Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-26 / 86. szám
millió ftnyi értékelőállitás eszközöltetik ; vagyis a jelenleg értéktelen mocsárterek ezen csatorna altal húsz millió frtig értékesíttetnének. (1) Ki nem számítható haszna lenne e’ vállalatnak erkölcsi hatásában. — A’ki tudja,hogy hazánkban a’ vállalatok legfőbb akadálya a vállalkozási szellemlétesítési képesség hiánya, az mindenesetre igen szívesen egyet fog érteni velem abban, hogy csak hasonló nagyszerű vállalatok létesítése által szüntethetik meg mindkettő a legbizonyosabb és tartósabb módon; és egyet fog érteni úgy hiszem abban is, hogy egy illy irányadó, vállalkozásra lelkesítő vállalat anyagi hasznaival alkalmasint felér a’ közhazára háramló haszon és szellemi nyeremény tekintete is. Hazánknak számos, mindennemű czélokra alkalmas, vizeiben roppant kincs fekszik, mellyet azonban csak szilárdult vállalkozási szellem ’s létesítési képesség varázsolhatnak kiaknázhatóvá; ezért illy vállalatokat, minő a’ szóban levő, nemzetünknek elhanyagolni vétkezés nélkül nem lehet; de nem lehet az olly tehetséget is, minőt hazánk Beszédes mérnök urban lírni szerencsés, jó számítással használatlanul — ’s átültetlenül újabb nemzedékünkbe —elporlani hagyni ’stb. Ezek valának azok, miket a csatornára vonatkozólag említett M. Gazda 22dik számában elmondok; velük él a’ vállalatróli nézetem’s meggyőződésem, melly cselekvényemrel ha nem használhaték , bizonynyal nem is érték. Czélom csak apostolkodás volt a’ jól indulni kezdett vállalat mellett;’s hasonló üdvözléssel mentem volna ebbe, minden egyéb, bármelly irányban vonatandó nagyszerű, de a’ pestszegedi csatornával egyenlő hivatást teljesítő csatornavonalnak; nem nézve azt,hogy ki tervezett már ez előtt csatornát; ’s nem azt, hogy Szolnok vagy Szeged között köttessék öszsze Dunánk a’ Tiszával. — Ezt bizony nem néztem volna; mert tudom hogy a’ tágas közön, melly a’ Ferenczcsatornától fölfelé helyt foglal, legalább még más 10 csatorna is elférne, ’s jótékonyan hatandna sivatag környékére. — Pártoltam tehát azt, mellynek ügye legjobban indult ’s mellynél leginkább lehete reményleni,hogy belőle csakugyan lesz valami. — Megjegyzem,hogy pártoló czikkecském előbb küldetett be az illető szerkesztőséghez, mintsem Bálla urnak támadó czikke megjelent. Bállá ura azonban, a’helyett hogy pártolná azt, melly már indulófélben volt, jónak látta feltámasztani a’ halottakat;’s a pestszegedi vonal helyett egy ollyant ajánlt, mellynek sem azon előnyei nincsenek, mik megvannak a’ pestszegedi vonalnál — mert az általa ajánlt vonal egyedül szállítás által terményezne — sem társasága, sem törvény által ótalomba véve nem vala. — B. ur még is kedvét találta a’ viz elleni úszásban, ’s táborozását egész hadi erejével a’ f.é. Jelenkor Iaki számában élethalálra megkezdette.—Czikkeiben nem csupán mint ellenzőjét látjuk a’ pestszegedi vonalnak, hanem egyszersmind megbízottjaként jelenik meg számos ollyatén földbirtokos és községeknek, kiknek birtokin keresztül menendne az általa — vagy is inkább az, egykori Bálla mérnök által ajánlott csatornavonal. — És nem megvetendő ajánlatát teszi a’ nélkül, hogy a’ megbízóleveleket előmutatni érdemesnek találná. — Még is, megvallom, fölléptét malgamban nem helyeseltem; mert nem könnyű dolog nálunk csak odáig is eviczkélni, a’ mennyire már a’ pestszegedi vonal ügye e’ pillanatban állott; gondoltam, bizony kár annyi puskaport vesztegetni az olly előre láthatólag törrénytelen táborozásra; de hallgattam és sajnálva sajnáltam a’ szerte vonást, ’s az egész föllépésben nem láttam egyebet időnkivüli indítványozás-szenvedélynél! — De tisztelvén mindenkinek véleményét,gondolkozása szabadságát, Balla úr fellépését sem roszszalhattam nyilványosan; mert tudjuk hogy mindenkit saját hite boldogít. Máskép alakult azonban a’ dolog azonnal, mihelyt B. ura’ Jelenkor 5 ük számában találtató czikkét közlé a’ közönséggel, mellyet következő fenhangú szavakkal kezde meg F. évi martius 21k és 6án kijött számaiban a’Jelenkornak, úgy vélem, eléggé megmutattam, (?) hogy a’ pestszegedi csatorna nemcsak a’ vállalkozó társaságnak lenne szerfelett káros (!) hanem az országnak is vesz eltelme s. (!!?). ’S ha valaki állitásimat tagadni meré , nagyon meg kell most tévedését bánnia, midőn a’ természet maga tettleg bebizonyítá szavaim (?). Ugyan kérdem újólag a’ szakértő t. ez. urakat: mi lett volna most a’ Tisza árja, ha a’ szegedi csatorna dunavize útját állta (!) volna azon Tiszának, melly dunaviz és föveny nélkül is olly roppant károkat okozott,?!. Ez valóban méltó figyelmeztetése a’ természetnek minden tiszavidékitez. törvényhatósághoz, hogy ébren legyenek (!) s hogy el ne mulaszszák fontolgatni ,a’ szegedi csatorna veszedelmeit, mert az ország senkinek sem adott ’s nem is adhatott olly jogot, melly a’ közjó ellen legyen intézve (!) (szegény pest szegedi — közjó elleni — csatorna te!). Igen is Pest és Szeged közt csatorna czélszerüleg — nem lehet (?) mert a’ vízesés a’ pesti Dunából a’ szegedi Tiszába igen nagy (!) stb. de ezenfölül csak úgy engedtethetnék meg, ha a’ társaság a’ dunaviz és föveny által okozandó károk megtérítésére magát kötelezné. — Jöhet azonban olly idő — bár ne jöne — (oh! oh!) mellybena’ kárpótlás még magát a’ Rothschild házat is meghökkentené. Valamint tehát kártéritő társaságról szó sem lehet, szintúgy a’ csatornáról sem. Mert hiszen Pesttől Szegednek csak azért terveztetik a’ csatorna főleg, hogy a’ Duna vizének a’ Tiszába sebesebb esése legyen, ’s annál több malomkövet forgasson,.........E’ lazítás után mondom máskép alakult a’ dolog. Balla úr egyszerű véleményező ’s kérdező «alakját határozóvá alakitá, ’s gyanúsítása által mind annak, ki a’ pest-szegedi csatornától nagy előnyöket várt, kötelességévé tétetett felszólalni a’ merész proclaraator adatokon nem alapuló ijeszgetései ellen. Felszólaltam tehát én is *, ’s hogy lássa az olvasó, milly könnyelműen tőre palczát B. ur a’ pest- szegedi csatorna sorsa fölött, kérdéseket tüzölt ebbe, hogy alkalma legyen állítását adatokon alapítva tárgyalni, vagy önmagát — nevetségessé tenni. —IgenBár a’ pestszegedi csatorna sorsa fölött csak amúgy gondolomra határozott; tanúsítják ezt saját következő szavai, mellyek a’ Jelenkor 191k számában foglaltatnak ekképen: „Nem jártam soha Szegeden, de ha szabad térképekből ítélni,úgy látszik, hogy a’Maros, Tiszába szakadásánál, vagy egyenes sarkot csinál a’ Tisza folyásával, vagy talán még ennek ellenében is ömlik be. Ha ez igy volna, akkor nem lehetne eléggé csudálkozni azon elfogultságon, melly eddig észre nem vette, hogy ez a’ Tisza folyását szerfelett akadályoztatja ’s ezen visszahatás legnagyobb befolyással volt, hogy a’ különben is igen csekély esésű és Lapályokon csavargó (ez! ez!) Tisza árjával olly tömérdek jó földet elboritgata’s mégsem jutott eszébe senkinek a’ Maros torkolatának beömlését a’Tisza folyása mentére vezérleni.—Most már Beszédes úr térképéből úgy lehet kivenni, hogy a’ pestszegedi csatorna torkolata a’ Marosénak ha nem épen ételiemben is, de bizonyosan ahoz közel van, és pediga’ Tiszafolyással egyenes sarokra Tudjuk mit csinált eddig a’ Tiszaár, hát akkor mit fogna tenni, ha egy felől a’ Maros jobbra, más felől a’ csatorna befolyása balra ütné ki sodrából !? Illy roppant két akadályhoz járulván még a’ Duna viz (ezt jegyezzük meg) mind itt, mind Csongrádnál és azon tömérdek fövénytömeg (!! malomcsatornán tömérdek fövénytömeg!) mellyet a homoktengeren futó csatornafolyás hányna a’ Tiszának különben is lassú esése ebbe gátul — illy roppant (mekkora?) homokzátony mondom, melly a’ folyam medrében is meg szokott fenekleni, kérdeni lehet: nem fognám a’ Tisza kiöntéseit hatalmasan elősegíteni, — ’s van emberi erő, melly azután a’ Tisza Sárrétjeit lecsapolhassa? ’s könnyű átlátni, hogy a’ malmokból reméllhető haszon az általok vagy végettök okozandó rémtő károk elleniben még csak számba sem jöhet stb. stb. „... Ez öszvesen az, min Bálla úr meggyőződését alapítja a’ pestszegedi csatornának közjó elleniségéről; ez az, melly után ő olly elhatárzottan fútt a’ trombitába, hogy Jerikó falai is megrezeghetének belé.—És az egész tréfánál csak az legmulatságosb körülmény, hogy olly feltételes okoskodásai Bálla urnak miképen szülhetik a’ leghatárzottabb következtetéseket!.. Ha B. ur a’,,kérdeni tehet néla marad meg’s Beszédes urat aggályai eloszlatására felszólítja — úgy eszélyesen cselekszik,’s aggodalmaiért ki sem alkalmatlankodhatott volna holmi kérdésekkel nála; — igy «azonban, mikép valóságosan cselekedett,midőn minden adatfelmutatás nélkül, csupán merő gondolomra a’ legsujtóbban kimondja az anathemát, mindenesetre nagy hibába tévelyedett, ollyanba, mellyböl csak őszinte elismerés vezérelheti ki. Igen Burön hibázott midőn hivé, hogy a’ vizműtan körében is vonhatni a’ látszikból következtetéseket.— Ezen okból tudtam én azt Balla úr, hogy szakértőt ’s elemzőbben gondolkozót tárgyalásával nem idegenitend el az ördögnek festett pestszegedi csatornától, ’s bizony e’ czélbol nem is szólaltam volna fel; de van nálunk, a’ mennyi kell, ollyan is, honnét B. urnak párthiveket szerezni épen nem nehéz ’s az ilyekre B. urnak felszólamlása — veszedelmes volt. Én az ezekrei hatást akarára tehát kissé könnyíteni «azon kérdésekkel, miket feleletre méltatás végett Balla úrhoz intéztem ,a’Jelenkor 60ik számában. B. ura azonban a’ helyett, hogy kérdéseimre felelne, ’sz állitását általok bebizonyítsa, szóval: diadalát maradandóvá tegye, sophismákkal kedveskedik ’s apró pénzzel fizet ki!.. Hja Balla úr! igy aztán csakugyan lehetlen a’ dolgokat tisztába hozni önnel! De lássuk a’ kérdéseket ’s nézzüka’ nyert feleletet. A’kérdések, miként az olvasó tudja, ezek valának: a) Milly sebes széles,a’ Tisza Szegednél, milly mély, szóval: milly kereszt-szelvényű?—b) Mennyi vizet emészt másodperczenkint, midőn legalantabb vízállása; mennyit, midőn legmagasb, ’s mennyit bir meg ,a’ meder kiöntés nélkül?—c) Mennyire emelendi a’ Tisza vizszinét a’ belé vezetendő csatornavíz? — d) A’ Tittel és Szeged közti kanyarok átmetszésével mennyi sebesség szereztetnék a’ Tiszának? ’s ez eset hány szor volna elég az egész csatorna vizének levezetésére? Jelen kérdésekhöz tettem, hogy mindaddig, mig azokra B. ar alaposan’s helyszínén tett mérések nyomán meg nem felel, addig ne vegye rész néven, ha őt e’tárgyban irányadónak ’s bírónak el nem ismerem, ’s a’pestszegedi csatornára vonatkozó ijesztő állítását alapnélküli ráfogásnál egyébnek nem tekinthetem. És erre felelet helyett megjelent a’ sophismákkal teljes eviczkelés, a’ Jelenkor 73 ik számában találtató „ A’dunatiszai csatorna és Korizmics ura czimű czikk, mellyben Bálla úr engem kérdezni ’s tekintélyén kételkedni merőt, bizony nem a’ légióvágiasabban támad meg, és szolgál mindennel, csak kielégítő felelettel nem. — De nézzük Bálla urat magát ’s vizsgáljuk felelősi ügyességét. Említett czikke elején ezeket mondja B. ur: „Mellőzvén ugyanis az általam felhozott több okot K. ur egyesegyedül azt emeli ki, hogy a’pestszegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’Tiszát, minthogy 100—200 köb láb viz minden másod perezben, melly a’csatornábol folyna, nem olly mennyiség stb. „Mondja továbbá B. ur: „Maga. Beszédes ur, kinek legjobban kell érteni és tudni, mit takart; ezen pestszegedi csatorna ágyát ,a’ Duna vizével akarja kimélyiteni. — Én is mondhatnám tehát, hogy K. ur vagy tudta ezt, vagy nem tudta; ha tudta, miként beszélhet 100 — 200 köb láb vízről;’s ha nem tudta, miért nem világosittatta fel magát valamelly épen szakértő által? Ha pedig épen szakértővel akar szót váltani, úgy hiszem lesz elég dolga, ha viszonczáfolatot irt. Vásárhelyi Pál fő vizmérnök úrnak a’Budapesti Hiradóban kiadott azon czáfolatára, mellyben mathematice és practice (!) megmutatja, hogy a’ pest-szegedi csatorna mennyire iszapolná be a’Tiszát.’1) Elvárjuk tehát a’ viszonyzáfolatot, ha ugyan ennek készítésére merné elszánni magát K.ur‘‘—És itt állapodjunk meg kissé... Nem való, hogy én azt mondottam czikkemben valahol, hogy a’ pestszegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’ Tiszát; hanem igen is mondottam, hogy a’ csatorna vize a’ Tiszának kiöntéseit észrevehetőleg előmozdítani nem fogja; különösen akkor nem, ha a’ Tittel és Szeged közti kanyarok által felhasznált esetmennyiség a’ Tisza vize sebesebb lefolyására szolgáltatik vissza. (Minek a’ folyó szabályozása érdemében amúgy is meg kellvén történni, annak következtében a’ Tisza vizszine,minda’mellett, hogy a csatorna vizét is fölvenné, jóval alább járand, mint jelenleg a’ csatorna vize nélkül jár.)—Továbbá tudtam igen is hogy Beszédes ur csatornáját a’ Duna vizével akarja kimélyiteni,—sőt ez uj eszmét lelkesedve üdvözlöttem, mert szerinte a’ csatornák létesítésére képesülni láttam a’ szegényebb nemzeteket is—de Bállá úrnak ehez kapaszkodni , miután előbbi felszólalásaiban erről szót sem teszen, most már, higye meg,kissé furcsán jó.— Hagyjuk ezt Bállá úr; ez későbbi dolog, mellyre ön csak Vásárhelyi úr czikke által jön figyelmetes.Vagy ugyan bizonyítsa be, hogy első támadó czikkeiben e’ körülményre alapította volna vádolásait?.’S mind a’ mellett,hogy én ezt tudtam, még is beszélhettem 100 — 200 köb láb vízről, miután emberi, állati ’s gépi ’ czáfolatot a’ szóban forgó csatorna-ügy kimerítő felvilágosítása végett legközelebb közlendjük. A* szerk. 515