Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-08-17 / 66. szám

­inden értekező azt mondja hogy a' takarékosak kamatját először 4'/a, azután 3^re lészen szüksé­ges szállítani, hogy a' törvényres kamat 6^ról alább szálljon’s ezzel a’ földmivelési ’s műipar is emelked­jék ; azt lehetne gondolni, hogy a’ takarékosak fil­lérjét kamat csökkentésre akarja értekező használ­ni ; de ki beljebb tekint a’ mondottakba, látni fogja, hogy az nem áll, nem is állhat. Mert nem mondja ér­tekező, hogy a’ szegények fillérjéből keletkezett tartaléktőkét, a’ földbirtokosak vagy műiparosak közt kelljen kiosztani. Hát kik között? —■ ismét a’ takarékos szegények közt. — Mármost tegyük fel, hogy a'meghatárzott kamatláb,melly szerint a pénztár fizet 4^,a’6-tel forgatott takarékosak tartaléktőké­jéből pedig és talán a’ depositumokból bejött öszveg ismét a’takarékos szegények közt felosztatván eb­ből kapnak betételekhez mérve 2^tet öszvesen fit­tet: nem áll akkor az,hogy a’ nominaliter csökkentett kamatokkal a’ szegény nép károsulna, mert az ő hasznait philanthropicus takarékpénztáraknál mindig a’ forgathatási kamat határozza meg a’ kezelési költségeket kivéve. Mindegy tehát akár 3 akár 4^ akár 5^re tegyük a’ takarékosak kamatját, mert e­­zek egyike sem áll tettleg, mivel azt a’ tartaléktőke határozza meg végképen. Azonban a’ nép együgyü­­sége és dolog nem értése miatt, mindig tanácsosabb az ígért kamatokat fejebb, mint feljebb tenni annyi­­val is inkább, mivel előre látható, hogy hazánkban is az eddig szokott kamatok kevés idő alatt csökken­ni fognak.­­ Csak a’ nyerészkedő részvényes ta­karéktárnál volna veszedelmes a’ kamatok nominá­lis csökkentése, kik a’ tartaléktőkét magoknak tu­lajdonítják. De illy takaréktárakat értekező, hol csak lehet, kerülni óhajt, hacsak a’ rendszabályokban nem foglaltatik; mint más alkalommal emlité, hogy a’ tartaléktőke a’ részvények bevásárlására ’s a’ részvényesek törvényes kamatinak netalán szük­séges kiegészítésére fordittassék. Egyébaránt azon takaréktáraknál, mellyek nyerészkedő részvény út­ján alakultak, a’ takarékosak kamatja 48 már úgy is elég alacsony. De hogy azt némileg átláthassuk, miszerint a’ törvényes kamatláb hazánkban sem ma­radhat már sokáig 68ten, lássuk annak eredetét ’s kisértsük meg okait kifejteni. Erről a’ legközelebb számban. Visszautasítás. A’ Budapesti Kiadónak (e­­zen lapnak, melly a’ védegyesület ellenében a’ leg­nemtelenebb fegyverek használatát is megtudá is­­meretes lovagiasságával egyeztetni) augustus okéi 227 ik számában egy szombathelyi névtelen levelező gyáva és tompa gúnyolódásnak, mellyet bizonyos fe­lekezet részéről rég meg szokánk, csak megvetést érdemlő egyéb kifakadásai közt nem pirul afféle nyo­­moru és ocsmány gyanúsítást hintegetni a’ védegylet igazgató választványa ellen, mintha ez „a’ könnyen hivő ’s mystificált föld népétől szép csábszavakkal ki­csalt huszaskákat hűtlenül kezelné” — csempészet­ről beszél, ’s némelly apostatálni, tehát becsületsza­vát szegni készülő védegyleti tag nevében kérdést intéz hozzánk: „hova lesznek a’ húszasok ? hova a’ residuum, melly a’ védegylet körüli kiabálás, futko­­zás, annak ápolása, halála ’s temetése után felmarad? A’ védegylet igazgató választványa folytonos nyilványosság őrszemei alatt álló tiszta eljárása öntu­datában halgatómély megvetéssel utasíthatná ugyan vissza névtelen rágalmazók illy alaptalan ’s gonosz szándékú gyanúsításait, a’ lapokat olvasó nagykö­zönség iránti tiszteletből azonban szükségesnek tart­ja eljárásáról addig is, m­ig f. évi november havában számoltató közgyűlését, mellyre alapszabályai 271k ’142ik §sa szerint a’ pénztár állapotáról is kimerítő jelentés létetik, megtartaná,’s ott eljárásairól szoros számot adna, rövid figyelmeztetést adni. A’ védegylet alapszabályai sze­rint úgy köz,mint igazgató választványi ülései nyil­­ványosak,’s mindenkor bárki által szabadon meg­te­kinthető nyilványos jegyzőkönyvekkel bírnak. A’36. § szerint az igazg. választvány feladása a’pénztár mindennemű kiadásait utalványozni, a’pénztárnok­tól számot venni,gondoskodni,hogy a’ folyó ([igazga­tási, szállásbéri, nyomtatási, iratási, adatgyűjtési és nyújtási, előlegezési,segélyezés,gyár- és raktárala­­kitási’sat )költségeket haladó pénzek gyümölcslétén ne heverjenek, hanem a’ gyár-és műiparápolás kö­rében forgattassanak. És tessék bárkinek megnézni a’ 65 tagból álló igazg. választvány névsorát,hogy a’ Budapesti Híradó által felölelt ’s közzétett rágalom e­­gész vakmerőségéről fogalma lehessen. A’46ik§. szerint az igazgató csupán halasztást nem szenved­hető apróbb költségekre, egyik választványi üléstől a’ másikig ’s csak 100 pft erejéig utalványozhat, de köteles az utalványozásokat minden ülésben a’ vá­­lasztványnak bemutatni. Hogy pedig mindezen alap­szabályok híven ’s lelkiismeretesen megtartassanak, soha el nem hunyó árgus szemekkel ellenőrködik, a’ gyűlések nyilványossága.A’védegylet életeleme,le­vegője, mellyben él és mozog, mellyet diszlésére és sikerére tart szükségesnek, épen a’ nyilványosság, mellynek azon derék próféták, kik a’nyilványosság, hangosan csattogó­ s az erkölcsi világistene által lég­­tisztitásra rendelt szárnyait csak allyas rágalmak’s koholványok terjesztésére használják, aligha olly ő­­szinte barátai, mint a" vádlott igazgató választvány tagjai egyenkint ’s öszvesen. A’nyilványosság leve­gőjében élünk,azt mi magunk legjobban óhajtjuk’s ke­­ressük; ám lépjen akárki gyűléseinkbe, nyitva az ajtó,’s olvassa nyilványos jegyzőkönyveinket és szá­madásainkat, látni fogja azokból, hogy a’ rész néven vett húszasok száma elleneink rok­onos rettegtetései gyanúsításai, rágalmai miatt az ártatlan és üdvös ügyre fordított legbuzgóbb ügyekezetünk mellett sem lehetett olly tetemes,mint a’ védegylet iparápoló czéljai kívánnák; látni fogja e’ mellett, hogy a’ véd­egylet e’ csekély pénzerővel is költséges tudakozó­dás, levelezés ’s épen a’ sajtó használatának eltiltása által szükségessé lett drágább nyomtatások, adat­szerzés, megszorult gyárosok,iparművesek,mester­emberek segélyezése,iparműcsarnok felállítása,’s a’ fiatal és gyámolásra szoruló hazai műiparnak adott olcsó előlegezések által annyit tett annak előmozdí­tására,mennyit csak megfeszített szorgalomnak, me­leg és buzgó részvétnek körülményink közt tenni le­hetséges volt. A’ vidéki osztályok,mellyek a’ beava­tási dijak felét alapszabály szerint maguknál tarthat­ják, ezen fölösleget szinte nagyobb részint az ipar­műcsarnok felségelésére ajánlják. M Mindezekről az említett közgyűlés előtt szigorú részletes számadás fog létetni, mellyet az 1. közönség minden tagjának szabadságában álland megvizsgálni. De ha ki talán sötétség madári hajlama szerint a’ nyilványosság le­vegőjétől irtózik, ’s arczát és ruháját szégyenelve,jó társaságba lőni fél, hagyjon fel olly eljárás gyanúsí­tásával, melly a’ lehető legnagyobb nyilványosság delében annak hordály-’s titokoszlató napsugarai a­­latt megy végbe.Mi egyébiránt a’szombathelyi leve­lezőnek azon mulatságos ábrándját illeti hogy a’véd­egylet már haldoklik, sőt már holtnak is tekinthető, az igazgató választvány e’részben utasítja a’ tisztelt közönséget a' Hetilap julius 8kai 29dik ’s következő számában közlött nagy számú ’s örvendetes iparr moz­­galmakra, mellyeket a’ „pesti Hírlap“ 507 ’s követ­kező számai is felvettek. Az igazgató választvány hazafias öröme a’ felett, hogy szerény működése kö­vetkeztében a’ nemzeti műiparra nézve egy egészen új időszak nyittatott meg, ’s a’ szorgalomnak rövid idő óta olly lökés adatott, a’becsületes munkásság ál­­dásdus mezején annyi virágbimbó, ’s már gyümölcs is fejlett ki, mennyit elérni a’ legvérmesebb ifjú re­mény is alig mert, sokkal nagyobb; büszke öntudata, hogy a’ még csak úgy szól­vámt tegnapelőtt annyira el­hagyatott parlagon heverő műipar emelésére irány­zott hit ’s becsületes törekvéseit nemcsak kielégítő, de meglepő,’s példátlan siker koronázta, sokkal éde­sebb, mintsem ez el nem csavarható számok és ada­tok, szemmel látható, kézzel fogható eredmények el­lenében némelly részakaratú fecsegek seregére mo­solyogva ne tekinthetne. Ha számos akadály’s ellen­ségei torzsalkodásainak meg nem szűnő zaja közt 8 hónapos élete alatt olly szép eredvényeket mutathat egyesületünk,képzelheti minden elnem jogait hazafi, mit, ’s mennyit eszközölhetett volna már, ha öntest­véreink nem fűznek lánczot karjainkra. Kelt Pesten augusztus 5 én 1845. Tóth Lőrincz jegyző. A’ Magyar Crazolisu­gi Egyesület a’ közel­gő jánosfövételi pesti vásár közben, jelesül f.é. aug. 22kén d. u. 6 órakor ismeretterjesztő, 23kán ugyan d. u.6 órakor szőlőmivelési szakosztályt, ’s aug. 24- kén d. e. 10 órakor közgyűlést fog tartani, mellyre az Egyesület tisztelt tagjainak ’s ügybarátoknak mi­nél számos­ megjelenése kéretik. — Szerencsénk van egyúttal a’ nagyérdemű gazdaközönséget érte­síteni, hogy a’ gaz­d­a­s­ági Kist­ük­örn­e­k javí­tott és tetemesen bővített, ’s az erdészetről egy uj szakasszal megtoldott negyedik kiadása is már megjelent, ’s az eddigi áron, t. i. 20 pengő kr., mind az Egyesület titoknoki hivatalánál, mind a’ könyv­­kereskedésekben megszerezhető. Nagyobb számú megrendeléseknek a’ titoknoki hivatalban 200 nye­reség ajánltatik. — Pesten, augustus 8-kán 1845. Török János, egyesületi titoknok. Iparegyesület közgyűlési határnap. Az ipar­egyesület ez évi közgyűlését a’ f. aug. hónap 23kán azaz az aug. vásár előhetének szombat napján délu­tán 3 órakor, az iparegyesület teremében uj világut­­czai Ilkeyház lső emeletében fogja tartani.­­ Tár­gyai lesznek: az igazgató választványnak jelentése a’ múlt közgyűlés óta folyt munkálatokról; az egye­sület és pénztár állapotáról; továbbá ugyan a’ vá­lasztványnak véleményes javaslatai a’ jövő évre megállapítandó munkálati terv és ügyviteli költség­­vetés iránt; különféle olly indítványok, mikről már ismételt alkalmakkal volt szerencsénk hivatalos köz­leményeinkben említést tenni a’ Hetilap hasábjain ; végre pedig fő tárgya lesz augustusi közgyűlésünk­nek , az egyesületi elnöknek , az igazgató választ­ványnak , és ügyésznek új választása. Az egyesü­letnek minden t. ez. tagja, valamint minden szives ügybarát szives tisztelettel hivatik meg e­ gyű­lésben leendő részvételre. Az igazgató választvány meghagytából. Pest aug. 5.1845. Csanády jegyző. A v­u­k­o­v­á­r-fi­u­m­e­i vasút építésére e­­gyesült társaság a’ jövő sept.hónap 14én dél­előtti 10 órakor, az elnök gróf Batthyány Kázmér ur­ö­mligalakásán, feldunasoron, Vodjáner házban,köz­gyűlést fog tartani, mellyre az aláirt t. ez. tag urak szívesen megjelenni kéretnek. Az elnök gróf rendelé­séből: Csanády ideiglenes toll­vivő. A’ Pestmegye pártfogása alatt álló hazai el­s­ő T­akar­é­k p­é­nz­tár részvényeseinek szabály­módosító közgyűlése jövő September 7én reggeli 9 órakor fog a’ pártfogó tettes megye nagy teremében tartatni,mellyen a’ folyó e. Január és Fe­bruár hónapokban kiküldött bizottságnak a’ köl­csön­­szabályoknak a’pénztár erejéhez képesti tá­gítása, ’s a’ kölcsönnek szélesebb alapra terjesztése, úgy szinte az intézet érdekében több nagy fontos­ságú kérdés feletti véleményes munkálata kerülend tanácskozás alá, ’s ez okból a’ t. ez. részvényeseket mentői nagyobb számmal leendő megjelenésre tisz­telettel meghívja Pesten Augustus 4-én 1845. vá­lasztványi rendeletből Szalay József m. k. int­é­zeti jegyző. 1845ki Julius hónapban a’Vakok pesti intéze­te pénztárába e’ következendő adakozások fizettet­tek be pengő pénzben : néhai Vik­ing György pesti lakos regatuma 2 ft. néhai Broszman Mátyás pesti lakos legatuma 24 kr. néhai Majer Katalin pesti la­kosnő regatuma 2 ft.. A’ f. t. kalocsai érseki urada­lom tisztartósága az 1845dik év negyedre 10 ft.; Tiszt. Bartatits Sándor laki plébános végrendeleti hagyománya 10 ft.; nagys. Ambró Antal úr váltó— törvényszéki tanácsos az ötét illető dist . ft.; tiszt. Zenovits János magány tanitó úr legatuma 2 ft.; Fo­­linus szül. Amant Anna mezőtúri gyógyszerésznő legatuma 20 ft.; Egy névtelen,a’Pesti Divatlap szer­kesztőségi útján, egy vak munkás alapítványa 5 ft.; Posonyi Jánosur ugyan azon czélra 2 ft.; A’­czeglédi r. katholikus közönség gyűjtött adománya öszvesen 68 ft. 24 kr. Kelt Pesten Augustus lén 1845. Gö­­möry Károly m. k. Intézetti Pénztárnok. Szentkirályi M. elnök. Adakozások. — A’ Reguly-Társaság’ pénztárába 1. évi július 7kétöl augustus 7dikéig a’ következő részletek folytak be. A) R­é­sz­ve­nyek 1845re: Orosz József, Fogarasy János, Ferenczi Mári, Huszár Gráczi, Kun Sándor,Kassics Béla,Sze­mere Bertalan , Rácz János, Bak Zsigmond, Nagy Ferencz, Bakó János, Okolicsányi Emanuel, Máry Pál, Okolicsányi Lajos, Dominkovits Lajos , Máriás­­sy Gábor, Mester István egyenként 2 ft. — B) A­d­a­­k­o­záso­k: késmárki jogászság 8 ft. 20 kr.; Rud­­nyánszky József 5 ft.; késmárki logikusok r. tanító­­jókkal együtt 4 ft.; Hunfalvi Pál, Vojnics Anna leá­nyaival egyenként 3 ft.; Majer István, Száz Mátyás, Orosz József, Miskolczy Márton, Jaross Vincze, egy névtelen kanonok, Horváth Sarolta, Deák Ferencz, Czindery, Bésán Mihály, Pappenheim C.W. egyen­ként 2 ft.: Mészáros Endre, Sponer ,­ Okolicsányi Sarolta,Koller Ferencz, Szekrényesy, Rottenbiller, Patisz, Hepesváry, Kacskovics Lajos, Mukits Ernő, Kemp, három anonymus, Feichtinger Sándor, Győr­­fy János , Karsók Lajos, Ferenczy Teréz, Purgly Czuzi, Udvardy, Wanda, Vojnits Márk, Kováts Gá­bor, Kammerperger Antal, Baumgarten Áron,Tritter Jakab,Rózenberg Móricz, ifj. Dobozy Dániel egyen­ként 1 ft., Rudnyánszky Nép. János, Sillye Gábor, Schulcz August, Lipovniczky István, Kecskeméti, 396

Next