Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-16 / 83. szám

hogy ha mind azon felemlitett okot, mellyeknek e’ törvények olly csekély foganata tulajdonittatik, ösz­­szeadnók és gondosan átszűrnők, hogy maradna az­tán a’tiszta igazság’s ez az volna,hogy e’két törvény sem czélszerűtlen, sem pedig csonka, hanem az,hogy e’ két igen egyszerű ’s igazságos törvényt fogana­tositni nem a­karjuk. — De lássuk és szóljunk azon kevésről is,mi ezen törvények foganata körül történik. Az igaz, hogy a’ hivatalképesség ügyében úgy­szólván semmi sem történik ’s csak most kell kaczagnom egy szelíd op­timista vagy inkább scrupulista azon aggodalmas m­egjegyzésén,hogy, ha majd netalán e’ törvény kö­vetkezében nem nemest jelölnének ki alispánnak egy nemessel, milly zavarokat sőt vérontásokat is szülhetne ez! pedig, de kár a’ drágalátos urnak ezen olly szerfölött aggódni! hiszen, ha kiveszek néhány megyét, ez ügy rendes állomása nagy részben a’m­e­­gye pandúrjainál vagyon még csak, a’ nemesség t. i. korteskedik maga közt, mint ezelőtt, a’ nem nemes választását pedig szintazon ügyetlenséggel (non­chalance) felejti mint ezelőtt, és csak a’tisztujitás vége felé jut ollykor egy két szónoknak eszébe,hogy most­­ 845ik évben vagyunk és hogy létezik egy tör­vény, mellynek hozatalán olly diadalzajt ütöttünk ’s rmellynek ápolására itthon,a’megyékben,semmi,sem­mi sem történik! Bízvást reméllhetni ugyan, hogy ki lévén az elv törvény által mondva, ez úgy haladni fog, és ha ezen törvényhez (melly magában semmi esetre sem csonka, ha cselekvésre’s áldozatrai készségünk nem csonkulna olly könnyen) a’ honoratiorok szavazata csatoltatik, vagy a’ mi még czélszerűbb és kivána­­tosb, a’ birtokképességi törvény következtében, ne­mesi birtok után, bizonyos qualificatiók alatt nem ne­mesnek is megadatik a’politikai jog a’ megyékben, majd akkor szedhetni csak ezen törvény gyümölcseit, mellyek talán most koránsak volnának ’s talán sava­nyúk is még, mondaná a’ róka. Térjünk általa’ birtokképességre, miért olly csekély aránylag még e’ törvény foganata is, melly az aristokratiának nemcsak sem jogaiba sem szaba­­ditékiba nem vág, sőt annak pénzbeli érdekeit hatal­masan elősegíthetné! mondják sokan, hogy kevés a’ pénz, ’s ebben van némi igazság! mondják mások, hogy az ősiséget is el kellett volna törleni vagy leg­alább módosítani, ebben is van valami, csak ne felejt­sük,hogy az ősiségnek csupán lényeges módosittatá­­sára alig volna elegendő egy fél országgyűlési idő , a’ki pedig azt állítná, hogy legelőször is az ősiség dolgában kellett volna hozni törvényt, a’ birtokké­pességgel pedig még várni, azzal vitába sem akar­nék bocsátkozni, mondják mások: hoztunk törvényt, de mit használnia nemnemes nem akar ingatlannemes birtokot vennii Felelet. Én felteszem, hogy valamelly nem nemesnek pénze van, és így vehet; de felteszem azt is, hogy ezen nem nemesnek annyi tapintata ’s felfogása is van,hogy az a’ királyi adományt meg tud­ja különböztetni a’privát adásvevéstől,mint más ne­mes ember; hogy tudja azon jogokat, mellyek a’ kir. adomány és privát adásvevésből erednek, feltéve hogy e’ törvény kihirdetése után megtudta, hogy ne­mesi jószágok privát adásvevésinél az ő joga szint­annyit nyom, mint a’ legrégibb családé; végre ha fel­fogta, miként arra, hogy ő mint nem nemes nemesi jószágot mint sajátot bírhasson, az ősiség eltörlesz­­tése épen nem szükséges,— megmarad egy fontos kérdés: ki fogja aztán a’ nem nemesnek vagyonát biztosítani a’ megyében, miután őneki ott nincs sza­vazata? — ’ s ki fogja vagyonát, szerzett tulajdonát biztosítani ott,hol ollyan elemekkel kénytelen jönni érintkezésbe,mellyektől még politikailag el van szi­getelve? Ki fogja a’nem nemesnek fáradhatlan szor­galom által szerzett vagyonát biztosítani ott, hol a’ nemesekre néz­t adómentesség divatoz, a’nem ne­mest pedig nemesi földekre nézve adó alá akarják vetni, sőt már vetették is, mint némelly megyében már történt is nemcsak a’ nemesi de adózói pénztár résziríit is,és így kétszeressen rótták meg ? Igen is — kimondom nyíltan, — hogy a’ bir­­tokképességi törvény élénkebb foganatát leginkább az akadályoztatja, hogy a’ nemnemest a nemesi föld­re nézve adó alá akarják vetni, sőt vetették is, mie­lőtt el lenne fogadva az általányos teherviselés a’ nemesség által is! — Megvallom , nem csekély feladatnak tartom e­­zen adóztatás ellen föllépni, mert első pillanatra, szerény capnellatióm előtt, és ha okaim gyengék , azután is, állitásim ellen két párt leszen:az egyik, mellynek tisztelettel hódolok, az t. i. melly a’ köz­teherviselés elfogadását szívből és őszintén pártolja, és ez ügyet a’ többiek közt ezen extraserialis adóz­tatás által véli előmozdíthatni; másik párt az, melly szinte melegen pártolja az adót, és bármiféle adóz­tatást elfogad, föltéve,hogy azt más fizesse helyette! Én csak az első párt embereihez intézem csekély so­raimat , t. i. a’ tisztán haladni akaró párthoz, mellyet ha kapacitálni nem leszek szerencsés, kétségkívül okaim erőtlenségének fogom tulajdonítani, vagy an­nak , hogy talán hibás szempontból fogtam fel a’ dol­got; de lehet ám az is, hogy figyelmeztetésem nem a­­laptalan ’s okaimban leszen igazság, minden esetre kívánatos pedig, hogy e’ tárgy minél előbb tisztába hozassék. (folyt.) Köri mozgalmak. Hadd szóljanak ezen la­pok is a’ Körrül, melly nem alaptalanul igénylé már az ország figyelmét; szóljanak higgadtan és inge­rültség nélkül; mert az igaz való csak igy tü­ndöklik ki. Intézeteknél a’ szállásügy életkérdés; mert ez a­­zon irány, minél fogvást a’ költségvetésben mago­kat tájékozhatják. A’ Kör némelly tagjainak erősza­kolt szótöbbséggel sikerült a’ szállásváltoztatás ’s az egyesületnek a’hatvanutczai Horvátházba költöz­tetése. Ezen műtét ’s járulékai annyi pénzerőt igé­nyelnek,mit legvérmesb remény sem állíthat elő. A’bi­­zonyos bukás alapos félelméhez járult még azon szo­morú körülmény is, miszerint az egyletet, magasb czélok száműzetésével számos tagjai, mindinkább és egyedül csak játék- ’s mulatóhelyül tekinték ’s nyilván kimondatott, még pedig nagy befolyású tag által, az irodalomtól ’s művészettől irtózás. — Illy helyzetben nem maradt egyéb hátra, minthogy ki­lépjenek azok, kik nem ábrándra, hanem biztos va­lóra számitnak; kiknek nem biliárd- ’s kártyajáték egyedüli élvezetük; kiknek házuk művészettől ’s iro­dalomtul nem borsózik. — Ki is léptek számosan, többnyire azok is, kik első alapitójis voltak az egylet­nek. A’ kilépett tagok már eddig is 80nan, vasárnap közkedvességü Fényesünk elnöklete alatt tanács­­kozványt tartván, a’ társulatot ideiglen ,Pesti Kör­ néven 3 évre alakúltnak nyilványiták; programmot és alapszabályokat készitének’s a’volt szállást az or­szágúti Kunewalderházban megtartották. Az ideigl. Pesti Kör czélja műveit társalgás, irodalom, művé­szet ’s egyéb közhasznuak előmozdítása. Részvény évenkint 200, butorpénz egyszer mindenkorra 5 pft. Tanulságos volt látni azon Hiedelmet, mi jellem­ző a’ tanácskozványi vitatkozásokat, öröm azon kész­séget, minélfogva bútorokra rögtön ’s néhány tag közel 400 pftot fizetett. Őszinte méltánylással kell itt különösen a’ Nemzeti Újság érdemdús vezetőjét Lip­­thay Sándor urat említeni, ki butorzásra 100­0, a’ társaság rendelkezésire 200, öszszesen 300 pftot fizetett ’s ritka becsű­ könyvtárát engedé által hasz­nálatra. Termeink már kényelemmel és ízletesen bu­­toroztatvák, fölszereltetvék barátságos befogadá­sukra rokonkebtű­ társainknak. Most nincs egyéb hát­ra, mint fölhíni vidéki barátinkat, szíves istenhozzá­­dat mondani horvátházi rokonunknak — kik közöl többhöz leélt kedves napok emléke csatol — azon ó­­hajtással­,versenyezzünk nemesen a’nemes pályán üdvös czélok felé ”. Gyáralapító részvénytárs­aság.A’már eddig köv.lik­re tett ügy­viselőkön kívül még következő urak vál­lalták el az ügynökséget: Körmöczön: Apfel János György ; Pápán : Mayer György, gyáros és városbiró. — Rimaszombaton: Ler­ner Ferdinand postamester és­tb. U­n­g­v­á­r 011: Hrutmann Dávid. Ezen uraknál egyszersmind aláírhatni, valamint az alapszabályokat is megtekinthetni. A’ gyáralapító társaság igazgatósága. Folyamszabályozási tanácskozás Szé­chenyi I­­gr. elnöklete alatt: S Urh­elyen sept. flókán. Szerkesztőin­ ígértem önnek, hogy zem­­­plényi közlésim­mel ollykor meglepem. Ez első alka­lom, mellyben ígéretemet teljesítem. #)- Miért lépek fel ’s miért épen a’„Jelenkoru orgánuma az, mellyben politikai működésemnek kört nyitok, okait könnyen megfejtendem. Mióta municipalis szerkezetünk leg­­fensőbb intézkedések által érdekeltetik, a’ megyei közlések és társadalmi mozgalmak figyelemmeli ki­sérése mindennapivá vált ’s új anyagot adott a’ köz­érdeknek. Nem czélom ez alkalommal azt fejtegetni: mennyiben szükséges a’ kifejlődési korszakunkban a’tudósítások körükben ébereknek lennünk, sem az azokból eredő hatást fontra tenni; tapasztalás eskü­szik arra, hogy pártoskodások különbözőleg feste­nek gyakran homlokegyenest ugyanegy tárgyat sok­szor ollyak által, kik el is felejték megfontolni: váj­jon a’ politikának tág körében alkothatnak é ők meg­győződést? Engem tehát megyém iránti szeretetem buzdíta fel arra, hogy egyik politikai orgánumba, bár közlegényként, de meglehet hogy azért nem egészen fegyvertelenül illeszszem be magamat. A’ Jelenkor az, mellyet kiválasztok, mivel közönyös felszólalás­nak a’lap mégis a’többiek közt legalkalmatosbnak látszik, a’ mennyiben nem áll olly téren, mint a’ B.P. Híradó, melly a’ szabadelvűség elleni branche-ra’s annak tökéletes lefegyverzésére czéloz, sem nem osztozik a’ P. Hírlap ama hátrányában, hogy leg­szentebb igazságai is hajótörést szenvednek, mivel sokan pártellenességbül is elégségesnek tartják azt félrevetni, mert a’ P. Hírlap mondotta. Vannak a’ Je­lenkornak előnyei, mellyek más lapok hátrányaiban találhatók. — Bevezetésnek ennyi elég. Szükséges annyiból, a­­mennyiben okszerűségre szeretvén ba­­sírozni mindent, az antecedenst és conserpienst csak úgy alakíthatom meg, ha az eddigi tudósításoktól az enyéim megkülönböztetnek. Tekintsünk Zem­­plénybe: Egy nevezetes napnak­ néztünk elejébe. Sz. I. gr. ő excellentiája a’vizek szabályozásában mint kir. biztos váratott sept.30 án S.Ujhelybe. Illedelmes fo­gadtatására minden megtétetett. Legelőbb is vá­­lasztvány K. J. gr. elnöklete alatt fogadá­tt Geszt­helyben, mellynek kíséretében S.-Patak városban fővi. Breczenheim Ferdinand ehgsége által fejedel­­mileg megvendégeltetvén egész Ujhelyig a’ legna­gyobb kitüntetésekben részesült. Megjegyzésre mél­tó, hogy ebéd alkalmakor P. E. gr.­ó excel­lentiájá­­ért áldomást ivott, mellyet az ősi lakhoz alkalmazva, a’ nemes gróf érdemeinek előterjesztésébe bocsát­kozván, magas költői eszmékkel annyira meggazda­gított, hogy bátran mondhatjuk, ez adá legkellemesb izét pecsenyénknek. Miután pedig mind a’ város mind pedig a’ tanítói kar részérül, melly utolsót személye­sen is meglátogatván tisztelgéseket vén, ejtve az újhelyi hármas hegyek csúcsain tiszteletére világitó tűzoszlopok nagyszerű szemlélésinél mozsarak és fáklyákkal fogadtatván főispáni helyettesünk adá re­mek üdvözletét. Ezt Szabolcs, Ber­eg és Ung küldöt­teinek tisztelgései követték. Másnap 10 órakor az ülés a’ kir. biztos elnöklete alatt főispáni helyette­sünk és több közbirtokos jelenlétében, a’ karzatot el­foglalta szép nem koszorújában megnyittatott. Előterjesztő ő nagym, hogy a** Tisza folyónak Tisza-Ujlaktól egész a’ Dunába szakadásáig akkén­­ti szabályoztatása — hogy vidéke, mellynek több millió hold földnyi része a’ kártékony áradások miatt haszonvehetlenü­l hever, az áradásoktól megmentes­sék — a’ czél, mellyre egyesített erőkkel működni kell. A’czél, mellyet sem kicsinyíteni sem nagyítani nem kíván,elévetni csak úgy fog, ha az illetők keble­it tántoríthatatlan akarat ’s nem szűnő lelkesedés ed­­zendi meg. Férfiak kellenek úgymond a’ gátra ’s a’ lehetetlenséggel határos akadályok romba dűlnek. Többször mondák már, hogy a’ Tisza vidéke iránt kü­lönös sympathiával nem viseltetem, ezt megczáfo­­landó itt kezdem meg működésemet ’s az ellenkezőt tettleg kívánom bebizonyítani, hiszen előszeretet csatol engem e’ vidékhez, mert ez a’tiszta magyar nép törzsökének telephelye, mellytül a’ „nemzeti­ség és szabadelmüség’ tekintetiben a’ nemes gróf annyit vár, hogy megmentetésökkel a’ hon boldogabb jövendőjét látszik elővarázsolni. Pénz, terv é s ennek sikeres végrehajtása, ezek azok úgymond, mellyek teendőink közé tartoznak, a’ mód pedig mind ezeket létesíteni a’ társadalmi téremi működés. Mi pedig a’ költségeket illeti, a’ gróf azon értelemben van, hogy kik a’ hasznot húzzák,azok viseljék a’nehézségeket ’s igy kiknek földjeik megmentetnek, részesüljenek a’ közterhekben. Ismeri ő úgymond e’ beteg testet, mellyet nem néhány recipével, nem egy vagy több ca­­nalissal, de teljes regulatióval lehet csak igazán meg­­orvoslani ’s nem palliativ de radical szerekkel, külön­ben csak foltot foltra rakunk. Elvül pedig kimondja, hogy mellette sen­kinek veszteni nem kell. Mivel azon­ban ez alkalommal több megye küldöttei is vannak je­len, ez nem annyira vidéki mint orsz. ügyben tanács­kozásra szólít fel mindenkit, indítványát pedig abban öszpontosítja, hogy társaságok alakuljanak, mellyek választottaikat Pestre küldjék, hol a’ létesítési mó­dok ’s megkivántató szükségesekről közértelemmel tanácskozzanak. E’ több ízben éljenekkel megsza­kított beszédet más szónokok nyilatkozatai váltak fel. Beregbül L. J. ő excellentiája az indítványt el- # ) Bár minél gyakrabban! Illy készületit 's fogalma­zása tok­nak valódi kár a’ nemzeti élet annyi teendőji közt némán vesztegleni! Szerk. 496

Next