Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-04-02 / 26. szám

26dik szám 1846. PEST, csütörtök április 2-án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében " egyebütt pedig minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdet­vény fölvétetik ’s pontosan és jutányosait közöl­te­tik. F. é. april elejétől június fogytáig járó évnegyed­es előfizetést postán 3 ft 30krral, helyben bo­­rítéktalanul 2 ft 40 torral. April elejétől december végéig járó s/4 évi előfizetést pedig postán és helyben bo­rítékosan 9 írt, helyben borítéktalanul házhozhordással 7 írt 30 p.krral testvér lapjaira elfogad a' szerk. FOGLALAT- Magyar- és Erdélyország. (Előléptetések; ha­lálozás; adalék a’ tiszaszabályozási ügy be­rendezése körüli ja­vaslatomhoz Kovács Lajostól; kiegészítés a’ zalamegyei tudósításhoz; Gömör, Szatmár és Pest megyék közgyűlései; a’ testgyakorló iskola megnyitása; a’ dunamelléki ref. egyházkerü­letet illető tudósítás; budapesti napló.) Anglia. (Clarendon indítványa az Oregon-kérdést illető diplomatikai oklevelek előm­utatása iránt; izlandi lázbill; a­ hajók gyors felszerelése­) Fra­nczia ország. (Thiers szónoklat­ diadala a’kö­vetkamrában; Abdelkader nyilatkozványa az arabokhoz; a’ len­gyel menekvők Párisban.) Lengyelország. (Folytatása a’ közelebbi lengyel lá­zadást illető rajzoknak.) Értesítő. Hungyar­­ém Erdélypracái. A’ am. m. kir. udv. Kamra a’ Bécsben létező kir. ma­­gyar-erdélyországi harminczad-hivatalnál megürült harma­dik ideigl. irnoki állomásra S­türczer János budai szám­­vizsgáló gyakornokot; sz.vidi ideigl. írnokká K­r­­­s­n­e­r Er­­neszt fiumei kir. harminczad-kezelőségi gyakornokot; tava­­lyi ellenőrködő tisztirnokká L­emai­eh Spiridon; ottoki út­levél-vizsgálót;’s végre az ottoki útlevél-vizsgálói állomásra M­á­rj­a­n­o­v­i­c­h József sziszeki k. harminczadi felvigyázót al­kalmazta. A’ m. k. udv. kamaránál b. Gora­m­b Jánosnak már­­marosi k.kamraigazgatóvá lett legfensőbb kineveztetése ál­tal megürült titoknoki állomásra Boitner Károly k. kam­rai fogalmazó érdemesíttetett. Komán József tb.több magos családjogainak igazga­tója, ’s curialis ügyvéd mart. 18án életének 56ik évében el­hunyt. A’ boldogultnak tetemei a’ buda-krisztinavárosi sír­­kertbe takaríttattak el mart. 20an. Gyermekei és számos ba­ráti kesergik az elhunytat. Adalék a' tiszaszabályozási ügy rendezése körüli javaslatomhoz. Midőn a’ tiszaszabályozási ügy belrendezése körüli né­zeteimet e’ lapok előbbi számaiban elmondám, éreztem, mennyire kell vala dolgoznom a’ zaklató idő korlátai közt, ’s be kelle érnem avval is, hogy rendezetlen érintésekben szól­jak a’ rendezés kérdéséről, csak meg ne késsék nézeteim szerint kimutatni a’helyes alapokat,mikből kiindulnunk kell, ha ez ügyet olly karba akarjuk helyezni, hogy azt a’ köze­lebbi törvényhozás nem ezer akadályokkal vesződésben, de ép erős életben találja, mi által ez mindenki szemeiben olly ügygyé emeltetik, hogy annak további pártfogolásáról a’ közrészvétet elvonni teljes lehetetlen legyen. Isten óvjon bennünket a’ szerencsétlen gondolattól, hogy más pénzén akarjunk boldogulni, azaz hogy a’ közál­lomány segedelmét igényeljük ott, bát arra jogosítva nem vagyunk. ’S ha a’Tisza földnépe, melly eddig— szemrehá­nyás nélkül legyen mondva— e’ hazának csakugyan mos­toha gyermeke volt, egyszerre kitűnő kedvezmények köve­teléseivel állna elő, a’ mellett, hogy a’ köz-sympathiából, mellyet megnyernie kell, szükségkép veszítene, olly orszá­gos gédelgetésnek vetné meg önmaga alapját, minek csak ő fizethetné meg később az árát. Aide—toi,dien t’aidiera mond a’ franczia. Ezt kell jó magyaralföldies fordításban a’ tiszai biblia első lapjára jelszó gyanánt írni, hogy megtanulja el­végre a’ magyar faj is e’practicus közmondást. Előttem hever az „országos közszükségek fedezése tárgyában rendelt országos választvány“ jelentése, melly­­nek 150. sz. alatti törvényjavaslata igy szól: 1. §. A’Tisza rendetlen folyamának, úgy az ország több folyóinak is,országos költségenk leendő szabályozása elhatároztatik. 2. §. A’ szabályozási munkálattal, az áradás elleni munkálatok országos felügyelés alatt egyszerre fognak vég­rehajtatni, de az utóbbi czélra fordított költségek az ára­dástól megmentett térségek terhére esnek. —’s-------min­den földbirtokos áradástól megmentett földjétől aránylag a’ reá eső mennyiséget--------megtéríteni tartozik. — Ebben úgy hiszem, elég világosan ki van fejezve az, mit kell nekünk saját erőnkre támaszkodva tenni,’s hol az e­­set, mikor a’ közállomány segedelmét joggal kívánhatjuk. Minden csak attól függ, hogy azon munkálatok közt,mely­­lyeket e törvényjavaslat ,szabályozási* ’s ,áradás elleni* munkáknak nevez, helyes ’s méltányos különbséget tud­­ju­nk fölállítni. Midőn a­ tiszaszabályozási ügy berendezéséről gon­dolkodtam, nem kerülhető el figyelmemet azon tény, misze­rint lesznek vidékek, hol aránylag alig érezhető költséggel nagy kiterjedésű ’s pedig gazdag földtér szabadul föl; ellen­ben hol nagy költséggel csekély kiterjedésű sovány föld le­­end a’ szabályozás nyereménye. Lesznek továbbá olly mun­kálatok, mellyek által a’ tiszaparti földbirtok csak közvetve érdekelteik, mint például mederszabályozás, — mélyítés, tisztogatás, öszszeszorilás — pedig ezek kerülnek tetemes költségbe. Lehettnek még olly vizszabályozási egyes sze­letek is, hol a’ megmentendő földtér a’ szabályozási mun­kálatok terhét nem bírja meg, ’s a’ parti birtokos saját költ­ségén nem is szabályozhat. Sőt lehetnek végre még olly e­­gyes esetek is, hol a’ partbirtokosok némellyike a’ szabá­lyozási munkálat által földére nézve károsodik, például dom­bosabb parti földek kis birtokosai; midőn most a’ vizát a­­lantabb nyílásokon találván rész némelly dombosabb par­tokat el sem önthet, szabályozás következtében töltések kö­zé jutván a’ dombosabb partföld is azontúl az áradásoknak leend kitéve,miután az áradó víznek alantabb helyeken ré­se nem leend elterülni. Illy észlelések után első kérdés vala előttem, lehet é az egész tiszavölgyre kiterjedő solidaris szabályozási ren­dezést fölállítni? ’s erre csak hamar a’ lehetlenség ezer a­­lakban tűnt fel előttem. Ez­­után lehetséges volna ugyan a­­zon feltűnő különbségeket, mellyek részenként a­ költség ’s nyeremény közt előfordulnak, némileg kiegyenlíti, de ép ezért várni sem lehet,, hogy a’Tiszaföld birtokosai ehez já­ruljanak És ha igazságosak lenni akarunk, meg kell val­lanunk,h­gy ezt tőlök jogosan megkívánni sem lehet, sőt i­­gen hibás lépés volna illyes valamit törvényhozás útján is létrehozni akarni’. Nekünk,a’ dolgok mostani állásában úgy kell a’tisza­szabályozási vállalatot rendeznünk, hogy abba mindenki e­­rős meggyőződéssel belépjen, ’s azokra, kik mégis bármi okból magokat viszszavonni akarnák, a’ törvény szigorú rendelete minden fenakadás nélkül alkalmazható legyen. E’ czélból szükség—mit javaslatom elibe kell vala bocsáta­­nom, de az idő szűke miatt későbbre elhalasztám — szét­tekinteni törvényeink közt ’s egybefoglalni azon szabályo­kat, m­ellyeket ügyünk alapjául a’ törvénykönyvben fölta­lálunk. Ne féljen senki tudós nyomozástól vaskos törvény­­könyvünk tisztes régiségei közt. Erre szükség nincs. Három utólsó országgyűlésünk törvényeire kell csak figyelmez­­nünk’s ott a’ vizszabályozás elveit fölleljük, ’s talán elegen­dő biztosítékokat, hogy azon alapokra nagyszerű vállala­tunkat építhessük. Ezen törvényczikkek az 1836ki 36ik, 1840ki­lóik, és 1844ki kik. — Az idézett törvényekben foglalt szabályokat követ­kező elvekbe lehet öszszefoglalni: Meg kell különböztetni—e’ törvények szerint —viz— szabályozásokat, mellyek egy törvényhatóság kebelében végrehajtandók, azoktól—hol több hatóságok érdekeltet­nek együtt. Továbbá meg kell különböztetni a’,szabályozási terv, ’s,költség­fizetési mérték és kulcs4 iránti bíráskodásban kö­vetendő eljárást és kijelölt bíróságot.— Ha tiszavölgyi vízrendezés folyamatában mind azon eset előforduland, hol a’ szabályozási tér egy hatóság kebe­lében van, úgy azon eset is, hol az által több hatóságok e­­gyütt érintetnek. Szükség azért mind a’ két esetre a’ tör­vény rendeleteit figyelembe vennünk. Egy törvényhatóság kebelében végbeviendő szabá­lyozásnak törvényes útja ez. A’ szabályozni szándékozó a’ hatóságtól küldöttsé­get­ kér. Ezen küldöttség a’ tervet megvizs­gálja, a’felek­nek nyilatkozataik beadására 30 napot ad ’s azontúl vélemé­nyét a’hatóság közelebbi gyűlésének elibe terjeszti. Ármér­ték 4 és ,kulcsnak 4 bírója a’ hatóság, valamint a’,tervet 4 is e­­lőször az bírálja meg. Ettől a’ fölebbvitel a’ helytartó-ta­nácshoz mehet, de csak a’,tervre­ nézve. Főbb törvényhatóságok közti vizszabályozás,tervét­, ha önmagok meg nem egyeznének, a helytartótanács vizs­­­­gáltatja ’s állapítja meg. A’,mérték4 és ,kulcsának bírója— ha meg nem egyeznének, egy nádori birószék, melly a’meg­­állapitott terveket végre is hajtatja. Ezek szerint a’ vizszabályozási ,terv*nek minden e­­setben utólsó bírója a’helytartótanács.­­A’ költségvetési,mérték* és ,kulcsot* egyes hatósá­gokban a’ hatóság maga, több hatóságokban tervezett sza­bályozásnál nádori bíróság ítéli el. Jegyezzük még meg: a­ hogy a’ meghatározott,mérték* és ,kulcs* szerinti költségek az illető birtokosokon ,előre* szóbeli per útján megveendők. 1840. X. §. 7. b) A’munkálat eredményeinek kifejtése után a’költ­ség-kiigazítás a’ fenebbi uton történik. 1840. X. §. 7. c) Ki a’ vizszabályozási munka végrehajtását akadá­lyozná, az okozott kár ’s költség ,kétszeres* megtérítése mellett 100 ft vagy egy hónapig terjedhető börtön büntetés alá esik. A’kárt’s költséget kétszeresen a’ szolgabiró rö­vid utón veszi fel. —1840. X. §. 6. Ezekből áll öszvege azon törvényeknek, mikben a’ magány társulatilag rendezendő tiszavölgyi szabályozás tör­vényes biztosítékai ben foglaltatnak, mi egyszersmind kije­löli azon utat, mellyen a’ tiszavölgyi társulatnak ügyét vin­nie kell, hogy az semmi esetben akadályokra ne találjon akkoron, ha egyes ellenszegülések kényszeritő rendszabá­lyokat követelnének. A’fenebbiek szerint én a’ tiszaszabályozási ügy bel­rendezésébe következő intézkedések fölvételét látnám szük­ségesnek: söt Vannak folyók a’Tisza völgyén, mellyek több ha­tóságok határain folynak ’s ezek az 1840 ki­sik czikk­eik­ájának rendelete alá esnek, hol a’,tervnek* bírója a’ hely­tartótanács, a’,kulcsot* pedig nádori bíróság ítéli el. Ez­ért a’szabályozási tervet ezen folyókra nézve—minő a’Ti­sza, Körös, Túr’sat. — az illetők kihallgattatása után min­den esetre a’helytartótanács eb­be vélném terjesztendőnek, hogy ellene minden kifogás lehetősége eltávolíttassák. A’ ,mérték* és,kulcs* feletti bíráskodásra nézve nádor ő her­­czegségét vélném egész alázattal megkérendőnek,hogy— mennyire lehet — a’ középponti választvány tagjaiból neve­zendő elnök alatt előre egy vagy több állandó bíróságot je­lelne ki, melly az előforduló kérdéseket elítélné.—­kor Egyes hatóságok kebelében létező folyókra és mocsárokra nézt, minő a’ Szamos, Kraszna, ecsedi láp ’sat, minden hatóságot előre föl kellene szólitni, hogy a’ szabá­lyozási ,terv* megvizsgálására,,felek kihallgatására*,,mér­ték* és,kulcs, készítésére egy vagy több állandó küldöttsé­get nevezne ki, melly az illető tagok kérelmére tüstént el­járni köteles legyen, és a’ tervet véleménye mellett a’ tör­vényhatóság közelebbi gyűlésének elibe terjeszsze.Sőt a’ha­­tóság által megállapított terveket is a’ helytartótanácsnak felmutatnám, minden lehető ellenvetések kikerülése végett. Az itt kifejtett formaságok szerint mind a’ szabályo­zási terv, mind a’ költségvetési kulcs minden kifogások fő­lbe lenne helyezve. ’S a’ minden érdekelt birtokos által fi­zetendő szabályozási öszveg,bírói itéletkép mindenkire ki­szabva. Azontúl a’ szabályozási munka közeledtével egy köz­rendelet volna kibocsátandó, mellyben az illető birtokosok kitűzött helyre ’s napokra meghivatnak az illető költségek iránt vagy: a) azt törv. értelmében előre egyszerre lefizetni;vagy: b) egy a’ törlesztési föltétekhez képest készült szer­­ződvényt aláírni. Ez esetben az aláíró egy adókönyvet kap, mellynek fején a’ szerződvény lenyomatva lenne; ’s hova az illető pénztárnak az évi törlesztési öszvegeket nyugtatvány gyanánt bejegyezné. — Azokra nézt, kik illetőségűket sem kész­pénzzel elő­re be nem fizetnék, sem pedig a’ szerződvény aláírására meg nem jelennének, törvény értelmében kellene eljárni, ’s az illető költségeket szuper utján rögtön felvétetni.­ Az átadási térbe eső urbériségre nézve kivetett mun­karész alkalmazását is előre kidolgozott terv szerint kellene rendezni, ’s a’ végrehajtásra nézve uniformis szabályokat fölállítni minden hatóságokban, sőt ezen szabályokat, miu­tán a’ megyék elfogadták ’s a’ helytartótanács jóváhagyta, némi biztosítékokkal kellene ellátni, hogy a’ teljesítés el ne maradhasson. —

Next