Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-11-23 / 94. szám
Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner Károlyí iás első ameletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Jogviszonyaink, postamozgalom; vázlatos közlemény a’ gyáralapító társaság nov.ban tartott közgyűléséről; horvátországi tartománygyűlés folytatása; komoly szó a’ dunatiszai csatorna ügyében; Ungmegye évnegyedes közgyűlése; új tisztikar Csanádban; ungvási tisztujitás; budapesti napló; adakozások Reguly számára Amerika. (Buenosayresi viszonyok; brazíliai arany- és gyémántbányák iránti intézkedés.) Spanyolország. (Narvaez újabb hatalmaskodása; Romávali közlekedés; reformkérdések; rendbomlás a’hadseregnél.} Anglia. (Vasúttervek; házassági kaland; izlandi mozgalmak; sárgaláz elleni intézkedés) Francziaország. (Uj hadminiszter; algíri hírek és események.) Törökország. (Rezsid viszszahivatott; franczia követ erélyes fölléptének sikere.) Értesítő; pénzkeret. Hagftr- és Erdélyország. Jogviszonyaink. Tocqueville, az isméretes franczia publicistája’ nemzetboldogság föltétlen eszközéül a’közösen igazságosnak ismert törvényeket, ’s a’ néptől jogosnak tartott hatalom intézkedéseit vallja valahol. Én ezen elvet aláírom, a’ nélkül hogy tudnám: hol, mikor,és milly körülmények, vagy viszonyok irányában állitattott fel. Ugyanis erősen meg vagyok győződve,hogy:nem a’hatalomnak törvényeken épült gyakorlata, vagy az engedelmesség megszokása vesztegeti meg az embereket, hanem ollyas törvényeken alapuló hatalom gyakorlata, millyeket a’társadalmi élet viszonyai közt ’s az igazságkövetelő közérdekek tekintetében jóknak, helyeseknek nem ismertünk el, ’s olly hatalomnak való engedelmeskedés, mit önkényesnek, ’s elnyomó szelleműnek tartunk. Ezen elvből indulva ki, pár pillanatot akarok vetni jogviszonyainkra, és kimutatni azon abnormis állapotot, melly részint törvényeink ingatagságán, részint jogaink egyoldalúságán alapszik.Társadalmi életünk átalakulása egyik igényei jogviszonyaink kellő ismerete’s lehető tisztába hozatala is, — ’s én úgy gondolom, hogy sem a’ törvénykező, és törvényhozói testület, sem egyes honpolgárra nézve nem érdektelen a’journalistica mezején a’jogviszonyról magyar szempontból egyet mást elmondani. Azon socialis intézkedések között, mik a’ két legközelebb múlt országgyűlés lefolyta alatt történtek, azok bizonyosan legfontosabbak, mellyek nemzetünk magány viszonyait érdeklik, de a’ mi a’ közigazság törvények általi kiszolgáltatását tárgyazó rendelkezéseket illeti, nézetim szerint sem elegek, sem eléggé kielégítők. Mert ha megvalljuk is, hogy vannak e’ tekintetben számos jó törvényeink, nem tagadhatjuk mindazáltal más tekintetben, hogy vannak a’ mammut csontok régiségével ’s haszonvehetlenségével versenyzők is, mik törvénykönyvünknek nem igen nagy becsültére válnak. ’S hogy erre nézve valamit,éspedig minél előbb tenni szükséges — mindnyájunk közéhajtása. Már csak az maga is nagy nyereség lenne,ha corpus juris-unk elavult szellemű része tiszta ereklyéül csupán a’ törvényhozás históriájára nézve hagyatnék meg, többi része pedig, t. i. a’ divatozó’s újabb törvények egy egészszé alkottatván, ’s a’ tudomány és korszükség jelen álláspontjából,mennyire viszonyunkhoz illeszthető, philosophiai rendszerrel és világossággal párosult reformban, a’ mai civilisatio igényeinek megfelelőleg idomuttatnék. Egy illy munkának eddig még teljes hiányát érezzük, — pedig szükségünk volna reá — kimondhatatlan. Ha codexünk régibb részének értékét az ész mérlegébe vetjük, megvallhatjuk ugyan, hogy mig apáink az igazság kiszolgáltatását sátrak alól, vagy szabad ég alatt úgyszólván kengyelből kezelték—igenis czélszerűek voltak azon törvények — ámde az eféle,minden esetre tisztes,ős maradványokból öszszeállitott Corpus Juris,jelenleg már nem elegendő ’s egy uj Verbőczyt kell keresnünk, hogy hazánk óhajtatos újjászületését’s minél előbbi boldogságát alaposan reménylhessük. Tagadhatlan, hogy a’törvényes állapot javítására nézve minden politikai párt elég jó akarattal bir nálunk, ’s épen ezért a’ tárgy ismerete is, mennyiben az a’ nemzet törvényeit érdekli, leginkább el vagyon terjedve;—ámde az ellenkező,most már nem használható törvények csomója, a’még haszonvehetők ’s alkalmazhatók ellenében olly nagy,hogy egy hamar nemigen reménylhető, egy korszerű,’s kimerítő rendszeres miunika létesítése. Már pedig ha illyesmihez nem fogunk,’s átalakulásunk általányos reformjának iránytűje’ nemben is nem adunk, —higyük el, hogy a’ részletes reformok e’ nélkül a’mostani zavart inkább szaporitni, hogy sem kevesiteni fogják. Hogy általában milly ritkán van sikere a’ különszakasztott intézkedéseknek,nemcsak a’magányos sőt még a’ gyakorlati közéletben is elég alkalmunk van tapasztalni naponkint, ’s eléggé igazolják ezt országgyűlésink, hol az előbbieken hozott határozatok, már a’ legközelebb gyűlésen úgy tűnnek fel, mint nem czélirányosak. Itt ugyan nem törvényeinkben rejlik sokszor a’ hiba, hanem philosophiai szellemű ,általános törvénykönyv’ hiányában. Ennek alkotásához volt nyúlni kénytelen az utolsó hatvan évben minden műveit nemzet, az absolutisták szintúgy, mint a’ constitutionalisok, Ausztria, Poroszország, Francziaország, Baden, Würtemberg, ’stl Mária-Therézia és Ferencz, mint nagy Fridrik és Napóleon. Sőt Napóleon olly büszke volt erre, hogy mintegy dicsekedve nyílványitva sem átallá azt mondani, miszerint: törvénykönyvével akar az utóvilág elibe lépni, ’s érdemeit annak becse szerint mérlegeztetni. A’magyar törvények mostani állapotukban sem birtokot, sem jogot nem védelmeznek eléggé, miért is, hogy törvényink eredeti rendeltetésüknek szorosan nem felelnek meg, igen természetes. Újraalakíttatásuk ugyanis mindeddig elhalasztatott, az ó és új törvények sok helyen mintegy ellentétben állnak egymással, az igazság kiszolgáltatását valamenynyien roszaljuk, pereink végetlenül megszaporodtak, ’s ezek,és ezeknek hoszszas és költséges folyamatok miatt a’Codex Juris gyülevész, rabulai mesterséges és ravasz fogások helyévé jon, mi aztán sokkal alkalmatosb a’ világos törvényt meghomályositani, mint annak erőt,érvényt ’s e’mellett tiszteletet kölcsönzeni. Talleyrand azt mondá egykor, hogy: ,,a’beszéd az embernek gondolati eltitkolására adatott/ ’s ez éles gúnyt magyar törvényeinkre valóban helyesen alkalmazhatni. De a’ számos ellentételes törvény mellett is , mennyi szükségest nélkülözünk még,mutatja eléggé az, hogy a’ legfontosabb ’s jogalapul szolgáló esetekben is hiányzanak lényleges(jositiv) törvényhatározatok — honnét az „usus 44 nálunk majd olly gyakor alapjok a törvényes eldöntéseknek, mint a’ törvény maga. Azon különféle ’s nem ritkán minden józan fogalommal ellenkező elméletek hatalma, melly a’ bírói ítéletek alapját a’szokásból, nem pedig a’ törvényből meríti, eléggé mutatja, milly abnormis állapotban van a’ törvény tudomány egy olly országban, mellyben egy tábornyi ügyvédet maholnap szintolly könnyű kiállítani, mint egy sereg katonát.Mennyiszer válik az ,usus abusussá, ’s milly ellenhatást gyakorolhat ennek védpajzsa alatt a’ legoktalanabb szokás is a’ törvények ellenében—tudhatja minden’s megítélheti, ki szerencsétlenségéül pörök folytatására van kárhoztatva balsorsa által és ismeri a’ ,Savignyk, Gausok, Mittermaierek hires juridica tekintélyeiket.—„Beati possidentes,44 e’ szóban forgó kifejezése a’jószág igazságtalan leírásának, egy olly állapotnak, mellyben majd kizárólag a’ birtokosnak van joga, ’s hol a’ citatiók, mandátumok, oppositiók, via facti elfoglalások,egy szóval, mindenféle kivételes haszontalan küzdelmek, csaknem feltetlenné teszik a’ legnyilványosabb jogokhozi juthatást. Ezen tömérdek bujósdi eszköz majd mind az adós javára ’s egy azon mélyen fekvő alapú gonoszra mutat,melly a’ magyarországi birtokállapot természetében a’ nemzetet századok óta sújtja. De még ezen egyoldalú,következőleg törvénytelen czél is, mi némileg az adós sorsának könnyebbitésére látszik irányulni, olly rész,hogy eszközei: a sok húzás, halasztás, ’s mesterséges fogások nem hogy lendítenének ügyén, hanem ezt, a’ hitelezőével együtt többnyire a’ tönkrejutás örvényébe sodorják. De állitásaink ezen igazságát példák leginkább igazolhatják; lássunk tehát egy párt. Tudjuk, hogy az oppositio által joga van a’ törvényesen elitélt adósnak a’ törvényszék ítéletének tettleg ellenszegülni, a’ végrehajtástól vonakodni ’s illy módon egy új pert kezdetni. A’ via facti elfoglalás által a’ megtámadó rész bizonyos esetekben bírói ítélet nélkül erőszakkal ’s gyakran fegyveres csoport előtt állva a’ pertárgy birtokába helyzi magát. És nálunk mind kettő törvényes.Én mellőzve több illyszerü törvénykezési balszokásunk elsorolását, e’ czikkemet, mellyel codexünk minél előbbi újjá teremtésének szükséges létét akarám kimutatni, csak a’ opium desideriumok 44 1839 ben kijött jeles német röpirat jogviszonyainknak épen ezen oldalára vonatkozó szavaival fejezem be, hogy lehet ott szilárd törvényállapotot gondolni,hol illy jogbeli szörnyűségek gyakoroltatnak? hol a’törvény első kivántatóságai az önkénynek, a’ biró és annak ítélete alá való rendelések olly erőszakos módon félreismertetnek —van é ott a’személy és tulajdonra nézve elegendő biztosság? Vagy létezik é ott valódi törvénykezési állapot, melly gyengét az erősb ellen, elnyomottat az elnyomó ellen, ’s kirablottat a’ bitor ellen — illyképen ótalmaz ? És egy olly országban, hol illyféle törvények codexben állanak, hol azok analógok azon szellemmel, melly őket előállította, ’s hol nem kíván a’ törvények egész tömege általányos revisiót, — lehet e egyes változtatásoknak mi is sikere, mint még nagyobb zavarodás? — Nem tudom, jól vágyóké meggyőződve, — de azt hiszem, hogy a’ törvény- és igazságkiszolgáltatás állapota egy irányban áll a’ nemzetboldogsággal, — sőt ennek amazok épen föltétlen eszközei, — ’s hogy: az e’ tekintetbeni szokások tekintélye mindig a’ népműveletlenség tanujele; mert a’ szokások becse általában csökken a’felvilágosultság terjedésével. Mészáros Károly: Postamiozgalom. A’ socialis élet felfedező szelleme ismét egy uj ’s hinni óhajtjuk, eredvénydus társulatot hoza létre: t. i. a’ magyarországi kir. postamesterek egyesületét. Czélja ezen egyletnek , ha jól vagyunk értesítve, a’ testület közbajait a’ nm. kincstár és közönség érdekeivel egyenvonalban folyamodások útján orvoslani ’s orvosoltatni egyesek postai viszonyokból keletkezett sérelmeit, nemcsak azért, mert kölcsönös segítség ’s egyesitett erő sikerdusabban működhetik; de azért is, hogy egyesek nem ritkán alaptalan panaszaitól tömérdek teendőkkel halmozott főkormányszékeinket megkímélje. Czéljai sikereik elősegítésére ’s a’teendők öszpontosított vezetésére a’ nm. Helytartótanács tudtával nov.ILdikén tartott első közgyűlésben választvány nevezteték, melly vezérfonalul szolgáló alapszabályait megkészité.Ezen alapszabályok közgyülésileg elfogadtatván az imént tisztelt kormányhatóság utján legfelsőbb helyre terjesztettek. Majd ügyviselő választatott. ’S most nincs egyéb hátra, mint tiszta ügyszeretettel ’s öszszevetett vállakkal munkálni a’közügyre. Ugyanazért hív öszszetartás és kitüzés. Vázlatos közlemény a gyáralapító társaság nov. 8. tartott közgyűléséről.—Ámbár a’jelen rendkívüli közgyűlés főleg a’ módosítások megtételére tűzetett ki; örömmel vesz alkalmat alulirt igazgató választvány, eddigi hivatalos eljárásainak rajzát ’s az egyesület kifejtésének ’s életbe léptetett működésének jelen állapotát, a’ tisztelt közgyűlés ekbe terjeszteni. Miután a’ választvány kiegészité az ügyvezetéshez szükséges személyzetet, azon eszközök életbeléptetésére fordító munkásságát, mellyek az egyesületi czél elérésre alapszabályilag kifüzettek. Ezen eszközök egyike az országban megtelepült gyárnokok és iparűzöknek,kamatra és részletes törlesztés mellett, adandó kölcsön általi segélyezés lévén, az egyesület keletkeztétől fogva e’ végett beadott folyamodványok, igazgatói tárgyalás után ’s ügyvédi vélemény mellett, megvizsgáltattak, ‘s a Angliát kivéve, hol általános philosophiai törvénykönyv nincs,épen úgy mint nálunk—ott is a’ törvénykönyv épen olyan aggregátum mint nálunk, ’s hihetőleg mi ezentúl is úgy leszünk törvényinkkel mintáz angolok. 8 a o r k.