Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-07-31 / 61. szám
PEST, c.sítürtök Julius 31 kén 6ídik szám. 1845. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik sz alatti Trattner Károlyn hit első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján kifinhetik a’megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. Kan ionén-Teljes számú példányokkal még szolgálhat a szerkesztőség. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország: Kinevezések ’s előléptetések; jövedelmező középitvényekről; lapszemelvény, árvizpusztitások Gömörben ’s Abaujban; iskolaügy ’s ünnepélyek; bácsbodrogi közgyűlés vége; aradmegyei közgyűlés; Mátyásemlékre tett adakozások; magy. Gazd. egyesület; budapesti napló. Ausztria (Mint látják most a’ védegyletet külföldön; Széchenyi, Wesselényi az Augsb. köz. lap után.) Amerika (Venezuela függetlensége Spanyolországtól megismerve; Jackson tábornok temettetése; Mexikó és Texas egyezkedni készülnek; kegyeleti hirdetés.) Anglia (Mozgalom az izlandi papság közt; zavarok Ujseelandban; czukorvámügy.) Értesítő. Magyar- és Erdélyuraság. Ó cs. ’s ap. kir. Fels. Schmidt Antal fejértemplomi tárnokot nyugalomba helyezni legkegy. méltóztatott. A’ nmgu m. k. udv. kamra a' keblebeli számvivő osz-ztályban Schratzenthaler József előléptetése és Mayer József halála által megürült számtisztségekre Ke 1te János és Zora Dömötör ingrossistákat, továbbá ezek, valamint az elhunyt Cserfalvay Lajos helyébe is ingressistákká Kiárossy Theophil, Scosa József és Dencsik Endre számvivőhivatali járulnokokat léptett elő; nemkülönben Sebastianovics Imre, Rezy Ján és Nemán Károly számvivőségi díjas gyakornokokat járulnokokká nevezte ki; ezek helyett díjas gyakornokokká Pregszler Ignácz, Föderer Adolf és Nagy Ferencz eddigi díjtalan gyakornokokat, ezek után továbbá a’ soborsini k. sóhivatalnál megürült mázsamesteri állomásra Linczy Antal mármarosi kir. sószállitó tisztet, a’megürült zimonyisómázsásói tisztségre Spiegl Ferencz ó-gradiskai k. fő sófelvigyázót; végre a’ temesvári megürült sópajtaőrségre Babos József vallomarei k. fő sófelvigyázót alkalmazá. A saját jötkedelmökbül magokat kifizető építményekről. A’ Jelenkori, évi 57dik számú előadá Turkovics Lajos földmérő hazánkfiának véleményét a’ fiumei vasút iránt, melly által a’ tisztelt értekező a’ fiumei vasút kezdőpontjául Vukovár helyett inkább Mohácsot javasolja ’s Mohácstól, Barcs, Bellovár, Zágráb felé Károly városig ’s innen Fiuméig kívánná vitetni az utat. Úgy hiszem, az ellen senkinek sem lesz alapos kifogása, ha egy vasút Vukovártól,Bród, Sziszeken keresztül Károly városig, másik Mohácstól Pécs, Szigetvár, Istvándi, Barcs, Bellovár (sz.györgyi végezreden és Zágrábon keresztül, szinte Károly városig vonatnék; de az ellen sem, hogy az főleg Budától kezdve mint legjeles, semmi módon ne maradjon el. Hogy magamat röviden kimagyarázzam, a’buda-károlyvárosi vasútnak következő legrövidebb egyszersmind legolcsóbb és legkönnyebben létesíthető vonalát bátor vagyok ajánlani táj-ismeretemnél fogva is:t.i.Budán kezdetvén meg ezen vonal a’ vérkápolna (Krisztina-külváros temploma) mögött, az úgynevezett Kalmárffy féle szántóföldön, innen a’ tabáni (ráczvárosi temető és Sashegy mellett a’ promontori (jenőfoki) szőlők közt Martonvásár mellett folyvást legegyenesb vonalban vitetnék Fejérvárig délnek, innen szinte egyenes vonalban Lepsénynek, Siófoknak mindkét helység éjszaki részén, innen Balaton déli partján folyvást egyenes vonalban Somogy-Keresztúrnak, Kanizsának, azután áthidalván a’Drávát Légrádnak (Zala megye déli részén innen Ivapronczának Körösmegye éjszaki részén,Zágrábnak és a’ Szávát áthidalván a’ dragáni erdő hajlásán vagy lejtőjén Jaszkánakdélszaki részén ’s a* Kulpa viz áthidaltával * Károlyváros éjszaki felén be végezni. — De bezzeg ezután, hic labor hoc opus! jönek az elkerülhetlen nehézségek és pedig egy alagút (tűnnel talán egy egész mérföldnyi hoszszu Dobra folyóvízig, ezt áthidalván megint egy alagút ismét egy mérföldnyire a’ Kulpa vizéhez Ladesicznál, innen a’ Kulpa viz magyar partján, mert a’ Kulpa folyam másik partja az illyriai királysághoz tartozik kigyódzva Bródig (van több Brói,’s innen talán még folyvást a’ Kulpa vize forrásáig, honnan ismét alagút lenne létesitendő Fiumará ig, Grobnik helység tájékán ke-resztül egészen Fiumébe a’ papirgyárig, vagy ismét egy rövid alaguton vagy átmetszéssel a’ mostani kormányzói laktáján a városon kívül végezni azt, mivel ide terveztetett a’ talán létesítendő kívánatos kikötő, ’s csakugyan itt is van Fiume város középpontja. Wallay Károly mérnök ur 3000 láb magas bérezeken javaslotta vezettetni a’ vasutat e’ hegyes vidéken, de mivel ez igen hoszszú ’s több kanyargó vonalon és meredeken hozatnék keresztül, e’ mellett kétes sikerű is, ezt én nem tanácslom, mert az általam javaslott 1 rövidebb ’s mintegy öröklétre építendő út lenne (mert illy munkát nem szokás készíteni néhány évre} 2} midőn a’ veszedelmes Bora (viharszél) ott közel Adriához főni szokott, olly rettentőn dühöng, hogy akkor e’ bérczeken kocsival, lóval, szekérrel, de gyalog is alig vagy épen nem járhatni, mert a’lég úgy öszszenyomul az ottani bérczeken, hogy azt szemmel úgy láthatni, mintha p.o. szörp öntetik vízbe. Tanácsosi tehát rövid utat építeni örökre, mintsem hoszszú görbe vonalakon bérczeket áthágni és mégis meredek hajlatát létesíteni véleményem szerint majd egy költség. Legújabb időben Aachen és Köln közt Königsdorfnál a vasút kedvéért építtetett egy 5100 láb hoszszú alagút, tehát majd fél mérföldnyi, mint egy millió porosz tallér költségenvagy 1,535,000 frton a’ mi pénzünkben. Már Napoleon, midőn e’ tájbeli tartományok a’ Száváig birtokában voltak, a’ Kulpa folyó forrásától egy csatornát szándékozott készíttetni egy részről Károly városig, más részről Fiuméig, ’s ezen másodrészt nem másképen mint alagcsatorna (Tunnel-Kanal) által;minden előmunkálat már készen is volt, hanem mivel „szegény (minden ember szándékát boldog isten bírja“ a’véghezvitel jövendő időkre maradt, ’s igy már akkor (több mint három évtized elött lehetségesnek találtatott a’ Kulpa folyó csatornáztatása Fiumeig’s ez nem másképen mint alagcsatornán,minél könnyebben létesíthető,mondott módon, a’ vasút. A’ f. évi Pesti Hírlapban ’s utána Pesther Tageblattban olvastunk egy értekezést, mellyben egy vasút Vukovártól Fiuméig négyféle módon ajánltatik elsőmód: szabad adakozás útján az ország részéről; ezen mód legszebb, legnemesb ’s legdicséretesb volna ugyan,hanem egyszersmind legbizonytalanabb ’s késedelmesb illy sok pénzt kívánó vállalat létesítésére; ha igy építtetnék a’ vasút, egyedül annak kezelésére ’s fentartására szükséges volna mintegy két millió mázsa portékától mázsánkint 33 krt. számítandó vitelbéri jövedelem, hozzáadván a’ Ludoviceautnak megváltását és a’ fiumei kikötő-építést. 2dik mód: lenne országos 4% kölcsön által, mellynek biztosítására szükséges lenne 45 kr. vitelbér minden szállítandó áru mázsájától ’s ezen vitelbérnél ki lehetne állani Galacz és Odesszával a’ versenyzést. 3dik mód:egy társaság által 5% biztosítás mellett az ország részéről, egy mázsa vitelbérét 65'A krban számítva, de már ezen vitelbérnél nem állhatná ki a’ versenyt (mintáz 1 és 2d. pont szerint, Galacz és Odesszával). 4dikinód: egy társaságnak átengedni az építést kamat-biztositás nélkül az ország részéről. — 45 kr. vitelbér mellett minden áru mázsájától, utazókat ide nem számítván az isó pontbeli 12kr. mint maradvány volna,Pest-Budáról pedig bizonyosan 2 millió mázsa jószágnál több szállíttatnék oda és viszsza.Ezen 12kr. maradvány tenne 100 ezer ft. ősz veget. Azért ha fens, kormányunknak és szeretett hazámnak úgy tetszenék, hogy a’ külországok tőkéit ; ’s igy a’ kamatok oda szivárgását kizárjuk’s pénz- s szükségünkön még is segítsünk, ez lenne véleménynyem. 5 Bocsáttassanak ki vasútjegyek olly öszvegben, melly elég legyen vagy az egy fővonalú vasút , nak Budától Fiuméig vagy mellékágainak is Mohácstól Zágrábig és Vukovártól Károly városig(mind a’ háromnak úgy is öszsze kell vén itt torkolni)épitésére. Ezen vasútjegyek mint a’ mostani ausztriai bankjegyek (v á 11 órára,Wechsel auf Sicht vagy a vista magyar nyelven kiadva jönének törvényszentesítés által forgásba, mint pengő készpénz országszertei elfogadás mellett, ’s ezen papírpénzből építtethetnék a’ vasút és mellékágai; de biztosítást szükség esetében e’ jegypénz teljes értékéért adna az ország ’s ennek megkértére a’ fejdelem, ha t. i. nem volna elég biztosítás a’ vasút maga mint nemzet tulajdona, ’s mint épített ingatlan jószág. A’ fenemlitett minden esztendei 12 kros maradványból egy egy portéka mázsájától, számítván 800 ezer frtot, csak az egy, azaz buda-fiumei vasútnál (két vasútnál több, háromnál még több lehetne az egész épitvényi öszszeget 25 esztendő alatt be lehetne váltani, ’s megsemmisíteni, vagy pedig egy részét megsemmisíteni, más részbül pedig más gyümölcsöző épitvényeket létesítni. Ha igy lehetne építni vasutat vagy vasutakat, akkor az ország senkinek adósa nem lenne, a’ netaláni kamat azaz haszon országunkból nem menne ki, mivel kölcsönvétel nem volna,igy a’ munka a’vasútjegyek teljes értékű divatozása mellett hamar elkészülhetne. Minden esetre Károlyváros és Fiume közt kellene kezdeni az építést,hogy az alaguti anyagot használni lehetne. Az említett építési mód szerint a’ pénzhiánynak is segéd- vagy pótlék-eszköz nyujtatnék. Pedig. Árvíz-iMBHztilusok, a Rozsnyóról e’ hivatalos tudósítást’s illetőleg felszólítást kaptak a’városi tiszt.előjáróságtól. Rozsnyó város a gyászos emlékű 1813dik évi országosan ismert árvíz által majd felében leromboltatván, lakosink több százezerre károsíttattak meg. Ezen gyászos emlékű csapás szomorú következéseitől alig szabadult ’s már már emelkedni’s vagyonosodni kezdett lakosink fájdalom! ismét viszszataszíttattak hajdani gyászos romjaikba, midőn folyó hó közelebb múlt 1819. és 201k napjain,a’ Gömört Szepestűl elválasztó nagy hegyrül a’ városba rohanó Drázus nevű patak egy hétig folyvást tartó esőzés által annyira megáradt, hogy az a’ város felett védül állított, gátat szétrombolván a’ víz medrét kavicscsal behordotta, és minden véderő ellenére borzasztó rohammal 92 házat részint a’ szó legszorosabb értelmében elsöprött, részint megrongált ’s lakhatatlanná tett, és igy lakosainkat mintegy 67,592 frtig megkárosítván, véginségre juttatá. Vannak ugyan segíteni siető nagylelkű jótevők, ’s azok közt hálával említjük Szabari Szontagh Gyula urat, tisztelve szeretett járásbeli fászolgabiránkat, ki e’ csapásról értesittetvén, nyomban 120 emberrel segédül megjelent nemcsak, hanem maga is a’ védeszközök létesítésében tettleges részt ven’s nyomorral küzdő lakosinknak rögtöni szükségeik födözésére 55 frtot adni kegyes volt. Erősen hiszszük mi, lesz több is illy nagylelkű férfi, mivel azonban az illy nagyobb károk pótlására,az illy nagyobb nyomor enyhítésére nagyobb erő kívántatik, annálfogva teljes bizodalommal kérjük. szerkesztő urat, méltóztassék véginséggel küzdő é s elpusztulás rémeitül siránkozva rettegő lakosaink szomorú sorsát kegyes szívre venni ,s lapjaiban szeretett hazánk részvevő fiait és leányait keresztyéni és felebaráti segedelemre foganatosabban serkenteni, állandó tisztelettel maradván Rozsnyón 1845. julius 23án Rozsnyó városa főbírája és tanácsa. ## Blvassárul pedig jul. 24körűl igy értesítettünk: Múlt hó 27k én délelőtti 11'/s órakor e’ város felett támadt 's alig fél óráig tartott nagy fergeteg a’ város borzasztó emlékű történetei közé méltán számítható lévén, sietünk e’ tárgyban a’ városi kapitány #) Minden hidat nem fábul hanem köbül kellene épittetni, úgy hogy egy ívvonal 25 öl hoszszú is lehetne, miilyen p. o. a’ londoni uj hid. A’ beküldő. #) Vájjon nem majd azon egyé ez a’statusköltségen építéssel? a’ szerk. Itt a’szenvedett csapás és kár nagysága elég buzditólag szól minden emberbaráthoz, hogy annak enyhítésére, mit fölöslegéből kiki adhat— ez emberi erő által el nem háríthatott ínség osztályosain segíteni kegyeskedjék. —Az árviz-károsultaknak nyujtandó pénzsegedelmet mind Rozsnyó mind egyebek számára örömest elfogadni ’s rendeltetésére juttatni ajánlkozik a’ szerb.