Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-04-02 / 26. szám
26dik szám 1846. PEST, csütörtök április 2-án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében " egyebütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosait közöltetik. F. é. april elejétől június fogytáig járó évnegyedes előfizetést postán 3 ft 30krral, helyben borítéktalanul 2 ft 40 torral. April elejétől december végéig járó s/4 évi előfizetést pedig postán és helyben borítékosan 9 írt, helyben borítéktalanul házhozhordással 7 írt 30 p.krral testvér lapjaira elfogad a' szerk. FOGLALAT- Magyar- és Erdélyország. (Előléptetések; halálozás; adalék a’ tiszaszabályozási ügy berendezése körüli javaslatomhoz Kovács Lajostól; kiegészítés a’ zalamegyei tudósításhoz; Gömör, Szatmár és Pest megyék közgyűlései; a’ testgyakorló iskola megnyitása; a’ dunamelléki ref. egyházkerületet illető tudósítás; budapesti napló.) Anglia. (Clarendon indítványa az Oregon-kérdést illető diplomatikai oklevelek előmutatása iránt; izlandi lázbill; a hajók gyors felszerelése) Franczia ország. (Thiers szónoklat diadala a’követkamrában; Abdelkader nyilatkozványa az arabokhoz; a’ lengyel menekvők Párisban.) Lengyelország. (Folytatása a’ közelebbi lengyel lázadást illető rajzoknak.) Értesítő. Hungyarém Erdélypracái. A’ am. m. kir. udv. Kamra a’ Bécsben létező kir. magyar-erdélyországi harminczad-hivatalnál megürült harmadik ideigl. irnoki állomásra Stürczer János budai számvizsgáló gyakornokot; sz.vidi ideigl. írnokká Krsner Erneszt fiumei kir. harminczad-kezelőségi gyakornokot; tavalyi ellenőrködő tisztirnokká Lemaieh Spiridon; ottoki útlevél-vizsgálót;’s végre az ottoki útlevél-vizsgálói állomásra Márjanovich József sziszeki k. harminczadi felvigyázót alkalmazta. A’ m. k. udv. kamaránál b. Goramb Jánosnak mármarosi k.kamraigazgatóvá lett legfensőbb kineveztetése által megürült titoknoki állomásra Boitner Károly k. kamrai fogalmazó érdemesíttetett. Komán József tb.több magos családjogainak igazgatója, ’s curialis ügyvéd mart. 18án életének 56ik évében elhunyt. A’ boldogultnak tetemei a’ buda-krisztinavárosi sírkertbe takaríttattak el mart. 20an. Gyermekei és számos baráti kesergik az elhunytat. Adalék a' tiszaszabályozási ügy rendezése körüli javaslatomhoz. Midőn a’ tiszaszabályozási ügy belrendezése körüli nézeteimet e’ lapok előbbi számaiban elmondám, éreztem, mennyire kell vala dolgoznom a’ zaklató idő korlátai közt, ’s be kelle érnem avval is, hogy rendezetlen érintésekben szóljak a’ rendezés kérdéséről, csak meg ne késsék nézeteim szerint kimutatni a’helyes alapokat,mikből kiindulnunk kell, ha ez ügyet olly karba akarjuk helyezni, hogy azt a’ közelebbi törvényhozás nem ezer akadályokkal vesződésben, de ép erős életben találja, mi által ez mindenki szemeiben olly ügygyé emeltetik, hogy annak további pártfogolásáról a’ közrészvétet elvonni teljes lehetetlen legyen. Isten óvjon bennünket a’ szerencsétlen gondolattól, hogy más pénzén akarjunk boldogulni, azaz hogy a’ közállomány segedelmét igényeljük ott, bát arra jogosítva nem vagyunk. ’S ha a’Tisza földnépe, melly eddig— szemrehányás nélkül legyen mondva— e’ hazának csakugyan mostoha gyermeke volt, egyszerre kitűnő kedvezmények követeléseivel állna elő, a’ mellett, hogy a’ köz-sympathiából, mellyet megnyernie kell, szükségkép veszítene, olly országos gédelgetésnek vetné meg önmaga alapját, minek csak ő fizethetné meg később az árát. Aide—toi,dien t’aidiera mond a’ franczia. Ezt kell jó magyaralföldies fordításban a’ tiszai biblia első lapjára jelszó gyanánt írni, hogy megtanulja elvégre a’ magyar faj is e’practicus közmondást. Előttem hever az „országos közszükségek fedezése tárgyában rendelt országos választvány“ jelentése, mellynek 150. sz. alatti törvényjavaslata igy szól: 1. §. A’Tisza rendetlen folyamának, úgy az ország több folyóinak is,országos költségenk leendő szabályozása elhatároztatik. 2. §. A’ szabályozási munkálattal, az áradás elleni munkálatok országos felügyelés alatt egyszerre fognak végrehajtatni, de az utóbbi czélra fordított költségek az áradástól megmentett térségek terhére esnek. —’s-------minden földbirtokos áradástól megmentett földjétől aránylag a’ reá eső mennyiséget--------megtéríteni tartozik. — Ebben úgy hiszem, elég világosan ki van fejezve az, mit kell nekünk saját erőnkre támaszkodva tenni,’s hol az eset, mikor a’ közállomány segedelmét joggal kívánhatjuk. Minden csak attól függ, hogy azon munkálatok közt,melylyeket e törvényjavaslat ,szabályozási* ’s ,áradás elleni* munkáknak nevez, helyes ’s méltányos különbséget tudjunk fölállítni. Midőn a tiszaszabályozási ügy berendezéséről gondolkodtam, nem kerülhető el figyelmemet azon tény, miszerint lesznek vidékek, hol aránylag alig érezhető költséggel nagy kiterjedésű ’s pedig gazdag földtér szabadul föl; ellenben hol nagy költséggel csekély kiterjedésű sovány föld leend a’ szabályozás nyereménye. Lesznek továbbá olly munkálatok, mellyek által a’ tiszaparti földbirtok csak közvetve érdekelteik, mint például mederszabályozás, — mélyítés, tisztogatás, öszszeszorilás — pedig ezek kerülnek tetemes költségbe. Lehettnek még olly vizszabályozási egyes szeletek is, hol a’ megmentendő földtér a’ szabályozási munkálatok terhét nem bírja meg, ’s a’ parti birtokos saját költségén nem is szabályozhat. Sőt lehetnek végre még olly egyes esetek is, hol a’ partbirtokosok némellyike a’ szabályozási munkálat által földére nézve károsodik, például dombosabb parti földek kis birtokosai; midőn most a’ vizát alantabb nyílásokon találván rész némelly dombosabb partokat el sem önthet, szabályozás következtében töltések közé jutván a’ dombosabb partföld is azontúl az áradásoknak leend kitéve,miután az áradó víznek alantabb helyeken rése nem leend elterülni. Illy észlelések után első kérdés vala előttem, lehet é az egész tiszavölgyre kiterjedő solidaris szabályozási rendezést fölállítni? ’s erre csak hamar a’ lehetlenség ezer alakban tűnt fel előttem. Ezután lehetséges volna ugyan azon feltűnő különbségeket, mellyek részenként a költség ’s nyeremény közt előfordulnak, némileg kiegyenlíti, de ép ezért várni sem lehet,, hogy a’Tiszaföld birtokosai ehez járuljanak És ha igazságosak lenni akarunk, meg kell vallanunk,hgy ezt tőlök jogosan megkívánni sem lehet, sőt igen hibás lépés volna illyes valamit törvényhozás útján is létrehozni akarni’. Nekünk,a’ dolgok mostani állásában úgy kell a’tiszaszabályozási vállalatot rendeznünk, hogy abba mindenki erős meggyőződéssel belépjen, ’s azokra, kik mégis bármi okból magokat viszszavonni akarnák, a’ törvény szigorú rendelete minden fenakadás nélkül alkalmazható legyen. E’ czélból szükség—mit javaslatom elibe kell vala bocsátanom, de az idő szűke miatt későbbre elhalasztám — széttekinteni törvényeink közt ’s egybefoglalni azon szabályokat, mellyeket ügyünk alapjául a’ törvénykönyvben föltalálunk. Ne féljen senki tudós nyomozástól vaskos törvénykönyvünk tisztes régiségei közt. Erre szükség nincs. Három utólsó országgyűlésünk törvényeire kell csak figyelmeznünk’s ott a’ vizszabályozás elveit fölleljük, ’s talán elegendő biztosítékokat, hogy azon alapokra nagyszerű vállalatunkat építhessük. Ezen törvényczikkek az 1836ki 36ik, 1840kilóik, és 1844ki kik. — Az idézett törvényekben foglalt szabályokat következő elvekbe lehet öszszefoglalni: Meg kell különböztetni—e’ törvények szerint —viz— szabályozásokat, mellyek egy törvényhatóság kebelében végrehajtandók, azoktól—hol több hatóságok érdekeltetnek együtt. Továbbá meg kell különböztetni a’,szabályozási terv, ’s,költségfizetési mérték és kulcs4 iránti bíráskodásban követendő eljárást és kijelölt bíróságot.— Ha tiszavölgyi vízrendezés folyamatában mind azon eset előforduland, hol a’ szabályozási tér egy hatóság kebelében van, úgy azon eset is, hol az által több hatóságok együtt érintetnek. Szükség azért mind a’ két esetre a’ törvény rendeleteit figyelembe vennünk. Egy törvényhatóság kebelében végbeviendő szabályozásnak törvényes útja ez. A’ szabályozni szándékozó a’ hatóságtól küldöttséget kér. Ezen küldöttség a’ tervet megvizsgálja, a’feleknek nyilatkozataik beadására 30 napot ad ’s azontúl véleményét a’hatóság közelebbi gyűlésének elibe terjeszti. Ármérték 4 és ,kulcsnak 4 bírója a’ hatóság, valamint a’,tervet 4 is először az bírálja meg. Ettől a’ fölebbvitel a’ helytartó-tanácshoz mehet, de csak a’,tervre nézve. Főbb törvényhatóságok közti vizszabályozás,tervét, ha önmagok meg nem egyeznének, a helytartótanács vizsgáltatja ’s állapítja meg. A’,mérték4 és ,kulcsának bírója— ha meg nem egyeznének, egy nádori birószék, melly a’megállapitott terveket végre is hajtatja. Ezek szerint a’ vizszabályozási ,terv*nek minden esetben utólsó bírója a’helytartótanács.A’ költségvetési,mérték* és ,kulcsot* egyes hatóságokban a’ hatóság maga, több hatóságokban tervezett szabályozásnál nádori bíróság ítéli el. Jegyezzük még meg: a hogy a’ meghatározott,mérték* és ,kulcs* szerinti költségek az illető birtokosokon ,előre* szóbeli per útján megveendők. 1840. X. §. 7. b) A’munkálat eredményeinek kifejtése után a’költség-kiigazítás a’ fenebbi uton történik. 1840. X. §. 7. c) Ki a’ vizszabályozási munka végrehajtását akadályozná, az okozott kár ’s költség ,kétszeres* megtérítése mellett 100 ft vagy egy hónapig terjedhető börtön büntetés alá esik. A’kárt’s költséget kétszeresen a’ szolgabiró rövid utón veszi fel. —1840. X. §. 6. Ezekből áll öszvege azon törvényeknek, mikben a’ magány társulatilag rendezendő tiszavölgyi szabályozás törvényes biztosítékai ben foglaltatnak, mi egyszersmind kijelöli azon utat, mellyen a’ tiszavölgyi társulatnak ügyét vinnie kell, hogy az semmi esetben akadályokra ne találjon akkoron, ha egyes ellenszegülések kényszeritő rendszabályokat követelnének. A’fenebbiek szerint én a’ tiszaszabályozási ügy belrendezésébe következő intézkedések fölvételét látnám szükségesnek: söt Vannak folyók a’Tisza völgyén, mellyek több hatóságok határain folynak ’s ezek az 1840 kisik czikkeikájának rendelete alá esnek, hol a’,tervnek* bírója a’ helytartótanács, a’,kulcsot* pedig nádori bíróság ítéli el. Ezért a’szabályozási tervet ezen folyókra nézve—minő a’Tisza, Körös, Túr’sat. — az illetők kihallgattatása után minden esetre a’helytartótanács ebbe vélném terjesztendőnek, hogy ellene minden kifogás lehetősége eltávolíttassák. A’ ,mérték* és,kulcs* feletti bíráskodásra nézve nádor ő herczegségét vélném egész alázattal megkérendőnek,hogy— mennyire lehet — a’ középponti választvány tagjaiból nevezendő elnök alatt előre egy vagy több állandó bíróságot jelelne ki, melly az előforduló kérdéseket elítélné.—kor Egyes hatóságok kebelében létező folyókra és mocsárokra nézt, minő a’ Szamos, Kraszna, ecsedi láp ’sat, minden hatóságot előre föl kellene szólitni, hogy a’ szabályozási ,terv* megvizsgálására,,felek kihallgatására*,,mérték* és,kulcs, készítésére egy vagy több állandó küldöttséget nevezne ki, melly az illető tagok kérelmére tüstént eljárni köteles legyen, és a’ tervet véleménye mellett a’ törvényhatóság közelebbi gyűlésének elibe terjeszsze.Sőt a’hatóság által megállapított terveket is a’ helytartótanácsnak felmutatnám, minden lehető ellenvetések kikerülése végett. Az itt kifejtett formaságok szerint mind a’ szabályozási terv, mind a’ költségvetési kulcs minden kifogások főlbe lenne helyezve. ’S a’ minden érdekelt birtokos által fizetendő szabályozási öszveg,bírói itéletkép mindenkire kiszabva. Azontúl a’ szabályozási munka közeledtével egy közrendelet volna kibocsátandó, mellyben az illető birtokosok kitűzött helyre ’s napokra meghivatnak az illető költségek iránt vagy: a) azt törv. értelmében előre egyszerre lefizetni;vagy: b) egy a’ törlesztési föltétekhez képest készült szerződvényt aláírni. Ez esetben az aláíró egy adókönyvet kap, mellynek fején a’ szerződvény lenyomatva lenne; ’s hova az illető pénztárnak az évi törlesztési öszvegeket nyugtatvány gyanánt bejegyezné. — Azokra nézt, kik illetőségűket sem készpénzzel előre be nem fizetnék, sem pedig a’ szerződvény aláírására meg nem jelennének, törvény értelmében kellene eljárni, ’s az illető költségeket szuper utján rögtön felvétetni. Az átadási térbe eső urbériségre nézve kivetett munkarész alkalmazását is előre kidolgozott terv szerint kellene rendezni, ’s a’ végrehajtásra nézve uniformis szabályokat fölállítni minden hatóságokban, sőt ezen szabályokat, miután a’ megyék elfogadták ’s a’ helytartótanács jóváhagyta, némi biztosítékokkal kellene ellátni, hogy a’ teljesítés el ne maradhasson. —