Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-03-19 / 22. szám
lilét, hogy magyar törvényhatóság helyeselhetné a’ tartománygyűlés minden eljárásit, ha mind azok hiteles tudomásával bírna, mellyek a’ dolgot ennyire érlelék’s teljes hiedelmét fejezé ki az iránt, hogy illy adatokat leírva Iránt is ellenkező véleményben szólalna fel, mint most illy adatok nélkülöztében nem ön fejéből gondolkodva; inditványozá tehát, hogy minden ollyan iromány’s oklevél, mellyek Horvátországot akár egészen, akár részleg érdeklik, úgy azok is, mellyek különösen csak e’megyére vonatkoznak, 1837- től—mint a’ zavaros mozgalmak kezdetétől fogva szedessenek öszsze ’s hivatalosan másoltassanak le. Ezen irományok ’s oklevelek aztán egy alázatos ’s a’ dolgok állását okai és körülményivel együtt híven rajzoló felírásban a’ fels. trón elibe egyrészről,más részről pedig minden törvényhatósághoz küldessenek meg. Szónok csak ez által hiszi a’ kérdést úgy kimenthető ’s felvilágosithatónak, hogy a’törvényhozás kellőleg határozhasson. Tekintetbe vevőn pedig azon testvéries ragaszkodást ’s ügyszeretetet, mellyet is Pestmegye politikai hánykodásunk mellett tanúsított, neki üdvözlő’s köszönőlevelet javaslótt határozni, mellyben szíves részvéte továbbra is keressék ki ’s végre, mivel Pestmegye illy erélyes eljárásának nagy részben — illő méltánylat minden tagjának!—K.L. inditóoka, — Zágrábmegye közönsége által, mihelyt főispánja leend, ajánltassék táblabiróvá nevezés végett. Ezen pontok egy ’s más állításit még bővebben derítgetve szónok a’ rendek figyelmébe ajánlá. Lett vita, szó meg beszéd; de nem az indítványok ellen, hanem mellettük,csak néhány hallatá magát néha néha nem helyeslőleg. Minek eredménye lön, hogy az indítvány minden részeiben hangos éljen-kiáltások közt határozattá vált. Másnapi gyűlésen kellemetlen tárgy foglalkodtatá a’ rendeket, t. i. a’már tudva levő biztosság a’turopolyai nemesség ellen; biztosul Kukovics János báni táblai elnök van rendelve; ezt a’ megye elfogadni idegenkedett, mert az ellenpártnak nevezetes embere ’s igy mint részes bírói pártatlan szerepet nem vihet; ez értelemben a’megye fel is írt; de még januárban érkezett leirat a’ megye ellenokait elégségeseknek nem tartván oda utasíttatik, hogy a’ biztost eljárásában támogassa. Ez volt a’ mai nap vita tárgya. Turopolya grófja az ellene támasztott vádakról kész bárkinek felelni ’s alávetni magát bárki vizsgálatának, csak ezen bár ki ne legyen ellensége; ennek oka pedig azon nevezetes körülményben rejlik, hogy a’ dolog világosságra hozatala miatt a’ biztos előtt fel fog nyittatni Turopolya nemességének levéltára, mellyben legszentebb ereklyéjt annyi zavaros időn át megőriztettek’s igy abba semmi ellen kizsákmányolás végett nem bocsáttatott. Ez okból Turopolya nemessége újólag is remonstrál a biztos ellen ’s kéri a’ megyét e’ remonstratio pártolására. Már itt nem szólhatunk teljes öszhangzásról, a’ többség Turopolya remonstratióját pártolandónak határozta ’s e’ végett repraesentálunk. Mi lesz eredménye, tudatni fogjuk. Nálunk is szóba hozatott azon gyakorlati tapasztalás, hogy mit ellenünk írnak,szabadon közölhető,mi mellettünk, az nem jelenhetik meg; e’végett sérelemjegyzésre hajlanak némellyek, de a’ többség azt határozta, hogy majd máskor fog határozni ’s igy nem tudjuk még jóslani is a’ szabad sajtónak mikor jövend el nálunk országa? 9. Ismét! fölszólltíts a’pestmegyei gazdasági fiókegyesület t. ez. tagjaihoz a’ tagsági díjak ügyében — ’s utóbbi aláírás végett. A’ gazdasági fiók-egyesület lételének közel négy éves pályáján örömmel nézvén el, midőn zsenge életének a’ fölmerülő akadályok ellenhatásai közt is szépen fejlődő gyümölcseit csekély erejével öszszemérné; kétszeresen fölhíva érzi magát, a’ körébe vágó minden munkálatoknál azon ernyedetten kitartásra, melly nélkül hazafius testekre napfény nem mosolyog sehol és — soha! Annál fájdalmasabban esett tehát a’ február sikán tartott közgyűlésnek, a’ pénztári kivonat tárgyalásánál kitűnő azon szo♦ morú tapasztalással találkoznia, miszerint ezen közhasznú intézet iránt némelly tagokban a’ részvét ellankadott, jelesen, hogy többektől a’ tagsági díjak minden behajtási kísérlet daczára mindekkorig sem szedethettek be;—miután pedig az egyesületnek a’ tagsági díjakból áll minden jövedelme ’s ezek fizetetlensége által működési körében—nevezetesen a’beálló tavaszi munkálatok’s elkerülhetlen szükséges építések felállithatásában — minduntalan gátollatnék, elhatározó közgyűlésiig ujabbi figyelmeztetéssel sürgetni a’hátralevő tartozások behajtását.—Mihez képest hazafi bizodalommal ismételve szóliltatnak fel az egyesület illető t. ez. tagjai, miszerint tekintvén mind azon szép hasznot, mi eddig is már intézetünk életéből a’ haza keblére szivárgott, ’s mindazon őszinte törekvéseket, mik egyesületünket egy meszsze nyíló kilátás küszöbére állították, — a’ már eddig is egyesületünk kárával nélkülözött tagsági díjak letevésével tartozásaiknak eleget tenni siessenek.—Lejárván pedig az 1843ik aláírási részvények zárideje, tisztelettel szóliltatnak fel a’t. ez. részvényes urak, miként megyénk felvirágzását erejéhez képest előmozdítani törekvő egyesületünket ezentúl is pártfogásaikra méltatván, hazafi buzgalmokkal a’ közös czélhoz járulni szíveskedjenek. — Fizetések és aláírások elfogadtatnak: Pesten egyedül t. ez. Csanády Ferencz r. t. urnái, az iparegyesület szálasán. — A’ pilisi járásban: Pomázon Takács Mihály — Tinnyén Sántha István, — Csepel szigetén: Ráczkeviben Fejes György, — Váczi járásban K.Megyeren az egyesület pénztárnokánál — Fóthon a’ helyettes titoknoknál, — pesti járásban: Ócsán Darányi Ignácz; — kecskeméti járásban: Kecskeméten Csányi János — N.-Kőrösön Kalocsa László, — Czegléden Szabó Károly; — solti járásban: Solton Stefanyák Ferencz, — Duna-Patajon Nyáry Péter t. ez. egyesületi képviselő uraknál. — Kelt Fóthon martius 2kán 1846. A’ közgyűlés meghagytából. Fek 1 Károly, helyet, titoka. Buriaprgd nngd.. (Martz. 19 kérl.) A’ küszöbünktől mármár pártoló vásár irodalmunk teréről is mutatott fel terményeket,mellyek közöl megemlítendő Bloch Móricz tanár és m. t. társ. tag „kiegészítő szótára,“ mellyet szerző több év előtt megjelent magyar és német nyelvi szótáraihoz irt, idegen szókat ’s eredeti magyar szólásmódokat közölve abban, valamennyi eddig megjelent szókönyv pótlékául. Előttünk a’ német-magyar rész, mellynek belbecsét azon kiállítási csin öregbíti, miszerint a’ szótár tartós használhatására jó papír és kellő alakkal bir,és csinos tisztanyomásu, ’s a 6 hét múlva megjelenendő második,vagyis magyar német részszel együtti ára olly olcsó, minő veszteség nélkül csak lehetett t. i. 1 2 frt. pengő. Geibel Károly sajátja.Szinte nála szerezhető: „Magyar nyelvtan főbb szabályainak rövid foglalata,gyakorlatilag előadva gyengébb korúak használatára, szerkesztő Schultz István.“ Ára 30 kr. Szerző hosszú ideig forogván nevelői pályán leginkább eltalálható azon módot, miként tehetni gyönge növendékek előtt érthetővé a’kevés gyönyörrel kínálkozó nyelvszabályokat. — Borkezelőink ’s kereskedőinknek: ,A’ borjavitás és vegyítés fölfedezett titkai, vagy mesterség veszély nélkül az emberi egészségre nézve rész borból jót készíteni, valamint maderai, tokaji, muskatai, szagos, alikantei,lacryma Christi, rajnai, burgundi, champagnei bort ámításig utánozni, ’s a’ hamisitottakat megismerni,egyszersmind függelékül a’ pinczemester, vagy a’ boroknak hordók és palaczkokban mikép kezelése, alkalmazá Borsos Márton. Ara 48 kr. p. p., szinte Geibel sajátja. — Irinyi József „Német- franczia- és angolországi úti jegyzetei“ kétkötetnyi össz. negyvenegy ívnyi díszes kiadásban megjelentek.— Az Erdélyi J. szerkesztene népdalgyüjtemény néhány nap óta nagy forgásban van, vásárnak az ország külön vidékeire hordják. Végre mindezek koszorújául említjük meg:Jászay Pálnak nagy gond’s hű avatottsággal irt „A’ magyar nemzet napjai a’mohácsi vész után“ czimü történeti könyvét, melly magyar hisztériánkban, szabályzati nyelve, bő és hiteles adatai tekintetéből uj korszak előidézőjeleend.Még csak az első füzet jelent meg,honnét reméllnünk lehet, hogy e’ nemzeti kincsből egy kisgyűjteményt kirandunk. — Folyó heszén nyittatott meg évnegyedes közgyűlése Pest megyének, mellyről ugyan lapjaink külön rovatban fognak megemlékezni, itt azonban nem mulaszthatjuk el a’hely komolyságáról megfeledkező azon egyedeket figyelmeztetni, kik egyes kitételeket tenyér-csatogtatással szoktak üdvözölni;ez helyén lehet ugyan művészeti productióknál de nem tanácskozási termekben, hol a’haza ügye férfias keblet, nyilatkozatokat,’s viseletet kíván. —A’ művészet mezejére térőleg meg kell emlékeznünk kis Joachim hazánkfiáról,ki jelenleg hegedü-művészi hangjaival bájolgatja várorosunkat ’s társas köreinket annyi tárgyhalmazban leginkább foglalkoztatja. Reá szép jövő vár a’művészvilágban, azonban nem e’hazában, mellyet szülöttei, mihelyt kis hírre kapnak, elszoktak hagyogatni,’s csak néha néha egy kis kegyes megemlékezésből térnek viszsza. — Liszt F., ki most egész Bécset szédelgésbe hozta, nem sokára itt lesz, ’s mint ott, egyszerre itt is feledve lesz Dreyschock, meg minden,mint Bécsben és Európában, mindenütt, hol fellépett. — Züllich szobrászunk gyönyörű madonnája végre a’nemzet kincsévé válik;Döbrentei lelkes felszólítására ugyanis találkoztak e’ hazának derék hölgyei, kik szorgalmas aranygyűjtés által annyira vitték a’ dolgot, hogy nemsokára együtt leendvén a’ kivántató összeg, az nemzeti múzeumunkba fog átvitetni; hol hihetőleg Ferenczynk pásztorlyánya mellé jutand hogy rátekintvén tudja meg a’ magyar,miként: szobrász iskolája, szobrászata, ’s e’ fajban is művészeti dicsősége lehetend,bár későn.Nemzeti színházunk igazgatósága műélveit szaporáni törekszik, mi mellett egyszersmind a’ bérleti árt fölebb rugtatá; csak azt sajnáljuk ezen árszöktetésnél, hogy épen azok nemvétettek tekintetbe, kik leginkább megérzendik ez adóztatás súlyát, holott a’ közönségre szinte szüksége van a’ színháznak, azon pontra pedig eljutottnak még épen nem hiszszük a’ nemzetit, hogy közönségével kényszerint éreztetgesse kegyeit.— A’Honderű-szerkesztője biztos reményt nyújt arra, hogy Erkelünk jeles operája ,Hunyady László( Párisban is adatni fog nem sokára; e’ mű érdekes!) részleteit P.N. L. a’ szerzőjül megvevő’s a’zeneműkedvelők örömére zongorára téve közrebocsátandja. — Magyar honfiaink közül ismét egy zenészi nevezetesség tűnt fel; e’ napokban olvastuk Bartay Endrének volt színházigazgatónk id..fiának irt levelét, mellyben örömmel írja, milly nagy zajjal fogadtatott Oláhország fővárosában jan. 24-én adott első hangversenyt, melly alkalommal több darabot ő maga játszott el zongorán’s művészete annyira meglepte a’jelen volt hallgatóságot, hogy mindjárt többen külön jutalommal tisztelők meg; a’ színházigazgató pedig második hangversenyét 100 d. aranyig biztosította. Az uralkodó fejdelemtől estélyre hivatott’s több fő családnál szives fogadtatásban részesült. — A' magyarországi izraeliták (megyénkinti 2 küldöttei) múlt héten Kunevwalder f- elnöklete alatt a’ Kunewalder-házban gyűlést tartottak,mellynek tanácskozási folyama, valamint eredménye a’ türelmi adó végső elintéztetése volt. — Méltán voná magára minden irodamabarát figyelmét azon szép hangzatu rege, melly az ,Életképek egyik számában megjelent,’s minek fő érdekessége abban áll,— hogy nyelvünknek még kevésb képzettségi időszakában pár évtized előtt több lapra terjedőleg minden ige nélkül íratott. E’ mű szerzője Orosz Ádám, ki Mezzofanti ama közel 40 nyelvet beszélő hires nyelvész bíbornoknak a’ magyar nyelvről mondott véleményét, miszerint ennek legszebb tulajdona, hogy rajta ige nélkül irni’s beszélni lehet, tettleg igazolá, mi pedig keletiségünk e’gyönygyét örömmel juttatjuk olvasóink tudomására. —Folyó hüszkén délutáni 5 órakor röpült Lehmann a’légkörbe, hova számtalan bámész szem kisérte őt’s Fóthnál leszállóit.—Nemzeti színházunk látogatói szaporodnak,a jelen vásár sok vidékit beédesget. Sajnálnék ha ezek néhány páholyokban darabóta divatkórrá válni hajló arszlános rendetlenkedés miatt fővárosunk színházi közönségéről torz véleménnyel térnének tűzhelyeikhez; némellyek földszint is amollyan sajátos urmodorban szólnak a’vidéki ezüst gombos atyafiakhoz,kik pedig nemzeti közmulatóhelyen, mert a’ forintot becsületes keresményből fizetik, több kíméletet érdemlenek. — Tóth Lőrincz ,uti tárcza-jáért Nádasdy grófnőtől díszes arany frontokkal ajándékoztaték meg; ismét egy jel, hogy honleányink íróink érdemeit méltányolni tudják is, akarják is. — Pár lap emlité hogy Jókay, Kaján, Pálffy, Tompa, Lisznyay, Petőfi, ’s még egy pár fiatal iró egy éven át teljesen megvonandja munkásságát a’ szépirodalmi lapoktól. Mi e’tervet nem tartjuk veszteségnek, azon hiedelem miatt, hogy benne érettebb gyümölcs csirája lappang; minek megértetéséből sok érvet jövendölünk honi szépeinknek. Addig meg helyettük fiatalabb nemzedék törekszik majd síkra lépni övéikhez hasonló koszorúkat aratandó. Amerika, Anglia még egyszer egy, harmadik közbenjárást indítványozott az öregkérdést illetőleg, de az egyesült státusok határozottan viszszautasíták az ajánlatot, sőt még az egyesült statusok és Anglia kitűnő polgáriból szerkesztendő bíróság is viszsza jön utasítva és bizonyosan állíthatni, mikép az éjszakamerikai nép ez eljárásban tökéletesen osztozik.Sőt az éjszaki rész nevezetes készületeket kíván a’háborúhoz ’s minthogy erre nagy pénzöszszegek szükségesek, a’ congressus fél a’ vámcsökkentésbe kapni. Innen magyarázhatni a’gyapotültetvényes’s rabszolgaság-vitató Calhoun békés hangulatát, ki csak a’ kormány legnagyobb takarékossága mellett remélli szabad kereskedelmi eszméjét keresztülvihetni. Egy része az amerikai whigpártiaknak tehát, noha szerfölött csekély, úgy látszik előre, hogy a’ közös birtoklás mellett szavazand a’ tanácsban, ’s ez által a’ calhouni demokraták elpártolását pótlandja e’ testületben, a’ képviselők házában az indítvány,miszerint ugyanis az Oregonvidék közös birtokba vétele iránti szerződés egy évvel előzőleg felmondatik, 163 szóval 54 ellen keresztül ment még is. Csak három tag hiányzott. Azonban a’ 2dik a következőleg intézkedik, ez által nem fosztatik meg a’ két rész azon jogától, hogy tanácskozásit az Oregonkérdés jószerű elintézése iránt folytathassa vagy ismét megkezdhesse. Az ügy most a’ tanács előtt van, hol állítólag melegen kezdek a’ vitatkozásokat. A’Rosas által az angol és franczia követek elibe terjesztett ajánlatok kör. hangzanak: 1) Uribe elnökségét Montevideóban ’s ennek függetlenségét minden idegen hatalom ismerje el; 2) Martingarcia sziget és az egyesült hajóhad által elfoglalt hajók adassanak viszsza; 3) az argentini hadsereg Montevideótól vonuljon el;4)az idegenek Montevideóban lefegyvereztetvén ’s az idegenekkel kötött montevideói szerződések ’s eladásokat Cribe elnök elismervén, ezeket pénzbeli kárpótlással ne lehessen megoldani. Érdemleg tekintve ezen négy pont végkép elfogadhatlan’s még tanácskozási alapul sem szolgálhat, mert Rosasnak mindenek előtt arról kell lemondani, hogy magát Montevideo ügyeibe, mellynek tökéletesen függetlennek kell lenni, bármikép is beavassa. 130 Angiia. Mart. 3kai alsóházi ülésben Villiers indítványa a’gabnatörvények tüslinti eltöröltetése iránt 265 szóval 78 ellen, tehát 187 szótöbbséggel viszszavetletett. Peel ugyan martikán, de már az általános nagy vitatkozáskor is kijelenté: miképp ugyan maga tervét, miszerint a’ gabnatörvények haladéktalan megszüntetése még három esztendőig elhalasztatik, sokkal tanácsosbnak ’s kiméletesbnek tekinti, mindazáltal ha mégis a’ háztöbbség tüstinti eltöröltetés mellett nyilatkozik, a’ kereskedés tökéletes felszabadittatását pillanatig sem ellenezi. Uj nézetek ’s tárnokok azonban nem kerültek föl a’ martikai vitatkozásban, mert a’ tüstinti megszüntetést sürgetők nézeteiket már jobbadán a’ ministeri terv általányos megvitatásakor nyilványíták.Néhány tag azonban, kik Villiers javaslatát különben elvre nézve pártolák, érdemleg mégis ellene szólottak, nehogy— mint mondák — a’ ministeri tervet veszélyeztessék, vagy annak folyamát a’ parliamentben gátolják ’s megakaszszák. Cobden hévvel pártoláa’javaslatot, csak azt sajnálta, hogy az épen e’ pillanatban hozatott szőnyegre, mellyben tarthatni, miszerint a’ védősdiek pártczélokból fognák azt gyámolitani, t. i. hogy a’miniszteriumot megdöntsék ’s a’ kérdés feloldatását izgatással továbbra halaszszák. Szónok mindazáltal sem az általános parlamentválasztástól sem a’véd-