Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-23 / 24. szám
A’ választmány kötelesség-súlya ehez képest felette nagy. ’S annál nagyobb, minél szabadabb körben foroghat. De mind e’ mellett nem szabad továbbra terjednie — és ez képezi az egyesületi gépezet harmadik főtengelyét — mint megfontolási, tanácskozási, ellenőri szerepre , mert ha tovább terjed ’s a’ végrehajtási körbe is vág, akkor ismét meg van törve az egyesületi rendszer, és siker helyett, a’ sok szakácsi zagyvalék, vagy a’ sok bába által megfojtott kisded , fog tűnni elé. ’S e’ tekintet az egyesületek legcsiklandósb szempontja, hol felette nehéz a’ helyes vágást eltalálni. M mert ha úgy szólván minden korlát nélkül mozoghat a’ végrehajtó, akkor igen könnyen eshetik elhamarkodás ’s egyoldalúság hibájába , mint például, ha szabad kicsinyt nagygyal egybehasonlítni, esett József császár Magyarország újjáalakítási műtételében ; ha ellenben nem foroghat kellő szabadsággal a’ végrehajtó, akkor megint úgy jár, mint pórázolt agár, melly illy zsibbadékkal könnyen el nem szökhetik ugyan, de viszont a’ nyulat sem bírja elfogni soha. Legtöbb, közkeresetre állított egyesület ezen bukik el, azon több vagy kevesebb szabadságon t. i., melly közt a’ végrehajtó foroghat. Mert ha ezen kör igen is tág, és korlátlan szabadságot az illető, discretioval el nem bir, akkor okvetlen beáll zsarnoki következmény, melly soha sem üdvös , midőn ha az érintett kör nem elég tág,’s az illető egyedül szabad körben tud conamore forogni— pedig ez szokott szülni sikert — akkor természetesen megint olly halavány hét hónapos kisded vagy éppen csudaszülött jó világra, melly legfeljebb raritásnak, vagy mit is mondok, mert ez nálunk éppen nem raritás, de egyedül curiosumként szolgálhat égettbor-üvegben valami hazai gyűjtemény kiegészítésére. Nincs is ehez képest az egyesületnek szemfénye , lelke ’s ekép igazi élete, ha nincs kitűzött czélja elérésére letül talpig becsületes ’s egyszersmind tökéletesen competens végrehajtója. Ennyit és valóban nem kevesebbet nyom siker mérlegében a’végrehajtó! Miszerint nem is lehet egy illyésnek megválasztásában elég óvatosnak lenni , valamint másrészről elkerülhetlenül szükséges, ha egyszer fel van találva ’s meg van választva már, annak elégséges forgalmi kört is engedni. Mert ki szabadon nem mozoghat , az nem is kereshet. Milly körnek kellő aránya aztán természet szerint épen annyira tételeztetik fel az egyesületek természetétől, mellyekben annyi az árnyéklat, mint a’ végrehajtó személyes sajátságátul. ’S mennyire én fogom fel a részleteket és kivételeket ide nem értve — ím a’ most érintett fővonásokon alapszik a’közkeresetre állított egyesületek gépezeti fölényege, mellyet ki kellőleg nem méltat, higye el, experto crede ’sat. soha sem fog — a’játszi szerencsétől nem segítve, mert hiszen ez néha még a’vak tyuk által is megtaláltatja a’ gyöngy fiát — rendesuton és folytonos egyesületek utján aratni sikert. Britanniában, az egyesületek ezen legrégibb ’s legtágabb bölcsőjében , már rég átlátták , mirabile dictu! mit mi csak most néhány év óta kezdünk észrevenni, uz exempla docent, hogy egy két vagy néhány ember,bármilly dús’s milly hatalmas volna is egyébként, még nem sok ; de kivált hosszabb időre, az igazi erő a’sokakban fekszik. — Ez vala első indoka az egyesülési szellemnek — — ------- igen érdekes annak fokonkénti kifejlését a’ multbul kikutatni. A’ nagyobb szám eleinte azonban nem mutatkozott annyira czélravezetőnek, mint ezt sokan hitték , ’s pedig igen természetesen, mert a’ nagy szám szoros rend nélkül inkább akadály mint volna haszon; ------’s igy fejlett ki azon szigorú, azon disciplinaris rendszellem , melly az angol egyesületeknél olly kitűnőleg észrevehető. Ámde még ez sem emelte az egyesületeket igazi fénykörükbe, mert vajmi sok részvénytársaság — Stock Joint Company — vérzett el a lehető legszigorúbb rendszer daczára , úgy hogy csak az újabb időknek jutott osztályrészül átlátni e’ tant ’s alkalmazni, miszerint, ha siker a’jelszó, a’ választmánynak nem szabad a’ végrehajtási körben zsibbasztólag hatni, azaz, nem szabad a’ végrehajtót a’ bizodalmatlanságnak ’s ebből eredő ellenőrködésnek minden lépteiben olly annyira hátráltató békáiba szorítni, mikép kellőleg ne mozoghasson ; mert ha ez történik, mint fentebb mondom, 1410 - nem fog , akkor elidegeníthetni ugyan, de keresni sem.) És így jön , hogy nemcsak Britanniában , de mindenütt, hol egyesületi élet virágzik, azon három főtengely körül forog az egyleti gépezet, melylyeket felhozék , ’s mellyek közül a’ végsőnek kellő tekintetbe vétele, hogy t. i. a’ végrehajtónak lehető legszabadabb cselekvéskor hagyassák, legbokrosb, mert------gyenge az ember és ravasz az ármány -----és e’ részben csak tökéletesen kielégítő fizetés, személyes megbecsülés és áltálján véve közbecsületi szellem segíthet, mik ha hiányzanak, sem talpra esett végrehajtóm, sem áltálján véve egyesületekről nem lehet de még csak álmodni sem. Többször elősoroltam én már mindezt, mert hiszen nem ma szólok legelőször egyesületekről. Általjános hatása azonban nem igen vala szavaimnak ; ’s erről igen sokat ’s némi felette furcsát tudnék felhozni, ha nem volna olly szuka’ hely ’s olly rövid az idő. Hogy pedig általjános hatása szavaimnak nem igen volt, azt abbul gyanítom, mert csak ritka ember az köztünk még, kinek felfogásában tisztán és kellőleg el volna különítve a’ nagy gyűlések , választmányok és végrehajtók cselekvési köre; honnét e’szerint több esetben igen mint nem, zsibbasztólag hat a’ közgyűlés a’ választmányra, ez pedig a' végrehajtóra és viszont, míg végre szétbomlott gátakon keresztül egyik kör a’ másikba foly, ’s tökéletes haosba olvad az egész; ezalatt pedig legtöbb — és aztán ez adja meg az éretlen felfogásnak eldönthetlen bizonyítványát — nem győzi bámulni, hogy nem díszül az ügy, ’s a’ helyett, hogy ennek okát az egyesületi gépezet hibás szerkezetében keresné, egyenesen személyes recriminatiókra fakad, minek végeredménye természet szerint viszontortás, ’s egyesületi gyümölcs helyett ? meddő űjhuzás és gyümölcstelen perpatvar. És ez oka, miért gondoltam most mindezt nem minden haszon nélkül elősorozandónak, miután az egyesületi szellem egy idő óta köztünk élénkebb lángra lobbant, ’s reméllni akarom: nem lesz csupa szalmatísz. Hadd tudja, ki tudni akarja, milly formákban hordozom keblemben az egyesületek lényegét, miszerint aztán kellőleg és igazságosan felfoghassa a’ csak most született és már bölcsőjében haldokló gyáralapító társaság vajúdási és végvonaglási bajait , és hogy valljon jól vagy roszul jártam-e el ideiglenes tisztemben. Mikről azonban a’jövő számban. Gr. Széchenyi István: Pentvároal budget. Megváltjuk rég éreztük magunkat kellemesebből meglepetve, mint midőn főpolgármester ur szívessége következtében azon füzetke juta kezünkbe , mellynek czime: „Budget , avagy sz. k. Pest városának 184 esik katonai évre , jövedelmei és kiadásairól tervezett számítás.u — Magyarország és budget! de mi több városi ha-tóság és nyomtatott budget! annyira különböző két dolognak látszék eddigelé lenni, miszerint köztük rokon kapcsolatot képzelni is alig mertünk ; — ’s ha valaha, úgy most az egyszer a’különbség elmélet és gyakorlat, vélemény és való, élet és képzelés között, a’ milly nagy, épen olly kedvező. A’ kir. városokat rendezni kell , hallatszék évek óta a’ hírlapokban’s ezeken kivil ; sokszorosan ismételteték ez a’ megyei asztalok körében , sőt tettleg munkába is véteték a’ legközelebb lefolyt országgyűlés alatt; ámde a’ kir. városok minden beszéd , készület ’s fáradságos munkálatok mellett is , törvényhozási intézkedés tekintetében ugy maradtak mint eddig voltak , t. i. azon nem kellőleg rendezett testületek vagy hatóságok , mellyek szerkezete közönségesen hiányosnak ismertetik, miknek keblében tömérdek viszszaélés mondatik elkövethetőnek sőt gyakran elkövetettnek is. Az országgyűlésnek vége, időszaki sajtónk az előbbi évekétől sokban különböző irányt követ sőt a’ nyilványos cselekvőség színpadán annyira eltérő mozgalmak vehetők észre, miszerint, ha e’jelenségekből a’jövő törvényhozás működési irányára következtetést vonni szabad , a’ sz. kir. városok országgyűlésen leendő rendeztetését talán nem olly közel esőnek tekinthetni. A’dolgok illy állásában mi kivánatosb, mint hogy addig is, mig a’ törvényhozás gyökeres orvoslásról fogna gondoskodni , magok a’ városi hatóságok kövessenek el mindent, mi által egy részben lehetőleg kisebbre csökkentessék a’visszaélések’s hiányok száma,más részben meg sok nem eléggé alapos állítás vagy puszta gyanúsítások tettleg czáfoltassanak meg. Nem akarjuk itt érinteni azon magas politikai szempontokat, mik a’kir. városok rendeztetését teendőink elsőbbjei közé sorozák , hisszük hogy azok ollyneműek, mik gyökeres reformot tesznek szükségessé , valamint megengedjük azt is, mmihez képest ezen okok elhárítására vagy megszüntetésére maguk a’ városok országgyűlésen kívül alig tehetnek valamit, tehát hogy az illető hatóságok vagy polgárság magányintézkedései — legyenek ezek egyébként bármi czélszerűek és üdvösek — nem teendnek képesek változtatni ama — meggyőződéssé szilárdult vélekedésen , miszerint a’ városok rendeztetése törvényhozásunk egyik legsürgetőbb de egyszersmind legterhesb föladata; azt azonban bízvást állíthatni , miként a’ közügyek közvetlen kezeltetését, a’ benső administratiot illetőleg szerfölött sokat tehetnek a’városok , miáltal a’terhes állapot tűrhetőbbé váljék, ’s a’ sokszor és sokfélekép megtámadott tisztviselők alaptalan gyanúsítások helyett alapos itélet szülte bírálatra tarthassanak számot a’ nagy közönség részéről. De ha mindezen távolabb szempontokat mellőzve, szorosan csak Pest város viszonyait vesszük szemügyre, lehetlen első pillanatra meg nem győződnünk a felől, miszerint minden legkisebbke lépés , mellyet Pest város hatósága a’ nyilványosság felé teszen — valódi nyereség gyanánt tekintendő akár azon oknál fogva,mivel a’város benső viszonyai legtöbb előtt mindeddig valóságos terra incognita , akár mert hazánkban a’nyilvánosság és nemzetiség — közhatóságok körében legújabb törvényünkhöz képest a’ legszorosb testvéri kapcsolatban lévén egymással, — egymást viszonosan szilárdítják is. — Lehetlen tehát örömmel nem üdvözölnünk Pest városát azon téren, melly nálunk eddigelé csak töredékesen és hibásan hírlapok vagy könyvekből mint a’ gyakorlati életből ismeretes ; egyetlen illy lépés olly hosszú sorát vonja maga után a’haladási cselekvésnek , miként azon felül hogy a’régi schlendrianba visszahanyatlástál nem tarthatni, mindegyre több több jelei várhatók a’ valódi benső rendezettség ’s *t ... törvényszerű biztos kormányzat elközelgésének. E’ füzet mint statistikai adat is nagybecsű tünemény hazai statistikánk igen igen meddő parlagán’s mind igy mind mint nyilvánossági jelenet követésre méltó példa minden törv.hatóságnak. Kijegyzünk néhány adatot, mikből fővárosunk pénzereje, jövedelem-forrásai, ezek kezelése, mint szinte a’ kiadások érdekess ágai megismerhetők. Tervezett házi pénztári összes bevétel (4844/sze.) 386205 ft 47 kr. kiadások összege : 386,265 ft. 47 kr. A’ város fő jövedelem-forrását az úgynevezett haszonbérletek(’s részben) házbérek teszik,ugyanis ebbeli állandó jövedelme nem kevésb,mint 164715 ft 1 kr. Állandó’s legnagyobb kiadási rovat: tisztviselők fizetései, szállásbérek ’s a’ természetbeni járulékok megváltása: 81,085 ft 42 kr. Az úgynevezett gábák fadónemek 109617ftot27 krt jövedelmeznek; ellenben utczai világításra 24439 ft 54 kr. van tervezve. Útépítésre kivettetett 10,000. Kövezetre 60,000 ; vízfolyásokra 20,000; mind három rovat ingadozók sorába tartozik. Az 1838ki árvíz okozta inség közepett fölvett 2 peres 200 ezernyi kölcsön-törlesztési negyedik tized részlete 20000. Servám, hajóhíd, kövezetvám, helypénz és mér- hetési jog, legelők’stb. megannyi jövedelmes ágai a’ közhaszonbérlésnek; maga a sörfogyasztási vám 42.500 ftra rúg, mi mellett méltó helyt foglal a’ halott-kocsi-bér 2.900 ftal. Megjegyezzük még, hogy mészárszékbér fejében 50 szék fizet 875 ftot; 120 bérkocsis pedig taksaként 576 ftot. A részletes kiadásból megemlitendőnek véljük a’ következőket: az austriai banktól nyert 2 peres kölcsön teszen még 140,000, ennek évi kamatja 2800, mészáros ut- n!') Felvilágosításul még ezeket: Azért bukott meg Britanniában nem egy Stock Joint Company, mert a ’végrehajtónak nem hagyatott elég szabad tér ; minek következése az— ha t. i. a’választmány a’ végrehajtásba is keveredik vagy zsibbasztó ellenőrséget gyakorol— hogy a’ végrehajtó nem annyira hordja szivén az ügy sikerét, mint saját állásának biztosítását; borúiét aztán lehető legbecsületesb eljárás’s minden formának legszigorúbb fentartása keletkezik ugyan, mihez képest nem vethetni a’végrehajtónak szemére semmit; ámde hiányzik azon éjjel nappal aggódó kiállítási lelkűlét, melly emberben rendszerint csak akkor fejtik ki— és aztán ez terem gyümölcsöt— ha dicséret és gáncs közé állíttatva, magára hagyatva mozoghat, bőrére ég a’ dolog,’s nem bujhatik administrationális formák mögé.