Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-12-07 / 98. szám

met színháztól ugyanis rövid idő alatt három egyed szö­kött meg. Úgy hiszszük nem pártkérdés többé, miszerint e’ tekintetben nemzetiségünknek a’ pártoskodás kitünöleg használ. — Pár nappal ezelőtt babkomedia érkezett Pest­re, melly egyik nevesb vendégfogadóban itté föl tanyáját; mondják hogy a­ fabábok pórázra kötve olly helyes moz­gásokat fejtenek ki, mintha csak élő alakokat ránczigálná­­nak orruknál fogva. Az előadásnak igen számos­ látogatót jóslunk, mert ott sokan találkozandnak az életből hason­másaikkal.— Egy becsületességi példányképet mutatunk be olvasóinknak sujtásos rendőri alakban: tudvalevő do­log, miszerint hetivásárra érkezőknek városon kívül nem szabad eladni áruikat; egy illy aszszony szekéren tojást szállitván, e­ fölött bizonyos uzsorással alkuba bocsátko­zott; megpillantván ezt az említettük rendőr, rögtön ott termett ’s lelkiismeretesen ellent állván a’ körmeik között mutogatott vesztegető húszasoknak,a’törvénysértőt város­­házhoz kisérte. E’ kötelesség-teljesítési szigorúságot ki­csinyeknél is annál szívesebben méltányoljuk, mivel tud­juk,hogy kis dologgal gyakran elejét vehetni nagy visz­­szaéléseknek.—Vendéglőkben előforduló felszámithat­­lan kellemetlenség közül egyik a’ mindenféle szín alatt koldusok serge; minap egy illyenféle egyeddel találko­zónk, ki segélykérelmét azzal gyámolttá, hogy: ő vasúti munkás volt—úgymond—hol 60 forintocskát gyűjtött, de miután pénzét ellopták, keresetétől is elmozdíttatott ’s most nem tud hova lenni. Ha igaz volna, hogy az illető helyen nincs elég ügyelet a’munkások egymásközti er­kölcsi viseletére,— baj; azonban még csak azt sem te­hetjük föl, hogy valakit épen, mivel kárvallását panaszol­ja, szélnek eresztenének. — A’ vaspályás mozgalmak napról napra élénkülnek, ’s már egész Duna-Kesziig tör­ténnek kirándulások; hova testületek ’s egyesek méltó fi­gyelemmel hivatnak meg; vájjon a’ lapszerkesztőségek részesülnek­­ illy megtiszteltetésben?—A’zeneversenyek egymást érik; úgyszólván mulatni rohan jelen szűk nap­jainkban a’ nép; és szinte találkoznak emberbarátok, kik neki e’mulatságot jó pénzért szívesen megszerzik. Hiyé­nek többek közt a’ vendéglők, kik, hogy méregdrága ét­keiket elkölthesse az ember, még a’ bemenetet is megfi­zettetik; ott aztán olly irtózatos zenével kínozzák a’ ven­dég fülek dobjait, millyet csak Jerikó városa falai alatt le­­hete hallani hajdan. — Valóban elámulunk a’ zenészét e’ tökélyén, mellyet annyira fürkész az iparszellem; pél­dául nem foghatjuk meg: mi kéjes hangvegyület az, ha a’ fuvola-zengésnek valami­ kereppel közé recsegtetnek; vagy az idegcsiklandó hegedűszó süvítésekkel szaggat­­tatik meg? E’ művészetet nálunk már nemcsak a’ verkli­­sek tehetik. — Pest a’zenészet pártolásának nyilványos tanujelét adá az által, midőn keblében néhány czigányt lakhatási joggal ajándékozott meg. Nincs e’föld hátán olly magyar nóta, melly jobban hasson, mint mikor azt ügyes czigány hozza. — Az emberi szeszély a’ lóabrakolásnak egy különös faját találta fel, minthogy jelenleg a’ gaboná­val együtt a’ zab is drága, tehát istállóban a’ lovak szeme láttára párgolják meg a’ szép zabot, azután ablakot ajtót szorgalmasan becsinálnak, ’s elejökbe szecskát töltenek; az igy elámított szegény állatok e’ közönséges tápot olly jóízűen ropogtatják, mint máskor. Probatura est.— Szintigy van a’ fűtéssel, hol deákok többen szállásoznak, a’ kemenezében egy darabig gyertyát égetnek, aztán ki­nek mégis hideg a’ szoba, az a’ felelet, hogy fűtsön újra. •­— Jelen társulati szövetkezések korában egy kori tag kezdé barátját: miért szegődött más társulat tagjává? — Azért—felelt ez — mert nekem mindig jó étvágyam van, nálatok pedig csak nagy szavakkal tartják az embert.­— A­ főváros szellemi felvilágosítására vállalkozók közöl nem tudjuk hány bukott meg eddig; az anyagi világítók kö­zöl már eddig legalább hatnak bukni kell. Legközelebb a’ légszeszvilágitásra ajánlkozók sorában Frigiére lovag küldöttje is megjelent, ki azon részvényes társaság tagja levén, melly Olaszország több városaiban kezeli a’világi­­tást,a’ bel- és külvárosok mind azon részei kivilágítására ajánlkozik,mellyekben vállalatát magányosaktól is igény­lőibe veendőnek reméllheti; nevezetesen belvárosban: a’ váczi- kígyó- városház-párisi- zsibáros-korona- hat­­vani-utczát és kerepesi utat a’ nemzeti színházig; aztán a’ városi Sebestyén- rózsa- és servita-tereket, a’ hajó­­sütő-kötő-posta-és hidutezákat; szinte az országút széntér—hatvanutezai részét;’s külvárosokban a’ dorot­­tyautezát, királyutezát a’Terézia templomig. Mindamel­lett hogy kétannyi fényt szolgáltat minden lámpa, mint az argandiak, nem kerülnek többe, mint a’ mostani olajége­téssel, u. m. havonkint 2 frt. 58 kr. p. vagyis naponkint 6 krba. — A’ budavári alagút terve szinte születési stádiu­mán van;’s igy mi­előbb majd lehetlennek tetszett, komoly szándék által tetté változandik, ugyanis dec. 6kán dél­utáni 5 órakor tartaték az e’ tárgybani ülés a’ nemzeti ca­­sinóban. — A’ magyar szépvilág már csakugyan nem pa­­naszkodhatik, hogy e’ hazában nem terem édes hangokat a’ lant; most, midőn jeles, színdalnokunk külföldön dicső­séget aratott a’ magy. dalok számára, itthon fiatal költőink egymással vetélkednek érzelemmel enyelgő versek írá­sában. Petőfi dalfüzeteit a’ napokban követte Kerényi ver­seinek második füzete; Vachott Sándor költeményeit szin­te kiadni készül; legtöbb figyelmünket pedig Erdélyi Já­nos igényli, ki egy társával a’ Kisfaludy-társasághoz be­gyült eredeti népdalokból örökzöld koszorút füzend ösz­­sze, ’s igyekezni fog azok kedvelőit mennél olcsóbban juttatni a’becses gyűjteményhez. Mi vállalatához előleg is síikért óhajtunk; majd meglátjuk az eszközlött síikért azok részéről, kik mindig csak a’ magyar könyvek drága­ságáról panaszkodnak. És hogy a’ dal nem hangzik el, mint kiáltó szava a’ pusztában; hogy Vörösmarty szózata, melly nemzetet meg bírt idegzetében rázni, rideg tájéko­kon sem maradt nyomtalanul; sőt nagyaink lelkesből fel­fogták a’ magasztos hangokat, tanúk a’ hozzá sokfelöl ér­ Amerika. Ujgorkból érkezett Great Western gőzös egyéb levelek közt magával hozá az egyesületi kormány félhivatalos lapjait is, mellyek nov.­kig terjednek. Különösen a’ Washington-Unionban, melly Polk hi­teles orgánumának tartatik , terjedelmes czikk van közölve az oregoni kérdésre vonatkozólag; e’czikket — némellyek érdemleges kivonatnak állítják azon elnökjelentésből, mellyet Polk az egybehívandó con­­gressusnak e’ vidéket illetőleg nyujtand be. Rövid foglalata ez: „Texas kérdése most már lényegesen is bevégeztetett,ámde ennél sokkal jelentékesb ügy várakozik a’ congressus férfias elhatározottságára ’s föllépésére, melly a’ mostani nemzedékre nézve nem egyéb, mint birtokolhatási ügy, még pedig nagy tartománynak birtokolhatása. Kétségkívül itt azon vidék értetik, mit mi amerikaiak Oregon-vidéknek nevezünk. E’ nevezetes tárgy a’közelebb három év lefolyta alatt igen magára voná a közvéleményt.Né­­pünk nagy többségének ítéletére hivatkozva közei­nek— sőt tán jelennek is hiszszük az időt, mellyben az egyesült éjszaki statusoknak világos joga e’nagy terjedelmű vidék iránt törvényben is ki fog mondatni, minthogy kimondatnia kell is. Húsz év óta nézi Ame­rika népsége ezen vidék iránti elvíhatatlan jogszerű­sége igényeit alkudozások által erőtleníttetni. A’ britt kormány bölcseségétől’s következetes politiká­jától lehet e várni: miként az eddig ered­mény telén al­kudozások, mihelyt az ezeket tárgyazó kérdés eré­lyes kormány által sürgettetik—mellyet ezen sürge­tése közt hatalmas népfelség támogat — minél előbb folyásba tétetnek, ’fekép Amerika jogszerű igényei­re nézve biztosíttatni fog. Azonban bármiként mu­tatkozzék is a’ részvét,leszen e eredményök a’meg­kezdett alkudozásoknak, vagy sem? —arról semmi kétség sem támadhat, hogy az öszszeülendő con­­gressusnak Oregon kérdését illetőleg nagyszerű kö­telessége lesz teljesítendő. Mi azt hiszszük, hogy a’ nép­ képviselők ezen kötelesség-teljesítésre készek lesznek, ’s legkisebb kétség sem forog fen az iránt, hogy a’ végrehajtó hatalom alkotványos kötelessé­gének hódolva a’ congressus eb­be terjesztendi mind azon rendszabályokat, mellyek ezen statusok urasá­gát a’ nevezett vidéken, úgy a’ csendes tengeren is mint jogszerűt és törvényest bebizonyítják.Többször leend még alkalmunk ezen rendszabályokról ’s Éj­­szakamerikát illető Oregon kérdésről véleményünket ’s nézetinket tudatni. Mostan szabad legyen ezen vi­déknek állapotát ’s értékét fejtegetőleg érinteni.Ore­gon tájéka az éjszaki szélesség 4*2° egész 54° 40’ terjedve több mint 400 ezer □ mérföldet foglal, te­hát kétszer akkora, mint Francziaország, ’s közel félakkora, mint az éjszaki egyesült statusok mostani területe. Ezen roppant terjedelmű vidék birtoklása egyenesen— kizárva ezen fogalomból minden más nemzetet — Éjszakamerika népét illeti. — A’ To­­ronto-Globe szerint e’kérdéses vidékbirtoklása miatt most már nemcsak az angolokkal kell — mint vágy­társakkal az egyesült statusoknak találkozniok, ha­nem Oroszországgal is,melly legközelebbi alkalom­­­mal e’ vitába diplomatice avatkozott állítva, hogy O­­regon vidéke egész a’ szélességi 54d. fokig elkü­­lönzötten a’ moszkát tulajdoni joggal illeti. — Az ujyorki lap közli az egyesületnek 1845ki finanezévi öszszes bevételét, melly is 1845­. jun. 30ig, hozzá számítva az 1644. jul. 1 jén talált 7,857,000 dollár pénzmaradványt,tesz 3772 millió dollárt. A’ status­kiadások 30 millióra rúgnak, a’ fölösleg tehát 770 millióra rúg. — Angolországból érkezett hiraza­­ratás sikeretlenségéről — az unióban és Canadában széles gabnaüzérséget ébreszte,mellynek eredménye lett: a’ gabna és lisztárnak hirtelen felszökkenése, úgy, hogy most már az unió népsége is szükségtől tart, annál inkább, mert naponként tetemes mennyi­ségű élelmiszer szállittatik innen Anglia piaczaira. Spanyolomzóge. Az alsóházba küldendő népképviselők válasz­tásit némelly kerületekben már megkezdették. Al­­meriában ezen állásra Martinez, a’ belminiszterium­­­nál al-statustitoknak választatott meg, nemkülönben Almagro is, ki a’ madridi törvényszéknél ideiglenes elnök volt, népképviselővé választatott. A’ Clamor szerint ez csak kezdet, java ezután következik, mert hiszen nem czél nélkül tartott költséges bikaviada­lokat a­ kormány.A’képviselő kamra leendő elnökévé az ellenzék Pachecot, a’miniszteri párt pedig Cas­­tro y Orozcot,ki mellett Narvaez is nyilatkozik—ezen párt kissebbsége ismét Bravo Murillot jelölték ki; né­melly helyes számítók — megemlékezve a’ministe­­rium rend- és alkotmány-ellenes eljárásira’s erősza­kos fellépésire — a’ diadalt az ellenzék részire jó­­solják eldöntendőnek. — A’ Valenciában nov. ukán támasztott lázadás borzasztólag végeztetett; a’vád­lottak közül heten halálra ítéltettek ’s egy káplár és négy közvitéz az egész őrség jelenlétében azonnal agyon lövettek.22 közvitéz gályarabságra,’s a’prog­­ressista párthoz simuló több polgár e’ városnak a­­zonnali elhagyására ítéltettek. A’ lázadás fő intézője a’ Girona ezredből egy tiszt — a’ rendőrség kémke­désit szerencsésen kikerülvén a’ hegyek közé me­nekült. — A’ madridi lap nov. 14k én közli az igaz­ságügyi miniszternek Spanyolország megyés püspö­keihez intézett köriratát, mellyben ezek felszólittat­­nak, hogy azon egyháziak, kik az 1844. jul. 16diki rendelvény nyomán külországokban szenteltettek föl, egyházi functióktul tiltassanak el. Ezen felszólí­tásra azon körülmény szolgáltatott alkalmat, misze­rint több fiatal ember külföldre vándorolván ott mago­kat papokká szenteltetik, mi pedig a’ spanyol egy­ház canonival ellenkezik. „Ezen visszaélést — mond a’ miniszter— nem tűrhetni olly időben, midőn az egyházi életpálya minden jó erkölcsű személynek, ki a’ megirt tulajdonságokkal bir — nyitva áll.“ Frantziaorság. A’ Moniteur industriel a’ párisi börzének mos­tani criticus állását festi, mellybe hozatott a’ vasut­­részvényértékek hirtelen csökkenése által. Néhány vigyázatlan üzér elvállalt kötelességének meg nem felelhetvén sokban aggodalmat támasztott; miért is megjelentek a’ papírbirtokosok, ’s teljes kifizette­­tésöket sürgeték; most következtek a’ sátáni örömi mosolyok’s gúnykaczajok a’bukott félnyomorán.Ne­­vezett lap nem akarja a’ szerteszárnyaló hit egyes állásit felkarolva hasábira nyomatni, egyedül ama lett dolgokat említi, mellyek a’ börze jelen állását fé­lelmes alakként környezik: egy váltóügynök meg­szökött , más három eltűnt; néhány tőzsér hol­léte nem tudatik; 20 nagy speculáns fejenként 2 mil­lió veszteségi hi­ányban sínylik, ezer kisebb rész­vényes érzi tőkéjének fél vagy legalább egy harmad veszteségét; szóval a’börzejátéki szenvedély retten­tő boszut áll a’ szerencsének tulcsigázó hajhászin. — Mart. 1 Oké óta, midőn t. i. a’ takarékpénztárrul szóló törvény megszavaztatott, a’ párisi takarék­­pénztár 12 millió frankkal fizetett viszsza többet, mint mennyire bevéte terjed. A’nép jogai czimü röpi­­rat kiadója a’nyomdatulajdonosokkal együtt nov.26. a’szajnai esküttszék elé idéztetett, hol ellene követ­kező vádpontok hozattak fel; a’ kiadott röpirat a’ népet 1) gyülölségre izgatja fel a’királyi család i­­ránt. 2) Gyülölség taníttatik általa a’ társadalom el­különített osztályit illetőleg.3) A’ tulajdon jogszent­sége támadtatik meg. 4) Dicsértetnek benne olly cselekvények, mellyek a’ büntető törvénykönyvben vétkekül bélyegeztetnek. A’ vádlott Terson Ledru- Rollint választá védőjének; Jallon főügyvéd pedig a’ kormány mellett fog beszélni. •— A’ legitimista el­lenzék vezére Dreux-Brézé marquis nov. élén Bré­­zé mezei jószágán meghalt. — Szolimán egyptusi pasa u0án érkezett Toulonba, hogy ott az utána jör­­ő Ibrahim pasa és 32 személyből álló kísérete szá­mára illő szállást béreljen.—A ’ Toulonnais szerint azon katonák száma, kik sept. óta Algírba hajóztak, 20 ezerre megy. 589 között méltány jeles. Tanú Batthyány Kázmér gr. jeles­tette, miszerint e’ hatalmas költőt, hogy csendes magány­ban enyhet találjon kiküzdött érzelmeivel, Bicskén Fejér vgyében egy pár telket saját jószágából kiszakítván,ezzel at örök időre ajándékozá meg. Most van tehát Tibura a’ nemzet költőjének, hol élvezheti napjait ’s újakkal szapo­ríthatja halmaz koszorúit. — Anglia. Az angol politikai lapok telvék jóslások ’s köv­vetkeztetésekkel az Oregon kérdésre nézve Éjszak­­amerikával folytatandó háborút illetőleg; szerintük ősBrittannia státushajóját a’különböző tájakról fúvó szelek annyira ingatják, hogy az elmentésére ösz­­szetorló hullámok az ifjabb evezőket ijedelemmel,az idősbek ’s igy tapasztaltabbakat aggodalommal töl­tik el. Keleten a’hármas országnak olly nagy tábo­ra, minővel még Ázsiában nem bírt,csak Hardinge feladására vár, hogy Szutledzset átlépvén Szikkel mérkőzzék meg ’s Pendzsabban a megdöntött régi kormányt visszahelyezze. Nyugaton a’ republicanis­­mus mindinkább fenyegető alakot ölt az angol birto­kok ellen ’s mennyiben fészkekÉjszakamerika, félni

Next