Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-12-11 / 99. szám

munka , mellyhez még azon könnyítő körülmény is járul, miszerint a’ csatornának a’ vizeró használata melletti mélyittetése, csak a’ majsai határtól a’ ke­rekegyházi határig, legfeljebb 7 mérfölden, ép a­­zon helyen, mellyet a’viz legelőbb fog ostromlani, igényeltetik; mert azon alul ’s fölül, illetőleg a’ Du­nától Kerekegyházáig, és Majsától a’Tiszáig, mint alacsony fekvésű földezeten, emberi erővel és a kí­vánt mértékekre könnyen kimélyittethetik és széle­­sittethetik a’ csatorna. Hogy a’ vizerőről némi fogalmunk lehessen, néhány példát hozok fel. Képzeljük a’ folyók menti­­ben hány csavargós, többfelé elágazó és számos mér­földre elnyúló, elegendő szélességgel,mélység­gel ellátott fokot, ereket, azaz vízfolyásokat talá­lunk; ezeket bizonyosan a’ szerteszéjjel terült vizá­­radások, még pedig a’ víznek nem öszpontositott, de gyöngült erejével, ’s 100 ölre alig fél hüvelyk esés­sel ásták. Tekintsük több folyóink mentiben a’ vég­rehajtott átvágásokat, mellyeket a’ viz ereje minden utóbbi segedelem nélkül, csekély előásásból néhány év alatt nagy szélességre ’s mélységre kihordott; például képzeljük Beszédes ur által Bajánál, Bajá­nál, Mohácsnál készített nagy átmetszéseket, ezek 6—8 öl szélességről kevés idő alatt, ’s jól megje­gyezzük , minden későbbi segítség nélkül, 200 — 250 öl szélességre nagyultak. Képzeljük honunk több megyéiben azon roppant,néha 10 —15 öl mély­ségű ’s nagy távolságokra tartó árkokat, mellyeket csak az esővizek 10 — 12 év leforgása alatt, nem ritkán az emberek által tett akadályoztatások és gát­lások daczára, kikotrottak. "S végre számos napon­kénti tapasztalás között megemlítem Hontmegyében a’Szikincze és Selmecz vizek folyásait; ezek, nem mondom helyesen­), egyenes csatornákra vétettek, és a’csekély előásásból 8 — 10 év alatt több mér­földre roppant, illetőleg 3—4­51 mély és 18—25 öl széles árkok mosattak egyedül a’ viz ereje által, éspedig, jól megjegyezzük, minden emberi erő se­gítsége nélkül, erős kövecses földben. ’S miért lát­ta el a’ természet a’sebesle folyású patakokat, úgy­szólván, egészen kő vagy kavicsos fenékkel? Bizo­nyosan azért,hogy a’ viz ereje azokból iszonyú mély­ségű árkokat ne vájhasson. ’S im, ha mindezeket kellő figyelmünkre mél­tatjuk, lehetlen a’ viz erejét el nem ismernünk. A’ vizerőveli dolgoztatás még csak ezentúl fog kifejlőd­ni, ’s a’ nélkül folyóink szabályozásában sem boldo­­gulandunk; mert azon czélra a’szükséges munkákat lehetlen emberi erővel meggyőznünk és tökéletesen végrehajtanunk. A’ vizek körüli munkáltatás — ki­­vévén egyes vizépitvényeket —még azon fokon áll, hogy abban nagy előhaladások történhetnek, így csak az újabb időkben hozták lassankint tisztába a’ szárításoknál a’ derivatio és exsiccatio rendszerét is, mellynek ismeretlen volta miatt, nem épen nagy idő előtt még korunkban is több százezer napszámra menő hasztalan munkák létettek ; azonban most az említett szárítási rendszer jól alkalmazása mellett, a’ legkérdésesebb szárítások körül is biztosabban haladhatunk. Ezeket előre bocsátva, taglaljuk Vásárhelyi urnak Beszédes ur tervére kelt czáfoló okaid­lször azt mondja V. ur: „B.ur az egész csa­torna völgyeletét egészen tíz erejével szándékozik kimos­atni, ’s kiszámítja, hogy a csatornából kikot­­randó föld 21,766,000 köb­öl tért foglal el, ’s le­húzván az előásásból kikerült földtömegety lenne d vízre—melly másodper ez alatt legfeljebb 100 köb­lábnak tétethetik—bízandó kivájás több mint 20 millió köb­öl’s igy minden 4 köbláb víznek 1 láb­­láb földet kellene egyre másra elsepreni, hogy d javasló feltételének eleget legyen. Felelet. Beszédes ur a’ csatorna völgyeretét nem akarja,’s nincs is szándéka egészen a’ viz ere­je által kimosatni, hanem, ’s egyszer mindenkorra jól megértse V. ur, az évenkint 250 — 300 ezer pengő forint feldolgozandó költséggel eszközölhető rop­pant emberi munka mellett, a’ viz erejét annyiban fogja segítségül használni, hogy a’ partokból düle­­dező, ’s a’vezérárkokból kiásott, és bent a’ pandáin­kon hagyott földet, azon nagy vízmennyiséget, mely­ről rendelkezhetik,’s azon nagy eséssel, melly a’ csatorna Tiszáig biránd, a’ Tisza vizöntéses lapá­lyaiba lehordatja a’ helyett, hogy azon tömérdek földet drága pénzért a’ felső partokra kiemeltetné. A’vezérárkok, mennyire t. i. a’ földfája megengedi mindenkor függőleges oldalakra ásatnak, követke­zéskép a’ viz beeresztése után düledezni és széle­sedni fognak, ’s ezen szélesedés a’ víznek évenkint növekedő tömegéhez képest szinte nagy mértékben növekszik. A’munkáltatás alatt az előásás után elein­­te kevesebb lesz ugyan a’ víztömeg, de aránylag nagyobb az esés, ’s a’mint a’folytonos munkáltatás­sal a’ csatornák lassankint mélyebbre sülyesztetik , fogyni fog az’esés, ellenben szaporodni a’ víztömeg, mivel ebből a’ csatorna annál többet lesz képes elfo­gadni; következéskép a’vizerő, csak azt ügyesen kell tudni vezérelni, soha sem fog hiányzani.Külön­­ben Beszédes úr nemcsak emberi erő,hanem bizonyos gépek alkalmazása mellett is fogja hamaritani a’csa­­torna-mélyitést, vannak? —8 mérföld h­oszszu leg­emeltebb részében. Az eféle munkáltatás talán csak V.urnak tetszik valami rémitő lehetlenségnek.Meg­­vallova, V. urnak fogalma sincs, mennyi emberi erőt lehet megkímélni ott, hol a’ mérnök elegendő víz­mennyiségről és esésről rendelkezhetik,’s kényte­­lenitve őszintén megvallom, V. urnák fogalma sincs a’ vezérárkokkal és kuvetkrozási rendszerrel esz­­közlött munkáltatásról; mert életében nagyobb ásást 1 —2 ezer ölre sem tétetett. ’S most lássuk V. urnák fentebbi számtételét. Megvallom, hasonló határozatlan calculust soha sem hallottam. Ha már V. úr azt akarta megtudni: egy köbláb föld elvitelére hány köbláb viz esik, követke­zőleg kellett volna számvetését tennie. Azonban mie­lőtt ezt megmutatnám, hamis adatait szükség ismét devalválnom. Azt mondja V. úr, hogy az egész csa­torna völgyeletéből kikerülő föld 21,766,000 köb­ölet teszen.Kérem alázsan,nagyon csalatkozik, mert az csak 10,440,666 köb­ölet fog tenni Beszédes ter­ve után, midőn a’ Harasztitól Szegedig körülbelül következő tökéletes állapotjára kiképeztetek. Csatorna hossza. Mélységi. Alsó szó- Felső szó- Közép Köbtömeg. lessége. lessége: széles. lmf— 4000 ölben 11'408·136o 220— 1,026,6661„ = 4000 yy ii°8° 34** 2i­= 924,0002„ =■ 8000 yy 10'» 80 32« 20"= 1,600,0002„ = 4000 yy 908o 300 196— 1,368,0002„ = 8000 yy8°8° 280 18»= 1,152,0002„ = 8000 gy 7°8“ 26° 17"= 952,000 3„ =12,000 yy6°8o 220 15°= 1,080,000 9„ =36,000 5°8° IS« 13°= 2,340,000 Öszszesen 10,412,666 Méltóztassék csak V. ur ezek szerint utánam még egyszer kiszámítani, meg fogja látni, ha akar­ja, hogy körü­lbelül]csak 11 milliót hibázott, pedig a’fölvett mértékek, az általa adott állóvizü csator­nánál jóval nagyobbak ; mivel én az alsó szélességet 8 ölre veszem, midőn V.ur azt csak 6 öl — 4 lábra vet­te; ’s e’ szerint lesz a’ felső vizszinti szélesség B. terve után 12 — 14 öl, midőn V.ur állóvizü csatorná­jának azon szélessége csak 10 öl és 4 láb lenne. ’S ha még a’ fenebbi mélységekből egy ölet levennénk, pedig levehetnénk a’ nélkül, hogy a’ csatornának tö­kéletes állapotját nagyon megcsonkítanók —a’ szá­mításban még sokkal kedvezőbb leend az eredmény a’ csatorna völgyeletéből kikerülő egész földtömeg­re nézve. Első évben a’ Duna közép és magasabb vizé­ből, az előásáson a’ Tiszába lefolyható vizet, szak­értőig egyesítve a’ turjányok ’s az egész környék vizeivel, könnyen vehetjük minden másod perezben 80 köblábnak, második évben,midőn a’ csatorna völ­­gyelete, az ismétt munkáltatás ’s egy évi bent folyó viz ereje által némileg már bővült,vehetjük­»’ lefolyó vizet minden másod perezben 100 köblábnak, ’s igy aránylag növekedvén a’ csatorna völgyelete, bizto­san vehetünk harmadik évben 160,kikben 260, Sík­ben 390, ödikban 530 köblábat, ’s igy 6 év eltelte a­­latt vehetünk közép számítással 250 köblábat min­den másod­perezben. Egy év alatt a’ csatornán lefo­lyó viz idejére első három évben vehetünk 200 na­pot, az utolsó három évben 250et, a’ többi napot a’ legszárazabb hónapokban az éventei munkálta­tásra számíthatjuk. Ezen adatok nyomán 6 év alatt az egész csatornán lefoly 29,160,000,000 köbláb viz. Most lehúzván az előásásnak földtömegét, ma­rad 9,442,666 köb­öl föld a’ vizeró által eltakarí­tandó; illyformán, ha az előásáson kívül semmi föld sem emeltetnék ki többé a’ felső partokra, egyreraás­­ra 14 köbláb viz esik egy köbláb föld elhordatására. Ha tehát mindezeket V. ur meg akarja fontolni, át fogja látni, hogy a’ Dunától a’ Tiszáig folyva 14 köbláb viz 22 mérföld hosszú útja alatt 1 köbláb föl­det könnyen elmoshat.Következéskép ha szoros szá­mítás alá veszszük is a’tárgyat, a’lehetőség nagyon világos, pedig felvett adatimat, hogy a’számtétel annál biztosabb legyen, mindenütt kellettnél cseké­lyebbre, a csatorna méreteit ellenben bővebbre vet­tem. Különben, ha még a’ felső alacsony fekvésű sza­kaszban , nevezetesen Harasztitól Kerekegyházáig 1,440,000 köb­öl földet a’felső partokra emberi e­­rővel kiemeltetünk, és a’ csatorna kiképződése idejét egy évvel megtoldjuk, sokkal kedvezőbb leend szá­mításunk eredménye, és a’ csatorna életbeléptetési­nek lehetősége; ’s ez esetben közel 30 köbláb viz esik egy köbláb föld-elmosásra. 2) Második ellenvetése V. urnak az, „hogy a csatorna alsó részeiben olly szilárd agyag föld gya­­­nitható, melly daczolna a viz megtám­adásával, sőt lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, melly esetben a viz nem 6 év lefolyása alatt, de századok múlva sem tenné meg várt hatását, és a legjobb esetet föltételezve, sem mosna egyebet egy rendetlen vad ároknál. Felelet. Hogy a’ földnek milly faja létezik alsó részeken, azt csak a’ tökéletes megfuratás által tudhatnák meg. Azonban a’ kutak mélységeit vizs­gálva, természettanilag homokkal vegyest agyag­föld gyanítható. Ezen megfuratását, ’s tökéletes megvizsgálását a’ csatornavonal környékének B. ur is szükségesnek föltételezi, ’s a’társaság által eszközlendő első lépésnek tartja. B.tól méltányosan többet nem kívánhatunk annál, hogy a’csatorna vo­nalát saját költségin kikutatta ’s annak létesítéséről, a’nemzet százados óhajtását teljesítve, tervet ké­szített. Azonban, ha egy pár öl mélységben szilárd keményföld léteznék is, az csak a’ csatorna tökéle­tes végrehajtását legfölebb 1—2 évvel késleltet­hetné ; mert a’ legszilárdabb agyag nemű föld is — ha az függőleges oldalakkal aláásott árkokkal met­szetik át, minélfogva átvágott rétezeteit a’ viz né­mileg elszedhesse’s megragadhassa, kivált ha azon nagyon segítő körülmény is hozzájárul, miszerint jelen esetben,a’csatorna víztartó völgyelete hol szá­razzá a’ levegőre, hol a’ viz alá fog tétetni,felosz­­lani szokott és düledezni,’s csak ezen dűlt részeket, úgy a’ vezérárkokból kiásott, és részint emberi erő­vel, részint gépek alkalmazási mellett elaprózott földet akarja B­ ur a’viz erejével a’csatorna legkér­­désesb részéből, a’ helyett, hogy nagy költséggel a’ felső partokra kiemeltetné —az alsó vidék lapá­lyaira lehordatni. Nem akarja tehát B. ur, mint fen­tebb is mondatott, az egész csatorna földét egyedül magára a’viz erejére bízni, hanem a’ viz erejét mint­egy segítségül a’föld tova vitelére akarja használ­ni, minek helyességét a’ vizek körül dolgozók előtt a’ faasztalás bizonyítja. Ha pedig a’ csatorna alsó részében ollynemü kőrétegek léteznének is, mint imittamott, például a’ czeglédi határban találhatók, ezek darázs-homokkő nem­űek, vékony rétezgetüek, és könnyen töredezők, ’s ezektől tapasztalás után a’ föld könnyen elválik.Ezen kőrétegeket tehát, ha né­hol tapasztaltatnának is, időnkint a’csatornának na­­gyobbulószélességéhez képest emberi erővel kön­nyen ki lehetne szedni. Mindezen előadott nehezítő körülményekből okszerűen azon következtetést húz­hatjuk, hogy a’ csatorna költsége egy vagy két mil­lió pfttal többe kerülhet, ’s vagy két évvel később érheti el tökéletes állapotját, és nem azt, mit V. úr állít, hogy a’ csatorna létesítése lehetsen. Mondja továbbá V. ur: „hogy a’ legjobb eset­ben is ezen csatorna nem moshatna egyebet, egy rendetlen vad vizároknál.“ Itt V.ur nyíltan kifejezi a’ vizek körüli munkálatokban járatlanságát, vagy talán csak épen ellenkezni szerető jó akaratát mert egy részről legjobb esetben is a’ mennyire megengedi a’ víznek erejét, azt annak rendetlen munkájával meg akarja semmisíteni, mi csak akkor történhetnék, ha az előásás után a’csatornába eresz­tett viz egészen magára hagyatnék, és a’ csatorna .) Nem mondom helyesen, azért, mert valamint min­denben, úgy a’ vlz.munkáknál is egyik extremumból a’ ma­ltikba lehet átmenni, ha a’ szabályozó mérnök «’ viz esé­séhez, tömegéhez ’« a'vizágy földje fajához okszerűen nem intézi munkálatit. II. -I. Beszédes ur tervében »’ Csatornafenék meghatá­rozásában két vagy háromféle mélységet jelöl ki, m­ellyek közöt­t­ csatorna jövendő állapotjára ,a öszszes költségi­­re nézve választanunk lehet. Azok közt, az itt meghatá­rozottnál valamivel nagyob­at in ad elő, azon oknál fogva, miszerint a­ csatornát, ha ez már egyszer az itt előadott fenékre bcsillyasztetott, könnyű egyúttal még egypár öl­lel alább itt szállítani. Azonban mi ez úttal vegyük fel azon feneket, vagy is a’ csatornának azon mélységét, m­ellyre, ha az lerü­­lyé­ztetik, tökéletes állapotját azonnal eleren­­di. "S ezen fenekot kellett volna V. urnák­on számításaiban fel vjennni, ha jó szándékból c­áfolá II. ur tervét. 594

Next