Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-02 / 79. szám

János ur; tanítványok csak iparfaüves növendékek lehet­nek. A’ 11. úgynevezett vegyészeti teremben: 6) Minden vasár- és ünnepnapon reggel 8—9 órakor, a mesterlegé­­nyek számára franczia nyelvtan fog gyakorlati tanmódsze­­rint előadatni K­r­o­n­p­e­r­g­e­r Antal ur által. Ez előadás rendkívüli lévén, tandíja fiavonkint 20 p. kr. 7) Szinte vasár- és ünnepnaponkint dr. Genfs­ Iv­ich Károly ur az életm­űtlen vegyészeiből népszerű és kísérletes előadá­sokat fog tartani°magyar és német nyelven. Tandíj nem kö­veteltetik.__8) Minden kedden és szombaton délutáni 4—5 órakor speciális vegyészeti leczkék adatnak, dr. N­e­n­d­t­v­i­c­h ur által, hasonlag magyarul és németül, és tandíj nélkül. Ezek felől szinte, mint a’ kik pont alattiakról különös hirdetés fog létetni. —­­.») Minden hétfőn és pén­teken, délutáni 5 —6 óra között N­­a­m­­p­e­r Antal ur,a’ hely­beli kereskedelmi tanoda tulajdonosa és igazgatója, a’ ke­reskedői számvitelről, kapcsolatban a’ fejszámvetéssel, fog német nyelven leczkéket adni. Tandíj nem fizettetik.— iö) Minden kedden, csütörtökön és szombaton esti 5—7 órakor Kronperger Antal ur a’ magyar nyelvet taní­­tandja díjmenten. — Ill. A’nagy teremben: 11) Minden vasár- és ünnepnapokon délelőtti időben, mintegy három óra­ hoszszig a’ mesterlegények rajzolásra fognak oktat­­tatni, miről legközelebb bővebben. Előadván a’feljebbiekben az óra és tárgyrendet, a’ következőket ajánljuk az érdeklőiteknek. A’ mesterlegé­­nyek számára vasár- és ünnepnaponkint adatni szokott leczkéink hasznosságáról már mondottunk némellyeket. Ismételni azokat nem tartjuk szükségesnek. Meg vagyunk győződve, miképen azon mesterlegények, kik az irás, ol­vasás, számvetés ’stb. tudását még eddig nélkülözik, való­di szerencsének, jótéteménynek tekintendik az alkalmat, mellyet mostan közlött leczkerendünk nekik is megnyit. Örvendetes jelnek vennék ugyan, h­a minél kevesebben je­lennének ez oktatásra meg, mivel okunk volna abból kö­vetkeztetni, hogy csak mentül kevesebbnek van arra szük­sége, azonban szomorú hiedelmünk az , hogy az iparos osztály fiatalságának eddigi elhanyagoltatása sok legény­re nézve teszi szükségessé Vi­r­n­ay János urnak e’ rész­beli fáradalmát. Vállas Antal ur a’ vasár- és ünnepnapi előadások­ra nézve a’következő rendszert követendi: Kétévi cyclusa lesz, m­ert előadásai tudományának elemeit, kivált két nyelven, egy év alatt elvégezni nem lehet. Két év azonban elég lesz. Az első évben a’ mechanikai részt emelendi ki, a’ stílytalanokat pedig, kivált a’ kevésbbé fontos mágnes­­ség felöli szakaszt és a’ fénytant csak röviden említendi. A’cyclus második évében ellenben a’ mechanikát fogván rövidebbre vonni, a’ súlytalanokat adandja nagyobb ki­terjedésben; jelesül pedig az ipar mezején olly nagy sze­repet játszó hő- és berztant tárgyalandja. E’ két évi cy­clus által elérendi, hogy mindazok, kik csak egy évig hall­gatják az előadásokat, tanulandnak valamit, mind pedig azok, kik második évben is hallgatóji lesznek, ugyanazon tanok ismétlésivel fárasztatni nem fognak. A’ hétköznapi speciális előadások tárgyaiul a’ leg­közelebbi évre, következőket választá: a) A’ hőtan né­­m­elly közhasznubb alkalmazásit, a’ fűtés elméletét, a’ gőz munkálatit ’s a’ gőzgép leírását, a’ fűtésnél, melly a’ leg­hasznosabb tárgyak közé tartozik, azokra fog szorítkozni, mik rajzok által megértethetők. A’ fűtésnek egyik igen fi­gyelemre méltó módja lévén a’ gőzfűtés, a’ gőz t­oom­áját, melly nélkül az meg nem érthető, természetesen adnia kel­lend. De ezt adni azért is szükséges, mert többféle ipar­ágban, mint a’ pályinka-főzésnél, czukorgyártásnál, mo­sásnál ’stb. gőzalkalm­aztatik. A’ gőz munkálatinak előadá­sára következendik a’ gőzgép leírása, nemcsak azért, mert e’ gép egyik legáltalányosb elemi mozgató,melly gyárgé­pezetek, hajók ’s kocsik hajtására alkalmaztatik (’s kívá­natos, hogy minél több hazánkfia ismerkedjék meg vele), hanem azért is, mert leírásába olly mechanikai elvek fej­tegetését szőhetni be, millyenek péld. a’ mozgások átvál­toztatása és szabályozása, az iramkerék’stb.,mik e’ nél­kül alig fognának tárgyhoz illő figyelemmel hallgattatni. A’ gőzgép leírása egyébiránt csak akkor fog adatni, ha az iparegyesü­letnek sikerülene gőzgépmintára szert tenni. E’ tárgyak körülbelül 20 órai leczkefolyamot képezend­­nek. — b) Rdand­ja tanár úr a’ physikai magasság-mérést súly-és hévmérővel, leendő mérnökök számára. A’mér­nök is technikus ’s azért illik javára is tennünk valamit. — A’ magasság-mérés nemcsak földizasi és climatologiai te­kintetből érdemel figyelmet, hanem azért is, mert az előz­­vénye lehet a’ vaspályák színfelvételének ’stb. Mintegy 10 óra alatt fog e’ tárgy befejeztetni. c) Végül elöadand­­ja a’ galvanismust nagyobb terjedelemben. Ezen alapszik a’galvanoplastica, az aranyozás, ezü istörés, a’galvani­­féle gépmozgató feltalálása (melly újabb időben annyi em­bert foglalkoztat), az electrical telegraph’stb. A’ galva­­nism­us egyáltalában azon része a’ természettannak,melly a’ legszebb alkalmazásokat láttatván előre,minden haladni kívánó iparosnak kedvencz­ tanulványnál ajánlható. E’ tárgy mintegy 20 órát igénylem­. — A’ mester-inas-isko­­lára nézve azokra hivatkozunk ezúttal, mik felőle a’He­tilap 36. és 37ik számában mondattak. (Vége köveik.) A* isz«zab­ályozn»ok ü­gyében.Mivel a’szatmá­­ri szamoshátiak, kiváltképen pedig Seregben a’ ti­­szahátság, Zemplényben a’rét- és bodrogközi lako­sok,miután a’rohanó árvizek által élelmüktől,sőt bar­maik tápláléktól is megfosztattak, ’s végső ínséggel fenyegettetnek, úgy látszik tekintetet és méltány­lást igénylenek nemcsak a’ törvényhatóságoktól,ha­nem magától szinte a’ kormánytól is, ’s minthogy a’ Tisza ’s mellékein levő vizek szabályozása eszköz­lésére nm. Széchenyi István gr. ki is van királyi biz­tosképen küldve, legyen szabad nekünk is e’ tárgy­bani nézeteinket a’ t. ez. közönséggel tudatni, hiszen bármilly nagygépbe egy maga helyén alkalmazta­tott parányi szög is az egészre nézve hatással szo­kott lenni. A’ fenemlitett lakosok szerencsétlenségöket a’ szerfeletti árvizek okozzák, mellyek Tokajig Nagy- Szőlőstül Ugocsa megyébe, vagy azon helytől, hol a’ Tisza a’ mármarosi hegyek közül kiömlik, több felöl több folyó által nagyobbittatnak, illyen a’ Tisza balpartján a’ Határ, Túr, Kraszna, Szamos — jobb partján a’ Borsa — okszerűen gazdálkodva, ezeket volna szükség a’ Tiszától elvonni, sőt a’ Tisza ára­dását szabályozni; mi az által lenne eszközölhető, ha a’mondott balparti folyók egy külön csatornába vé­tetnének,melly­nek kezdete a’Tiszának hegyekbéli kiömlésénél lehetne,hogy ott fogná fel a’ Mármaros­­ból kitóduló árvizet; ezen csatorna az igaz tetemes költségbe kerülne, de ha felgondoljuk azon j­ótékony­­ságot,mel­yet véleményünk szerint Csongrádig, — hol ismét a’ sebes Köröst lehetne belé vezetni — az alföldi kanaánra árasztana; ha felvesszük, hogy a’ Mármarosban termett só és szálfa­ szállitásban men­nyi hasznot hajtana, sőt a’ gőzhajózást is mennyire mozdítaná elé; ha elképzeljük, hogy Bihar, Békés, Csongrád megyék élelemszereit a’ sokszor éhség­gel küzdő felső megyékbe mi könnyen föl lehetne szállítani,megszüntettetvén ez által a’ Szamos és Ti­­sza-töltés csináltatása, ’s tán egy részben legalább szükségtelenné tétetvén a’ tiszai átvágások — lehe­tetlen létesítését nem óhajtani. Ezen módon ha a’ tervben érdeklett folyamokat ’s Tisza árvizet felfogó csatorna torkolatjánál, Ki­rályházánál csak annyi mélységre ásatnék, hogy a’ viz áradáskor idejében jőne belé a’ Tiszából,ott pedig hol a’többi folyam belé vétetnék,rendes mélységre és szélességre ásatván,Szathmár-Németihez ’s Debre­­czenhez közel vitetnék Csongrádig, a’ most addig sok hosszas mérttnyi csavargással lefolyó ’s ez által a’ hajózást akadályoztató Tisza útjának aligha egy nyolczad részére nem olvadna le, úgy hogy áradás idején harmadnap alatt Márm­arosból Csongrádon le­hetne a’ sószállitó oláh — mennyi hasznot hajtana ez a’ kir. kincstárnak, mennyi tenger posvány, tó, mo­csár szárittathatnának ki; de mi több az érintett me­gyékben vizáradás által szerencsétlenségbe esett la­kosok többé semmi víztől nem retteghetvén, fárad­ságuknak, mellyet most az árvíz elrabol,kedves gyü­mölcsét nyugalomban élvezhetnék.­­ Továbbá a’ Tisza jobb partján Várinál Tiszába ömlő és sokszor általa egy mérföldre feltolatni szokott Borzsát, ha­csak egy részben is a’ Vérke medrébe kellene venni, kinyittatván a’ Szipa ’s valamennyi apróbb patak tor­kolatjai is, hogy a’ viz kis mértékben folyván jóté­konyságot árasztana még a’ vidék barmaira is, mel­lyek most a’ megbü­zhödt víztől minden évben hul­lani szoktak. Többen. C­eough­iduiegyel közgyűlés. Szegvár sept. 15-en (nem rendes levelezőnktől.) Ki megyénk éle­tét nehány év óta figyelemmel kisérte, ki országgyű­lési utasitásunkat, a’ verificatiót melly először is me­gyénkben tette le jövendője alapkövét, ki legköze­lebb múlt gyűlésünket — az onnan eredő csongrádi levelet még nem feledé — csodálkozni fog a’ rögtöni iszonyú változáson , melly mostani közgyűlésünket előbbi meggyőződésünkkel, előbbi végzéseinkkel homlokegyenest öszszeütközteti. Híjába­ könnyen megrendíthető az épület, mellynek alapkövéül vál­tozékony cortes használtaik! Az épület, mellynek e­­melésén a’ legkitűnőbb buzgalommal évek óta mű­ködött az ellenzék — öszszedobt; a­ tény, melly mint elvitázhatatlan igazság élt megyénk lelkében, ha nem czáfoltatott is meg, de az egyedül szükséges éltető argumentum a’támogató tömeg hiányában meg­bukott; alkotványellenes­­en a’ törekvés, mellynek tükrében hazánk boldogságát, jövőnk derűjét látta kevéssel ezelőtt a’ nemesség. Következetlenség kö­vetkezetlenségre — ez most lefolyt gyűlésünk ty­­pusza, mellynek éltü­nkbéli kitörölhetéséért köszö­netét szavazandna a’ változékonyságrúl bélyegzett nemzeti jellem; annyira haladt e’ gyűlés a’ követke­zetlenség ösvényén, hogy nemcsak mit a’ múltkor e­­gyetlen ellenszózat nélkül közmegegyezéssel hatá­rozott; a’ mai viszszavonta, de mit egyesek legszebb szavakba burkolt hoszszú szónoklatokban állította­­nak tegnap — minek ellenkezőjét megrovatást sőt hivataltól­ felfüggesztést érdemlő hanyagságnak el­­iszaerének — ma, mert egy párt ellen népszerűtleni­­tésére alkalmas fegyvernek látták, ugyanazt ugyan­azok a’ nemesi jogokkal öszszeütköző, bátorságot — személyt veszélyeztető jogtalanságnak kiálták ki. E­ rövid nyilatkozatot mielőtt a’gyűlés taglalásába bocsátkoznám, nem tagadhattam meg a’méltányos­ságtól azért, hogy ki megyénk felett egy fájdalmas sóhajt bocsátana,ismerje egyszersmind az okot,melly előtt annyi éves szabálynak meghajolni helyt enged­ni kellett Előzvények, mellyekből is közel változást gya­­nítni lehetett volna, nagyobbszerüek alig voltak — azonfelül az ügye igazságában bizton bizó ellenzék az igazság szavánál egyéb fegyvert ellenei ellenébe használni szükségtelennek vélt — mit előzvénynek mondani lehetne, az B. A. Ii.t. titoknok megyénk tb.’s conservativeink főnökének Pestről a’közgy.előtti 2 héttel való megjelenése volt, minek igen valószínű ürügyéül azonban a’ Szegváron és akkor öszszeű­lt ’s a’ Tiszaszabályozást tárgyaló társulat gyűlése használtatott. Mondatott, miként a’ kath. papság pa­rancsnál fogva a’ gyűlésben tettleges részvétre szó­­littatott fel. Izgatási hódítási csekélyebb hírek is szárnyaltak, mellyekre azonban az ellenzék mitsem ügyelt, így érkezett a’ gyűlésre kitűzött határnap. A’ teremben nagy számmal megjelenő papság, a’min­denünnen öszszejött segédlelkészek sokasága, az el­nöki szék körül tolongó cortes-csoport élénk figyel­met gerjesztének a’ történendőkre — sőt a’ számok öszszehasonlitása nem egészen alaptalan agályra is nyújtottak már okot; de ki más részről tanuja volt a’ hatásnak,mellyet egy országosan tisztelt egyed, me­gyénknek 3 orsz.gyűlésen keresztül büszkesége, az ellenzék sajkájának több viharon keresztül jeles kor­mányzója,tiszta keblének bensőség­teli szónoklatá­val a’ köznemességre gyakorolni szokott, ki tanuja volt azon tiszteletnek,azon birodalomnak mellyel szép pályáján keresztül hozzá a’ megye minden egyedei csatlakoztak, reményt elvesztenie lehetetlen volt an­nál is inkább, mivel szintazon ügy, melly mellett po­litikai élete első stádiumától fogva egész mostanig harczolt, más­ok pedig, melly őt a’ közbizodalomából kivetkeztetné; hátrálni kényszerítse, nem volt. Mint­egy 9’Akor jelent megszűnni nem akaró harsány éle jenektől fogadtatva főispán-helyettes e nagys. meg­nyitó beszédének elején köszönetét fejezve ki a’ük­nek a’ számos megjelenésért, melly a’ közügyek irán­ti részvétnek tanúja, azután a’ megye állapotárul je­lentést teendő megemlítő, miként e’társaságban isó alispán úrhoz tett felszólítása nem egészen fogana­tosíttatott. A’ megye egészségi állapotáról, az árvák pénzei mikénti kezeltetéséről, a’ községi bírák szám­adásiról mindeddig jelentést nem kaphatott, mennyi­ben várnak e’ tárgyak jelentésre, mennyiben nem — nem tudja — mit a’ KK. és Biteknek elibe terjeszt, az igen szomoritó. Megemlítő, miként utaink a’ kiá­radt víz által m­egrongáltatván a’közlekedés szerfö­lött nehéz; sok helyen a’kitörő elem miatt azok ki­­javíttatása máig is lehetetlen, de vannak utak, m­ely­­lyek tökéletes helyreállíttatása gyakran igen kevés erővel teljesíthető volna. Megemlítő, miként adóbeli tartozásunk roppant, hogy 30 ezer forintnyi hadi adó­ból a’ megye pénztárában csak háromszáz és néhány forint vagyon; előadó végre, miként megyénkben az erkölcsi állás mindinkább elfajul. A’börtönök részint elitéit részint ítéletet váró rabokkal telvék, melly tár­gyakra a’ KKr. és Adek figyelmét és bölcs tanácsát kikérte. Az éljenektől követett főispánhelyettes ur jelentésére, mivel személye is érintve volt, először is ise alispán ur válaszolt, elmondva, miként felszó­lítva lévén főispánf­. úrtól a’ m­egye állapotáról kime­rítő tudósitás-adásra, a’ szükséges rendeléseket a­­zok beszerzésére azonnal raegtevé, mindeddig azon­ban némelly részben kivonata teljesíttetlen maradván e’ részben a’felszólitásnak eleget­­ sem tehet, a’ be­szerezhetett tudósításokat pedig e nagyságának ál­­taladta. Mi főispánhelyettes úr szomorú rajzát illeti, ez nem épen olly szomorú. Az utakat illetőleg, hol idő és körülmények engedők, lépések tétettek, az adó kö­rül emlékezik, miként tavaly illyenkor a’ tartozásból szinte nem lévén több mint most fedezve, a’legkö­zelebbi közgyűléskor alig 3—4000 forint hátrama­radás volt. Az erkölcsi állást illetőleg tetemes, na­gyobb rablások nem történnek, kisebb bűnösök pe­dig ezelőtt is voltak, most is vannak, ezután is lesz­nek, a’ rabok legnagyobb száma már elítéltetett ’s az ítéletet várók legnagyobb része máshonnan várandó tudósítások miatt nem­ ítéltethetik el. Egy tb.az adó hátramaradására előhozott okot nem találta kielégítőnek, mivel állítása szerint épen most a’legalkalmasb idő, midőn a’ paraszt vagy tér- 473

Next