Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-11 / 99. szám
munka , mellyhez még azon könnyítő körülmény is járul, miszerint a’ csatornának a’ vizeró használata melletti mélyittetése, csak a’ majsai határtól a’ kerekegyházi határig, legfeljebb 7 mérfölden, ép azon helyen, mellyet a’viz legelőbb fog ostromlani, igényeltetik; mert azon alul ’s fölül, illetőleg a’ Dunától Kerekegyházáig, és Majsától a’Tiszáig, mint alacsony fekvésű földezeten, emberi erővel és a kívánt mértékekre könnyen kimélyittethetik és szélesittethetik a’ csatorna. Hogy a’ vizerőről némi fogalmunk lehessen, néhány példát hozok fel. Képzeljük a’ folyók mentiben hány csavargós, többfelé elágazó és számos mérföldre elnyúló, elegendő szélességgel,mélységgel ellátott fokot, ereket, azaz vízfolyásokat találunk; ezeket bizonyosan a’ szerteszéjjel terült vizáradások, még pedig a’ víznek nem öszpontositott, de gyöngült erejével, ’s 100 ölre alig fél hüvelyk eséssel ásták. Tekintsük több folyóink mentiben a’ végrehajtott átvágásokat, mellyeket a’ viz ereje minden utóbbi segedelem nélkül, csekély előásásból néhány év alatt nagy szélességre ’s mélységre kihordott; például képzeljük Beszédes ur által Bajánál, Bajánál, Mohácsnál készített nagy átmetszéseket, ezek 6—8 öl szélességről kevés idő alatt, ’s jól megjegyezzük , minden későbbi segítség nélkül, 200 — 250 öl szélességre nagyultak. Képzeljük honunk több megyéiben azon roppant,néha 10 —15 öl mélységű ’s nagy távolságokra tartó árkokat, mellyeket csak az esővizek 10 — 12 év leforgása alatt, nem ritkán az emberek által tett akadályoztatások és gátlások daczára, kikotrottak. "S végre számos naponkénti tapasztalás között megemlítem Hontmegyében a’Szikincze és Selmecz vizek folyásait; ezek, nem mondom helyesen), egyenes csatornákra vétettek, és a’csekély előásásból 8 — 10 év alatt több mérföldre roppant, illetőleg 3—451 mély és 18—25 öl széles árkok mosattak egyedül a’ viz ereje által, éspedig, jól megjegyezzük, minden emberi erő segítsége nélkül, erős kövecses földben. ’S miért látta el a’ természet a’sebesle folyású patakokat, úgyszólván, egészen kő vagy kavicsos fenékkel? Bizonyosan azért,hogy a’ viz ereje azokból iszonyú mélységű árkokat ne vájhasson. ’S im, ha mindezeket kellő figyelmünkre méltatjuk, lehetlen a’ viz erejét el nem ismernünk. A’ vizerőveli dolgoztatás még csak ezentúl fog kifejlődni, ’s a’ nélkül folyóink szabályozásában sem boldogulandunk; mert azon czélra a’szükséges munkákat lehetlen emberi erővel meggyőznünk és tökéletesen végrehajtanunk. A’ vizek körüli munkáltatás — kivévén egyes vizépitvényeket —még azon fokon áll, hogy abban nagy előhaladások történhetnek, így csak az újabb időkben hozták lassankint tisztába a’ szárításoknál a’ derivatio és exsiccatio rendszerét is, mellynek ismeretlen volta miatt, nem épen nagy idő előtt még korunkban is több százezer napszámra menő hasztalan munkák létettek ; azonban most az említett szárítási rendszer jól alkalmazása mellett, a’ legkérdésesebb szárítások körül is biztosabban haladhatunk. Ezeket előre bocsátva, taglaljuk Vásárhelyi urnak Beszédes ur tervére kelt czáfoló okaidlször azt mondja V. ur: „B.ur az egész csatorna völgyeletét egészen tíz erejével szándékozik kimosatni, ’s kiszámítja, hogy a csatornából kikotrandó föld 21,766,000 köböl tért foglal el, ’s lehúzván az előásásból kikerült földtömegety lenne d vízre—melly másodper ez alatt legfeljebb 100 köblábnak tétethetik—bízandó kivájás több mint 20 millió köböl’s igy minden 4 köbláb víznek 1 lábláb földet kellene egyre másra elsepreni, hogy d javasló feltételének eleget legyen. Felelet. Beszédes ur a’ csatorna völgyeretét nem akarja,’s nincs is szándéka egészen a’ viz ereje által kimosatni, hanem, ’s egyszer mindenkorra jól megértse V. ur, az évenkint 250 — 300 ezer pengő forint feldolgozandó költséggel eszközölhető roppant emberi munka mellett, a’ viz erejét annyiban fogja segítségül használni, hogy a’ partokból düledező, ’s a’vezérárkokból kiásott, és bent a’ pandáinkon hagyott földet, azon nagy vízmennyiséget, melyről rendelkezhetik,’s azon nagy eséssel, melly a’ csatorna Tiszáig biránd, a’ Tisza vizöntéses lapályaiba lehordatja a’ helyett, hogy azon tömérdek földet drága pénzért a’ felső partokra kiemeltetné. A’vezérárkok, mennyire t. i. a’ földfája megengedi mindenkor függőleges oldalakra ásatnak, következéskép a’ viz beeresztése után düledezni és szélesedni fognak, ’s ezen szélesedés a’ víznek évenkint növekedő tömegéhez képest szinte nagy mértékben növekszik. A’munkáltatás alatt az előásás után eleinte kevesebb lesz ugyan a’ víztömeg, de aránylag nagyobb az esés, ’s a’mint a’folytonos munkáltatással a’ csatornák lassankint mélyebbre sülyesztetik , fogyni fog az’esés, ellenben szaporodni a’ víztömeg, mivel ebből a’ csatorna annál többet lesz képes elfogadni; következéskép a’vizerő, csak azt ügyesen kell tudni vezérelni, soha sem fog hiányzani.Különben Beszédes úr nemcsak emberi erő,hanem bizonyos gépek alkalmazása mellett is fogja hamaritani a’csatorna-mélyitést, vannak? —8 mérföld hoszszu legemeltebb részében. Az eféle munkáltatás talán csak V.urnak tetszik valami rémitő lehetlenségnek.Megvallova, V. urnak fogalma sincs, mennyi emberi erőt lehet megkímélni ott, hol a’ mérnök elegendő vízmennyiségről és esésről rendelkezhetik,’s kénytelenitve őszintén megvallom, V. urnák fogalma sincs a’ vezérárkokkal és kuvetkrozási rendszerrel eszközlött munkáltatásról; mert életében nagyobb ásást 1 —2 ezer ölre sem tétetett. ’S most lássuk V. urnák fentebbi számtételét. Megvallom, hasonló határozatlan calculust soha sem hallottam. Ha már V. úr azt akarta megtudni: egy köbláb föld elvitelére hány köbláb viz esik, következőleg kellett volna számvetését tennie. Azonban mielőtt ezt megmutatnám, hamis adatait szükség ismét devalválnom. Azt mondja V. úr, hogy az egész csatorna völgyeletéből kikerülő föld 21,766,000 köbölet teszen.Kérem alázsan,nagyon csalatkozik, mert az csak 10,440,666 köbölet fog tenni Beszédes terve után, midőn a’ Harasztitól Szegedig körülbelül következő tökéletes állapotjára kiképeztetek. Csatorna hossza. Mélységi. Alsó szó- Felső szó- Közép Köbtömeg. lessége. lessége: széles. lmf— 4000 ölben 11'408·136o 220— 1,026,6661„ = 4000 yy ii°8° 34** 2i= 924,0002„ =■ 8000 yy 10'» 80 32« 20"= 1,600,0002„ = 4000 yy 908o 300 196— 1,368,0002„ = 8000 yy8°8° 280 18»= 1,152,0002„ = 8000 gy 7°8“ 26° 17"= 952,000 3„ =12,000 yy6°8o 220 15°= 1,080,000 9„ =36,000 5°8° IS« 13°= 2,340,000 Öszszesen 10,412,666 Méltóztassék csak V. ur ezek szerint utánam még egyszer kiszámítani, meg fogja látni, ha akarja, hogy körülbelül]csak 11 milliót hibázott, pedig a’fölvett mértékek, az általa adott állóvizü csatornánál jóval nagyobbak ; mivel én az alsó szélességet 8 ölre veszem, midőn V.ur azt csak 6 öl — 4 lábra vette; ’s e’ szerint lesz a’ felső vizszinti szélesség B. terve után 12 — 14 öl, midőn V.ur állóvizü csatornájának azon szélessége csak 10 öl és 4 láb lenne. ’S ha még a’ fenebbi mélységekből egy ölet levennénk, pedig levehetnénk a’ nélkül, hogy a’ csatornának tökéletes állapotját nagyon megcsonkítanók —a’ számításban még sokkal kedvezőbb leend az eredmény a’ csatorna völgyeletéből kikerülő egész földtömegre nézve. Első évben a’ Duna közép és magasabb vizéből, az előásáson a’ Tiszába lefolyható vizet, szakértőig egyesítve a’ turjányok ’s az egész környék vizeivel, könnyen vehetjük minden másod perezben 80 köblábnak, második évben,midőn a’ csatorna völgyelete, az ismétt munkáltatás ’s egy évi bent folyó viz ereje által némileg már bővült,vehetjük»’ lefolyó vizet minden másod perezben 100 köblábnak, ’s igy aránylag növekedvén a’ csatorna völgyelete, biztosan vehetünk harmadik évben 160,kikben 260, Síkben 390, ödikban 530 köblábat, ’s igy 6 év eltelte alatt vehetünk közép számítással 250 köblábat minden másodperezben. Egy év alatt a’ csatornán lefolyó viz idejére első három évben vehetünk 200 napot, az utolsó három évben 250et, a’ többi napot a’ legszárazabb hónapokban az éventei munkáltatásra számíthatjuk. Ezen adatok nyomán 6 év alatt az egész csatornán lefoly 29,160,000,000 köbláb viz. Most lehúzván az előásásnak földtömegét, marad 9,442,666 köböl föld a’ vizeró által eltakarítandó; illyformán, ha az előásáson kívül semmi föld sem emeltetnék ki többé a’ felső partokra, egyreraásra 14 köbláb viz esik egy köbláb föld elhordatására. Ha tehát mindezeket V. ur meg akarja fontolni, át fogja látni, hogy a’ Dunától a’ Tiszáig folyva 14 köbláb viz 22 mérföld hosszú útja alatt 1 köbláb földet könnyen elmoshat.Következéskép ha szoros számítás alá veszszük is a’tárgyat, a’lehetőség nagyon világos, pedig felvett adatimat, hogy a’számtétel annál biztosabb legyen, mindenütt kellettnél csekélyebbre, a csatorna méreteit ellenben bővebbre vettem. Különben, ha még a’ felső alacsony fekvésű szakaszban , nevezetesen Harasztitól Kerekegyházáig 1,440,000 köböl földet a’felső partokra emberi erővel kiemeltetünk, és a’ csatorna kiképződése idejét egy évvel megtoldjuk, sokkal kedvezőbb leend számításunk eredménye, és a’ csatorna életbeléptetésinek lehetősége; ’s ez esetben közel 30 köbláb viz esik egy köbláb föld-elmosásra. 2) Második ellenvetése V. urnak az, „hogy a csatorna alsó részeiben olly szilárd agyag föld gyanitható, melly daczolna a viz megtámadásával, sőt lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, melly esetben a viz nem 6 év lefolyása alatt, de századok múlva sem tenné meg várt hatását, és a legjobb esetet föltételezve, sem mosna egyebet egy rendetlen vad ároknál. Felelet. Hogy a’ földnek milly faja létezik alsó részeken, azt csak a’ tökéletes megfuratás által tudhatnák meg. Azonban a’ kutak mélységeit vizsgálva, természettanilag homokkal vegyest agyagföld gyanítható. Ezen megfuratását, ’s tökéletes megvizsgálását a’ csatornavonal környékének B. ur is szükségesnek föltételezi, ’s a’társaság által eszközlendő első lépésnek tartja. B.tól méltányosan többet nem kívánhatunk annál, hogy a’csatorna vonalát saját költségin kikutatta ’s annak létesítéséről, a’nemzet százados óhajtását teljesítve, tervet készített. Azonban, ha egy pár öl mélységben szilárd keményföld léteznék is, az csak a’ csatorna tökéletes végrehajtását legfölebb 1—2 évvel késleltethetné ; mert a’ legszilárdabb agyag nemű föld is — ha az függőleges oldalakkal aláásott árkokkal metszetik át, minélfogva átvágott rétezeteit a’ viz némileg elszedhesse’s megragadhassa, kivált ha azon nagyon segítő körülmény is hozzájárul, miszerint jelen esetben,a’csatorna víztartó völgyelete hol szárazzá a’ levegőre, hol a’ viz alá fog tétetni,feloszlani szokott és düledezni,’s csak ezen dűlt részeket, úgy a’ vezérárkokból kiásott, és részint emberi erővel, részint gépek alkalmazási mellett elaprózott földet akarja B ur a’viz erejével a’csatorna legkérdésesb részéből, a’ helyett, hogy nagy költséggel a’ felső partokra kiemeltetné —az alsó vidék lapályaira lehordatni. Nem akarja tehát B. ur, mint fentebb is mondatott, az egész csatorna földét egyedül magára a’viz erejére bízni, hanem a’ viz erejét mintegy segítségül a’föld tova vitelére akarja használni, minek helyességét a’ vizek körül dolgozók előtt a’ faasztalás bizonyítja. Ha pedig a’ csatorna alsó részében ollynemü kőrétegek léteznének is, mint imittamott, például a’ czeglédi határban találhatók, ezek darázs-homokkő neműek, vékony rétezgetüek, és könnyen töredezők, ’s ezektől tapasztalás után a’ föld könnyen elválik.Ezen kőrétegeket tehát, ha néhol tapasztaltatnának is, időnkint a’csatornának nagyobbulószélességéhez képest emberi erővel könnyen ki lehetne szedni. Mindezen előadott nehezítő körülményekből okszerűen azon következtetést húzhatjuk, hogy a’ csatorna költsége egy vagy két millió pfttal többe kerülhet, ’s vagy két évvel később érheti el tökéletes állapotját, és nem azt, mit V. úr állít, hogy a’ csatorna létesítése lehetsen. Mondja továbbá V. ur: „hogy a’ legjobb esetben is ezen csatorna nem moshatna egyebet, egy rendetlen vad vizároknál.“ Itt V.ur nyíltan kifejezi a’ vizek körüli munkálatokban járatlanságát, vagy talán csak épen ellenkezni szerető jó akaratát mert egy részről legjobb esetben is a’ mennyire megengedi a’ víznek erejét, azt annak rendetlen munkájával meg akarja semmisíteni, mi csak akkor történhetnék, ha az előásás után a’csatornába eresztett viz egészen magára hagyatnék, és a’ csatorna .) Nem mondom helyesen, azért, mert valamint mindenben, úgy a’ vlz.munkáknál is egyik extremumból a’ maltikba lehet átmenni, ha a’ szabályozó mérnök «’ viz eséséhez, tömegéhez ’« a'vizágy földje fajához okszerűen nem intézi munkálatit. II. -I. Beszédes ur tervében »’ Csatornafenék meghatározásában két vagy háromféle mélységet jelöl ki, mellyek között csatorna jövendő állapotjára ,a öszszes költségire nézve választanunk lehet. Azok közt, az itt meghatározottnál valamivel nagyobat in ad elő, azon oknál fogva, miszerint a csatornát, ha ez már egyszer az itt előadott fenékre bcsillyasztetott, könnyű egyúttal még egypár öllel alább itt szállítani. Azonban mi ez úttal vegyük fel azon feneket, vagy is a’ csatornának azon mélységét, mellyre, ha az lerülyéztetik, tökéletes állapotját azonnal elerendi. "S ezen fenekot kellett volna V. urnákon számításaiban fel vjennni, ha jó szándékból cáfolá II. ur tervét. 594