Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-08 / 37. szám

370 dik szám. 1845. PEST, csütörtök május 8-án Meijiplenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő 's kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház He*Jam/HiA(phon povebiitt nedi" minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a bécsi cs.főpostahivatal utján történ 00 ’ ° hetika’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetiks pontosan és jutányosan közöltetik. Ápril elején kezdődött , évi példányokkal boritéktalanul 21.40, postán 3 fr. 30kr. szolgálhat a1 szerk . 1 FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Kinevezések: Széchenyi (gőzös) szétpattant gr Széchenyi Istvántól. Takarékpénztárak és ápolóintézet V.Uj irány az agitatio terén. Személyes és képviseleti szavazat Turóczmegyei közgyüés. Utulapesti napló. Pestmegyei uj tisztviselő kar névsor. Anglia (síVlaywooth—bilit ellenző ’s pártoló nyilatkozások; M.Kaulay e’ tárgyra vonatkzó beszéde; a modszori fölolvastatás nagy többséggel elhatároztatik ) Francz ia o rs zá g (tüntetési rendszer néger rabszolgák vétségei iránt; kérelmezések Pakis erősségeinek felfegyverzetése ellen; vádperi e járás a" nemzeti őrség kérelmező tagjai ellen.) Magyar- és Erdélyország. U es. és ap. kir. Föls., báró Iledekovich Lajos alkanczellárt és Szerencsy István kir. személynököt a megyei kormányzattól, mellyel ediig felrahata voltak, saját kérelmökre fölmentvén, gróf Pejacsevich Pétert Körösmegyének, Fasekó József eddig váltófeltörvényszéki ülnököt, Aradmegyének főisp. helyettesivé kinevezni; továbbá Hertelendy Ignáczot Torontal megye kormányzatától fölmentvén, e’ megye főisp. helyettesévé Gyertyánffy Dávid első alispánt kinevezni, nemkülönben Somogymegye’ főispánjává a’ lemondó Mérey Sándor helyébe Czindery Lászlót, ’* Abaujmegye főisp.helyettesévé Vitéz János első alispánt, továbbá a nyitrai székeskáptalanban megürült kanonokságokra Vagyon István Srencsényi és Turcsányi József üregi plébánost; a’ nagyváradi görög-kath. káptalanban megürült kanonokságra Papp- Szilágyi József püspöki litoknokot’s végre a’ Csanádi káptalanban megürült tisztb. kanonokságra Norvath Mihály apátfalvi plébánost méltóztatott kegyeim, kinevezni. Széchenyi szitpattant! Folyó hó Skén kora reggel azon borzasztó hírrel ébresztetém álmambul fel, hogy„Széchenyi“katlana Gönyűnél szétpattant ’s nem tudhatni még, hány — de alkalmasint sok — ember veszté éltét, ’s még több sebesült súlyosban könnyebben.“ Gyorsposta hozta, fővonásokkal oda vetve, minden részlet nélkül ez iszonyú bírt. Sokat láttam, sokat tapasztaltam, sok szerencsétlenségnek voltam tanúja, de alig érzettem egy alkalommal véremet olly fagyosan összezsugorodni, mint ezen gyászeset hallottán. Hogy éppen azon hajó által tört ketté ama bátorsági szeplőtlen szüzeség, mellyel szinte egy nagyobb számú gőz-flotillát bíró társaság sem büszkélkedhetik, ’s mellyet mi 14 év leforgása alatt 32 hajónk mellett meg tudunk őrizni, ez is fájt kissé ugyan, megvallom, mert kire nézve lehet közönyös, kivált ha valami ügyért fáradott,, szerencsétlenségi ezégérré látni kitűzve nevét? E’kis hiúsági érzetet azonban, mert hány nálamnál százszorta derekabb ember járt így — könnyen elfojtam. Ámde annál erősebben sebzékeblemet az eset maga. . “Mi szegény, mindenben hátramaradt magyarok”— így rebegtem magamban — “hányszor tapasztaltuk ’s hányszor tapasztaljuk, hogy sokszor egy puszta véletlen is fagyos vizet önt legnagyobb szorgalommal ápolt kis növényeinkre.” És kimondhatlan keserű érzések közé sülyedt kedélyem. “Miért nem szólított engem inkább a’ sors, mintsem hogy, tudja az ég, hány ember veszté életét, ’s így hány család veszté el gyám-kezét azon hajó elpusztulta által, mellyet— és bizony nem kértem, nem kívántam, ’s ha magam eszközlöm, derekabbnak adok életet—nevemre keresztelőnek. Egy tért volna viszsza így a’ nagy mindenségire,kinek családját nem nyomandó ínség, midőn a’ kiszakított nagyobb szám tán kimondhatlan nyomor- és epedésnek lesz kútfeje.” “Csak éppen most kezd fejlődni a’ majd 14 évvel ezelőtt szülemlett és számtalan nehézség közt kissé nagyobb életre csak most viruló vállalat. — Essem én ki, a’ kire szükség többé nincs, sőt essék az igazgatóságbul, a’ hajósnépbül ki a’ legkitűnőbb, a’ dologra nézve mindegy , mert lesz helyette más. De a’közönség bizodalmát veszteni, a’vállalat eddig olly szentül megőrzött hitelét megtörve látni, ez életbevágó.” “Mikor fog most Tiszánk és mikor honunk egyéb folyóji gőzösökkel elláttatni, miután csökkent, megrendült azon hitel,mellyel eddigelé a’ legfélénkebb is teljes bizodalommal ült gőzösinkre?” így okoskodám magamban,midőn — lábaimrul azért még le nem veretve,de éppen ellenkezőleg,mennyire lehet, mindent helyreállítási vágygyal, számtalan hír , beszéd , költemény és pletyka közt, melylyéktül zúgtak füleim — a’ gönyői gőzhajó-agensnek a’ pestihez folyó hóskén irt levelében e’ sorokat olvasom: Gönyőmáj. 5. 1845. Gyorsposta által küldött rövid tudósításom folytában értesítem önt, hogy egy fűtő már megholt, kettő pedig haldoklik. — Kissé jobban van a’ két mozgonyár (Maschinist) , noha ők is erősen megsérültek. Mindnyájok közt leginkább reméllhetni Buchsler megmenthetését. — Szerencsére az első helyi utasok éppen a kabinban voltak ebédnél; csak egy a’ tüzelő-fa közelében állott úr vetteték a’Dunába, oja azonban, ki szinte a’ hajón volt,utána ugorván,szerencsésen kiszabadító. — Egy katonatiszt nyakszirten sérült meg , több innen beszállott utas különféle könnyebb sebet kapott csavarok ’sz.eff. által. — A’ katlan fele a'Dunába repült; az egész gőzmozgony szét van rombolva. — Minthogy még több sapkát fogtak ki a’ vizbül, sokan azt hiszik, több utas esett a’ Dunába; e’ hiedelem azonban mindeddig nem bizonyult be, mert lehetetlen vala összehozni áttekintés végett az utasokat.” ‘Ez is elég; de hála! hogy nem több,’ így kiülték fel, vigasztalódva némileg, az egekbe. Igen, vigasztalódva, mert ha ez eset első és utolsó — ’s adja Isten, ’s lesz gondunk, hogy az legyen — háladattal tartozunk a’kegyes gondviselésnek,miszerint aránylag illy olcsó szerrel adá figyelmére az illetőknek , hogy az ebbeli gondnak, noha eddig sem hiányzott, tízszereztetni kell. Az elpattant hajón 160 utas volt, kik közül, mennyire tudva van eddig, egyetlenegy sem veszte életét vagy sérült fájdalmaiban. Milly ritka szerencse ! Ennyi kímélettel, ennyi udvariassággal — ha már pattannia kellett — eddigelé, legalább tudtomra még soha gőzös nem pattant. Ez Magyarországnak volt fentartva. A’ szegény fűtőket és erőműveseket érte a’ baj. Szerencsétlenek! Ámde hivatásukban vesztek;’s miután senki nem kerülheti a’halált, ez tán, legalább az én gondolkozásom szerint, ki szinte hivatásomban szeretnék kimúlni, némi vigasztalás, habár nem nagy is. — ’S aztán, ha történt hiba — mi, mennyire lehető, szigorún meg fog vizsgáltatni — az alkalmasint általok, de bizonyosan nem készakarva történt,’s így ökleitek áldozativá, ’s most béke hamvaiknak; hátramaradtaikért pedig tegyen mindenki, mit tehet. “Széchenyi” erőművei és katlana Lüttichben Cockerill ház által készültek. — Az igazgatóságot igen menthetni, hogy az érintett háznál rendelé a’ hajó mozdító szereit. Mert a’ feladat volt: 20 hüvelyk mélységre járó olly erejű gőzöst hozni létre, melly Zimony és Orsova közt nemcsak le, de fel is bírna evezni. És ez valóságos ‘hic Rbodus, hic salta.’—A’ kölni társaság 2 hajót tart, szinte Cockerill háztal és szintazon elv szerint alkotva, mint az elpusztult“Széchenyi” volt. És e’ két hajó, mint mondják, legsebesb az egész Rajnán. Biztosak-e, megválik; én legalább még most nem szívesen ülnék rájuk; később tán igen, majd mikor hivatásom végéhez közelebb állok. De Széchenyiben sem bíztam, mit meg is mondok bárkinek; olly igen könnyű, gyenge franczia mintájú szer volt leiz az egész — ’s még sem bírt haladni! — hogy nekem sehogy sem tudott tetszeni, ki, mint mondják és igaz, nem tagadom, annyira vagyok az angol soliditasnak híve, bolondja. A’ katlan kellőleg megpróbáltatok a’ bércsi Poly technicum'illetöji által; ’s két olly erős nyomást (expansiot) állott minden szétpattanási jelenség nélkül ki, mint a’ mennyi gőznyomásra vala számítva. Úgy hogy itt sem történt hiba. “Mi okozta hát a’ szerencsétlenséget, melly azonban nem fog mindig olly szerencsésen kiütni, mint ez egyszer? ’S mi adhat a’ megrémült közönségnek biztosságot ezentúl, hogy illyes történni többé nem fog ? Mert ha damoclesi kard-eset marad a’ gőzhajózás, akkor, tisztelet becsület, de ‘hátfordítás’ is.” — Ezt kérdezhetné ’s mondhatná most sok. Mire — de ez csak saját személyes nézetem — én így vagyok bátor felelni : Ollyféle gőzös is, mint Széchenyi volt, tökéletesen biztos, ha olly kézben van az, melly tud vele bánni, ’s egy pillanatig, de egy pillanatig sem hanyagolja el azt.— Miután azonban illy kéz,vagy inkább illy kéz tulajdonosa nem mindennapi tünemény, ’s egy kis hibásul, egy kis feledékenységtül tételezni fel életet, százszorta magasb szerencsejáték , mint koczkán forgatni egész vagyont: illyféle hajóktól tán jó lenne a’ szőke Dunát et Co ezentúl megkímélni. ''Seb muj? nidjt toon stílem faínn,” azt mondja az okos ember. — Hanem haladunk is olly szaporán , ’s néha— mert a’ biztos gözöny lesz egy kissé nehéz , ’s mélyebbre sülyeszti a’ gőzöst — zátonyra jutunk is, bizony jobb ez, mintsem hogy Yankeemódra néha néha megperzselve , idétlenül és vajmi sebesen hasitnák a’levegőt. ‘Sat cito si sat bene’, ez legyen gőzhajóink közül is a’ híven követendő motto. Tegyenek kísérleteket más nemzetek , melylyek népesebbek ’s igy könnyebben tehetnek katlanpróbálás végett “szabad ajánlkozókra” szert. — Mi pedig használjuk ezt, és egészen biztos gözöny-systemát — mint volt Boulton &C Watt-é, mellyet, még mikor kevesebb szakács főzte a’ levest, néhány ügybaráttal én javasoltam— csak akkor cseréljünk fel jobbal, midőn ezt nemcsak képzeljük’s remélljük, de teljes bizonyossággal tudjuk is. ’S ha ez történik — ’s nem kétlem, fog ezentúl történni — csak kevés idő alatt helyre álland azon bizodalom, melly a’ dunai gőzhajózást eddig kisérte, 's ezen bizodalommal a’ vágy is, honunk minden folyóit ellátni gőzösökkel minél elöbb. Gr. Széchenyi István: Takarékpénztárak és ápoló Intézet. V. Minden dolognak van egy bizonyos pontja , mellyben megállapodik; eljó az idő, mellyben csak annyit tesznek be a’ takarékosak, mennyit mások abból ismét kivesznek, ekkor már bizonyosra számíthatni, és igy a kamatokat alább szállíthatni,azonban olly föltéttel, hogy szép mennyiségü heverő pénz legyen a’zárban ’s annak fejében utalványok v.kötelező levelek adassanak ki készpénz helyett forgandók és mivel épen annyi heverő pénz fog a’ tárban fekünni, az utalványok tökéletesen födöztetve lévén , minden pillanatban ezüsttel fölválthatok ’s igy hiteleket fen fogják tartani cursus nélkül is,mellyeket ben a’ hazában elfogadni ki sem vonakszik, tudván bizonnyal, hogy a’ pénztár az előmutatott kötelezvényt tüstint minden idézés ’s levonás nélkül kifizeti.A’kamat csökkentés pedig ekép megyen végbe . Miután a’ töke jobbadán megállapodott, ’s tegyük legyen ez a’ fenit 15 ezer lélekből álló sz. kir. városban.............................................. 200,000f. A’ részvényesek pénze 20000, de ebből 10000 hever, kamatot pedig . 100,00f. 200000fttól félévig kamat a’takarékosaknak nem fizettetvén ez teszen4^ félévre .............................................. 4200f. A’tőke . . a.214200f. #) Olly ismért és annyi hitellel bíró házat, mint Cockerillet Comp-é, nem szabad tökéletes bebizonyítás előtt gyanúval illetni. Meglehet tehát, hogy Széchenyinek gőzönyei is tökéletesen biztosak voltak. Ez azonban — ámde csak mint profamis — az illető mozgató műszereket első pillanatra minden tekintetben olly nyomorultaknak találtam, hogy valóban nem ismertem Cockerill et Co. munkájára, mellyet sok alkalommal igazi kedvtöltéssel csudáltam. — Már vallyon hanyatlott-e a’ ház általjánosan, miután John Cockerill, ki egykor lelke vala, megholt; vagy e’ ház Széchenyi gözönyeire ‘Magyarország’megajándékozása végett kivételkép tán kevesebb figyelemmel volt-e, mint közönségesen? Ezt nem tudom. De annyit tudok, hogy én oly eset után Cockerill nevét, ha más okból nem, mindenesetre a’közönség megnyugtatása végett, a’ Dunáról minden időkre expungálnám.