Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-11 / 73. szám
bet egyes töredékeknél, kiszemelni a’ hullámhányta darabot, mellyen az örvényből kiúszunk, ’s nem gondolni vele, ha e’ törekvésünk közben egymás után buktatjuk el társainkat, mig elvégre kifáradva magunk is elmerülünk — ha ezek politikai érettség jelei , úgy mi politikai érettséggel nem kis mértékben dicsekhetünk. De ha arról van szó, hogy Európa civilizált népei közt mint alkotványos független nemzet álljunk fon továbbra is, hogy mint nemzet-egész ügyekezzünk valahára föllépni a’ cselekvőség terén, alkotványunkat ne tekintsük pusztán ’s egyedül olly bástyaként, melly mögé mindannyiszor elbújhatunk, a’ hányszor képzelt vagy valódi érdekeink megtámadtatnak ; megyeszerkezetünk szellemét tanuljuk ismerni valahára, ’s azért, mert e kimondhatlan becsű institutiót elfajulni hagytuk, ne állapodjunk meg a’ jelennél, vagy lemondva minden reményről, soha nem létesíthető idegen formák után esengjünk, hanem e’ helyett komolyan lássunk a’ hiányok kellő utáni kipuhatolásához, megyeszerkezetünk újra élesztetéséhez; ha arról van szó, hogy csöndre szólítva szenvedélyinket, vessünk határt a’ tömérdek visszaélésnek, ébreszszük föl min magunkban a’ rend érzetét, igyekezzünk szabadságunk érdekében kimetélni azon részeket, mik erőszakos elnyomatást hozhatnak nyakunkra, — mar akkor elég ha mondhatjuk, miszerint nálunk is fejledez a’politikai érettségkoránya. Nem vagyunk pedig e’ tekintetben érettek , mert arra, hogy nemzet a’ politikai számítások fönsőbb fokaira emelkedhessék — idő kívántatik; annak hogy e’ nemzet fölébredett, nem nagy ideje; még kevésb hogy számitgatni kezd. Midőn tehát az állittatik, hogy ma már politikai érettség tekintetében tovább vagyunk mint évek előtt valánk; koránsem az a következtetés, mintha többé legkisebb bajunk sem volna, hanem hogy nem egy tárgyra nézve józanabb és megállapodottabb gondolkodással bírunk, mint csak néhány évvel is ezelőtt. Ha még ide gondoljuk, miként országgyűlés óta sok máskép fejlett ki, mint tán legtöbb magyar urnák számítása szerint kellett volna, még érthetőbbekké válnak soraim, ’s legföljebb a’ temesi levelezőnek jutand eszébe azért haragudni rám, mivel előbbre haladásunkat megismerve, minden tekintetbeni érettségünket tagadni raerém. folyt. Nemzeti színház. Az igazgatóság által f. é. február 1déről kihirdetett három drámai jutalom elsejére, melly f. é. sept.ijeig beküldendő, egy a' magyar életből vett tárgyú népies, de aljasságoktól ment színműre, 50 arany pályadij ’s azon fölül a’jutalomhirdetésben nyilványított részilletőségekben állapíttatott meg — a’ kijelölt határidőig köv. színmüvek érkeztek be u. m.: 1) Szerelem müve. Regényes színmű, dalok és látványokkal 4 szakaszban. Jelige: „Hej magyar! a’fegyvert eldobád, kötözd be sujtásiddal sérveid.“ — 23 M e s t e r e m b e r, eredeti színmű, dalokkal 3 szakaszban. Jelige: „Jelen körülményink közt hazánknak egyik fő figyelmet igénylő néposztálya lévén az iparüzőké, — illő, sőt szükséges, hogy a’ költészet, különösen az életbevágó színpad is, becsülést gerjeszszen irántok ’s nemesitőleg hasson reájok.“ — 3) Hamis játékosak. Eredeti vígjáték 4 fölvon. Jelige: „Ember embernek farkasa.“ — 4) Titok és csalódás. Eredeti drámai színmű dalokkal, 4 szakaszban. Jelige: ,,A’ titkot a’ tyúk is kikaparja. Közmonda.“— 5) Berta. Népszínmű 4 fölvonásban. Jelige: „Erény az, mi kiemel az állatiságból ’s Istenekhez hasonlóvá tesz. Régi iró.“ — 6) ,Isten keze, vagy a’ szabólegény. Színjáték 4 szakaszban. Jelige: „Tűrj, de ne zúgj, fáradva reméllj.“ — 7) A’ két gyára. Népszínmű 4 fölvonásban. Jelige: „Linearecta est brevissima.“ — 8) Az obsitos. Népies színmű dalokkal 4 szakaszban. Jelige: „Katona vagyok én, kiszolgált katona, csak káplár sem voltam, mindig közkatona. Petőfi.“— 9) 1838. Eredeti színmű 3 szakaszban. Jelige: „Hol népes házsorok jegyzék az utakat, Most vad moraj között Fut gyilkos áradat.“ — 10) Főiskolai élet. Vígjáték 5 felvonásban. Jelige: „Itt a’ pohár! itt a’ bor. Vigasztal ez mindenkor.“ Kisfaludy K. — 11) A’ rabló. Népszínmű 3 szakaszban. Jelige: „Aujourd’hui le poéte dit le peuple. Victor Hugo.“ — 12)Halászleány. Eredeti szinmű 3 felvonásban. Jelige: A Népnevelés ügyét hány szó vitatta meg immár, A’ nép folyvást nő ’s nincs nevelése különb.“ Czuczor Gergely. ( 13) Úri hölgy és paraszt legény. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, dalokkal és tánczczal. Jelige: „Von eignem Boden, dem du bist entsprossen, Musst du hinan zur höh’ren Kunstregion “ — 14) Szerelem és áldozat. Dráma 3 fölvonásban: „Un coeur amoureux prend un plaisir extreme, à se voir redevable a ce qu’il aime.“ Moliére. 15) CatanzaroConrad. Történeti dráma 4 fölvonásban. Jelige: „Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar!“ — 16) Szeget szeggel. Színjáték 3 felvonásban,és 17 Hontalan. Színjáték 4 fölvonásban. Mindkettő egy kísérő levéllel, mellynek felső czímboritéka alulirthoz, belső boritéka m. gróf Ráday Gedeon úrhoz szólott, azon hátirattal, hogy: „A’Hontalan és Szeget szeggel nevezett két munkácska, figyelemre méltatása után bontandó fel, ellenkező esetben bontatlanul elégetendő.“ Az elsőtől tizennegyedik számig bezárólag terjedő színmüvek, jeligés leveleik az elnök ’s még két tag pecsétjeikkel lezárt borítékban az elnöknél letétetvén, a’ jutalomhirdetésben megnevezett pályabirák között kiosztattak. A’ bírálat eredménye ’s jutalom-kiszolgáltatásróli jelentés annak idejében következni fog. — A’ 15dik számú, mint történeti dráma, a’választvány véleménye szerint, az 1846iki sept.lére kijelölt 100 aranyos pályára tartozónak tekintetvén, az akkorra beérkezendő pályaszínművekhez fog soroztatni;— a’16. és 17dik számnak pedig, szerzőjük a’ beküldés módjára vonatkozó föltételeit a’jutalomhirdetésnek meg nem tartván, a’ pályázástól elmozdítva, az állandó szinbizáló választványhoz rendeltettek áttétetni, ’s netalán alkalmasoknak találtatván, leendő előadatásuk esetére, a’ rendes drámai díjazásban fognak részesittetni,ellenkező esetben,a’nemzeti színház titoknokától viszszavehetők lesznek. Kelt Pesten sept. 3kán 1845. a’ pályabiráló választvány megbiztából Fülcsy Lajos, n. szinh. igazgat, ügyvivő ’s választvány egyik tagja. A’ Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület aug. 23-én tartott gyűlése. Az egyesületi szabályok 21. §sza évenkint augustusi vásár alkalmakor közgyűlést tartatni rendel a’ netalán előforduló panaszok és javaslatok elintézése végett. Minthogy ez alkalommal sem a’ tagok a’ közgyűlés megtarthatására elegendő számmal meg nem jelentek, sem közgyűlési intézkedést igénylő panaszok és javaslatok fen nem forogtak, a’ jelen volt tagok helytartósági tanácsnok Havas József arassága helyettes elnöklete alatt választványnyá alakultak. Az ülés figyelmét kiválólag három rokon tartalmú folyamodvány foglalá el, mellyekben az illető folyamodók a’ társaságnál biztosított’s jégverés által megkárosított (részint szőlő- részint dohány-) termésökért— mind a’ mellett is, hogy a’ kár bejelentése hetekkel a’szabályok 13.szában megszabott határidő után történt vala — kártalanítást kértek. Minthogy azonban a’ késedelemből eredő feleletteher a’ fölhordott esetek egyikében sem hárulhat a’ társaságra, vagy ennek ügynökeire;—mivel továbbá a’ társaság és biztosítottainak kölcsönös köteleztetéseik a’szabályokban —mellyek szigorú megtartása egyedüli alapja az egyesületek fenállhatásának — világosan kijelöltetvék;— és mivel ezen folyamodványok olly határozatot tárgyazának, melly a’ szabályok 13. §szának gyökeres megváltoztatását foglalná magában, mi csak a’ szabályok 26. ászában kijelölt mód megtartása mellett, ’s ekkor is csak jövő, nem pedig múlt esetekre is alkalmazhatólag történhetnék meg: a’ kormányzó választvány azon tekintetnél fogva, mellyre az egyesületi szabályok és törvényesség irányában magát kötelezettnek érzi, a’folyamodók kérelmét nem teljesíthette. — Végül a’ választvány a’ közönséggeli folytonos közlekedés sikeresb eszközét nem ismervén a’ sajtós nyilványosságnál, a’ társasági ülések tárgyait ezentúl mindig hírlapokban nyilványíttatni határozá. — Választványi meghagyásból Gyurmán Adolf egyesületi jegyző. Borsodmegyei közgyűlés, Miskocz aug. 25én. Megyénk évnegyedes közgyűlését c. alispáni elnöklet alatt f. hó 1 jén kezdé meg. Az elnöki szabályos jelentés a’ megye jelen szomorú állásáról körülményesen értesité a’ Bőket ’s a’ nagy árviz-csapásról, melly székvárosunkat érte ’s melly annyival sajnosabb, mert jobban ’s kevesbbé az egész megye ’s a’ haza több vidéket szenvedvén hasonló károk alatt,önbajaik által elfogultaktól enyhítő részvét és segély aligha várható; azonban eziránt a’n.méltéktanácsnál már a’ szükséges lépések megtétettek,, valamint a’ közlekedések helyreállittatása iránt is; és csak az úri hatóságoktól függő mezőkeresztesi és edelényi vonalak hiányzanak még a’ sürgető szolgabirói ’s e. alispáni felszólítás után is; — az illető uradalmi ügyészek erre replicázni kezdének,különösen az edelényi annyira ment, hogy uradalma úti intézkedéseit részint megtörtént részint történendőknek állitá, ’s hivatkozott a’ szomszéd birtokosakra; közülök egy fel is kelt, de közmulatságunkra cserben hagyá a’ hivatkozót; hogy is ne midőn köztudomás szerint legközelebb is egy hajadon lett áldozatjává a’ kimentetni czélzott töltésnek, ’s a’ szomszéd birtokosak legjobban érezheték kárát a’ hiányzó közlekedésnek. Bizony, bizony vastag öncsalódás vagy fallacia szükséges az illyen hivatkozásokra;de hasonló tényeknek némelly jó urak már a’ politikai élet terén is gyakorlatában vagynak, exempla sunt odiosa. — Magányosak ügyeiben kelt felsőbb rendeletek olvastattak fel; kisgyűlésink jegyzőkönyvei hitelesíttettek ’s ezek közt nevezetesb volt a’ felsőbb intézvény, melly a’ katonai hatalomnak szükség esetében tisztviselőink általi használhatását megengedi ’s melly a’ tárgy fontossága miatt közgyűlésre tétetett át,érdekes vita után azt végezték a’RA,hogy örülnek rajta, mikép ezen felsőbb intézvényben a’ katonai hatalomnak a’ polgári alatti állása elvileg benfoglaltatik; azonban a’ tulajdonított jogot csak köz- vagy kisgyűlésink és a’ törvényszékek vagy azok nem tartása esetében a’ fő és alispáni hivatal használhatják, a’ megye fentartván a’ felelősségrevonás jogát; a’ mennyiben pedig ezen ügy a’municipalitások rendezése körüli kérdésekbe vág, az utasító választványnak kiadatik. — Magányos vagy részletes vállalkozások tájékozásául leküldetvén a’ tiszaszabályozási országos terv, Sz. B. volt országgyűlési követünk — megemlítvén azt,hogy ez ügyben a’szomszéd megyék már munkálkodni sietnek ’s csak Borsod van még tétlenségben, mellynek pedig mint közbenfekvő megyének leginkább áll érdekében az előtte’s utána fekvőkkel egyiránt ’s egyetértve aránylag haladni, a’ szomszédok példájára a’ tiszai birtokosoknak társulatba állását ajánlotta’s mind a’munkálatokban leendő egyetértés ’s kellő öszpontositás, mind az óhajtott siker gyorsabb elérése tekintetiből a’ közszeretetben álló ’s minden megyétől általányosan tisztelt ’s érdekek egyesítésében páratlan tapintató volt főisp. helyettesünket b. Vay Miklóst k.biztosul kikéretni javasló, ’s végül nádor ő fenségének ez ügyben is a’ nemzet érdekét emelő kegyes buzgóságáért köszönő felírást indítványozott,) és a’ RR. a’ korszerű szózattól áthatva azt egész tertelmében elfogadók. — Harmadik napon pedig száz t. bírót választanak a’ RR. ’s vegye a’ b. p. Híradó érdemdús levelezője őszinte sajnálatunk kijelentését a’ felett, hogy az ephorusokból újólag kimaradtak többen azok közül, kikért tavai olly nagy jeremiádot intonált; kortes nem volt jelen, mint ezt egyik tekintélye közgyűlésben kimondó, az értelmiség ellenében pedig csak tűrnünk kell ’s megelégedni vigasztalásul e’ jelmondattal „azért él magyar, áll Buda még“ — Zala levelére a’részek visszakapcsoltatása iránt mi is felírást határoztunk,’s ez alkalommal ifjabb volt országgyűl. követünk előhozó, mikép ott, midőn a’ kormányt törvény teljesítésre sürgetjük, mintaagunknak sem szabad hátramaradnunk, ’s áttérve az élet practical mezejére például kereste ki a’ fuvarosok iránt kelt czélszerű törvényt, a mellynek hogy teljesítése nem jutott eddig eszünkbe,azzal csak a’kereskedés biztossága szenved ’s a’ bírói önkénynek nyittatik tér,mi a’ törvényben rendelt fuvarkönyvek mellett kikerültetnék;ezek életbeléptetését kiváná tehát elhatároztatni, mi el is fogadtatott. A’ helybeli takarékpénztár kedvéért elhatároztatott, hogy f. évi oct. től minden hó elején egyedül a’ betáblázások végett közgyűlést fogunk tartani ’s ezt a’ nm. htanácsnak köröztetésül feljelentetni rendeltük. Haladunk! Lám mit tesz a takarékpénztár! előbb a’megyei irodát kergeti ki helyéből évenkinti száz p.forintért, ’s annak több ezerbe kerülő új épületet kell tennünk a’ nemesi pénztárból (az illyen eljárások aztán nagy kecsegtetőji ’s ébresztőji a’nemes tehervállalási hajlamának!) most meg az annyi ősben díszelgő angarica-zonge’ szerencsétlen applicatio mutatja, hogy e’jó ur 1842 ben csak charlatánkodott Montesquieu és Filangieriből, ’s vagy Loyola tanítványa a’ politika mezején, vagy az árta ii a nők egyike izlandi értelemben. Beküldő. És ezt nevezi aztán a’ B. p. Iliradó levelezője csengetyűs courbetuirozásában az elveszett juh megtérésének ! hát van valaki az oppositiónak nem bánjuk bár legtúlzóbb tagjai közül is, ki ő fenségének magasztos érdemeitől a’ hazafiui méltánylást megtagadná?! Bizony, ki 437