Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-26 / 86. szám

millió ftnyi értékelőállitás eszközöltetik ; vagyis a jelenleg értéktelen mocsárterek ezen csatorna altal húsz millió frtig értékesíttetnének. (1) Ki nem számítható haszna lenne e’ vállalat­nak erkölcsi hatásában. — A’ki tudja,hogy hazánk­ban a’ vállalatok legfőbb akadálya a vállalkozási szellemlétesítési képesség hiánya, az mindeneset­re igen szívesen egyet fog érteni velem abban, hogy csak hasonló nagyszerű vállalatok létesítése által szüntethetik meg mindkettő a­ legbizonyosabb és tartósabb módon; és egyet fog érteni úgy hiszem ab­ban is, hogy egy illy irányadó, vállalkozásra lelke­sítő vállalat anyagi hasznaival alkalmasint felér a’ közhazára háramló haszon és szellemi nyeremény tekintete is. Hazánknak számos, mindennemű czélokra al­kalmas, vizeiben roppant kincs fekszik, mellyet a­­zonban csak szilárdult vállalkozási szellem ’s létesí­tési képesség varázsolhatnak kiaknázhatóvá; ezért illy vállalatokat, minő a’ szóban levő, nemzetünknek elhanyagolni vétkezés nélkül nem lehet; de nem lehet az olly tehetséget is, minőt hazánk Beszédes mérnök urban lírni szerencsés, jó számítással használatla­nul — ’s átültetlenül újabb nemzedékünkbe —el­­porlani hagyni ’st­­b. Ezek valának azok, miket a­ csatornára vonat­kozólag említett M. Gazda 22dik számában elmon­­dok; velük él a’ vállalatróli nézetem’s meggyőződé­sem, melly cselekvényemr­el ha nem használhaték , bizonynyal nem is érték. Czélom csak apostolkodás volt a’ jól indulni kezdett vállalat mellett;’s hasonló üdvözléssel mentem volna eb­be, minden egyéb, bár­­melly irányban vonatandó nagyszerű, de a’ pestsze­gedi csatornával egy­en­l­ő hivatást teljesítő csator­navonalnak; nem nézve azt,hogy ki tervezett már ez előtt csatornát; ’s nem azt, hogy Szolnok vagy Szeged között köttessék­­ öszsze Dunánk a’ Ti­szával. — Ezt bizony nem néztem volna; mert tudom hogy a’ tágas közön, melly a’ Fer­enczcsatornától föl­felé helyt foglal, legalább még más 10 csatorna is el­férne, ’s jótékonyan hatandna sivatag környékére. — Pártoltam tehát azt, mellynek ügye legjobban indult ’s mellynél leginkább lehete reményleni,hogy belőle csakugyan lesz valami. — Megjegyzem,hogy párto­­ló czikkecském előbb küldetett be az illető szerkesz­tőséghez, mintsem Bálla urnak támadó czikke meg­jelent. Bállá ur­a azonban, a’helyett hogy pártolná azt, melly már indulófélben volt, jón­ak látta feltámasz­tani a’ halottakat;’s a pestszegedi vonal helyett egy ollyant ajánlt, mellynek sem azon előnyei nincsenek, mik megvannak a’ pestszegedi vonalnál — mert az általa ajánlt vonal egyedül szállítás által termé­­nyezne — sem társ­as­ága, sem törvény által ótalom­­ba véve nem vala. — B. ur még is kedvét találta a’ viz elleni úszásban, ’s táborozását egész hadi erejé­vel a’ f.é. Jelenkor Iaki számában élethalálra meg­kezdette.­­—Czikkeiben nem csupán mint ellenzőjét látjuk a’ pestszegedi vonalnak, hanem egyszersmind megbízottjaként jelenik meg számos ollyatén föld­­birtokos és községeknek, kiknek birtokin keresztül menendne az ált­ala — vagy is inkább az, egykori Bálla mérnök által ajánlott csatornavonal. — És nem megvetendő ajánlatát teszi a’ nélkül, hogy a’ megbí­zóleveleket előmutatni érdemesnek találná. — Még is, megvallom, fölléptét malgamban nem helyeseltem; mert nem könnyű dolog nálunk csak odáig is evicz­­kélni, a’ mennyire m­ár a’ pestszegedi vonal ügye e’ pillanatban állott; gondoltam, bizony kár annyi pus­kaport vesztegetni az olly előre láthatólag törr­ény­­telen táboroz­ásra; de hallgattam és sajnálva sajnál­tam a’ szerte von­ást, ’s az egész föllépésben nem lát­tam egyebet időnkivüli indítványozás-szenvedély­nél! — De tisztelvén mindenkinek véleményét,gon­dolkozása szabadságát, Balla úr fellépését sem rosz­­szalhattam nyilványosan; mert tudjuk hogy minden­kit saját hite boldogít. Máskép alakult azonban a’ dolog azonnal, mi­helyt B. ura’ Jelenkor 5 ük számában találtató czik­­két közlé a’ közönséggel, mellyet következő f­e­n­­h­a­n­g­ú szavakkal kezde meg F. évi martius 21k és 6án kijött számaiban a’Jelenkornak, úgy vélem, eléggé megmutattam, (?) hogy a’ pestszegedi csa­torna nemcsak a’ vállalkozó társaságnak lenne szer­felett káros (!) hanem az orsz­ágnak is ve­sz e­lt­e­l­­m­e s. (!!?). ’S ha valaki állit­ásimat tagadni meré , n­agyon meg kell most tévedését bánnia, midőn a’ ter­mészet maga tettleg bebizonyítá szavaim (?). Ugyan kérdem újólag a’ szakértő t. ez. urakat: mi lett vol­na most a’ Tisza árja, ha a’ szegedi csatorna duna­­vize útját állta (!) volna azon Tiszának, melly du­­naviz és föveny nélkül is olly roppant károkat oko­zott,?!. Ez valóban méltó figyelmeztetése a’ termé­szetnek minden tiszavidékit­­ez. törvényhatósághoz, hogy ébren l­e­g­y­e­n­e­k (!) s hogy el ne mulasz­­szák fontolgatni ,a’ szegedi csatorna veszedelmeit, mert az ország senkinek sem adott ’s nem is adhatott olly jogot, melly a’ közjó ellen legyen intézve (!) (szegény pest szegedi — közjó elleni — cs­atorna te!). Igen is Pest és Szeged közt csatorna czélszerüleg — nem lehet (?) mert a’ vízesés a’ pesti Dunából a’ szegedi Tiszába igen nagy (!) stb. de ezenfölül csak úgy engedtethetnék meg, ha a’ társaság a’ dunaviz és föveny által okozandó károk megtérítésére magát kötelezné. — Jöhet azonban olly idő — bár ne jöne — (oh! oh!) mellyben­­a’ kárpótlás még magát a’ Rothschild házat is meghökkentené. Valamint tehát kártéritő társaságról szó sem lehet, szintúgy a’ csa­tornáról sem. Mert hiszen Pesttől Szegednek csak a­­zért terveztetik a’ csatorna főleg, hogy a’ Duna vizének a’ Tiszába sebesebb esése legyen, ’s annál több malomkövet forgasson,.........E’ lazítás után mondom máskép alakult a’ dolog. Balla úr egyszerű véleményező ’s kérdező «alakját határozóvá alakitá, ’s gyanúsítása által mind annak, ki a’ pest-szegedi csatornától n­agy előnyöket várt, kötelességévé téte­tett felszólalni a’ merész proclaraator adatokon nem alapuló ijeszgetései ellen. Felszólaltam tehát én is *, ’s hogy lássa az olvasó, milly könnyelműen tőre palczát B. ur a’ pest- szegedi csatorna sorsa fölött, kérdéseket tüzölt eb­be, hogy alkalma legyen állítá­sát adatokon alapítva tárgyalni, vagy önm­agát — nevetségessé tenni. —IgenB­­ár a’ pestszegedi csa­torna sorsa fölött csak amúgy gondolomra hatá­rozott; tanúsítják ezt saját következő szavai, mel­­lyek a’ Jelenkor 191k számában foglaltatnak ekké­­pen: „Nem jártam soha Szegeden, de ha szabad tér­képekből ítélni,úgy látszik, hogy a’Maros, Tiszába szakadásánál, vagy egyenes sarkot csinál a’ Tisza folyásával, vagy talán még ennek ellenében is ömlik be. Ha ez igy volna, akkor nem lehetne eléggé csu­­dálkozni azon elfogultságon, melly eddig észre nem vette, hogy ez a’ Tisza foly­ását szerfelett akadályoz­tatja ’s ezen visszahatás legnagyobb befolyáss­al volt, hogy a’ különben is igen csekély esésű és Lapályokon csavargó (ez! ez!) Tisza árjával olly tömérdek jó föl­det elboritgata’s mégsem jutott eszébe senkinek a’ Maros torkolatának beömlését a’Tisza folyása menté­re vezérleni.—Most már Beszédes úr térképéből úgy lehet kivenni, hogy a’ pestszegedi csatorna torkola­ta a’ Marosénak ha nem épen ételiemben is, de bizo­nyosan ahoz közel van, és pedig­­a’ Tiszafolyással e­­gyenes sarokra Tudjuk mit csinált eddig a’ Tiszaár, hát akkor mit fogna tenni, ha egy felől a’ Maros jobb­ra, más felől a’ csatorna befolyása balra ütné ki sod­rából !? Illy roppant két akadályhoz járulván még a’ D­u­n­a viz (ezt jegyezzük meg) mind itt, mind Cson­­grádnál és azon tömérdek fövénytömeg (!! ma­lomcsatornán tömérdek fövénytömeg!) mellyet a ho­moktengeren futó csatornafolyás hányna a’ Tiszának különben is lassú esése eb­be gátul — illy roppant (mekkora?) homokzátony mondom, melly a’ folyam medrében is meg szokott fenekleni, kérdeni le­het: nem fogná­m a’ Tisza kiöntéseit hatalmasan elő­segíteni, — ’s van­­ emberi erő, melly azután a’ Ti­sza Sárrétjeit lecsapol­hassa? ’s könnyű átlátni, hogy a’ malmokból reméllhető haszon az általok vagy vé­­gettök okozandó r­é­m­­­t­ő károk elleniben még csak számba sem jöhet stb. stb. „... Ez öszvesen az, min Bálla úr meggyőződését alapítja a’ pestszegedi csa­tornának közjó elleniségéről; ez az, melly után ő olly elhatárzottan fútt a’ trombitába, hogy Jerikó falai is megrezeghetének belé.—És az egész tréfánál csak az legmulatságosb körülmény, hogy olly feltéte­les okoskodásai Bálla urnak miképen szülhetik a’ leghatárzottabb következtetéseket!.. Ha B. ur a’,,k­é­r­d­e­n­i t­e­h­e­t n­é­la marad meg’s Beszédes urat aggályai eloszlatására felszólítja — úgy eszélyesen cselekszik,’s aggodalmaiért ki sem alkalmatlankod­hatott volna holmi kérdésekkel nála; — igy «azonban, mikép valóságosan cselekedett,midőn minden adat­felmutatás nélkül, csupán merő gondolomra a’ legsujtóbban kimondja az anathemát, mindenesetre nagy hibába tévelyedett, ollyanba, mellyböl csak ő­­szinte elismerés vezérelheti ki. Igen B­­ur­­ön hibázott midőn hivé, hogy a’ vizműtan körében is vonhatni a’ látszik­ból következtetéseket.— Ezen okból tud­­tam én azt Balla úr, hogy szakértőt ’s elemzőbben gondolkozót tárgyalásával nem idegenitend el az ör­dögnek festett pestszegedi csatornától, ’s bizony e’ czélbol nem is szólaltam volna fel; de van nálunk, a’ mennyi kell, ollyan is, honnét B. urnak párthiveket szerezni épen nem nehéz ’s az ilyekre B. urnak fel­szólamlása — veszedelmes volt. Én az ezekrei ha­tást akarára tehát kissé könnyíteni «azon kérdé­sekkel, miket feleletre méltatás végett Balla úrhoz intéztem ,a’Jelenkor 6­0ik számában. B. ur­a azonban a’ helyett, hogy kérdéseimre felelne, ’sz állitását ált­alok bebizonyítsa, szóval: diadalát maradandóvá tegye, sophismákkal kedveskedik ’s apró pénzzel fizet ki!.. Hja Balla úr! igy aztán csakugyan lehetlen a’ dol­gokat tisztába hozni önnel! De lássuk a’ kérdéseket ’s nézzük­­a’ nyert feleletet. A’kérdések, miként az olvasó tudja, ezek valának: a) Milly sebes széles,a’ Tisza Szegednél, milly mély, szóval: milly kereszt-szelvényű?—b) Men­nyi vizet emészt másodperczenkint, midőn legalan­tabb vízállása; mennyit, midőn legmagasb, ’s mennyit bir meg ,a’ meder kiöntés nélkül?—c) Mennyire eme­­lendi a’ Tisza vizszinét a’ belé vezetendő csatorna­víz? — d) A’ Tittel és Szeged közti kanyarok átmet­­szésével mennyi sebesség szereztetnék a’ Tiszá­nak? ’s ez eset h­á­n­y s­z­o­r volna elég az egész csa­torna vizének levezetésére? Jelen kérdésekhöz tet­tem, hogy mindaddig, mig azokra B. ar alaposan’s hely­színén tett mérések nyomán meg nem felel, ad­­­­dig ne vegye rész néven, ha őt e’tárgyban irányadó­nak ’s bírónak el nem ismerem, ’s a’pestszegedi csa­tornára vonatkozó ijesztő állítását alapnélküli ráfo­­gásnál egyébnek nem tekinthetem. És erre felelet helyett megjelent a’ sophismák­kal teljes eviczkelés, a’ Jelenkor 73 ik számában ta­láltató „ A’dunatiszai csatorna és Korizmics ura czi­­mű­ czikk, mellyben Bálla úr engem kérdezni ’s te­kintélyén kételkedni merőt, bizony nem a’ légióvá­­giasabban támad meg, és szolgál mindennel, csa­k kielégítő felelettel nem. — De nézzük Bálla urat mag­át ’s vizsgáljuk felelősi ügyességét. Említett czikke elején ezeket mondja B. ur: „Mellőzvén ugyan­is az általam felhozott több okot K. ur egyesegyedül azt emeli ki, hogy a’pestszegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’Tiszát, mint­hogy 100—200 köb láb viz minden másod perezben, melly a’csatornábol folyna, nem olly mennyiség stb. „Mondja továbbá B. ur: „Maga­­. Beszédes ur, kinek legjobban kell érteni és tudni, mit takart; ezen pest­szegedi csatorna ágy­át ,a’ Duna vizével akarja ki­­mélyiteni. — Én is mondhatnám tehát, hogy K. ur vagy tudta ezt, vagy nem tudta; ha tudta, miként be­szélhet 100 — 200 köb láb vízről;’s ha nem tudta, miért nem világosittatta fel magát v­alamelly épen szakértő által? Ha pedig épen szakértővel akar szót váltani, úgy hiszem lesz elég dolga, ha viszonczá­­folatot irt. Vásárhelyi Pál fő vizmérnök úrnak a’Buda­pesti Hiradóban kiadott azon czáfolatára, mellyben mathematice és practice (!) megmutatja, hogy a’ pest-szegedi csatorna mennyire iszapolná be a’Ti­szát.’1­) Elvárjuk tehát a’ viszonyzáfolatot, ha ugyan ennek készítésére merné elszánni magát K.ur‘‘—És itt állapodjunk meg kissé... Nem való, hogy én azt mondottam czikkemben valahol, hogy a’ pestszegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’ Tiszát; hanem igen is mondottam, hogy a’ csatorna vize a’ Tiszának kiöntéseit észrevehetőleg előmozdítani nem fogja; különösen akkor nem, ha a’ Tittel és Sze­ged közti kanyarok által felhasznált esetmennyiség a’ Tisza vize sebesebb lefolyására szolg­áltatik vissza. (Minek a’ folyó szabályozása érdemében amúgy is meg kellvén történni, annak következtében a’ Tisza vizszine,minda’mellett, hogy a csatorna vizét is föl­venné, jóval alább járand, mint jelenleg a’ csatorna vize nélkül jár.)—Továbbá tudtam igen is hogy Be­szédes ur csatornáját a’ Duna vizével akarja kimélyi­­teni,—sőt ez uj eszmét lelkesedve üdvözlöttem, mert szerinte a’ csatornák létesítésére képesülni láttam a’ szegényebb nemzeteket is—de Bállá úrnak ehez ka­paszkodni , miután előbbi felszólalásaiban erről szót sem teszen, most már, higye meg,kissé furcsán jó.— Hagyjuk ezt Bállá úr; ez későbbi dolog, melly­re ön csak Vásárhelyi úr czikke által jön figyelmetes.Vagy ugyan bizonyítsa be, hogy első támadó czikkeiben e’ körülményre alapította volna vádolásait?.’S mind a’ mellett,hogy én ezt tudtam, még is beszélhettem 1­00 — 200 köb láb vízről, miután emberi, állati ’s gépi­ ­’ czáfolatot a’ szóban forgó csatorna-ügy ki­merítő felvilágosítása végett legközelebb közlendjük. A* szerk. 515

Next