Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-16 / 83. szám
hogy ha mind azon felemlitett okot, mellyeknek e’ törvények olly csekély foganata tulajdonittatik, öszszeadnók és gondosan átszűrnők, hogy maradna aztán a’tiszta igazság’s ez az volna,hogy e’két törvény sem czélszerűtlen, sem pedig csonka, hanem az,hogy e’ két igen egyszerű ’s igazságos törvényt foganatositni nem akarjuk. — De lássuk és szóljunk azon kevésről is,mi ezen törvények foganata körül történik. Az igaz, hogy a’ hivatalképesség ügyében úgyszólván semmi sem történik ’s csak most kell kaczagnom egy szelíd optimista vagy inkább scrupulista azon aggodalmas megjegyzésén,hogy, ha majd netalán e’ törvény következében nem nemest jelölnének ki alispánnak egy nemessel, milly zavarokat sőt vérontásokat is szülhetne ez! pedig, de kár a’ drágalátos urnak ezen olly szerfölött aggódni! hiszen, ha kiveszek néhány megyét, ez ügy rendes állomása nagy részben a’megye pandúrjainál vagyon még csak, a’ nemesség t. i. korteskedik maga közt, mint ezelőtt, a’ nem nemes választását pedig szintazon ügyetlenséggel (nonchalance) felejti mint ezelőtt, és csak a’tisztujitás vége felé jut ollykor egy két szónoknak eszébe,hogy most 845ik évben vagyunk és hogy létezik egy törvény, mellynek hozatalán olly diadalzajt ütöttünk ’s rmellynek ápolására itthon,a’megyékben,semmi,semmi sem történik! Bízvást reméllhetni ugyan, hogy ki lévén az elv törvény által mondva, ez úgy haladni fog, és ha ezen törvényhez (melly magában semmi esetre sem csonka, ha cselekvésre’s áldozatrai készségünk nem csonkulna olly könnyen) a’ honoratiorok szavazata csatoltatik, vagy a’ mi még czélszerűbb és kivánatosb, a’ birtokképességi törvény következtében, nemesi birtok után, bizonyos qualificatiók alatt nem nemesnek is megadatik a’politikai jog a’ megyékben, majd akkor szedhetni csak ezen törvény gyümölcseit, mellyek talán most koránsak volnának ’s talán savanyúk is még, mondaná a’ róka. Térjünk általa’ birtokképességre, miért olly csekély aránylag még e’ törvény foganata is, melly az aristokratiának nemcsak sem jogaiba sem szabaditékiba nem vág, sőt annak pénzbeli érdekeit hatalmasan elősegíthetné! mondják sokan, hogy kevés a’ pénz, ’s ebben van némi igazság! mondják mások, hogy az ősiséget is el kellett volna törleni vagy legalább módosítani, ebben is van valami, csak ne felejtsük,hogy az ősiségnek csupán lényeges módosittatására alig volna elegendő egy fél országgyűlési idő , a’ki pedig azt állítná, hogy legelőször is az ősiség dolgában kellett volna hozni törvényt, a’ birtokképességgel pedig még várni, azzal vitába sem akarnék bocsátkozni, mondják mások: hoztunk törvényt, de mit használnia nemnemes nem akar ingatlannemes birtokot vennii Felelet. Én felteszem, hogy valamelly nem nemesnek pénze van, és így vehet; de felteszem azt is, hogy ezen nem nemesnek annyi tapintata ’s felfogása is van,hogy az a’ királyi adományt meg tudja különböztetni a’privát adásvevéstől,mint más nemes ember; hogy tudja azon jogokat, mellyek a’ kir. adomány és privát adásvevésből erednek, feltéve hogy e’ törvény kihirdetése után megtudta, hogy nemesi jószágok privát adásvevésinél az ő joga szintannyit nyom, mint a’ legrégibb családé; végre ha felfogta, miként arra, hogy ő mint nem nemes nemesi jószágot mint sajátot bírhasson, az ősiség eltörlesztése épen nem szükséges,— megmarad egy fontos kérdés: ki fogja aztán a’ nem nemesnek vagyonát biztosítani a’ megyében, miután őneki ott nincs szavazata? — ’ s ki fogja vagyonát, szerzett tulajdonát biztosítani ott,hol ollyan elemekkel kénytelen jönni érintkezésbe,mellyektől még politikailag el van szigetelve? Ki fogja a’nem nemesnek fáradhatlan szorgalom által szerzett vagyonát biztosítani ott, hol a’ nemesekre nézt adómentesség divatoz, a’nem nemest pedig nemesi földekre nézve adó alá akarják vetni, sőt már vetették is, mint némelly megyében már történt is nemcsak a’ nemesi de adózói pénztár résziríit is,és így kétszeressen rótták meg ? Igen is — kimondom nyíltan, — hogy a’ birtokképességi törvény élénkebb foganatát leginkább az akadályoztatja, hogy a’ nemnemest a nemesi földre nézve adó alá akarják vetni, sőt vetették is, mielőtt el lenne fogadva az általányos teherviselés a’ nemesség által is! — Megvallom , nem csekély feladatnak tartom ezen adóztatás ellen föllépni, mert első pillanatra, szerény capnellatióm előtt, és ha okaim gyengék , azután is, állitásim ellen két párt leszen:az egyik, mellynek tisztelettel hódolok, az t. i. melly a’ közteherviselés elfogadását szívből és őszintén pártolja, és ez ügyet a’ többiek közt ezen extraserialis adóztatás által véli előmozdíthatni; másik párt az, melly szinte melegen pártolja az adót, és bármiféle adóztatást elfogad, föltéve,hogy azt más fizesse helyette! Én csak az első párt embereihez intézem csekély soraimat , t. i. a’ tisztán haladni akaró párthoz, mellyet ha kapacitálni nem leszek szerencsés, kétségkívül okaim erőtlenségének fogom tulajdonítani, vagy annak , hogy talán hibás szempontból fogtam fel a’ dolgot; de lehet ám az is, hogy figyelmeztetésem nem alaptalan ’s okaimban leszen igazság, minden esetre kívánatos pedig, hogy e’ tárgy minél előbb tisztába hozassék. (folyt.) Köri mozgalmak. Hadd szóljanak ezen lapok is a’ Körrül, melly nem alaptalanul igénylé már az ország figyelmét; szóljanak higgadtan és ingerültség nélkül; mert az igaz való csak igy tündöklik ki. Intézeteknél a’ szállásügy életkérdés; mert ez azon irány, minél fogvást a’ költségvetésben magokat tájékozhatják. A’ Kör némelly tagjainak erőszakolt szótöbbséggel sikerült a’ szállásváltoztatás ’s az egyesületnek a’hatvanutczai Horvátházba költöztetése. Ezen műtét ’s járulékai annyi pénzerőt igényelnek,mit legvérmesb remény sem állíthat elő. A’bizonyos bukás alapos félelméhez járult még azon szomorú körülmény is, miszerint az egyletet, magasb czélok száműzetésével számos tagjai, mindinkább és egyedül csak játék- ’s mulatóhelyül tekinték ’s nyilván kimondatott, még pedig nagy befolyású tag által, az irodalomtól ’s művészettől irtózás. — Illy helyzetben nem maradt egyéb hátra, minthogy kilépjenek azok, kik nem ábrándra, hanem biztos valóra számitnak; kiknek nem biliárd- ’s kártyajáték egyedüli élvezetük; kiknek házuk művészettől ’s irodalomtul nem borsózik. — Ki is léptek számosan, többnyire azok is, kik első alapitójis voltak az egyletnek. A’ kilépett tagok már eddig is 80nan, vasárnap közkedvességü Fényesünk elnöklete alatt tanácskozványt tartván, a’ társulatot ideiglen ,Pesti Kör néven 3 évre alakúltnak nyilványiták; programmot és alapszabályokat készitének’s a’volt szállást az országúti Kunewalderházban megtartották. Az ideigl. Pesti Kör czélja műveit társalgás, irodalom, művészet ’s egyéb közhasznuak előmozdítása. Részvény évenkint 200, butorpénz egyszer mindenkorra 5 pft. Tanulságos volt látni azon Hiedelmet, mi jellemző a’ tanácskozványi vitatkozásokat, öröm azon készséget, minélfogva bútorokra rögtön ’s néhány tag közel 400 pftot fizetett. Őszinte méltánylással kell itt különösen a’ Nemzeti Újság érdemdús vezetőjét Lipthay Sándor urat említeni, ki butorzásra 1000, a’ társaság rendelkezésire 200, öszszesen 300 pftot fizetett ’s ritka becsű könyvtárát engedé által használatra. Termeink már kényelemmel és ízletesen butoroztatvák, fölszereltetvék barátságos befogadásukra rokonkebtű társainknak. Most nincs egyéb hátra, mint fölhíni vidéki barátinkat, szíves istenhozzádat mondani horvátházi rokonunknak — kik közöl többhöz leélt kedves napok emléke csatol — azon óhajtással,versenyezzünk nemesen a’nemes pályán üdvös czélok felé ”. Gyáralapító részvénytársaság.A’már eddig köv.likre tett ügyviselőkön kívül még következő urak vállalták el az ügynökséget: Körmöczön: Apfel János György ; Pápán : Mayer György, gyáros és városbiró. — Rimaszombaton: Lerner Ferdinand postamester éstb. Ungvár 011: Hrutmann Dávid. Ezen uraknál egyszersmind aláírhatni, valamint az alapszabályokat is megtekinthetni. A’ gyáralapító társaság igazgatósága. Folyamszabályozási tanácskozás Széchenyi Igr. elnöklete alatt: S Urhelyen sept. flókán. Szerkesztőin ígértem önnek, hogy zemplényi közlésimmel ollykor meglepem. Ez első alkalom, mellyben ígéretemet teljesítem. #)- Miért lépek fel ’s miért épen a’„Jelenkoru orgánuma az, mellyben politikai működésemnek kört nyitok, okait könnyen megfejtendem. Mióta municipalis szerkezetünk legfensőbb intézkedések által érdekeltetik, a’ megyei közlések és társadalmi mozgalmak figyelemmeli kisérése mindennapivá vált ’s új anyagot adott a’ közérdeknek. Nem czélom ez alkalommal azt fejtegetni: mennyiben szükséges a’ kifejlődési korszakunkban a’tudósítások körükben ébereknek lennünk, sem az azokból eredő hatást fontra tenni; tapasztalás esküszik arra, hogy pártoskodások különbözőleg festenek gyakran homlokegyenest ugyanegy tárgyat sokszor ollyak által, kik el is felejték megfontolni: vájjon a’ politikának tág körében alkothatnak é ők meggyőződést? Engem tehát megyém iránti szeretetem buzdíta fel arra, hogy egyik politikai orgánumba, bár közlegényként, de meglehet hogy azért nem egészen fegyvertelenül illeszszem be magamat. A’ Jelenkor az, mellyet kiválasztok, mivel közönyös felszólalásnak a’lap mégis a’többiek közt legalkalmatosbnak látszik, a’ mennyiben nem áll olly téren, mint a’ B.P. Híradó, melly a’ szabadelvűség elleni branche-ra’s annak tökéletes lefegyverzésére czéloz, sem nem osztozik a’ P. Hírlap ama hátrányában, hogy legszentebb igazságai is hajótörést szenvednek, mivel sokan pártellenességbül is elégségesnek tartják azt félrevetni, mert a’ P. Hírlap mondotta. Vannak a’ Jelenkornak előnyei, mellyek más lapok hátrányaiban találhatók. — Bevezetésnek ennyi elég. Szükséges annyiból, amennyiben okszerűségre szeretvén basírozni mindent, az antecedenst és conserpienst csak úgy alakíthatom meg, ha az eddigi tudósításoktól az enyéim megkülönböztetnek. Tekintsünk Zemplénybe: Egy nevezetes napnak néztünk elejébe. Sz. I. gr. ő excellentiája a’vizek szabályozásában mint kir. biztos váratott sept.30 án S.Ujhelybe. Illedelmes fogadtatására minden megtétetett. Legelőbb is választvány K. J. gr. elnöklete alatt fogadátt Geszthelyben, mellynek kíséretében S.-Patak városban fővi. Breczenheim Ferdinand ehgsége által fejedelmileg megvendégeltetvén egész Ujhelyig a’ legnagyobb kitüntetésekben részesült. Megjegyzésre méltó, hogy ebéd alkalmakor P. E. gr.ó excellentiájáért áldomást ivott, mellyet az ősi lakhoz alkalmazva, a’ nemes gróf érdemeinek előterjesztésébe bocsátkozván, magas költői eszmékkel annyira meggazdagított, hogy bátran mondhatjuk, ez adá legkellemesb izét pecsenyénknek. Miután pedig mind a’ város mind pedig a’ tanítói kar részérül, melly utolsót személyesen is meglátogatván tisztelgéseket vén, ejtve az újhelyi hármas hegyek csúcsain tiszteletére világitó tűzoszlopok nagyszerű szemlélésinél mozsarak és fáklyákkal fogadtatván főispáni helyettesünk adá remek üdvözletét. Ezt Szabolcs, Bereg és Ung küldötteinek tisztelgései követték. Másnap 10 órakor az ülés a’ kir. biztos elnöklete alatt főispáni helyettesünk és több közbirtokos jelenlétében, a’ karzatot elfoglalta szép nem koszorújában megnyittatott. Előterjesztő ő nagym, hogy a** Tisza folyónak Tisza-Ujlaktól egész a’ Dunába szakadásáig akkénti szabályoztatása — hogy vidéke, mellynek több millió hold földnyi része a’ kártékony áradások miatt haszonvehetlenül hever, az áradásoktól megmentessék — a’ czél, mellyre egyesített erőkkel működni kell. A’czél, mellyet sem kicsinyíteni sem nagyítani nem kíván,elévetni csak úgy fog, ha az illetők kebleit tántoríthatatlan akarat ’s nem szűnő lelkesedés edzendi meg. Férfiak kellenek úgymond a’ gátra ’s a’ lehetetlenséggel határos akadályok romba dűlnek. Többször mondák már, hogy a’ Tisza vidéke iránt különös sympathiával nem viseltetem, ezt megczáfolandó itt kezdem meg működésemet ’s az ellenkezőt tettleg kívánom bebizonyítani, hiszen előszeretet csatol engem e’ vidékhez, mert ez a’tiszta magyar nép törzsökének telephelye, mellytül a’ „nemzetiség és szabadelmüség’ tekintetiben a’ nemes gróf annyit vár, hogy megmentetésökkel a’ hon boldogabb jövendőjét látszik elővarázsolni. Pénz, terv é s ennek sikeres végrehajtása, ezek azok úgymond, mellyek teendőink közé tartoznak, a’ mód pedig mind ezeket létesíteni a’ társadalmi téremi működés. Mi pedig a’ költségeket illeti, a’ gróf azon értelemben van, hogy kik a’ hasznot húzzák,azok viseljék a’nehézségeket ’s igy kiknek földjeik megmentetnek, részesüljenek a’ közterhekben. Ismeri ő úgymond e’ beteg testet, mellyet nem néhány recipével, nem egy vagy több canalissal, de teljes regulatióval lehet csak igazán megorvoslani ’s nem palliativ de radical szerekkel, különben csak foltot foltra rakunk. Elvül pedig kimondja, hogy mellette senkinek veszteni nem kell. Mivel azonban ez alkalommal több megye küldöttei is vannak jelen, ez nem annyira vidéki mint orsz. ügyben tanácskozásra szólít fel mindenkit, indítványát pedig abban öszpontosítja, hogy társaságok alakuljanak, mellyek választottaikat Pestre küldjék, hol a’ létesítési módok ’s megkivántató szükségesekről közértelemmel tanácskozzanak. E’ több ízben éljenekkel megszakított beszédet más szónokok nyilatkozatai váltak fel. Beregbül L. J. ő excellentiája az indítványt el- # ) Bár minél gyakrabban! Illy készületit 's fogalmazása toknak valódi kár a’ nemzeti élet annyi teendőji közt némán vesztegleni! Szerk. 496