Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-04 / 97. szám
vagy tűzzön ki határidőt, mellyben kiraenvén a’ helyszínére, megmutassam adatinak valótlanságát, megmutassam a’ kérdéses helyen elrejtett ’s még fellelhető főpontokat,mellyeket azonnal megvizsgálhatunk, és összehasonlíthatunk az Aedilis directio által elrendelt szintezés alkalmával vett pontokkal. A’ mérési költséget mindenesetre vesztes fél fedezendő Mindezekből csak az látszik, hogy V. ur Beszédes vonalát legkérdésesb részeiben mai napig sem ismeri, vagy ismerni nem akarja, ’s még is Bal- Iáénak bérmálni szeretné. Szántszándékos tévedése pedig V. urnak megmondom honnan ered. Mint fen említem, az Aedilis directio kiküldött két egyedet a’ pestszegedi csatornavonal szintezésére, ezek azon vidék hullámos alkatú földezetének sokféle alakban előtűnő változatai mellett könnyen tévedésbe jöhettek, és valójában, mint egyikétől, ki jó barátom lévén, részletesen elsorolni hallám a’ helyeket,mellyeken haladtak, nem azon vonalon tették mérésöket, mellyet B. ur határozottan megállapított, hanem csak annak környékén, ’s igy jön , hogy a’ kérdéses földháznak nem a’legnyergesebb vonalán, hanem emeltebb részén mentek keresztül következéskép az általok szintezett vonal egy pár öllel ezen kérdéses részben magasabb, a’mellett hogy szintezésüknek végeredménye, a’ Tisza és Duna állásához mérve, Beszédes úréval egészen egyezik. Azonban az V. urat nem menti, mert B. ur tervrajzai kezében forogtak, következéskép ha B.tervének czáfolatába ereszkedett, annak adatait kellett volna használni, vagy előbb azok helytelenségét megmutatni. V. urnak illy szépen devalvált adatival azon 24 láb magasság, mellyre V. ur Baracsnál az alsó csatorna vizéből a’ felsőbbe a vizet gőzerővel felszivattyúzni, mások gondolatszikrája után ajánlja, B. ur vonalán megkiméltetnék tetemes részében, illetőleg megkiméltetnék B. ur 12—15 lábnyi alacsonyabb fekvésű vonalán több mint fele részében. — Horváth József. (Folytatjuk.) Horvátországi tartománygyülés folytat. Olvastatott a’választványi előmunkálat sóik pontja, melly az országház kijavítására, nemzeti színházra megajánlott tőkékről, úgy a’ jamrikai borkút jövedelméről készített számadásokat tartalmazza. Különösen a’ színházi tőkét érintőleg M. D. ezen mellék tartományok részéről a’volt magyar országgyűlésen követ, kiemelőleg emlité meg a’ számadási kimutatások azon tételét, melly szerint ezen tőke 10 ezer pengő forintig növekedett, nehogy tehát ezen tőke akár megfogyjon, akár gyümölcsözés nélkül vesztegeljen, akarja, hogy annak évi kamatai az országos statútumok értelmében tőkésítessenek, mig végre annyira fog szaporodni, hogy azon egy állandó színház alapittassék meg. Azon hazafiaknak, kik ezen tőke alapítványt tevék , szándékuk volt: a’ nyelvet mívelni, ’s számára templomot épitni, hol az mulattatólag foganatosittathassék; de ezen nemes szándéknak létesülését a’ jelen nemzedék aligha érendi meg, ha csak magánál ezen alapnál marad meg a’ nemzet, ’s arra várakozik, hogy kamatai által szaporodjék a’ megkivántató mennyiségre; illy módon tiz esztendeig sem jő be csak annyi pénz is, hogy pusztán a’ színházi épület felemeltethessék, pedig egy nemzeti színháznak belső készületei, alkatrészei további fentartatása még sokkal több költséget igényelnek; ha tehát — mond szónok — nemzeti kiképeztetésünk legfőbb eszközének — t. i. a nemzeti színháznak létrehozását megélni akarják, akkor felállítása érdekében más módokról, más eljárásról kell gondolkodnunk, mellyek czélhoz elébb, ’s könnyebben vezethetnek.Szónok e’ módok egyikének tartja, és ajánlja, ha a’ mondott tőke kamatinak egy része évenként a’ legjobb illyr drámák jutalmazására fog fordittatni, eképp úgymond, néhány esztendő múlva drámai litteraturánk lesz, melly nélkül nemzeti színház fen nem állhat; ezen eljárásnak meg lesz azonnal ama hatása is, miszerint a’ hazafiak, kik eddig kellő fogalommal ezen ügy iránt nem bírva, pártolásához sem járultak — most dicső czéljáról meggyőződve, ezen alapot sietenének odáig öregbítni, hogy maga az intézet is minél elébb életbe léphessen. Az ezen ügyre vonatkozó egyéb intézkedések — szónok szerint, a’ választvány buzgalmára hagyandók lennének, mellynek elnökévé gr. Draskovich János jelöltessék ki. Ezen inditványt sokan támogaták szavazataikkal , némellyek azonban a’ drámai jutalmazásokra nézve úgy vélekedtek, hogy ennek kezelése a’ tudós társaságot illetvén — addig várakozni kellene vele, mig ezen társaság meg nem alapíttatik; mások azonban ezen vélemény czáfolatául felhozák, hogy nemzeti irodalmi munkák kiadására alakult már magány egyesület (Maticza) melly mindenesetre képviseli a’ nélkülözött tudós társaságot, ugyan ezen egyesület kebelében van egy bizottság a’ színi ügyek kezelésére, melly bizottságnak, valamint az egész egyesületnek is elnöke gr. Draskovich János, erre tehát minden kétkedés nélkül rá lehetne bízni az érintett drámai munkák megbirálását, valamint a’jutalmak oda ítélését, és kiosztását is. A’mi pedig a’ tudós társaságot illeti, melly a’nemzeti mivelődés egyedül valódi eszközéül vehető. Bán ő exc. mond szóló, igyekezni fog, hogy ő felsége a’ nemzet ebeli kivánatát mi elébb teljesitni méltóztatnék;mit elnök bán készséggel megígérvén azonnal kimondá a’ határozatot is, hogy a’ színház alapítványi töke kamatinak fele évenkint a’ legjobb drámai munkák jutalmazására fog fordittatni.Ezen határozat kimondása alkalmakor Varasd m. követe párhuzamba állttá a’magyar, és a’ mellék tartományok eddigi tudományos, és szépirodalmi műveit; az öszszehangzó együttmunkálás,azon hazafius láng, ama nagyszerű áldozat, mellyet Magyarhon lelkeslejei nemzetiségük szent oltárára olly csüggedetlenül ezen utolsó évtized alatt felhalmozának, szónokot ellenállhatlanul e’férfiak tiszteletteljes bámulására ragadja,kik hazájukat a’ nyers miveletlenség kötelékeiből fel tudák szabadítani; ha ellenben e’ melléktartományok parányi előlépéseit az irodalmi téren tekinti, ha a’ nemzeti érdekek iránti silány részvétet veszi, ha az apathiát — sőt nemzete kebelében ennek felvirágzása elleni törekvéseket bonczolja, ha látja, mikép némellyeknél a’ nemzetiség csak eszközül vétetik aljas czélok kivitelére,holott a’ valódi hazafiuságot, melly szivet, lelket egyiránt melegít, nemesit — csak nevéről ismerik; ha látja, hogy a’horvátok a’ helyett, hogy más szerencsésbek példájára a’ cselekvés terén elébre haladnának, mindinkább mélyebre süllyednek a’ nemzetiség moralis értékében, akkor szónokot fájdalom veszi körül,’s hite nem kölcsönözhet elég bátorságot e’ nemzet jövőében reméllni; ezen folytonos apathiából magyarázhatók Dráván túli szomszédunknak ama gánynyilatkozatai, mellyek bennünk csak szó, de nem egy úttal tett embereire ismernek, ’s kivált tudományos mivelődés mezején nem egyebeknek, mint dilettánsoknak tartanak.Innét van az is,hogy mindjárt az első ülésben itthoni elleneink kérdezhetők: „Mit tevénk mi a’ hazáért,minő áldozatokkal járultunk oltárához? Ezután szónok inté a’rendeket: tiszteletben tartsák honosikat, ’s azt, mi nemzeti sajátjuk, ha akarják, hogy mások előtt tiszteletben tartassanak. „Cseréljük fel az óhajtások terét a’férfias cselekvésével,’s mutassuk meg a’ világnak, hogy hazafiságunk nemcsak a’ protestantismus kizárásában,nemcsak a’költséges tisztujitások megszüntetésében, mellyek eddig több pénzt nyeltének el, mint bármi nemzeti, vagy közhasznú intézet — nemcsak hivatalok utáni kapkodásban áll, hanem abban is, hogy a’ haza számára áldozni is tudunk, hol ennek érdeke csak áldozatokkal mozdítható elé.1. Végül szónok a nemzeti intézetek hasznosságát fejtegeté, ’s ezek közt legmelegebb szavakkal emlékezett a’ nemzeti színházról,mellynek minél előbbi felépítésére szónok aláírási ivet nyújtott át a’ rendeknek, mellyet ő 500 pfttal nyitott meg. (Zsivio háromszor.) Ezután felvétetett a’ választványi munkálat ldik pontja, melly a’ múlt tartományi gyűlés 21dik pontját említi, melly szerint a horvát alapítványi pénztárak tárgyaltatása ezen tartománygyűlésre halasztatott. Ezen felhívásra az ez ügyben munkálkodott mellékválasztvány jelentése olvastatott fel, mellynek értelme szerint hozatott a’ határozat,hogy t.i. egy alázatos felírásban meg fog kéretni ő felsége, mi szerint az ezen melléktartományokat illető alapítványi pénztárakat, mellyek jelenleg a’magy országi Helytartó Tanács kezelése alatt vagynak,viszszaadatni méltóztatnék;a’ kérelem okai közt emlittetik, hogy a’ pénztár áthelyhezése által ét tartományokban nagyobb pénzforgalom hozathassák be, és — hogy — ha szükség támadna,vagy a’ közös jóllét valamit rögtön kívánna, legyen e’ tartományoknak — hová folyamodniok, ’s hogy annak kezelése felett saját befolyásukkal őrködhessenek. Addig pedig, mig ezen pénztárak áthelyheztetnek, megkéretni határoztatok ö felsége, hogy a’magy országi Helytartó Tanács által azok állásáról, és viszonyairól szóló számadásokat évenként zenetartományoknak terjeszsze elé. — B. báni táblai ülnök indítványára az is határozatba ment, miszerint ö felsége azon 61000 ft.viszszafizettetésére is megkéretik, mellyet még 1791- ben Ferencz király a’ bandérium fentartására az országos pénztárból pótoltatott; ez ellen felhozatott ugyan az elévülés, ’s még inkább a’ már gyakor ízben tett ez érdembeli felírások meghiúsulása; a’többség azonban jónak látta a’szerencsét újra megkísérteni. A’ 171k pont felírást indítványoz megkérve e felsőségét azon régi sérelem orvoslására, melly Kaproncza kir. várost nyomja részént azért, hogy a’ Varasd körösi katonai végezred felállítása alkalmakor a’várost illető néhány birtokrész ettől elszakítva az ezredbe keblesittetett, részint pedig azért, hogy ezen város a’ nevezett ezrednek évenkint 534 fr. 30 kr. p. p. haszonbér fejében , kénytelen fizetni. A’ 18. és 10ik pontok, a kir. leiratokról szólnak, köztök érdekes az, melly a’ mellék tartományok gabnakivitelét Lombard Velenczébe a’ fiumei és segniai kikötőkben gyakorlott eddigi szabadalom értelmében — a’ magyar tengerpart minden kikötőiből megengedi. A’ A’ 20ik pont ismétlését ajánlja azon — még a’ múlt tartománygyűlésröl intézett, de siker nélkül maradt felírásnak, miszerint a’ tengerparti kamrai kerületekben felső birósági törvényszékek előtt vitt bűnvádi perek átvizsgálás végett a’ báni táblához vitessenek fölebb, nem pedig, miként eddig szokásba huzatott a’ fiumei kormányzóhoz. Hasonlókép az említett kerületek csődpereire nézve első forumul Zágráb m. törvényszéke kéretett tétetni a’ múlt tartományi gyűlés által; és még is ezen kérelemmel ellenkezőleg, sőt az 1647: 67.czikk ellenére is a’ múlt magyar országgyűlésen ezen perek fórumául a’ fiumei váltótörvényszék tétetett. Ezen sérelmek orvosoltatásának eszközlését a’ választvány a’jövő magyar országgyűlésre küldendő követeknek utasitásul adatni ajánlja. Elfogadtatott A’ 217. pontban a’választvány a’ belső kereskedés előmozdítására megkivántató eszközökről, úgy az azt akadályozó hátrányokról adván javaslatát, ennek nyomán alázatos felírás határoztatott, mi szerint a’kereskedés elősegítésére czélzó eszközök, minő a’ Dráva, és Száva tisztítása, és szabályozása stb. ő felsége kormányának figyelmébe ajánltatnak. A’ 224. pontban pártoltatok Segnia város azon igazságos kivonata, miszerint régi szabadalmaiba, ’s a’ város ősi méltóságába helyheztessék viszsza annál inkább, minthogy ezt azon bokros szolgálatok,melylyeket Segnia polgárai a’ török elleni harczokban a’ haza, és az uralkodó ház mellett kiküzdének, különösen ajánlják; nem különben: adassék nekik vissza — saját hasznaikra forditandásul azon tőkepénzt, mellyet még József császár idejében egy — a’ saját határukban építendő kikötőre gyűjtöttek öszsze. A’ 23. pont hivatkozva azon rendszerre, miszerint ő felsége legújabban a’ királyi tábla rendes ülnökinek számát megszaporítni méltóztatott, egyszersmind a’ zágrábi báni tábla ülnökeit is két egyeddel szaporítaná, melly helyekrei kinevezéseknél különös figyelemalsó Szlavóniára lenne fordítandó; ezen szaporítás pedig annál szükségesebb, minthogy gyakran — kivált a’ magyar országgyűlés alkalmakor, hova a’ bán néhány báni táblai tagokkal felmenni köteles, vagy egyes ülnökök megbetegedésök esetében is — megtörténik,hogy az ülnökök a’megkivántató számmal öszsze nem állhetnek,mi által az igazság kiszolgáltatása tetemesen hátráltatik. A’ 24 d. pontban pártoltatása javasoltatik a’ Károly városi vitótörvényszék azon kérelmének, minél fogva a’ váltótörvények a’ határőrvidékeken is érvénnyel bírjanak. A’ 25 d. pont ajánlja a’Hendeknek ezen kapcsolt tartományok protomedicusának évi dijaztatása öregbítését, minthogy ezen egyed egyszersmind a’ tartományoknak szem bajok orvoslása körül is szolgálatokat tesz. A’ 26. pont nem találja eléggé kiraeritettnek némelly kereskedők által benyújtott abeli folyamodványát, miszerint a’ váltótörvényszék Károlyvárosból, Zágrábba tétessék át; m e 11 e z t e t e 11. A’ 27dik pontban a’ károlyvárosi váltótörvényszék ebeli folyamodása — hogy a’ tartományi gyűléseken a’ váltótörvényszék alsóbb rangú személyzete is üléssel és szavazattal bírjon — félrevetendőnek javasoltunk annál is inkább, minthogy a’ tartománygyűlés rendezésének pontjai a’váltótörvényszékek ülnökeit is kizárják a tartomány gyűlésekbéni szavazható részvétből, ’s ezen jogot egyedül csak azok elnökeinek adák meg. A’ 28. pontban elősorolvák 580