Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-02 / 79. szám
János ur; tanítványok csak iparfaüves növendékek lehetnek. A’ 11. úgynevezett vegyészeti teremben: 6) Minden vasár- és ünnepnapon reggel 8—9 órakor, a mesterlegények számára franczia nyelvtan fog gyakorlati tanmódszerint előadatni Kronperger Antal ur által. Ez előadás rendkívüli lévén, tandíja fiavonkint 20 p. kr. 7) Szinte vasár- és ünnepnaponkint dr. Genfs Ivich Károly ur az életműtlen vegyészeiből népszerű és kísérletes előadásokat fog tartani°magyar és német nyelven. Tandíj nem követeltetik.__8) Minden kedden és szombaton délutáni 4—5 órakor speciális vegyészeti leczkék adatnak, dr. Nendtvich ur által, hasonlag magyarul és németül, és tandíj nélkül. Ezek felől szinte, mint a’ kik pont alattiakról különös hirdetés fog létetni. —.») Minden hétfőn és pénteken, délutáni 5 —6 óra között Namper Antal ur,a’ helybeli kereskedelmi tanoda tulajdonosa és igazgatója, a’ kereskedői számvitelről, kapcsolatban a’ fejszámvetéssel, fog német nyelven leczkéket adni. Tandíj nem fizettetik.— iö) Minden kedden, csütörtökön és szombaton esti 5—7 órakor Kronperger Antal ur a’ magyar nyelvet tanítandja díjmenten. — Ill. A’nagy teremben: 11) Minden vasár- és ünnepnapokon délelőtti időben, mintegy három óra hoszszig a’ mesterlegények rajzolásra fognak oktattatni, miről legközelebb bővebben. Előadván a’feljebbiekben az óra és tárgyrendet, a’ következőket ajánljuk az érdeklőiteknek. A’ mesterlegények számára vasár- és ünnepnaponkint adatni szokott leczkéink hasznosságáról már mondottunk némellyeket. Ismételni azokat nem tartjuk szükségesnek. Meg vagyunk győződve, miképen azon mesterlegények, kik az irás, olvasás, számvetés ’stb. tudását még eddig nélkülözik, valódi szerencsének, jótéteménynek tekintendik az alkalmat, mellyet mostan közlött leczkerendünk nekik is megnyit. Örvendetes jelnek vennék ugyan, ha minél kevesebben jelennének ez oktatásra meg, mivel okunk volna abból következtetni, hogy csak mentül kevesebbnek van arra szüksége, azonban szomorú hiedelmünk az , hogy az iparos osztály fiatalságának eddigi elhanyagoltatása sok legényre nézve teszi szükségessé Virnay János urnak e’ részbeli fáradalmát. Vállas Antal ur a’ vasár- és ünnepnapi előadásokra nézve a’következő rendszert követendi: Kétévi cyclusa lesz, mert előadásai tudományának elemeit, kivált két nyelven, egy év alatt elvégezni nem lehet. Két év azonban elég lesz. Az első évben a’ mechanikai részt emelendi ki, a’ stílytalanokat pedig, kivált a’ kevésbbé fontos mágnesség felöli szakaszt és a’ fénytant csak röviden említendi. A’cyclus második évében ellenben a’ mechanikát fogván rövidebbre vonni, a’ súlytalanokat adandja nagyobb kiterjedésben; jelesül pedig az ipar mezején olly nagy szerepet játszó hő- és berztant tárgyalandja. E’ két évi cyclus által elérendi, hogy mindazok, kik csak egy évig hallgatják az előadásokat, tanulandnak valamit, mind pedig azok, kik második évben is hallgatóji lesznek, ugyanazon tanok ismétlésivel fárasztatni nem fognak. A’ hétköznapi speciális előadások tárgyaiul a’ legközelebbi évre, következőket választá: a) A’ hőtan némelly közhasznubb alkalmazásit, a’ fűtés elméletét, a’ gőz munkálatit ’s a’ gőzgép leírását, a’ fűtésnél, melly a’ leghasznosabb tárgyak közé tartozik, azokra fog szorítkozni, mik rajzok által megértethetők. A’ fűtésnek egyik igen figyelemre méltó módja lévén a’ gőzfűtés, a’ gőz toomáját, melly nélkül az meg nem érthető, természetesen adnia kellend. De ezt adni azért is szükséges, mert többféle iparágban, mint a’ pályinka-főzésnél, czukorgyártásnál, mosásnál ’stb. gőzalkalmaztatik. A’ gőz munkálatinak előadására következendik a’ gőzgép leírása, nemcsak azért, mert e’ gép egyik legáltalányosb elemi mozgató,melly gyárgépezetek, hajók ’s kocsik hajtására alkalmaztatik (’s kívánatos, hogy minél több hazánkfia ismerkedjék meg vele), hanem azért is, mert leírásába olly mechanikai elvek fejtegetését szőhetni be, millyenek péld. a’ mozgások átváltoztatása és szabályozása, az iramkerék’stb.,mik e’ nélkül alig fognának tárgyhoz illő figyelemmel hallgattatni. A’ gőzgép leírása egyébiránt csak akkor fog adatni, ha az iparegyesületnek sikerülene gőzgépmintára szert tenni. E’ tárgyak körülbelül 20 órai leczkefolyamot képezendnek. — b) Rdandja tanár úr a’ physikai magasság-mérést súly-és hévmérővel, leendő mérnökök számára. A’mérnök is technikus ’s azért illik javára is tennünk valamit. — A’ magasság-mérés nemcsak földizasi és climatologiai tekintetből érdemel figyelmet, hanem azért is, mert az előzvénye lehet a’ vaspályák színfelvételének ’stb. Mintegy 10 óra alatt fog e’ tárgy befejeztetni. c) Végül elöadandja a’ galvanismust nagyobb terjedelemben. Ezen alapszik a’galvanoplastica, az aranyozás, ezü istörés, a’galvaniféle gépmozgató feltalálása (melly újabb időben annyi embert foglalkoztat), az electrical telegraph’stb. A’ galvanismus egyáltalában azon része a’ természettannak,melly a’ legszebb alkalmazásokat láttatván előre,minden haladni kívánó iparosnak kedvencz tanulványnál ajánlható. E’ tárgy mintegy 20 órát igénylem. — A’ mester-inas-iskolára nézve azokra hivatkozunk ezúttal, mik felőle a’Hetilap 36. és 37ik számában mondattak. (Vége köveik.) A* isz«zabályozn»ok ügyében.Mivel a’szatmári szamoshátiak, kiváltképen pedig Seregben a’ tiszahátság, Zemplényben a’rét- és bodrogközi lakosok,miután a’rohanó árvizek által élelmüktől,sőt barmaik tápláléktól is megfosztattak, ’s végső ínséggel fenyegettetnek, úgy látszik tekintetet és méltánylást igénylenek nemcsak a’ törvényhatóságoktól,hanem magától szinte a’ kormánytól is, ’s minthogy a’ Tisza ’s mellékein levő vizek szabályozása eszközlésére nm. Széchenyi István gr. ki is van királyi biztosképen küldve, legyen szabad nekünk is e’ tárgybani nézeteinket a’ t. ez. közönséggel tudatni, hiszen bármilly nagygépbe egy maga helyén alkalmaztatott parányi szög is az egészre nézve hatással szokott lenni. A’ fenemlitett lakosok szerencsétlenségöket a’ szerfeletti árvizek okozzák, mellyek Tokajig Nagy- Szőlőstül Ugocsa megyébe, vagy azon helytől, hol a’ Tisza a’ mármarosi hegyek közül kiömlik, több felöl több folyó által nagyobbittatnak, illyen a’ Tisza balpartján a’ Határ, Túr, Kraszna, Szamos — jobb partján a’ Borsa — okszerűen gazdálkodva, ezeket volna szükség a’ Tiszától elvonni, sőt a’ Tisza áradását szabályozni; mi az által lenne eszközölhető, ha a’mondott balparti folyók egy külön csatornába vétetnének,mellynek kezdete a’Tiszának hegyekbéli kiömlésénél lehetne,hogy ott fogná fel a’ Mármarosból kitóduló árvizet; ezen csatorna az igaz tetemes költségbe kerülne, de ha felgondoljuk azon jótékonyságot,melyet véleményünk szerint Csongrádig, — hol ismét a’ sebes Köröst lehetne belé vezetni — az alföldi kanaánra árasztana; ha felvesszük, hogy a’ Mármarosban termett só és szálfa szállitásban mennyi hasznot hajtana, sőt a’ gőzhajózást is mennyire mozdítaná elé; ha elképzeljük, hogy Bihar, Békés, Csongrád megyék élelemszereit a’ sokszor éhséggel küzdő felső megyékbe mi könnyen föl lehetne szállítani,megszüntettetvén ez által a’ Szamos és Tisza-töltés csináltatása, ’s tán egy részben legalább szükségtelenné tétetvén a’ tiszai átvágások — lehetetlen létesítését nem óhajtani. Ezen módon ha a’ tervben érdeklett folyamokat ’s Tisza árvizet felfogó csatorna torkolatjánál, Királyházánál csak annyi mélységre ásatnék, hogy a’ viz áradáskor idejében jőne belé a’ Tiszából,ott pedig hol a’többi folyam belé vétetnék,rendes mélységre és szélességre ásatván,Szathmár-Németihez ’s Debreczenhez közel vitetnék Csongrádig, a’ most addig sok hosszas mérttnyi csavargással lefolyó ’s ez által a’ hajózást akadályoztató Tisza útjának aligha egy nyolczad részére nem olvadna le, úgy hogy áradás idején harmadnap alatt Mármarosból Csongrádon lehetne a’ sószállitó oláh — mennyi hasznot hajtana ez a’ kir. kincstárnak, mennyi tenger posvány, tó, mocsár szárittathatnának ki; de mi több az érintett megyékben vizáradás által szerencsétlenségbe esett lakosok többé semmi víztől nem retteghetvén, fáradságuknak, mellyet most az árvíz elrabol,kedves gyümölcsét nyugalomban élvezhetnék. Továbbá a’ Tisza jobb partján Várinál Tiszába ömlő és sokszor általa egy mérföldre feltolatni szokott Borzsát, hacsak egy részben is a’ Vérke medrébe kellene venni, kinyittatván a’ Szipa ’s valamennyi apróbb patak torkolatjai is, hogy a’ viz kis mértékben folyván jótékonyságot árasztana még a’ vidék barmaira is, mellyek most a’ megbüzhödt víztől minden évben hullani szoktak. Többen. Ceoughiduiegyel közgyűlés. Szegvár sept. 15-en (nem rendes levelezőnktől.) Ki megyénk életét nehány év óta figyelemmel kisérte, ki országgyűlési utasitásunkat, a’ verificatiót melly először is megyénkben tette le jövendője alapkövét, ki legközelebb múlt gyűlésünket — az onnan eredő csongrádi levelet még nem feledé — csodálkozni fog a’ rögtöni iszonyú változáson , melly mostani közgyűlésünket előbbi meggyőződésünkkel, előbbi végzéseinkkel homlokegyenest öszszeütközteti. Híjába könnyen megrendíthető az épület, mellynek alapkövéül változékony cortes használtaik! Az épület, mellynek emelésén a’ legkitűnőbb buzgalommal évek óta működött az ellenzék — öszszedobt; a tény, melly mint elvitázhatatlan igazság élt megyénk lelkében, ha nem czáfoltatott is meg, de az egyedül szükséges éltető argumentum a’támogató tömeg hiányában megbukott; alkotványellenesen a’ törekvés, mellynek tükrében hazánk boldogságát, jövőnk derűjét látta kevéssel ezelőtt a’ nemesség. Következetlenség következetlenségre — ez most lefolyt gyűlésünk typusza, mellynek éltünkbéli kitörölhetéséért köszönetét szavazandna a’ változékonyságrúl bélyegzett nemzeti jellem; annyira haladt e’ gyűlés a’ következetlenség ösvényén, hogy nemcsak mit a’ múltkor egyetlen ellenszózat nélkül közmegegyezéssel határozott; a’ mai viszszavonta, de mit egyesek legszebb szavakba burkolt hoszszú szónoklatokban állítottanak tegnap — minek ellenkezőjét megrovatást sőt hivataltól felfüggesztést érdemlő hanyagságnak eliszaerének — ma, mert egy párt ellen népszerűtlenitésére alkalmas fegyvernek látták, ugyanazt ugyanazok a’ nemesi jogokkal öszszeütköző, bátorságot — személyt veszélyeztető jogtalanságnak kiálták ki. E rövid nyilatkozatot mielőtt a’gyűlés taglalásába bocsátkoznám, nem tagadhattam meg a’méltányosságtól azért, hogy ki megyénk felett egy fájdalmas sóhajt bocsátana,ismerje egyszersmind az okot,melly előtt annyi éves szabálynak meghajolni helyt engedni kellett Előzvények, mellyekből is közel változást gyanítni lehetett volna, nagyobbszerüek alig voltak — azonfelül az ügye igazságában bizton bizó ellenzék az igazság szavánál egyéb fegyvert ellenei ellenébe használni szükségtelennek vélt — mit előzvénynek mondani lehetne, az B. A. Ii.t. titoknok megyénk tb.’s conservativeink főnökének Pestről a’közgy.előtti 2 héttel való megjelenése volt, minek igen valószínű ürügyéül azonban a’ Szegváron és akkor öszszeűlt ’s a’ Tiszaszabályozást tárgyaló társulat gyűlése használtatott. Mondatott, miként a’ kath. papság parancsnál fogva a’ gyűlésben tettleges részvétre szólittatott fel. Izgatási hódítási csekélyebb hírek is szárnyaltak, mellyekre azonban az ellenzék mitsem ügyelt, így érkezett a’ gyűlésre kitűzött határnap. A’ teremben nagy számmal megjelenő papság, a’mindenünnen öszszejött segédlelkészek sokasága, az elnöki szék körül tolongó cortes-csoport élénk figyelmet gerjesztének a’ történendőkre — sőt a’ számok öszszehasonlitása nem egészen alaptalan agályra is nyújtottak már okot; de ki más részről tanuja volt a’ hatásnak,mellyet egy országosan tisztelt egyed, megyénknek 3 orsz.gyűlésen keresztül büszkesége, az ellenzék sajkájának több viharon keresztül jeles kormányzója,tiszta keblének bensőségteli szónoklatával a’ köznemességre gyakorolni szokott, ki tanuja volt azon tiszteletnek,azon birodalomnak mellyel szép pályáján keresztül hozzá a’ megye minden egyedei csatlakoztak, reményt elvesztenie lehetetlen volt annál is inkább, mivel szintazon ügy, melly mellett politikai élete első stádiumától fogva egész mostanig harczolt, mások pedig, melly őt a’ közbizodalomából kivetkeztetné; hátrálni kényszerítse, nem volt. Mintegy 9’Akor jelent megszűnni nem akaró harsány éle jenektől fogadtatva főispán-helyettes e nagys. megnyitó beszédének elején köszönetét fejezve ki a’üknek a’ számos megjelenésért, melly a’ közügyek iránti részvétnek tanúja, azután a’ megye állapotárul jelentést teendő megemlítő, miként e’társaságban isó alispán úrhoz tett felszólítása nem egészen foganatosíttatott. A’ megye egészségi állapotáról, az árvák pénzei mikénti kezeltetéséről, a’ községi bírák számadásiról mindeddig jelentést nem kaphatott, mennyiben várnak e’ tárgyak jelentésre, mennyiben nem — nem tudja — mit a’ KK. és Biteknek elibe terjeszt, az igen szomoritó. Megemlítő, miként utaink a’ kiáradt víz által megrongáltatván a’közlekedés szerfölött nehéz; sok helyen a’kitörő elem miatt azok kijavíttatása máig is lehetetlen, de vannak utak, melylyek tökéletes helyreállíttatása gyakran igen kevés erővel teljesíthető volna. Megemlítő, miként adóbeli tartozásunk roppant, hogy 30 ezer forintnyi hadi adóból a’ megye pénztárában csak háromszáz és néhány forint vagyon; előadó végre, miként megyénkben az erkölcsi állás mindinkább elfajul. A’börtönök részint elitéit részint ítéletet váró rabokkal telvék, melly tárgyakra a’ KKr. és Adek figyelmét és bölcs tanácsát kikérte. Az éljenektől követett főispánhelyettes ur jelentésére, mivel személye is érintve volt, először is ise alispán ur válaszolt, elmondva, miként felszólítva lévén főispánf. úrtól a’ megye állapotáról kimerítő tudósitás-adásra, a’ szükséges rendeléseket azok beszerzésére azonnal raegtevé, mindeddig azonban némelly részben kivonata teljesíttetlen maradván e’ részben a’felszólitásnak eleget sem tehet, a’ beszerezhetett tudósításokat pedig e nagyságának általadta. Mi főispánhelyettes úr szomorú rajzát illeti, ez nem épen olly szomorú. Az utakat illetőleg, hol idő és körülmények engedők, lépések tétettek, az adó körül emlékezik, miként tavaly illyenkor a’ tartozásból szinte nem lévén több mint most fedezve, a’legközelebbi közgyűléskor alig 3—4000 forint hátramaradás volt. Az erkölcsi állást illetőleg tetemes, nagyobb rablások nem történnek, kisebb bűnösök pedig ezelőtt is voltak, most is vannak, ezután is lesznek, a’ rabok legnagyobb száma már elítéltetett ’s az ítéletet várók legnagyobb része máshonnan várandó tudósítások miatt nem ítéltethetik el. Egy tb.az adó hátramaradására előhozott okot nem találta kielégítőnek, mivel állítása szerint épen most a’legalkalmasb idő, midőn a’ paraszt vagy tér- 473