Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-04-17 / 31. szám
1845. 3 Idik szám. PEST, csütörtök april. 17kén Mpanniénk a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön Előfizethetni helyben a’ szerkesztő’s kiadó tulajdonosnál úri ulcza mádik sz. alatti Trattner-Károlyi ház Als furóhon pivebütt nedier minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántam példányok iránt csupán a bécsi cs.főpostahivatal utján történt zso emeierellen, m v ahetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. April elején kezdődött f4 évi példányokkal honléktalanul 20.40, postán 3 fr. 30 kr. szolgálhat a szerk. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország; kinevezések,adakozások. Az adóról néhány szó nemes társaimhoz , Réső Enseltbirótól. Tanodáink organisatiójáról II (vége) Gyáralapító társaság közgyűlése.Zágráb és Abaúj megyék közgyűlései.Budapesti napló. Amerika (Mézetek Texas bekeblesületése iránt; Amerika jogviszonyai és egykori jövendője). ................ ........... Anglia (Victoria csakugyan Irhindba készül; körelleli kivégeztetés;inditvány hadierő-nagyobbitás iránt; uj költségrovat a’ teng. budgetben; a’ kabinet külpolitikája; levélfeltörés miatti viták). ... Schweiz (Szabad csapatok; Luzern állhatatossága s elszántsága). Értesítő: Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. felsége a tiszáninneni kerületi táblánál Podhorszky Antal halála által megüresült valóságos ülnökségre Szászy Ambrust ugyanazon tábla jegyzőjét, Rutkay Károlyt Turóczmegye volt másodalispánját pedig hasonlókép ezen kerületi táblához számfeletti ülnökké méltótt. kegy. kinevezni. Ő cs.’s kir. fels. az uralkodó- ’s özvegy császárné s királyné az árvíz által károsult prágaiak fölsegitésére egyenként OOOO p.ft; Lajos cs. k. fölig 2000 p.ft; Ferencz- Károly cs. k. fölig 4000 p. ft; Zófia cs. k. féligné lOOOp.ft; végre Károly cs. k. félig magas családostul 4500 p.ft méltóztattak kegy. ajánlani, melly összegek rendeltetésük helyére el is küldettek. Továbbá a’ szerencsétlenség első hallatára a’bécsi elsőkereskedőházak főnökei: Rotschild S.M.,Sina Gy.S.,Arnstein és Eskeles,végre Todesco Hermann felszólítás nélkül egyenként 10,000 p.ntot adtak át Kolowrat gr.stat. és conf.ministerhez rendeltetési helyére küldendésül. Az Adórul néhány szó nemes Társaimhoz. Tudjuk mindnyájan , hogy a’ társaság igazgatása , annak belső és külső ótalma sok költségbe került, azt is tudjuk, hogy e’ végre az országnak letett fundusai, külön szakasztott javai ’s bizonyos jövedelmei voltak (1439: 6.1445:42.1635:1. §. 1.) u. m. a’ kir. városok taxáji, a’ koronás jószágok, alapítványok ,aranz- ezüst- bányák, sóaknák , vámok, haminczadok, posták, ’sat. Ezen letett fundusok béke idején elégségesek sőt fölöslegesek is lehettek, de háborúk alatt nem födözhették a’szükséget, és ollyankor mindenki segedelemmel járult a’közteher- és költség viseléshez. De volt ám még a’ köz szükség födözésére egy igen nevezetes más forrás is: az úgy nevezett lucrum camerae,vagyis a’korona állandó jövedelme, melly századokon által igen számos törvényben említtetik , nevezetesen pedig 1351:4. 12. 1411:3. 4. 1439:6. 7. 1474:4. 1492:26. 1547: 8.1563: 9. 20.1566: 9.1569: 6. 16.1580: 12. Ami abból állott, hogy a’ jobbágytelken lakó nemes és paraszt egy egész telektől 20 vagy 25 denárt,’s aránylag a’féltelkesek,sőt még a’zsellérek is hol többet hol kevesebbet adóztak évenként a’királyi kincstárba; és azon állandó adó biztosítására már Texus vezér alatt a’ megye népének 23 része a’ várbeli szolgálatokra hagyatott (Anonymus Belaeregis nótárius cap. 57.); úgyik András király aranybullája 29 ik czikkelyében rendeli, hogy a’ vármegyének 2/a része a’ királyt illesse, vagy is az ország közszükségeire állandóul fizessen adót; és így jól megjegyezzük , hogy Magyarországban az alkotvány kezdetétől fogva mindig adóztak a’ jobbágy-telkeken lakók; ellenben a’nemesek, kik saját földjeiken laktak, adót soha sem fizettek ([135 : 5. 1478 : 4.) , hanem olly esetekben, midőn az állandó adó a’ közszükség födözésére nem volt elegendő , segedelmet adtak , még pedig nemcsak pénzben és gabonában , hanem igen gyakran katonákat is állítottak, és saját költségeiken tartottak. — Az állandó adó vagyis lucrum camerae mindenkor porták szerint vettetett ki (egy portában volt 4 egész telek, — 1411: 2.1609:62. 1635: 8. 1647: 36.), és azon portákra kivetett adónak ‘A része a’ vármegye házi szükségeire lévén rendeltetve , a’ főispán kezére bízatott ([Kálmán királyi: 2578.); a’mellett minden portától közmunka is kivántatott ([1556 : 8.1578 : 34. 1765 : 21.); és azon esetekben, midőn az ország segedelmet (subsidiumot) adott, ebbe azon állandó adó is befoglaltatott, mit világos törvényink erősítnek (4478: 1. 1588:12.1563:9.1566: 9.); nevezetesen az 1563: 9. igy szól: ,,lucrum camerae, velut proprium coronae proventum , singulis annis, sive decretum fuerit subsidium , sive non juxta veterem morem continue exigendum, — lucrum hoc camerae specialem et ordinarium esse regum Hungáriáe proventum: ita,ut oblato per regnicolas subsidio, lucrum camerae semper intra illud fuerit computatum“ — azaz a’ kincstári adót vagyis a’korona tulajdon jövedelmét minden esztendőben, akár határoztatik segedelem akár nem, a’ régi szokás szerint szüntelen fizetni kell; mert azon adó különös és rendszerinti jövedelme a’ magyar királynak , úgy, hogy az ország rendei által megajánlott segedelembe azon állandó adó mindenkor befoglaltatott. A’felhozott törvényekből láthatjuk, hogy hazánkban a’ birtokos nemesek soha sem adóztak, hanem szükség eseteiben segedelmet adtak, ’s ollyankor az állandó adót is abba foglalván a’megajánlott mennyiséget aránylag minden lakos tehetségeihez képest fizette, úgy azonban , hogy a’ jobbágytelken lakók az évenkénti rendes adón kívül a’ rájok kivetett segedelmi illetőséget is tartoztak megadni. Az állandó adófundus több század elforgása alatt részszerint az által, hogy a’ jobbágytelken lakók magokat érdemesítvén, azt királyi adományul felkérték , részszerint egyházi kezekre történt adakozások által (sz.László 1:23, Kálmán 1:19.) nagy részben elfogyasztatott; ebből pedig természetesen következett , hogy a’ korona jövedelme vagy is az adó forrása nagyon csökkent kiapadt; mit a’ nemesi birtok és adózó fundus száma közötti nagy különbség eléggé mutat; nevezetesen Pest Pilis és Solt terv. egyesült vármegyék kiterjedése 191 □ mérföld, ebben a’nemesek 1,243,611 holdat, a’jobbágyok 291,034et bírnak ;Fejér vgye 75 □ mföld,ebből a’ nemesek kezén 712,207 hold van, a’ jobbágyokén pedig 87,646; Tolna vármegye 65 □ mföld , ott a’ nemesek 365,014, a’jobbágyok pedig 161,689 holdat bírnak ; Komárom vármegye 54 □ mf. ’s nemesi kezeken 328,214, a’jobbágyokén pedig 88,906 hold van. A'nemesi birtoknak mostani mennyiségét szemügyre kell vennünk már csak azért is , hogy abból láthassuk: mennyire fogyasztatott az adófundusa, ’s hol mennyire billent a’sülyegyen ? Így majd hamarább kitalálhatjuk azon kulcsot,— melly szerint úgy egyik mint másik megyében a’jobbágytelkek és nemesi birtok— nagyságához’s minervűségéhez képest aránylag kellene viselni a’ terhet, annál is inkább , mivel a’ korona évenkénti jövedelmén kívül, mellyet hajdan egyedül csak a’jobbágy telken lakók viseltek , minden más egyéb teher és költségek subsidium nevezet alatt a’ nemesekre is kivettettek , ’s ollyankor az állandó adó is vagy lucrum camerae azon subsidiumba foglaltatott (447 : 1. 1547 : 8. 1548: 23. 1563:9. 1567: 3.1582 : 1. §. 3. 1588: 1.),’s valahányszor subsidiumot ajánlott az ország, azt nemcsak a’nemes birtokos de a’jobbágyok és egyéb lakosok is fizették; így nevezetesen 1548: 23.1556: 34.1595:3. 1596:5.1598:5. 1601:2.1622:34. 1638 : 5.1647 : 25. törvények szerint a’jobbágyok minden portától 1 ftot, 2 ft, 5 ft sőt 9 ftot, úgy a’földesurak aránylag azon portáiktól magok erszényéből 50 dénárt, sőt néha 6 frtot is fizettek; a’ külföldiek pedig, kik honosíttattak és az armalista nemesek évenként bizonyos taxát tartoztak fizetni—1609: 51. 1630:30.1649:48. Az ország nem mindig készpénzt, hanem sokszor bizonyos számú katonákat állított subsidium fejében ([1638:5.1649:3.1655:5.1659:8.); illyenkor az adózó nép külön adót nem fizetett, hanem a’ katona-kiállításra és tartásra megkívántató költségeket aránylag viselte , nevezetesen 1599 . 6. 22. 28. az ország adóhelyett tízezer katonát ajánlván , ezek kiállítása’s tartása fejében minden jobbágyházra 2 ft vettetett, ’s ebből a’jobbágy 1 ft 30 krt, maga pedig azon háznak földesura 30 krt fizetett.Nemkülönben a’ curialisták, armalisták, érseki nemesek, kiváltságos városok , káptalanok, egyházi személyek, kereskedők, mesteremberek ’sat., tehetségeikhez képest mind aránylag taxáltattak; egyszersmind ■ nemesi felkelés helyett a’ földesurak ugyanazon segedelmen kivűl minden portától egy gyalog katonát állítottak és hat napi köz munkát ajánlottak. Midőn pedig nemesi felkelés kivántatott, a’földesurak hol tíz , hol húsz jobbágytelektől egy lovast — a’jobbágyok is külön minden portától egy gyalog katonát tartoztak kiállítani — 1659: 7.85.— ha pedig állandó katonaságra volt szükség, azok kiállítása és tartása fejében az orsz.minden lakosi tehetségeikhez képest fizettek— 1569:22. 1575:10. 1578:8. 1596:6. 1601:8. 1602: 1.2.9.1603:3.1604:2. 1647:25.1649:3.1655:5.1659:8. 1662:5. Volt ollyan idő is, midőn adó vettetvén a’jobbágyokra, minden jobbágytelek örökös becsára 40 ftra határoztatott — 1542 : 28. novisol. — ekkor maira a’ jobbágy egy forintot, a földesúr pedig azon 40 Irt örökös becsárnak 70ro részét fizette, vagy is 40 krt adott saját erszényéből, miből az látszik, hogy a’jobbágytelek nemcsak a’ földesurat, hanem az országot is illeti, mert rajta fekszik az állandó adó és közszolgálatok terhe ; és így azon törvény nyomán — mivel a’ földesur egy egész jobbágytelektől a’ tehernek csak Yeo részét hordozta — most már annak megváltási summájából is csak azon arányban részesülhet, és valamint akkor, úgy most is meghatározhatja az ország minden jobbágyteleknek örökös becsárát, tekintettel lévén arra is , hogy a’kilenczed azért adatott a’nemeseknek, a’dézma pedig az egyháziaknak, hogy az által a’ katonáskodás terheit könnyebben viselhessék , — kötelesek is voltak a’ dézma és kilenczed jövedelméből minden száz frtra nézve állandón két lovas katonát tartani. — 1351 : 6.1518: tolnai 3. — 1542 : novisol. 34. -- 1545 : 16. 1547 : 35. 1555: 5. 1559: 14. — E’szerint a’jobbágyföldek megváltása bonunkban is meglehet úgy, a’mint sikerült Poroszországban, ottan t.i. 1811 ben elhatároztatott , hogy földjét minden jobbágy megválthassa ’s minden telek árának felét vagy harmadát a’ földesúr kapja,a’ jobbágy pedig minden terhet magára vállalt, mellyet azelőtt ugyanazon telekre nézve a’ földesúr viselt; de már azelőtt 1799 ben Fridrik Vilhelm király felszólította a’ pomerániai nemességet, hogy adómentességükről mondjanak le,’s azok teljesítvén a’ király kivonatát, az ő példájokat a’ többi tartomány is követte. — Vájjon nem mondhatnánk é le mi is országgyűlésileg adómentességünkről? ’s azután szólanánk a’ jobbágytelkek becsáráról ’s azok megváltásáról, még pedig azért is, mert előbb fontolóra kell vennünk, mi terhek feküdtek a'jobbágy vállain, ’s mi teher volt az, mit a’ nemes volt viselni köteles ? — nevezetesen A’birtokos nemesek saját költségeiken állandó sereget tartottak a’ véghelyeken ([1563: 19. 1598: 10 A’ koronaőrök és őrsereg fizetésére az országnak minden rangú és sorsú lakosai köteleztettek (1613:9. 1622:34.1625:28.1630:6. 1635:4. 1647 : 33.1662 : 50. 1681: 36.). Az ország követsége és bizottsága költségit nemes nemtelen aránylag viselte(1630:26.1635:5.) Az aggott katonák tartására , kaszárnyákra, középületekre minden lakos fizetett (1596:30.). A’birák fizetéséhez aránylag járult nemes nemtelen (1507: 3.1538: 25.). A’ haza beligazgatása költségeit is minden lakos ’s főkép a’ birtokos nemesek tartoztak viselni (1486 : 64. 1537 : 21.1542 : 8.1723 : 90.). Most már mit következtethetünk ezekből egyebet, mint azt, hogy a’ jelen a’ múltnak eredménye lévén, adózási viszonyainkat senki igazán nem értheti, hacsak a’ lehanyatlott századok évkönyveit ’s legfőkép testes törvénykönyveinket meg nem kérdi; — ámde a’jelen egyszersmind a’jövőnek előzvénye , mellynek érdekeit hogy sikerrel mozdíthassuk elő, nemcsak a’ törvények okait ismernünk , hanem azon századok lelkességével bírnunk is kell; és így nincs egyéb hátra , mint megismernünk azon igazságot, hogy a’ ki a’ közállomány hasznaiban részesül, részesülnie kell annak terheiben is; azaz, ha az ország letett fundusa a’ költségek födözlésére nem elegendő,