Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-17 / 31. szám

1845. 3 Idik szám. PEST, csütörtök april. 17kén Mpanniénk a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön Előfizethetni helyben a’ szerkesztő’s kiadó tulajdonosnál úri ulcza má­dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház Al­s f­­uróhon pi­vebütt nedier minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántam­ példányok iránt csupán a­ bécs­i cs.főpostahivatal utján történ­­t zso emeierellen, m v a­hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közölte­tik. April elején kezdődött f­4 évi példányokkal hon­léktalanul 2­0.40, postán 3 fr. 30 kr. szolgálhat a­ szerk. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország; kinevezések,adako­­zások. Az adóról néhány szó nemes társaimhoz , Réső Ensel­tbi­­rótól. Tanodáink organisatiójáról II (vége) Gyáralapító társaság közgyűlése.Zágráb és Abaúj megyék közgyűlései.Budapesti napló. Amerika (Mézetek Texas bekeblesü­letése iránt; Amerika jogviszonyai és egykori jövendője). ................ ........... Anglia (Victoria csakugyan Irhindba készül; körelleli ki­­végeztetés;inditvány hadierő-nagyobbitás iránt; uj költségrovat a’ teng. budgetben; a’ kabinet külpolitikája; levélfeltörés miatti vi­ták). ... Schweiz (Szabad csapatok; Luzern állhatatossága s el­szántsága). Értesítő: Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. felsége a­ tiszáninneni kerületi táb­lánál Podhorszky Antal halála által megüre­sült való­ságos ü­lnökségre Szászy Ambrust ugyanazon tábla jegyzőjét, Rut­­­kay Károlyt Turóczmegye volt másodal­ispánját pedig h­asonlókép ezen kerületi táblához szám­fe­­letti ülnökké méltótt. kegy. kinevezni. Ő cs.’s kir. fels. az uralkodó- ’s özvegy császárné s királyné az árvíz által károsult prágaiak fölsegitésére e­­gyenként OOOO p.ft; Lajos cs. k. fölig 2000 p.ft; Ferencz- Károly cs. k. fölig 4000 p. ft; Zófia cs. k. féligné lOOOp.ft; végre Károly cs. k. félig magas családostul 4500 p.ft mél­­tóztattak kegy. ajánlani, melly összegek rendeltetésük helyére el is küldettek. Továbbá a’ szerencsétlenség első hallatára a’bécsi elsőkereskedőházak főnökei: Rotschild S.M.,Sina Gy.S.,Arnstein és Eskeles,végre Todesco Her­mann felszólítás nélkül egyenként 10,000 p.ntot adtak át Kolowrat gr.stat. és conf.ministerhez rendeltetési helyé­re küldendésül. Az Adórul néhány szó nemes Társaim­hoz. Tudjuk mindnyájan , hogy a’ társaság igaz­gatása , annak belső és külső ótalma sok költségbe kerül­t, azt is tudjuk, h­ogy e’ végre az országnak le­tett fundusai, külön szakasztott javai ’s bizonyos jö­vedelmei voltak (1439: 6.1445:42.1635:1. §. 1.) u. m. a’ kir. városok taxáji, a’ koronás jószágok, ala­pítványok ,aran­z- ezüst- bányák, sóaknák , vámok, ham­inczadok, posták, ’sat. Ezen letett fundusok bé­ke idején elégségesek sőt fölöslegesek is lehettek, de háborúk alatt nem födözhették a’szükséget, és ollyankor mindenki segedelemmel járult a’közteher- és költség­ viseléshez. De volt ám még a’ köz szük­ség födözésére egy igen nevezetes más forrás is: az úgy nevezett lucrum camerae,vagyis a’korona állan­dó jövedelme, melly századokon által igen számos törvényben említtetik , nevezetesen pedig 1351:4. 12. 1411:3. 4. 1439:6. 7. 1474:4. 1492:26. 1547: 8.1563: 9. 20.1566: 9.1569: 6. 16.1580: 12. A­mi abból állott, hogy a’ jobbágytelken lakó nemes és paraszt egy egész telektől 20 vagy 25 de­­nárt,’s aránylag a’féltelkesek,sőt még a’zsellérek is hol többet hol kevesebbet adóztak évenként a’királyi kincstárba; és azon állandó adó biztosítására már Te­­xus vezér alatt a’ megye népének 2­3 része a’ várbeli szolgálatokra hagyatott (Anonymus Belaeregis nó­tárius cap. 57.); úgy­­ik András király aranybullája 29 ik czikkelyében rendeli, hogy a’ vármegyének 2/a része a’ királyt illesse, vagy is­­ az ország közszük­ségeire állandóul fizessen adót; és így jól megjegyez­zük , hogy Magyarországban az alkotvány kezdeté­től fogva mindig adóztak a’ jobbágy-telkeken lakók; ellenben a’nemesek, kik saját földjeiken laktak, adót soha sem fizettek ([135­­ : 5. 1478 : 4.) , hanem olly esetekben, midőn az állandó adó a’ közszükség födö­zésére nem volt elegendő , segedelmet adtak , még pedig nemcsak pénzben és gabonában , hanem igen gyakran katonákat is állítottak, és saját költsé­geiken tartottak. — Az állandó adó vagy­is lucrum camerae mindenkor porták szerint vettetett ki (egy portában volt 4 egész telek, — 1411: 2.1609:62. 1635: 8. 1647: 36.), és azon portákra kivetett adó­nak ‘A része a’ vármegye házi szükségeire lévén rendeltetve , a’ főispán kezére bízatott ([Kálmán ki­rályi: 25­78.); a’mellett minden portától közmunka is kivántatott ([1556 : 8.1578 : 34. 1765 : 21.); és azon esetekben, midőn az ország segedelmet (sub­­sidiumot) adott, ebbe azon állandó adó is befoglalta­tott, mit világos törvényink erősítnek (4478: 1. 1588:12.1563:9.1566: 9.); nevezetesen az 1563: 9. igy szól: ,,lucrum camerae, velut proprium coro­­nae proventum­ , singulis annis, sive decretum fuerit subsidium , sive non­ juxta veterem morem continue­­ exigendum, — lucrum hoc camerae specialem et or­­­­dinarium esse regum Hungáriáe proventum­: ita,ut oblato per regnicolas subsidio, lucrum camerae sem­per intra illud fuerit computatum“ — azaz a’ kincs­tári adót vagyis a’korona tulajdon jövedelmét minden esztendőben, akár határoztatik segedelem akár nem, a’ régi szokás szerint szüntelen fizetni kell; mert azon adó különös és rendszerinti jövedelme a’ ma­gyar királynak , úgy, hogy az ország rendei által megajánlott segedelembe azon állandó adó minden­kor befoglaltatott. A’felhozott törvényekből láthatjuk, hogy ha­zánkban a’ birtokos nemesek soha sem adóztak, ha­nem szükség eseteiben segedelmet adtak, ’s ollyan­kor az állandó adót is abba foglalván a’megajánlott mennyiséget aránylag minden lakos tehetségei­hez képest fizette, úgy azonban , hogy a’ jobbágy­telken lakók az évenkénti rendes adón kívül a’ rájok kivetett segedelm­i illetőséget is tartoztak megadni. Az állandó adófundus több század elforgása alatt részszerint az által, hogy a’ jobbágytelken lakók magokat érdemesítvén, azt királyi adományul felkér­ték , részszerint egyházi kezekre történt adakozá­sok által (sz.László 1:23, Kálmán 1:19.) nagy rész­ben elfogyasztatott; ebből pedig természetesen kö­vetkezett , hogy a’ korona jövedelme vagy is az adó forrása nagyon csökkent kiapadt; mit a’ nemesi bir­tok és adózó fundus száma közötti nagy különbség eléggé mutat; nevezetesen Pest Pilis és Solt terv. egyesült vármegyék kiterjedése 191 □ mérföld, eb­ben a’nemesek 1,243,611 holdat, a’jobbágyok 291,034et bírnak ;Fejér vgye 75 □ mföld,ebből a’ nemesek kezén 712,207 hold van, a’ jobbágyokén pedig 87,646; Tolna vármegye 65 □ mföld , ott a’ nemesek 365,014, a’jobbágyok pedig 161,689 hol­dat bírnak ; Komárom vármegye 54 □ mf. ’s nemesi kezeken 328,214, a’jobbágyokén pedig 88,906 hold van. A'nemesi birtoknak mostani mennyiségét szem­ügyre kell vennünk már csak azért is , hogy abból láthassuk: mennyire fogyasztatott az adófundusa, ’s hol mennyire billent a’sülyegyen ? Így majd hama­rább kitalálhatjuk azon kulcsot,— melly szerint úgy egyik mint másik megyében a’jobbágytelkek és ne­mesi birtok— nagyságához’s minervűségéhez ké­pest aránylag kellene viselni a’ terhet, annál is in­kább , mivel a’ korona évenkénti jövedelmén kívül, mellyet hajdan egyedül csak a’jobbágy telken lakók viseltek , minden más egyéb teher és költségek sub­sidium nevezet alatt a’ nemesekre is kivettettek , ’s ollyankor az állandó adó is vagy lucrum camerae azon subsidiumba foglaltatott (447­ : 1. 1547 : 8. 1548: 23. 1563:9. 1567: 3.1582 : 1. §. 3. 1588: 1.),’s valahányszor subsidiumot ajánlott az ország, azt nemcsak a’nemes birtokos de a’jobbágyok és egyéb lakosok is fizették; így nevezetesen 1548: 23.1556: 34.1595:3. 1596:5.1598:5. 1601:2.1622:34. 1638 : 5.1647 : 25. törvények szerint a’jobbágyok minden portától 1 ftot, 2 ft, 5 ft sőt 9 ftot, úgy a’föl­desurak aránylag azon portáiktól magok erszényéből 50 dénárt, sőt néha 6 frtot is fizettek; a’ külföldiek pedig, kik honosíttattak és az armalista nemesek é­­venként bizonyos taxát tartoztak fizetni—1609: 51. 1630:30.1649:48. Az ország nem mindig készpénzt, hanem sok­szor bizonyos számú katonákat állított subsidium fe­jében ([1638:5.1649:3.1655:5.1659:8.); illyen­­kor az adózó nép külön adót nem fizetett, hanem a’ katona-kiállításra és tartásra megkívántató költsé­geket aránylag viselte , nevezetesen 1599 . 6. 22. 28. az ország adóhelyett tízezer katonát ajánlván , ezek kiállítása’s tartása fejében minden jobbágyház­ra 2 ft vettetett, ’s ebből a’jobbágy 1 ft 30 krt, ma­ga pedig azon háznak földesura 30 krt fizetett.Nem­­különben a’ curialisták, armalisták, érseki­ nemesek, kiváltságos városok , káptalanok, egyházi szemé­lyek, kereskedők, mesteremberek ’sat., tehetségeik­hez képest mind aránylag taxáltattak; egyszersmind ■ nemesi felkelés helyett a’ földesurak ugyanazon se­gedelmen kivű­l minden portától egy gyalog katonát állítottak és hat napi köz munkát ajánlottak. Midőn pedig nemesi felkelés kivántatott, a’földesurak hol tíz , hol húsz jobbágytelektől egy lovast — a’jobbá­gyok is külön minden portától egy gyalog katonát tartoztak kiállítani — 1659: 7.85.— ha pedig ál­landó katonaságra volt szükség, azok kiállítása és tartása fejében az orsz.minden lakosi tehetségeikhez képest fizettek— 1569:22. 1575:10. 1578:8. 1596:6. 1601:8. 1602: 1.2.9.1603:3.1604:2. 1647:25.1649:3.1655:5.1659:8. 1662:5. Volt ollyan idő is, midőn adó vettetvén a’jobbá­gyokra, minden jobbágytelek örökös becsára 40 ftra határoztatott — 1542 : 28. novisol. — ekkor maira a’ jobbágy egy forintot, a földesúr pedig azon 40 Irt örökös becsárnak 70ro részét fizette, vagy is 40 krt adott saját erszényéből, miből az látszik, hogy a’job­bágytelek nemcsak a’ földesurat, hanem az országot is illeti, mert rajta fekszik az állandó adó és közszol­gálatok terhe ; és így azon törvény nyomán — mivel a’ földesur egy egész jobbágytelektől a’ tehernek csak Yeo részét hordozta — most már annak megvál­tási summájából is csak azon arányban részesülhet, és valamint akkor, úgy most is meghatározhatja az ország minden jobbágyteleknek örökös becsárát, te­kintettel lévén arra is , hogy a’kilenczed azért ada­tott a’nemeseknek, a’dézma pedig az egyháziaknak, hogy az által a’ katonáskodás terheit könnyebben vi­selhessék , — kötelesek is voltak a’ dézma és kilen­­czed jövedelméből minden száz frtra nézve állandón két lovas katonát tartani. — 1351 : 6.1518: tolnai 3. — 1542 : novisol. 34. -- 1545 : 16. 1547 : 35. 1555: 5. 1559: 14. — E’szerint a’jobbágyföldek megváltása bonunkban is meglehet úgy, a’mint sike­­rült Poroszországban, ottan t.i. 1811 ben elhatároz­tatott , hogy földjét minden jobbágy megválthassa ’s minden telek árának felét vagy harmadát a’ földesúr kapja,a’ jobbágy pedig minden terhet magára vállalt, mellyet azelőtt ugyanazon telekre nézve a’ földesúr viselt; de már azelőtt 1799 ben Fridrik Vilhelm ki­rály felszólította a’ pomerániai nemességet, hogy adómentességükről mondjanak le,’s azok teljesítvén a’ király kivonatát, az ő példájokat a’ többi tartomány is követte. — Vájjon nem mondhatnánk é le mi is or­­szággyűlésileg adómentességünkről? ’s azután szó­lanánk a’ jobbágytelkek becsáráról ’s azok megvál­tásáról, még pedig azért is, mert előbb fontolóra kell vennünk, mi terhek feküdtek a'jobbágy vállain, ’s mi teher volt az, mit a’ nemes volt viselni köteles ? — nevezetesen A’birtokos nemesek saját költségeiken állandó sereget tartottak a’ véghelyeken ([1563: 19. 1598: 10­ A’ koronaőrök és őrsereg fizetésére az ország­nak minden rangú és sorsú lakosai köteleztettek (1613:9. 1622:34.1625:28.1630:6. 1635:4. 1647 : 33.1662 : 50. 1681: 36.). Az ország követsége és bizottsága költségit nemes nemtelen aránylag viselte(1630:26.1635:5.) Az aggott katonák tartására , kaszárnyákra, középületekre minden lakos fizetett (1596:30.). A’birák fizetéséhez aránylag járult nemes nem­telen (1507: 3.1538: 25.). A’ haza beligazgatása költségeit is minden la­kos ’s főkép a’ birtokos nemesek tartoztak viselni (1486 : 64. 1537 : 21.1542 : 8.1723 : 90.). Most már mit következtethetünk ezekből egye­bet, mint azt, hogy a’ jelen a’ múltnak eredménye lé­vén, adózási viszonyainkat senki igazán nem értheti, hacsak a’ lehanyatlott századok évkönyveit ’s legfő­­kép testes törvénykönyveinket meg nem kérdi; — ámde a’jelen egyszersmind a’jövőnek előzvénye , mellynek érdekeit hogy sikerrel mozdíthassuk elő, nemcsak a’ törvények okait ismernünk , hanem azon századok lelkességével bírnunk is kell; és így nincs egyéb hátra , mint megismernünk azon igazságot, hogy a’ ki a’ közállomány hasznaiban részesül, ré­szesülnie kell annak terheiben is; azaz, ha az ország letett fundusa a’ költségek födözlésére nem elegendő,

Next