Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-12-31 / 104. szám

623 , később megtartására—kitüzendi,most arra ne kény­szerítsék. A’gyűlés kissé zajos volt, egyik legtisz­teltebb tbiró beszédét a’szólásszabadság követelési zajgással kisérék, mig más részt a’közmulatság za­jától kísértetett egy szónok, ki a’ főispáni tisztel­gésre be nem férhetését panaszrá, min a’ tisztelt úr corpulentiája miatt csdálkozni nem, csak sajnálkozni birt a’ nagyszámú közönség ’s díszes hölgykoszorú­­val szegélyzett karzat; — a’ küldöttség tagjai vá­lasztattak tehát zajosan és éljenzések közt, és let­tek sokan a’ birodalom választottai, részint kineve­zettek tagjaivá. — A’ küldöttség és a’ közmunkák szabályozására kiküldött választvány tudósítása tár­gyalására dec. 22 én rendkívüli közgyűlés tűzetett tehát ki, ugyanakkor fogván a’tisztválasztás határ­ideje is kitüzetni. — Az elnöki kimondás e’záradéka végzés-hitelesitéskor a’kormányzó úr egyik rokona indítványára’s főispáni helyettes o­mliga kérelmére a’1.könyvből kihagyatott; óhajtották volna gyűlö­letes magyarázgatások kikerülése vegett, ha ez nem történt volna.— Végül számos tbiró neveztetvén ki, az ülés eloszlott. — A’ beiktatási ünnepélyt lakoma ’s a’ korona bérlője által rendezett élénk tánczviga­lom, majd a’ helybeli színészektől tiszteletül előadott színdarab rekeszté. Főisp. helyettesünk tehát már beigtatva lévén,rajta a’ sor a’ békét is beigtatni me­gyénkbe ’s óhajtjuk, hogy a’ tisztelt férfiú e’ nemes feladatát betölthesse, mire legelői az érdekek har­­czának a’tisztválasztás mielőbb megtartásávali meg szüntetése leend a’ legfőbb ’s talán egész pályájára elhatárzó lépés. De bár a’tisztujitási határnap még bizonytalan, annak előérzetében még is minden szí­nezet teszi előkészületeit. Dec. ván a’megyei értel­miség nagyszámú képviselőiből alakult tanácskoz­­vány — indíttatva az ellentöredék mozgalminak lát­tára — egyhangúlag kimondá,hogy a’ proclamantis­­ták által proclamált jelöltekben a’megye békéje’s boldogsága kezességet nem talál, hanem várja ezt, miután teljes reménye van,minden politikai phantas­­magoriáikban magokat administratornak képzelő ’s annak képében beszélő ábrándozókámitgatásai da­czára is — kormányzó e mliga loyalitásában, melly a’ megye intelligentiáját tekintetbe veendi, — az alispánokul óhajtott Sz. L., és Sz. B.tól; kimondá hogy miután az ellenrész minden utat megkísért a’ czélra,itt nemtelen eszközök ’s erőszakolás mellőzé­sével szelíd rábeszélés ’s felvilágosítás használtas­sák; igy a’ pénz ’s fondorkodás hatalma felett az ér­dem ’s egyetértés diadala nem hi­ányozhatik. — Mi a’nemes czélzat szelíd eszközeihez csak sikert kíván­hatunk,mig más részt meg kell rónunk azon már meg kezdett számitgatás, vesztegetés fegyverével való élést, melly csak erkölcsrontásra vezet;meg kell ró­nunk,hogy a’ húr annyira feszítve van, mikép magok az egy rész jelöltjei ön becses személyükben kortes­kednek , bizonyos egyednek szép szó ’s ijesz­­tés által egyiktől czélzott megnyerése, és a’ másik­nak ön személyébeni széllyeljárása ’s ön ajánlgatása a’vidéki nemességnél a’maga által rendezett trak­­tákon. NB. de ez is elmehet a’ gondnok-választás fegyvereihez,’s hozzáfér a’ rágalomhősök védjeihez. S. Heven megyei közgyülés. Eger,dec.1 -én. Ma nyíltak meg helyettesi elnöklet alatt megyénk termei. Részvét, érdek és kíváncsiság sok népet csalt ide, kiket a’ változatosság, elmés észrevételek, é­­lénk’s ollykor komoly viták folytonos figyelem’s il­lő csendben tartottak. Első tárgy vala egy választ­­ványi munkálat, amellynek feladata: a’ bekövetkezhe­tő ínség enyhítéséül szükséges előrendelvényeket véleményezni. E’ munkálat kilencz pontra terjed illy renddel: 1) Megkéretik ő felsége a’ h. t. utján az é­­lelemszerek hazánkbéli kivitele megtiltására. 2) A’ nyerészkedők , kik a’ városiak elől az eleséget ösz­­szeveszik, hogy magok szabhassák árát meg, illy u­­tán szerzett élelemszerek elkoboztatik e’tilalomát­hágás esetében. 33 Burgonya és gabnából szeszt égetni nem szabad, mert ez által az élelem fogy és ára szökken. Az áthágó szerei elvétetnek’s adatnak a’ szegényeknek. 43 A’ zsemlye ’s kenyérára szabas­­sék meg ’s jó mértékre gond legyen. 53 A’ molná­roknak kártérítés mellett tilalmas a’ lisztet elrontani, ’s nagy mértékkel vámolni és 63 egyháznapokon a’ népnél szokott tivornya ’s egy napon túl a’ költséges lakodalmak tartása; 73 Bort, meszet, edényt búzáért, mint a’ népnél szokásban van, venni és adni. 83 Me­gyénkben most 105 katona­’s 101 lóval több van, mint volt tavaly, ezek elszállíttatása sürgettessék. 9) A’termés mennyisége ’s a’ rendes fogyasztás pon­tosan h­assék öszsze, hogy igy a’ szükséget kitudni ’s ennek megfelelőleg rendelkezni lehessen. Előkészülni a’ szükségre, mitől félhetni, okos­ság, ’s minket erre az idő komolyan int mert me­gyénk ez évi vizárak által is: 1,748,156 fr. ’s 33 kr. kárt szenvedett; de az előkészületek legyenek léte­síthetők, czélravezetők ’s mennyire csak lehet: ér­dek-’s jogkimélők. Ezeknek a’ fenebbi pontok meg nem felelnek; egynek híja ez, másnak más, m­inde­­nikkel egyik sem bir. Pontonkénti tárgyaltatás lévén a’ mélt. elnök által kitűzve, élénk vita támadt mind­járt az első fölött. L. kanonok: szabadkereskedési szempontból ellenzi a’ kiviteltilalmat. Elnök : Van é szükség e’ hazában? ’, ha igen, czélra vezet­é a’ ti­lalom? Az élet ára e’ tilalom által csökkenhet, de mit segít az,ha pénze nincs a’ népnek, min vegyen.Nyuj­­tsunk inkább módot a népnek pénzt szerezhetni munka ’s fuvar által, ha pénze van, könnyebben ve­heti a’ drágát is. A’ tilalom úgy használhat, ha in­gyen osztatnék szét az, mi­benmarad.....tb. A’ szük­séget mutogatni annyi, mint óráig bizonyítgatni azt, hogy minden embernek meg kell halni.Mindenki tud­ja ezt úgy, mint amazt. E’ pontok itt nem újak, éltek már 1816ban az ínség napjain,most is az kelesztésös szenderükből. Ha kivitetik az élelem, pénzért sem lehet kapni. A’pénznek becse most csak úgy lehet, ha éhséget csilapit. És áll az: hasonszáran vevők mellett ha több a’ búza, olcsóbb is.Védelemjoga forog itt fen a’státusnak,h ha’megt­ámadó az éhség a’nép­­viség; illy esetben jogunk van használni minden erőt és eszközt viszszaverni az ellenséget, mert a’ haza üdve a fótörvény, minek maga érdekét alárendelni szép is, de kötelesség is. K. M. a’ szükség, azt mond­ja, a’ nép szava, törvényt is erős bontani. A’ fu­varozás által azok kapnak legkevesbet, kik legsze­gényebbek. A’ tilalom mellett Anglia példája is szól. Mire megjegyeztetett: e’ tilalom átka Angliának, miatta forrong a’ nép, ’s milliók boldogságába kerül, mig egyes érdekeket kimél. P. főesp. a’ szükség nagy, látja hallja, kinek szeme füle van. Maga az ér­seki rendelet, melly egrieknek 11, vidékieknek 12 vtton­ adatja az életet, ezt bizonyitja. Nyakunkon az ellenség, az éhség, védekeznünk kell, de rendkívüli eszközök használhatására csak országgyűlés van felhatalmazva. Mi csak azt tehetjük, ha munkálta­tunk a’ néppel, hogy élhessen, ’s kölcsönt veszünk 6 — 10 ezer köbölre, hogy ha beáll a’ szükség, ké­szen legyünk. .. L. K. Gyanusittatom, felelni tarto­zom.Én a tilalom ellen nyilatkoztam ’s nem önérdek­ből de elvből tettem azt. Mi szemes életem van, az a’ közé, én ki nem vitetem, sőt el sem adom, jó lesz az az ínség napjaira a’ népnek, ’s ha meg nem előzném, felhatalmazok bárkit engem erre emlékeztetni. A’ tilalom magánjogot sért, de erre csak végszükség hatalmaz fel, midőn a’ haza üdve elkerülhetlenül illy áldozatokat igényel; de akkor sem egyes megyét, hanem az egész törvényhozást.Tudjuk ki, milly nagy a’ szükség, ’s nyúljunk más módokhoz előbb, a’ tila­lom az utolsó. Nyissunk itt szabad aláírási ivet, ’s én kijelentem, hogy az elsők között leendők. Vagy ve­gyünk kölcsön pénzt, eszközlése ’s terheiben részt venni akarok. Változtassuk a’ jó szándékot tetté, melly szeretetet mutasson és sympathiát támaszszon alant is... N. B. stb. tiszteli a’ magányjogot, ’s el­lensége a’ tiltakozásnak.*3 Inkább szólítsuk föl a’ nagy birtokosokat, hogy itt az idő, midőn a’ közjóért áldozhatnak. — (A’szónok ezt megnyomott hangon, igen szép sö­tétkék bársony zrínyiben szavaláel..­.S.L. jog van tiltakozni, ha szükség van. Ezt nem egy, de minden megye ó felsége által akarja létesíteni, mi törvény­hozási hatalom és erő. A’ tilalomtheoria felett most nincs idő vitázni,midőn olly practices a’ szükség. A’ szabad ajánlás csak cseppviz, a’ kölcsön oroszlán­­barlang: bemenni könnyű, de kibújni nehéz. Jók e­­zek is mellékágnak, de szerinte: fő a’ tilalom...P. M. tb.soktól hallom itt: veszszen az elv, éljen a’ sze­mély. Ez hűtlenség, én most is azt vallom: veszszen a’ személy, éljen az elv! A’ tilalom magánjogot sért, azért nem p­ártolom. A’kölcsönnel mi játszani szere­tünk: előbb pénzt kérünk ’s aztán kérjük, hogy en­gedjék ti. Ha végzésbe menne is, nem ismerem a.1 érvényesnek, mert törvénybe vág. Én kivinném, ha lenne, ’s úgy tetszenék. — És mondatott, hogy a’ szükséget kitudni nem lehet, mert a’ nép nem őszin­te: tagadja, mije van, hogy többet kaphasson; maga az 1400 lakosú Sirok helység: 1600 köblöt íratott be. Hogy a’ tilalom csempészkedésre vezet, mi erkölcs­­telenség.És végzés jön: az élelemkivitel nem tiltatik. Meg lévén döntve az elv az elsőben, mi az e­­gészet általfutja, könnyű volt láthatni, mi sors vár a’ többire is. És fogyni és lankadni kezdvén a’ szónok­lati hév, bágyadt az érdek,a’ figyelembe maga a’ta­nácskozás is, azért legjobbnak látom azt, mi itt ott a’ szög fejére ütött, innen és onnan öszszeszürcsölget­­ve egy egészbe foglalni. E’ tárgyban csak kettőre szorítkozunk, t. i. 13 a’ pályinkaégetés eltiltására. Két fő momentum, mint két ellenerő áll itt szem­ben egymással: a’ tulajdonjog,mint pályinkaégetés, egy részről, más oldalról a’ szükség az éhség rémké­pében mutatkozik. A’ tulajdonjog szent, mit megérin­teni nem szabad; ’s nem lehet eset, nem lehet körül­mény, mi egyes megyét e’ tettre fölhatalmazna, és nem lehet szükség, melly ez elvet szóval vagy tet­tel elfogadhatni engedné: ,,a’ másét elvenni szabad.­ E’tett, ha róla a’nép felvilágosulna, veszélyes példa lenne, ’s következvényeit felszámítani nem lehet. — Szent lehet a’ czél, a’ szív lángolhat szeretettől, de sem az sem ez nem szentesíti meg az eszközöket.— Főtörvény a’ haza üdve, de kérdés: a’krumpliban van é az? ’s ha úgy lenne is, ha alapos statistikai a­­datok nyomán kivilágulna is, hogy a’ gyárakban fel­használandó élelemszerek megmenthetik a’ hont, ’s a’ népet éhenhalástól, a’jus eminens itt intézkedni nem egyes megyéé. ’S itt válik el a’ választványi vélemény a’ kiviteli tilalomtól, itt a’ megyék,a’ nem­zet királyával együtt óhajt intézkedni, a’ szeszége­tésnél egyes megye magában, jogot igényelvén ma­gának, mi­nt nem, de az egész törvényhozást illeti. A’ megyei statútumok, ha fenálló törvénybe ütköz­nek, erőnélküliek. Mi lesz a’ szerződvényekböl a’ bérlők ’s tulajdonosak között? Ki veszt itt, kinek kell veszteni? ’s ha per támadna, annak felsőbb helyeni eldöntetése nem comproratizálandja é a’ megyei ren­delvények szükséges tekintélyét? És ha a’ burgonya romlik, a’mint romlik is sok helyen, a’ megromlottat sem égethetni éki? Vagy erre kivételt teszünk, ’s ezzel nem nyílik é föl a’ hátsó­­ajtócska, mit az önha­szon olly mohón tud ’s fog megragadni? Vagy ha az áthágó büntetése csak o­lyan lesz mint Borsodban, annyiszor mennyiszer 12 pft. nem törpül­é nevetsé­gessé az egész? Az ember ha valamit tesz, felszá­mítja a’ kárt ’s lehető nyereményt, és ha ez haladja amazt, bizonyosan munkához fog. Egy dühös angol mellette menő haragosait pofon csapdosá ’s rögtön kezökbe nyomá a’ porbirságot,több örömet adott neki a’kielégitett boszu,mint bánatot a’pénzveszteség.És a’ tiszán túl, hova árvizek ’s jégzajok miatt ember nem, csak madár mehet hetekig, nem jut e idő annyi burgonyát és gabnát felhasználni, mennyi csak van, ’s itt mit használ a’ 12 pft? —A’ megye rendei látják a’ küszöbönálló népviséget, de illy áron rajta segí­teni nem fognak, azért ’a’ szeszgyártási szabadság épségében hagyatott meg. Egy másik észrevételünk van még a’ 7d. pontra. A’ bucsukoni tivornyák, kétnapos költséges lakodalmak is épségben maradtak. Miért? tán mert mindenkinek joga van magáéról rendelkezni? Nem­csak, de főleg azért, mert jó ősi szokás, ezekben a’ népjellem mutatkozik. De a’ tivornya, részegeskedés vérengzés is jó ősi szokás? ez is jellemvonás, miről magunkra ismerünk ? Nem egyszerre dobjáé ki a’ családapa, mit nehéz munkával hetekig beszerezett ? ’S nem hordja é sok fején a’jegyet örök emlékül, mit az ivótárs fütyköse reá nyomott? Valóban ennek kor­­látoztatása mellett mind erkölcsi mind gazdálkodási tekintet szól. ’S csak azt nem kell mondani: tegye ki teheti, költ kinek van. A’népnél is van divat, restes a’többitől elmaradni, mint van ez a’nagyvilágban. De kapósak az illy alkalmak, nem a’ szentért, m­i bennök van, hanem az áldomásért, mi azt követi; és sok nép fut ekkor öszsze közel és meszsze vidékről, és a’ sok nép sok bort és pályinkat fogyaszt,és kinek használ ez ? És megbuktak a’pontok egymásután a’ magán­­jog szempontjából,egy kettő mi következetességgel maradt fen, én azt nem tudom. Annyit azonban tudok, hogy a’legszentebb elv is, ha hajszálvékonynyányul­ .') Igaz, védelemben a’ megtámadott mentséget ta­lál, ha tette nem jogszerű is, mert az élethez szent joga van,’s kötelessége azt fentartani. De ez­é itt az eset? A’ védelem csak addig jogszerű, mig elkerülhetetlen, ha a’ megtámadás rögtöni, minden meggondolást és választha­­tást kizár az eszközök közt, ha jelenvaló; de itt a’jövőre nézünk, öszszeülve tanakodunk, ’s ugyancsak válogatunk a’szerek között. Ha a’ védelmi jog jövőre is kiterjeszt­hető lenne, úgy rettenetes következvényei vannak. A’ törvények is tiltakoznak, ezeknek is?

Next