Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-07-31 / 61. szám

lés szerint öszszegyült három darab cs. kir. arany és 1277 ft. 67 kr. lesz az eddigi öszveggel 3 darab cs. kir arany és 1610 ft. 36 kr. Pesten julius liken 1845. Kükey Henrik jegyző, Nádosy István pénztárnok. Magyar gazd.egy«*ölet. Örömmel tapasztalván az egyesület azon buzdító erőt, mellyel az évenkint oda itéltetni’s osztogatni szokott ezüst érdempénzek a’gyümölcstenyésztés ügyének előmozdítására hatnak ’s meggyőződve lévén , hogy a’ ma- 2 Varnak szerény jelleme még akkor is, midőn belső ösztöndülés hivatásból, ’s nem önzésből vagy dicsvágyból cselekszik , nem veti meg rokon czelu s indulatu honfitársainak kitüntető szándékát és becsülését — alulírt ezennel megbízatásánál fogva közhírré teszi, miszerint az egyesület szerencséjének fogja folyó évben is tartani,azon hazánkfiait, kik a gyömölcstenyésztést mind sajátsikeres példájuk mind oktatás és gyámolítás által tettleg előmozdítani törekszenek , (amennyiben eddig méltányolva nem lettek volna még),ezüstérdempénzeivel megtisztelni. Minélfogva ezentúl minden megyei, kerületi és városi hatóságok, uradalmak és fiókegyesületek szives tisztelettel kéretnek, ne terheltessenek hatásuk körében a’ mezei ipar e’ szép és jótékony ágában feltűnő hazafiakat, érdemeik elsorolása ’s oklevelekkel támogatása mellett, az egyesületnek f. é. October hava 15ig kegyesen bejelenteni s az ide vágó leveleket bérmentve, vagy biztos alkalommal egyenesen az egyesület titoknoki hivatalához (üllői ut, gr. Károlyiház) utasítani. —. Ugyanez alkalommal gyümölcstermesztő hazánkfiai szives tisztelettel kéretnek: méltóztassanak a’ f. é. nov. 8,9 és 16ik napjain Pesten tartandó gyümölcskiállitásra minél számosb gyümölcspéldányt, vidéki elnevezéseikkel ellátva, a’ fenemlitett titoknoki hivatalhoz lehető legtöbb vidékről beküldeni, hogy a’falak megismerését idórül időre előmozditani’s végre megalapítani lehessen. Az illető szakosztály e’ végre kebléből szakértő férfiakat fog munkálkodó, útmutatást és felvilágosítást adó küldöttségül kinevezni. — 3or A’„Magyar Gazda igen tisztelt előfizetőit bátorkodunk figyelmeztetni, hogy rendeléseiket minél előbb megtenni méltóztassanak, minthogy az intézet hoszszas bizonytalanságban felesleg számú példányok nyomatására annálkevésbbé költhet, miután folyóirata olcsó ára mellett amúgy sem számíthat az egyesület nyereségre. Figyelmébe ajánljuk különösen eddigi tisztelt ’s a’ második félévre még nem jelentkezett néhány előfizetőinknek, hogy ezen másod félévi folyamban adatik az „Okszerü gazdák naplójának“legérdekesb része, t. i. azon függelékei, mellyekben a’ különféle gazdasági eszközök rajzokkal kisért megismertetése, márgázás, vetésforgás, gyümölcstenyésztés és szőlőmivelés részletesbben fognak tárgyaltatni.Mindettől, de még azon kedvezménytől is el fognának folyó félévben elmaradó érdemes előfizetőink esni, melly az állandó előfizetőket az „Okszerű Kalauz“ jövő füzeteinek ingyen példányairól biztosítja. Végre mer szerencsém van a’ tisztelt közönséget értesíteni , hogy a’ „Gazdasági Kistükör“ a dik kiadása lényegesen javítva ’s néhány főrészszel, ’s nevezetesen az erdészettel, műiparral’s a’ természeti élettan fővodalmainak népszerű öszszeállitásával bővítve, jövő pesti jánosfővételi vásárig (Augustus 23áig) sajtó alól ki fog kerülni ’s mind a’ fenkt titoknoki hivatalnál, mind a’pesti könyvkereskedésekben megszerezhető leend. Azon uradalmak, községek, hazafiak és intézetek, kik e’ népkönyvet ismeretterjesztési jótékony buzgalomból legalább 100 példányban rendelik meg, 20^ kedvezésben részesülendnek; kevesebb ,de mégis 10et fölülmúló példányszámú megrendeléseknél egyedül 10^ fog elengedtethetni. — Pesten julius 8. 1845. Török János egyesületi titoknok. Budapesti napló. (Jul.31kén.) Ismét a’ nemzeti színháznál vagyunk, mellynek belviszonyai annyi kérdés, annyi bonczolgatás tárgyaivá lőnek, mellyekröl öszszeségben annyi bizonyos, hogy jobb volna, ha máskép volna. Múlt szombaton a’kardalnokok javára utószor énekelt Alboni k.a. számos közönség előtt, ’s egy kis kocsit meglehetett volna terhelni azon halmaz-bokrétával és koszorúkkal, mellyek részint a’padlásról, részint a’páholyokból omlottak lábaihoz. Utána hétfőn eredeti dráma került a’ színpadra, ’s annyi meg annyi páholy sárkány fejként tátogott üresen a’ szín felé, mintha elnyelni készülne minden eredeti művet, mint más illy alkalommal csak a’ tömöttkarzatot lehetett honi termény-pártolóként szemlélni, hol ha kis nyerseség van is, bizony nincs olly romlott ízlés,melly minden külföldi silányságot hazai irók törekvései elibe helyez; azonban ha más körök viszszavonulnak, miként várjunk mi kifejlendő nemzeti drámai irodalmat? Irodalmunk ugyan nem áll épen olly rész lábon, mint azon journalisták, kik ezzel egymást ijesztgetik; hanem hogy még virágzóbb legyen, kivánatos; mert a’ forditások bármi jelesek, mégis csak külföldi honosított virágok, ’s koránsem illatoznak olly dúsan mint az eredeti magyar zamattal átszivárogtatott művek. A’ fordítások közöl kiemelendő a’ nagy hiánypótló .Történeti könyvtár, mellynek már Idik füzetét lírjuk. A’ színházi zöldtől elestünk; Petőfi ,Zöld Marczis ja ugyanis egyhangúlag viszszautasíttatott; mit részünkről a’ színlátványi gyönyörűségnél sokkal hasznosabbnak találunk, — mert e’ dolog csak egy kis hideg víz volt azon fiatal tűzre, melly már sok forró levet locscsantott az öszszes kritika terére, liában, fiatal barátunk a’ jó kivrja magát! de ne szégyelljünk tanulni és okulni.Ennél örömestebb tudatjuk, hogy másik eródús tehetségünk .Végrendeletbe Szentpétery ur javára lesz adatandó, ’s kik ismerik — pedig ki ne ismerné—a’jeles színészünket, kit büszkén mérkőztetünk a’ külföldi legjelesbekkel; biztosak lehetnek,hogy ő magához méltó művet választott saját czéljára. Azért író és művésznek bő avatást kívánunk. — Egy német lap , melly már éveken át ,tükrözgetné Magyarországot, ha őszintén akarná; igen okosan tenné, ha magyarul megtanulna; legalább úgy nyelvünket értve, nem írna világos valótlan ráfogásokat egy magyar lapról. Jövő hótán adatik bérbe az utczai világítás; egyúttal a’városi hatóság szigorú tilalmat bocsátott ki a’bérkocsisi legázolások ellen; mindkettőnek örülnünk kell, mert tudjuk hogy ezután lesz világosságunk, ha az utczák be nem sötétednek; ’s a’járdákon sem gázolnak el senkit, hacsak esetleg kerék alá nem jut.—Még a’ tolvajban is van nemeslelküség; azon ficzkó t. i., ki minap az Orczyházból 12 ezer forintot elcsent, a’ megkárosított számára még 2 ezret hagyott a’ tárczában, jótéteményesét egész tönkre silányítani sajnálván. Halljuk, hogy a’ nemzeti uszodában igen sok izraelita úszkál; ezen hirtelen változás figyelmet érdemel sok tekintetben, de kérdés: nem több magyar úszkáló az uzsorás pióczák úszodájában?—A’ magyar t. társasági szünnapok jövő aug. didikétől mint ez időszaki végheti gyülésnaptól oct. 6káig tartandnak. — F. hó 25-én történt a’ m. kir. egyetemben dékán-választás,melly alkalommal a’hittani kar dékánjaiért: n.t. Szabó J. ur,a’biblia, régiségtan és keleti nyelvek tan.; a gyógytaniban: Havas t. Tolna megye volt főorvosa; hivataljokban megerősíttettek Virozsil A. a’ jogtani, és Petz - vall a’ bölcsészeti karban;nagys. rectorrá 300. kiáltatott ki teljes ünnepéllyel magyar nyelven Havas gyógytankari dékán ur által: Vizkelety Ferencz, egyházi törvénytaniló. —Múlt vasárnap tartatott reggeli 9 órakor a’ Josephinum nevet viselő árva-intézet növendékeinek és számos szegényebb sorsú szüle ez intézetben oktatást nyert gyermekeinek nyilványos próbatéte Szepessy Ferencz polgármester, Staffenberger István népszószóló ’s díszes hallgatóság jelenlétében. Valóban meglepő volt az iskolai év kezdetén magyarul alig vagy talán legkevésbet sem értő tót ajkú gyermekek magyar feleleteiket hallani, kik a’ különféle közhasznú tanulványokból föltett kérdéseket minden akadozás nélkül megfejteni képesek valának. Meglepő volt még a’pontos rend, tisztaság, a’ növendékek szerény, még is vidám viselete, kik a’ hazánkban olly nagy fontosságú kézműves osztály tagjaivá képeztetnek. ’S ha látjuk az e’ czélnak megfelelő nevelési rendszert, lehetetlen ennek üdvös eredményét — az intézet nagylelkű alapitóján kívül — az intézeti tanítók buzgóságuk gyümölcséül ’s legszebb jutalmául nem rónnak föl; ’s ha polgári érdemül tekinthető azon ernyedetlen buzgalom, mellyel valaki minden hiúdicsvágy nélkül egyedül keble nemes sugalmát követve öleli az árvák’s igy az emberiség ügyét, ugye’ részben Staffenberger J. népszószóló ur — kinek gondos fölfigyelése alatt ez intézet olly bizton közelít föladata megoldásához — fáradalminak legszebb jutalmát a’jótékonyságában részesült szegény árvák hálakönyein kívül az emberiség ügyében nyert érdemei közelismerése által minden esetre föltalálandja! Ausztriai szózat a’ védegylet Irént. Az ágostai közöns. lap bécsi rovata alatt egy levelet közöl, melly mi ránk magyarokra nézve már csak azért sem érdektelen, mert védegyletünkről, ’s két legnevezetesebb tekintélyű férfiainkról van benne szó. E’ nézetekreli ítéletünket most nem mondjuk ki, hagyván ezt akorja, midőn az itt érintettek teljes megértsége helyesb következtetést biztosít. A levél értelme következő:„Mint látszik,Magyarország védegylete végre is természetes alapjára állíttatott. Vele is az történt,mi történik mind azzal, mit Magyarországban bizonyos párt kezd, t. i. enyészet. (?). A’ szerfölötti enthusiasmus többnyire czélt téveszt’s csak midőn a’ szemek kinyílnak, tűnik fel a’ betölthetlen üreg, melly az eredeti akarat ’s a’ közt van, mit a’ tulbuzgalom létesített.Emlékezhetni még a’ programmra, melly a’ védegylet keletkeztekor a’ közönséghez bocsáttatott. Ebben mi sem szándékoltatott más,mint Napoleonféle szárazföldi zárrendszer. Semminek sem volt szabad az országba bevitetni, semminek ott felhasználtatni, mi nem a’ hazának terményzése, vagy gyártaléka volt.A’ legjobb külföldi készitvénynek kitiltatása ’s a’ legtökéletlenebb hazainak használása kivántatott; aláírási ivek becsületszó-elzálogosítást követelőleg köröztettek a’ legalsóbb néposztályok közt is,’s egy nyomozó bíróság alakíttatott,mellynek kötelessége lön a’népszerű eszmével daczolókat bejelenteni. Egy az iparra vonatkozó őrvonalt (cordon) akarónak rendszeresíteni,hogy — mint az epemirigy a' külföld iparkészitvényei át ne léphessék a’ haza határait. A’ túlbuzgó ellenzéknek ezen intézkedései azonban ezért épen olly kevéssé értek, mint egykor az epemirigy feltartóztatására behozottak, ’s valamint nem voltak elegendők a’ külföldtől a’jót, úgy országuktól a’ rosszat eltávolítani;egyébiránt a’ dolgok mostani állásánál alig találhatni valakit, ki meg nem győződnék arról,hogy ezen elzárkózás ha csakugyan létrejövendhető, sokkal több kárára lett volna Magyarországnak, mintsem a’külföldnek! Mig a’szenvedélyek hevesb izgalmai le nem csilapultak, addig a’ meggyőződés szavai pusztában kiáltozónak hangjaiként enyésztek el; ki ezen párt vérmes reményiben nem osztozott, az a’ discussiók terén szavazat nélkül maradt, ’s ki ezen mozgalmakhoz nem csatlakozott, az a’ közös hazában hazaárulónak bélyegeztetett. — Ma már máskép állnak a’ dolgok, a’ proscriptiókat a’ kereskedők ügyessége (?) kijátszotta, a’nyomozó bíróságok (Inquisitionstribunale) mellyek a’ belgyártványok eredeti megbélyegzéséről ’s a’ fogyasztók becsületszószegéséről könyvet vezettek, jobbatlán nyugalomra léptek,azért, hogy nem volt meg a’ létesithetőségi hatalom, vagy hogy vádlottakat nem találtak? nem tudni. E’ mellett a’ csekély pénzgyűjtemény is felhasználtatott a’ nélkül, hogy valamit eredményzett volna.Még folyvást igyekeznek fonó gyárt állítani, melly — ha fenállana, épen annyi hatással lenne az országos iparra, mintha nem állana. (?) Illy körülmények közt a fiatal patrióták kedvencz honi vastag szövetűruhájokat lassanként leöltögetik ’s finomabb külföldi posztóban járnak.“ Ezután levelező tudni szeretné,hány székkel ’s munkás egyeddel szaporodott a’ gácsi gyár azon idő alatt, mig a’ védegylet uralkodott,ha vájjon elégséges volt e azon posztómennyiség elkészítésére,melly az ő neve alatt eladatott; valamint közérdekűnek tartja az 1844 ’s 45 ki ki-’s beviteli táblás kimutatások közzétételét,hogy kitűnjék: mennyivel csökkenté a’ védegylet a’ külföldi gyárművek behozatalát? Innét a védegylet eredeti programmja fejtegetésébe bocsátkozik, hasonlítja az ottani nézeteket nyilatkozásival,’s a’ kettő közt nagy különbséget vél rejteni, igy: Lukács ur az augsb. közöns. lapban mondja: „A védegylet nem akar mást, minthogy lakosai azon portékákat,mellyek Magyarországban elegendő mennyiség és jóságban készíttetnek, használják ’s hol ezen eset nem alkalmazható, ott a védegylet külföldi készitvények használatát nem tiltja” — Vájjon ki vonja e’mondás helyességét kétségbe, ki az, ki illy cselekvésmódot nem találna dicséretes és czélszerűnek? ’stb. De az eredeti programra nem ilyen volt, ennek felületes,gyakorlatiatlan jót létesithetlen tervét eléggé bizonyítják a’jelen nézetek ’s ha mégis azonosítni akarják vele talán a’ mostani védegyleti tant, akkor levelező ezen ellentétet úgy kénytelen venni, a’ hogy van, t. i. visszavonulási védelemnek tiszteletből ama fegyver iránt, mellyet egykor felkötöttek.” — Levelező ezekután elismeri, hogy a’ véd e gye t nek az országos iparra ’s gyári és termesztési jóllétre meg volt hatása de sokkal áldáshozóbban, ’s a’ jövendőre gyümölcsözőbben vala hatandó; ha minden erőtetés nélkül a’ kifejlődés természetére hagyatott volna; mert szerinte a’ védegyletet az iparra nézve úgy vehetni, mint a’ kertészek melegházait, mellyek a’ növényt gyümölcsözésre eretetik ugyan, de tökéletlen alakban, ízetlen minőségben. ” Ezután igy ír a’ német levelező: “Hogy a’ kormány Magyarországnak ipartekintetbeni haladását mindenkép elősegitni akarja,újabb tanujele az, hogy a’nemzet kebléből választványt nevezett ki e’ czélra, ’s elnökévé az ország legnevezetesb emberét gr. Széchenyi Istvánt téve. Tehet é a’ kormány többet, mint a’ közlekedés ’s ipar-anyagczikkek szállítása könnyítésére a’ nemzetből tanácsadó választványt kinevezni,’s ezt olly vezérrel ellátni, mint gr. Széchenyi István? — Sz.I. gr. élén állt a’ mostani mozgalmaknak már bölcsejökben, ő ébreszté föl a’népet szunnyadozásábol,ő vezeté az addig tétlen erőket a’ csekvési térre. Avagy állíthatni é róla, hogy ő nem a’ cselekvés, erély, kitartás embere? Avagy mondhatni é róla,ki tollal és ajakkal annyi üdvös javaslatot tön, hogy nem gyakorlatilag történt,mi általa jött létre?Vajjon az országló hatalom hízelgőjének fog . Széchenyi I.gr. neveztetni azért, mert Magyarország felvirágzását ő csakúgy tartja lehetségesnek, ha a kormánnyal kezet fogva tétetnek arra lépések? Ekkor vele is csak az fog történni, mi minden emberrel történni szokott, ki a rohanó vé- 361