól tervezett számítás.u — Magyarország és budget! de mi több városi ha-­­­tóság és nyomtatott budget! annyira különböző két dolognak látszék eddigelé lenni, miszerint köztük rokon kapcsolatot képzelni is alig mertünk ; — ’s ha valaha, úgy most az egyszer a’különbség el­mélet és gyakorlat, vélemény és való, élet és kép­­zelés között, a’ milly nagy, épen olly kedvező. A’ kir. városokat rendezni kell , hallatszék évek óta a’ hírlapokban’s ezeken kivil ; sokszoro­san ismételteték ez a’ megyei asztalok körében , sőt tettleg munkába is véteték a’ legközelebb lefolyt országgyűlés alatt; ámde a’ kir. városok minden be­széd , készület ’s fáradságos munkálatok mellett is , törvényhozási intézkedés tekintetében ugy maradtak mint eddig voltak , t. i. azon nem kellőleg rendezett testületek vagy hatóságok , mellyek szerkezete kö­zönségesen hi­ányosnak ism­ertetik, miknek keblé­ben tömérdek viszszaélés mondatik elkövethetőnek sőt gyakran elkövetettnek is. Az országgyűlésnek vége, időszaki sajtónk az előbbi évekétől sokban különböző irányt követ sőt a’ nyilványos cselekvő­ség színpadán annyira eltérő mozgalmak vehetők észre, miszerint, ha e’jelenségekből a’jövő törvény­­hozás működési irányára következtetést vonni sza­bad , a’ sz. kir. városok országgyűlésen leendő ren­­deztetését talán nem olly közel esőnek tekinthetni. A’dolgok illy állásában mi ki­vánatosb, mint hogy ad­dig is, mig a’ törvényhozás gyökeres orvoslásról fogna gondoskodni , magok a’ városi hatóságok kö­vessenek el mindent, mi által egy részben lehetőleg kisebbre csökkentessék a’visszaélések’s hi­ányok száma,más részben meg sok nem eléggé alapos állí­tás vagy puszta gyanúsítások tettleg czáfoltassanak meg. Nem akarjuk itt érinteni azon magas­ politikai szempontokat, mik a’kir. városok rendeztetését te­endőink elsőbbjei közé sorozák , hisszük hogy azok ollyneműek, mik gyökeres reformot tesznek szük­ségessé , valamint megengedjük azt is, mmihez képest ezen okok elhárítására vagy megszüntetésére maguk a’ városok országgyűlésen kívül alig tehetnek v­a­­lamit, tehát hogy az illető hatóságok vagy polgár­ság magányintézkedései — legyenek ezek egyéb­­ként bármi czélszerűek és üdvösek — nem teendnek képesek változtatni ama — meggyőződéssé szilár­dult vélekedésen , miszerint a’ városok rendeztetése törvényhozásunk egyik legsürgetőbb de egyszers­mind legterhesb föladata; azt azonban bízvást állít­hatni , miként a’ közügyek közvetlen kezeltetését, a’ benső adm­inistratiot illetőleg szerfölött sokat te­hetnek a’városok , miáltal a’terhes állapot tű­rhe­­tőbbé váljék, ’s a’ sokszor és sokfélekép megtáma­dott tisztviselők alaptalan gyanúsítások helyett ala­pos itélet­ szülte bírálatra tarthassanak számot a’ nagy közönség részéről. De ha mindezen távolabb szempontokat mellőz­ve, szorosan csak Pest város viszonyait vesszük szemügyre, lehetlen első pillanatra meg nem győ­ződnünk a­ felől, miszerint minden legkisebbke lé­pés , mellyet Pest város hatósága a’ nyilványosság felé teszen — valódi nyereség gyanánt tekintendő akár azon oknál fogva,mivel a’város benső viszonyai legtöbb előtt mindeddig valóságos terra incognita , akár mert hazánkban a’nyilván­osság és nemzeti­ség — közhatóságok körében­­ legújabb törvé­nyünkhöz képest a’ legszorosb testvéri kapcsolatban lévén egymással, — egymást viszonosan szilárdít­ják is. — Lehetlen tehát örömmel nem üdvözölnünk Pest városát azon téren, melly nálunk eddigelé csak töre­dékesen és hibásan hírlapok vagy könyvekből mint a’ gyakorlati életből ismeretes ; egyetlen illy lépés olly hosszú sorát vonja maga után a’haladási cselek­vésnek , miként azon felül hogy a’régi schlendrian­­ba visszahanyat­lástál nem tarthatni, mindegyre több több jelei várhatók a’ valódi benső rendezettség ’s *­t ... törvényszerű biztos kormányzat elközelgésének. E’ füzet mint statistikai adat is nagybecsű tünemény hazai statistikánk igen igen meddő parlagán’s mind igy mind mint nyilván­ossági jelenet követésre mél­tó példa minden törv.hatóságnak. Kijegyz­ünk néhány adatot, mikből fővárosunk pénzereje, jövedelem-forrásai, ezek kezelése, mint szinte a’ kiadások érdekess ágai megismerhetők. Tervezett házi pénztári összes bevétel (4844/sze.) 386205 ft 47 kr. kiadások összege : 386,265 ft. 47 kr. A’ város fő jövedelem-forrását az úgynevezett haszonbérletek(’s részben) házbérek teszik,ugyan­is ebbeli állandó jövedelme nem k­evésb,mint 164715 ft 1 kr. Állandó’s legnagyobb kiadási rovat: tiszt­viselők fizetései, szállásbérek ’s a’ természetbeni já­rulékok megváltása: 81,085 ft 42 kr. Az úgyneve­zett gábák fadó­nemek 109617ftot27 krt jöve­delmeznek; ellenben utczai világításra 24439 ft 54 kr. van tervezve. Útépítésre ki­vettetett 10,000. Kö­vezetre 60,000 ; vízfolyásokra 20,000; mind három rovat ingadozók sorába tartozik. Az 1838ki árvíz okozta inség közepett fölvett 2 peres 200 ezernyi kölcsön-törlesztési negyedik tized részlete 20000. Servám, hajóhíd, kövezetvám, helypénz és mér-­ hetési jog, legelők’stb. megannyi jö­vedel­mes ágai a’ közhaszonbérlésnek; maga a­ sörfogyasztási vám 42.500 ftra rúg, mi mellett méltó helyt foglal a’ ha­­lott-kocsi-bér 2.900 ftal. Megjegyezzük még, hogy mészárszékbér fejében 50 szék fizet 875 ftot; 120 bérkocsis pedig taksaként 576 ftot. A­ részletes ki­adásból m­egemlitendőnek véljük a’ következőket: az austriai banktól nyert 2 peres kölcsön teszen még 140,000, ennek évi kamatja 2800, mészáros ut-­ ­n!') Felvilágosításul még ezeket: Azért bukott meg Britanniában nem egy Stock Joint Company, mert a ’vég­rehajtónak nem hagyatott elég szabad tér ; minek követ­kezése az— ha t. i. a’választmány a’ végrehajtásba is keveredik vagy zsibbasztó ellenőrséget gyakorol— hogy a’ végrehajtó nem annyira hordja szivén az ügy sikerét, mint saját állásának biztosítását; borúiét aztán lehető legbecsületesb eljárás’s minden formának legszigorúbb fentartása keletkezik ugyan, mihez képest nem vethetni a’végrehajtónak szemére semmit; ámde hiányzik azon éjjel nappal aggódó kiállítási lelkűlét, melly emberben rendszerint csak akkor fejtik ki— és aztán ez terem gyü­mölcsöt— ha dicséret és gáncs közé állíttatva, magára hagyatva mozoghat, bőrére ég a’ dolog,’s nem bujhatik administration­á­lis formák mögé.

Next